2012. évi XXXI. törvény — mi változott? 2012. április 16.

2. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 122. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni)

„c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól.”

(2) A Bv. tvr. a következő 122/A. §-al egészül ki:

„122/A. § (1) Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat a 122. § (4) bekezdésében előírtakon felül a többi elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

(2) A katona elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(3) E § alkalmazásában katona: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdése vagy a végrehajtás alatt fennáll.”

7. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

„a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,”

(2) Az Rtv. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.”

(3) Az Rtv. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza a 7/E. § (3) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait.”

9. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kivitelezőnek a kivitelezési eljárás befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.”

(2) A Ttv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerből kivonással felszabaduló gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja.”

(3) A Ttv. 47. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)

„b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,”

(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)

14. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha

a) magyar állampolgár,

b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,

c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,

d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,

e) emberkereskedelem áldozata, valamint

f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.

(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(3) Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha

a) bűncselekmény esetén

aa) a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa,

ab) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 32. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok

b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 83. § (1) bekezdés bb) és bc) alpontjában, c)–e) és h)–i) pontjában meghatározott ok

miatt került sor.”

(2) Az Ást. 10. § (3) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemben meg kell jelölni)

„a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,

b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei),

c) azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt,”

(3) Az Ást. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazolás hatályát veszti, ha

a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt jogerősen elutasítja, valamint a nyomozást bűncselekmény vagy bűncselekmény bizonyítottságának hiányában jogerősen megszünteti, vagy

b) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indult szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság a szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés a), f) vagy g) pontjai alapján megszünteti, vagy

c) az áldozat kérelmére került kiállításra és azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz.”

(4) Az Ást. 11. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást lezáró határozatát – ha az ügyben igazolást állítottak ki – közli az áldozatsegítő szolgálattal.

(7) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat a tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárásban és az ott eljáró szabálysértési hatóságra vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.”

(5) Az Ást. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából, megkeresésre

a) az adóhatóság az adótitokról,

b) a pénzügyi intézmény a banktitokról,

c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról,

d) a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetőeljárás állásáról,

e) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról,

f) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról

tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.

(2) Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt

a) azonnali pénzügyi segély iránti kérelem esetén a 4. § (3) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében,

b) kárenyhítés iránti kérelem esetén a 6. §-ban, a 8. §-ban és a 32. §-ban

meghatározott feltételek vizsgálatát kell érteni.”

(6) Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)

„a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,”

(7) Az Ást. 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)

„e) az e törvény szerinti szolgáltatás iránti kérelmet az áldozat tulajdon elleni szabálysértés áldozataként nyújtotta be és a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)–e) vagy h)–i) pontja alapján szüntették meg.”

(8) Az Ást. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem köteles visszafizetni az áldozat a pénzben nyújtott támogatást

a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, vagy

b) ha a cselekmény tulajdon elleni szabálysértés és ezt az erre hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, illetve bíróság jogerősen megállapította, vagy a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)–e) vagy h)–i) pontja alapján szüntették meg.”

(9) Az Ástv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A biztosító a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 éven belül, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel meglétének vizsgálata érdekében megküldött megkeresésre tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot a biztosítási titokról.”

(10) Az Ást. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat.”

15. § (1) A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Jogs. tv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási cselekményekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Jogs. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A befizetett pénzbírság és szabálysértési költség összege a központi költségvetés közvetlen bevétele.”

(3) A Jogs. tv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás vagy az adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg.”

(4) A Jogs. tv. Melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

18. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 30. pont d) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 30. pont a következő f) alponttal egészül ki:

„d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,

e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben,

f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.”

(2) A Kat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) működtet.”

(3) A Kat. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külső védelmi tervet a hatóság helyi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hatóság központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.”

(4) A Kat. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1%-a. Ha az üzemeltető termék előállításával foglalkozik és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék előállításához szükséges, hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.”

(5) A Kat. 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a tárgyévet megelőző év nettó árbevétele alapul vételével kell meghatározni. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.”

(6) A Kat. 80. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„c) a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, valamint a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés általános szabályait,”

(7) A Kat. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„e) az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagok – az azokhoz tartozó küszöbértékek – és ipari tevékenységek körét, valamint az eljáró hatóságokat,”

(8) A Kat. 80. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„j) a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, felhasználásának és ellenőrzésének módját, az eljáró hatóságokat, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezettek bejelentésének szabályait,”

(9) A Kat. 81. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)

„b) az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és működési rendjét, feladatait, a hatáskörüket és jogkörüket,”

20. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

### „A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai”

(2) A Ket. 94/A. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, – a 94. §-ban foglalt előírások keretei között – a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(5) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (6)–(8) bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.

(6) Ha az ügyfél a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.

(8) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a 29. § (5) bekezdésében meghatározott, rendelkezésre álló adatok közlésével.”

(3) A Ket. a 94/A. §-t követően a következő 94/B. §-sal egészül ki:

„94/B. § (1) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,

a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,

b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,

c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,

d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

(2) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében

a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,

b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.

(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”

(4) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Nincs helye fellebbezésnek]

„g) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen.”

(5) A Ket. 100. § (2) bekezdésében az „a), c)–f)” szövegrész helyébe az „a), c)–g)” szöveg lép.

(6) A Ket. 131. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a pénzfizetési kötelezettség olyan közigazgatási bírság, melyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével szemben szabtak ki, akkor a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a 131. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

(1b) A kötelezettet a megváltás elrendelése előtt előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásához. Az előzetes hozzájárulás megtagadása kizárja a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának elrendelését.

(1c) Nincs helye a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának, ha a kötelezett

a) a megváltásról szóló határozat meghozatalakor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét,

b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy,

c) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

(1d) A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.”

(7) A Ket. 141. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új j) ponttal egészül ki:

(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)

„h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult,

i) a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltását elrendelő határozatban foglaltaknak eleget tett, vagy

j) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.”

21. § (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) 2. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„25a. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,”

(2) Az Otrt. 9/B. § (1) bekezdésében a „nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek” szövegrész helyébe a „nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek” szöveg, a 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „továbbá szénhidrogén szállítóvezeték” szövegrész helyébe a „továbbá szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték” szöveg lép.

(3) Az Otrt. a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § E törvény 2. § 25a. pontja és 9/B. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.”

23. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 51. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi.”

(2) Az új Ötv. 106. § (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában saját bevétel:)

„d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;”

(3) Az új Ötv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:

„146/A. § Az 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzőre is átruházható.”

(4) Az új Ötv. 156. § (2) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Hatályát veszti)

„c) a 146/A. §.”

(5) Az új Ötv. 145. §-ában a „146. §” szövegrész helyébe a „146. §, 146/A. §” szöveg lép.

25. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkormányzati természetvédelmi őr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.”

(2) Az Fbtv. 23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A mezőőr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.”

(3) Az Fbtv. 23. § (5) bekezdésében a „halászati őrre” szövegrész helyébe a „halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult” szöveg lép.

26. § Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 5. melléklet 9. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„2012. évben EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi célú, a szociális városrehabilitációs célú, az egészségügyi alapellátást fekvő- és járóbeteg-szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik, és amelyek esetében – az egészségügyi alapellátással, a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos, valamint a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programjával érintett beruházások kivételével – az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2011. évben vagy azt követően született meg.”

27. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.”

29. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást” szövegrész helyébe a „szabálysértési elzárást” szöveg lép.

30. § A Ttv.

- a) 4. § d) pontjában a „kijelölt” szövegrész helyébe a „kijelölt vagy az Európai Bizottságnál bejelentett”,

- b) 4. § h) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „vagy”, valamint

- c) 22. § (3) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész helyébe az „éves”

szöveg lép.

31. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport. tv.) 71. § (1) bekezdés e) pontjában az „a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás” szövegrész helyébe a „szabálysértési kitiltás” szöveg lép.

32. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 165. § (2) bekezdésében az „és a szabálysértési hatóság emiatt” szövegrész helyébe az „és a bíróság emiatt” szöveg lép.

33. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Fetv.) 18/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában a „szabálysértésekről szóló törvényben vagy kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben” szöveg lép.

34. § Az Ást.

- a) 3. §-ában a „büntetőeljárás terheltjére” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás terheltjére és a szabálysértési eljárás alá vont személyre”,

- b) 4. § (3) bekezdésében az „a bűncselekmény következtében” szövegrész helyébe az „a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében”,

- c) 9. § (1) bekezdés a) pontjában az „a büntető eljárásbeli jogairól” szövegrész helyébe az „a büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól”,

- d) 9. § (1) bekezdés e) pontjában az „a bűncselekmény típusára” szövegrész helyébe az „a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés típusára”,

- e) 16. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) és c) pontja”,

- f) 16. § (4) bekezdésében a „büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint” szövegrész helyébe a „büntető-, szabálysértési vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóság, valamint”,

- g) 22. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetését” szövegrész helyébe a „bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését”,

- h) 24. § (1) bekezdésében az „a bűncselekmény következtében” szövegrész helyébe az „a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében”, valamint

- i) 45. § (3) bekezdésében a „hagyatéki eljárásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény”

szöveg lép.

35. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (1) bekezdés e) pontjában az „ ,illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy sikertelen volt” szövegrész helyébe az „ ,illetve annak végrehajtására nincs lehetőség” szöveg lép.

36. § A Jogs. tv.

- a) 18. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság” szöveg, a 18. § (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”,

- b) 28. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóságot”,

- c) 30. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”, a (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”, az „annak a települési önkormányzatnak a jegyzője” szövegrész helyébe „az az általános szabálysértési hatóság”,

- d) 30. § (3) bekezdésében a „ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, közérdekű munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye” szövegrész helyébe az „a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja” szöveg, valamint

- e) 31. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”

szöveg lép.

37. § Hatályát veszti:

- 1. a Bv. tvr. 122. § (2) bekezdésében a „ , külön jogszabályban meghatározott esetben rendőrségi fogdában” szövegrész,

- 2. az Ehi.

- a) 13. § a) pontja,

- b) 13/A. § záró szövegrészében a „súlyosan vagy ismételten” szövegrész,

- c) 13/B. § (1) bekezdése,

- 3. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (5) bekezdésében a „valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket” szövegrész, valamint a 95/A. § (6) bekezdés d) pontja,

- 4. az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. § e) pontjában az „és szabálysértést” szövegrész,

- 5. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 11. § c) pontja,

- 6. a Vgtv. 17. § (1) bekezdés c) pontja,

- 7. a Ttv. 14. § (6) bekezdés e) pontja,

- 8. a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (7) bekezdésében, valamint a 78/B. § (6) bekezdésében a „központi” szövegrész,

- 9. az Étv. 46/A. § (3) bekezdésében és a 49. § (3) bekezdésében az „a szabálysértési,” szövegrész,

- 10. a Tem. tv. 41. § (3) bekezdés g) pontja,

- 11. a Hjt. 134. § (2) bekezdés b) pontjában az „a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerint” szövegrész,

- 12. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 10. § (4) bekezdésében a „szabálysértési” szövegrész,

- 13. a Sport. tv. 76/A. § (7) bekezdésében a „központi” szövegrész,

- 14. az Fetv.

- a) 3/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „sportrendezvény rendjének megbontása,” szövegrész,

- b) 3/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „központi” szövegrész, valamint

- c) 18/E. § (5) bekezdése,

- 15. az Rtv.

- a) – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvénnyel megállapított – 6/A. § (5) bekezdése, valamint

- b) 84. § (2) bekezdés u) pontjában a „központi” szövegrész,

- 16. a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés d) pontjában a „sportrendezvény rendjének megbontása” szövegrész,

- 17. az Ást. 46. § (1) bekezdés c) pontja,

- 18. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontjában az „ , illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági” szövegrész, a 71. § (2) bekezdés 19. pontjában a „központi” szövegrész, a 81. § (2) bekezdés g) pontja, valamint

- 19. a Kat.

- a) 25. § (1) bekezdésében a „központi szerve” szövegrész, valamint

- b) 25. § (5) bekezdése.

„Melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására az alábbi szabálysértések esetén kerülhet sor:

1. Rendzavarás (Szabs. tv. 169. §),

2. Garázdaság (Szabs. tv. 170. §),

3. Tiltott kéjelgés (Szabs. tv. 172. §),

4. Veszélyes fenyegetés (Szabs. tv. 173. §),

5. Járművezetés az eltiltás tartama alatt (Szabs. tv. 176. §),

6. Lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs tv. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont],

7. Jogosulatlan vadászat (Szabs. tv. 178. §),

8. Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 182. §),

9. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 183. §),

10. Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Szabs. tv. 184. §),

11. Természetvédelmi szabálysértés (Szabs. tv 187. §),

12. Kábítószer-rendészeti szabálysértés (Szabs. tv. 199. §),

13. A Szabs. tv. XXVII. Fejezet alá tartozó szabálysértések,

14. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (Szabs. tv. 224. §),

15. Áru hamis megjelölése (Szabs. tv. 231. §),

16. Vízszennyezés (Szabs. tv. 245. §)”