2025. évi C. törvény — mi változott? 2026. április 16.

63. § (1) A Pft. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keretszerződést – ide nem értve a hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződést – az ügyfél díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettség-mentesen – auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is – felmondhatja.”

120. § (1) Az Mnbtv. 140. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB együttműködik

a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel]

- „ag) a tagállami központi bankokkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével – ideértve a részére szolgáltatott adatokat is – és az Európai Központi Bankkal mint monetáris hatóságokkal,”

(2) Az Mnbtv. 140. § (4) bekezdés 1. pontja a következő 1.6. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)

- „1.6. negyedévente a Kbftv. 8. §-a és 11. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásokról,”

126. § (1) Az Mnbtv. 185. §-a következő 26. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„26. a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti jelentéstétel, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/927 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

176. § A Hpt. 144. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hitelintézet pontosan dokumentálja és kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a vezető testülete tagjának, a vezető testülete tagja kapcsolt feleinek nyújtott hiteleket.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában kapcsolt fél

- a) a vezető testület tagjának közeli hozzátartozója,

- b) olyan vállalkozás, amelyben a vezető testület tagja vagy az a) pont szerinti közeli hozzátartozója az adott vállalkozás tőkéjének vagy szavazati jogának legalább 10%-át képviselő részesedéssel rendelkezik, vagy amelyben a vezető testület tagja, közeli hozzátartozója jelentős befolyást gyakorol, vagy amelyben a vezető testület tagja.”

204. § (1) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„3a. ABA tőkéje: az ABA részére lekötött összesített tőkehozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;”

(2) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„24a. befektető központi értéktár: a Bizottság a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. november 11-i (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom;”

(3) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 50a. és 50b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„50a. kölcsönnyújtás:

a) közvetlenül az ABA, mint eredeti kölcsönnyújtó általi kölcsönnyújtás, vagy

b) közvetve harmadik félen vagy különleges célú gazdasági egységen keresztül, az ABA nevében történő kölcsönnyújtás, ha a kölcsönnel szembeni kitettségének létrejöttét megelőzően az ABA vagy ABAK részt vesz a kölcsön strukturálásában vagy jellemzőinek meghatározásában vagy előzetes megállapodásban;

50b. kölcsönnyújtó ABA: olyan ABA,

a) amelynek befektetési stratégiája elsősorban kölcsönök nyújtása, vagy

b) amely nettó eszközértékének legalább 50%-át teszi ki a kölcsönök névértéke;”

(4) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 56a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„56a. kibocsátó központi értéktár: a Bizottság a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. november 11-i (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom;”

(5) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 63b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„63b. központi értéktár: az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom;”

(6) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 69a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„69a. likviditáskezelési eszköz:

a) jegyzés és visszaváltás felfüggesztése: az alap befektetési jegyeinek jegyzése, visszaváltása ideiglenesen nem engedélyezett;

b) visszaváltási korlát: a befektetési jegy tulajdonosok által gyakorolható visszaváltási jog átmeneti és részleges korlátozása, amelynek eredményeként a befektető kizárólag befektetési jegyeinek meghatározott részét válthatja vissza;

c) visszaváltási idő meghosszabbítása: a befektetési jegyek tulajdonosai által kezdeményezett visszaváltáskor az alapkezelő számára rendelkezésre álló visszaváltási idő meghosszabbítása;

d) visszaváltási díj alkalmazása: a likviditási költségeket figyelembe vevő, előre meghatározott tartományon belüli díj felszámítása, amelyet a befektetési jegyek tulajdonosai a befektetési jegyek visszaváltásakor fizetnek az alapnak, hogy az alapban maradó befektetési jegy tulajdonosai ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe;

e) ingaárazás (swing pricing): olyan előre meghatározott mechanizmus, amellyel egy befektetési alap befektetési jegyeinek nettó eszközértékét a likviditás költségét tükröző tényező [ingaárazási tényező (swing factor)] alkalmazásával igazítják ki;

f) kettős árazás: előre meghatározott mechanizmus, amely során az alap befektetési jegyeinek jegyzési és visszaváltási ára az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a likviditási költségeket tükröző tényezővel korrigált értéke;

g) felhígulás elleni védelem díjának alkalmazása (anti-dilution levy): a befektetési jegy tulajdonosa által az alapnak fizetett díj a befektetési jegyek jegyzése vagy visszaváltása során, kompenzálva az alapot az ügylet méretéből adódó likviditási költségekért, hogy más befektetési jegy tulajdonos ne kerüljön méltánytalanul hátrányos helyzetbe;

h) természetbeni visszaváltás: az alap tulajdonában lévő eszközök készpénz helyett történő átruházása a befektetési jegy tulajdonosok visszaváltási kérelmének teljesítése érdekében; illetve

i) elkülönítetteszköz-számla alkalmazása (side pockets): az elkülönített eszközszámlákra, olyan eszközöknek az alap egyéb eszközeitől elkülönített eszközszámlákra történő elhelyezése, amely eszközök gazdasági vagy jogi jellemzői jelentősen megváltoztak vagy kivételes körülmények miatt bizonytalanná váltak, figyelemmel a 128. §-ban foglaltakra;”

(7) A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„89. szakmai befektető: olyan befektető, aki a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető;”

(8) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 94a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„94a. tőkeáttétellel finanszírozott ABA: olyan ABA, amelyeknek kitettségét az azt kezelő ABAK növeli, akár készpénz vagy értékpapírok kölcsönzése, akár származtatott pozíciókba ágyazott tőkeáttétel útján, vagy bármely más módon;”

(9) A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 96a. és 96b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„96a. tőzsdén kereskedett alap: a Bszt-ben meghatározott fogalom.

96b. tulajdonosi kölcsön: az ABA által egy olyan vállalkozásnak adott kölcsön, amelyben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkezik, és amely kölcsön nem ruházható át harmadik személynek az ABA által ugyanabban a vállalkozásban tartott tőkeinstrumentumoktól függetlenül;”

205. § (1) A Kbftv. 6. § (2) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki

[Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–c) pontban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (3) bekezdésre:]

„d) pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása,

e) az alapkezelő által kezelt ÁÉKBV-re vonatkozó, vagy e §-sal összhangban végzett tevékenységhez kapcsolódó bármely más funkció vagy tevékenység, ha e funkció vagy tevékenység ellátása során keletkező esetleges összeférhetetlenséget megszünteti,

f) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016. június 8-i, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelés.”

(2) A Kbftv. 6. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) E § szerinti tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-alapkezelő megszünteti az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenséget.”

(3) A Kbftv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt. Az ÁÉKBV-alapkezelő számára nem engedélyezhető a (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás az általa kezelt ÁÉKBV részére történő nyújtása. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.”

(4) A Kbftv. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. IV. Fejezete, X–XII. Fejezete és 110. §-a rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.”

206. § (1) A Kbftv. 7. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Az ABAK az ABA kezelése során az alábbi tevékenységeket végezheti:)

„d) ABA nevében történő kölcsönnyújtás,

e) a Bszt. szerinti különleges célú gazdasági egységek számára történő szolgáltatásnyújtás.”

(2) A Kbftv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint – külön engedély birtokában végzett – ÁÉKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)–d) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:

- a) portfóliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíj szolgáltató intézmény portfóliójának kezelését,

- b) nem alaptevékenységhez tartozó tevékenységek:

- ba) befektetési tanácsadás,

- bb) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások,

- bc) pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása,

- bd) az alapkezelő által kezelt ABA-ra vonatkozó, vagy e §-sal összhangban végzett tevékenységhez kapcsolódó bármely más funkció vagy tevékenység, ha e funkció vagy tevékenység ellátása során keletkező esetleges összeférhetetlenséget megszünteti,

- c) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016. június 8-i, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelés,

- d) hitelgondozási és hitelfelvásárlási tevékenység.”

(3) A Kbftv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt. Az ABAK számára nem engedélyezhető a (3) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás az általa kezelt ABA részére történő nyújtása. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.”

(4) A Kbftv. 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. IV. Fejezete, X–XII. Fejezete és 110. §-a rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.”

207. § (1) A Kbftv. 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével –]

„j) a kiszervezésre irányuló szerződésekkel kapcsolatos információkat.”

(2) A Kbftv. 8. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti működési terv tartalmazza

- a) az alapkezelő szervezeti felépítését,

- b) a 2. melléklet szerinti működési szabályzatot,

- c) az ügyvezetés ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

- d) az ügyvezetők személyére vonatkozó információkat, ideértve az ügyvezetők feladatkörére, kötelezettségeire, felelősségére és megbízatására vonatkozó információkat,

- e) azon rendszer bemutatását, amely az e § szerinti kötelezettségek teljesítését szolgálja,

- f) tájékoztatást az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali eljárásaikba történő integrálására vonatkozó politikáikról, a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéseikbe való integrálásának módjáról, valamint, hogy miképp gondoskodnak arról, hogy a nyilvános dokumentumaikban foglalt információk ne legyenek ellentétesek az e szerint kötelezően közzéteendő információkkal, továbbá az e pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez személyi és tárgyi feltételek részleteiről.

(1c) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti információk a következőkre terjednek ki:

- a) az ÁÉKBV-alapkezelő neve és releváns azonosítója,

- b) a kiszervezett tevékenységet végzők neve és releváns azonosítója, székhely szerinti országa, illetve felügyeleti hatósága,

- c) az ÁÉKBV-alapkezelőn belüli napi befektetéskezelési vagy kockázatkezelési feladatok ellátására, és a kiszervezett tevékenységek monitorozására igénybe vett személyi és tárgyi feltételek,

- d) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt vagy kezelni kívánt ÁÉKBV tekintetében a kiszervezett befektetéskezelési, illetve kockázatkezelési funkció leírása, ideértve azt is, hogy az ilyen kiszervezés teljes vagy részleges, és

- e) az ÁÉKBV-alapkezelő által kiszervezett tevékenységek monitorozására vonatkozó intézkedések leírása.”

(3) A Kbftv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő tájékoztatja a Felügyeletet az e § szerinti adatokat érintő érdemi változásokról még annak bekövetkezése előtt.”

208. § (1) A Kbftv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével –)

„a) az ABAK nevét, nyilvántartási számát, létesítő okiratát, annak igazolását, hogy főirodája és a létesítő okirat szerinti székhelye egyaránt Magyarországon van, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát;”

209. § (1) A Kbftv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését – a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével – legalább két olyan természetes személy, munkaviszony keretében teljes munkaidőben látja el, akinek lakóhelye EGT-államban található. A vezető állású személyek között legalább két olyan személy van, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és – legalább egy éve – belföldi lakóhellyel rendelkezik.”

(2) A Kbftv. 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)

„c) legalább hároméves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, amely nyilatkozata által kiterjed ÁÉKBV esetén kezelt alap típusára, illetve ABA esetén a kezelt alap által követett befektetési stratégiákra, és”

210. § A Kbftv. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni ÁÉKBV-t, ideértve a kiszervezést és azt az esetet, amikor az ÁÉKBV alapkezelő a harmadik fél nevét használja, részletes tájékoztatást nyújt a Felügyeletnek a (7) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesüléséről, amely kiterjed:

- a) az összeférhetetlenség megelőzése érdekében tett lépésekre, és

- b) az összeférhetetlenség azonosítására, kezelésére és monitorozására vonatkozó eljárásokra.”

211. § A Kbftv. IV. Fejezete a következő 13/A. alcímmel egészül ki:

#### „13/A. Likviditáskezelés

31/A. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési stratégiájával, likviditási profiljával és visszaváltási politikájával összhangban, a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában meghatározott likviditáskezelési eszközök értékelése alapján legalább kettőt választ ki, amelyet létesítő okiratában is megjelenít. A likviditáskezelési eszközök kiválasztása nem szorítkozhat csak a 4. § (1) bekezdés 69a. pont e)–f) alpontja szerinti eszközök alkalmazására.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő, ha az általa kezelt ÁÉKBV-t PPA-ként engedélyezték, az (1) bekezdéstől eltérően jogosult csak egy likviditáskezelési eszközt választani a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában felsorolt eszközök közül.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) vagy (2) bekezdés alapján kiválasztott eszközökről, valamint azok használatára, alkalmazására és az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szabályzatról és az azokhoz kapcsolódó működési intézkedésekről tájékoztatja a Felügyeletet.

(4) A 4. § (1) bekezdés 69a. pont h) alpontja szerinti természetbeni visszaváltás csak a szakmai befektetők által igényelt visszaváltás esetén akkor alkalmazható, ha az megfeleltethető az ÁÉKBV által kezelt eszközök arányos részének.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a természetbeni visszaváltás alkalmazható akkor is, ha az nem feleltethető meg az ÁÉKBV által kezelt eszközök arányos részének, és ha az

- a) ÁÉKBV-t kizárólag szakmai befektetők részére forgalmazzák, vagy

- b) olyan tőzsdén kereskedett alapként működik, amely célja egy bizonyos részvény- vagy kötvényindex összetételének leképzése.

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő

- a) az ÁÉKBV befektetőinek érdekében ideiglenesen felfüggesztheti az ÁÉKBV befektetési jegyeinek a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontjában említettek szerinti jegyzését és visszaváltását, vagy dönthet a 4. § (1) bekezdés 69a. pont i) alpontja szerinti elkülönített eszköz-számla alkalmazásáról, valamint

- b) az (1)–(5) bekezdéssel összhangban dönthet a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontja szerinti likviditáskezelési eszköz alkalmazásáról vagy alkalmazásának megszüntetéséről.

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő a (6) bekezdésben említett jegyzésre és visszaváltásra vonatkozó felfüggesztést vagy elkülönítetteszköz-számlákat csak kivételes esetekben alkalmazza, amennyiben ezt a körülmények megkövetelik, és az ÁÉKBV befektetői érdekében áll.

(8) Az ÁÉKBV-alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek:

- a) haladéktalanul a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontja szerinti likviditáskezelési eszköz alkalmazását és annak megszüntetését, valamint a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontja szerinti likviditáskezelési eszközök – kezelési szabályzattól eltérő módon történő – alkalmazására vagy annak megszüntetésére vonatkozó döntést, illetve

- b) észszerű időn belül a (6) bekezdés b) pontjának alkalmazását.”

212. § A Kbftv. 34. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az ABAK harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni ABA-t, ideértve a kiszervezést és azt az esetet, amikor az ABAK a harmadik fél nevét használja, részletes tájékoztatást nyújt a Felügyeletnek az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételek teljesüléséről, amely kiterjed:

- a) az összeférhetetlenség megelőzése érdekében tett lépésekre, és

- b) az összeférhetetlenség azonosítására, kezelésére és monitorozására vonatkozó eljárásokra.”

213. § (1) A Kbftv. 35. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ABAK kockázatkezelésére vonatkozó minimum-követelmények:)

„d) kölcsönnyújtási tevékenységek esetében hatékony belső szabályzatok és eljárások végrehajtása a kölcsön nyújtására vonatkozóan.”

(2) A Kbftv. 35. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amikor az ABA kölcsönt nyújt, ideértve azt is, amikor az ABA harmadik feleken keresztül kölcsönökkel szembeni kitettségre tesz szert, akkor az ABAK a (3) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatok és eljárások tekintetében

- a) végrehajtja azokat a hitelkockázat értékelése, valamint a kölcsönökből álló portfólió kezelése és nyomon követése tekintetében,

- b) fenntartja azok naprakészségét és hatékonyságát, valamint

- c) azokat legalább évente egyszer felülvizsgálja.

(3b) Ha a tulajdonosi kölcsönök névértéke összességében nem haladja meg az ABA tőkéjének 150%-át, akkor a 32. § (1) bekezdése sérelme nélkül, a (3) bekezdés d) pontjában és a (3a) bekezdésében meghatározott követelmények nem alkalmazandók.”

(3) A Kbftv. 35. §-a a következő (6)–(22) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ABAK gondoskodik arról, hogy amennyiben az általa kezelt ABA kölcsönt nyújt, az ezen ABA által egy kölcsönfelvevő számára nyújtott kölcsön névértéke ne haladja meg az ABA tőkéjének 20%-át, amennyiben a kölcsönfelvevő a következők egyike:

- a) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 4. cikke (1) bekezdése 1., 18. és 26. pontjának megfelelő hitelintézet, pénzügyi intézmény vagy kiegészítő banki szolgáltatást végző vállalkozás,

- b) biztosító, viszontbiztosító vagy biztosító holdingtársaság,

- c) befektetési vállalkozás,

- d) vegyes pénzügyi holdingtársaság,

- e) pénzügyi vállalkozás,

- f) ABA vagy

- g) ÁÉKBV.

(7) A (6) bekezdésében meghatározott korlátozás nem érinti a 345/2013/EU rendeletben, a 346/2013/EU rendeletben, valamint az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott küszöbértékeket, korlátozásokat és feltételeket.

(8) Az ABAK gondoskodik róla, hogy az általa kezelt kölcsönnyújtó ABA tőkeáttétele ne haladja meg:

- a) a 175%-ot, ha az ABA nyílt végű;

- b) a 300%-ot, ha az ABA zárt végű.

(9) A kölcsönnyújtó ABA tőkeáttétele az ABA – az ABAK-rendeletben meghatározott kötelezettségvállalási módszer szerint kiszámított – kitettsége és nettó eszközértéke közötti arányként kifejezendő.

(10) Az olyan kölcsönfelvételi megállapodásokat, amelyeket teljes mértékben fedeznek a kölcsönyújtó ABA befektetőinek szerződéses tőkeszolgáltatási kötelezettségei, a (8) bekezdésben meghatározott arány kiszámítása céljából nem tekintendőek kitettségnek.

(11) Abban az esetben, ha egy kölcsönnyújtó ABA-t kezelő ABAK megsérti a (8)–(10) bekezdésben megállapított követelményeket, és a jogsértés az ABAK-on kívülálló okból történt, az ABAK a lehető legrövidebb időn belül megteszi a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a kölcsönnyújtó ABA befektetőinek érdekeit.

(12) Arra a kölcsönnyújtó ABA-ra, amely kölcsönzési tevékenysége kizárólag tulajdonosi kölcsönök nyújtásából áll, és amelyek névértéke nem haladja meg az ABA tőkéjének 150%-át, nem vonatkoznak a (8) bekezdésben szereplő követelmények. Ez a rendelkezés nem sérti a Felügyelet, EÉPH, az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) és az ABA felügyeleti hatóságának a 187. § (3) bekezdésében említett hatásköreit.

(13) A (6) bekezdésében meghatározott 20 %-os befektetési korlátot az ABAK:

- a) az ABA kezelési szabályzatában vagy tájékoztatójában meghatározott napig alkalmazza, amely nem lehet későbbi az ABA befektetési jegyeinek első jegyzése napjától számított 24 hónapnál;

- b) nem alkalmazza, amint az ABAK megkezdi az ABA eszközeinek értékesítését annak érdekében, hogy az ABA megszűnési eljárásának részeként biztosítsa a befektetők befektetési jegyeinek visszaváltását; és

- c) ideiglenesen felfüggeszti, amennyiben az ABA tőkéjét felemelik vagy lecsökkentik.

(14) Az (13) bekezdés c) pontjában említett felfüggesztés a kizárólag szükséges időtartamra korlátozódik, figyelembe véve az ABA befektetőinek érdekeit, és nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(15) A (13) bekezdés a) pontjában említett alkalmazási időpont az ABA eszközei sajátosságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. Kivételes esetben a Felügyelet kellően indokolt terv benyújtása esetén jóváhagyhatja e határidő legfeljebb további 12 hónappal való meghosszabbítását.

(16) Az ABAK gondoskodik arról, hogy az általa kezelt ABA ne nyújtson kölcsönt a következőknek:

- a) az ABAK-nak vagy az ABAK alkalmazottainak;

- b) az ABA letétkezelőjének vagy olyan harmadik feleknek, akiknek a letétkezelő az ABA tekintetében a 64. §-sal összhangban feladatokat szervezett ki;

- c) azon kiszervezett tevékenyéget végző személynek vagy szervezetnek, amelyre az ABAK a 42. §-sal összhangban tevékenységet szervezett ki, vagy e személy vagy szervezet alkalmazottai, és

- d) az Sztv. 117. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, az ABAK-ot tartalmazó csoporthoz tartozó jogi személynek, kivéve, ha az kizárólag az e bekezdés a), b) és c) pontjában nem említett kölcsönfelvevőket finanszíroz.

(17) Ha egy ABA kölcsönt nyújt, akkor a kölcsönökből származó bevétel költségekkel csökkentett részét az ABA-nál kell közvetlenül elszámolni. A kölcsönök kezelésével kapcsolatos valamennyi költséget és kiadást a 3. melléklettel összhangban nyilvánosságra kell hozni.

(18) Az ABA nem nyújthat kölcsönt, illetve nem végezhet hitelgondozási tevékenységet a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 3. § 3. pontjában meghatározott fogyasztóknak. Az ilyen tilalom nem érinti a kölcsönnyújtására más tagállamban engedélyt kapott ABA befektetési jegyeinek forgalmazását.

(19) Az ABA kölcsönnyújtó tevékenysége nem korlátozódhat arra, hogy az általa nyújtott kölcsönökből vagy azokból eredő kitettségekből származó követeléseket harmadik személyekre átruházza.

(20) Az ABAK gondoskodik arról, hogy az ABA minden általa nyújtott, és azt követően harmadik felekre átruházott kölcsön névértékének 5%-át tartalékképzés céljából visszatartsa azon kölcsönök esetében, amelyek futamideje legfeljebb 8 év.

(21) A (20) bekezdéstől eltérően, az abban meghatározott követelmény nem alkalmazandó, ha

- a) az ABAK megkezdi az ABA eszközeinek értékesítését annak érdekében, hogy az ABA-ra vonatkozó megszűnési eljárás keretében befektetési jegyeket váltson vissza;

- b) elidegenítés szükséges az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések vagy a 345/2013/EU rendeletben, a 346/2013/EU rendeletben és az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egyedi termékkövetelményeknek való megfelelés céljából;

- c) a kölcsön engedményezésére azért van szükség, hogy az ABAK az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgáló módon hajthassa végre az általa kezelt ABA befektetési stratégiáját; vagy

- d) az ABAK a 35. § (3) bekezdésében említett eljárás keretében észlelt, a kölcsönhöz kapcsolódó kockázat erősödése miatt engedményezi a kölcsönt, és az engedményest ezen kockázati változásról tájékoztatja.

(22) A Felügyelet kérésére az ABAK igazolja, hogy megfelel a (21) bekezdésben foglaltaknak.”

214. § A Kbftv. 36. §-a a következő (4)–(14) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ABAK gondoskodik róla, hogy az általa kezelt kölcsönnyújtó ABA zárt végű legyen.

(5) A kölcsönnyújtó ABA, a (4) bekezdéstől eltérően, akkor lehet nyílt végű, ha az ABAK alátámasztja a Felügyeletnek, hogy az ABA likviditásikockázat-kezelési rendszere összeegyeztethető a befektetési stratégiájával és visszaváltási politikájával.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott követelmény nem érinti a 345/2013/EU rendeletben, a 346/2013/EU rendeletben, valamint az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott küszöbértékeket, korlátozásokat és feltételeket.

(7) Az (1) és a (2) bekezdésének való megfelelés biztosítása céljából, a nyílt végű ABA-t kezelő ABAK befektetési stratégiájával, likviditási profiljával és visszaváltási politikájával összhangban a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában meghatározott likviditáskezelési eszközök közül legalább kettőt választ ki, amelyet az ABA kezelési szabályzatában is megjelenít. A likviditáskezelési eszközök kiválasztása nem szorítkozhat csak a 4. § (1) bekezdés 69a. pont e)–f) alpontja szerinti eszközök alkalmazására.

(8) Az ABAK, ha az általa kezelt ABA-t PPA-ként engedélyezték, a (7) bekezdéstől eltérően jogosult csak egy likviditáskezelési eszközt választani a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontjában felsorolt eszközök közül.

(9) Az ABAK a (7) és (8) bekezdés alapján kiválasztott eszközökről, valamint azok használatára, alkalmazására és az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szabályzatról és az azokhoz kapcsolódó működési intézkedésekről tájékoztatja a Felügyeletet.

(10) A 4. § (1) bekezdés 69a. pont h) alpontja szerinti természetbeni visszaváltás csak a szakmai befektetők által igényelt visszaváltás esetén akkor alkalmazható, ha az megfeleltethető az ABA által kezelt eszközök arányos részének.

(11) A (10) bekezdéstől eltérően, a természetbeni visszaváltás alkalmazható akkor is, ha az nem feleltethető meg az ABA által kezelt eszközök arányos részének, és ha az

- a) az ABA-t kizárólag szakmai befektetők számára forgalmazzák, vagy

- b) olyan tőzsdén kereskedett alapként működik, amely célja egy bizonyos részvény- vagy kötvényindex összetételének leképzése.

(12) A nyílt végű ABA-t kezelő ABAK az ABA befektetőinek érdekében ideiglenesen felfüggesztheti az ABA befektetési jegyeinek a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontjában említettek szerinti jegyzését és visszaváltását. Az ABAK dönthet

- a) a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontja szerinti likviditáskezelési eszköz alkalmazásáról vagy az alkalmazás megszüntetéséről a (7)–(11) bekezdéssel összhangban, amennyiben az említett eszközök szerepelnek az ABA kezelési szabályzatában, valamint

- b) 4. § (1) bekezdés 69a. pont i) alpontja szerinti elkülönített eszköz-számla alkalmazásáról, ha az a befektetők érdekében áll.

(13) Az ABAK a (12) bekezdésben említett jegyzésre vagy visszaváltásra vonatkozó felfüggesztést vagy elkülönített eszköz-számlákat csak kivételes esetekben alkalmazza, amennyiben ezt a körülmények megkövetelik, és az ABA befektetői érdekében áll.

(14) Az ABAK bejelenti a Felügyeletnek:

- a) haladéktalanul a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontja szerinti likviditáskezelési eszköz alkalmazását és annak megszüntetését, valamint a 4. § (1) bekezdés 69a. pont b)–h) alpontja szerinti likviditáskezelési eszközök – kezelési szabályzattól eltérő módon történő – alkalmazására vagy annak megszüntetésére vonatkozó döntést, illetve

- b) észszerű időn belül a (12) bekezdés b) pontja alkalmazását.”

215. § A Kbftv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (a továbbiakban: kiszervezés) a 6. § szerinti tevékenység végzésére.”

216. § (1) A Kbftv. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése)

„c) nem befolyásolhatja a befektetési alapkezelő e törvényben foglalt kötelezettségeit és objektíven igazolható,”

(2) A Kbftv. 40. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ÁÉKBV-alapkezelő nem szervezheti ki tevékenységeit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ÁÉKBV kezelőjének vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek nyújtójának tekinthető és hogy postafiókcéggé váljon.

(2b) Az ÁÉKBV-alapkezelő gondoskodik a 6. §-ban említett tevékenységek ellátásának megfelelőségéről kiszervezés esetén is, függetlenül a szerződő fél vagy annak további megbízottjai szabályozási státuszától vagy letelepedésének helyétől.”

(3) A Kbftv. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kiszervezésre irányuló szerződést annak hatálybelépése előtt megküldi a Felügyeletnek.”

(4) A Kbftv. 40. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül kiszervezésnek)

„a) saját nevében eljáró forgalmazó igénybevétele a felek közötti forgalmazási megállapodástól függetlenül

aa) a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához, illetve a folyamatos forgalmazáshoz vagy

ab) a biztosítási törvény szerinti biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez,”

217. § (1) A Kbftv. 41. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az ABAK a 7. § (1)–(3) bekezdésében foglalt tevékenységek kiszervezése során az e §-ban, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesíteni kell a Felügyeletet.”

(2) A Kbftv. 41. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiszervezés esetén az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:)

„f) az ABAK bizonyítja, hogy a megbízott fél megfelelő képzettséggel és képességekkel rendelkezik a szóban forgó feladatok ellátásához és tevékenységek végzéséhez, hogy kellő körültekintéssel választották ki, és hogy az ABAK helyzeténél fogva képes mindenkor ténylegesen ellenőrizni a kiszervezett tevékenységet, további utasításokat adni a megbízott félnek, valamint azonnali hatállyal visszavonni a kiszervezést, amennyiben ez szolgálja a befektetők érdekeit.”

(3) A Kbftv. 41. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ABAK ügyfelei iránti, valamint az ABA és annak befektetői iránti felelősségét nem befolyásolja az, hogy egyes funkciókat vagy tevékenységeket harmadik félnek szervezett ki, illetve hogy a harmadik fél esetleg további kiszervezést hajtott végre. Az ABAK nem szervezheti ki funkcióit vagy tevékenységeit olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen az ABA kezelőjének vagy a 7. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek nyújtójának tekinthető és hogy postafiókcéggé váljon. E bekezdés alkalmazása során az ABAK-rendelet 82. cikkének megfelelően kell eljárni.”

(4) A Kbftv. 41. §-a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az ABAK gondoskodik a 7. § (1)–(3) bekezdésében említett tevékenységek ellátásának megfelelőségéről kiszervezés esetén is, függetlenül a harmadik fél vagy annak további megbízottjai szabályozási státuszától vagy letelepedésének helyétől.”

(5) A Kbftv. 41. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Amennyiben a további kiszervezésben funkciót teljesítő vagy tevékenységet végző fél további kiszervezést hajt végre, értelemszerűen a (7) bekezdésben említett feltételek alkalmazandók.”

(6) A Kbftv. 41. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül kiszervezésnek:)

„a) saját nevében eljáró forgalmazó igénybevétele a felek közötti forgalmazási megállapodástól függetlenül

aa) a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához, illetve a folyamatos forgalmazáshoz vagy

ab) a biztosítási törvény szerinti biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez,”

218. § (1) A Kbftv. 63. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A letétkezelő a 62. § (5) és (8) bekezdésben említett feladatait harmadik felekre nem szervezheti ki. A 62. § (7) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:]

„c) a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, kivéve, ha a harmadik fél befektető központi értéktárként eljáró központi értéktár és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket;”

(2) A Kbftv. 63. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A befektető központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás – ellentétben a kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár általi szolgáltatásnyújtással – letétkezelő általi letéti őrzési funkció kiszervezésének minősül.”

219. § (1) A Kbftv. 64. § (6) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontjában és a (3) bekezdésben előírt követelmények sérelme nélkül, a harmadik országban letelepedett letétkezelő kijelölése az alábbi feltételek teljesüléséhez kötött:]

„c) a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik ország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alkalmazásában nem tekintendő stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

d) a Felügyelet a letétkezelő letelepedése szerinti harmadik országgal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is, és e harmadik országot az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló 19/2020. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: 19/2020. PM rendelet) nem említi.”

(2) A Kbftv. 64. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdéstől eltérve, a (6) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételek a letétkezelő kijelölésének időpontjában alkalmazandók. Azonban, ha egy letétkezelő letelepedése szerinti harmadik országot

- a) a Pmt. alkalmazásában stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak tekintenek a (6) bekezdés c) pontjában említettek szerint, vagy

- b) a 19/2020. PM rendelet említi,

akkor a letétkezelő kijelölésének időpontját követően, megfelelő időtartamon belül új letétkezelő kerül kijelölésre a befektetők érdekeinek figyelembevételével. Ezen időtartam nem haladhatja meg a két évet.”

(3) A Kbftv. 64. § (11) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A letétkezelő feladatait – a (8) bekezdésben említett feladatok kivételével – harmadik felekre nem szervezheti ki. A (8) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése a következő feltételekkel történhet:]

„c) a letétkezelő – az ABAK-rendelet 98. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, kivéve, ha a harmadik fél befektető központi értéktárként eljáró központi értéktár, és megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket;”

(4) A Kbftv. 64. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) A befektető központi értéktár által történő szolgáltatásnyújtás – ellentétben a kibocsátó központi értéktárként eljáró központi értéktár általi szolgáltatásnyújtással – letétkezelő általi letéti őrzési funkció kiszervezésének tekintendő.”

(5) A Kbftv. 64. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A letétkezelő a Felügyelet, az ABA, illetve az ABAK felügyeli hatóságának kérésére a rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során szerzett információt.”

(6) A Kbftv. 64. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Amennyiben a Felügyelet a letétkezelő felügyeleti hatóságaként nem az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatósága, haladéktalanul megoszt az ABA és az ABAK felügyeleti hatóságával minden, felügyeleti szempontból releváns információt. Amennyiben a Felügyelet az ABA vagy az ABAK felügyeleti hatósága, haladéktalanul megoszt a letétkezelő felügyeleti hatóságával minden felügyeleti szempontból releváns információt.”

225. § A Kbftv. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke

- a) pénzben, illetve

- b) természetbeni visszaváltás keretében az alap tulajdonában lévő eszközökben is, e törvény lividitáskezelési szabályaira tekintettel

szolgáltatható.”

226. § A Kbftv. 35. alcíme a következő 111/A. §-sal egészül ki:

„111/A. § Az ABAK forgalmazhat túlnyomórészt egy meghatározott vállalkozás részvényeibe befektető uniós ABA befektetési jegyeit ugyanazon vállalkozás munkavállalói vagy a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek munkavállalóinak részére munkavállalói megtakarítási programok vagy munkavállalói részvételi programok keretében, belföldi vagy más EGT-államban történő forgalmazás során.”

227. § (1) A Kbftv. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő szükségszerű intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását.”

(2) A Kbftv. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet – kivételes esetben, a befektetési alapkezelővel való egyeztetést követően – előírhatja a 4. § (1) bekezdés 69a. pont a) alpontja szerinti likviditáskezelési eszköz alkalmazását, illetve alkalmazásának megszüntetését, amennyiben a befektetővédelemre, vagy pénzügyi stabilitásra vonatkozóan olyan kockázatok állnak fenn, amelyek ezt szükségessé teszik.”

228. § A Kbftv. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani, és közzé kell tenni.”

229. § (1) A Kbftv. 122. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén az ABAK az általa kezelt nem uniós ABA vagy a 120. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha:]

„c) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország a Pmt. alkalmazásában nem tekintendő stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak,”

(2) A Kbftv. 122. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Magyarország területén az ABAK az általa kezelt nem uniós ABA vagy a 120. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha:]

„d) Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is, és e harmadik országot a 19/2020. PM rendelet nem említi.”

230. § A Kbftv. XVIII. Fejezete a következő 43. alcímmel egészül ki:

#### „43. Nem uniós ABAK által kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

123. § Magyarország területén a nem uniós ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha a következő feltételek teljesülnek:

- a) a nem uniós ABAK az általa e § és a 189–192. § szerint forgalmazott minden egyes ABA tekintetében teljesíti a kezelési szabályzatra, az éves jelentésre, és a felügyeleti adatszolgáltatásra jogszabályban előírt követelményeket, amennyiben valamely általa e § alapján forgalmazott ABA a 189. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik;

- b) a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban a Felügyelet, valamint

- ba) azon EGT-államok felügyeleti hatóságai, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák,

- bb) adott esetben az érintett uniós ABA felügyeleti hatóságai,

- bc) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai, továbbá

- bd) adott esetben a nem uniós ABA letelepedésének helye szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai

között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze a feladatát;

- c) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti vagy a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország a Pmt. alkalmazásában nem tekintendő stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

- d) Magyarországnak a nem uniós ABAK vagy a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezménye 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is, és e harmadik országot a 19/2020. PM rendelet nem említi.”

232. § A Kbftv. 155. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„155. § (1) Az ABAK a kezelésében lévő nem uniós ABA és a 120. § (2) bekezdése szerinti követelményeket nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők számára akkor forgalmazhatja Magyarországon, ha – az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § kivételével – teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt, valamint a (2)–(10) bekezdésben és a 61. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírások is teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti forgalmazás további feltétele, hogy

- a) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország a Pmt. alkalmazásában nem tekintendő stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak,

- b) Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is, és e harmadik országot a 19/2020. PM rendelet nem említi.

(3) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(4) A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti Magyarországon az értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban szándékozik forgalmazni, akkor az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(7) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(8) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(9) Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja, és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(10) A (3) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

(11) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembevételével köti meg.”

233. § A Kbftv. 156. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„156. § (1) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország a (2) bekezdésben foglalt esetekben. A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország akkor lehet a (3) bekezdésben foglalt esetekben, ha az (5) bekezdésben foglaltak szerint Magyarországra esik a választás. Amennyiben a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, a nem uniós ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében a Felügyelet jár el.

(2) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, ha

- a) a nem uniós ABAK egy vagy több, Magyarországon nyilvántartásba vett ABA-t szándékozik kezelni és nem tervezi ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az Unióban a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban;

- b) a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi egy EGT-államban, és az ABA Magyarországon nincs nyilvántartásba véve, és nincs bejegyezve vagy nyilvántartásba véve semelyik másik EGT-államban, de az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon kívánja forgalmazni;

- c) a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi kizárólag Magyarországon forgalmazni;

- d) a nem uniós ABAK több uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi forgalmazni az Unióban, és ezen ABA-k nem mindegyike van ugyanazon EGT-államban engedélyezve vagy nyilvántartásba véve, de az ABAK a legtöbb ABA hatékony forgalmazását Magyarországon tervezi;

- e) ha a nem uniós ABAK több uniós és nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait, vagy több nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi az Unióban forgalmazni, de a legtöbb ABA hatékony forgalmazását Magyarországon tervezi.

(3) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország lehet, ha

- a) a nem uniós ABAK több különböző EGT-államban letelepedett uniós ABA-t szándékozik kezelni és nem tervezi ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az Unióban a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban,

- aa) és a legtöbb kezelt ABA Magyarországon letelepedett ABA; vagy

- ab) a legnagyobb összegű eszközt Magyarországon kezeli;

- b) a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi kizárólag egy EGT-államban, és az ABA vagy Magyarországon lett nyilvántartásba véve, vagy valamely más EGT-államban van bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, de az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon tervezi forgalmazni;

- c) a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak különböző EGT-államokban történő forgalmazását tervezi:

- ca) ha az ABA be van jegyezve vagy nyilvántartásba van véve valamely EGT-államban, és az ABA letelepedés szerinti tagállama Magyarország vagy azon EGT-államok egyike Magyarország, ahol az ABAK hatékony forgalmazást tervez;

- cb) ha nincs nyilvántartásba véve vagy bejegyezve az ABA valamely EGT-államban, Magyarország azon EGT-államok egyike, ahol az ABAK hatékony forgalmazást tervez;

- d) ha a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi különböző EGT-államokban, köztük Magyarországon;

- e) ha a nem uniós ABAK több uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi az Unióban, és ha ezen ABA-k mindegyike ugyanazon EGT-államban van bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, és ezen ABA-k letelepedés szerinti tagállama Magyarország, vagy ha Magyarország az az EGT-állam, ahol az ABAK a legtöbb ABA hatékony forgalmazását tervezi.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett hatékony forgalmazásra vonatkozó szándékot a nem uniós ABAK-nak igazolnia kell azáltal, hogy forgalmazási stratégiáját a Felügyelet által előírt formában feltárja.

(5) A (3) bekezdésben foglalt esetekben Magyarországon kívül más referencia-tagállam is lehetséges. Ilyen esetben az uniós ABA kezelését, illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK a 158. vagy 159. §-sal összhangban kérelmet nyújt be a Felügyelethez és minden olyan EGT-állam felügyeleti hatóságaihoz, amelyek a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban referencia-tagállamok lehetnek, abból a célból, hogy a felügyeleti hatóságok egymás között megállapítsák a referencia-tagállamot. A Felügyelet a többi felügyeleti hatósággal közösen dönt e kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül, hogy melyik legyen a nem uniós ABAK referencia-tagállama. Abban az esetben, ha Magyarország a kijelölt referencia-tagállam, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja e kijelölésről a nem uniós ABAK-ot. Ha a Felügyelet nem tájékoztatja a döntésről az azt követő hét napon belül a nem uniós ABAK-ot, vagy ha a felügyeleti hatóságok nem döntöttek az egy hónapos időtartamon belül, a nem uniós ABAK maga választhatja meg referencia-tagállamát a (3) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a 448/2012/EU rendelet 1. cikkének figyelembevételével kell eljárni.”

234. § A Kbftv. 157–161. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„157. § (1) Uniós ABA kezelését, illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban előzetes engedélyt kell beszereznie a Felügyelettől, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.

(2) Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK-nak meg kell felelnie e törvénynek az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § kivételével. Amennyiben e megfelelés összeegyeztethetetlen azzal a joggal, amely a nem uniós ABAK, illetve az Unióban forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai tekintetében irányadó, a nem uniós ABAK nem köteles e törvénynek megfelelni, ha igazolni tudja, hogy

- a) lehetetlen e megfelelést összeegyeztetni azon jog kötelező erejű rendelkezéseivel, amely a nem uniós ABAK, illetve az Unióban forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai tekintetében irányadó;

- b) a nem uniós ABAK, illetve a nem uniós ABA tekintetében irányadó jog biztosítja az azonos szabályozási célt szolgáló és az érintett ABA befektetői védelmének azonos szintjét kínáló egyenértékű szabályozást; és

- c) a nem uniós ABAK, illetve a nem uniós ABA eleget tesz a b) pontban említett egyenértékű szabályozásnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK Magyarországon letelepedett jogi képviselővel rendelkezik. A jogi képviselő az ABAK kapcsolattartó pontja az Unióban, illetve a felügyeleti hatóságok és az ABAK, illetve az adott ABA uniós befektetői és az ABAK közötti e törvényben meghatározott minden hivatalos levelezése jogi képviselőjén keresztül folyik. A jogi képviselő az ABAK-kal együtt eleget tesz az ABAK által az e törvény alapján végzett alapkezelési és forgalmazási tevékenységekkel kapcsolatos megfelelési funkciónak.

(4) Az uniós ABA-k kezelését, illetve az általa kezelt ABA-k Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban engedélykérelmet nyújt be a Felügyelethez, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.

(5) Az engedélykérelem beérkezését követően a Felügyelet felméri, hogy az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó döntése megfelel-e a 156. §-ban és a 157. §-ban megállapított előírásoknak. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy nem ez a helyzet, indokolással ellátva megtagadja a nem uniós ABAK engedélykérelmét. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a 156. §-ban és a 157. §-ban megállapított előírásokat betartották, tájékoztatja erről az EÉPH-t és felkéri, hogy adjon útmutatást az általa kialakított álláspontról. Az EÉPH-nak küldött értesítésben a Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó megállapításához fűzött indokolását, valamint az ABAK forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. A Felügyelet az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EÉPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.

(6) Ha az EÉPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén szándékozik forgalmazni – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.

(7) A (9) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül engedély nem adható ki, kivéve, ha az alábbi kiegészítő feltételek teljesülnek:

- a) Magyarországot, mint referencia-tagállamot az ABAK a 156. §-sal és a 157. §-sal összhangban feltünteti, amit alátámaszt a forgalmazási stratégia közzététele, valamint az, hogy a (4)–(6) bekezdésben megállapított eljárást követték az érintett felügyeleti hatóságok;

- b) az ABAK Magyarországon bejegyzett jogi képviselőt jelölt ki;

- c) a jogi képviselő az ABAK-kal együtt a nem uniós ABAK kapcsolattartója az adott ABA-k befektetői, az EÉPH és a felügyeleti hatóságok felé azon tevékenységek tekintetében, amelyekre az ABAK engedélyt kapott az Unióban, és legalább kielégítő módon el tudja látni az e törvény szerinti megfelelési funkciót;

- d) a Felügyelet, az érintett uniós ABA-k letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságai és a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze feladatait;

- e) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország a Pmt. alkalmazásában nem tekintendő stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak,

- f) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött Magyarországgal, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is, és e harmadik országot a 19/2020. PM rendelet nem említi;

- g) a Felügyelet e törvény szerinti felügyeleti jogkörének hatékony gyakorlását nem akadályozzák az ABAK-ot felügyelő harmadik ország jogszabályai, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, sem pedig e harmadik ország felügyeleti hatóságai felügyeleti és vizsgálati hatásköreinek korlátai.

(8) Amennyiben egy uniós ABA felügyeleti hatósága észszerű időtartam elteltével sem vesz részt a (7) bekezdés d) pontjában meghatározott együttműködésben, a Felügyelet az ügyet az EÉPH-hoz utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

(8a) Ha a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik országot

- a) a Pmt. alapján kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként azonosítanak a (7) bekezdés e) pontja szerint, vagy

- b) a (7) bekezdés f) pontja szerint a 19/2020. PM rendelet említi a nem uniós ABAK engedélyezését követően,

a nem uniós ABAK – befektetők érdekeinek figyelembevételével – megfelelő időn belül megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezen időtartam nem haladhatja meg a két évet.

(9) Az engedélyt az ABAK engedélyezésére vonatkozó 10–12. § rendelkezéseinek megfelelően kell megadni, amelyeket az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

- a) a 10. § (1) bekezdésében említett információkat ki kell egészíteni:

- aa) az ABAK a 156. §-ban és a 157. §-ban foglalt kritériumoknak megfelelő, Magyarországra mint referencia-tagállamra vonatkozó álláspontjának indokolásával, a forgalmazási stratégiával együtt;

- ab) e törvény azon rendelkezéseinek jegyzékével, amelyeknek ABAK általi teljesítése lehetetlen, miután az ABAK említett rendelkezéseknek való megfelelése – a (2) bekezdéssel összhangban – összeegyeztethetetlen a nem uniós ABAK-ra vagy adott esetben az Unióban forgalmazott nem uniós ABA-ra vonatkozó valamely kötelező jogszabályi rendelkezéssel;

- ac) az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokon alapuló írásos bizonyítékkal, amely igazolja, hogy a harmadik ország vonatkozó jogszabályai tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek egyenértékűek a teljesíthetetlen rendelkezésekkel, ugyanazon szabályozási célt szolgálnak, és a védelem ugyanazon szintjét biztosítják az adott ABA-k befektetőinek, továbbá hogy az ABAK eleget tesz az egyenértékű szabálynak (ezen írásos bizonyítékot a harmadik ország jogszabályainak vonatkozó összeegyeztethetetlen rendelkezésének létezéséről szóló jogi szakvélemény támasztja alá, amely tartalmazza a szabályozási célt és az általa elérni kívánt befektetővédelem jellegét is); valamint

- ad) az ABAK jogi képviselőjének nevével és címével;

- b) a 10. § (2) bekezdésében említett információk az ABAK által kezelni szándékozott uniós ABA-kra vagy az ABAK által az Unióban útlevéllel forgalmazni szándékozott ABA-kra korlátozódhatnak;

- c) az ABAK főirodájának és létesítő okirat szerinti székhelyének nem szükséges ugyanabban az EGT-államban lennie;

- d) a 10. § (3) bekezdés rendelkezése akkor minősül teljesítettnek, ha az a) pontban foglalt információk is benyújtásra kerültek.

(10) Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az ABAK a (2) bekezdésre hivatkozhat annak érdekében, hogy mentesüljön e törvény egyes rendelkezéseinek teljesítése alól, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t. A Felügyelet értékelését alátámasztja a (9) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontjával összhangban benyújtott információkkal. A Felügyelet az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EÉPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.

(11) Ha az EÉPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén szándékozik forgalmazni – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait is.

(12) A Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t az engedélyezési eljárás kimeneteléről, az ABAK engedélyében bekövetkező valamennyi változásról és az engedély visszavonásáról. A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t az általa elutasított engedélykérelmekről, és egyúttal adatokat szolgáltat az engedélyt kérő ABAK-ról, valamint közli az elutasítás indokait.

(13) Az ABAK további uniós üzleti fejlődése nem érinti a referencia-tagállam meghatározását. Ha azonban az ABAK az eredeti engedélyezéstől számított két éven belül megváltoztatja forgalmazási stratégiáját, és e változás következtében nem Magyarországot kellene referencia-tagállamként meghatározni, az ABAK e változást annak végrehajtását megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatóságának, és az új stratégia alapján megjelöli a referencia-tagállamot. Az ABAK az új forgalmazási stratégiának az eredeti referencia-tagállammal történő közlésével indokolja értékelését. Az ABAK ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad jogi képviselője kilétéről, ideértve annak nevét és letelepedésének helyét. Az új jogi képviselő letelepedése helyének az új referencia-tagállamban kell lennie.

(14) A Felügyelet, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága megvizsgálja, hogy az ABAK szerinti meghatározás a (13) bekezdéssel összhangban helyes-e, és értékeléséről tájékoztatja az EÉPH-t. A Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó értékeléséhez adott indokolását, valamint az ABAK új forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. Az EÉPH vizsgálata után elküldött útmutatásának kézhezvételét követően a Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja a döntésről a nem uniós ABAK-ot, annak eredeti jogi képviselőjét, valamint az EÉPH-t.

(15) Ha a Felügyelet, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága egyetért az ABAK értékelésével, a változásról tájékoztatja az új referencia-tagállam felügyeleti hatóságait is és átadja nekik az ABAK engedélyezési és felügyeleti iratainak másolatát. Az iratok átadásának időpontjától már nem a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel az ABAK engedélyezésére és felügyeletére.

(16) Ha a Felügyelet végső értékelése ellentétes az EÉPH útmutatásával, indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén forgalmazza – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait, valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.

(17) Ha az engedélyezéstől számított két éven belül az ABAK Unión belüli üzleti fejlődésének tényleges alakulása alapján úgy tűnik, hogy az ABAK által az engedélyezéskor benyújtott forgalmazási stratégia hibás volt, azzal kapcsolatban az ABAK hamis állításokat tett, vagy az ABAK a forgalmazási stratégiájának megváltoztatásakor nem tartotta be a (13) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, a Felügyelet felszólítja az ABAK-ot, hogy a tényleges forgalmazási stratégiája alapján jelölje meg a megfelelő referencia-tagállamot. Ha az ABAK nem tesz eleget a Felügyelet felszólításának, akkor az engedélyét visszavonják. Ha az ABAK a (13) bekezdésben említett időtartamot követően változtatja meg forgalmazási stratégiáját, és az új forgalmazási stratégia alapján meg kívánja változtatni referencia-tagállamát, az ABAK a referencia-tagállam megváltoztatására irányuló kérelmet nyújthat be a Felügyeletnek. E bekezdés alapján történő eljárás során a (13)–(16) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(18) Az ABAK és az ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságai közötti esetleges jogvitákat a referencia-tagállam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni. Az ABAK vagy az ABA és az érintett ABA uniós befektetői közötti esetleges jogvitákat valamely EGT-állam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni.

(19) A Felügyelet a (7) bekezdés d) pontja szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

158. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.

(2) Amennyiben az ABAK Magyarországon mint referencia-tagállamában uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait szándékozik forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a 14. mellékletben meghatározott információkat.

(3) A Felügyelet legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelő hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a Magyarországon a (2) bekezdésben említett értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben akadályozhatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK e törvény előírásainak más tekintetben nem felel meg vagy nem fog megfelelni. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és az ABA letelepedése szerinti felügyeleti hatóságokat arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(4) Amennyiben az ABAK Magyarországtól eltérő EGT-államokban szándékozik uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a 15. mellékletben meghatározott információkat.

(5) A Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítési akta kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja az értesítési aktát azon EGT-államok felügyeleti hatóságainak, amelyekben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékoznak. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, illetve más tekintetben megfelel e törvénynek. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezték az ABA-k adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(6) Az értesítési akta továbbítását követően a Felügyelet késedelem nélkül értesíti az ABAK-ot a továbbítás tényéről. Az ABAK ezen értesítés időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t és az ABA felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(7) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamai jogszabályainak hatálya és felügyelete alá tartoznak.

(8) A (4) bekezdés szerinti értesítés és az (5) bekezdés szerinti igazolás a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kerül rendelkezésre bocsátásra. A Felügyelet elektronikus formában fogadja, és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(9) A (2) vagy a (4) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal, vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK ezen törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e ezen törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

159. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.

(2) A nem uniós ABAK – az uniós ABAK-ra vonatkozóan e törvényben megállapított követelményeken túlmenően – a következő feltételeknek kell megfelelniük:

- a) a Felügyelet valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze feladatait;

- b) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország a Pmt. alkalmazásában nem tekintendő stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

- c) Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is, és e harmadik országot a 19/2020. PM rendelet nem említi;

(3) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon, mint referencia-tagállamában szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(4) A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti Magyarországon az értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon, mint referencia-tagállamában a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban is szándékozik forgalmazni, az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(7) Az ABAK a Felügyelet értesítése kézhezvételének időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(8) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(9) Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven bocsátja rendelkezésre. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(10) A (3) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvény előírásainak, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

(11) A Felügyelet a (2) bekezdés a) pontja szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

160. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK más EGT-államban letelepedett uniós ABA-kat kezelhet, feltéve, hogy az ABAK rendelkezik engedéllyel az adott típusú ABA kezelésére.

(2) Az a nem uniós ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett, 7. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi

- a) annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ABAK működni kíván,

- b) a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza a kezelni kívánt ABA-k megnevezését.

(3) Az a nem uniós ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a Felügyelet részére megküldi

- a) a fióktelep szervezeti felépítését,

- b) az ABA letelepedés szerinti tagállamában azt a címet, ahonnan az okiratok beszerezhetők,

- c) a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét és elérhetőségeit.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat – a nem uniós ABAK engedélyezésére vonatkozó iratokkal együtt –, ha az ABAK e törvényben meghatározottak szerint kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, és minden tekintetben megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja a nem uniós ABAK-ot annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy a nem uniós ABAK megkezdheti az ABA kezelését az ABAK fogadó tagállamaiban.

(5) A (2) vagy a (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt – vagy valamely nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül – írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, ideértve szükség esetén az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának kifejezett megtiltását. Ha a változások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.

161. § (1) Más EGT-államban bejegyzett nem uniós ABAK fióktelep formájában is működhet Magyarországon.

(2) A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak a nem uniós ABAK-nak, amely referencia-tagállamának felügyeleti hatósága az 159. § (4) bekezdése szerint az iratokat a Felügyeletnek továbbította.”

237. § (1) A Kbftv. 174. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az EÉPH és az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) felé történő továbbításában azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:]

„e) adójog hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.”

(2) A Kbftv. 174. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet minden, a felügyeleti hatóságok, az EÉPH, az EBH, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) és az ERKT között kicserélt, a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatos információt bizalmasnak minősít, kivéve

- a) ha az EÉPH vagy más felügyeleti hatóság az ilyen információk felfedése időpontjában a nyilvánosságra hozatalt engedélyezi,

- b) bírósági eljárás esetén vagy

- c) az információkat összesített formában használják fel.”

238. § A Kbftv. 174/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174/A. § (1) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ÁÉKBV letétkezelője megsérti az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeit, a Felügyelet a 169. § (1) bekezdésében meghatározott szankciókon túl az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

- a) a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a jogsértésért felelős személy és a jogsértés jellegének megjelölésével,

- b) megtilthatja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve

- c) bírságot szabhat ki.

(2) A Felügyelet jogosult az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedést – ide nem értve a befektetési jegy forgalomba hozatalának, forgalmazásának felfüggesztését – kérelmezni az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT tájékoztatása mellett.

(3) A Felügyelet elbírálja az ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságától beérkezett, (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelmet.

(4) A Felügyelet késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a (3) bekezdés alapján gyakorolt hatáskörökről és megállapításokról.

(5) Az EÉPH kérésére a Felügyelet késedelem nélkül magyarázatot nyújt be – a befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására vagy az Európai Unió pénzügyi rendszerére súlyos fenyegetést jelentő konkrét esetekben – a (3) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlásáról.”

240. § A Kbftv. XXIV/A. Fejezete a következő 174/D. §-sal egészül ki:

„174/D. § (1) A Felügyelet értesíti az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, valamennyi ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 115. § (3) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásáról.

(2) Ha Magyarország az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye vagy ÁÉKBV fogadó tagállamnak minősül, a Felügyelet jogosult a 115. § (3) bekezdése szerinti intézkedést kérelmezni az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – amennyiben a (1) bekezdés alapján érintett – az ERKT tájékoztatása mellett.

(3) A Felügyelet dönt az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye szerinti, illetve az ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságától beérkezett, 115. § (3) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelemről.

(4) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a (3) bekezdése szerinti kérelmet, arról az elutasítás indokait megjelölve tájékoztatja a kérelmező felügyeleti hatóságot és az EÉPH-t és – amennyiben a (2) bekezdés alapján érintett – az ERKT-t.

(5) A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és a kérelmező hatóságot, ha nem kíván eleget tenni az EÉPH a (2)–(4) bekezdéssel összefüggésben kibocsátott véleményével megjelölve az alapul szolgáló indokokat.

(6) A Felügyelet haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV-alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságait, valamennyi ÁÉKBV fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 31/A. § (8) bekezdése szerinti bejelentésről.”

241. § A Kbftv. 182. §-a következő (9)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Felügyelet értesíti az ABAK fogadó EGT-állama felügyeleti hatóságát, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 115. § (3) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásáról.

(10) Ha Magyarország az ABAK fogadó EGT-államának minősül, a Felügyelet jogosult a 115. § (3) bekezdése szerinti intézkedést kérelmezni az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – amennyiben a (9) bekezdés alapján érintett – az ERKT tájékoztatása mellett.

(11) A Felügyelet elbírálja az ABAK letelepedése szerinti, illetve az ABAK fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságától beérkezett, 115. § (3) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelmet.

(12) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a (11) bekezdés szerinti kérelmet, arról és az elutasítás indokáról tájékoztatja a kérelmező felügyeleti hatóságot, az EÉPH-t és – amennyiben a (10) bekezdés alapján érintett – az ERKT-t.

(13) A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és a kérelmező hatóságot, ha nem kíván eleget tenni az EÉPH (10)–(12) bekezdéssel összefüggésben kibocsátott véleményének, megjelölve az alapul szolgáló indokokat.

(14) A Felügyelet haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának illetékes hatóságait, az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a 36. § (14) bekezdése szerinti bejelentésről.

(15) A Felügyelet jogosult az 169. § (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedést – ide nem értve a befektetési jegy forgalomba hozatalának, forgalmazásának felfüggesztését – kérelmezni az ABAK letelepedési szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságától, a kérelem indokolásával az EÉPH és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT tájékoztatása mellett.

(16) A Felügyelet elbírálja az ABAK fogadó tagállam felügyeleti hatóságától beérkezett, (15) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására irányuló kérelmet.

(17) A Felügyelet késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t és – pénzügyi stabilitásra és integritásra vonatkozó potenciális kockázat estén – az ERKT-t a (16) bekezdés alapján gyakorolt hatáskörökről és megállapításokról.

(18) Az EÉPH kérésére a Felügyelet késedelem nélkül magyarázatot nyújt be – a befektetővédelemre, a pénzügyi piacok megfelelő működésére és integritására vagy az Európai Unió pénzügyi rendszerére súlyos fenyegetést jelentő konkrét esetekben – a (16) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlásáról.”

242. § A Kbftv. 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet biztosítja, hogy az általa felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, a 11. § és az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt, a 182. § szerinti eljáráson keresztül az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságai, az EÉPH, az EBH, az EBFH és az ERKT rendelkezésére bocsátja. Ezenkívül az említett eljáráson keresztül – valamint más, közvetlenül érintett EGT-államok felügyeleti hatóságainak kétoldalú jelleggel is – késedelem nélkül információt szolgáltat, ha a felügyelete alá tartozó valamely ABAK, vagy az érintett ABAK kezelésében lévő ABA potenciálisan jelentős partnerkockázatot jelenthet más EGT-államok valamely hitelintézetére vagy egyéb, rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeire nézve, vagy egy másik tagállamban a pénzügyi rendszer stabilitására.”

244. § A Kbftv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 203/C. §-sal egészül ki:

„203/C. § (1) A 2026. április 16-án szakmai befektetőnek minősülő személynek legkésőbb 2028. április 16-tól kell megfelelnie a 4. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt követelményeknek.

(2) Azon ABAK-ot, amely kölcsönnyújtási tevékenységet végző és 2024. április 15. előtt létrehozott ABA-t kezel, úgy kell tekinteni, hogy megfelel a 35. § (6)–(15) bekezdésének és a 36. § (4)–(6) bekezdésének 2029. április 16-ig.

(3) 2029. április 16-ig, ha az ABA által egyetlen kölcsönfelvevő számára nyújtott kölcsönök névértéke vagy az ABA tőkeáttétele meghaladja a 35. § (6)–(7) bekezdésében, illetve (8)–(12) bekezdésében meghatározott korlátokat, akkor az ABAK nem növelheti a vonatkozó értéket vagy a tőkeáttétel szintjét. Ha nem haladja meg, akkor az ABAK nem növelheti a vonatkozó értéket vagy tőkeáttétel szintjét az említett korlátok fölé.

(4) Azon ABAK-ot, amely kölcsönnyújtási tevékenységet végző és 2024. április 15. előtt létrehozott ABA-t kezel, és amely 2024. április 15. után nem von be további tőkét, úgy kell tekinteni, hogy az említett ABA tekintetében megfelel a 35. § (6)–(15) bekezdésének és a 36. § (4)–(6) bekezdésének.

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kölcsönnyújtási tevékenységet végző és 2024. április 15. előtt létrehozott ABA-t kezelő ABAK – a Felügyelet értesítése mellett – dönthet úgy, hogy önként megfelel a 35. § (6)–(15) bekezdésének, illetve a 36. § (4)–(6) bekezdésének.”

245. § (1) A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„k) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/927 irányelve (2024. március 13.) a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti jelentéstétel, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról.”

(2) A Kbftv. 2., 3. és 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

- a) 2. § (3) bekezdésében a „345/2013/EU rendeletének figyelembe vételével” szövegrész helyébe a „345/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: 345/2013/EU rendelet) figyelembe vételével” szöveg,

- b) 2. § (4) bekezdésében a „346/2013/EU rendeletének figyelembe vételével” szövegrész helyébe a „346/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: 346/2013/EU rendelet) figyelembe vételével” szöveg,

- c) 7. § (3a) bekezdésében a „(3) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott” szöveg,

- e) 40. § (2) bekezdés b) pontjában a „a befektetők érdekében járjon el és a befektetési alapkezelési tevékenységet a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el” szövegrész helyébe az „a befektetői és ügyfelei érdekeit legjobban szolgáló módon járjon el” szöveg,

- f) 41. § (7) bekezdésében a „kiszervezett funkciók további” szövegrész helyébe a „kiszervezett funkciók és tevékenységek további” szöveg,

- k) 174. § (2) bekezdésében az „Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT)” szövegrész helyébe az „ERKT” szöveg,

- l) 182. § (7) bekezdésében a „Felügyelet világos és egyértelműen alátámasztható indokok” szövegrész helyébe a „Felügyelet alapos indokok” szöveg

- a) 6. § (5) bekezdése,

- b) 7. § (6) bekezdése,

- c) 8. § (1) bekezdés a) pontjában az „amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát tartalmazza” szövegrész,

- g) 114. §-a,

- 1. A Kbftv. 2. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

- „15. A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i, (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdés a) pontja és 13. cikke szerinti kötelezettségek teljesítésének szabályai, és az ehhez igénybevett humán és technikai erőforrások részletezése.”

- 2. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet IV. alcím 26.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek]

- „26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, valamint ideértve a 36. § (7) bekezdésével összhangban kiválasztott likviditáskezelési eszközök igénybevétele lehetőségének leírását, és az ilyen likviditáskezelési eszközök használatának feltételeit”

- 3. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet VIII. alcím 36. pontja a következő 36.4 alponttal egészül ki:

(A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja)

- „36.4. az ABA működésével kapcsolatban az ABAK által viselt azon díjak, költségek és kiadások jegyzéke, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az ABA-hoz kell rendelni”

- 4. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezetének IX. alcím 42. pontja a következő 42.4. alponttal egészül ki:

(A befektetési jegyek visszaváltása)

- „42.4. A befektetési jegy visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a jegyzés és visszaváltás felfüggeszthető, vagy más likviditáskezelési eszközök alkalmazhatók”

- 5. A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet VII. alcím 37. pont 37.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek]

- „37.5. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, ideértve a 36. § (7) bekezdésével összhangban kiválasztott likviditáskezelési eszközök igénybevétele lehetőségének leírását, és az ilyen likviditáskezelési eszközök használatának feltételeit”

- 6. A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet XI. alcím 48. pontja a következő 48.4. alponttal egészül ki:

(Az alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja)

- „48.4. az ABA működésével kapcsolatban az ABAK által viselt azon díjak, költségek és kiadások jegyzéke, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az ABA-hoz kell rendelni”

- 7. A Kbftv. 6. melléklet X. pontja a következő d)–f) alponttal egészül ki:

[Az ABAK – ide nem értve a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK-ot – által kezelt minden uniós ABA és minden, általa az EGT-államokban forgalmazott ABA tekintetében]

- „d) a kihelyezett kölcsön portfóliójának összetétele;

- e) közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt valamennyi díj, költség és kiadás, adott évre vonatkozóan;

- f) az ABAK által vagy nevében az ABA befektetéseivel kapcsolatban igénybe vett bármely anyavállalat, leányvállalat vagy különleges célú gazdasági egység, adott évre vonatkozóan.”