2015. évi CV. törvény — mi változott? 2021. július 1.

A 2021. január 1. és 2021. július 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 14 sor került ki.

← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2022. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 211 változatlan sor ⋯

7. § (1) Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

- a) ha az adósnak – önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt – összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,

- b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel,

- b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonának 80%-át, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel,

- c) az a) pont szerinti tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,

- d) az a) pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,

- e) az a) pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

⋯ 188 változatlan sor ⋯

17. § (1) Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is.

(1a) Az adós kérelmére – az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének céljára – az adós hitelezői, továbbá ha az adós ellen végrehajtási eljárás indult, a végrehajtást foganatosító szerv díjmentesen, az adós kérelmének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kötelesek kiállítani olyan kimutatást, amely tartalmazza

- a) az adóssal szemben fennálló követelés jogalapját, hitelviszonyból eredő tartozás esetén a hitel futamidejét (ha ez értelmezhető), a követelés összegét, összetételét (tőke, kamat, késedelmi kamat, költség, megelőlegezett végrehajtási költség, végrehajtót megillető díj, költségtérítés, behajtási jutalék a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott általános költségátalány), valamint a követelés biztosítékait,

- b) az arra vonatkozó információt, hogy a lejárt esedékességű követelésre az adós számára engedélyezett-e részletfizetést, és ha igen, a részletfizetés időtartamát, a törlesztési részletek összegét,

- c) annak felsorolását, hogy mely követelésre rendeltek el végrehajtást, a végrehajtást foganatosító szerv megnevezését, a végrehajtási ügy számát,

- d) az arra vonatkozó információt, hogy zálogjoggal biztosított követelés esetén kezdeményezte-e a hitelező a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítését, és ha igen, az értékesítés folyamatban van-e.

(1b) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós elsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatását, ennek sikertelensége esetén bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatását kéri. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás helyett bírósági adósságrendezési eljárást kezdeményez, ha nincs főhitelezője. Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatása során megállapítja, hogy az adósnak nincs főhitelezője, a 22. § (2) bekezdésében foglaltakra hívja fel az adóst.

(2) Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az adóstársak egymásnak ezekben az esetekben is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor – ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepel – a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.

⋯ 73 változatlan sor ⋯

(5) Ha a pénzügyi intézmény nem minősül e törvény szerint főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot követő 8 napon belül az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő – minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott – a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs – feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő – minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott – a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs – feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 20 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

(2) Ha az adós az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- a) a 21. § (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől vagy

- b) a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított

30 napon belül megvizsgálja a dokumentumokat abból a célból, hogy az adós jogosult-e adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, továbbá elvégzi az adatok ellenőrzését a 23. § és a környezettanulmány elvégeztetését a 24. §-ban foglaltak szerint.

(4) A Családi Csődvédelmi Szolgálat – az adós, adóstárs hitelviszonyból eredő tartozásainak és az adós, adóstárs által a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány összevetése céljából – betekint a KHR tv. 5. § (1) bekezdése szerinti adatbázisba, a KHR törvény mellékletének II. fejezet 1. pontjában szereplő adatok megismerése céljából. Ha az adós által megadott adatok nem egyeznek meg a KHR adataival, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által valótlan adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása. Ha az adós a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti, a dokumentumok kiegészítése vagy kijavítása és azok benyújtása iránt nem intézkedik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat – az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel – az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, és erről az adóst és a főhitelezőt értesíti.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során beszerzett adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a főhitelezőnek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja a főhitelezőt az adós, adóstárs közhiteles nyilvántartásokban bejegyzett vagyonának tulajdonjogáról és vagyoni értékű jogáról, a vagyontárgyakat terhelő jogokról, folyamatban lévő eljárásokról, a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyletekre vonatkozó adatokról. Ha ezekből az ügyletekből arra lehet következtetni, hogy az adós, vagy az adóstárs a vagyonát az adósságrendezés előtt vagy annak kezdeményezését követően elvonta, a Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről értesíti a főhitelezőt, az adóst, adóstársat, és ezzel egyidejűleg – az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel – az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

24. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat – a kérelemben foglaltak megalapozottsága, továbbá az adós (adóstárs) és vele közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülmények, a lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok összevetése, továbbá az adós által lakáshasználatra jogosítottak száma, a lakáshasználat jogcíme, az adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni körülményei megvizsgálása céljából – részletes környezettanulmány készítésére kéri fel az adós lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, ha ezt a főhitelező vagy a hitelezők számszerű többsége kéri. Ha a jelzálogjoggal terhelt vagy a pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban nem az adós lakik, környezettanulmány készítésére az adós lakóhelye és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét is fel kell kérni. A környezettanulmányt a felkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni. A környezettanulmány elkészítéséért fizetendő díjat e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg, a díj az adóst terheli.

#### 24. §

(2) A környezettanulmány elvégzésével összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

25. § (1) Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a hiányzó adatok, dokumentumok pótlására, illetve adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által hiányosan vagy valótlanul megadott adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása, a hiányzó dokumentumok benyújtása.

(2) Ha az adós az adategyeztetést elmulasztja vagy az (1) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót, továbbá az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

(3) Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a 23. § szerinti vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást, valamint a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyvet megküldi az adósnak és a főhitelezőnek.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről. A hirdetmény tartalmazza a bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek. A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról.

⋯ 371 változatlan sor ⋯

(2) Az adósnak – a családi vagyonfelügyelő bevonásával – haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 3. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.

(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget – továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget – három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének megfelelő összeget – vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.

(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresének megfelelő összeget – továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget – három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget – vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.

(4) Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.

(4) Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell

- a) a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét nem haladó összegig,

- b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal vagy ügydöntő határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének – havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló – részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek,

- b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal vagy ügydöntő határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének – havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló – részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek,

- c) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb havi 15 000 forint összegig – ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint összeghatárig –

- d) az ingatlan vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,

- e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket, ide nem értve az állami kezesség beváltása miatt keletkező, adók módjára behajtható megtérítési kötelezettséget és a felhalmozott diákhitel-tartozás miatt közteherként előírt fizetési kötelezettséget,

⋯ 360 változatlan sor ⋯

- c) meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint

- d) a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.

(2) Az adósságtörlesztési terv elkészítéséhez a családi vagyonfelügyelő indokolt esetben – az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával, az egyéb kötelezettek szükség szerinti értesítésével – az adós lakóhelye szerinti jegyzőtől környezettanulmányt is bekérhet. A környezettanulmánynak a 24. § alapján készült környezettanulmányhoz képest csak az esetleges változásokat kell tartalmaznia. A környezettanulmány elvégzésének részletes szabályait és az arról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2)

(3) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(6) A (3)–(5) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének akkor van helye, ha ahhoz a lakóingatlant terhelő jelzálogjog pénzügyi intézmény jogosultja is előzetesen, írásban hozzájárult.

72. § (1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértékét elérő és – a méltánylást érdemlő körülmények esetén – legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét elérő összeghatárig. Az összeghatár megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Figyelembe kell venni továbbá a lakásfenntartással, a közműdíjakkal, lakásbiztosítással, a társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ide nem értve azokat az összegeket, amelyek az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függ össze, aki a méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek. Figyelembe kell továbbá venni az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.

72. § (1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét elérő és – a méltánylást érdemlő körülmények esetén – legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke háromszorosát elérő összeghatárig. Az összeghatár megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Figyelembe kell venni továbbá a lakásfenntartással, a közműdíjakkal, lakásbiztosítással, a társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ide nem értve azokat az összegeket, amelyek az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függ össze, aki a méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek. Figyelembe kell továbbá venni az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások összegénél figyelembe kell venni az adós és a vele közös háztartásban élők rendszeres – a közös létfenntartás céljára bevonható – bevételeit is. Ha az adós és közeli hozzátartozói lakhatásául szolgáló ingatlanhasználatot az említettek hozzátartozója vagy volt hozzátartozója biztosítja, a használatot ingyenesnek kell tekinteni, bérleti vagy lakáshasználati díjjal összefüggő kiadásokat elszámolni az adósságtörlesztési eljárásban nem lehet.

⋯ 472 változatlan sor ⋯

105/B. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés a) pontját, 16. § (2) bekezdés e) pontját, 21. § (1) bekezdését, 26. § (3) bekezdését, 30. § (7a) és (7b) bekezdését, 40. § (1a) és (4)–(6) bekezdését, 41. § (6) bekezdését, 55. § (4a) bekezdését, 79. § (1) és (1a) bekezdését és 86. § (7) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban a hatálybalépést követő eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

105/D. § (1) E törvények a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXXXII. törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2021. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2021. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 45. § (3) bekezdését, 45. § (4)–(5) bekezdését és 72. § (1) bekezdését a 2021. évi LXXXII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

#### 44. Felhatalmazó rendelkezések

106. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- a) a bíróságon kívüli adósságrendezés során a főhitelező és az adós közötti kapcsolattartás, valamint a főhitelező és a Családi Csődvédelmi Szolgálat közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, a főhitelezőnek az adósságrendezést kezdeményezni kívánó és az adósságrendezési eljárás alatt álló személyek számára ügyfélszolgálat létrehozásával és fenntartásával összefüggő kötelezettségeit,

- b) az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok, űrlapok kötelező tartalmi elemeit, formátumát, formai követelményeit,

- c) az adósra, adóstársra vonatkozó környezettanulmány elvégzésével és a környezettanulmány kötelező tartalmával összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát, a környezettanulmány elvégzéséért fizetendő díjat a környezettanulmány díjának viselésére vonatkozó szabályokat,

- c)

- d) a bíróság és a felek közötti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait – ideértve a regisztrációt, kézbesítést és más irattovábbítást is –,

- e) a családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs között – az adós, adóstárs gazdálkodására, vagyonnak, bevételeinek nyilvántartására, a törlesztési kötelezettség teljesítésére, az említettekkel történő elszámolásra vonatkozó – együttműködési rendre, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a felek, illetve a családi vagyonfelügyelő közötti együttműködésre vonatkozó keretszabályokat,

- f) az ARE nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályait, az adatszolgáltatásért, valamint az ARE nyilvántartás adatairól kiállítandó tanúsítványért a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat,

⋯ 313 változatlan sor ⋯