2023. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2023. december 30.

8. § Az Szja tv. 65/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65/C. § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsájtja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték-növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amelyeknek ellenérték ellenében átruházása (értékesítése) megtörtént.

(2) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik, és a bevétel tárgyául szolgáló – a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott – vagyoni értékhez kapcsolódóan a vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.

(3) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a (2) bekezdésben nem meghatározott módon történik bevétel juttatása, és a vagyonkezelő, a magánalapítvány a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli vagyonátadásra tekintettel megállapított, az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles.

(4) A kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történő bevétel juttatása esetén nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értéket a kiadással azonos megjelenési formában a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba, és a vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekményt nem kellett megállapítani.

(5) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti

- a) elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – eltérő időpontban megállapított eszközérték növekmények esetében a megállapításuk időbeli sorrendjében – a (3) bekezdés szerint, valamint

- b) alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén a (2) bekezdés szerint

az osztalék megállapítása során figyelembe vett összeg. Az (1) bekezdés szerinti alap és elkülönült eszközérték-növekmény nyilvántartásból a vagyonkezelő, a magánalapítvány törli azt az összeget, amely nem kapcsolódik öt éven belüli vagyonátadáshoz.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

(7) Nem kell a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.

(8) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

(9) A vagyoni érték kiadásakor az osztalékként juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veszi figyelembe, minden más esetben azt az értéket, amelyen az a vagyon kiadásakor a juttató számviteli nyilvántartásában értékhelyesbítés nélkül szerepel.

(10) A kedvezményezett által a (9) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon.”

15. § Az Szja tv. a következő 107. §-sal egészül ki:

„107. § (1) A 2023. szeptember 12. napja és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 65/C. § hatálybalépésének napja között megvalósuló vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választása szerint e törvény ezen időszak alatt hatályos 65/C. §-a szerinti rendelkezést, vagy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezést alkalmazhatja, azzal, hogy ez utóbbi esetben a vagyonátadót és a vagyonkezelőt, magánalapítványt terhelő kötelezettségeket az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény hatálybalépését követő 15. napig kell teljesíteni.

(2) Nem kell osztalékból származó jövedelmet megállapítani az induló tőke terhére történő azon vagyonjuttatás után, melynek értéke – több alkalommal történő juttatás esetén ezen értékek összege – nem haladja meg a 2023. szeptember 11-i indulótőke értékét, ide nem értve a 65/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetet.”

68. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat – ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják – az adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről

- a) adóraktárba;

- b) másik tagállambeli bejegyzett kereskedő számára;

- c) exportálás céljából arra a helyre, ahol a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét;

- d) másik tagállambeli

- da) diplomáciai és konzuli képviselet és annak tagjai,

- db) nemzetközi szervezet és annak tagjai – a nemzetközi egyezményekben vagy székhely egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztás erejéig –,

- dc) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja,

- dd) a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja

számára; vagy

- e) a kilépési vámhivatalnak minősülő árutovábbítási műveletet indító vámhivatalba, ha a jövedéki terméket a vámjogszabályok szerinti kivitelre átengedést követően külső árutovábbítási eljárás alá vonják.”

(2) A Jöt. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett átveszi a jövedéki terméket, amikor a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét vagy amikor külső árutovábbítási eljárás alá vonják.”

69. § (1) A Jöt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld, a 952/2013/EU rendeletben meghatározott nyilatkozattevő az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja a kiviteli árunyilatkozatban említett jövedéki termékeket jelölő egyedi AHK-számot, és az e-TKO-n, valamint a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok megegyeznek,

- a) a kilépési hivatal vagy – a 3. § (1) bekezdés 18. pont a) alpont ab) alpontja szerinti területre történő szállítása esetén – az áruknak az Európai Unió vámterületéről történő kiléptetésére a vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta az Európai Unió területét, ideértve az 53. § (1) bekezdés e) pontja szerinti külső árutovábbítási eljárás alá vonás esetét is, továbbá

- b) az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését követően

az állami adó- és vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.”

(2) A Jöt. 56. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld és az e-TKO-n és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok nem egyeznek vagy a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az Európai Unió területéről, az állami adó- és vámhatóság erről az uniós számítógépes rendszeren keresztül értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát vagy a jövedéki termék belföldi feladóját.

(5) Ha a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az Európai Unió területéről, az erről szóló értesítés kézhezvételekor a belföldi feladó az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetéig törli az e-TKO-t, ezt követően megváltoztatja a szállítmány rendeltetési helyét.”

70. § A Jöt. 60. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az 53. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben üzemszünet alatt a számítógépes rendszer nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban, akkor a belföldi feladó a 952/2013/EU rendeletben meghatározott nyilatkozattevő rendelkezésére bocsátja az üzemszünet ideje alatt kiállított papírlapú okmány egy példányát – amelynek tartalma megfelel a kiviteli árunyilatkozatban bejelentett jövedéki terméknek – vagy az okmány egyedi azonosítóját.”

71. § A Jöt. 62. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Kereskedelmi célú szállításnak minősül a belföldről, az (1a) bekezdés szerinti belföldi feladótól, másik tagállamon keresztül, az (1b) szerinti belföldi címzett részére végzett szállítás.

(5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetben

- a) a feladó az e-EKO-n megadja a szállítási útvonalat,

- b) az állami adó- és vámhatóság az e-EKO-t megküldi a címzettnek.”

73. § A Jöt. 150. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:

„(39) Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő, aki a 2022. augusztus 1.–2023. július 31. borpiaci évre vonatkozó 136. § (2) bekezdése vagy 137. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét e rendelkezés hatálybalépésének időpontjáig nem teljesítette, e rendelkezés hatálybalépését követő 30 napon belül teljesíti kötelezettségét.”

- a) 3. § (1) bekezdés 43. pont d) alpontjában a „kiegyenlítésre került” szövegrész helyébe a „megszűnt” szöveg,

- c) 61. § (3) bekezdés b) pontjában az „elhagyásáról” szövegrész helyébe az „elhagyásáról – beleértve a harmadik országban zárult külső árutovábbítási eljárás esetét is –” szöveg,

- e) 136. § (2) bekezdésében és 137. § (3) bekezdésében a „követő év szeptember” szövegrész helyébe a „követő szeptember” szöveg

lép.

109. § (1) Az Art. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben, annak átadását, kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni.”

114. § (1) Az Art. 245. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó)

„c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) elmulasztotta számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy”

(2) Az Art. 274/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.12.) által megállapított 114/B. § (2) bekezdését a tevékenységét a 2023-ban kezdődő adóévben kezdő személy azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 114/B. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt a rendelkezés hatálybalépésétől számítja.

(2) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 145. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 245. § (1) bekezdés c) pontját a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

- 6. 131. § (14) bekezdés i) pontjában a „folyósító szervet, az irányító hatóságot,” szöveg helyébe a „folyósító szervet, a központi költségvetési támogatásról döntő szervet, az irányító hatóságot,” szöveg,

- 11. 157. § (1) bekezdés d) pontjában, az „egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás” szöveg,

136. § Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

„26. a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresés, valamint a határon átnyúló hitelezői igénybejelentések esetén a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.”

137. § Az Avt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.”

142. § Az Avt. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Megkeresésre történő végrehajtás esetén az árverésen kívüli értékesítéshez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság beleegyezése is szükséges, kivéve, ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási költségek, továbbá valamennyi követelés megtérül. A behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság az adóhatóság felhívására 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik a beleegyezéséről vagy annak hiányáról. Ha a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a beleegyezését megadottnak kell tekinteni.”

143. § (1) Az Avt. 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az árverés nyertese a vételárat megfizette, de az ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az állami adó- és vámhatóság az ingóságot a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi, és erről, valamint az ingóság átvételére vonatkozó információkról és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről az árverés nyertesét értesíti. A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az állami adó- és vámhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét.”

(2) Az Avt. 90. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az árverés nyertese a költségeket az esedékesség napjáig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg a költségeket meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a költségek teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig. A határidő lejártát követően az ingóságot az állami adó- és vámhatóság értékesítheti, vagy annak karitatív célú felhasználása, ennek hiányában megsemmisítése iránt intézkedhet. Az értékesítésből befolyt összeg az állami adó- és vámhatóságot illeti meg.”

144. § (1) Az Avt. 122. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, az adóhatóság végrehajtásra történő megkeresésének feltétele, hogy a behajtást kérő hatóság az építésügyi hatósági kötelezés tényét, mint jogilag jelentős tényt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse.”

(2) Az Avt. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében az adóssal szemben a 22. § alkalmazásával eljárási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az eljárási bírságot kiszabó végzésben határidő tűzésével ismételten felhívja az adóst a kötelezettsége önkéntes teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”

(3) Az Avt. 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adós az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható. A végzésben az állami adó- és vámhatóság az adóst határidő tűzésével ismételten felhívja az önkéntes teljesítésre. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”

(4) Az Avt. 122. § (6) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós költségére és veszélyére – akár pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával – elvégzi, ha)

„b) a meghatározott cselekmény végrehajtása – az életet, egészséget, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – nem tűr halasztást.”

146. § Az Avt. 123/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésének megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítése alapján a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás elvégzésénél jelen lehet és a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítést ellenőrizheti. Ha a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítésében megjelölt időpontban nem jelenik meg a teljesítés ellenőrzése céljából, a meghatározott cselekménynek az állami adó- és vámhatóság által a 122. § (6) bekezdése szerint történt elvégzését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.”

147. § Az Avt. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„124. § (1) A 122. § (6) bekezdés szerinti eljárás elvégzéséről a végrehajtást foganatosító adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére.

(2) A közreműködő szervezet által kiállított számla és az eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján az állami adó- és vámhatóság intézkedik a kifizetés iránt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kifizetett díj ki nem egyenlített végrehajtási költségnek minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság végzésben állapít meg és – önkéntes teljesítés hiányában – a pénzfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályok szerint érvényesít. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.

(4) Ha a meghatározott cselekmény

- a) kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)–(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, vagy

- b) végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul,

az adóhatóság a végrehajtást a 124/A. § d) pontja szerint végzéssel megszünteti és erről a behajtást kérő hatóságot tájékoztatja.

(5) Az eredménytelenség miatt megszüntetett eljárás esetén a 113. § (2)–(3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a ki nem egyenlített eljárási költségeket az adós viseli.”

148. § Az Avt. a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § A 18. § (1) bekezdésében rögzített eseteken túl az adóhatóság a végrehajtást végzéssel megszünteti akkor is, ha

- a) az adós a meghatározott cselekményt önkéntesen teljesítette, vagy helyette azt az adóhatóság elvégezte vagy elvégeztette,

- b) a kötelezettség végrehajtásához való jog elévült,

- c) azt a behajtást kérő hatóság a behajtási megkeresés visszavonása nélkül kérte,

- d) az adóhatóság által lefolytatott végrehajtás eredményre nem vezetett, és további intézkedés foganatosítására nincs lehetőség, vagy eredmény attól sem várható.”

150. § (1) Az Avt. 60. alcíme a következő 131/I. §-sal egészül ki:

„131/I. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 29. § (1) bekezdés 26. pontját a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 88. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 90. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 122. § (1c) bekezdését, (3) bekezdését, (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

(6) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124/A. §-t a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

160. § A NAV Szj. tv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

„d) azonos besorolású más munkakörbe, valamint az I. besorolási osztály C besorolási kategóriájába tartozó munkakörből alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kivéve, ha a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr tisztviselői munkakörbe, illetve a tisztviselői munkakört betöltő foglalkoztatott pénzügyőri munkakörbe kerül áthelyezésre,”

- c) 113. § (4) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg

lép.

184. § Hatályát veszti az Aktv.

- a) 41/I. § (6) bekezdésében az „A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.” szövegrész,

- b) 41/V. § (6) bekezdésében az „A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.” szövegrész, és

- c) 42/H. § (7) bekezdésében az „A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.” szövegrész.