2023. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2023. december 2.

(3) Az Szja tv. 3. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet (HL L 327., 2022.12.21., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei szerinti támogatás.”

5. § Az Szja tv. 29/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.”

6. § Az Szja tv. 29/G. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni

- a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,

- b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint

- c) a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.”

14. § Az Szja tv. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E törvény 3. § 40. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) és dc) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pa) és pc) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont a) és c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet (HL L 327., 2022.12.21., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”

- a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

18. § Hatályát veszti az Szja tv. 46. § (8) bekezdésében az „azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe” szövegrész.

19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„2a. alternatív beruházás, felújítás: a 22/E. § alkalmazásában az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely

a) megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,

b) az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,

c) meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy

d) az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„29a. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;”

(4) A Tao. törvény 4. § 34b. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

uniós szabvány:)

- „a) olyan kötelező uniós szabvány, amely meghatározza az egyes vállalkozások által környezeti szempontból elérendő szinteket, kivéve az uniós szinten meghatározott olyan normákat vagy célokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, de az egyes vállalkozásokra nézve nem, vagy”

20. § A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha)

„a) a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti településen a 41,25 millió eurónak, az Atr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti településen a 24,75 millió eurónak, az Atr. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti településen a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,”

21. § (1) A Tao. törvény 22/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a (2)–(3) bekezdés szerinti mérték 50 százalékát, amennyiben az elszámolható költséget az adózó a (4) bekezdés b) pontjától és (4a) bekezdéstől eltérően, alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza meg.”

(2) A Tao. törvény 22/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

- a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben ezen beruházás, felújítás egyértelműen beazonosítható és nincs olyan kevésbé energiahatékony a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás, amely az adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában megvalósulna, vagy

- b) a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költsége és az alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség).”

(3) A Tao. törvény 22/E. §-a a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában elszámolható költségnek minősül:

- a) a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel,

- b) a 4. § 2a. pont b) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értéke, értéknövekedése és az alternatív beruházás, felújítás jelenértéken számított költsége közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul,

- c) a 4. § 2a. pont c) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értéke, értéknövekedése és a meglévő tárgyi eszköz karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházás, felújítás jelenértéke közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul,

- d) a 4. § 2a. pont d) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke és a kevésbé energiahatékony tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke közötti különbözet.

(4b) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény alkalmazásában nem minősül elszámolható költségnek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség, ráfordítás és az épületre irányuló beruházás, felújítás részét képező költség, ráfordítás.”

(4) A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)

„a) ha az adózó a beruházást, felújítást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak feleljen meg, azzal, hogy, amennyiben a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében hajtják végre, az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték;”

(5) A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)

„g) ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul;

h) ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.”

(6) A Tao. törvény 22/E. §-a a következő (12)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben az (5)–(7) bekezdésben, (8) bekezdés b)–h) pontjában, (9)–(11) bekezdésben és (13)–(17) bekezdésben foglaltak alapján.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.

(14) A (12) bekezdés alkalmazásában nem vehető igénybe adókedvezmény, ha az adózó a beruházást, felújítást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak feleljen meg, azzal, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás, felújítás vonatkozásában igénybe vehető adókedvezmény, amennyiben

- a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények és a beruházást, felújítást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,

- b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények és az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételére még azelőtt sor kerül, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett adózóra nézve, azzal, hogy ebben az esetben az adózó rendelkezik olyan felújítási tervvel és ütemtervvel, amely igazolja, hogy a támogatott beruházás, felújítás elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.

(15) A (12) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az épület primerenergiában mért energiahatékonyságának

- a) meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,

- b) épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,

- c) új épületek esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.

(16) A (12) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a (15) bekezdésben meghatározott kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.

(17) A (12) bekezdés alkalmazásában az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.”

22. § A Tao. törvény 30/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/F. § (1) A 4. § 2a. pontja, 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (1)–(11) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 34. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) A 4. § 11a. pontja, 29a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (12)–(17) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38a. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 35. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

- a) 4. § 11. pont a) alpontjában a „külföldi személy által megfizetett” szövegrész helyébe a „külföldi személy által ténylegesen megfizetett” szöveg,

- b) 4. § 11. pont b) alpontjában a „külföldi telephely által megfizetett” szövegrészek helyébe a „külföldi telephely által ténylegesen megfizetett” szöveg,

- c) a 4. § 23. pont g) alpontjában a „foglaltaktól függetlenül” szövegrész helyébe a „foglaltakat kiegészítve” szöveg,

- d) a 4. § 23. pont g) alpont ga) pontjában az „áll fenn, azzal” szövegrész helyébe az „áll fenn, vagy ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésre, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedésre, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedésre jogosult, azzal” szöveg,

- e) 7. § (12) bekezdés a) és b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, 31. § (4) bekezdésében és 1. számú melléklet 14. pont a) és b) alpontjában az „erdészeti” szövegrész helyébe az „erdőalapú” szöveg,

- f) 7. § (12) bekezdés a) és b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdés a) pontjában és 1. számú melléklet 14. pont a) és b) alpontjában a „szóló rendeletben foglalt támogatásnak” szövegrész helyébe a „szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak” szöveg,

- g) 22/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy” szövegrész helyébe a „szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy” szöveg,

- h) 22/B. § (2a) bekezdés b) pontjában a „7,5 millió” szövegrész helyébe a „8,25 millió” szöveg,

- i) 22/B. § (29) bekezdésében a „jelenértéken” szövegrész helyébe a „folyóáron” szöveg,

- j) 22/B. § (2b) bekezdésében az „európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)” szövegész helyébe az „Atr.” szöveg,

- k) 22/E. § (2) bekezdésében az „Az adózó által” szövegrész helyébe az „Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában az adózó által” szöveg,

- l) 22/E. § (2) bekezdésében a „15 millió” szövegrész helyébe a „30 millió” szöveg,

- m) 30/I. § (1) bekezdésében az „SA.46615 (2016/N) és SA.48265 számú” szövegrész helyébe az „SA.46615 (2016/N), SA.48265 (2017/N) és SA.104802 (2022/N) számú” szöveg,

- n) 31. § (4) bekezdésében a „2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági” szövegrész helyébe a „2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági” szöveg,

27. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„n) ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, a formaváltás napját megelőző nappal.”

(2) A Katv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(8) Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban – figyelemmel a (8a) bekezdésben foglaltakra – az adóalanyiság ismételten nem választható.”

(3) A Katv. 19. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Amennyiben a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg az adóalanyiság, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre.”

28. § A Katv. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 19. § (8a) bekezdés szerinti egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a (7) bekezdés szerinti kedvezmény továbbvitelére.”

56. § Az Áfa tv. a következő 361. §-sal egészül ki:

„361. § Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye, ennek hiányában pedig lakóhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, szokásos tartózkodási hellyel, 2025. évre vonatkozóan nem élhet a 187. § (1) bekezdés szerinti alanyi adómentesség választásának jogával.”

72. § A Jöt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 12. § a), b) és d) pontja szerinti adó-visszaigénylés feltétele, hogy a jogosult a zárjegyet a zárjegyköteles jövedéki termékről az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse vagy felülragasztással, illetve az azzal egy tekintet alá eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb megoldással érvénytelenítse.”

75. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.”

(2) A Távhő törvény 7. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2) bekezdésben meghatározott, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I–II. fejezete és 38., 38a. cikke, valamint a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90.o.) 33. és 34. pontja hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.”

76. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„19. élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program: az aktív Magyarországért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) munkaszervezete által, annak e célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatáról (a továbbiakban: előirányzat) támogatott, egészséges étkezésre, aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére, a lelki egészség megőrzésére irányuló minden tevékenység, akció, szemléletformáló kampány vagy program, továbbá ezeket szolgáló beruházás;”

77. § A Neta tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 1. § 19. pontját, valamint 8. § (6) és (8) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben

- a) a hatóság a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a Módtv. hatálybalépéséig még nem utalta át,

- b) a hatóság által – a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálybalépését megelőzően – a kedvezményezett részére átutalt, élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző programra fel nem használt összeg a Kr. hatálybalépését követően az előirányzat javára teljesítésre került.”

78. § A Neta tv.

- 1. 8. § (6) bekezdésében a „Társaságnak” szövegrész helyébe az „előirányzat javára” szöveg,

- 2. 8. § (8) bekezdésében a „Társaságot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg

lép.

81. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény

- 1. 5/A. §-ában a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024. december 31-ig” szöveg,

- 2. 11. § (1) bekezdésében a „2023. december 31.” szövegrész helyébe a „2024. december 31.” szöveg

lép.

82. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az adó mértéke

- a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

- b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

- c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,

- d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,7%.

(2) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.”

91. § Hatályát veszti a Szocho tv. 16. § (3) bekezdésében az „és szakképzési hozzájárulással” szövegrész.

95. § A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:

„105/D. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 34. § (6) bekezdését és 80. § (2) bekezdését az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettségének a megállapítása során alkalmazhatja.”

96. § A Tbj.

- a) 4. § 11. pontjában a „vállalkozónak” szövegrész helyébe a „vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek” szöveg,

- b) 34. § (6) bekezdésében az „adómentes jövedelmet” szövegrész helyébe a „jövedelmet (akkor is, ha az adómentes)” szöveg,

- c) 80. § (2) bekezdésében az „adómentes havi jövedelmet” szövegrész helyébe a „havi jövedelmet (akkor is, ha az adómentes)” szöveg

lép.

97. § Hatályát veszti a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjának hc) alpontja.

104. § Az Art. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéstől számított 30 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.”

108. § (1) Az Art. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében a százezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.”

(2) Az Art. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.”

(2) Az Art. 145. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről határoz, vagy a cégbíróság az eljárás megszüntetéséről dönt, akkor a változás bejegyzését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés befejezésére még nem került sor.”

121. § (1) Az Art. a következő 274/Q. §-sal egészül ki:

#### „274/Q. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.12.) által megállapított 114/B. § (2) bekezdését a tevékenységét a 2023-ban kezdődő adóévben kezdő személy azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 114/B. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt a rendelkezés hatálybalépésétől számítja.”

- 1. 74/A. § (1) bekezdésében a „2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe a „2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdés” szöveg,

- 2. 76. § (2) bekezdésében az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe „az Avt. 29. § (1) bekezdés” szöveg,

- 3. 106. § (15) és (17) bekezdésében az „az online pénztárgépet” szövegrészek helyébe az „a pénztárgépet” szöveg,

- 4. 107. § (2) bekezdésében az „Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni” szöveg helyébe az „Az automataberendezéseket AFE-val kell ellátni” szöveg,

- 5. 107. § (6) bekezdésében az „a továbbiakban: engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „e § alkalmazásában a továbbiakban: engedélyező hatóság” szöveg,

- 7. 131. § (14) bekezdés m) pontjában az „az online pénztárgép” szövegrészek helyébe az „a pénztárgép” szöveg,

- 8. 132. § (5) bekezdés b) pontjában a „702/2014/EU” szöveg helyébe a „2022/2472/EU” szöveg,

- 9. 132. § (8) bekezdés b) pontjában a „1388/2014/EU” szöveg helyébe a „2022/2473/EU” szöveg,

- 10. 153. § (1) bekezdés c) pontjában az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe a „az Avt. 29. § (1) bekezdés” szöveg,

- 16. 269. § (5) bekezdésében az „az online pénztárgép” szövegrész helyébe az „a pénztárgép” szöveg,

- 1. 94. § (2) bekezdése,

- 2. 106. § címében az „online” szövegrész,

128. § Az Air. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság az e törvényben meghatározott esetekben hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – senki nem kötelezhető.”

130. § Az Air. 96. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.”

132. § (1) Az Air. 56. alcíme a következő 139/G. §-sal egészül ki:

#### „139/G. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 71. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 96. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

134. § Az Air. 94. § (3) bekezdésében, az „a csoportos adóalany” szövegrész helyébe az „az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany” szöveg lép.

139. § Az Avt. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az árverési vevő nyertességének a (6) bekezdésben foglaltak szerinti kikiáltását követően azonnal köteles a teljes vételárat készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha arra a helyszínen lehetőség van, bankkártyával teljesíteni. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik.”

140. § Az Avt. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (6) bekezdés szerinti kereskedő és a jelenlévő érvényes ajánlatot legalább a becsérték 35%-át elérő összegben tehet. A dolgot az szerzi meg, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos vételi ajánlat esetén pedig az, aki az ajánlatát korábban tette. Az árverés nyertese köteles a vételárat haladéktalanul készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha az árverés helyszínén ennek lehetősége biztosított, bankkártyával is teljesítheti. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt, csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik. Ha az árverési vevő a vételárat nem fizeti meg, az adóhatóság a 103. § szerint jár el. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.”

151. § Az Avt.

- a) 107. §-ában az „a 30. § (1) bekezdése és a 32. § szerinti intézkedéseken túl” szövegrész helyébe az „a 30. § (1) bekezdése szerinti intézkedésen túl” szöveg

- b) 123/B. § (6) bekezdésében „a 90. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe „a 90. § (5) bekezdését” szöveg

lép.

155. § Az Szt. 155. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.”

158. § A Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV)

„i) az informatikai rendszerek, az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében, valamint az elektronikus pénztárgépek által nyújtott adatszolgáltatáshoz és az azokból származó adatok továbbításához, fogadásához, tárolásához szükséges elektronikai felület és adattár működtetéséhez gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja.”

159. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott esetében magához vonhatja a munkáltatói jogkört, vagy annak egy részét. A munkáltatói jogkör elvonásáról az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlóját és a foglalkoztatottat – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/B. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének kivételével – értesíteni kell.”

161. § A NAV Szj. tv. 77. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szolgálati jogviszonyt a foglalkoztatott a 67. § d) pontja alapján az igazgatási szünet alatt szünteti meg, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazgatási szünetet követő első munkanapon kell megtenni.”

162. § (1) A NAV Szj. tv. 135. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a II. besorolási osztályba tartozó munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott I. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kerül kinevezésre, az első tiszti rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni. Ha a Hszt. hatálya alá tartozó szerv hivatásos állományába, vagy a Magyar Honvédség állományába tartozó tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba, vagy rendfokozati csoportba tartozó személyt áthelyezéssel az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe nevezik ki, az első rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni.”

(2) A NAV Szj. tv. 135. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a pénzügyőri státuszra kinevezett személy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya a Hszt. hatálya alá tartozó szerv, vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezéssel jött létre, első rendfokozatként a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatot kell meghatározni feltéve, ha az magasabb, mint a (2) bekezdés szabályai szerint meghatározott rendfokozat.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a II. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kinevezés esetén, ha a viselt rendfokozat közvetlenül az áthelyezés előtt hadnagy, vagy magasabb rendfokozat volt.

(7) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén a 131. § (2) bekezdés szerinti soron következő rendfokozatra előírt várakozási időbe a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatban eltöltött tényleges idő 50%-át, de legfeljebb négy évet kell beszámítani.”

163. § A NAV Szj. tv. 205. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a 206. § (1) bekezdése szerinti – körülményekre tekintettel mellőzheti a kártérítési eljárás lefolytatását.

(5) Ha a foglalkoztatott a munkaköri feladatainak ellátása érdekében szolgálati gépjárművet vezet, és a gépjármű vezetésekor gondatlanul kárt okoz – kivéve, ha a 201. § (1) bekezdése szerinti vétkességtől független kártérítési felelősség áll fenn –, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat legfeljebb a havi illetménye összegének 30%-áig kötelezheti a kár megfizetésére.”

- a) 25. § (1) bekezdésében a „szervezeti és működési szabályzatában, illetve” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzatában vagy foglalkoztatási szabályzatában, illetve” szöveg

- b) 29. § (3) bekezdésében a „társasági” szövegrész helyébe az „a szolgálati egyenruha kivételével” szöveg,

168. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-ának (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. adómegállapítási jogsegély: az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje céljából folytatott közigazgatási együttműködés az Európai Unió tagállamainak, vagy más államoknak hatáskörrel rendelkező hatóságai között;”

169. § Az Aktv. 4. § (4d) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A IV/A. Fejezet alkalmazásában:)

„3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személy – a természetes személyt is ideértve –, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;”

170. § Az Aktv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megkereső hatóság tisztviselője a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során, a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében, indokolt esetben jogosult természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartást megvizsgálni.”

171. § Az Aktv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési kötelezettséget a döntés véglegessé válása előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben utalni kell arra, hogy a döntés még nem vált véglegessé.”

172. § Az Aktv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában meghatározott feltételek egyikének megfelelő, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.”

173. § Az Aktv. 21/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió azon tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben a Jelentendő értékesítő az 5. melléklet II/D. pontja szerinti illetőséggel rendelkezik, valamint – ingatlan-bérbeadási szolgáltatás nyújtása esetén – az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozóan a (4) és (5) bekezdésben meghatározott információkat.”

174. § Az Aktv. 21/B. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerinti információk a következők:]

„d) a Jelentendő értékesítő tagállamonként kiadott bármely Adóazonosító száma az adószámot kiadó tagállam megnevezésével, illetve ennek hiányában a magánszemélynek minősülő Jelentendő értékesítő születési helye;”

175. § Az Aktv. 21/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (1), (3), (6) bekezdése és a 21/B. § (2) bekezdése szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített meghatározott formátumban, a 21/B. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz. Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.”

176. § (1) Az Aktv. 41/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

(2) Az Aktv. 41/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A magyar illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy külföldi illetékes hatóság által továbbított panasza alapján is megindítja az európai uniós nemzetközi vitarendezési eljárást. A külföldi illetékes hatóság megkeresésére induló eljárásban a magyar illetékes hatóság a megkeresés kézhezvételét a külföldi illetékes hatóságnak igazolja vissza annak kézhezvételétől számított két hónapon belül.”

177. § Az Aktv. 41/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kérheti az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat magyar és angol nyelven, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A külföldi adóügyi illetőségű érintett személy panasza alapján indult eljárásban a magyar illetékes hatóság az értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a hiányok pótlása céljából a külföldi illetékes hatóságot keresi meg, hiányos válasz esetében akár több alkalommal is. Az érintett személy a hiánypótlás egy példányát egyidejűleg megküldi a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.”

178. § Az Aktv. 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

179. § Az Aktv. 42/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

180. § Az Aktv. 42/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül hiánypótlást kérhet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A hiánypótlás során benyújtandó dokumentumokat a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani. A külföldi adóügyi illetőségű érintett személy panasza alapján indult eljárásban a magyar illetékes hatóság az értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a hiányok pótlása céljából a külföldi illetékes hatóságot keresheti meg, hiányos válasz esetében több alkalommal is. A hiánypótlás a külföldi adóügyi illetőségű kérelmező érintett belföldi adóügyi illetőségű kapcsolt vállalkozásától is kérhető. A magyar illetékes hatóság a hiánypótlás egy példányát haladéktalanul megküldi a többi érintett állam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.”

181. § Az Aktv. 42/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett államok illetékes hatóságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év. A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.”

182. § Az Aktv. 42/I. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha

- a) a vitás kérdést valószínűleg okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges; vagy

- b) az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez,

a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad, és a határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen az ellenőrzés megállapítása, más intézkedés vagy a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen a jogorvoslati eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.”

183. § Az Aktv. 42. § (9) bekezdésében a „42/H. § (2)–(9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „42/H. § (2)–(10) bekezdésében” szöveg lép.

185. § Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/2. pontjában a „tagállamban vagy más államban” szövegrész helyébe a „tagállamban, más államban vagy joghatósággal rendelkező területen” szöveg lép.

186. § Az Aktv. 5. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

189. § (1) Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet [a továbbiakban: 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet].

191. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2.) 1. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

193. § Hatályát veszti a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet.

- 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.46. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.46. a hulladékról szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül, ide nem értve ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik.”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.45. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.45. a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.”

- 1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

| Sorszám | Megnevezés | vtsz.] |

| --- | --- | --- |

„

| 5. | Külön jogszabályban meghatározott speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) | 1901 10 00-ból 2106 90 92-ből 2106 90 98-ból 2202 99-ből 3004 50 00-ból |

| --- | --- | --- |

”

[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások

I. rész: termékek

1. Az Aktv. 5. melléklet III/B/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és az e törvény 21/A. § (5) bekezdése szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, továbbá a platform(ok) neve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat.”

- 1. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 8c. ponttal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „8c. Feröer szigetek”

- 2. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 18c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 18d. ponttal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „18c. Kenya

- 18d. Kolumbia”

- 3. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 20a. ponttal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „20a. Libéria”

- 4. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 25b. ponttal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „25b. Montserrat”

- 5. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 28c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 28e. pontokkal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „28c. Pápua Új-Guinea

- 28d. San Marino

- 28e. Seychelle-szigetek”

- 6. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 30b.–30d. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 30e. ponttal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „30b. Thaiföld

- 30c. Törökország

- 30d. Tunézia

- 30e. Turks és Caicos-szigetek”

- 7. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 31b. ponttal egészül ki:

(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)

- „31b. Ukrajna”