2021. évi XLIII. törvény — mi változott? 2022. június 1.

A 2022. február 1. és 2022. június 1. között hatályba lépett módosítások. 111 sor került be, 4 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. február 1.)Következő módosítás (2022. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 124 változatlan sor ⋯

(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

- a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, valamint

- b) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.

- a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,

- b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint

- c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.

(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.

(3) A szolgáltató a számára a Pmt. 7–10. §-ában előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon hozzáférhet az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti adataihoz, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokhoz és azok rögzítésének időpontjához.

(4) Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos jogosult egyedi adatszolgáltatás keretében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés szerinti saját tényleges tulajdonosi adatait, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. A tényleges tulajdonos egyedi adatszolgáltatási kérelmét – a tényleges tulajdonos meghatalmazása alapján – azon adatszolgáltató nyújtja be, amelynek tényleges tulajdonosa.

⋯ 77 változatlan sor ⋯

- b) a széf felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;

- c) a széfszolgáltató neve, rövidített neve;

- d) a széfszolgáltatási szerződés időtartama.

- e) a széfszolgáltatási szerződés alapján bérelt széf azonosítója, ilyen azonosító hiányában a széfszolgáltatási szerződés száma.

(2) A központi széfnyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, valamint

- a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,

- b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint

### IV. Fejezet — FELÜGYELET, INTÉZKEDÉSEK

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

### IV/A. Fejezet — NAPLÓZÁSI TEVÉKENYSÉG, ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, REGISZTRÁCIÓ

#### 12/A. A nyilvántartó szerv által végzendő naplózási tevékenység

21/A. § (1) A nyilvántartó szerv

- a) a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 8. § (1) bekezdése szerint,

- b) a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági kamarák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 20. § (1) bekezdése szerint, valamint

- c) a 8. § (3)–(7) bekezdése szerint

végzett adathozzáféréseket naplózza.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti

- a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,

- b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,

- c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,

- d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,

- e) az (1) bekezdésben meghatározott, az adathozzáférést végző szerv nevét,

- f) az adathozzáférést végző tisztviselő nevét és egyedi felhasználói azonosítóját,

- g) az adathozzáférést elrendelő vezető nevét és egyedi felhasználói azonosítóját, amennyiben az adathozzáférésre egyedi vezetői utasítás alapján kerül sor,

- h) – amennyiben lehetséges – az adathozzáférés eredménye címzettjének egyedi felhasználói azonosítóját.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti

- a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,

- b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,

- c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,

- d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,

- e) szolgáltató által kezdeményezett adathozzáférés esetén

- ea) az adathozzáférést végző szolgáltató nevét,

- eb) ha az adathozzáférést végző szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a szolgáltató nevében eljáró, hozzáféréssel rendelkező természetes személy nevét,

- f) adatszolgáltató által vagy a tényleges tulajdonos által adatszolgáltató útján kezdeményezett adathozzáférés esetén

- fa) az adathozzáférést végző adatszolgáltató vagy tényleges tulajdonos nevét,

- fb) az adathozzáférési igényt előterjesztő természetes személy nevét,

- g) a harmadik személyek által kezdeményezett adathozzáférés esetén

- ga) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy nevét,

- gb) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy regisztrációja során megadott elektronikus elérhetőségét.

(4) A nyilvántartó szerv adatvédelmi tisztviselője az (1) bekezdés szerinti napló megfelelő vezetését rendszeresen, de legalább félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét az adatvédelmi tisztviselő dokumentálja, valamint e dokumentációt a (6) bekezdés szerinti időtartamig megőrzi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti naplóhoz kizárólag a törvényben meghatározott feladatkörében, az adathozzáférés jogszerűsége ellenőrzése céljából eljáró bíróság, nyomozó hatóság, ügyészség, illetve közigazgatási hatóság férhet hozzá.

(6) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban rögzített adatokat öt évvel keletkezésük után törli, kivéve, ha az adott adatok tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárás a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adott naplóbejegyzés törlésére a folyamatban levő ellenőrzésre figyelemmel nem került sor, a törlést az ellenőrzési eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás működtetésében közreműködő tisztviselők számára olyan speciális képzést nyújt, amely ismereteket ad a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatályos uniós és nemzeti jogszabályokról, ideértve a hatályos adatvédelmi szabályokat is.

#### 12/B. Az adathozzáféréshez szükséges regisztrálás

21/B. § (1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a 8. §-ban és a 20. §-ban, az önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák a 20. §-ban, a szolgáltató a 8. §-ban meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrálnak a nyilvántartó szervnél.

(2) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő természetes személy közli

- a) családi és utónevét,

- b) születési családi és utónevét,

- c) születési helyét, idejét,

- d) anyja születési nevét.

(3) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet közli

- a) nevét, rövidített nevét,

- b) – ha ilyennel rendelkezik – adószámát,

- c) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

- d) az adathozzáférésre jogosult természetes személynek (a továbbiakban: regisztráció kezdeményezésére jogosult) a (2) bekezdésben meghatározott adatait.

(4) A regisztráció során a szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az adathozzáférés a 8. § (3) bekezdésének megfelelően a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatellenőrzési kötelezettsége teljesítéséhez és a 11. §-ban meghatározott eltérésjelzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján a regisztráció kezdeményezésére jogosult lehet

- a) a 8. § (1) bekezdése szerinti hatóságok, ügyészség, bíróság, és felügyeletet ellátó szervek, és a 20. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák regisztráció kezdeményezésére kijelölt tagja, képviselője,

- b) a 8. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató törvényes képviselője és az általa eljárásra meghatalmazott harmadik személy.

(6) Sikeres regisztráció esetén a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a nyilvántartó szerv által meghatározott módon kijelölheti azt az (1) bekezdésben meghatározott szervezettel szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személyt, aki a szervezet nevében hozzáféréssel rendelkezhet a 4. § (1) bekezdése, a 18. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz. A kijelölés során a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy megadja a hozzáférésre jogosult természetes személy (2) bekezdésben meghatározott adatait.

(7) A hozzáférés megszűnik:

- a) a természetes személy halálával,

- b) a regisztráció alapjául szolgáló jogviszony megszűnésével vagy az adathozzáférésre jogosult személy által ellátott feladatok körének olyan változásával, amely az (5) bekezdésben nevesített nyilvántartásokhoz történő hozzáférést a továbbiakban nem indokolja,

- c) ha a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a (6) bekezdés szerinti személy hozzáférési jogosultságát visszavonja.

(8) A hozzáférés megszűnéséről a nyilvántartó szervet haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentéssel érintett személy hozzáférésének megszüntetése érdekében a nyilvántartó szerv az értesítésről való tudomásszerzést követően intézkedik.

(9) A sikeresen regisztrált szolgáltatók esetében a nyilvántartó szerv minden adathozzáférés kezdeményezése esetén vizsgálja az (5) és (6) bekezdés szerinti jogosultságok fennállását, és a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti szolgáltatói minőséget, amelyek hiányában a hozzáférést megtagadja.

21/C. § (1) 2022. július 1-től a harmadik személy a 8. § (5) bekezdésében meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrál a nyilvántartó szervnél.

(2) A regisztráció során a harmadik személy közli

- a) a természetes személy családi és utónevét,

- b) elektronikus levelezési címét.

(3) 2022. július 1-től a 8. § (6) és (7) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az adathozzáférést igénylő harmadik személy a regisztráció során becsatolja a 9. § (3) bekezdése alapján kiadott előzetes engedélyt.

### V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

#### 13. Felhatalmazások

⋯ 40 változatlan sor ⋯

(2) Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát megalakulását követően negyvenöt napon belül kidolgozza, és az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtja.

26/A. § A 19. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot is tartalmazó adatszolgáltatást a nyilvántartásban már szereplő széfszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódóan a számlavezetők első alkalommal a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését követő 180 napon belül teljesítik a nyilvántartó szerv felé. Az ezt követő változások bejelentésére a 19. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

#### 16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

27. § E törvény

⋯ 4 változatlan sor ⋯

való megfelelést szolgálja.

27/A. § Ez a törvény

- a) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének,

- b) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

#### 17. Egyéb kapcsolódó törvények módosítása

#### 28. §

⋯ 34 változatlan sor ⋯