2021. évi XLIII. törvény — mi változott? 2022. július 1.

(5) Harmadik személy díj fizetése ellenében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ide nem értve a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.

(6) Harmadik személy díj fizetése ellenében egyedi adatszolgáltatás keretében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon adatot igényelhet a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tényleges tulajdonosi adataira vonatkozóan, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja. A jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa

- a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll,

- b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa,

- c) szoros üzleti kapcsolatban áll, vagy

- d) vagyonjogi perben áll.

(7) A (6) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon az Európai Unión kívül bejegyzett jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli szervezetben közvetlen vagy közvetett módon – többek között bemutatóra szóló részvényeken keresztül vagy más módon – többségi befolyásra feljogosító vagyonelemet tartalmaz, harmadik személy írásbeli kérelem benyújtásával adatot igényelhet a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tényleges tulajdonosi adataira vonatkozóan.

9. § (1) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott esetben a harmadik személy az adatigénylés teljesítése előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

(2) A harmadik személy kérelmének tartalmaznia kell a 8. § (6) bekezdésében meghatározott felhasználási célra és a jogos érdek fennállására, valamint a 8. § (7) bekezdésében meghatározott többségi befolyásra feljogosító vagyonelemre vonatkozó összes adatot, tényt, körülményt, valamint mellékelni kell az ezeket igazoló okiratokat.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint jár el. A miniszter a kérelem átvételét követő 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és dönt a felhasználási cél és a jogos érdek, vagy a többségi befolyásra feljogosító vagyonelem fennállásáról.

(4) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatigénylés esetén a harmadik személy az általa benyújtott kérelemhez köteles mellékelni a miniszter által kiadott előzetes engedélyt.

13. § (1) A nyilvántartó szerv 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatót a szolgáltató a Pmt. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján magas kockázatúnak tekinti, és végrehajtja a Pmt. 16. §-a szerinti magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(2) A nyilvántartó szerv 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján a szolgáltató megtagadja a „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

14. § (1) Ha az adatszolgáltató „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, a nyilvántartó szerv az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatait és a „megbízhatatlan” minősítést honlapján közzéteszi.

(2) Ha az adatszolgáltató 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, a nyilvántartó szerv az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatait és a „bizonytalan” minősítést honlapján közzéteszi.

15. § (1) A 13. és 14. § alapján beállt jogkövetkezmények esetén az adatszolgáltató panasszal fordulhat a miniszterhez.

(2) A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott, a 7. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásának vagy adatmegerősítésének eredménytelensége.

(3) A panasz tartalmazza

- a) az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti azonosító adatait;

- b) az (1) és (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat;

- c) a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóról rögzített, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti azon tényleges tulajdonosi adatát, amelynek módosítására a panasz vonatkozik;

- d) a döntésre irányuló kérelmet, megjelölve ebben a rögzítendő tényleges tulajdonosi adatokat;

- e) a rögzítendő tényleges tulajdonosi adatokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.

16. § (1) A panaszt a miniszter az Ákr. rendelkezései szerint hatósági eljárásban, annak beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el.

(2) Ha a panasz hiányos, a miniszter – a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül – 15 napos határidő tűzésével az adatszolgáltatót hiánypótlásra szólítja fel.

(3) Ha a miniszter a panasznak helyt ad, utasítja a nyilvántartó szervet az adatszolgáltató által a panaszban kérelmezett adatmódosítás elvégzésére és az adatokhoz tartozó TT index 10 pontra módosítására.

31. § A Pmt. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása érdekében a szolgáltató figyelembe veszi az Afad-törvény 14. § (1) bekezdése alapján az ügyfélről közzétett adatokat és azok minősítését.”