§Nyílt Jogtár

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

Hatályos szöveg — 2026. január 1. napjától. 27 időállapot 2015 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2015. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2015. évi CV. törvény

a természetes személyek adósságrendezéséről

A természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó új törvényi szabályozás eszköz arra, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése az adós fizetőképességét helyreállítsa, hozzájáruljon a fizetési nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan eladósodottak számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. Az Országgyűlés ezért a fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, eladósodott természetes személyek számára az egyezségkötési lehetőség előtérbe helyezésével, illetve a kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamat szabályozási kereteinek megteremtésével a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja, alapelvei

1. § (1) A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

(2) Az adósságrendezési eljárás

(3) Az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére szabályszerűen be nem jelentett hitelezői követelés az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthető, a követelés nem kamatozik, a követelés elévülése a kezessel és a dologi zálogkötelezettel szemben is folyik, a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg.

2. § (1) Az adósságrendezési eljárás során az eljárásban részt vevő felek kötelesek együttműködni egymással és törekszenek arra, hogy az adós számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák az adósságrendezés módjára, részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) Az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek helytállásával. Mentes az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevétel.

(3) Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. Az adóst és az adóstársat együttműködési kötelezettség terheli a hitelezőkkel és a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, illetve a családi vagyonfelügyelővel szemben.

(4) A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.

(5) Ahol e törvény és végrehajtási rendeletei az adós részére jogot vagy kötelezettséget, vagy annak jogkövetkezményét állapítanak meg, azt e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóstársra is érteni kell.

3. § (1) Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint e törvényben meghatározott főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

(2) A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek megvizsgálása, a főhitelező látja el a az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, továbbá a megkötött megállapodást az ARE nyilvántartásba történő bejegyzés céljából megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.

(2a) A Magyar Nemzeti Bank a hitelező pénzügyi intézmény e törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott, az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett jogait vagy kötelezettségeit érintő tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, ezek a rendelkezések a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.

(3) A bírósági adósságrendezés az adósságrendezés elrendelését követően magában foglalhatja

(4) A bírósági adósságrendezés során a bíróság végzéssel dönt a bírósági adósságrendezés elrendeléséről, a bírósági adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás) jóváhagyásáról, az adósságtörlesztésről, a mentesítésről és a mentesítés hatályon kívül helyezéséről.

(5) A bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével – az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében – a hitelezőivel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá.

(6) A vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési határozat) végrehajtására irányuló eljárás célja, hogy – a sikertelen egyezségkötésre (egyezségmódosításra) irányuló eljárást követően vagy az egyezség végrehajtásának az adósnak fel nem róható okból történő meghiúsulása esetén – a családi vagyonfelügyelő által készített vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) alapján, a bíróság által hozott végzésben meghatározottak szerint, a hitelezők követelései az e törvényben meghatározott módon és feltételek mellett kielégítést nyerjenek.

(7) Az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárás, továbbá az adósságtörlesztési határozat módosítására irányuló eljárás célja

(8) A 35–37. alcímekben meghatározott bírósági nemperes eljárások kezdeményezhetők, ha utólag kiderül, hogy az adós a vagyonát, jövedelmét a hitelezők elől jogellenesen elvonta vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési egyezségben vállaltakat nem teljesítette. E bírósági nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni.

4. § (1) Az adósságrendezés során a hitelezőkkel megkötésre kerülő megállapodás vagy a bírósági egyezségkötés előkészítése során az adós helyett – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik –

meghatalmazottként eljárhat, de az adós személyesen köteles megtenni az e törvényben meghatározott jognyilatkozatokat és kötelezettségvállalásokat.

(2) Az adós és az adóstárs közösen írásbeli nyilatkozatot tehetnek arról, hogy az e törvény szerinti eljárásokban csak az egyikük számára kell kézbesíteni az e törvény szerinti határozatokat és csak az egyikük számára kell megküldeni az e törvény szerinti értesítéseket.

(3) Az adósságrendezés során a jogi személy hitelező és az adós ellen végrehajtást elrendelő, illetve foganatosító szerv számára 2016. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően lehetőség a főhitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálattal történő elektronikus kapcsolattartás.

(4) Az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai és biztonsági feltételeket az érintett feleknek folyamatosan biztosítaniuk kell.

(5) Az elektronikus kapcsolattartás során a felek az iratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látják el.

(6) Összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, illetve a velük a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozások maguk közül meghatalmazással kijelölhetik azt a követeléskezelő tevékenységet végző pénzügyi intézményt, aki az e törvény szerinti eljárásokban a megbízásuk alapján eljárni jogosult. A meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni, és meg kell küldeni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, továbbá a fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Banknak. A meghatalmazás tartalmáról, a meghatalmazó és a meghatalmazott pénzügyi intézmények adatairól minden meghatalmazással érintett pénzügyi intézmény honlapján, továbbá legalább egy országos napilapban közleményt kell közzétenni. A meghatalmazás a főhitelezői feladatok ellátására is kiterjedhet. A meghatalmazott pénzügyi intézmény a megbízás keretei között ellátja az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben a hitelezők számára meghatározott feladatokat, gyakorolja a meghatalmazó pénzügyi intézményeket megillető jogokat, továbbá e törvény keretei között kezelheti az adós, adóstárs és az egyéb kötelezettek adatait, a meghatalmazás visszavonásáig.

4/A. § A természetes személyek, valamint az egyéni vállalkozók számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban együtt: korai előrejelző eszközök). A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak az adós részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézségek megfelelő kezeléséhez.

2. Értelmező rendelkezések

5. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:

más, lakhatást biztosító, tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot) nincs, vagy az nem felel meg méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem,

3. Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások

6. § (1) Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.

(2) Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba az e törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel.

(3) Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napja. Az óvadék tárgyának értékét a kielégítési jog megnyíltának időpontjára vonatkozóan kell megállapítani. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

(4) Az egyéb kötelezettek az e törvényben meghatározott módon vehetnek részt és vállalhatnak kötelezettséget az adós, adóstárs javára az adósságrendezésben.

(5) Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje. Az a 75 év alatti, aktív korú közeli hozzátartozó, aki a jelzáloggal terhelt vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett e törvény szerinti lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanban rendelkezik lakóhellyel, az adósságrendezés időtartama alatt erre az ingatlanra vonatkozóan köteles viselni a lakás fenntartásával összefüggő költségeket, kivéve, ha súlyosan beteg vagy fogyatékossággal élő.

4. Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei

7. § (1) Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

(2) Ha az (1) bekezdésben említett pénztartozás valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó – deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából.

(3) Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését.

8. § (1) Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,

(2) Az (1) bekezdés l) és m) pontja szerinti közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha

9. § (1) E törvény rendelkezései szerint adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

(2) Az adós számára a központi költségvetésből törlesztési támogatás állapítható meg a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban megállapított, a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannal összefüggő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez. A törlesztési támogatásban részesíthetők körét, a támogatás részletes feltételeit, igénybevételének, folyósításának és az azzal történő elszámolás rendjét e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.

5. Az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban

10. § (1) Az adós, adóstárs az eljárás kezdeményezésekor csatolja az egyéb kötelezett e törvény végrehajtási rendelete szerinti nyilatkozatát, amelyben az egyéb kötelezett nyilatkozik, hogy

(2) Ha az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor nem csatolták az egyéb kötelezett nyilatkozatát, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az egyéb kötelezettet 45 napos határidő tűzésével írásban történő nyilatkozattételre hívja fel. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett a nyilatkozattételt elmulasztja vagy az (1) bekezdés a), b) vagy c) pont szerinti nyilatkozatát visszavonja, a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem ettől az időponttól nem illeti meg.

(3) A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során, az adósságrendezési megállapodás megkötése során, a bírósági adósságrendezési egyezség megkötése során az egyéb kötelezett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot pótlólag megteheti, erre a családi vagyonfelügyelő ismételten felhívja 5 napos határidő tűzésével. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti nyilatkozatot ekkor teszi meg, a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem akkor illeti meg, ha az erről szóló nyilatkozatot a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és – ha van folyamatban lévő végrehajtási eljárás – a végrehajtó számára is megküldi. A 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem a nyilatkozat kézhezvételéről illeti meg az egyéb kötelezettet, a végrehajtó ebben az esetben a végrehajtást szünetelő ügyként tartja nyilván.

(4) A 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítési eljárások kezdeményezésekor, illetve az eljárás folytatása érdekében a hitelező az egyéb kötelezett (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatának vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyilatkozata visszavonásáról szóló nyilatkozata másolati példányát csatolja, a nyilatkozattétel elmulasztásáról pedig nyilatkozik.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek az adóssal, adóstárssal szemben – a kötelezettségvállalásukkal összefüggésben az adósságrendezési eljárás alatt teljesített kifizetésekre tekintettel – az adósságrendezési eljárás záró időpontját követően léphetnek fel, követelésük elévülése az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nyugszik.

6. Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő

11. § (1)

(2) A Családi Csődvédelmi Szolgálat

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladataihoz a Szolgálat által igényelt adatok szolgáltatását és továbbítását nem lehet díjfizetéshez kötni.

12. § (1) A családi vagyonfelügyelőket és a feladataik ellátásában közreműködőket a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei foglalkoztatják.

(2) Családi vagyonfelügyelő az a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személy, vagy olyan büntetlen előéletű, tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki rendelkezik felsőfokú jogi vagy közgazdasági végzettséggel.

(3) A családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezési eljárás során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és elvégzi az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelők természetes személyazonosító adatait, hivatali elérhetőségét elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a bíróságok számára.

(4) A családi vagyonfelügyelő az ilyen fizetésképtelenségi szakértői feladatokat ellátó személytől elvárható gondossággal köteles eljárni.

(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelőt a bírósági adósságrendezési eljárásból visszahívja, ha a családi vagyonfelügyelő

(6) Az új családi vagyonfelügyelő kijelölése, adatainak az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése, a bíróságnak és a feleknek történő megküldése iránt a Családi Csődvédelmi Szolgálat az említett körülmény bekövetkeztekor haladéktalanul intézkedik.

13. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bírósági adósságrendezési eljárásra történő családi vagyonfelügyelői kijelölés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A kijelölés csak az e törvény szerinti kizárási ok esetén utasítható vissza.

(3) Nem járhat el családi vagyonfelügyelőként az a személy,

(4) A kizárási okot az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, ezzel egyidejűleg a kijelölést vissza kell utasítani, vagy az eljárásból történő visszahívást kell kezdeményezni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

(5) Ha a kizárási okról a Családi Csődvédelmi Szolgálat szerez tudomást, haladéktalanul intézkedik a családi vagyonfelügyelő visszahívásáról, helyette másik családi vagyonfelügyelőt jelöl ki, amelyet bejegyez az ARE nyilvántartásba és egyidejűleg értesítést küld a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek.

14. § A családi vagyonfelügyelő munkáját a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál háromtagú szakmai munkacsoport segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket látja el, egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő pedig vagy jogász, vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelésre vonatkozó ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy. Az említett személyeknek is összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, amelyet el kell juttatni a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat vezetője részére.

15. § (1) A családi vagyonfelügyelőt és a tevékenységét segítő szakmai munkacsoport tagjait titoktartási kötelezettség terheli az adós és az eljárásban részt vevő egyéb személyek nem nyilvános vagy törvényben meghatározott titkot tartalmazó adataira vonatkozóan. A nem nyilvános, illetve a törvényben meghatározott titkot tartalmazó adatok és dokumentumok biztonságos megőrzését és kezelését biztosítaniuk kell.

(2) A bírósági adósságrendezés elrendelésétől kezdve az adós és az adóstárs vagyoni és pénzügyeit, gazdálkodását, vagyoni kihatású intézkedéseinek szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi, az adós és a hitelezők bevonásával, illetve az adós, egyéb kötelezett meghallgatásával előkészíti az egyezségi tervet, az egyezségmódosítási tervet, az adósságtörlesztési tervet, az adósságtörlesztés-módosítási tervet, valamint az adósságrendezés lezárása érdekében a záró elszámolást, a mentesítési javaslatot, továbbá az említett ügyekben előkészíti és végrehajtja a bíróság határozatait.

(3) Ha a családi vagyonfelügyelő tudomást szerez arról, hogy az adós vagy az adóstárs az adósságrendezés körébe tartozó vagyont vagy bevételt elvonta, eltitkolta, e törvénnyel ellentétesen kezelte, elmulasztja a családi vagyonfelügyelővel, a bírósággal, az eljárásban kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezettekkel és a hitelezőkkel való együttműködési kötelezettségét, visszaélésszerűen gyakorolja jogait, intézkedéseivel kivonja magát a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési jogköre alól, vagy egyébként megsérti az adósságrendezési eljárás szerinti kötelezettségeit, ezt a tényt és az ezzel összefüggő információkat köteles jelezni a hitelezőknek és a bíróságnak, továbbá kezdeményeznie kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek eljárását bűncselekmény gyanúja esetén.

7. Adósságrendezési nyilvántartás

16. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás). Az ARE nyilvántartásba a Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be az e törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és tölti fel a dokumentumtárba az e törvényben meghatározott okiratokat digitalizált formában. A Családi Csődvédelmi Szolgálat mint adatkezelő az ARE nyilvántartással összefüggő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott elektronikus adatfeldolgozás ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(2) Az ARE nyilvántartás tartalmazza:

(2a) Az ARE nyilvántartás a (2) bekezdés a), b) és h)–s) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, a (2) bekezdés c)–g), t) és u) pontjában meghatározott adatok közül az adós, adóstárs, az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett és a be nem kapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a főhitelező neve, székhelye, valamint a hitelező neve, székhelye, lakóhelye, bírósági vagy hatósági nyilvántartási száma tekintetében nem minősül közhitelesnek, a többi adat tekintetében közhitelesnek minősül.

(3) A családi vagyonfelügyelő, az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az ARE nyilvántartásnak arra az adósságrendezési ügyre vonatkozó adataiba tekinthet be, amelyben részt vesz vagy részt vett. A betekintés az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett részéről személyesen történhet, bármelyik Családi Csődvédelmi Szolgálatnál. A betekintés ingyenes.

(4) Az ARE nyilvántartásból annak a bíróságnak, közjegyzőnek, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, közigazgatási szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, végrehajtást elrendelő hatóságnak, a végrehajtónak és szociális hatóságnak továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével megjelöli, hogy az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adat megismerésére és kezelésére jogosult. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére jogosult. Az adat igénylése és továbbítása elektronikus úton történik. Az ilyen adatigénylés ingyenes.

(5) Az ARE nyilvántartás adatai közül az adósságrendezés hatálya alatt állásra, kezdő és záró időpontjára vonatkozó adat a (3) vagy (4) bekezdésben felsoroltakon kívüli személy vagy szervezet részére jogi érdek igazolása esetén vagy akkor lehet tájékoztatást adni, ha az adatigénylő az adósságrendezés alatt álló személlyel szemben olyan okirattal igazolt követeléssel rendelkezik, amely hatósági vagy bírósági úton végrehajtható. A megkeresésről és a tájékoztatás tényéről a Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja az adóst és az adóstársat. A kérelmező a kapott tájékoztatást csak az igénylésben megjelölt célra használhatja fel.

(6) Az ARE nyilvántartás összesített adatai egyedi azonosításra nem alkalmas módon statisztikai célra, továbbá a hatóságok, bíróságok, minisztériumok számára hatásvizsgálati célból adhatók át.

(6a) Az ARE nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(7) A Családi Csődvédelmi Szolgálat kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében tanúsítványt állít ki a belföldi természetes személyek részére arról, hogy

(8) A Családi Csődvédelmi Szolgálat kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében hiteles vagy nem hiteles másolatot állít ki a belföldi természetes személyek részére a kérelmező természetes személy adósságrendezési eljárásában nyilvántartott okiratokról.

(9) Az ARE nyilvántartásban

számított tizedik év utolsó napjáig kell megőrizni, ennek elteltét követően az adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat törli.

16/A. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a pénzbüntetés tartozás vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében.

II. Fejezet — BÍRÓSÁGON KÍVÜLI ADÓSSÁGRENDEZÉS

8. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése

17. § (1) Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is.

(1a) Az adós kérelmére – az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének céljára – az adós hitelezői, továbbá ha az adós ellen végrehajtási eljárás indult, a végrehajtást foganatosító szerv díjmentesen, az adós kérelmének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kötelesek kiállítani olyan kimutatást, amely tartalmazza

(1b) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós elsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatását, ennek sikertelensége esetén bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatását kéri. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás helyett bírósági adósságrendezési eljárást kezdeményez, ha nincs főhitelezője. Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatása során megállapítja, hogy az adósnak nincs főhitelezője, a 22. § (2) bekezdésében foglaltakra hívja fel az adóst.

(2) Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az adóstársak egymásnak ezekben az esetekben is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor – ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepel – a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.

(4) Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemeit és a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok listáját az 1. melléklet és e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(5) Az adósságrendezés kezdeményezését a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal, a 3. mellékletben meghatározott nyilatkozatok, kötelezettségvállalások és űrlapok csatolásával, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott formanyomtatványok igénybevételével lehet megtenni. Az űrlapokon az adós nyilatkozik az adósságrendezésbe tartozó vagyonáról, bevételeiről, kiadásairól, követeléseiről, tartozásairól, a vele közös háztartásban élőkről, valamint az egyéb kötelezettekről, valamint arról, hogy van-e ellene folyamatban végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés.

(6) Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit vezető 26. § (1) bekezdése szerinti intézményeket.

(7) A pénzügyi intézmény, akihez az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásra került, haladéktalanul tájékoztatja az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatot a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásáról. A Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a KHR-be.

18. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére.

(2) Az adósnak és az adóstársnak a tartozásai vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy mely követeléseket, milyen összegben és milyen indokkal, bizonyítékokkal vitat. Nem lehet vitatottnak tekinteni az olyan hitelezői követelést, amelynek fennállását jogerős ítélet, illetve jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség állapította meg, vagy ha az adós tartozáselismerése közokiratba van foglalva (Pp. 323. §), kivéve, ha az adós olyan okirattal bizonyított tényre alapítva vitatja a követelést, amely a határozat jogerőre emelkedése vagy a közokirat létrejötte után következett be.

19. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal

(2) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel során az adós és az adóstárs által tett közös nyilatkozattal egyetlen jelzáloggal terhelt lakóingatlan tulajdona megtartására vonatkozóan, illetve egyetlen pénzügyi lízingszerződéssel érintett ingatlanra vonatkozóan lehet szándéknyilatkozatot tenni.

(4) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy az általa szolgáltatott adatok, dokumentumok teljes körűek és a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódiak.

(5) Az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal arra, hogy ha a személyi, családi, vagyoni, jövedelmi helyzetében, illetve a lakóhelyével összefüggésben vagy a (6) bekezdés szerinti adatokban változás következik be, az azzal összefüggésben újonnan kitöltött űrlapokat és dokumentumokat öt napon belül benyújtja.

(5a) Az (5) bekezdés szerinti adatváltozás bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az adós vagy az adóstárs kéri – az (5) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot.

(6) Az adósságrendezés kezdeményezésekor adós és az adóstárs írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokat a hitelezők, az egyéb kötelezettek, a hatáskörükben eljáró hatóságok, ügyészség és bíróság, a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a külön törvényben az ilyen adat megismerésére feljogosított szervek – a jogaik gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges körben – megismerjék.

(7) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban tett nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, valamint a bírósági adósságrendezéssel kapcsolatos eljárás megindítása, megszüntetése, valamint a jogerős mentesítő határozat a központi hitelinformációs rendszerbe bejegyzésre kerüljön.

(8) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, annak sikertelensége és a bírósági adósságrendezés elrendelése a hitelezői igénybejelentések céljából közzétett hirdetményből megismerhető legyen.

(9) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós, adóstárs a főhitelező előtt írásban kötelezettséget vállal a főhitelező eljárásával közvetlenül összefüggő postai és távközlési készkiadások megtérítése érdekében az e törvényben meghatározott összegű költségátalány előlegezésére és megfizetésére.

(10) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e adóstársa, és csatolja az adóstárs nyilatkozatát az eljárás közös kezdeményezésére, és arra, hogy melyek azok a tartozások, amelyekre vonatkozóan az adóstársnak nincs helytállási kötelezettsége.

(11) Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e olyan személy, aki egyéb kötelezettként az adósságrendezésbe vonható, az egyéb kötelezett egyetemleges felelőssége vagy zálogkötelezettsége mely tartozásokra vonatkozóan áll fenn, továbbá

(12) A (6) és (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor kapott adatokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat nem nyilvános személyes adatként és banktitokként kezeli, és megteszi azok biztonságos megőrzéséhez szükséges intézkedéseket.

(13) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy ha a bíróságon kívüli adósságrendezés nem indul meg vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás nem jön létre, akkor a bírósági adósságrendezést kezdeményezi, és csatolja az ezzel összefüggő kérelmét is.

(14) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy más adósságrendezési eljárást sem belföldön, sem külföldön nem kezdeményezett, ilyen eljárás nem indult, volt-e korábban ilyen eljárás hatálya alatt és ha igen a tartozásai alól mentesült-e, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen eljárást az az e törvényben meghatározott időtartamon belül nem kezdeményez.

(15) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül 500 000 forintot meghaladóan vállalt-e ingyenesen kötelezettségvállalást, utasított-e vissza örökséget, és idegenített-e el vagyontárgyakat.

(16) Az adós, adóstárs nyilatkozik arról, hogy amennyiben az adósságrendezési eljárás alatt az általa lakott lakóingatlan értékesítésre kerül, hozzájárul-e az ezzel összefüggő adatnak a helyi önkormányzat jegyzője részére történő átadásához.

20. § (1) A pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásakor 8 napon belül értesíti az adóst, ha nem minősül e törvény értelmében főhitelezőnek, ezzel egyidejűleg az adós által benyújtott dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére továbbítja. A Családi Csődvédelmi Szolgálat – ha a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható a főhitelező – a dokumentumokat 8 napon belül a főhitelező részére továbbítja. Ha a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg a főhitelező vagy az adósnak nincs főhitelezője, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a dokumentumokat 8 napon belül az adós lakóhelye szerinti bírósághoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

(2) A pénzügyi intézmény ha e törvény szerint főhitelezőnek minősül, 8 napon belül írásban nyilatkozik az adós számára, hogy

(3) A főhitelező köteles az e törvényben a főhitelezők számára felsorolt feladatokat ellátni, ha az adós vagy az adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn, és a főhitelező nem áll a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás hatálya alatt vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alatt.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás csak akkor vonható vissza, ha a főhitelezővel szemben a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás indul.

(5) Ha a pénzügyi intézmény nem minősül e törvény szerint főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot követő 8 napon belül az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő – minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott – a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs – feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 20 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

(2) Ha az adós az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.

(3) Ha adategyeztetés nem szükséges vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a főhitelező haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, ehhez csatolja az adós által benyújtott és az adategyeztetés során keletkezett dokumentumokat, és ennek megtörténtéről az adóst is haladéktalanul értesíti. 2016. január 1-jétől az értesítés és a dokumentumok megküldése elektronikus úton történik.

(4) A főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatok ellátásáért – az (1) bekezdésben meghatározott, az adós által fizetendő költségátalányon kívül – egyéb díjat vagy költségtérítést az eljárás egyéb résztvevőitől nem kérhet.

22. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, az ismert hitelezőket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

(2) Ha az adósnak nincs főhitelezője, az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit írásban, a lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat útján terjeszti elő a bírósághoz, és ennek során teszi meg a 17–19. §-ban felsorolt olyan nyilatkozatokat, amelyek a bírósági adósságrendezés kezdeményezésével függenek össze, és nyilatkozik arról, hogy bíróságon kívül adósságrendezés kezdeményezésére nem volt jogosult. Az adós az adósságrendezés kezdeményezéséről a hitelezőit írásban tájékoztatni köteles, és az ezt igazoló dokumentumokat a kérelméhez csatolja.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat

30 napon belül megvizsgálja a dokumentumokat abból a célból, hogy az adós jogosult-e adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, továbbá elvégzi az adatok ellenőrzését a 23. §-ban foglaltak szerint.

(4) A Családi Csődvédelmi Szolgálat – az adós, adóstárs hitelviszonyból eredő tartozásainak és az adós, adóstárs által a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány összevetése céljából – betekint a KHR tv. 5. § (1) bekezdése szerinti adatbázisba, a KHR törvény mellékletének II. fejezet 1. pontjában szereplő adatok megismerése céljából. Ha az adós által megadott adatok nem egyeznek meg a KHR adataival, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által valótlan adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása. Ha az adós a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti, a dokumentumok kiegészítése vagy kijavítása és azok benyújtása iránt nem intézkedik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat – az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel – az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, és erről az adóst és a főhitelezőt értesíti.

23. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelme és annak mellékletei vizsgálata során az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint az Ákr. szerinti megkeresés útján, az adós által adott adatokat ellenőrzi, továbbá beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni, akkor az adatot így szerzi be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során beszerzett adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a főhitelezőnek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja a főhitelezőt az adós, adóstárs közhiteles nyilvántartásokban bejegyzett vagyonának tulajdonjogáról és vagyoni értékű jogáról, a vagyontárgyakat terhelő jogokról, folyamatban lévő eljárásokról, a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyletekre vonatkozó adatokról. Ha ezekből az ügyletekből arra lehet következtetni, hogy az adós, vagy az adóstárs a vagyonát az adósságrendezés előtt vagy annak kezdeményezését követően elvonta, a Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről értesíti a főhitelezőt, az adóst, adóstársat, és ezzel egyidejűleg – az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel – az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

24. §

25. § (1) Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a hiányzó adatok, dokumentumok pótlására, illetve adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által hiányosan vagy valótlanul megadott adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása, a hiányzó dokumentumok benyújtása.

(2) Ha az adós az adategyeztetést elmulasztja vagy az (1) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót, továbbá az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

(3) Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a 23. § szerinti vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást megküldi az adósnak és a főhitelezőnek.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről. A hirdetmény tartalmazza a bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adósságrendezési ügy számát, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek. A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról.

(5) A hirdetményt

a honlapról el kell távolítani, ezt követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetményt az archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre 10 évig hozzáférhető, a 10. év leteltekor az archív állományból haladéktalanul törölni kell.

(6) A hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.

(7) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmények adatainak megismerését keresőprogrammal biztosítja. A keresőprogram nem teszi lehetővé az adatbázis teljes tartalmának letöltését. A hirdetmény adataiba történő betekintéskor előzetesen nyilatkozni kell a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek betartásáról és arról, hogy a betekintő a hirdetményben közzétett adatokból nem képez üzleti célú értékesítésre adatbázist, és a lekérdezett adatokat ilyen célra nem használja fel.

9. Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai

26. § (1) Az adós, adóstárs számláit, pénzügyi eszközeit vezető, pénzügyi eszközeit nyilvántartó pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adósságrendezés kezdeményezésének tényét és az azzal összefüggő adatokat a kezdeményezés tudomásulvételétől a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételéig banktitokként vagy az adott intézményre irányadó titokként kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. Az (1) bekezdésben említett intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásulvétel az adós, adóstárs, egyéb kötelezett erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a 104. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A hitelező az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit.

(4) Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával kezeli, kiadásait úgy ésszerűsíti, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásokba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.

(6) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez, illetve az egyéni vállalkozása folytatásához szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, újabb hitel- vagy kölcsönszerződést – ha e törvény kivételt nem tesz – nem köthet, pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.

(7) Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően megteszi a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében.

(8) Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik.

(9) Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog illeti meg.

(10) Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adós – ha e törvény kivételt nem tesz – sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan.

(11) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett 50 000 forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozásokat az adósnak az eljárás kezdeményezésekor elkülönítetten be kell mutatnia. Ezeket a tartozásokat adós – ha tartozás jogcíme, összege okirattal igazolható – az adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelő előzetes jóváhagyásával és akkor lehet kifizetni, ha az nem veszélyezteti a folyamatos törlesztési kötelezettség, továbbá az egyezségben, illetve törlesztési határozatban megállapított törlesztési kötelezettség teljesítését. Ezek a követelések a Ptk. szerinti ügyleti kamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.

(12) Ha az adós az e §-ban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Családi Csődvédelmi Szolgálat adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, ha pedig a bíróság már elrendelte az adósságrendezést, az eljárás megszüntetését kezdeményezi.

27. § A 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napjától az adós vagy az adóstárs vagyontárgyán alapított óvadékból a jogosult a követelését közvetlenül kielégítheti, a fennmaradó összeggel 5 napon belül köteles az adóssal elszámolni, és az elszámolásról a Családi Csődvédelmi Szolgálatot értesíteni.

28. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós, adóstárs által tett nyilatkozatok és a végrehajtást foganatosító szervezetektől beszerzett adatok alapján haladéktalanul bejelenti az adóssal, adóstárssal, illetőleg az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben végrehajtási eljárást folytató önálló bírósági végrehajtónak, illetve más végrehajtást foganatosító szervnek az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtását. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve – az adóssal, a kezessel, egyéb egyetemleges kötelezettel és a dologi kötelezettel szemben – a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel, a felek és az egyéb kötelezettek által a szünetelés időtartama alatt tett nyilatkozatok is hatálytalanok; ettől az időponttól minden határidő nyugszik. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor lefolytatja le, ha a licitálás már megkezdődött, és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, amennyiben az egyéb kötelezett részt vesz.

(3) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő végrehajtási eljárás korlátozás nélkül folytatódik azzal, hogy a végrehajtást kérő a behajtott követelés összegét havonta köteles bejelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.

(4) Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés kézhezvételétől, illetve a 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételétől kezdve az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyonára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés csak akkor folytatható le, ha az árverési hirdetményt már korábban közzétették, annak alapján a licitálás megkezdődött és érvényes ajánlat is benyújtásra került. Ebben az esetben, ha az árverés érvényes, a vételárral a zálogjogosult a Ptk. és a zálogtárgyak bíróságon kívüli értékesítéséről szóló jogszabályok szerint számol el az adóssal. Az adós vagyonára vezetett végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perek szünetelnek, az értékesítésre vonatkozó cselekmények nem folytathatók, a régi Ptk. szerinti szabályok szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog, vételi jog, visszavásárlási jog nem gyakorolható, biztosítéki célú engedményezésen alapuló követelésből eredő jog, továbbá az adóssal szemben pénzkövetelés érvényesítése csak az adósságrendezés keretében, hitelezőként bejelentkezve érvényesíthető; az ezzel ellentétes intézkedések hatálytalanok. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló tudomásulvétel az adós erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(5) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés korlátozás nélkül folytatódhat azzal, hogy a zálogjogosult az értékesítésből származó bevétellel haladéktalanul köteles elszámolni az adóssal.

(6) A hitelezői követeléseknek az adós által nem vitatottként történő bejelentése, illetve nem vitatottként történt elfogadása nem jelenti a követelés teljes összegének elismerését, amennyiben később jut az adós tudomására olyan körülmény vagy bizonyíték, amelyre tekintettel kérheti a tartozás összegének módosítását.

29. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai – a 33. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eset kivételével – az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi visszautasításáról vagy elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napján elenyésznek. Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelemnek a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő visszautasítása esetén az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai a 33. § (4) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig fennmaradnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ott említett tényről – annak bekövetkeztéről történt tudomásszerzését követő 8 napon belül, a határozat másolatának megküldésével – a családi vagyonfelügyelő köteles írásban tájékoztatni

(3) Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi visszautasításáról vagy elutasításáról szóló jogerős végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdése és 31. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény visszavonásáról tesz közzé hirdetményt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján.

10. A bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás

30. § (1) Ha a főhitelező vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte, a főhitelező a 25. § (3) bekezdés szerinti igazolás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, az elérhetőségükre, valamint a hitelezői követelésekre vonatkozó adatokkal.

(2) A főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan – figyelembe véve az adós 19. § (2) bekezdése alapján tett nyilatkozatát is – megállapodástervezetet készít, amelyet az adós aláírásával is ellátva megküld minden hitelező és az egyéb kötelezettek számára.

(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy az adósságrendezési megállapodástervezetre a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek, és ezeket juttassák el a főhitelezőnek és postai úton az adósnak.

(4) A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével – szükség szerint a hitelezőkkel rövid úton is egyeztetve az egyes feltételeket – a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodástervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező – az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett aláírásával is ellátva – megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára.

(5) A (4) bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy egyetértésük esetén az átdolgozott adósságrendezési megállapodás tervezetet mint szerződéses ajánlatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerű aláírással – magánszemély esetén a hitelező aláírásán kívül két tanú aláírásával is ellátva – juttassák el a főhitelezőnek és az adósnak. A hitelező felhívásának tartalmaznia kell, hogy újabb kiegészítő vagy a megállapodástervezettől eltérő feltételeket a hitelező nem alkalmazhat az elfogadó nyilatkozatában.

(6) Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.

(7) Az adósságrendezési megállapodás megkötésekor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja, valamint az a szervezet, akire a köztartozást engedményezték, az adós és az adóstárs javára tartozás-elengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

(7a) A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés részletes feltételeiről, így különösen

(7b) Ha a megállapodás szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi a végrehajtót. A megkereséshez csatolni kell az adósságrendezési megállapodást és az adós nyilatkozatát a vételárból a végrehajtást kérő részére történő kifizetésről.

(8) Az adósságrendezési megállapodás és az azt elfogadó nyilatkozatok másolatát a főhitelező a kézhezvételtől számított 8 napon belül megküldi

részére, és az értesítésben megjelöli az adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátumát.

(9) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét 8 napon belül bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Erről az adatról a családi vagyonfelügyelő írásbeli megkeresésre tájékoztatást ad azoknak, akik hitelt érdemlően, okirattal vagy annak hiteles másolatával igazolják, hogy az adóssal szemben az adósságrendezés kezdeményezésekor pénzfizetésre irányuló követeléssel rendelkeztek az adóssal szemben, de hitelezőként az adósságrendezésbe nem jelentkeztek be. Az említett hitelezői megkeresés és a hitelező tájékoztatásának tényéről a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül írásban tájékoztatja az adóst, adóstársat és a főhitelezőt.

(9a) Az adósságrendezési megállapodás módosítása esetén az erre vonatkozó adatot, a megállapodás módosítását, valamint a megállapodás módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a főhitelező a megállapodás módosítását követő 15 napon belül küldi meg az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a hitelezők, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.

(10) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a megállapodást, valamint a megállapodás módosítását az ARE dokumentumtárában a beérkezést követő tizedik év utolsó napjáig őrzi meg.

11. Sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés

31. § (1) Ha

a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti, az a) pont szerinti esetben pedig ha volt adósságrendezési megállapodásra vonatkozóan javaslat, azt is eljuttatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, megjelölve, hogy az abban foglaltakat melyik hitelezői követelésre vonatkozóan nem fogadták el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatását az ARE nyilvántartásba bejegyzi.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés 25. § (2) bekezdése szerinti sikertelen kezdeményezésének vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

(4) Ha a Családi Csődvédelmi Szolgálat az (1) bekezdés a) pontja szerinti okból a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét állapította meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján hirdetményt tesz közzé arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja az ismert és ismeretlen hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére, és a 88. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba-vételi díjnak a Családi Csődvédelmi Szolgálat erre a célra nyitott kincstári számlájára történő befizetésére. A hirdetményben fel kell hívni a hitelezők figyelmét az 1. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.

(4a) A (4) bekezdés szerinti hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós bírósági adósságrendezés iránti, 19. § (13) bekezdés szerinti kérelmét, annak mellékleteit, valamint a bíróságon kívüli adósságrendezés dokumentumait eljuttatja az adós lakóhelye szerinti, hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak. A dokumentumokhoz elektronikusan csatolni kell a kérelemnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát. A Családi Csődvédelmi Szolgálat csatolja továbbá az ARE nyilvántartásba történő bejegyzések adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok másolatát is.

(6) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a (5) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásakor közli a bírósággal az adott bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő és annak teljes jogkörrel rendelkező helyettesei (a továbbiakban együtt: családi vagyonfelügyelő) nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét.

(7) Ha a (4) bekezdés szerinti hirdetményben közzétett határidő alatt bejelentett hitelezői követelést a családi vagyonfelügyelő vitatja, azt 15 napon belül elbírálásra a bírósági adósságrendezési eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjeszti. A bíróság polgári nemperes eljárásban dönt arról, hogy a követelést az adósságrendezési eljárásban hitelezői igényként nyilvántartásba lehet-e venni. A bíróság a feleket meghallgathatja, és okirati bizonyítást folytathat le. A hitelezői igény tárgyában hozott végzés ellen a hitelező és a családi vagyonfelügyelő részéről fellebbezésnek van helye.

III. Fejezet — BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS

12. A bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása

32. § (1) A bíróság a 21. § (1) és (2) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (2) és (3) bekezdése, a 26. § (12) bekezdése, illetve a 31. § (5) bekezdése szerinti iratokat a történő beérkezéstől számított 15 napon belül megvizsgálja annak érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, nem kell-e hiánypótlást elrendelni vagy az adósságrendezés iránti kérelmet visszautasítani vagy elutasítani. A bíróság 8 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő hivatkozással felhívja az adóst a bírósági adósságrendezési eljárás illetékének lerovására.

(2) Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelem vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek vagy az iratok, adatok kiegészítésre vagy kijavításra szorulnak, a bíróság legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az adóst, a jogkövetkezményekre történő felhívással.

33. § (1) A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül visszautasítja,

(2) A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül elutasítja, ha

(3) Az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzést a bíróság az adósnak, adóstársnak kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőt pedig a kérelmet visszautasító vagy elutasító jogerős végzésről értesíti.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírósági adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelem visszautasításának közlésétől számított 15 napon belül a kérelmet szabályszerűen ismételten előterjeszti. Az ilyen ismételt kérelem előterjesztése esetén az adósnak az (1) bekezdés a) pontjával összefüggő, a 34. § (2) bekezdés szerint benyújtott fellebbezését hatálytalannak kell tekinteni.

34. § (1) Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat az ügyet a 23. § (2) bekezdés alapján továbbítja a bíróság részére, a bíróság 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, adóstársat és az eljárásban a kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettet, hogy írásban nyilatkozzon írásban az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül visszterhesen elidegenített vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról. A hiánypótlási határidő eredménytelen letelte esetén, valamint akkor, ha a csatolt iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján az állapítható meg, hogy a jogügylet a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, a bíróság az adósságrendezési kérelmet elutasítja. A bíróság az adósságrendezési kérelmet abban az esetben is elutasítja, amennyiben a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, hogy az adós, adóstárs vagy az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett által a kérelem előterjesztését megelőző 5 évben történt ingyenes vagyonátruházás vagy kötelezettségvállalás a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, vagy az adós által az adósságrendezés kezdeményezését megelőző 180 napon belüli, legalább 1 000 000 forint feletti értékre kötött tartós befektetési jogügylet a vagyon adósságrendezésre fordítását korlátozza.

(2) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító vagy visszautasító végzés ellen csak az adós, adóstárs fellebbezhet, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(3) A fellebbezést nem kell észrevételezésre a többi félnek megküldeni. A másodfokú bíróság a fellebbezést 15 napon belül bírálja el.

(4) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító vagy visszautasító végzés jogerőre emelkedésekor az adósságrendezés kezdeményezése joghatásainak megszűnésére vonatkozóan a 29. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.

13. A bírósági adósságrendezés elrendelése

35. § (1) Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, a bíróság – a 32. § (1) bekezdés szerinti felhívás alapján az illeték befizetésének megtörténtét, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 8 napon belül – elrendeli a bírósági adósságrendezést.

(2) A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés rendelkező része tartalmazza

(3) A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(4) A bírósági adósságrendezés elrendelésének napja a bírósági adósságrendezést elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.

(5) A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. A bírósági végzés joghatásai azon felekre nézve, akik a bíróságon kívüli adósságrendezésben nem vettek részt, az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be. Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek.

(6) A bírósági adósságrendezés elrendelését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat ennek tényét, és az általa kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét bejegyzi az ARE nyilvántartásba.

(7) A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő – jogszabályban meghatározott módon – értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.

(8) A családi vagyonfelügyelő adatszolgáltatást teljesít az adósságrendezés elrendeléséről az adós, adóstárs lakóhelye szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóságnak, továbbá – ha az adós vagy az adóstárs a későbbi lakhatásának biztosítása vagy települési szociális támogatás igénylése céljából kéri – a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének is.

(9) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a bírósági adósságrendezés jogerős elrendeléséről a KHR-be.

14. A bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai

36. § (1) A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának időpontjában az adós lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnak, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre és kizárólagos illetékessége. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az eljárás alatt az adós lakóhelye megváltozik.

(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bírósági adósságrendezési eljárásban

nincs helye.

(4) A bírósági adósságrendezési eljárásban félnek minősül az adós, az adóstárs, a hitelező, a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett. A családi vagyonfelügyelő és a bíróság az adósságrendezési eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezettektől az őket érintő kérdésekben nyilatkozatot kérhet, illetve az okirati bizonyítékok bemutatására kötelezheti őket.

(5) Az eljárás során az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kérelmet előterjesztő félen kívül a többi félnek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet.

(6) A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság előtt szóbeli meghallgatásnak nincs helye. Ahol jogszabály meghallgatást említ, ott ezen a fél (egyéb kötelezett) írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.

(7) A bírósági adósságrendezési eljárásban – ha e törvény lehetővé teszi bizonyítást – elsősorban okirati bizonyításnak van helye.

(8) A bírósági adósságrendezési eljárásban a Pp. szerinti költségkedvezmények engedélyezésének nincs helye.

(8a) A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által benyújtott kérelem tárgyában hozott végzésben a korábban, az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési terv tárgyában hozott, és még jogerőre nem emelkedett végzését hatályon kívül helyezheti.

(9) Amennyiben bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra főhitelező hiányában nem került sor, a családi vagyonfelügyelő elvégzi a 23–25. § szerinti adatellenőrzéseket és vizsgálatokat és ennek eredményéről az eljáró bíróságot és a feleket értesíti.

37. § (1) A bírósági adósságrendezési eljárásban a jogi személy hitelező, a bíróság, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közötti kapcsolattartás 2016. január 1-jétől a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján történik. Az ezzel összefüggő részletes szabályokat – ideértve az elektronikus beadvány benyújtásával az eljárásba történő bejelentkezést, az elektronikus kézbesítést és más irattovábbítást is – e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A beadványokat a jogi személy hitelező és a családi vagyonfelügyelő a bírósághoz 2016. január 1-jétől elektronikus úton nyújtja be; a nem elektronikus úton benyújtott beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja, kivéve, ha olyan okirat papír alapú bemutatására van szükség, amely eredetileg papíron készült, és terjedelme miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna.

(3) A jogi képviselő nélkül eljáró adós beadványát az eljáró családi vagyonfelügyelőnél jegyzőkönyvbe is mondhatja. Az adós és a családi vagyonfelügyelő által aláírt jegyzőkönyvet a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul elektronikus úton megküldi a bíróságnak.

(4) Ha e törvény végrehajtási rendelete a beadványra meghatározott formátumú űrlapot rendszeresít, a beadványt csak ebben a formában lehet benyújtani; a más formátumú beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja.

38. § (1) A bírósági adósságrendezési eljárásban első fokon bírósági titkár – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat.

(2) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél

15. Hitelezők bevonása az adósságrendezésbe

39. § (1) A családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján a 25. § (4) bekezdésében meghatározott módon újabb hirdetményt tesz közzé, amely tartalmazza:

(1a) A hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(2) A hirdetmény szövegét a családi vagyonfelügyelő egyidejűleg az adós által bejelentett és az azóta ismertté vált hitelezőknek közvetlenül is megküldi.

(3) A hirdetményt a közzétételétől számított ötödik év utolsó napjáig – ha pedig az adósságtörlesztési eljárásban az adósságtörlesztés időtartamát ennél hosszabban állapították meg, ennek lejártáig – kell a honlapon elérhetőként tartani, ezt követően a családi vagyonfelügyelő a hirdetményt archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre hozzáférhető. A hirdetményt a családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról, illetve az archív állományból haladéktalanul törli, ha az adósságrendezési eljárás jogerősen befejeződik, és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a mentesítési határozat hatályon kívül helyezését kezdeményező kérelem benyújtására megindítására vonatkozó jogvesztő határidő is eltelt.

(4) Az e § szerinti hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.

(5) A családi vagyonfelügyelő a hirdetmény közzétételével egyidejűleg a bírósági adósságrendezési eljárást elrendelő jogerős végzést megküldi az adóssal, adóstárssal szemben indult végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) és a végrehajtónak, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére jogosult zálogjogosultnak és az egyéb kötelezettnek.

40. § (1) Az a hitelező, aki a 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételét követő 30 napon, de legkésőbb 365 napos jogvesztő határidőn belül

a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vehet részt.

(1a) Ha a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetményben közzétett határidőn belül szabályszerűen egyetlen hitelező sem jelentkezett be az adósságrendezési eljárásba, a családi vagyonfelügyelő a 39. § (1) bekezdésében meghatározott módon és tartalommal ismételt hirdetményt tesz közzé. Az (1) bekezdés szerinti határidőket a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény első közzétételétől kell számítani. Ha az ismételt hirdetményben közzétett határidőn belül sem jelentkezik be szabályszerűen egyetlen hitelező sem, a családi vagyonfelügyelő hivatalból, a határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróságnál adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának elrendelését kezdeményezi.

(2) Ha a hitelező követelése a bírósági adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdés szerinti igénybejelentési határidők a követelés létrejöttétől – a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől – kezdődnek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(4) Ha a hitelező az (1), (1a) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően, de legkésőbb az egyezségi tárgyalás lezárásáról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti és a nyilvántartásba-vételi díjat befizeti, a követelést a családi vagyonfelügyelő határidőn kívül bejelentett követelésként nyilvántartásba veszi. Az ilyen késedelmesen bejelentkezett hitelező az adósságrendezési eljárásban az egyezségkötés során a szavazati jogát nem gyakorolhatja, követelését a 49. § (7) bekezdése, illetve az 52. § (5) bekezdése szerinti szavazatszám megállapításánál nem kell figyelembe venni, de a megszavazott egyezség hatálya rá is kiterjed oly módon, hogy az egyezség nem állapíthat meg számára hátrányosabb vagy előnyösebb feltételeket, mint az azonos hitelezői osztályban nyilvántartott többi hitelező számára. Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben nem vesz részt olyan hitelező, aki a késedelmesen bejelentkezett hitelezővel azonos hitelezői osztályba tartozna, a késedelmesen bejelentkezett hitelező számára az egyezség a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítést tartalmazhatja.

(5) A hitelező mindaddig, amíg az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, továbbá a (4) bekezdés szerinti késedelmesen bejelentkezett hitelező, valamint az adósságrendezési eljárásban a hirdetményi felhívás ellenére részt nem vevő hitelező

a c)–e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.

(6) A bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet. Az eljárásban részt nem vevő hitelező a követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el. Ebben az esetben a hitelező a követeléséből legfeljebb olyan mértékű összeget érvényesíthet, mint amilyen arányú kielégítésben a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő, vele azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők az adósságrendezés során ténylegesen részesültek. Ha a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vett részt olyan hitelező, aki az eljárásban való részvétele esetén vele azonos hitelezői osztályba tartozott volna, a hitelező a korábbi követeléséből legfeljebb a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítésre tarthat igényt azzal, hogy a hitelező köteles az adós számára részletfizetési kedvezményt adni.

16. A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai

41. § (1) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóst, adóstársat és a hitelezőt megillető jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése az e törvényben meghatározott eltérésekkel történik.

(2) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak azon pénzfizetési kötelezettségre nézve állnak be, amelyet az adósságrendezés alatt e törvény külön rendelkezése, valamint a bíróság határozata alapján teljesítenie kell.

(3) Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adóssal, adóstárssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.

(4) A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelező szabályszerűen bejelentett, lejárt követelése tekintetében az elévülés a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában – ha a követelés ezt követően keletkezett, akkor a követelés bejelentésének időpontjában – megszakad. A még le nem járt esedékességű követelések (részletek) az adósságrendezés kezdő időpontjában nem válnak lejárttá, azok megfizetése tekintetében az adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás), illetve a bíróság adósságtörlesztési végzése (annak módosítása) az irányadó.

(5) A hitelezők a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a jelzálogjogból és más dologi biztosítékból, továbbá a személyi biztosítékból (kezestől, teljesítésátvállalótól, teljesítéselvállalótól, egyéb biztosítéki szerződés kötelezettjétől) kielégítést az adóssal, adóstárssal, az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettel szemben – ide nem értve az óvadékot – nem kezdeményezhetnek, követeléseik végrehajtását sem kérhetik, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jogukkal, visszavásárlási jogukkal nem élhetnek, a pénzkövetelésük biztosítása céljából kikötött egyéb biztosítékaikat sem érvényesíthetik. Az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ettől az időponttól – a késedelem miatt többlet – kamat, kötbér, egyéb fizetési igény nem követelhető. A hitelezők – a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában már fennálló követelések után, valamint az adósságrendezés időtartama alatt esedékessé váló [a 45. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott és megfizetett] törlesztési, fizetési összegeken felüli hányada után – az érvényes ügyleti kamatra jogosultak, 360 naponkénti tőkésítéssel, azonban ez az ügyleti kamat

nem lehet magasabb; a már felmondott szerződések esetében pedig a fizetendő kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az a)–c) pont szerinti pontban említett kamatmértékek.

(6) A hitelezők a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatják fel a hiteljogviszonyt, a lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződést, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti.

(7) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós a bírósági adósságrendezési eljárás tényét az ARE nyilvántartásból kiadott tanúsítvánnyal igazolja. Ha az adós, adóstárs és a hitelező között az adósságrendezés kezdő időpontjában az adós által indított per van folyamatban, a hitelező ebben a perben az adóssal szemben beszámítás útján érvényesítheti az adósságrendezés kezdő időpontjában már bizonyítottan fennálló követelését, feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt.

(8) Az adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal szemben a hitelező – a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve – beszámítással nem élhet. Az adóssal, adóstárssal szemben beszámítással élni az egyezségkötés során, illetve az adósságtörlesztési terv előkészítése során – a családi vagyonfelügyelő hozzájárulásával – akkor lehet, ha a hitelező követelése az adósságrendezés kezdő időpontjában az adóssal, adóstárssal szemben már bizonyítottan fennállt, és a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt. Ekkor sem számíthatja be az adóssal, adóstárssal szembeni követelését

(9) Ha az adós, adóstárs vagyontárgyán vételi jog, visszavásárlási jog, zálogjog áll fenn, a jogosult ezt a jogát a bírósági adósságrendezés időtartama alatt nem gyakorolhatja, az említett jogok a vagyontárgy értékesítésével szűnnek meg.

(10) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére kötelezettként részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása iránt a felhívásban meghatározott határidő leteltétől kezdve az igényérvényesítési eljárások megindíthatók, a szünetelő végrehajtást, illetve a zálogértékesítési folytatni kell.

42. § (1) A hitelezőt a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal, a többi hitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a bírósággal szemben együttműködési kötelezettség terheli. Amennyiben az adós, adóstárs a hitelező követelését nem vagy nem a valós összegben vagy nem a valós adatokkal tüntette fel, a hitelező a követelés összegének megállapításához szükséges bizonyítékokat csatolja, a családi vagyonfelügyelő, illetőleg a bíróság felhívására a kért adatokat és okiratokat az előírt határidőben és módon közli, illetve bemutatja.

(2) A hitelezőnek a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában fennálló adatai megváltozását – ideértve a jogutódlással járó vagy jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő eljárások megindítását és befejezését is – be kell jelentenie az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak, és csatolnia kell az eljárások során született határozatokat. Ha a jogi személy hitelező végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, e tényt a végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos jelenti be.

(3) Ha a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs és a hitelező közötti jogviszonyban a hitelező helyébe a polgári jog szabályai és a külön törvény szerinti eljárások lefolytatását követően jogutódja lép, a hitelező köteles ezt az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak bejelenteni. Természetes személy hitelező elhalálozása, illetve jogi személy hitelező jogutóddal történő megszűnése esetén a bejelentést és a kérelmet a jogutód teszi meg. Az adósságrendezési eljárásban a jogutódlás bírósági megállapításával összefüggő költségeket a jogutód előlegezi és viseli. Ha a bíróság az eljárásban a hitelezői jogutódlást megállapítja, a jogelőd helyébe a jogutód lép.

(4) Ha a bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós vagy az adóstárs elhalálozik, e tényt a hagyaték leltározását végző jegyző a leltározás megkezdésekor haladéktalanul bejelenti a bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek. A bejelentést a halotti anyakönyvi kivonat csatolásával bárki más is megteheti. A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs haláláról tájékoztatja az adóssal közös háztartásban nem élő adóstársat (az adóssal közös háztartásban nem élő adóstárs elhalálozása esetén az adóst és a többi adóstársat), a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket.

(5) Az adós adóstárs halála esetén – amíg a jogutód személye nem állapítható meg – a bíróság előtti adósságrendezési eljárás félbeszakad, a családi vagyonfelügyelő kezdeményezésére a bíróság az adós, adóstárs jogutódja részére ügygondnokot rendel, erről és az ügygondnok személyéről, természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, értesítési címéről értesíti a családi vagyonfelügyelőt. A családi vagyonfelügyelő ezekről az adatokról az adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket értesíti, és az ügygondnok kirendelését és adatait bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Az ügygondnok díját és készkiadásait a Családi Csődvédelmi Szolgálat kincstári számlájának terhére kell megelőlegezni, és annak az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs általi megtérítését a végrehajtási költségekkel, végrehajtó díjjal azonos módon kell biztosítani.

(6) A hagyaték jogerős átadását követően ha az örökös (örökösök) a bírósági adósságrendezési eljárásban jogutódként be kíván lépni, köteles ezt a hagyaték jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a családi vagyonfelügyelőnél bejelenteni és egyidejűleg a bíróságnál kérelmezni. Ha a kérelmet a határidőn belül az elhunyt adós mindegyik természetes személy örököse együttesen benyújtja, a bíróság megállapítja a jogutódlást. Az örökösök személyéről a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt és a bíróságot, a hagyatékátadó végzés meghozatalával egyidejűleg, annak másolata megküldésével. Ha az adós, adóstárs halálát követően az örökösök nem lépnek be jogutódként, és az elhunyt adósnak nem volt adóstársa sem, a bíróság az adósságrendezési eljárást az erről történő tudomásulvételt követő 15 napon belül hivatalból megszünteti.

(7) Ha a hagyatékot valamennyi örökös visszautasította, a hagyaték jogerős átadását követően a bíróság az adósságrendezési eljárást hivatalból megszünteti, az erről szóló végzést az öröklési ügyekben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak is megküldi.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni kell a kérelmezőnek, a családi vagyonfelügyelőnek, az ügygondoknak, a hitelezőknek is, és meg kell küldeni a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezetteknek. A jogerős megszüntető végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(9) Az adós, adóstárs halála folytán bekövetkezett jogutódlás megállapítása esetén a jogutódlás megállapításának költségét a jogutód adós, adóstárs (jogutód adóstársak esetén egyetemlegesen) köteles megfizetni; a költségekre a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai nem alkalmazhatók.

43. § (1) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát. Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárás, zálogtárgy értékesítés folytatódik, a végrehajtást kérő havonta jelenti a családi vagyonfelügyelőnek a végrehajtás során megtérült összeget.

(2) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti az adós, az adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett munkáltatóját, továbbá azokat az egyéb kifizetőket, akik az adós részére olyan juttatásokat folyósítanak, amelynek összegéből a végrehajtás során levonást eszközölnek, hogy a levonás további folytatásának nincs helye. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a munkáltató, egyéb kifizető az értesítést követően a levonás szüneteltetésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, felel az adóssal, az adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért, ami a mulasztása miatt következett be.

(3) A végrehajtás felfüggesztése előtt az adóstól, adóstárstól és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettől levont, és a végrehajtást kérőnek még ki nem fizetett pénzösszeget haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni, a letéti számlán kell kezelni, abból a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetést teljesíteni.

(4) Ha a Vht. vagy más jogszabály szerinti végrehajtási eljárásban az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett pénzforgalmi intézménynél kezelt számla- vagy takarékbetét-követelését a végrehajtó már végrehajtás alá vonta, haladéktalanul elektronikus értesítést küld a pénzforgalmi intézmény részére arról, hogy az átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján a számla további megterhelésének, illetve a takarékbetét-követelés egyenlegéből való további levonásnak – a végrehajtás bírósági adósságrendezés miatti felfüggesztésére tekintettel – nincs helye, a korábban levont, de a végrehajtást kérőnek még át nem utalt összegeket haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a pénzforgalmi intézmény az e bekezdés szerinti kötelezettségeit az értesítés ellenére elmulasztja, az adóssal, adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért felel, ami a mulasztás miatt következett be.

(5) Ha az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett ingóságát, ingatlanját vagy követelését a végrehajtási eljárás során lefoglalták, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv, illetve a végrehajtási jog, jelzálogjog bejegyzése érdekében kibocsátott hatósági megkeresés másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, és tájékoztatást ad arról, hogy a foglalás kinél történt, az ingóság az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett őrizetében van-e, vagy ki gondoskodik a lefoglalt vagyon megőrzéséről, valamint történt-e biztosítási intézkedés vagy zár alá vétel. Tájékoztatást ad továbbá arról, hogy az ingóságokkal együtt milyen okiratokat foglalt le. Ha az ingatlan vagy más vagyoni elem lefoglalása közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéssel valósult meg, a végrehajtó a nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyv másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek.

(6) A végrehajtó tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt, hogy a Vht. értelmében mely lefoglalt értéktárgyat tart bírósági letétben, illetve milyen összegben és pénznemben kezel fizetőeszközt a végrehajtói letéti számlán, és ez utóbbiak az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett melyik lefoglalt vagyontárgyából erednek. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a számláról a végrehajtást kérő részére kifizetést nem lehet teljesíteni, újabb lefoglalást nem lehet foganatosítani.

(7) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó lefolytatja, ha már van érvényes licit, és ha az eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó a végrehajtást kérők között feloszthatja.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését a végrehajtó a Vht. szabályai szerint lefolytatja, és a befolyt vételárat a végrehajtói letéti számlán kezeli.

(9) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a korábban lefolytatott árverési értékesítésből befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.

(10) Amennyiben az adóssal, adóstárssal valamely tartozásáért egyetemlegesen felelős kötelezettel, kezesével, a zálogkötelezettével szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az abból származó és a követelést csökkentő térüléseket a hitelező köteles a részére történt teljesítést követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő részére bejelenteni. A követelés 5%-át el nem érő, letiltásból, részletfizetési megállapodásból vagy más önkéntes teljesítésből származó térüléseket a hitelező félévente köteles a családi vagyonfelügyelő részére összesítve bejelenteni.

44. § (1) Az adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyontárgyára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítés nem kezdeményezhető, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog nem érvényesíthető, illetve nem gyakorolható.

(2) Ha az adós, adóstárs vagyontárgyára a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése folyik, az adósságrendezés kezdő időpontját követően az értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítésre irányuló cselekményeket haladéktalanul abba kell hagyni, a zálogtárgyat pedig az adós, adóstárs rendelkezésére kell bocsátani a családi vagyonfelügyelő értesítése mellett. A zálogtárgyat az adós az adósságrendezés céljára, elszámolási kötelezettséggel köteles rendelkezésre tartani. Újabb árverési hirdetmény nem tehető közzé, a már közzétett árverési hirdetmény alapján azonban lefolytatható az értékesítés – ha az árverésen már érkezett érvényes licitajánlat –, azonban a befolyt vételárat a zálogjogosult elkülönítetten kezeli, és az adósságrendezésbe való bevonás céljára rendelkezésre tartja, továbbá az értékesítés pénzügyi elszámolását az adósnak és a családi vagyonfelügyelőnek kell megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.

17. Az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt

45. § (1) Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig a számláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással csak a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével terhelheti meg, nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet, amely a bírósági adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy a hitelezők érdekeit veszélyeztetné. Az adósnak és az adóstársnak haladéktalanul kezdeményeznie kell a számláit vezető és pénzügyi eszközeit kezelő pénzügyi intézményekkel olyan szerződésmódosítást, amely az e §-ban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.

(2) Az adósnak – a családi vagyonfelügyelő bevonásával – haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 3. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.

(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös fizetési számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig vehet fel készpénzt, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költséget átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról legalább kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.

(3a) Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja – a (3) bekezdésben, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott – az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket.

(4) Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell

(6) Az adós, az adóstárs, az eljárásban az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelemfelosztási tervet készít, amelynek során az adós és az adóstárs rendszeres bevételeit, az egyéb kötelezett által az adós törlesztési képességének kiegészítésére fordított összeget, az adóssal, adóstárssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók által a mindennapi életvezetéssel, lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadásokhoz történő hozzájárulás összegét, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha a jövedelemfelosztási terv készítése során figyelembe vett összegek a (4) és (5) bekezdés szerinti mértékben nem teszik lehetővé a kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő – ide nem értve a főhitelező részére a (4) bekezdés alapján kötelezően fizetendő összeget – arányosan legfeljebb 20%-kal alacsonyabb mértéket határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes összegben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettségek teljesítését havonta írásban a családi vagyonfelügyelő számára igazolni kell.

(7) A családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs, továbbá az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb jogi kötelezett – az e törvény végrehajtási rendeletében foglalt keretrendelkezések figyelembevételével – együttműködési rendet alakít ki az adós, adóstárs vagyonának és bevételeinek nyilvántartásáról, a vagyonnal, bevételekkel való gazdálkodásáról, és az (5) és (6) bekezdés szerinti törlesztési kötelezettség teljesítéséről, az adósságrendezéssel összefüggő feladatok teljesítésével összefüggő beszámolásról, valamint az egyéb kötelezett kötelezettségvállalásának teljesítésének figyelemmel kíséréséről.

(8) Az adósságrendezési eljárás nem érinti az adósnak, adóstársnak pénzügyi intézmény vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltató által vezetett számlája tulajdonjogát. Az említett számlák feletti rendelkezési jog az adósságrendezési eljárás alatt a jelen törvényben meghatározott módon gyakorolható. Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás kezdő időpontját követő 5 napon belül fizetési számla megnyitását köteles kezdeményezni, amelyen kizárólag az adósságrendezés hatálya alá tartozó összegek írhatók jóvá, és amely számla felett kizárólag a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A számla feletti rendelkezésre vonatkozóan az adós, adóstárs a hozzájárulást megadni köteles. Az említett fizetési számla vonatkozásában halál esetére szóló rendelkezést a számlatulajdonos nem tehet.

(9) Az adósságrendezés hatálya alá nem tartozó összegek jóváírására és ezen összegek feletti rendelkezésre az adós, adóstárs az adósságrendezési eljárás megindulását megelőzően megnyitott és vezetett fizetési számláit a mindennapi életvezetéssel összefüggő összegek kezelésére külön-külön is megtarthatja, ha nem élnek közös háztartásban és nincs közöttük vagyonközösség. Az adós és az adóstárs ezekre a számlákra vonatkozóan az önálló rendelkezési jogot megtartja, és halál esetére szóló rendelkezést tehet. A jelen bekezdésben hivatkozott számlák megnyitásával, vezetésével és a rendelkezési jog gyakorlásával összefüggő intézkedéseket a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi. A családi vagyonfelügyelő számára az adós, adóstárs köteles átadni az utólagos tájékoztatást tartalmazó bankszámlakivonatokat, számlaértesítőket. A számlát vezető pénzügyi intézmény a családi vagyonfelügyelővel szemben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól e törvény alapján mentesül.

(10) A (9) bekezdésben foglaltakat az adós vagy az adóstárs az egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggő pénzforgalmának kezelésére, az Art. szerinti pénzforgalmi számlájára is alkalmazni kell.

18. Hitelezői igények besorolása

46. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával – az adósságrendezés kezdeményezésekor benyújtott adatok és dokumentumok, továbbá az adategyeztetéskor és azt követően megadott adatok alapján, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül – összeállítja az eljárásban részt vevő hitelezők és egyéb kötelezettek listáját a hitelezők követeléseire vonatkozó részletes adatokkal.

(2) A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával hitelezői igényeket a következő kategóriákba sorolja be:

(3) A követelések vagy azok elkülöníthető részei értelemszerűen több kategóriába is besorolhatók.

(4) Az a tény, hogy az adós vagy az adóstárs nem emel kifogást a követelés nem vitatottként való besorolása ellen, vagy a követelés a kifogás elbírálásának eredményeként kerül nem vitatottként való besorolásra, nem jelenti a tartozás elismerését, de az adós vagy az adóstárs köteles arra, hogy ha az igény megalapozottsága okirattal vagy egyéb módon az adósságrendezés során nem bizonyítható, akkor haladéktalanul jelezze ezt a tényt a családi vagyonfelügyelőnek, aki ezt követően a vitatott követelések közé sorolja ezt a követelést vagy követelésrészt.

(5) Ha az adós okirattal valószínűsíti valamely követelésről, hogy az alaptalan, vagy azt már részben vagy egészben teljesítette, vagy az egyébként megszűnt, a családi vagyonfelügyelő az okirati bizonyítékra utalva írásban felhívja a vitatott követelés jogosultját, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon a követelés (követelésrész) fennállásáról és nyújtsa be az ezt valószínűsítő okiratot. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

19. A bírósági adósságrendezési egyezség előkészítése, megkötése

47. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentkezett hitelezőket egyezségkötésre hívja fel. A felhíváshoz az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot és az adósságrendezésre vonatkozó tervet kell csatolni, amelyet a családi vagyonfelügyelő az adóssal, adóstárssal együttműködve készít el, és azt az említettek egyezségi javaslataként küldi meg a hitelezőknek és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezetteknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívásban a családi vagyonfelügyelő minden hitelezővel közli, hogy az egyes követelései a 46. § (2) bekezdésében meghatározott melyik hitelezői kategóriába (kategóriákba) tartoznak, és a követelés összegéhez igazodóan azokhoz milyen szavazatszám társul (a továbbiakban: hitelezői besorolás). A hitelezői besorolásra az érintett hitelező a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül tehet észrevételt, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. Az észrevétel tárgyában a családi vagyonfelügyelő – szükség esetén az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett meghallgatása után – 15 napon belül dönt, és erről értesíti az adóst és az érintett hitelezőt.

(3) Az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett, valamint a hitelező a családi vagyonfelügyelő besorolási döntésével szemben a bíróságnál kifogással élhet. A kifogást a besorolási értesítés kézbesítését követő 15 napon túl előterjeszteni nem lehet, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. A kifogást – ha az érintettek nyilatkoztatására vagy bizonyításra nincs szükség – 15 napon belül kell elbírálni; a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A bíróság a kifogás elbírálásáról szóló jogerős végzést megküldi a kifogást benyújtó hitelezőnek, az adósnak, adóstársnak, az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ha a bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a családi vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül átdolgozza a hitelezői besorolást és azt megküldi az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Az átdolgozott hitelezői besorolás ellen újabb kifogás benyújtásának nincs helye, ide nem értve azt az esetet, ha az nem felel meg a bíróság kifogást elbíráló végzésében foglaltaknak.

48. § (1) A hitelező írásban köteles nyilatkozni a vagyonfelügyelőnek arról, hogy

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot

30 napon belül kell megtenni; a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az említett feltételek bekövetkezéséről 8 napon belül az időpont pontos megjelölésével köteles tájékoztatni valamennyi hitelezőt.

49. § (1) Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását nem kéri, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot a beérkezett észrevételek figyelembevételével átdolgozza, a 48. § (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belül hitelezők egyes követeléseit a szavazás lebonyolítása szempontjából (a továbbiakban: egyezségi szavazási hitelezői besorolás) a (2) bekezdés szerinti hitelezői osztályokba sorolja, továbbá a követelések összegéhez igazodóan megállapítja az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát és súlyozását az (5)–(7) bekezdés szabályai szerint.

(2) A hitelezői osztályok a következők:

(3) A követelések besorolásánál a 46. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Ha a követelés az adósságrendezés elrendelését megelőző 180 napon belül vagy az adósságrendezés elrendelését követően jogutódlás következtében átszáll, ez a tény nem eredményezi a (2)–(3) bekezdés szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás megváltozását.

(5) A szavazáskor

de legfeljebb az összes érvényes szavazat 5%-át kitevő szavazatot ér.

(6) A szavazatszámításnál a követeléseket a 20 000-el oszthatóság érdekében kerekíteni kell, a töredékszavazatot nem kell figyelembe venni.

(7) A szavazatszámításnál a követelések összegeként a bírósági adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentett hitelezői követeléseket lehet figyelembe venni oly módon, hogy a bejelentést követően keletkezett kamatokat és egyéb járulékokat figyelmen kívül kell hagyni.

50. § (1) A 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolást és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát, súlyozását a családi vagyonfelügyelő az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek, valamint a bírósági adósságrendezési eljárásban szabályszerűen bejelentett hitelezőknek megküldi azzal a felhívással, hogy a hitelezők a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban szavazhatnak az egyezségről. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) A felhíváshoz az egyezségi javaslat szövegét csatolni kell, és meg kell jelölni, hogy az

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítési határidő minden hitelezővel szemben letelt, a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül a megállapítja a szavazás eredményét.

(4) A hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség akkor jön létre, ha a megküldött egyezségi javaslatot

írásban, a szavazásra megállapított határidőben megszavazta.

(5) A 49. § (5) bekezdés d) pont szerinti hátrasorolt hitelezői követelések tekintetében az 5%-ot el nem érő megtérülés akkor tekinthető megszavazottnak, ha azt ez a hitelezői osztály követelésarányos többsége is megszavazta.

(6) A szavazás megtörténtét és szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül megvizsgálja, és ha az megfelel a jogszabályi feltételeknek, az egyezségi tárgyaláson kívül megszavazott egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, és jóváhagyásra a bíróság elé terjeszti. A felterjesztéshez csatolnia kell a 48. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok és az írásbeli szavazással összefüggő dokumentumok másolatát.

(7) Ha a szavazás eredménye alapján a hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség nem jött létre vagy a szavazás nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul egyezségi tárgyalást tűz ki a 51. §-ban foglaltak szerint. Az egyezségi tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni és a meghívóhoz az érvényesen meg nem szavazott egyezségi javaslatot csatolni kell.

(8) A (4) bekezdés alkalmazásában főhitelezőnek minősül mindazon pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító ingatlanán.

51. § (1) Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását kéri vagy annak az 50. § (7) bekezdés alapján helye van, annak időpontját a családi vagyonfelügyelő a 48. § (2) bekezdésben meghatározott határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belüli időpontra vagy az 50. § (7) bekezdés szerinti időpontra tűzi ki, és arra az adóst, adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket írásban meghívja.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot, és az adósságrendezésre vonatkozó tervet, valamint a szavazásra előkészített részletes egyezségi javaslatot.

52. § (1) Az egyezségi tárgyaláson a megjelentek személyazonosságát, továbbá a képviselők e jogosultságát a családi vagyonfelügyelő hivatalból vizsgálja. Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő vezeti.

(2) Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő a jelen lévő hitelezők egyes követeléseire vonatkozó szavazási szabályokat – a 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számára, súlyozására vonatkozó szabályok alkalmazásával – meghatározza, ennek eredményét közli a jelenlévőkkel azzal, hogy ennek helyességére vonatkozóan a tárgyaláson tehetnek észrevételeket. Az észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő a szükséges javításokat elvégzi és közli a jelenlévőkkel.

(3) Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő előterjeszti az egyezségi javaslatot, és ismerteti annak indokait, többek között azt, hogy az adósságok kifizetésére – az adósságrendezésbe vont vagyon, jövedelem és a megélhetéséhez szükséges alapvető feltételek alapján – milyen ütemezéssel, milyen mértékben és milyen szabályok szerint kerülne sor. Az egyezségi javaslatnak ki kell térnie az egyes hitelezőket megillető követelések törlesztési feltételeire, a fizetési határidők átütemezésre, az adós, adóstárs, egyéb kötelezett vagyonából, jövedelméből a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére, a vagyonértékesítésekre, a vagyonértékesítések ütemezésére, valamint – az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő hozzátartozók, továbbá az adós, adóstárs által eltartottak sajátos élethelyzetét és lakhatását is figyelembe vevő – minden olyan kérdésre, ami az adós és az adóstárs fizetőképességének helyreállítását és adósságának rendezését segíti elő.

(4) Az egyezségi javaslatról folytatott vitában a hitelezők kinyilváníthatják, hogy

(5) Az egyezségi tárgyaláson az egyéb kötelezettek is véleményt nyilváníthatnak, szavazati joggal azonban csak a nyilvántartásba vett – elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező – hitelezők rendelkeznek.

(6) Az egyéb kötelezetteknek az adós, adóstárs tartozásaiért való helytállási kötelezettsége vagy jogi helyzete nem lehet az egyezségkötés eredményeképpen hátrányosabb, rájuk nézve csak a kifejezett írásbeli hozzájárulásuk esetén tartalmazhat az egyezség kedvezőtlenebb feltételeket.

53. § (1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. Az írásos formában tartott szavazáson a családi vagyonfelügyelőnek leadott szavazás esetén a szavazás eredménye az adós, a hitelezők és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett számára megismerhető.

(2) A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező és legalább a hitelezők – 50. § (4) bekezdése szerint számított – egyszerű többsége nem szavazta le.

(3) Ha a hitelező az egyezségi tárgyaláson részt vett, de nem szavazott, úgy kell tekinteni, hogy az egyezséget nem ellenzi. Az adós távolléte az egyezség megszavazásának nem akadálya, ha korábban a családi vagyonfelügyelő előtt írásban nyilatkozott arról, hogy az egyezségi javaslatot megszavazza.

(4) Ha valamelyik hitelező a követelését másik hitelezőre engedményezte vagy más hitelezőre ruházta át az adósságrendezés elrendelését követően, ez a tény a szavazatok besorolását vagy a szavazatok súlyozásán alapuló értékét nem befolyásolja.

(5) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában a családi vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie az egyezségi javaslatban, mint ami ezt a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja a 46. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtegye a követelése fennállásáról, benyújtsa a családi vagyonfelügyelőnek a követelése fennállását valószínűsítő okiratot, továbbá igényérvényesítését bírósági vagy közjegyzői úton is kezdeményezze az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és mindezeket legkésőbb az egyezségi tárgyaláson vagy az írásos szavazata leadásakor a családi vagyonfelügyelőnél igazolja.

(6) Az egyezségi tárgyalásról a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek névsorát, képviselőjük nevét, címét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós és családi vagyonfelügyelő azokra adott válaszait, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazatok súlyát, valamint a szavazás lefolytatását és eredményét. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazást is, ha a hitelezőt vagy az egyéb kötelezettet meghatalmazott képviseli. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által maguk közül választott két személy és a családi vagyonfelügyelő hitelesíti.

(7) Ha a bírósági egyezség megkötését követően, de az arról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtti kiderül, hogy a bírósági adósságrendezésbe szabályszerűen bejelentkezett hitelező részére nem került szabályszerűen kézbesítésre az egyezségi javaslat vagy az egyezségi tárgyalás meghívója, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot és az egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyvet neki is megküldi, és a hitelező ennek kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja írásban a szavazati jogát. A jegyzőkönyvet ennek megfelelően ki kell egészíteni, és így kell megállapítani a szavazás eredményét és az egyezség létrejöttét.

54. § (1) Ha az adós és az adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel az egyezségkötésre nyitva álló időtartam alatt több egyezségi tárgyalás is tartható.

(2) Ha a hitelezők az egyezséget az 53. § (2) bekezdésben meghatározott többséggel leszavazták, és az adós, adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozására a tárgyaláson vagy az azt megelőzően tett nyilatkozatában nem vállalt kötelezettséget, akkor a családi vagyonfelügyelő a tárgyalást lezárja.

(3) Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő akkor is lezárja, ha a 47. § (1) bekezdés szerinti, egyezségkötésre történő felhívás kiadásától számítva 150 nap az egyezségi javaslat szabályszerű elfogadása nélkül telik el.

(4) Az egyezségi tárgyalás (2) és (3) bekezdés szerint történt lezárását, valamint az egyezségi javaslat írásbeli szavazásának eredménytelenségét követően a családi vagyonfelügyelő e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet 8 napon belül megküldi a bíróságnak.

(5) A bíróság a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az adósságtörlesztési eljárás elrendelését be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

20. A bírósági adósságrendezési egyezség tartalma

55. § (1) Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy-értékesítési eljárások során beszedett – az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett – összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására. Az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért az adós, adóstárs mellett egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az egyezség végrehajtásának időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

(2) Az egyezségkötéskor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja az adós és az adóstárs javára tartozáselengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

(3) Az egyezség tartalmazza az egyezség végrehajtásának időtartamát, részletes szabályait, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját.

(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait – legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve – a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, továbbá az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(4a) Ha az egyezség szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a végrehajtási jog törlése iránt a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtó haladéktalanul intézkedik.

(5) Az egyezségben az adósnak és az adóstársnak vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtásának időtartama alatt

azt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti, és a kapott bevétel költségekkel, befizetett közterhekkel csökkentett részét a hitelezők között arányosan az adósságtörlesztésre fordítja, az egyezségben megállapított mértékig, és minderről beszámol a vagyonfelügyelőnek a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rend alkalmazásával.

(6) Az egyezségben az adós és az adóstárs vállalja, hogy nem köt olyan újabb ügyleteket, nem tesz olyan jognyilatkozatokat, amelyekből eredő fizetési kötelezettségei veszélyeztethetik az egyezségben vállalt törlesztési kötelezettség vagy egyéb fizetési kötelezettségei betartását.

(7) Az egyezségkötés során a felek kötelesek jogaikat jóhiszeműen gyakorolni.

21. Zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség

56. § (1) Az adós (adóstárs) és a főhitelező a családi vagyonfelügyelő közreműködésével írásban – a 47. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslatként – zálogtárgy-elkülönítési vagy lízingtárgy-elkülönítési egyezségi javaslatot terjeszthet elő, a következő együttes feltételekkel:

(a továbbiakban együtt: zálogtárgy-elkülönítési egyezség).

(2) A fizetési haladék hossza nem haladhatja meg a 2 évet. A fizetési haladék és az azt követő törlesztési időszak alatt a főhitelező a 41. § (5) bekezdésében meghatározott kamatra jogosult, 360 naponkénti tőkésítéssel.

22. Bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről

57. § (1) Az egyezségi tárgyaláson, illetve az egyezségi tárgyaláson kívüli egyezségkötés szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő vizsgálni köteles.

(2) A családi vagyonfelügyelő köteles megtagadni az egyezségkötésben való közreműködést, ha az egyezség nem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, vagy arra vonatkozóan merül fel adat, hogy az adós a jóhiszemű joggyakorlás elveit megsértve vagy másokat megtévesztve jár el, illetve ha az adós egyes hitelezőivel összejátszik.

(3) A családi vagyonfelügyelő a (2) bekezdésben meghatározott esetben is továbbítja a jegyzőkönyvet és – ha azt megszavazták – az egyezséget a bíróságnak, de felhívja a figyelmet arra, hogy az egyezség megkötésének milyen jogszabályi akadálya van.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a bíróság – az iratok beszerzését, illetve szükség esetén az érintett felek nyilatkozatának beszerzését követően – a bírósági adósságrendezési eljárást megszünteti.

(5) A bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló végzést a bíróság kézbesíti az adósnak és a hitelezőknek, valamint megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezetteknek, valamint a végrehajtást elrendelő és foganatosító hatóságnak, önálló bírósági végrehajtónak akkor, ha az adósságrendezés elrendelésére tekintettel a végrehajtási eljárást felfüggesztették vagy a végrehajtási cselekményeket a szünetelésre tekintettel nem lehetett foganatosítani. A végzés ellen az adós, adóstárs és a hitelező élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítését követő 8 napon belül.

(6) Az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős végzés meghozatalát be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

58. § (1) Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(2) Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá – a rá vonatkozó rész tekintetében – az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.

(3) Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(4) A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére. Az egyezség alapján a vitatott követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor az erre elkülönített tartalékból, ha a követelés fennállását jogerős határozat már megállapította, és ezt a családi vagyonfelügyelőnek bemutatták.

59. § (1) Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötés lebonyolítása az e törvényben meghatározott eljárási szabályoknak nem felel meg, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli a bírósági egyezségkötés újbóli lefolytatatását, és ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.

(2) A végzés kézhezvételét követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezség létrehozását az e törvényben meghatározott módon azzal, hogy az egyezségkötési tárgyalást 45 napon belül le kell zárni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a 54. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23. Adósságrendezési egyezség végrehajtása

60. § (1) A bírósági adósságrendezési egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett és a hitelezők kötelezettségeire a 41–45. §-ban foglaltak – az egyezségkötésben foglaltak szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel – irányadók. Az adós és az adóstárs a hitelezőkkel az egyezségben vállaltak teljesítése érdekében együttműködni köteles.

(2) Az adósnak, adóstársnak lehetősége van arra, hogy az egyezségben vállalt összegnél – a családi vagyonfelügyelő értesítésével – minden hitelezője számára arányosan magasabb összegű adósságtörlesztést, mint előtörlesztést teljesítsen, a 64. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles is erre. Az előtörlesztéssel összefüggésben az adós díjfizetésre nem köteles.

(3) Az egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő felügyeli, a hitelezők, egyéb kötelezettek kezdeményezésére vagy hivatalból bármikor ellenőrzést folytathat le. Az ellenőrzéskor az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az egyezségben vállalt kötelezettségek betartását. Az egyezség végrehajtása során a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az egyezség végrehajtása érdekében kell meghatározni. Az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés foganatosításakor együttműködni köteles.

(4) Az egyezség végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst és az adóstársat félévente írásban beszámoltatja az egyezség végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, az adósságállomány alakulásáról, összetételéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adott egyezség végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek és a bíróságnak is. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az egyezség megszegésének jogi következményeire.

(5) Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az az egyezség végrehajtását megnehezíti.

(6) Az egyezség végrehajtása során kizárólag az adósságrendezés kezdő időpontja után keletkezett és a kamatokkal egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó követelést lehet bejelenteni, illetve kizárólag az ilyen követelés jogosultja jelentkezhet be az eljárásba új hitelezőként. A bejelentkezésre, annak elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba-vételi díj fizetésére a 39–40. és a 88. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az 50 000 forintot nem meghaladó összegű tartozásokra vonatkozóan az elévülés az egyezség végrehajtása alatt nyugszik.

61. § (1) Az egyezségben meghatározott hitelezői követelések megfizetésére az egyezség időtartama alatt megszabott határidőt követően a családi vagyonfelügyelő – az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával – záró elszámolást készít, ebben számot ad az egyezség végrehajtásáról, az egyezségben vállalt vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, és megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette-e. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi azzal, hogy észrevételeiket 30 napon belül tehetik meg. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) Ha az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon és időtartam alatt az adós és az adóstárs maradéktalanul nem fizette meg, az érintett hitelező ezt a tényt az (1) bekezdés szerinti határidőben írásban bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek, ezzel egyidejűleg az adóst és az adóstársat legfeljebb 30 napos határidő tűzésével írásban teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén ezt a tényt a hitelező 15 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek és csatolja az ezzel összefüggő okirati bizonyítékokat. Ha a vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adós és az adóstárs bevonásával ismételt záró elszámolást készít, és azt kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott záró elszámolás adatai szerint az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, erről a tényről a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak és az egyéb kötelezetteknek.

(4) A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételét követően a bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel 8 napon belül befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítás) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni.

(5) A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül. A mentesítő határozat jogerőre emelkedése napján az adósságrendezés befejeződik.

(6) A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(7) Ha az adósságrendezésre tekintettel a bíróság a végrehajtást vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítési eljárást felfüggesztette, a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós mentesítéséről szóló jogerős végzést kézbesíti a végrehajtónak, illetve a zálogjogosultnak. Az adósságrendezés befejeződésével a felfüggesztett végrehajtás e törvény erejénél fogva megszűnik, a végrehajtáson kívüli zálogértékesítési jog elenyészik, az értékesítési cselekményeket pedig nem lehet folytatni.

62. § (1) Ha az ismételt záró elszámolás adatai szerint az adós, adóstárs az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon maradéktalanul nem fizette meg, a családi vagyonfelügyelő erről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak, adóstársnak és az egyéb kötelezetteknek.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és egyben elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak az adós és az adóstárs nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül.

(3) Az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyező, és egyben az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

63. § (1) Ha az egyezség végrehajtása során az adós vagy az adóstárs az e törvényben foglalt vagy az egyezségben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen

e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt – az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében – megküldi a bíróságnak.

(2) Ha az egyezség végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény, amely alapján az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében megküldi a bíróságnak. Nem minősül ilyen ténynek az adósságrendezés kezdő időpontját követően keletkezett követelés, illetve az ilyen követelés jogosultjának eljárásba való bejelentkezése, a hitelezői oldalon bekövetkezett jogutódlás, vagy az adós vagyontárgya értékének vagy várható bevételének utólagos megváltozása.

(3) A bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételétől – ha pedig bizonyítást kell lefolytatni, vagy az adóst nyilatkozattételre, iratbenyújtásra kötelezni, ennek megtörténtét követő – 15 napon belül dönt az adósságrendezési eljárás megszüntetése és az egyezséget jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése tárgyában.

(4) A (3) bekezdés szerinti végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek is.

(5) A (3) bekezdés szerinti végzés ellen csak az adós és az adóstárs élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(6) Az egyezség a bíróság adósságrendezést megszüntető végzésének jogerőre emelkedésével veszti hatályát.

(7) A (3) bekezdés szerinti jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

24. Adósságrendezési egyezség módosítása

64. § (1) A hitelezők az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását csak 60. § (2) bekezdése szerint esetben kezdeményezhetik, ha az adós, adóstárs nem fordítja az ott meghatározott vagyont, illetve bevételt az adósságai arányosan magasabb összegben történő törlesztésére, vagy ha az adós és az adóstárs 60. § (2) bekezdés szerinti vagyonának és bevételének mértéke meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és ezért az egyezségben meghatározott fizetési engedményeket vagy fizetési határidőket a hitelezők javára indokolt módosítani.

(2) Az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását az adós és az adóstárs legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Az adós, adóstárs az egyezség módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, amelyek miatt az egyezség eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezeknek a körülményeknek mind az adós, mind adóstársa törlesztőképességére közvetlenül kiható módon fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. A zálogtárgy-elkülönítési egyezség módosítását az adós nem kezdeményezheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott körülmény különösen:

65. § A 64. § szerinti kérelemben meg kell jelölni, hogy az egyezség mely részének módosítását milyen időszakra kezdeményezik, és részletesen elő kell adni az egyezség módosítását indokoló körülményeket az azokat igazoló okiratok csatolásával együtt. A kérelmet a családi vagyonfelügyelőnél kell előterjeszteni.

66. § (1) Ha az egyezség módosítását az adós és az adóstárs kérte, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti minden olyan hitelezőnek, akinek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. A hitelező a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy

(2) Ha az egyezség módosítását a hitelező kéri, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti az adósnak, adóstársnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. Az adós a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy a kérelemben foglaltakkal egyetért-e, és csatolja a 60. § (2) bekezdéssel összefüggésben kapott bevétel, illetve vagyon juttatásával összefüggő dokumentumokat, és beszámol a bevétel (vagyon) hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére történő fordításáról.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti esetekben a családi vagyonfelügyelő – az adós, adóstárs bevonásával – szükség szerint elkészíti, illetve átdolgozza az egyezségmódosítási javaslatot. A családi vagyonfelügyelő elkészíti a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget, amelyet minden hitelezőnek kézbesít, egyben felhívja a hitelezőket, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban szavazzanak arról, hogy az egyezség javasolt módosításával egyetértenek vagy kérik egyezségmódosítási tárgyalás megtartását.

(4) Egyezségi tárgyalás tartására akkor kerül sor, ha ezt a hitelezők számszerű többsége írásban kéri. Egyezségmódosítási tárgyalást kell tartani akkor is, ha a (3) bekezdésben meghatározott szavazás eredményeként az egyezségmódosítási javaslatot az (5) bekezdés szerint nem fogadták el a hitelezők.

(5) Az egyezségmódosítás akkor jön létre, ha az arra irányuló javaslatot – az egyezség módosítására irányuló kérelem feleknek történő kézbesítésétől számított 90 napon belül – az egyezségmódosítási tárgyaláson kívül írásbeli szavazással vagy az egyezségmódosításról megtartott szavazáson – az adós, a hitelezők 49–50. § szerinti, követelésarányosan és súlyozással számított szavazatok legalább egyszerű többségével támogatták, és az egyezségmódosítást a főhitelező is támogatja.

67. § (1) Az egyezség módosítására irányuló eljárásra az egyezségkötésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az egyezség módosítása nem jött létre, adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának van helye. A bíróság az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló végzést a családi vagyonfelügyelő erről szóló értesítése kézhezvételétől számított 15 napon belül – ha pedig az egyezség módosításának jóváhagyását elutasítja, az erről szóló végzésével egyidejűleg hozza meg. Az adós, adóstárs továbbra is az adósságrendezés hatálya alatt marad, az adós és a hitelezők a bíróság adósságtörlesztési végzésének jogerőre emelkedéséig továbbra is az egyezség végrehajtására kötelesek.

68. § (1) Az egyezségmódosítás megszavazását követően a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul megküldi az egyezség módosításáról szóló jegyzőkönyvet és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget a bíróságnak.

(2) Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság a módosított egyezséget végzéssel jóváhagyja, kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek. Az egyezségmódosítást jóváhagyó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 15 napon belül kell előterjeszteni.

(3) A bíróság által jóváhagyott, módosított egyezség hatályára az 58. § (4) bekezdésében foglaltakat, a módosított egyezség végrehajtására és a záró elszámolásra pedig a 60–62. §-ban foglaltakat, a módosított egyezség megszegésének jogkövetkezményeire pedig a 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak nem felel meg, a bíróság a módosított egyezség jóváhagyását megtagadja, e végzését megküldi az adósnak, a hitelezőnek, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ezt követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezségmódosítás létrehozását, és a megszavazott egyezségmódosítást jóváhagyásra megküldi a bíróságnak, az egyezség benyújtására vonatkozó szabályok szerint.

(5) A bírósági adósságrendezési egyezségmódosítást jóváhagyó végzés és az egyezségmódosítást jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 8 napon belül kell előterjeszteni.

25. Adósságtörlesztési eljárás

69. § (1) Az 54. § (5) bekezdés és 67. § (2) bekezdés alapján elrendelt adósságtörlesztési eljárásban az adós, a családi vagyonfelügyelő és a hitelezők együttműködni kötelesek a vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) előkészítése, az adós vagyonának, jövedelmének a hitelezők és az adós méltányos érdekeit egyaránt figyelembe vevő felosztása, a törlesztési határidőnek adós életkörülményeit is szem előtt tartó meghatározása érdekében.

(2) Az adós köteles a törlesztési képessége tőle elvárható megőrzésére, javaslatot tehet az adósságtörlesztési eljárásban az adósságrendezésbe vont vagyona felosztásának módjára, a vagyonértékesítések ütemezésére.

(3) Az adós és az adóstárs a 45. § szerinti kötelezettségeit az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt is teljesíteni köteles.

26. Adósságtörlesztési terv előkészítése

70. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adós és az adóstárs bevonásával – felfüggesztett végrehajtási eljárás vagy felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés esetén a végrehajtónak, illetve a zálogjogosult hitelezőnek az adósságrendezésbe bevonható vagyonra vonatkozó adatszolgáltatása alapján – összeállítja az adós tartós adósságtörlesztési eljárásban rendelkezésre álló vagyonának és a bevételi forrásainak listáját.

(2) A családi vagyonfelügyelő felhívja a hitelezőket arra, hogy – az adós, adóstárs szükség szerinti bevonásával és egyidejű értesítésével – 30 napon belül állítsák össze követeléseiknek az adósságtörlesztési eljárás elrendelésekor fennálló összegére és azoknak 74. § szerinti, az adósságtörlesztési eljárás szerinti besorolására vonatkozó listát. Ha a hitelező ennek a kötelezettségének nem tesz eleget vagy azt hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel legfeljebb 15 napos póthatáridőt tűz.

(3) Ha a hitelező vagy a végrehajtó az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit nem vagy hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő ezt a tényt közli a bírósággal. A bíróság a hitelezőre vagy a végrehajtóra 20 000 forinttól 100 000 forintig terjedő pénzbírságot szab ki és póthatáridőt tűz. A póthatáridő elmulasztása miatt igazolásának nincs helye. Ha a póthatáridő kitűzése is eredménytelen, akkor a hitelező követelését az adósságtörlesztés során figyelmen kívül kell hagyni, és erre a követelésre a 40. § (5)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az adós és az adóstárs az (1) és (2) bekezdés szerinti listára és az adósságtörlesztés szerinti besorolásra a családi vagyonfelügyelő felhívásától számított 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolja az okirati bizonyítékokat és az észrevételt megküldi az érintett hitelezőnek is. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) Ha a hitelező az adósságtörlesztés elrendelését követően az adóssal szemben fennálló követeléséről részben vagy egészben lemond, az adóson kívül a családi vagyonfelügyelőt is írásban értesítenie kell. Ha a hitelező követelése jogszabály erejénél fogva szűnik meg vagy változik, erről a tényről az adóst és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítenie kell.

(6) A családi vagyonfelügyelő az (1)–(2), (4) és (5) bekezdés szerinti iratok alapján összeállítja az adós, adóstárs vagyontárgyaira, egyéb vagyoni elemeire, rendszeres, a tartós adósságtörlesztésbe bevonható jövedelmére vonatkozó adatokat, és a hitelezői követeléseket a 74. §-ban foglaltak szerinti kategóriákba besorolja (a továbbiakban: adósságtörlesztési hitelezői besorolás).

27. Adósságtörlesztési terv

71. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezésbe bevont és még rendelkezésre álló vagyonra, valamint az adósságrendezés célját szolgáló bevételekre vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési tervet (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) készít. Az adósságtörlesztési terv

(2)

(3) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és

(4) Ha a (3) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség, az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító, jelzáloggal terhelt lakóingatlan értékesítését követően az értékesítési bevételből olyan összeg visszahagyását teszi lehetővé, amelyből az adós az adósságtörlesztési eljárás alatt kisebb értékű, az e törvény és végrehajtási rendelete értelmében a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel rendelkező lakóingatlant vásárol.

(5) A (4) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének a (3) bekezdésben felsorolt meghatározott körülmények és kötelezettségvállalások esetén van helye.

(6) A (3)–(5) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének akkor van helye, ha ahhoz a lakóingatlant terhelő jelzálogjog pénzügyi intézmény jogosultja is előzetesen, írásban hozzájárult.

72. § (1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig. Az összeghatárt a bíróság növelheti arra tekintettel, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékossággal élő. Az adósságtörlesztési terv összeállításánál figyelembe kell továbbá venni a közműszolgáltatások és a vagyonbiztosítások díját, a társasházi közös költséget vagy a lakásszövetkezet részére fizetendő fenntartási célú hozzájárulást, valamint az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások összegénél figyelembe kell venni az adós és a vele közös háztartásban élők rendszeres – a közös létfenntartás céljára bevonható – bevételeit is. Ha az adós és közeli hozzátartozói lakhatásául szolgáló ingatlanhasználatot az említettek hozzátartozója vagy volt hozzátartozója biztosítja, a használatot ingyenesnek kell tekinteni, bérleti vagy lakáshasználati díjjal összefüggő kiadásokat elszámolni az adósságtörlesztési eljárásban nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti célokra visszahagyott összeggel az adós a családi vagyonfelügyelő által megállapításra kerülő féléves létfenntartási költségkereten belül rendelkezhet azzal, hogy – a havi kiadások közötti ingadozásokat is figyelembe véve – a féléves időszakra érvényes költségkeretet kell betartania, elszámolási kötelezettséggel.

(4) A (3) bekezdés keretei között a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben javaslatot tesz arra, hogy az adós és az adóstárs a mindennapi megélhetés szokásos kiadásaira a 45. § (3) bekezdésében előírt módon nyitott fizetési számlájáról milyen összegű egyszeri és heti, havi összeget vehet fel.

73. § (1) Az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervet úgy készíti el, hogy az adós számára a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, eszközöket, járműveket, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével az értékesítés alól mentesíti, azzal a feltétellel, hogy az adós ezekre a vagyontárgyakra vonatkozóan a bevételeiből elkülöníti és megfizeti a vagyonbiztosítási díjat és felelősségbiztosítási díjat, és az eszközök állagmegóvásához, kijavításához szükséges összegeket.

(2)

(3)

(4)

(5) Az adósságtörlesztési tervben nem lehet értékesítésre kijelölni azokat az (1) bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyakat sem, amelyek a Vht. szerint a végrehajtás alól mentesek.

(6) Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Ha az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők bejelentett lakóhelyéül szolgáló lakóingatlan tulajdonának megtartására – a 71. § (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában – nem kerülhet sor, az ingatlan értékesítésének megkezdésére csak 90 nap elteltével kerülhet sor azokban az esetekben, amikor az említett személyeknek nincs másik lakóingatlanra vonatkozóan a lakhatást biztosító bérleti vagy egyéb használati joguk. A lakóingatlan értékesítését megelőző legkésőbb 90 nappal a Családi Csődvédelmi Szolgálat az értékesítés tényéről és a lakóingatlanban közös háztartásban élő adós, adóstárs nevéről és természetes személyazonosító adatairól írásban értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét és a járási hivatal szociális hatóságát, kivéve, ha ehhez a tájékoztatáshoz az említett személyek nem adták meg a hozzájárulásukat.

(7) Jelzálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során megelőlegezett végrehajtási költséget, – korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget – kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a jelzálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni az említett biztosítékokkal fedezett értékig, ahol a fedezeti értékre vonatkozóan ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon számított forgalmi értéket mint fedezeti értéket kell alapul venni.

74. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben megállapítja az adósságtörlesztési eljárásba bejelentett egyes hitelezői követelések adósságtörlesztési hitelezői besorolását a 46., a 49. § alkalmazásával, figyelembe véve a 70. § szerinti adatokat.

(2) Ezt követően – a 72. § figyelembevételével – az adós, adóstárs és az eljárásban az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettet által vállalt fizetési kötelezettség hitelezők közötti felosztására vonatkozóan adósságtörlesztési tervet készít az alábbiak figyelembevételével:

(3) Az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontokon túl a legfeljebb 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése

(3a) Ha a jelzálogjoggal biztosított ingatlan értékesítésére az adósságrendezési eljárás alatt nem kerül sor, a (3) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt hitelezői követelések esetén, ha a jelzáloggal biztosított hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés – ide értve a 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján kötött hitel- és pénzügyi lízingszerződést is – futamideje az öt éves adósságtörlesztési szakasz alatt még nem járna le, az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a hitelezői követelések megtérülése ezen futamidő végéig érje el a forgalmi érték mértékét. Ha az említett szerződéseket a pénzügyi intézmény az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően felmondta, akkor a felmondást megelőzően érvényes futamidőt – vagy ha a pénzügyi intézmény a felmondást követően a részletfizetési megállapodásban hosszabb fizetési határidőt engedélyezett, akkor ezt az időtartamot – kell e § tekintetében futamidőként figyelembe venni.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetekben a törlesztési tervben az adósságtörlesztési szakasz lejártát követő, a futamidő lejártáig terjedő időszakra vonatkozó törlesztő részleteket az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes szerződésben – már felmondott szerződés esetén a pénzügyi intézménnyel kötött részletfizetési megállapodásban – meghatározott feltételekkel kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési mérték nem biztosítható, a bíróság felhívja a főhitelezőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy

(5) A hitelezői csoportok között a befolyó pénzösszegeket követelésarányosan, a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti arányok szerint kell szétosztani. A szétosztott összeget a hitelezői csoportokon belül az egyes hitelezői követelések között követelésarányosan kell megosztani. Az adósságtörlesztés időszaka alatt valamennyi megtérülést a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési arányok és az e bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező (6) és (7) bekezdés alapján számított követelésének 100%-a megtérül, úgy ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Ha az adós követeléseinek behajtására vagy értékesítésére nem került sor, de azok esedékessége már lejárt vagy az adósságrendezési eljárás alatt nyílik meg, a követeléseket – forgalmi értéken számítva – a hitelezők között követelésarányosan kell szétosztani.

(6) A (3) bekezdés a) pontja, illetve a (3a) bekezdés szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni a késedelmi kamatokat, pótlékokat.

(7) A (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni

(8) A főhitelező a (4) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetési kedvezményt abban az esetben is biztosíthatja, amennyiben az adósságtörlesztés az 5 éves időszak alatt lezárható lenne.

74/A. § (1) Az adós kérheti olyan adósságtörlesztési terv elkészítését a családi vagyonfelügyelőtől, amelyben a lakóingatlanára vonatkozó jelzáloghitel tartozásából a lejárt esedékességű tartozása megfizetésére három évre haladékot kap azzal a feltétellel, hogy a hiteltartozásnak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a fizetési haladék időtartama alatt is fizetnie kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságtörlesztési terv feltétele, hogy az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a jelzáloghitel tartozásra vonatkozó hároméves fizetési haladék időtartama alatt a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizeti, továbbá a hároméves fizetési haladék lejáratát követően a jelzáloghitel tartozásra a 45. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű minimális törlesztőrészletet fizet.

75. § (1) Az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő 15 napos észrevételezési határidővel megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) Az adósságtörlesztési tervet a beérkezett észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül szükség szerint átdolgozza, megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek, továbbá az adósságrendezési végzés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.

28. Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása

76. § (1) Ha az adósságtörlesztési terv hiányos vagy nem felel meg az e törvény szerinti feltételeknek, a bíróság az adósságtörlesztési terv jóváhagyását 15 napon belül végzéssel megtagadja, elrendeli annak módosítását, megjelöli annak hiányosságait és azt, hogy az melyik törvényi rendelkezésnek nem felel meg. A bíróság ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.

(2) Az adósságtörlesztési terv módosítását a bírósági végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni és a bíróságnak jóváhagyásra megküldeni.

(3) Ha az adósságtörlesztési terv az e törvényben foglaltaknak megfelel, a bíróság 15 napon belül végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, a hitelezőnek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(4) A bíróság adósnál, adóstársnál visszahagyható bevételek havi összegét – a 72. § (1) bekezdése szerinti határok között – különös méltánylást érdemlő esetben a vagyonfelügyelő javaslatától eltérően határozhatja meg. A bíróság a méltányolható körülmények között figyelembe veszi különösen az adós, adóstárs vagy a velük együtt élő közeli hozzátartozó

tartós és súlyos betegségét, továbbá a velük együtt élő tanköteles közeli hozzátartozó adóst terhelő iskoláztatási költségeit.

(5) Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá – a rá vonatkozó rész tekintetében – az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.

(6) Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó jogerős végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

29. Adósságtörlesztési végzés végrehajtása

77. § (1) Az 500 000 forint alatti értékű vagyontárgyak értékesítését a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós végzi, az ebből származó bevételt haladéktalanul a 79. § (2) bekezdése szerinti törlesztési számlára fizeti be. Az 500 000 forint és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint.

(2)

78. § A 77. § szerinti értékesítés során nem szerezhet tulajdont

79. § (1) A zálogjog, a vételi jog, a visszavásárlási jog, a végrehajtási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom az értékesítéskor megszűnik. A zálogjog, a vételi jog, a visszavásárlási jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a családi vagyonfelügyelő, a végrehajtási jog törlése iránt pedig – a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján – a végrehajtó haladéktalanul intézkedik.

(1a) A törvény vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosultat – a vagyontárgy adós általi értékesítése esetén is – a családi vagyonfelügyelő értesíti, az elővásárlásra jogosult a legmagasabb árajánlatra nézve gyakorolhatja elővásárlási jogát.

(2) Az értékesítéskor a vételárat az adós erre a célra elkülönített adósságtörlesztési fizetési számlájára kell átutalással megfizetni, amely felett a családi vagyonfelügyelőnek önálló rendelkezési joga van. A fizetési számla egyenlege felett az adós nem rendelkezhet, a családi vagyonfelügyelő a bevételt a hitelezők között a 73. § (6) bekezdésben és a 74. §-ban meghatározott módon osztja fel. A hitelezők részére történő átutalással összefüggő díjak és költségek a fizetési számlát terhelik. Az említett fizetési számla vonatkozásában a számlatulajdonos nem tehet halál esetére történő fizetési rendelkezést.

(3) A felfüggesztett végrehajtásokból és a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítésekből az adósságrendezésbe vont vagyon és pénzeszközök felett a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A pénzeszközöket – a végrehajtói díj és a zálogértékesítési költség levonását követően – a (2) bekezdés szerinti fizetési számlára kell befizetni, az egyéb vagyontárgyakat a családi vagyonfelügyelő rendelkezésére kell tartani. A családi vagyonfelügyelő a vagyonértékesítést, a vagyonértékesítésből származó bevételek kezelését és hitelezők közötti felosztását a 74. §-ban és az e §-ban meghatározottak szerint végzi.

80. § (1) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelező és az adós, adóstárs kötelezettségeire a 41–45. §-ban foglaltakat is értelemszerűen alkalmazni kell, az adósságtörlesztési végzés szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel.

(2) Az adós, adóstárs a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében együttműködni köteles. Ha a személyi körülményeiben vagy a rendszeres bevételei vonatkozásában legalább nettó 10%-os növekményt elérő, jelentős változás áll be, vagy az e törvény értelében az adósságrendezésbe vonandó rendkívüli bevételt vagy vagyont szerez, ezt a családi vagyonfelügyelőnek a dokumentumok csatolásával 8 napon belül be kell jelentenie.

(3) Az adós, adóstárs az adósságtörlesztési határozatban meghatározott fizetési kötelezettségei teljesítésére az adósságtörlesztési határozat kézhezvételét követően haladéktalanul egy fizetési számlát köteles nyitni, bevételeit ezen a számlán köteles kezelni és törlesztési kötelezettségeit erről a számláról kell teljesíteni. A számla felett a családi vagyonfelügyelőnek ellenjegyzési és rendelkezési joga van, az adós, adóstárs a számláról a 72. § alapján visszahagyott keret mértékéig vehet fel készpénzt, és teljesítheti a mindennapi életvezetéséhez szükséges kiadásokat.

(4) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelezők jogaikat az adósságtörlesztési határozatnak megfelelően gyakorolhatják, az adóst annak végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, ezen kívül tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az említett kötelezettségek végrehajtását az adós számára megnehezíti.

(5) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, bármikor ellenőrzést folytathat le, ennek keretében az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését. Az adósságtörlesztés időtartama alatt a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében kell kialakítani. Az adós a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés végrehajtása érdekében együttműködni köteles.

(6) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst félévente írásban beszámoltatja a törlesztési feladatai végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adósságtörlesztés szabályszerű végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az adósságtörlesztési végzésben foglalt kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeire.

(7) Az egyéb kötelezett az adósságtörlesztési végzésben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az adósságtörlesztés 74. § (8) bekezdésében meghatározott 5 éves időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

81. § (1) Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós az e törvényben foglalt vagy az adósságtörlesztési végzésben meghatározott kötelezettségeit súlyosan megsérti, így különösen

e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és a jegyzőkönyvet – a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében – a szükséges dokumentumok csatolásával megküld a bíróságnak.

(2) Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény vagy körülmény, amely alapján – ha azt korábban elbírálták volna – az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, ez a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet – a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében – a szükséges dokumentumok csatolásával megküldi a bíróságnak. A bíróság az adósságrendezés megszüntetése tárgyában 15 napon belül dönt.

30. Az adósságtörlesztési végzés módosítása

82. § (1) A hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását a 3. § (7) bekezdés b) pontja, valamint a 64. § (1) bekezdése szerinti körülmények esetén kezdeményezheti. A 3. § (7) bekezdés szerinti rendkívüli vagyonszerzésre vagy bevételre történő hivatkozással akkor kezdeményezheti a hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását, ha ez a vagyon vagy pénzbevétel a 6. § szerint az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyon vagy bevétel, annak összege meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és az adós ezt a rendkívüli vagyonszerzést, illetve bevételt nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá nem fizeti be előtörlesztésként a 80. § (3) bekezdés szerinti elkülönített számlára.

(2) Az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt az eljárásba csak olyan új hitelezők jelentkezhetnek be, és olyan új követelést lehet bejelenteni a családi vagyonfelügyelőnél, amelynek jogcíme és összege okirattal igazolt vagy azt bírósági vagy hatósági határozat állapította meg, és kamatokkal, egyéb járulékokkal számítva 50 000 forintot meghaladó összegű, továbbá esedékessége az adósságtörlesztés időtartama alatt jár le. A bejelentkezés elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba-vételi díj fizetésére a 39–40. és a 88. §-ban foglaltak irányadók. Az 50 000 forintot meg nem haladó összegű követelések elévülése az adósságrendezés záró időpontjáig nyugszik.

(3) Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében – a határozat meghozatalakor előre nem látható – olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, ami miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezen körülményeknek mind az adós, mind adóstársa vonatkozásában fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. Ilyen körülmény lehet különösen

(4) Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását az adóstársával együtt és legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Kérelmében meg kell jelölnie, hogy a határozat mely részének módosítását kezdeményezi és milyen időszakra. Az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó kezdeményezést az adós és az adóstárs megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és egyidejűleg mindazon hitelezőknek, akik részére az adósságtörlesztési határozat addig eltelt időtartama alatt még nem fizette meg a nekik járó összeget. Az adós a kezdeményezéséhez csatolja az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó javaslatát, és részletezi, illetve igazolja a határozat módosítását szükségessé tevő rendkívüli körülményeket.

(5) A hitelezők az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó egyetértésükről, észrevételeikről vagy saját javaslatukról a kézhezvételt követő 30 napon belül értesítik az adóst és a családi vagyonfelügyelőt. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az adós bevonásával szükség szerint átdolgozott adósságtörlesztési határozat módosítási javaslatot minden hitelezőnek eljuttatja, és ha az érinti az adósságtörlesztési időtartamot, annak változtatására is javaslatot tesz. A családi vagyonfelügyelő 15 napon belül megküldendő írásos vélemény megtételére hívja fel a hitelezőket. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6) Az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó javaslat összeállításánál a családi vagyonfelügyelő figyelembe veszi a hitelezők véleményét és az adós, adóstárs méltányolható lakásigényét is. Indokolt esetben a bíróság – kivételes méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel – egy alkalommal, a tartós adósságtörlesztési időszak legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbítását is elrendelheti.

(7) Az adósságtörlesztési határozat módosításáról a bíróság 15 napon belül dönt, végzését kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, megküldi az egyéb kötelezetteknek és a családi vagyonfelügyelőnek. A végzés ellen az adós és a hitelező élhet fellebbezéssel, a kézbesítéstől számított 8 napon belül.

(8) Az adósságtörlesztési határozat módosítását jóváhagyó jogerős határozatot be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(9) Ha a bíróság az adósságtörlesztési határozat módosítását nem hagyja jóvá, az adós, adóstárs a korábban meghozott határozatban foglaltakat köteles teljesíteni.

31. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése

83. § (1) A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha

(2) A bíróság az (1) bekezdés a)–f) pontja esetében az eljárást kérelemre vagy hivatalból szünteti meg.

(3) Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget, (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi, az egyezség (egyezségmódosítás) az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével válik hatálytalanná.

(4) Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a hitelezők az adóstól teljes összegben követelhetik a lejárt és az esedékessé váló követeléseiket. A korábban felfüggesztett végrehajtási eljárásban a bírósági adósságrendezés céljára a családi vagyonfelügyelő által rendelkezésére bocsátott, de még fel nem osztott, nem értékesített vagyont és a hitelezőknek még ki nem fizetett összegeket – a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – a végrehajtó rendelkezésére kell bocsátani. Ha pedig korábban zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítését függesztették fel az adósságrendezési eljárás miatt, akkor a még nem értékesített zálogtárgyat, illetve a helyébe lépő összeget a zálogjogosult rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az adósságrendezési eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell

(6) A bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető végzést

(7) A megszüntető végzéssel szemben az adós, adóstárs fellebbezhet, a többi fél csak a költségek viseléséről szóló rendelkezéssel szemben élhet fellebbezéssel.

84. § (1) A bírósági adósságrendezést megszüntető végzés jogerőre emelkedésének napján megszűnnek az adóst és a hitelezőket az adósságrendezésre tekintettel megillető jogok és kötelezettségek. Az adósságrendezés elrendelését megelőzően elrendelt végrehajtást folytatni kell. Az adós által az adósságrendezési eljárásban meg nem fizetett díjat és költségtérítést végrehajtási költségként kell behajtani.

(2) Ha az adósságrendezés elrendelését megelőzően az adós tartozásával összefüggésben zálogtárgy értékesítése iránti eljárás volt folyamatban, az értékesítést folytatni lehet, az adósságrendezés alatt lefolytatott értékesítésből származó bevétellel a zálogjogosult a külön jogszabály szerint köteles az adósnak elszámolni.

32. Mentesítési eljárás

85. § (1) A bíróság által jóváhagyott adósságrendezési egyezségben meghatározott törlesztési időszak, a 74. § szerinti ötéves és a 74/A. § szerinti hároméves adósságtörlesztési időszak leteltét követően – ha az adósságtörlesztés időszakát a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően – az adósságtörlesztési végzés végrehajtásáról a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával záró elszámolást készít, és ebben minden hitelező tekintetében számot ad a törlesztések teljesítéséről, a vagyonértékesítésről, az eljárásba bevont bevételekről és azok hitelezők közötti felosztásáról. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.

(2) A záró elszámolásra a hitelező annak kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A családi vagyonfelügyelő a beérkezett észrevételeknek megfelelően szükség szerint a záró elszámolást módosítja, ezt követően mentesítő határozat meghozatala érdekében a bíróság elé terjeszti, egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az adós az e törvényben, valamint adósságrendezéssel összefüggő jogerős végzésben meghatározott kötelezettségeit teljesítette. Ha a családi vagyonfelügyelő a hitelező észrevételét nem fogadta el, annak indokáról a záró elszámolás bíróság elé terjesztésekor nyilatkoznia kell.

(3) Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a záró elszámolást az adós készíti el a hitelezők – továbbá ha az eljárásban adóstárs vagy egyéb kötelezett is részt vett, az adóstárs, illetve az egyéb kötelezett bevonásával. Az adós a mentesítési határozat meghozatala iránti kérelméhez csatolja az adósságrendezési megállapodást – ha a felek a megállapodást módosították a módosított megállapodást –, a záró elszámolást, valamint az adóstárs, az egyéb kötelezett és a hitelezők záró elszámolással egyetértő nyilatkozatát.

86. § (1) Ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesítette és adósságtörlesztési határozat esetén a hitelezők legalább a 74. § (3) bekezdés – 74. § (3a) bekezdés figyelembevételével kiszámított – szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek – ide nem értve az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitel szerződés és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében az adósságrendezés lezárását követően az (1a) bekezdés alapján meghatározott futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságtörlesztési határozatban meghatározott összegeket –, amelyeket a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni.

(1a) Az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitelszerződések és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében a jogerős mentesítő határozat kézhezvételét követően az adós a futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságtörlesztési határozatban meghatározott összegeket köteles megfizetni.

(2) Amennyiben az adósságtörlesztési időszak végén a bíróság – a hitelezők nyilatkozata és a családi vagyonfelügyelő záró elszámolása alapján – azt állapítja meg, hogy az adósságtörlesztési időszak végén az adósságtörlesztési tervben szereplő hitelezők nem jutottak a 74. § (3) bekezdés – 74. § (3a) bekezdés figyelembevételével kiszámított – szerinti minimális megtérüléshez, akkor a bíróság

(3) A bíróság a határozat meghozatala előtt a feleket meghallgatja.

(4) Az (2) bekezdés a) pont szerint meghosszabbított adósságtörlesztési időszakot követően a bírósághoz ismételten be kell terjeszteni a záró elszámolást. A bíróság az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően dönt a mentesítés tárgyában.

(5) A (2) bekezdés b) pont szerinti határidő leteltét követően a befizetés megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül, a záró beszámoló módosításának előterjesztésével értesíti a bíróságot. A bíróság akkor hoz mentesítő határozatot, ha a befizetési kötelezettség teljesítés megtörtént.

(5a) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén az e §-ban foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a bíróság a hároméves törlesztési időszak elteltével részleges mentesítő határozatot hoz, ha a családi vagyonfelügyelő által készített záró elszámolás szerint az adós a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizette. Az e bekezdés szerinti részleges mentesítő határozat nem vonatkozik a jelzáloghitel tartozásra.

(5b) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén a jelzáloghitel tartozásra vonatkozóan a családi vagyonfelügyelőnek a jelzálogjogosult bevonásával elkészített záró elszámolása megállapítja, hogy az adós a jelzáloghitel adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a hároméves adósságtörlesztés alatt teljesítette-e, és ha igen, az adósnak van-e a törlesztési terv teljesítését követően a jelzálogjogosult felé fennmaradó tartozása.

(5c) A bíróság a jelzáloghitelre vonatkozóan – az (5b) bekezdés szerinti záró elszámolásban foglaltak alapján – részleges mentesítő határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az adós az adósságtörlesztés időszakára vonatkozó fizetési kötelezettségeit is teljesítette.

(6) Az adósságtörlesztés meghosszabbítása, a részleges mentesítés, valamint a mentesítés tárgyában hozott bírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(7) Az adóst mentesítő bírósági végzés jogerőre emelkedésével a felfüggesztett végrehajtási eljárás e törvény erejénél fogva megszűnik. A végzést a bíróság megküldi a végrehajtást foganatosító szervnek.

33. Az adósságrendezés lezárását követő intézkedések

87. § (1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, amelyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Az ingatlan-nyilvántartásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással rendeli el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését. Az e bekezdés szerinti adatváltozások bejegyzése díjmentes.

(2) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezés befejeződését követő 8 napon belül, mint referenciaadat-szolgáltató, bejelenti a KHR-be az adósságrendezés befejeződését.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről a családi vagyonfelügyelő tájékoztatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatot; a családi vagyonfelügyelő megbízatása e feladatok szabályszerű teljesítésével szűnik meg.

(4) Az adósságrendezés lezárultát követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat gondoskodik az iratok megőrzéséről.

87/A. § (1) A jelzálogjogosultnak a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmeznie kell az ingatlan-nyilvántartásban a jelzáloggal biztosított összeg módosításának bejegyzését oly módon, hogy ez nem haladhatja meg a 86. § (1a) és (5b) bekezdése szerinti összeget.

(2) A jelzálogjogosult a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül díjmentesen elkészíti a hitelszerződés módosításának tervezetét, amelyben az adósnak a 86. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti mentesítését követően még fennmaradó tartozása megfizetése érdekében a futamidőt úgy változtatja meg, hogy annak hátralévő részében az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, és az ügyleti kamat nem lehet magasabb, mint az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes ügyleti kamat. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a törlesztőrészleteknek a módosított szerződés alapján történő teljesítését.

(3) Ha a jelzáloghitel-szerződés az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően már felmondásra került, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelzálogjogosult az adós számára köteles olyan jognyilatkozatot kiadni, amely az adós 86. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti részleges mentesítését követően fennmaradó tartozásának megfizetése érdekében részletfizetési kedvezményt engedélyez oly módon, hogy a havi részletfizetés összege nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része. A jelzálogjogosult a részletfizetés időtartamára az ügyleti kamatot nem állapíthatja meg a hitelszerződés felmondásának időpontjában érvényes ügyleti kamatnál magasabb mértékben. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a részletek megfizetésének teljesítését.

34. Az adósságrendezési eljárás költségei

88. § (1) A hitelező – a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges költségekhez való hozzájárulás érdekében – nyilvántartásba-vételi és követeléskezelési díjat köteles fizetni. A díjfizetési kötelezettség a hitelezőket terheli, annak megtérítésére az adóstól az eljárás jogerős mentesítő határozattal történő befejezését követően sem tarthatnak igényt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjak alapja

(3) A díj mértéke hitelezői követelésenként

(4) A főhitelezőnek nem kell a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilvántartásba-vételi díjat megfizetnie, ha vállalta és teljesítette a 30. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(5) A nyilvántartásba-vételi díjat és a követeléskezelési díjat a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára, a kincstárnál e célra nyitott pénzforgalmi számlájára átutalással kell megfizetni.

(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba-vételi díjat az eljárásba való bejelentkezés határidejének lejártáig kell megfizetni. A (3) bekezdés b) pontja szerinti követeléskezelési díjat csak akkor kell megfizetni, ha a bíróság az adós, adóstárs mentesítéséről hozott határozatot és határozat jogerőre emelkedett. A követeléskezelési díj összegét a családi vagyonfelügyelő előterjesztése alapján a bíróság állapítja meg.

89. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat a befizetett nyilvántartásba-vételi díjakat elkülönítetten kezeli, abból

hívhatja le.

90. § A bírósági adósságrendezés kezdeményezéséért, az egyezségmódosítás, illetve az adósságtörlesztési határozat módosításáért, az adósságrendezési eljárás megszüntetésének adós vagy hitelező általi kezdeményezéséért, a mentesítő határozat kezdeményezéséért, a mentesítő határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért az illetékekről szóló törvényben meghatározott tételes bírósági eljárási illetéket kell fizetni.

91. § Az adósságrendezési eljárásban – ha e törvény másképp nem rendelkezik – minden fél és egyéb kötelezett viseli a saját költségét, ezek viseléséről a bíróságnak nem kell rendelkeznie. A költségek viseléséről ezekben az esetekben kérelemre, és kizárólag akkor dönt a bíróság, ha annak viselésére nem az a fél (egyéb kötelezett) köteles, aki azt ténylegesen megelőlegezte vagy megfizette.

92. § Az ARE nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért, valamint az ARE nyilvántartás adatairól kiállítandó tanúsítványért a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

35. Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

93. § (1) Bármelyik, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy

(2) A kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a kérelmet 8 napon belül továbbítja a bírósághoz és csatolja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás ARE nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő okiratokat.

(3) A bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítása iránti kérelmet a megállapodásban részes feleknek, az egyéb kötelezetteknek megküldi, és bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a 36. § (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja. A bíróság végzését az adósnak és a hitelezőknek kézbesíti, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi; a végzés ellen fellebbezésnek van helye..

(5) Ha a bíróság megállapította a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, az erről szóló végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

36. Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

94. § (1) Bármelyik, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását ha

(2) A kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a kérelmet 8 napon belül továbbítja a bírósághoz és csatolja a bírósági adósságrendezési egyezség ARE nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő okiratokat.

(3) A bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítása iránti kérelmet a megállapodásban részes feleknek, az egyéb kötelezetteknek megküldi, és bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a 36. § (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának megszűnését, egyébként a kérelmet elutasítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(5) Ha a bíróság megállapította a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését, az erről szóló végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

37. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezése

95. § (1) Bármelyik, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt a bíróság által az adósságrendezési eljárásban figyelembe nem vett tényre, bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek akkor van helye, ha a hitelező az ott említett határozatról, tényről, bizonyítékról a korábbi eljárás során önhibáján kívül nem szerzett tudomást.

(3) A kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig a kérelem okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy a kérelmet előterjeszthesse, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni.

(4) A mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével a kérelemnek helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(5) A kérelemben meg kell jelölni az (1) bekezdésben meghatározott tényeket és azok bizonyítékait, bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozás esetén pedig a határozatot a kérelemhez mellékelni kell.

(6) A kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratokat a Családi Csődvédelmi Szolgálattól.

96. § (1) A bíróság a kérelem tárgyában 30 napon belül dönt. A bíróság a kérelmezőt, az érintett hitelezőt, az adóst és a családi vagyonfelügyelőt írásban nyilatkoztatja. Az eljárás során bizonyításnak a Pp. szabályai szerint van helye.

(2) A bíróság a kérelmet hivatalból – az a)–c) pontban meghatározott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül – visszautasítja, ha

(3) Ha a kérelem előterjesztésének nincs helye, azt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül 15 napon belül végzéssel visszautasítja.

(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja. A bíróság végzését az adósnak és a hitelezőknek kézbesíti, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(5) A mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően a hitelezők az adóstól követelhetik azon összegek megfizetését is, amely az adósságrendezési eljárásban elengedésre került, valamint kérhetik a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett nyilvántartásbavételi díj és követeléskezelési díj megfizetését.

(6) Ha a bíróság a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, kötelezi az adóst, hogy a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti eljárás illetékét a kérelmezőnek 15 napon belül fizesse meg.

(7) Az eljárást befejező végzését a bíróság az adósnak, a hitelezőknek és a végzéssel érintett egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek kézbesíti.

IV. Fejezet — JOGORVOSLATOK

38. Kifogás a bírósági adósságrendezési eljárásban

97. § (1) A családi vagyonfelügyelőnek a bírósági adósságrendezés szabályait vagy az érintett jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen az adós, adóstárs, a hitelező és az egyéb kötelezett kifogást terjeszthet elő az adósságrendezési eljárást lefolytató bírósághoz. A kifogás elbírálása szempontjából az adósságrendezési eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés vagy mulasztás, amelynek az adósságrendezési eljárás lefolytatására, a bírósági hatósági határozatokra, illetve a felek jogainak érvényesítésére érdemi kihatása volt.

(2) A családi vagyonfelügyelő intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett kérelmet kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A kifogást előterjesztő a családi vagyonfelügyelő intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a családi vagyonfelügyelőnek az elmulasztott intézkedés elvégzésére történő utasítását, határidő tűzésével.

(3) A családi vagyonfelügyelő intézkedésével szemben ismételt kifogás benyújtására, abban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott a kifogást benyújtó fél tudomására, feltéve, hogy annak elbírálása számára kedvezőbb elbírálást eredményezett volna, vagy ha az új tény, bizonyíték a családi vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedésének alátámasztását bizonyítja.

(4) A kifogás előterjesztésekor az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéket is meg kell fizetni.

(5) A kifogást a családi vagyonfelügyelő kifogásolt intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A bíróság a kifogással összefüggésben 8 napon belül beszerzi a családi vagyonfelügyelő észrevételeit, és azokat az adatokat, amelyek az intézkedések megtörténtét bizonyítják.

(6) Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a családi vagyonfelügyelő intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A családi vagyonfelügyelő intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

98. § (1) A bíróság a kifogást haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezését követő 15 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e szükség hiánypótlásra, nincs-e helye áttételnek vagy a kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A bíróság a kifogást – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasítja, ha

(3) A bíróság a kifogásról – ha a kifogás elbíráláshoz szükséges tények a benyújtott iratokból nem állapíthatók meg – az érintettek nyilatkoztatása vagy okirati bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(4) A bíróság a kifogásról – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt.

(5) A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül megsemmisíti a családi vagyonfelügyelő intézkedését, és a családi vagyonfelügyelőt új intézkedés megtételére kötelezi, ha az új intézkedés a bírósági adósságrendezés lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges. Ebben az esetben a bírósági végzésnek tartalmaznia kell az új intézkedés meghozatalára vonatkozó utasításokat is.

(6) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja, és a kifogást elutasítja.

(7) A bíróság a kifogás tárgyában hozott jogerős végzését megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak is.

(8) Ha a bíróság a kifogást elutasítja, a kifogás előterjesztésének költségeit a kifogást benyújtó viseli. Minden más esetben a kifogás előterjesztésének költségeit a Családi Csődvédelmi Szolgálat viseli.

(9) A bíróság a kifogás tárgyában hozott végzését a kifogás benyújtójának és a családi vagyonfelügyelőnek kézbesíti.

99. § (1) A kifogást elutasító végzés ellen a kifogás benyújtója, a családi vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisítő vagy a családi vagyonfelügyelőt intézkedés megtételére utasító végzés ellen a családi vagyonfelügyelő fellebbezhet. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság legfeljebb 100 000 Ft pénzbírsággal (Pp. 166. §) sújthatja.

(2) Ha a családi vagyonfelügyelő az őt intézkedés megtételére utasító végzésnek nem tesz eleget, a bíróság a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a családi vagyonfelügyelőt foglalkoztató területi szervét 30 000 forinttól 200 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, amely ismételten is kiszabható. A bírságot kiszabó végzés ellen a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve részéről fellebbezésnek van helye.

(3) Ha a családi vagyonfelügyelő intézkedése súlyosan vagy ismételten sérti a jogszabályokat, veszélyezteti az adósságrendezési eljárás szabályszerű lefolytatását, a bíróság a Családi Csődvédelmi Szolgálatot új családi vagyonfelügyelő kijelölésére hívja fel.

39. Fellebbezés

100. § (1) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon, az ügyben eljáró bíróságnál nyújthatja be. Egyéb esetekben az elektronikus iratbeadásra köteles fél nem elektronikus fellebbezését a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadása nélkül –visszautasítja.

(2) A bíróság a másodfokú bíróságnak 8 napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat.

(3) Ha a fellebbezés elbírálásához a családi vagyonfelügyelőnél lévő irat is szükséges, ennek felterjesztésére a másodfokú bíróság a családi vagyonfelügyelőt közvetlenül hívja fel.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során a családi vagyonfelügyelő eljárását is vizsgálja, és ha az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, a családi vagyonfelügyelő részére utasításokat adhat.

(5) A másodfokú határozatot 30 napon belül kell meghozni. A másodfokú határozatot a másodfokú bíróság, feleknek a fellebbezéssel érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti. A másodfokú bíróság az iratokat a végzése kézbesítése igazolásának visszaérkezését követően küldi vissza az elsőfokú bíróságnak.

40. Felülvizsgálat

101. § (1) Felülvizsgálatnak

van helye.

(2) A Pp. 408. § (1) bekezdésének az alkalmazása során a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket a bírósági adósságrendezés elrendelésekor lejárt követelések tőkeösszege és kamata alapján meghatározott ügyérték alapján kell számítani, ha a felülvizsgálati kérelemben nem jelölték meg a vitatott értéket.

(3) A felülvizsgálatra a fellebbezés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

41. Perújítás

102. § (1) A bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott mentesítő határozata, valamint a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése ellen perújításnak van helye.

(2) Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratokat a családi vagyonfelügyelőtől, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálattól.

(3) Az eljárást befejező határozatát a bíróság az adósnak, a hitelezőknek és a határozattal érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti, az elsőfokú bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek pedig a kézbesítés időpontjairól történő tájékoztatással elektronikusan megküldi. A bíróság az ügy papír alapú iratait a családi vagyonfelügyelőnek küldi meg.

V. Fejezet — ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

42. Hatályba léptető rendelkezés

103. § Ez a törvény 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

43. Átmeneti rendelkezések

104. § (1) 2016. szeptember 30-áig csak az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, akinek a Hpt. szerinti belföldön székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett pénzügyi intézménnyel

(2) 2016. szeptember 30-áig az (1) bekezdésben említett adós tartozásáért helytállni köteles, az 5. § 5. pont rendelkezései szerint adóstársnak nem minősülő természetes személy, a dologi kötelezett és a kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel az e törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) A (3) bekezdésben említett határidők lejártát követő 60. napig az adóssal, az adóstárssal, az egyéb egyetemleges kötelezettel, a kezessel, valamint a dologi kötelezettel szemben – az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban, továbbá az adós vagyonára vonatkozó bíróságon kívüli értékesítésére irányuló eljárásban – a lefoglalt ingatlanvagyon, illetve a zálogjoggal terhelt lakóingatlan értékesítésére irányuló olyan eljárási cselekmény nem foganatosítható, amely alapján a vevők érvényesen ajánlatot tehetnek. A nem foganatosítható intézkedésekre vonatkozó határidők megszakadnak. A lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan az adós kérésére a végrehajtó értesítést küld az adós lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, kivéve, ha a jegyző értesítésére a Vht. 138/C. §-ában és 154/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint már sor került.

(6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja.

(7) A 2016. szeptember 30-áig kezdeményezett adósságrendezésre tekintettel az adósnak az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló értesítése kézhezvételétől – ilyen értesítés hiányában pedig az adósságrendezés kezdeményezésének az ARE nyilvántartásban történő bejegyzésétől – a korábban elrendelt végrehajtás alapján vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés keretében újabb árverési hirdetményt csak az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet közzétenni. A már közzétett árverési hirdetményt vissza kell vonni, az árverést abba kell hagyni, kivéve, ha az árverésen már érvényes licitajánlat érkezett. E bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését le lehet folytatni, és a befolyt vételárat a további intézkedésig végrehajtói letéti számlán kezeli. Az e bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.

(8) Családi vagyonfelügyelő 2018. január 1-jéig olyan kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy büntetlen előéletű, munkavégzésre irányuló vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személy is lehet, aki jogi vagy közgazdasági végzettséggel rendelkezik, és 2018. január 1-jéig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát tesz, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez.

(9) Ha az adóssal, adóstárssal vagy az egyéb kötelezettel szemben fennálló követelés devizaneme az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.) 15. §-a alapján került módosításra, a 41. § (5) bekezdése és 56. § (2) bekezdése alapján a hitelezőt megillető kamatmérték nem haladhatja meg a Forintosítási tv. 11. §-ában meghatározott mértékeket.

104/A. § (1) A 104. § (1) és (2) bekezdés szerinti személyek a 104. § (3) bekezdésében meghatározott határidők elteltét követően is kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30. napjáig, ez azonban nem érinti a 104. § (5)–(7) bekezdésben foglaltak alkalmazását.

(2)

104/B. § E törvénynek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CLXVI. törvény) megállapított 5. § 17., 18., és 24. pontját, 6. § (3) bekezdését, 19. § (2) bekezdés d) pontját, 26. § (6) bekezdését, 32. § (1) bekezdését, 74. § (3a), (3b), (4)–(6) bekezdését, 86. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 96. § (5) bekezdését, 104. § (2) és (3) bekezdését, valamint 104/A. §-át a 2015. évi CLXVI. törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.

105. § 2016. október 1-jétől az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, aki megfelel az e törvény 7. és 9. §-a szerinti feltételeknek, és nem esik a 8. § szerinti kizáró okok alá, továbbá akinek a tartozásai meghaladják az adósságrendezésbe vonható, belföldön található vagy hozzáférhető vagyonát, de nem érik el a vagyon 200%-át. E rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdés szerinti várható bevétel.

105/A. § (1) E törvénynek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVI. törvénnyel módosított 104/A. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

105/B. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés a) pontját, 16. § (2) bekezdés e) pontját, 21. § (1) bekezdését, 26. § (3) bekezdését, 30. § (7a) és (7b) bekezdését, 40. § (1a) és (4)–(6) bekezdését, 41. § (6) bekezdését, 55. § (4a) bekezdését, 79. § (1) és (1a) bekezdését és 86. § (7) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban a hatálybalépést követő eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

(2) A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 36. § (8a) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.

105/C. § (1) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő adósságrendezési ügyekre is alkalmazni kell, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvény 74/A. §-ának, 85. § (1) bekezdésének, 86. § (5a)–(5c) és (6) bekezdésének, valamint 87/A. §-ának a 2021. évi LXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásokban akkor lehet alkalmazni,

105/D. § (1) E törvények a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXXXII. törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2021. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2021. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 45. § (3) bekezdését, 45. § (4)–(5) bekezdését és 72. § (1) bekezdését a 2021. évi LXXXII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

105/E. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontját e rendelkezések módosításának hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.

44. Felhatalmazó rendelkezések

106. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza

45. Az Európai Unió jogának való megfelelés

106/A. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

106/B. § Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

VII. Fejezet — MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

45. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

107. §

46. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

108. §

47. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

109. §

48. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

110. §

49. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

111. §

50. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

112. §

51. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

113. §

52. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

114. §

53. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

115. §

54. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

116. §

55. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

117. §

56. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

118. §

57. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

119. §

58. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

120. §

59. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

121. §

60. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

122. §

61. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

123. §

62. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

124. §

63. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

125. §

64. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény módosítása

126. §

65. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

127. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

„c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal”

[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

1. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez

Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemei, a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok

2. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez

Az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok kötelező tartalmi elemei

3. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez benyújtandó nyilatkozatok, kötelezettségvállalások, űrlapok