2013. évi CLXXIX. törvény — mi változott? 2013. december 2.

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.”

(7) Az Flt. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és]

„a) a gyermekgondozási segélyben részesülő személy képzése a gyermek egyéves, gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint”

(11) Az Flt. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá – a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén – a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”

(12) Az Flt. 36/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.”

(13) Az Flt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”

(14) Az Flt. 39. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével)

„b) a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,”

(15) Az Flt. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(16) Az Flt. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával, kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.”

(18) Az Flt. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)

„c) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére – foglalkoztatási és képzési célú támogatás nyújtása érdekében – támogatás nyújtására;”

(19) Az Flt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét, valamint a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével a járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervének székhelyét.”

(20) Az Flt. 54. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9b) A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.”

(22) Az Flt. 57/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

„c) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,”

(23) Az Flt. 57/A. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

„l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez az álláskereső munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciáira, képességeire vonatkozó adatok,

m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.”

(25) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„v) munkaerőpiaci szolgáltatást kérő:

va) az a természetes személy, aki az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatását az álláskeresők ellátása és a foglalkoztatást elősegítő támogatások iránti kérelem benyújtása nélkül veszi igénybe vagy olyan támogatás érdekében veszi igénybe, amelynek nem feltétele az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, vagy

vb) az a munkaadó, aki harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése érdekében munkaerőigényt jelent be és közvetítést is kér,

w) kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014–2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül.”

(26) Az Flt. 58. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában a)

„d) munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.”

(28) Az Flt.

- a) 27. § (1) bekezdésében az „ötéves” szövegrész helyébe a „hároméves”,

- b) 30. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 25. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában”,

- c) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „8. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „8. § (6) bekezdés b) pontjában”,

- d) 58. § (5) bekezdés j) pontjában a „szolgáltatások összessége,” szövegrész helyébe a „szolgáltatás,”

szöveg lép.

(29) Hatályát veszti az Flt.

- a) 16/A. §-át megelőző a „Közhasznú munkavégzés támogatása” alcím címe,

- b) 16/B. §-át megelőző a „Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása” alcím címe,

- c) 18/A. §-át megelőző „A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása” alcím címe,

- d) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj”, valamint az „az álláskeresést ösztönző juttatás” szövegrész,

- e) 40. § (2) bekezdésében az „a PHARE, majd” szövegrész,

- f) 41. § (4) bekezdése,

- g) 58. § (8) bekezdés g) pontja.

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),

c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá

d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

(2) Az Mvt. 64. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató, foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.”

(3) Az Mvt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.”

(4) Az Mvt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésére.”

(5) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig kell közzétenni.”

(6) Az Mvt. 82/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A munkáltató saját maga munkavédelmi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti.”

(7) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját;

c) a jogsértés megjelölését;

d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;

e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”

(8) Az Mvt. 83/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős határozat végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.”

(9) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult)

„c) a munkabaleseteket – kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – és a fokozott expozíciós eseteket – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;”

(10) Az Mvt.

- a) 1. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 54. § (6) bekezdésében, 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 56. §-ában, 58. § (2) bekezdésében és 62. §-ában a „munka-egészségügyi” szövegrész helyébe a „munkaegészségügyi”,

- b) 54. § (6) bekezdésében a „munkabiztonsági illetve” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és” szöveg,

- c) 54. § (8) bekezdésében az „és ezzel egyidejűleg” szövegrész helyébe az „ , illetve”,

- d) 84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11–12. pontjában a „készítmény” szövegrész helyébe a „keverék”,

- e) 87. § 9. pontjában az „a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként)” szövegrész helyébe az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka”, az „a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján” szövegrész helyébe az „a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka,”

szöveg lép.

(11) Hatályát veszti az Mvt. 69. §-ában a „magyar állampolgárságú” szövegrész.

(17) A Batv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § Az e törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében a Bérgarancia biztost, valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját ugyanazok a jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót, illetőleg felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját.”

5. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként, az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”

(2) A Met. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A foglalkoztató saját maga munkaügyi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti.”

(3) A Met. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

„a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontjai esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére,”

(4) A Met. 7. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 6. § (1) bekezdés b), g), h) és j) pontjában meghatározott jogkövetkezmény, valamint munkaügyi bírság egyidejű alkalmazása esetén a határozatokat egybe kell foglalni.”

(5) A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint. A kötelezettség a foglalkoztatót minden olyan általa foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár tekintetében terheli, akire nézve az engedély vagy EU Kék Kártya nélkül történő foglalkoztatást megállapították.”

(6) A Met. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés megállapítja annak valószínűségét, hogy

a) a jogsértés súlyosságára tekintettel a jogsértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, illetve a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása lehet indokolt, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat,

a munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.”

(7) A Met. 8/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

„b) a 7. § (8) bekezdés alapján egybefoglalt határozat valamely rendelkezésének hatályon kívül helyezése esetén a bíróság a munkaügyi bírság összegét a hatályon kívül helyezett rendelkezésre tekintettel változtathatja meg,”

(8) A Met. 8/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatától számított két év elteltével törli.”