2013. évi CLXXIX. törvény — mi változott? 2014. január 1.

(5) Az Flt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”

(6) Az Flt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az álláskeresővel és a munkaerő-piaci szolgáltatást kérővel készített egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, – ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is –,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint

f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és szabályait.”

(8) Az Flt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14–16. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.”

(9) Az Flt. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 14. §-ban, a 16–18. §-okban, a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.”

(10) Az Flt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14–18. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.”

(17) Az Flt. 39. § (12) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

„c) a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,”

(21) Az Flt. 56/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Rendbírságot köteles fizetni)

„b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben a munkaügyi központ részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.”

(24) Az Flt. a következő alcímmel és 57/D. §-sal egészül ki:

„Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa

57/D. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g) intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.”

(27) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.”

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 6/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden harmadik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.”

(2) A Kjt. 6/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.”

(5) A Batv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelékezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki]

„c) a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet b) pontban meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.”

(6) A Batv. 2/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)

Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.”

(7) A Batv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva írásban és elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”

(8) A Batv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye van.”

(9) A Batv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A támogatás kamatmentes.

(2) A támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből

a) a 7. § (1) bekezdése szerint meghatározott bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,

b) a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adóhatóság – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adóazonosító jelének feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint

c) a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséről 5 munkanapon belül tájékoztatja a felszámolót. Az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatása alapján a felszámoló a tájékoztatás kézhezvételét követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.”

(10) A Batv. a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § (1) Az 5. §-ban foglaltak nem érintik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeit – így különösen a munkavállalót megillető munkabérrel és annak közterheivel összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket –, valamint a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából eredő felelősségét.

(2) A felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az 5. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat az 1. és 2. mellékletben foglaltak szerint rendelkezésre bocsátani. Az átutalás elmulasztásáért, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítéséért a munkavállalóval szemben a felszámolót terheli felelősség, ha annak oka a felszámoló mulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatása.”

(11) A Batv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.”

(12) A Batv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában – a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül – a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. A bértartozás kifizetésére az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

(13) A Batv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kifizetést – a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.”

(14) A Batv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor.”

(15) A Batv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követő 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) a felszámolás kezdő időpontját követően – a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt – az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri. A tartozást elismerő nyilatkozat munkavállalónként, illetve szövetkezeti tagonként tartalmazza az elmaradt szolgáltatási díjat. A tartozást elismerő nyilatkozatot mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.

(2) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az (1) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok.

(3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét – egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét – veheti figyelembe. Ha a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló, illetve – iskolaszövetkezet esetén – a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik

a) a kölcsönzött munkavállalót, illetve szövetkezeti tagot terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve a szövetkezeti tag részére történő kifizetéséről,

b) a munkavállalót, illetve a szövetkezeti tagot terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről.

(5) Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bérfizetési napon történik.

(6) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a kifizetést követő 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít.

(7) E § alkalmazásában:

a) munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is,

b) kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,

c) szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet a szolgáltatását igénybe vevő részére – a vele munkaviszonyban álló tagja által történő munkavégzés útján – szolgáltatást nyújt.”

(16) A Batv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést követő 8 napon belül visszafizeti.”

(18) A Batv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdés szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésben meghatározott támogatást megállapítja és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról.

(2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontját, (4)–(5) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskola-szövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, írásban és elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”

(19) A Batv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:

a) a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, adóazonosító jel/adószám, KSH azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás kezdő időpontja),

b) a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám),

c) a felszámolóbiztos adatai (név, cím, telefonszám),

d) a munkavállaló adatai [természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely), Társadalombiztosítási Azonosító Jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám, számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, számlaszám],

e) a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja),

f) kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja, felszámolás kezdő időpontja).

(2) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok a felszámolási és a kényszertörlési eljárás befejezését követő öt évig kezelhetők.”

(20) A Batv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

(21) A Batv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.

(22) A Batv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.

(23) A Batv. 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.