2013. évi CLXXIX. törvény — mi változott? 2014. január 2.
A 2014. január 1. és 2014. január 2. között hatályba lépett módosítások. 23 sor került be, 480 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. január 1.)Következő módosítás (2014. január 3.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 5 változatlan sor ⋯
1. § (1)
(2)–(4)
(2) Az Flt. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Az Flt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.”
„(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során
(3) Az Flt. 7. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,
„(7a) A megállapodás
b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,
b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,
d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
(6) Az Flt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,
„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.
e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves
(2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.
határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.”
(3) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az álláskeresővel és a munkaerő-piaci szolgáltatást kérővel készített egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.
(4) Az Flt. 7. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]
a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,
„b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,”
b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, – ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is –,
(5)–(6)
c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,
d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,
e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint
f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és szabályait.”
(7)
(8) Az Flt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(8)–(10)
„(1) A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14–16. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.”
(9) Az Flt. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 14. §-ban, a 16–18. §-okban, a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.”
(10) Az Flt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14–18. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.”
(11)–(16)
(17) Az Flt. 39. § (12) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(17)
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„c) a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,”
(18)–(20)
(21) Az Flt. 56/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(21)
(Rendbírságot köteles fizetni)
„b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben a munkaügyi központ részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.”
(22)–(23)
(24) Az Flt. a következő alcímmel és 57/D. §-sal egészül ki:
(24)
„Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa
57/D. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.
(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,
c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,
d) iskolai végzettsége, szakképesítése,
e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,
f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),
g) intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:
ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,
gb) munkaerő-piaci státusza,
gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,
gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,
ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,
gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,
gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,
h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:
ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,
hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,
hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,
hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,
he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,
hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.”
(25)–(26)
(27) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(27)
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.”
(28)–(29)
#### 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 6/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2. §
„(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden harmadik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.”
(2) A Kjt. 6/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.”
#### 3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
3. §
⋯ 2 változatlan sor ⋯
4. § (1)–(4)
(5) A Batv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelékezés lép:
(5)–(16)
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki]
„c) a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet b) pontban meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.”
(6) A Batv. 2/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)
Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.”
(7) A Batv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva írásban és elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”
(8) A Batv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye van.”
(9) A Batv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A támogatás kamatmentes.
(2) A támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből
a) a 7. § (1) bekezdése szerint meghatározott bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,
b) a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adóhatóság – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adóazonosító jelének feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint
c) a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséről 5 munkanapon belül tájékoztatja a felszámolót. Az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatása alapján a felszámoló a tájékoztatás kézhezvételét követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.”
(10) A Batv. a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § (1) Az 5. §-ban foglaltak nem érintik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeit – így különösen a munkavállalót megillető munkabérrel és annak közterheivel összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket –, valamint a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából eredő felelősségét.
(2) A felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az 5. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat az 1. és 2. mellékletben foglaltak szerint rendelkezésre bocsátani. Az átutalás elmulasztásáért, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítéséért a munkavállalóval szemben a felszámolót terheli felelősség, ha annak oka a felszámoló mulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatása.”
(11) A Batv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.”
(12) A Batv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában – a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül – a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. A bértartozás kifizetésére az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
(13) A Batv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kifizetést – a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.”
(14) A Batv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor.”
(15) A Batv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követő 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) a felszámolás kezdő időpontját követően – a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt – az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri. A tartozást elismerő nyilatkozat munkavállalónként, illetve szövetkezeti tagonként tartalmazza az elmaradt szolgáltatási díjat. A tartozást elismerő nyilatkozatot mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.
(2) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az (1) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok.
(3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét – egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét – veheti figyelembe. Ha a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló, illetve – iskolaszövetkezet esetén – a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik
a) a kölcsönzött munkavállalót, illetve szövetkezeti tagot terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve a szövetkezeti tag részére történő kifizetéséről,
b) a munkavállalót, illetve a szövetkezeti tagot terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről.
(5) Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bérfizetési napon történik.
(6) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a kifizetést követő 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít.
(7) E § alkalmazásában:
a) munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is,
b) kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,
c) szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet a szolgáltatását igénybe vevő részére – a vele munkaviszonyban álló tagja által történő munkavégzés útján – szolgáltatást nyújt.”
(16) A Batv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést követő 8 napon belül visszafizeti.”
(17)
(18) A Batv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(18)–(23)
„13. § (1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdés szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésben meghatározott támogatást megállapítja és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról.
(2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontját, (4)–(5) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskola-szövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, írásban és elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”
(19) A Batv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:
a) a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, adóazonosító jel/adószám, KSH azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás kezdő időpontja),
b) a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám),
c) a felszámolóbiztos adatai (név, cím, telefonszám),
d) a munkavállaló adatai [természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely), Társadalombiztosítási Azonosító Jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám, számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, számlaszám],
e) a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja),
f) kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja, felszámolás kezdő időpontja).
(2) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok a felszámolási és a kényszertörlési eljárás befejezését követő öt évig kezelhetők.”
(20) A Batv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(21) A Batv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(22) A Batv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
(23) A Batv. 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.
#### 5. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
5. §
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(4) A 4. § (1)–(4) bekezdései, valamint (17) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.
### 1. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez
„1. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról
I. A gazdálkodó szervezet adatai:
1. Neve:
2. KSH azonosító száma:
3. Adószáma/adóazonosító jele
4. Székhelye:
5. A tevékenység megkezdésének időpontja: .............. év hó ................. nap
6. A felszámolás kezdő időpontja: .............. év hó ................. nap
7. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja: .............. év hó ................. nap
8. A 7. pont szerinti napra a törvény 7. §-a (1), illetve (2) bekezdése szerint kimutatott – a törvény 2. melléklete C) táblázat Összesen sor 3. oszlopában szereplő – összeg: Ft
9. A bérfizetés napján és az azt követően – a kérelem benyújtásáig – rendelkezésre álló saját forrás összege: ................. Ft
10. Az igényelt támogatás (a 8-ból a 7. levonása utáni) összege: ................. Ft
II. A felszámoló adatai:
1. Neve, címe, telefonszáma:
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
III. Nyilatkozat:
1. A kérelem a törvény 7. §-a (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul.
2. Amennyiben a kérelem a 7. § (2) bekezdésén alapul, akkor nyilatkozom, hogy
a) a kérelemmel érintett munkabértartozás nem tartalmaz állásidőre járó díjazást, □
b) a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt – ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig – várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt): □
Igen, mert:
Nem, mert:
c) az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási keret felhasználása megtörtént. □
3. Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.
IV. A kérelem mellékletei:
1. A felszámolást elrendelő jogerős végzés másolata
2. A III. 2. b) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek (amennyiben szükséges)
Kelt: .............................., ....... év ................... hó ..... nap
............................................................... (a felszámoló cégszerű aláírása)
Megjegyzés: az I. pont 6. sorába a 2. melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.
”
### 2. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez
„2. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához
(A........... év........................ hó.........-i bérfizetési napon – a gazdálkodó szervezetnél – fennálló adatok alapján)
1. A támogatási igénnyel érintett munkavállaló(k) megfelel(nek)-e az alábbi szempontok valamelyikének:
a) A gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
b) A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
c) Az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
d) Az előző pontokban [a)–c)] említett személyek közeli hozzátartozója {Ptk. 685. § b) pont}, élettársa,
e) Az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett személy
igen □ nem □ részben □
Amennyiben igen/részben a válasz, akkor azon személyek felsorolása a szempont megjelölésével:
| Az érintett munkavállalónak az Adatlap A) táblázatában megjelölt sorszáma | Munkavállaló neve | Szempont megjelölése |
| --- | --- | --- |
| | | |
| | | |
| | | |
A) Munkavállaló azonosító adatai:
1 A sorszámozás a B) és C) táblázatban az Adatlapon az A) táblázatban azonosított munkavállalóra vonatkozik.
| 1.Sor- szám1 | 2.Neve | 3. Születési neve | 4. Anyja neve | 5. Születési helye | 6. Születési ideje | 7. Társadalom-biztosítási azonosító jele | 8.Adóazonosító jele | 9. Bankszámlaszáma | | | 10. Lakcíme |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |
| 9.1 Számlatulajdonos neve | 9.2 Számlavezető bank | 9.3 Számlaszám |
| 1. | | | | | | | | | | | |
| 2. | | | | | | | | | | | |
| 3. | | | | | | | | | | | |
| 4. | | | | | | | | | | | |
| 5. | | | | | | | | | | | |
| 6. | | | | | | | | | | | |
B) Munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatok (a munkavállaló bruttó bérének összegén a bér- és végkielégítés-tartozás együttes összegét kell érteni):
| 1. Sor- szám | 2. Munkavállaló bruttó bére (Ft) | 3. A munkavállaló bruttó bérét terhelő személyi jövedelemadó összege (Ft) | 4. A munkavállaló bruttó bérét terhelő nyugdíj-járulék összege (Ft) | 5. A munkavállaló bruttó bérét terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (Ft) | 6. A munkavállaló bruttó bérét terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (Ft) | 7. A munkavállaló bruttó bérét terhelő munkaerő piaci járulék összege (Ft) | 8. Munkavállaló bruttó bérét terhelő letiltások | | | | 9. Munkavállaló nettó bére (Ft) |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |
| 8.1 Kedvezményezett neve | 8.2 Kedvezményezett bankszámla- száma | 8.3 Letiltás jogcíme | 8.4. Letiltás összege |
| 1. | | | | | | | | | | | |
| 2. | | | | | | | | | | | |
| 3. | | | | | | | | | | | |
| 4. | | | | | | | | | | | |
| 5. | | | | | | | | | | | |
| 6. | | | | | | | | | | | |
C) Munkavállaló elmaradt bérének a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatok:
| 1.Sor- szám | 2.A munkavállalóután az adottfelszámolási eljárásbankorábban kapotttámogatás összege (Ft) | | 3. A törvény2. számú mellékleteB) táblázatának2. oszlopábanmegjelölt tartozás Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege (Ft) | 4. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelt támogatás összegéből a törvény 2. számú melléklete B) táblázatára tekintettel fizetendő | | | | | | | | | |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |
| 4.1 személyijövedelem-adóösszege (Ft) | 4.2 nyugdíj-járulékösszege (Ft) | 4.2 természetbeni egészség- biztosításijárulékösszege (Ft) | 4.3 pénzbeliegészség-biztosításijárulékösszege (Ft) | 4.4 munkaerő-piaci járulékösszege (Ft) | 4.5 letiltásokra vonatkozó adatok | | | | 4.6 Munkavállalónettó bére(FT) |
| 2.1a törvény 7. §(1) be-kezdése alapján | 2.2a törvény7. §(2) be-kezdésealapján | 4.5.1 Kedvez-ményezettneve | 4.5.2 Kedvez-ményezettbankszámla-száma | 4.5.3 Letiltásjogcíme | 4.5.4 Letiltásösszege (FT) |
| 1. | | | | | | | | | | | | | |
| 2. | | | | | | | | | | | | | |
| 3. | | | | | | | | | | | | | |
| 4. | | | | | | | | | | | | | |
| 5. | | | | | | | | | | | | | |
| 6. | | | | | | | | | | | | | |
| 7. Ösz-sze-sen: | | | | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
Megjegyzés:
– a törvény 7. §-a (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.1. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét,
– a törvény 7. §-a (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.2. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét,
– az 3. oszlop „Összesen” sorának adata szerepelhet az 1. melléklet 8. sorában.
Oldalszám összesen: ......................
Kelt: .............................. hely, ............. év................... hó........... nap.........
.................................................................(a felszámoló cégszerű aláírása)
”
### 3. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez
„3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
KÉRELEMa Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatásról
I. A kölcsönbeadó (ideértve az iskola szövetkezetet is) adatai:
1. Neve:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év ......................... hó ........... nap
5. pénzforgalmi számlaszáma:
6. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
7. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja: ......... év ................... hó ......... nap
8. A bérfizetés napján és az azt követően – a kérelem benyújtásáig – a törvény 4. mellékletében megjelölt munkavállalókmunkabérére fordított saját forrás összege: ................................... Ft
9. Az igényelt támogatás összege: .................................. Ft
II. A kölcsönvevő adatai:
1. Neve:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ...................... év............................................. hó .................. nap
5. pénzforgalmi számlaszáma:
6. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
7. A felszámolás kezdő időpontja: ........................ év.................................................... hó .................... nap
III. A kölcsönvevő felszámolójának adatai:
1. Neve, címe, telefonszáma:
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: .............................., ....... év ................... hó ..... nap
..................................................................... a kölcsönbe adó cégszerű aláírása
”
### 4. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez
„4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
ADATLAPa Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatás számításához
(A ........... év ........................ hó .........-i bérfizetési napon – a kölcsönbeadónál – fennálló adatok alapján)
| Sor- szám | 1. Kölcsönzött munkavállaló neve | 2. A kölcsönzés időszaka | 2. Társadalombiztosítási azonosító jel | 3. A szolgáltatási díjnak a bértartozás fedezésére szolgáló összege | 4. A támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- |
| 1. | | | | | |
| 2. | | | | | |
| 3. | | | | | |
| 4. | | | | | |
| 5. | | | | | |
| 6. | | | | | |
| 7. | | | | | |
| | | | Összesen: | | |
Kelt: .............................. hely, ....... év ................... hó .... nap
....................................................................... (a kölcsönbeadó cégszerű aláírása)
Melléklet:
- A felszámoló 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatása.
- A felszámoló 11. § (1) bekezdése szerinti tartozás elismerése.
”
### 1–4. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez