2021. évi XLIII. törvény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről

2021. évi XLIII. törvény

a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről

E törvény célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése és működtetése a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével. E célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. A törvény hatálya¶

1. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:

• 1. betéti társaság;
• 2. közkereseti társaság;
• 3. korlátolt felelősségű társaság;
• 4. részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
• 5. európai részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon európai részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
• 6. egyesülés;
• 7. európai gazdasági egyesülés;
• 8. európai területi társulás;
• 9. szövetkezet;
• 10. lakásszövetkezet;
• 11. európai szövetkezet;
• 12. vízgazdálkodási társulat;
• 13. erdőbirtokossági társulat;
• 14. külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe;
• 15. állami vállalat, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot;
• 16. egyéb állami gazdálkodó szerv;
• 17. egyes jogi személyek vállalata;
• 18. közös vállalat;
• 19. végrehajtói iroda;
• 20. közjegyzői iroda;
• 21. ügyvédi iroda;
• 22. szabadalmi ügyvivői iroda;
• 23. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
• 24. magánnyugdíjpénztár;
• 25. egyéni cég;
• 26. egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével;
• 27. az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével;
• 28. köztestület és
• 29. jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot.
• 30. zártkörű befektetési alap.

(2) E törvény hatálya – az (1) bekezdésen túl – kiterjed a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra, amennyiben a bizalmi vagyonkezelő

• a) bizalmi vagyonkezelői tevékenységét Magyarország területén végzi;
• b) a bizalmi vagyonkezelői tevékenységét nem Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában végzi, és a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében Magyarország területén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez;
• c) az a) és b) pontokban meghatározottaktól eltérő jogviszony keretében végez bizalmi vagyonkezelői tevékenységet Magyarország területén, és e jogviszony keretében Magyarország területén a Pmt. 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez

[az (1) bekezdésben meghatározottak és a (2) bekezdés szerinti bizalmi vagyonkezelők a továbbiakban együtt: adatszolgáltató].

(3) E törvény hatálya kiterjed

• a) a szolgáltatóra – a b) és c) pont kivételével – a 8. § (3) bekezdése, a 11. §, a 13. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;
• b) a számlavezetőre a 7. §, a 13. §, a 18. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;
• c) a széfszolgáltatóra a 11. §, a 13. §, a 19. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében.

(4) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

2. § Az e törvény szerinti adatszolgáltatási háttér megteremtéséhez és működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a nyilvántartó szerv látja el.

2. Értelmező rendelkezések¶

3. § E törvény alkalmazásában:

• 1. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
• 2. felügyeletet ellátó szerv: a Pmt. 5. §-ában meghatározott szerv;
• 3. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
• 4. harmadik személy: az e törvény szerinti nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő személy;
• 5. hatóság: a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá az állami adó- és vámhatóság;
• 6. központi bankszámla- és széfnyilvántartás: a fizetésiszámla- és a széfszolgáltatási szerződések adataira vonatkozó nyilvántartás;
• 7. központi nyilvántartások: a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás;
• 8. nemzeti nyilvántartási szám: a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóhoz hozzárendelt egyedi azonosító;
• 9. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Pmt. 3. § 27. pontjában meghatározott hatóság;
• 10. számlavezető: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számlát vezető szolgáltató;
• 11. széfszolgáltató: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott széfszolgáltatást nyújtó szolgáltató;
• 12. szolgáltató: a Pmt. 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltató;
• 13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–g) alpontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;
• 14. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: az e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartás;
• 15. TT index: a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1–10 közötti értékű mutatószám.

II. Fejezet — A TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILVÁNTARTÁS¶

3. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás általános szabályai¶

4. § (1) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az adatszolgáltatók alábbi adatait tartalmazza:

• a) az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;
• b) az adatszolgáltató neve, rövidített neve;
• c) az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
• d) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;
• e) cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
• f) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója;
• g) az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak
• ga) családi és utóneve;
• gb) születési családi és utóneve;
• gc) állampolgársága;
• gd) születési helye, ideje;
• ge) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
• gf) érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–g) pontja szerinti jellege és mértéke;
• h) a tényleges tulajdonosi adat TT indexe.

(1a) Zártkörű befektetési alap adatszolgáltató esetén az (1) bekezdés g) pont gf) alpontja szerinti érdekeltség jellegének és mértékének meghatározása során az alapkezelő feltünteti a befektetési jegy arányát.

(2) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

5. § Az adatszolgáltató nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatokat, és gondoskodik az adatok naprakészen tartásáról.

6. § Az adatszolgáltató gondoskodik arról, hogy tényleges tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatok változása esetén tizenöt napon belül tájékoztassa az adatszolgáltatót a megváltozott adatokról.

4. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendes adatfeltöltése, adatmódosítás¶

7. § (1) Az adatszolgáltató által fizetési számla vezetéséhez kapcsolódóan a Pmt. 9. §-a vagy 12. § (3) bekezdése szerint teljesített adatszolgáltatást vagy a 12. § (3) és (4) bekezdése szerint az adatszolgáltató által megtett adatmegerősítést követően a számlavezető a tárgyhó utolsó napján nyilvántartásaiban rendelkezésre álló, a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjai szerinti adatokat, valamint az egyes adatok rögzítésének dátumát minden naptári hónap utolsó napját követő 5 napon belül továbbítja a nyilvántartó szervnek a nyilvántartó szerv által meghatározott módon.

(2) A nyilvántartó szerv a 4. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a nyilvántartásba első alkalommal történő rögzítésének időpontjában nemzeti nyilvántartási számot hoz létre, amelyet hozzárendel ahhoz az adatszolgáltatóhoz, amelynek a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontban meghatározott adatai a nyilvántartásba beérkeztek.

(3) A nyilvántartó szerv rögzíti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a 4. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját. A nyilvántartó szerv egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban rögzített.

(4) A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás alapján rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.

(5) A számlavezetőt jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítás vonatkozásában, ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai a 12. §-ban meghatározottak alapján „bizonytalan” vagy „megbízhatatlan” minősítést kapnak, vagy ha az adatszolgáltató vonatkozásában a 13–14. § alapján jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra.

(6) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében az adatszolgáltatónak a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatait az adatszolgáltató jogutód nélküli megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

5. Hozzáférés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz¶

8. § (1) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az érintett adatszolgáltatók értesítése nélkül, haladéktalanul és ingyenesen, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.), illetve annak végrehajtási rendelete szerinti automatikus információátadásra vonatkozó követelményei alapján és a nyilvántartó szerv által meghatározott módon betekinthet a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt valamennyi adatba, ideértve a 10–11. § szerinti jelzések alapján rögzített adatokat, a módosított korábbi adatokat, az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontjára vonatkozó adatokat, valamint az adatbenyújtó és adatot változtató intézményre vonatkozó adatokat.

(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

• a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,
• b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint
• c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.

(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, nemzeti hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ideértve a módosított korábbi adatokat, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.

(2b) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben (a továbbiakban: Eufetv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében az Integritás Hatóság jogosult ingyenesen, a 21/B. §-a szerinti regisztráció nélkül, közvetlen adatkapcsolat keretében átvenni az általa a 4. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az Eufetv. IV. Fejezete hatálya alá tartozó adatszolgáltató tényleges tulajdonosának a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát.

(3) A szolgáltató a számára a Pmt. 7–10. §-ában előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon hozzáférhet az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti adataihoz, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokhoz és azok rögzítésének időpontjához.

(4) Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos jogosult egyedi adatszolgáltatás keretében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés szerinti saját tényleges tulajdonosi adatait, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. A tényleges tulajdonos egyedi adatszolgáltatási kérelmét – a tényleges tulajdonos meghatalmazása alapján – azon adatszolgáltató nyújtja be, amelynek tényleges tulajdonosa.

(5)

(6) Harmadik személy – az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó arányos díj fizetése ellenében – a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében – anélkül, hogy erről értesítenék az érintett jogi személyt vagy kapcsolódó jogviszonyban érdekelt személyeket – megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait – ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat, valamint a módosított korábbi adatokat, beleértve az azon jogi személyek vagy jogviszonyok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is, amelyek az előző 8 évben felszámolásra kerültek vagy megszűntek, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét igazolja.

(6a) A (6) bekezdésben említett jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa

• a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll,
• b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa,
• c) jogszabályon vagy szerződésen alapuló üzleti kapcsolatban áll, vagy
• d) vagyonjogi perben áll.

(6b) A (6) bekezdésben felsorolt információkhoz való hozzáféréshez jogos érdeke fűződik továbbá különösen a következő természetes vagy jogi személyeknek:

• a) aki szerződéskötési tárgyalásba lép az érintett jogi személlyel vagy jogi konstrukcióval, és aki vagy amely meg kívánja előzni azt, hogy az adott ügylet pénzmosáshoz, annak alapbűncselekményeihez vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódjon,
• b) aki médiatartalom-szolgáltatóként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként újságírás, tudósítás, vagy a médiában való egyéb megnyilatkozás céljából jár el a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez kapcsolódóan,
• c) aki civil szervezetként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként vagy kutatóként a tudományos tevékenysége keretében a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem terén a nyilvánosság előtt szakmai tevékenységet végez, és a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével vagy az ellenük folytatott küzdelemhez kapcsolódóan jár el.

(7) A (6) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon az Európai Unión kívül bejegyzett jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli szervezetben közvetlen vagy közvetett módon – többek között bemutatóra szóló részvényeken keresztül vagy más módon – többségi befolyásra feljogosító vagyonelemet tartalmaz, harmadik személy írásbeli kérelem benyújtásával adatot igényelhet a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tényleges tulajdonosi adataira vonatkozóan.

9. § (1) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott esetben a harmadik személy az adatigénylés teljesítése előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

(2) A harmadik személy kérelmének tartalmaznia kell a 8. § (6) bekezdésében meghatározott felhasználási célra és a jogos érdek fennállására, valamint a 8. § (7) bekezdésében meghatározott többségi befolyásra feljogosító vagyonelemre vonatkozó összes adatot, tényt, körülményt, valamint mellékelni kell az ezeket igazoló okiratokat.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint jár el. A miniszter a kérelem átvételét követő 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és dönt a felhasználási cél és a jogos érdek, vagy a többségi befolyásra feljogosító vagyonelem fennállásáról.

(4) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatigénylés esetén a harmadik személy köteles feltüntetni a miniszter által kiadott előzetes engedély számát.

(5) A miniszter a kiadott előzetes engedélyt a kérelem jóváhagyását követő 5 munkanapon belül a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megküldi a nyilvántartó szervnek.

(6) Az előzetes engedély egyszeri alkalommal biztosítja az abban meghatározott adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatainak a megismerését, abban az esetben is, ha az adatigénylés nem az előzetes engedélyben megjelölt minden adatszolgáltató tényleges tulajdonosainak megismerésére vonatkozik.

(7) A nyilvántartó szerv a 8. § (6) és (7) bekezdése szerinti egyedi adatszolgáltatást az előzetes engedélyt alapul véve teljesíti.

6. Eltérések jelzése¶

10. § (1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv jelezheti a nyilvántartó szervnek, ha a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemi eltérést észlel az általuk ismert és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között.

(2) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben meghatározott jelzésben közli az általa ismert tényleges tulajdonosi adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

11. § (1) Ha a szolgáltató – a számlavezető kivételével – a Pmt. 7–10. §-ában foglalt ügyfél-átvilágítás keretében vagy azt követően, a Pmt. 9. § szerinti intézkedések elvégzése vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése során a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon belül jelzi a nyilvántartó szervnek.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott jelzésben közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat és az adatrögzítés időpontját.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott jelzést követően ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről 30 napon belül nem küldhet jelzést.

12. § (1) A 10. § (1) bekezdése alapján jelzett eltérés 2 ponttal, a 11. § (1) bekezdése alapján jelzett eltérés 1 ponttal csökkenti a TT index értékét. A nyilvántartó szerv a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 10. § (1) bekezdése és a szolgáltató által a 11. § (1) bekezdése alapján jelzett eltérést, a jelzett tényleges tulajdonosi adatot – a nyilvántartott adatok változatlan fenntartása mellett –, valamint a TT index módosított értékét rögzíti.

(2) Ha a TT index értéke az (1) bekezdésben meghatározott eltérések jelzése következtében

• a) 8 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak;
• b) 6 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai – a (4) bekezdés szerinti tájékoztató adatszolgáltató általi átvételét követő 60 nap eredménytelen elteltét követően – „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

(3) Ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai a (2) bekezdés a) pontja alapján „bizonytalan” minősítést kapnak, a nyilvántartó szerv 5 munkanapon belül tájékoztatóban értesíti erről az adatszolgáltatót, és az e törvény szerinti jogkövetkezmények ismertetésével felhívja az adatszolgáltató figyelmét a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatok módosításának vagy megerősítésének lehetőségére a 7. §-ban meghatározottak szerint. A nyilvántartó szerv tájékoztatójában az adatszolgáltatóval nem közli a jelzést küldő személyét, valamint a 10. § (2) bekezdésében és a 11. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(4) Ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak TT indexének értéke 6 pont alá csökken, a nyilvántartó szerv 5 munkanapon belül tájékoztatóban értesíti erről az adatszolgáltatót, és az e törvény szerinti jogkövetkezmények ismertetésével felszólítja, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatok megerősítését vagy azok módosítását az értesítés átvételét követő 5 munkanapon belül végezze el számlavezetőjénél, a Pmt. 12. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

(5) Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonosi adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét 10 pontra módosítja.

7. Jogkövetkezmények, jogorvoslat¶

13. § (1) A nyilvántartó szerv 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatót a szolgáltató a Pmt. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján magas kockázatúnak tekinti, és végrehajtja a Pmt. 16. §-a szerinti magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(2) A nyilvántartó szerv 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján a szolgáltató megtagadja a „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

14. § (1) Ha az adatszolgáltató „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, a nyilvántartó szerv az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatait és a „megbízhatatlan” minősítést honlapján közzéteszi.

(2) Ha az adatszolgáltató 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, a nyilvántartó szerv az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatait és a „bizonytalan” minősítést honlapján közzéteszi.

15. § (1) A 13. és 14. § alapján beállt jogkövetkezmények esetén az adatszolgáltató panasszal fordulhat a miniszterhez.

(2) A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott, a 7. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásának vagy adatmegerősítésének eredménytelensége.

(3) A panasz tartalmazza

• a) az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti azonosító adatait;
• b) az (1) és (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat;
• c) a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóról rögzített, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti azon tényleges tulajdonosi adatát, amelynek módosítására a panasz vonatkozik;
• d) a döntésre irányuló kérelmet, megjelölve ebben a rögzítendő tényleges tulajdonosi adatokat;
• e) a rögzítendő tényleges tulajdonosi adatokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.

16. § (1) A panaszt a miniszter az Ákr. rendelkezései szerint hatósági eljárásban, annak beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el.

(2) Ha a panasz hiányos, a miniszter – a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül – 15 napos határidő tűzésével az adatszolgáltatót hiánypótlásra szólítja fel.

(3) Ha a miniszter a panasznak helyt ad, utasítja a nyilvántartó szervet az adatszolgáltató által a panaszban kérelmezett adatmódosítás elvégzésére és az adatokhoz tartozó TT index 10 pontra módosítására.

8. Kapcsolat az Európai Unió tagállamainak központi nyilvántartásaival¶

17. § A nyilvántartó szerv a központi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett rendszerhez szükséges műszaki előírások és eljárások megállapításáról szóló 2021. március 1-i (EU) 2021/369 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően biztosítja az Európai Unió más tagállamaiban működő tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz hozzáféréssel rendelkező adatigénylők számára az adatszolgáltatást.

III. Fejezet — KÖZPONTI BANKSZÁMLA-NYILVÁNTARTÁS ÉS SZÉFNYILVÁNTARTÁS¶

9. A központi bankszámla-nyilvántartás működése¶

18. § (1) A számlavezető tájékoztatja a nyilvántartó szervet az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák – a Pmt. 1. § (4) bekezdésében meghatározott számlák kivételével – alábbi adatairól:

• a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos neve és cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy számlatulajdonos neve és a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
• b) a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
• c) a számla tulajdonosa tényleges tulajdonosának családi és utóneve;
• d) a számla száma;
• e) a számlavezető neve, rövidített neve;
• f) a számlavezetés devizaneme;
• g) a számla megnyitásának és megszüntetésének időpontja.

(2) A központi bankszámla-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a számlavezető legkésőbb a fizetési számlaszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(4) Az MNB az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák (1) bekezdés a) és d)–g) pontjaiban meghatározott adatairól az (1) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást teljesíti.

(5) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi bankszámla-nyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

(6) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a fizetésiszámla-szerződés központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

10. A központi széfnyilvántartás működése¶

19. § (1) A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:

• a) a széf bérlőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy bérlő neve és cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy bérlő neve és a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
• b) a széf felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
• c) a széfszolgáltató neve, rövidített neve;
• d) a széfszolgáltatási szerződés időtartama.
• e) a széfszolgáltatási szerződés alapján bérelt széf azonosítója, ilyen azonosító hiányában a széfszolgáltatási szerződés száma.

(2) A központi széfnyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a széfszolgáltató legkésőbb a széfszolgáltatási szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(4) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi széfnyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

(5) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a széfszolgáltatási szerződés központi széfnyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

11. Adathozzáférés¶

20. § (1) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági kamarák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a központi bankszámla- és széfnyilvántartásban tárolt valamennyi adatba korlátozás nélkül, az érintett adatszolgáltatók értesítése nélkül, a Dáptv. illetve annak végrehajtási rendelete szerinti automatikus információátadásra vonatkozó követelményei alapján és a nyilvántartó szerv által meghatározott módon, ingyenesen betekinthet.

(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

• a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,
• b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint
• c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.

IV. Fejezet — FELÜGYELET, INTÉZKEDÉSEK¶

12. Felügyelet, intézkedések¶

21. § (1) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését, valamint a számlavezetők esetében a 7. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítási és a 18. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a széfszolgáltatók esetében a 19. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelést.

(2) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.

(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

IV/A. Fejezet — NAPLÓZÁSI TEVÉKENYSÉG, ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, REGISZTRÁCIÓ¶

12/A. A nyilvántartó szerv által végzendő naplózási tevékenység¶

21/A. § (1) A nyilvántartó szerv

• a) a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 8. § (1) bekezdése szerint, továbbá az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a 8. § (2a) bekezdése szerint
• b) a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági kamarák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 20. § (1) bekezdése szerint,
• c) a 8. § (3)–(7) bekezdése szerint, valamint
• d) a 8. § (2b) bekezdése szerint

végzett adathozzáféréseket naplózza.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti

• a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,
• b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,
• c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,
• d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,
• e) az (1) bekezdésben meghatározott, az adathozzáférést végző szerv nevét,
• f) az adathozzáférést végző tisztviselő nevét és egyedi felhasználói azonosítóját,
• g) az adathozzáférést elrendelő vezető nevét és egyedi felhasználói azonosítóját, amennyiben az adathozzáférésre egyedi vezetői utasítás alapján kerül sor,
• h) – amennyiben lehetséges – az adathozzáférés eredménye címzettjének egyedi felhasználói azonosítóját.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti

• a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,
• b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,
• c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,
• d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,
• e) szolgáltató által kezdeményezett adathozzáférés esetén
• ea) az adathozzáférést végző szolgáltató nevét,
• eb) ha az adathozzáférést végző szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a szolgáltató nevében eljáró, hozzáféréssel rendelkező természetes személy nevét,
• f) adatszolgáltató által vagy a tényleges tulajdonos által adatszolgáltató útján kezdeményezett adathozzáférés esetén
• fa) az adathozzáférést végző adatszolgáltató vagy tényleges tulajdonos nevét,
• fb) az adathozzáférési igényt előterjesztő természetes személy nevét,
• g) a harmadik személyek által kezdeményezett adathozzáférés esetén
• ga) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy nevét,
• gb) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy regisztrációja során megadott elektronikus elérhetőségét.

(3a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti az Integritás Hatóság és a nyilvántartó szerv közötti közvetlen adatkapcsolat tekintetében az adattovábbítás dátumát és időpontját, az adattovábbítás indításához használt adatok típusát, az adattovábbítással érintett adatok körét.

(4) A nyilvántartó szerv adatvédelmi tisztviselője az (1) bekezdés szerinti napló megfelelő vezetését rendszeresen, de legalább félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét az adatvédelmi tisztviselő dokumentálja, valamint e dokumentációt a (6) bekezdés szerinti időtartamig megőrzi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti naplóhoz kizárólag a törvényben meghatározott feladatkörében, az adathozzáférés jogszerűsége ellenőrzése céljából eljáró bíróság, nyomozó hatóság, ügyészség, illetve közigazgatási hatóság férhet hozzá.

(6) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban rögzített adatokat öt évvel keletkezésük után törli, kivéve, ha az adott adatok tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárás a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adott naplóbejegyzés törlésére a folyamatban levő ellenőrzésre figyelemmel nem került sor, a törlést az ellenőrzési eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás működtetésében közreműködő tisztviselők számára olyan speciális képzést nyújt, amely ismereteket ad a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatályos uniós és nemzeti jogszabályokról, ideértve a hatályos adatvédelmi szabályokat is.

12/B. Az adathozzáféréshez szükséges regisztrálás¶

21/B. § (1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a 8. §-ban és a 20. §-ban, az önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák a 20. §-ban, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a szolgáltató a 8. §-ban meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrálnak a nyilvántartó szervnél.

(2) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő természetes személy közli

• a) családi és utónevét,
• b) születési családi és utónevét,
• c) születési helyét, idejét,
• d) anyja születési nevét.

(3) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet közli

• a) nevét, rövidített nevét,
• b) – ha ilyennel rendelkezik – adószámát,
• c) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
• d) az adathozzáférésre jogosult természetes személynek (a továbbiakban: regisztráció kezdeményezésére jogosult) a (2) bekezdésben meghatározott adatait.

(4) A regisztráció során a szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az adathozzáférés a 8. § (3) bekezdésének megfelelően a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatellenőrzési kötelezettsége teljesítéséhez és a 11. §-ban meghatározott eltérésjelzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján a regisztráció kezdeményezésére jogosult lehet

• a) a 8. § (1) bekezdése szerinti hatóságok, ügyészség, bíróság, felügyeletet ellátó szervek, továbbá az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a 20. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák regisztráció kezdeményezésére kijelölt tagja, képviselője,
• b) a 8. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató törvényes képviselője és az általa eljárásra meghatalmazott harmadik személy.

(6) Sikeres regisztráció esetén a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a nyilvántartó szerv által meghatározott módon kijelölheti azt az (1) bekezdésben meghatározott szervezettel szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személyt, aki a szervezet nevében hozzáféréssel rendelkezhet a 4. § (1) bekezdése, a 18. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz. A kijelölés során a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy megadja a hozzáférésre jogosult természetes személy (2) bekezdésben meghatározott adatait.

(7) A hozzáférés megszűnik:

• a) a természetes személy halálával,
• b) a regisztráció alapjául szolgáló jogviszony megszűnésével vagy az adathozzáférésre jogosult személy által ellátott feladatok körének olyan változásával, amely az (5) bekezdésben nevesített nyilvántartásokhoz történő hozzáférést a továbbiakban nem indokolja,
• c) ha a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a (6) bekezdés szerinti személy hozzáférési jogosultságát visszavonja.

(8) A hozzáférés megszűnéséről a nyilvántartó szervet haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentéssel érintett személy hozzáférésének megszüntetése érdekében a nyilvántartó szerv az értesítésről való tudomásszerzést követően intézkedik.

(9) A sikeresen regisztrált szolgáltatók esetében a nyilvántartó szerv minden adathozzáférés kezdeményezése esetén vizsgálja az (5) és (6) bekezdés szerinti jogosultságok fennállását, és a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti szolgáltatói minőséget, amelyek hiányában a hozzáférést megtagadja.

21/C. § (1) 2022. július 1-től a harmadik személy a 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrál a nyilvántartó szervnél.

(2) A regisztráció során a harmadik személy közli

• a) a természetes személy családi és utónevét,
• b) elektronikus levelezési címét.

(3)

V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

13. Felhatalmazások¶

22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a központi nyilvántartások vezetésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat.

14. Hatálybalépés¶

23. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 45. § 2021. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § (4) bekezdése 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. § 2021. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 8. § (1)–(3) bekezdése, a 10–12. §, valamint a 20. § 2022. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 8. § (5)–(7) bekezdése, a 9. §, a 13–16. §, valamint a 31. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 17. § 2023. február 1-jén lép hatályba.

15. Átmeneti rendelkezések¶

24. § (1) A számlavezető és a széfszolgáltató e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a központi nyilvántartások működéséhez szükséges adatok továbbítása érdekében elektronikus adatkapcsolatot alakít ki a nyilvántartó szervvel.

(2) A számlavezető e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül az (1) bekezdés szerinti adatkapcsolat útján a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak átadja azon adatszolgáltatók Pmt. 7–24. §-a szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeként rendelkezésére álló, a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatait, amely adatszolgáltatókkal e törvény hatálybalépésének napján – fizetési számla vezetése miatt – a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatban áll. Az adatátadás során a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatokon felül a számlavezető közli a fizetési számla megnyitásának időpontját is.

(3) A nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatfeltöltése során egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban rögzített.

(4) A nyilvántartó szerv a 4. § (1) bekezdésében meghatározott adatok nyilvántartásba történő rögzítésének időpontjában nemzeti nyilvántartási számot hoz létre, amelyet hozzárendel ahhoz az adatszolgáltatóhoz, amelynek a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatai a nyilvántartásba beérkeztek.

(5) A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a (3) bekezdés szerint rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.

25. § (1) A számlavezető a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján az általa e törvény hatálybalépésének napján vezetett fizetési számlák vonatkozásában rendelkezésére álló, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi bankszámla-nyilvántartás részére továbbítja.

(2) A széfszolgáltató a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján a nála e törvény hatálybalépésének napján érvényben lévő széfszolgáltatási szerződések vonatkozásában rendelkezésére álló, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi széfnyilvántartás részére továbbítja.

(3) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat haladéktalanul rögzíti a központi bankszámla- és széfnyilvántartásban.

26. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozza.

(2) Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát megalakulását követően negyvenöt napon belül kidolgozza, és az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtja.

26/A. § A 19. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot is tartalmazó adatszolgáltatást a nyilvántartásban már szereplő széfszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódóan a számlavezetők első alkalommal a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését követő 180 napon belül teljesítik a nyilvántartó szerv felé. Az ezt követő változások bejelentésére a 19. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

26/B. § Azon zártkörű befektetési alapok vonatkozásában, amelyek felügyeleti nyilvántartásba történő bejegyzése az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés 30. pontja hatálybalépésének napjáig megtörtént, a 7. § szerinti adattovábbítást először a 2026. július hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni.

26/C. § (1) Az e törvény 1. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában – az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított – a Pmt. 3. § 38. pont a) alpontja szerinti elsőbbségi részvényfajtákhoz, valamint kifizetésekhez, illetve kifizetési jogosultságokhoz kapcsolódó, e törvény 7. §-a szerinti adattovábbítást először a 2026. szeptember hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalmú adatszolgáltatást az 1. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában első alkalommal – a 7. § rendelkezéseitől eltérően – az adatszolgáltató nevében eljáró alapkezelő a nyilvántartó szerv felé közvetlenül, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon 2026. október 5. napjáig végzi el az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak 2020. február 1-ig – de legalább az adatszolgáltató létrehozásának időpontjáig – visszamenő átadásával.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

27. § E törvény

• a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• c) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
• d) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. és 74. cikkének

való megfelelést szolgálja.

27/A. § Ez a törvény

• a) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének,
• b) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

17. Egyéb kapcsolódó törvények módosítása¶

28. §¶

29. §¶

30. §¶

31. §¶

32. §¶

33. §¶

34. §¶

35. §¶

36. §¶

37. §¶

38. §¶

39. §¶

40. §¶

41. §¶

42. §¶

43. §¶

44. §¶

45. §¶