2015. évi CV. törvény — mi változott? 2021. január 1.

A 2020. augusztus 13. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 38 sor került be, 14 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. augusztus 13.)Következő módosítás (2021. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 226 változatlan sor ⋯

8. § (1) Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

- a) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására [ide nem értve a 33. § a), c) d) és e) pontja szerinti eseteket] vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy

- a) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy

- b) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,

- c) korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,

- d) már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,

⋯ 112 változatlan sor ⋯

- b) az adósságrendezési ügy számát, amelyet az a) pont szerinti adat bejegyzésével egyidejűleg kell bejegyezni,

- c) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése esetén ezt a tényt, azt a tényt, hogy ez kinek az érdekkörében következett be, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése bekövetkezésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

- d) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatása esetén ezt a tényt, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét,

- e) a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén ennek tényét, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét, a hitelezőkkel kötött megállapodás szövegét,

- f) a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

- g) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetén

- ga) a bíróság nevét, székhelyét,

⋯ 133 változatlan sor ⋯

(5) Ha a pénzügyi intézmény nem minősül e törvény szerint főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot követő 8 napon belül az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő – minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott – a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs – feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő – minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott – a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs – feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

(2) Ha az adós az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.

⋯ 45 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben említett intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. Az (1) bekezdésben említett intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásulvétel az adós, adóstárs, egyéb kötelezett erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a 104. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A hitelező az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a 104. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A hitelező az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit.

(4) Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával kezeli, kiadásait úgy ésszerűsíti, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

⋯ 53 változatlan sor ⋯

(7) Az adósságrendezési megállapodás megkötésekor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja, valamint az a szervezet, akire a köztartozást engedményezték, az adós és az adóstárs javára tartozás-elengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

(7a) A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés részletes feltételeiről, így különösen

- a) a hitelezők által az adós számára engedélyezett fizetési engedményekről (a tőketartozásra, valamint annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan),

- b) a hitelezők által az adós számára engedélyezett fizetési átütemezésekről, a törlesztési részletekről, határidőkről,

- c) a devizában fennálló adósságnak az adós számára kedvezőbb árfolyamon történő átváltásáról vagy a későbbi törlesztőrészletek fizetésekor az adós mentesítéséről az árfolyamkockázat viselése alól,

- d) az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően megindított végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy-értékesítési eljárások során lefoglalt vagyon adósságrendezésre fordításának módjáról, a zálogjog, a végrehajtási jog törlése, illetve a végrehajtási eljárás megszüntetése kezdeményezésének feltételeiről,

- e) az adós és az adóstárs által a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggésben vállalt, a fizetőképessége helyreállítására és a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai rendezésére vonatkozó egyéb kötelezettségekről,

- f) az adósságrendezés érdekében történő vagyonértékesítési kötelezettségekről, figyelemmel az adós és a vele együtt élő hozzátartozók lakhatásával, valamint a foglalkozás, vállalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak megtartásával összefüggő méltánylandó körülményekre,

- g) a megállapodásban részt vevő felek közötti együttműködésről, az adósnak a megállapodás teljesítésével összefüggésben a hitelezők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiről,

- h) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban létrejött megállapodás módosítására vonatkozó szabályokról, lehetőségekről.

(7b) Ha a megállapodás szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi a végrehajtót. A megkereséshez csatolni kell az adósságrendezési megállapodást és az adós nyilatkozatát a vételárból a végrehajtást kérő részére történő kifizetésről.

(8) Az adósságrendezési megállapodás és az azt elfogadó nyilatkozatok másolatát a főhitelező a kézhezvételtől számított 8 napon belül megküldi

- a) az adós, adóstárs,

⋯ 175 változatlan sor ⋯

a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vehet részt.

(1a) Ha a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetményben közzétett határidőn belül szabályszerűen egyetlen hitelező sem jelentkezett be az adósságrendezési eljárásba, a családi vagyonfelügyelő a 39. § (1) bekezdésében meghatározott módon és tartalommal ismételt hirdetményt tesz közzé. Az (1) bekezdés szerinti határidőket a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény első közzétételétől kell számítani. Ha az ismételt hirdetményben közzétett határidőn belül sem jelentkezik be szabályszerűen egyetlen hitelező sem, a családi vagyonfelügyelő hivatalból, a határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróságnál adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának elrendelését kezdeményezi.

(2) Ha a hitelező követelése a bírósági adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdés szerinti igénybejelentési határidők a követelés létrejöttétől – a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől – kezdődnek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(4) Ha a hitelező az (1) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően jelenti be, az adósságrendezési eljárás során megkötött egyezségkötés során szavazati jogát nem gyakorolhatja, a bírósági adósságtörlesztési határozat meghozatala során a bejelentett követelését nem kell figyelembe venni, a bíróság adósságtörlesztési határozatának hatálya nem terjed ki rá, jogaira és kötelezettségeire az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy követelésének elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezéséig nyugszik.

(4) Ha a hitelező az (1), (1a) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően, de legkésőbb az egyezségi tárgyalás lezárásáról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti és a nyilvántartásba-vételi díjat befizeti, a követelést a családi vagyonfelügyelő határidőn kívül bejelentett követelésként nyilvántartásba veszi. Az ilyen késedelmesen bejelentkezett hitelező az adósságrendezési eljárásban az egyezségkötés során a szavazati jogát nem gyakorolhatja, követelését a 49. § (7) bekezdése, illetve az 52. § (5) bekezdése szerinti szavazatszám megállapításánál nem kell figyelembe venni, de a megszavazott egyezség hatálya rá is kiterjed oly módon, hogy az egyezség nem állapíthat meg számára hátrányosabb vagy előnyösebb feltételeket, mint az azonos hitelezői osztályban nyilvántartott többi hitelező számára. Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben nem vesz részt olyan hitelező, aki a késedelmesen bejelentkezett hitelezővel azonos hitelezői osztályba tartozna, a késedelmesen bejelentkezett hitelező számára az egyezség a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítést tartalmazhatja.

(5) Az eljárásban a felhívás ellenére részt nem vevő hitelező

(5) A hitelező mindaddig, amíg az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, továbbá a (4) bekezdés szerinti késedelmesen bejelentkezett hitelező, valamint az adósságrendezési eljárásban a hirdetményi felhívás ellenére részt nem vevő hitelező

- a) a követelését és annak biztosítékait az eljárás hatálya alatt álló adóssal, adóstárssal, az említettek kezesével és a követelést biztosító zálogjog kötelezettjével szemben a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig nem érvényesítheti,

- b) követelésének érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg, a már folyamatban lévő végrehajtást pedig a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) felfüggeszti,

- c) követelése a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre nem engedményezhető,

- d) követelésével összefüggő szerződést nem lehet az adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre átruházni,

- e) követelése a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezéséig nem kamatozik,

- f) a c)–e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.

- e) követelése az adósságrendezés kezdő időpontjától nem kamatozik;

a c)–e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.

(6) A bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet. Az eljárásban részt nem vevő hitelező a követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el. Ebben az esetben a hitelező a követeléséből legfeljebb olyan mértékű összeget érvényesíthet, mint amilyen arányú kielégítésben a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő, vele azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők az adósságrendezés során ténylegesen részesültek. Ha a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vett részt olyan hitelező, aki az eljárásban való részvétele esetén vele azonos hitelezői osztályba tartozott volna, a hitelező a korábbi követeléséből legfeljebb a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítésre tarthat igényt azzal, hogy a hitelező köteles az adós számára részletfizetési kedvezményt adni.

#### 16. A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai

41. § (1) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóst, adóstársat és a hitelezőt megillető jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése az e törvényben meghatározott eltérésekkel történik.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

nem lehet magasabb; a már felmondott szerződések esetében pedig a fizetendő kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az a)–c) pont szerinti pontban említett kamatmértékek.

(6) A hitelezők a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatják fel a hiteljogviszonyt, a lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződést, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket.

(7) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós a bírósági adósságrendezési eljárás tényét az ARE nyilvántartásból kiadott tanúsítvánnyal igazolja. Ha az adós, adóstárs és a hitelező között az adósságrendezés kezdő időpontjában az adós által indított per van folyamatban, a hitelező ebben a perben az adóssal szemben beszámítás útján érvényesítheti az adósságrendezés kezdő időpontjában már bizonyítottan fennálló követelését, feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt.

⋯ 245 változatlan sor ⋯

(3) Az egyezség tartalmazza az egyezség végrehajtásának időtartamát, részletes szabályait, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját.

(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait – legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve – a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, és az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait – legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve – a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, továbbá az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(4a) Ha az egyezség szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a végrehajtási jog törlése iránt a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtó haladéktalanul intézkedik.

(5) Az egyezségben az adósnak és az adóstársnak vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtásának időtartama alatt

- a) követeléseinek behajtásával bevételhez vagy vagyonhoz jut, vagy

⋯ 277 változatlan sor ⋯

77. § (1) A 300 000 forint alatti értékű vagyontárgyak értékesítését a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós végzi, az ebből származó bevételt haladéktalanul a 79. § (2) bekezdése szerinti törlesztési számlára fizeti be. A 300 000 forint és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom a vagyontárgy értékesítésével szűnik meg.

(2)

78. § A 77. § szerinti értékesítés során nem szerezhet tulajdont

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- f) ha volt felfüggesztett végrehajtás, a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) és a végrehajtást foganatosító bíróság jogkörében eljáró személyek és a végrehajtó,

- g) a b)–f) pontban említettek közeli hozzátartozója.

79. § (1) A zálogjog, vételi jog, visszavásárlási jog az értékesítéskor megszűnik. A törvény vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosultat – akkor is, ha a vagyontárgy értékesítését az adós végezheti – a családi vagyonfelügyelő értesíti, az elővásárlásra jogosult a legmagasabb árajánlatra nézve gyakorolhatja elővásárlási jogát.

79. § (1) A zálogjog, a vételi jog, a visszavásárlási jog, a végrehajtási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom az értékesítéskor megszűnik. A zálogjog, a vételi jog, a visszavásárlási jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a családi vagyonfelügyelő, a végrehajtási jog törlése iránt pedig – a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján – a végrehajtó haladéktalanul intézkedik.

(1a) A törvény vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosultat – a vagyontárgy adós általi értékesítése esetén is – a családi vagyonfelügyelő értesíti, az elővásárlásra jogosult a legmagasabb árajánlatra nézve gyakorolhatja elővásárlási jogát.

(2) Az értékesítéskor a vételárat az adós erre a célra elkülönített adósságtörlesztési fizetési számlájára kell átutalással megfizetni, amely felett a családi vagyonfelügyelőnek önálló rendelkezési joga van. A fizetési számla egyenlege felett az adós nem rendelkezhet, a családi vagyonfelügyelő a bevételt a hitelezők között a 73. § (6) bekezdésben és a 74. §-ban meghatározott módon osztja fel. A hitelezők részére történő átutalással összefüggő díjak és költségek a fizetési számlát terhelik. Az említett fizetési számla vonatkozásában a számlatulajdonos nem tehet halál esetére történő fizetési rendelkezést.

(3) A felfüggesztett végrehajtásokból és a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítésekből az adósságrendezésbe vont vagyon és pénzeszközök felett a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A pénzeszközöket – a végrehajtói díj és a zálogértékesítési költség levonását követően – a (2) bekezdés szerinti fizetési számlára kell befizetni, az egyéb vagyontárgyakat a családi vagyonfelügyelő rendelkezésére kell tartani. A családi vagyonfelügyelő a vagyonértékesítést, a vagyonértékesítésből származó bevételek kezelését és hitelezők közötti felosztását a 74. §-ban és az e §-ban meghatározottak szerint végzi.

⋯ 123 változatlan sor ⋯

(6) Az adósságtörlesztés meghosszabbítása és a mentesítés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(7) Az adóst mentesítő bírósági végzés jogerőre emelkedésével a felfüggesztett végrehajtási eljárás e törvény erejénél fogva megszűnik. A végzést a bíróság megküldi a végrehajtást foganatosító szervnek.

#### 33. Az adósságrendezés lezárását követő intézkedések

87. § (1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, amelyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Ezen adatváltozás bejegyzése illeték- és díjmentes.

⋯ 242 változatlan sor ⋯

105/A. § (1) E törvénynek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVI. törvénnyel módosított 104/A. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

105/B. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés a) pontját, 16. § (2) bekezdés e) pontját, 21. § (1) bekezdését, 26. § (3) bekezdését, 30. § (7a) és (7b) bekezdését, 40. § (1a) és (4)–(6) bekezdését, 41. § (6) bekezdését, 55. § (4a) bekezdését, 79. § (1) és (1a) bekezdését és 86. § (7) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban a hatálybalépést követő eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

#### 44. Felhatalmazó rendelkezések

106. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

⋯ 333 változatlan sor ⋯