2012. évi XXXI. törvény — mi változott? 2012. április 15.
A 2012. április 14. és 2012. április 15. között hatályba lépett módosítások. 277 sor került be, 322 sor került ki.
# 2012. évi XXXI. törvény
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról
#### 1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló2012. évi II. törvény módosítása
1. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 1. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
1. §
„(2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra,
#### 2. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása
a) amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és
2. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 122. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
b) amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli.”
(Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni)
(2) A Szabs. tv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól.”
„(3) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét.
(2) A Bv. tvr. a következő 122/A. §-al egészül ki:
(4) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél.”
„122/A. § (1) Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat a 122. § (4) bekezdésében előírtakon felül a többi elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.
(3) A Szabs. tv. 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
(2) A katona elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései megfelelően irányadók.
„23. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül
(3) E § alkalmazásában katona: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdése vagy a végrehajtás alatt fennáll.”
a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt szabály az irányadó,
#### 3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
3. §
c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
#### 4. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.
4. §
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
#### 5. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki,
5. §
b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül,
#### 6. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták.
6. §
(3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
#### 7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
(4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor
7. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni;
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)
b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a százötvenezer forintot.
„a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,”
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.”
(2) Az Rtv. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A Szabs. tv. 24. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.”
„(1) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.”
(3) Az Rtv. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(5) A Szabs. tv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza a 7/E. § (3) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait.”
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnokát
#### 8. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
a) az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról,
8. §
b) a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint
#### 9. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
c) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra átváltoztatásról.”
9. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) A Szabs. tv. 62. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A kivitelezőnek a kivitelezési eljárás befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.”
„62. § (1) A tanúk meghallgatása egyenként – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – lehetőség szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távolmaradása nem akadálya a tanú meghallgatásának.
(2) A Ttv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerből kivonással felszabaduló gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja.”
(3) A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.
(3) A Ttv. 47. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték más bizonyítási eszközzel nem pótolható.
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)
(5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatása esetén mellőzni kell a hamis tanúzás és a hamis vád jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
„b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,”
(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatásán törvényes képviselője is részt vehet.
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
(7) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást, továbbá, ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését.
#### 10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
(8) A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni.”
10. §
(7) A Szabs. tv. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
#### 11. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
„(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni.”
11. §
(8) A Szabs. tv. 72. § (2) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
#### 12. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
„(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az eljárás alá vont, illetve helyszíni bírsággal sújtott személynek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a Kormány által rendeletben kijelölt intézményben a megadott határnapon nem jelenik meg.
12. §
(5) A szabálysértési hatóságnak az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a szabálysértési eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés napját megelőző napig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi. Az elővezetés az ügyész által hozott határozatig nem hajtható végre.”
#### 13. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
(9) A Szabs. tv. 73. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
13. §
„(5) A szabálysértési őrizettel és az annak tartamát meghosszabbító végzéssel szemben az eljárás alá vont személy és az eljárás alá vont személy képviselője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A szabálysértési őrizettel szemben benyújtott fellebbezést a helyi bíróság a tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést a törvényszék az érdemi végzés ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.”
#### 14. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló2005. évi CXXXV. törvény módosítása
(10) A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:
14. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabálysértési költség)
„1. § (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha
„d) a közérdekű munka büntetés végzéséhez beszerzett foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat költsége.”
a) magyar állampolgár,
(11) A Szabs. tv. 95. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
„(1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot képviselőjével is közölni kell. Ha az eljárásban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-ában meghatározott igazolást állítottak ki, az eljárást lezáró határozatot az áldozatsegítő szolgálattal is közölni kell.
c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,
(2) A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító vagy az eljárást megszüntető határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.”
d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,
(12) A Szabs. tv. 99. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
e) emberkereskedelem áldozata, valamint
„(6) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a helyszíni bírság kötelező mértékét.
f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.
(7) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor
(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni;
(3) Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha
b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a hetvenezer forintot.
a) bűncselekmény esetén
(8) A helyszíni bírság kiszabása során, ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó több szabálysértés elbírálására kerül sor, az elkövetett szabálysértésekhez rendelt helyszíni bírságok közül a legmagasabb bírságot kell alkalmazni.
aa) a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa,
(9) Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az ötvenezer forintot, ismételt elkövetés esetén a hetvenezer forintot.
ab) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 32. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok
(10) A (2) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértéseket.”
b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 83. § (1) bekezdés bb) és bc) alpontjában, c)–e) és h)–i) pontjában meghatározott ok
(13) A Szabs. tv. 104. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
miatt került sor.”
„(3) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt – ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak – nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.”
(2) Az Ást. 10. § (3) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(14) A Szabs. tv. 105. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
(A kérelemben meg kell jelölni)
„(1) Az érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának.”
„a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,
(15) A Szabs. tv. 108. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei),
„(4) A bíróság eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.”
c) azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt,”
(16) A Szabs. tv. 112. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
(3) Az Ást. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az eljárás alá vont személy, a képviselő, illetve a sértett a tárgyaláson vagy azon kívül a kifogást visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti. Ez esetben a szabálysértési hatóság határozata a visszavonás bejelentésének, illetve a bírósághoz érkezésének napján jogerőre emelkedik. Az eljárás alá vont személy képviselője kifogását csak az eljárás alá vont személy egyetértésével vonhatja vissza.”
„(4) Az igazolás hatályát veszti, ha
(17) A Szabs. tv. 120. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt jogerősen elutasítja, valamint a nyomozást bűncselekmény vagy bűncselekmény bizonyítottságának hiányában jogerősen megszünteti, vagy
„(5) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt, ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak, nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.”
b) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indult szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság a szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés a), f) vagy g) pontjai alapján megszünteti, vagy
(18) A Szabs. tv. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
c) az áldozat kérelmére került kiállításra és azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz.”
„134. § (1) A fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.
(4) Az Ást. 11. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
(2) Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
„(6) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást lezáró határozatát – ha az ügyben igazolást állítottak ki – közli az áldozatsegítő szolgálattal.
(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.
(7) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat a tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárásban és az ott eljáró szabálysértési hatóságra vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.”
(4) A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha:
(5) Az Ást. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
a) a törvényes képviselő a szabálysértést a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
„13. § (1) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából, megkeresésre
b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,
a) az adóhatóság az adótitokról,
c) a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.
b) a pénzügyi intézmény a banktitokról,
(5) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője vagy gondozója az értesítés ellenére nem jelenik meg, úgy részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell azzal, hogy a határozattal szemben jogorvoslattal élhet.
c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról,
(6) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
d) a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetőeljárás állásáról,
(7) Fiatalkorúval szemben a 102. § (1) bekezdése, valamint a 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján csak intézkedés alkalmazható.”
e) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról,
(19) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
f) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról
„(4) A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével – ha nem azonos a szabálysértés miatt eljáró hatósággal – értesíti a lakóhely szerinti általános szabálysértési hatóságot, valamint a szabálysértési nyilvántartó szervet a helyszíni bírság kiszabásáról.”
tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.
(20) A Szabs. tv. 142. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
(2) Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt
„142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető – ha vele szemben a 10. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn – a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél. Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.
a) azonnali pénzügyi segély iránti kérelem esetén a 4. § (3) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében,
(2) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik. Az állami foglalkoztatási szerv a 144. § (4) és (8) bekezdésében foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát – a nyilvántartása alapján – felajánlani.
b) kárenyhítés iránti kérelem esetén a 6. §-ban, a 8. §-ban és a 32. §-ban
(3) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.
meghatározott feltételek vizsgálatát kell érteni.”
(4) Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a szabálysértési hatóságot, vagy a 141. § (2) bekezdésben meghatározott hatóságot,
(6) Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) az elfogadott jelentkezésről és a teljesítés megkezdésének időpontjáról,
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
b) a közérdekű munka teljesítéséről, valamint
„a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,”
c) arról, ha az elkövető a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a teljesített munkaórák megjelölésével.
(7) Az Ást. 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át, azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
(6) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén köteles a foglalkozás-egészségügyi alkalmasság igazolására.”
„e) az e törvény szerinti szolgáltatás iránti kérelmet az áldozat tulajdon elleni szabálysértés áldozataként nyújtotta be és a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)–e) vagy h)–i) pontja alapján szüntették meg.”
(21) A Szabs. tv. 144. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
(8) Az Ást. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § (1) A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem köteles visszafizetni az áldozat a pénzben nyújtott támogatást
(2) A bíróság által kiszabott közérdekű munkát az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv hajtja végre.
a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, vagy
(3) Ha az elkövető munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munkát a bíróság szabálysértési elzárás büntetésre változtatja át.
b) ha a cselekmény tulajdon elleni szabálysértés és ezt az erre hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, illetve bíróság jogerősen megállapította, vagy a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)–e) vagy h)–i) pontja alapján szüntették meg.”
(4) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése – az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől – tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv – az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével – foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(9) Az Ástv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
(5) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.
„(2a) A biztosító a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 éven belül, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel meglétének vizsgálata érdekében megküldött megkeresésre tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot a biztosítási titokról.”
(6) A közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölése során az állami foglalkoztatási szerv figyelembe veszi a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét is.
(10) Az Ást. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(7) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi.
„(1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat.”
(8) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető – figyelemmel egészségi állapotára – előreláthatóan képes elvégezni.
#### 15. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
(9) Az állami foglalkoztatási szerv a szabálysértési hatóságot a 142. § (4) bekezdése szerinti esetekben értesíti.
15. § (1) A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Jogs. tv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(10) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.”
„(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási cselekményekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.”
(22) A Szabs. tv. a következő 106/A. alcímmel és 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
(2) A Jogs. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106/A. A közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartása
„33. § A befizetett pénzbírság és szabálysértési költség összege a központi költségvetés közvetlen bevétele.”
144/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkával sújtott és a 142. § (1) bekezdése alapján közérdekű munkát vállalt elkövetőkről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás).
(3) A Jogs. tv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(2) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza
„(3) A 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás vagy az adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg.”
a) a foglalkoztató megnevezését, elérhetőségét,
(4) A Jogs. tv. Melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
b) a közérdekű munka jellegét, a munkakör megnevezését, leírását,
#### 16. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló2007. évi XLVIII. törvény módosítása
c) a foglalkoztató által igényelt létszámot,
16. §
d) a munkavégzés helyét,
#### 17. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
e) a munkavégzés tartamát,
17. §
f) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékét,
#### 18. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon végezhető-e,
18. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 30. pont d) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 30. pont a következő f) alponttal egészül ki:
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
„d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,
i) a munka végzéséhez szükséges
e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben,
ia) iskolai végzettségre, szakképesítésre,
f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.”
ib) foglalkozás-egészségügyi alkalmasság mértékére és az alkalmasság hiánya miatt kizárt munkakörökre,
(2) A Kat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
j) a foglalkoztatónál munkába állított elkövető vonatkozásában
„7. § A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) működtet.”
ja) az elkövető 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosításra,
(3) A Kat. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
jb) a kiszabott vagy a 142. § (1) bekezdése szerint vállalt közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
„(2) A külső védelmi tervet a hatóság helyi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hatóság központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.”
jc) az e)–g) pontokban foglaltak meghatározására,
(4) A Kat. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
jd) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
„(3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1%-a. Ha az üzemeltető termék előállításával foglalkozik és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék előállításához szükséges, hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.”
je) az elkövető iskolai végzettségre, szakképesítésre,
(5) A Kat. 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
jf) az elkövető foglalkozás-egészségügyi alkalmasságára és annak igazolására
„(8) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a tárgyévet megelőző év nettó árbevétele alapul vételével kell meghatározni. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.”
vonatkozó adatokat.
(6) A Kat. 80. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)–i) pontjában foglalt adatokat a honlapján közzéteszi.
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
(4) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglalt adatokat a közérdekű munka büntetést, illetve a 142. § (1) bekezdés szerint közérdekű munka vállalását eredményező szabálysértés büntethetőségének elévüléséig kezeli.
„c) a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, valamint a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés általános szabályait,”
(5) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatóként
(7) A Kat. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzati társulás,
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
b) a költségvetési szerv,
„e) az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagok – az azokhoz tartozó küszöbértékek – és ipari tevékenységek körét, valamint az eljáró hatóságokat,”
c) az állami, az önkormányzati fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény,
(8) A Kat. 80. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
d) az egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény, valamint
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
e) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés f)–j) pontjában meghatározott közfoglalkoztató
„j) a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, felhasználásának és ellenőrzésének módját, az eljáró hatóságokat, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezettek bejelentésének szabályait,”
vehető nyilvántartásba.
(9) A Kat. 81. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Az (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdés a)–i) pontjaiban foglalt adatokat.
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
(7) A foglalkoztatói nyilvántartásból a 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, az ott meghatározott célból jogosultak adatot átvenni.”
„b) az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és működési rendjét, feladatait, a hatáskörüket és jogkörüket,”
(23) A Szabs. tv. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
#### 19. Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény módosítása
„(5) A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adataihoz.”
19. §
(24) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
#### 20. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény módosítása
„(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat az előkészítő eljárást lefolytató szerv vagy az általános szabálysértési hatóság is közölheti.
20. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
(5) Ha a perújítás eredményeként a bíróság a 132. § (1) bekezdés első fordulata szerinti határozatot hozza, akkor a perújítási ügyben eljáró bíróság közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek az alapügyben a 153. § (2) bekezdése alapján közölt adatoktól.”
### „A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai”
(25) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
(2) A Ket. 94/A. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 39. § (2) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy esetében – amennyiben számukra a közvetlen elektronikus úton történő hozzáférés feltételei nem adottak – az (1) bekezdés d) pontja szerinti közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétel keretében az adatok átvétele rövid úton is végezhető.”
„(4) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, – a 94. §-ban foglalt előírások keretei között – a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
(26) A Szabs. tv. 160. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
(5) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (6)–(8) bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.
„(3) A 157. § (5) bekezdése szerinti esetben az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv – az adathozzáféréshez való jogosultság ellenőrzését követően – telefonon továbbítja, ilyen esetben szóban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.”
(6) Ha az ügyfél a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(27) A Szabs. tv. 161. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
(7) Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.
„(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintett kérelmére a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában, valamint a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokra tekintettel, a kérelemben megjelölt körben, célra hatósági bizonyítványt állít ki.”
(8) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a 29. § (5) bekezdésében meghatározott, rendelkezésre álló adatok közlésével.”
(28) A Szabs. tv. 164. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
(3) A Ket. a 94/A. §-t követően a következő 94/B. §-sal egészül ki:
„164. § (1) A szabálysértési eljárásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
„94/B. § (1) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
(2) A szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a bíróságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosultak a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által rendeletben meghatározottak szerint végzik a szabálysértési statisztikai adatok gyűjtését és szolgáltatását.”
a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
(29) A Szabs. tv. 174. §-a és azt megelőző 129. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
„129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel
c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
174. § Aki
d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez,
e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz,
(2) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel,
a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,
szabálysértést követ el.”
b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(30) A Szabs. tv. a következő 137/A. alcímmel és 183/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”
„137/A. Jogosulatlan címhasználat
(4) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
183/A. § (1) Aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetve kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel, szabálysértést követ el.
[Nincs helye fellebbezésnek]
(2) Aki közterületen, mások előtt
„g) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen.”
a) a rendvédelmi szervek, illetve a Magyar Honvédség rendszeresített egyenruháját, azonosításra szolgáló jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
(5) A Ket. 100. § (2) bekezdésében az „a), c)–f)” szövegrész helyébe az „a), c)–g)” szöveg lép.
b) a vöröskereszt-mozgalomhoz tartozó vagy más humanitárius, illetve egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosulatlanul használja, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
(6) A Ket. 131. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
szabálysértést követ el.
„(1a) Ha a pénzfizetési kötelezettség olyan közigazgatási bírság, melyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével szemben szabtak ki, akkor a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a 131. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”
(1b) A kötelezettet a megváltás elrendelése előtt előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásához. Az előzetes hozzájárulás megtagadása kizárja a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának elrendelését.
(31) A Szabs. tv. a következő 153/A. alcímmel és 199/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
(1c) Nincs helye a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának, ha a kötelezett
„153/A. Gyógyszerrendészeti szabálysértés
a) a megváltásról szóló határozat meghozatalakor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét,
199/A. § (1) Aki
b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy,
a) engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, illetőleg a forgalomból kivont vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz vagy indokolatlan mennyiségben tart, Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart,
c) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
b) olyan gyógyszert készít vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amely a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg,
(1d) A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.”
szabálysértést követ el.
(7) A Ket. 141. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új j) ponttal egészül ki:
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.
(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes szükségleteinek kielégítését célozza.”
„h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult,
(32) A Szabs. tv. a következő 156/A. alcímmel és 202/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
i) a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltását elrendelő határozatban foglaltaknak eleget tett, vagy
„156/A. Tiltott fürdés
j) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.”
202/A. § (1) Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el.
#### 21. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.”
21. § (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) 2. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(33) A Szabs. tv. a következő 169/A. alcímmel és 215/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:)
„169/A. Polgári védelmi kötelezettség megsértése
„25a. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,”
215/A. § Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki polgári védelmi kötelezettségével összefüggő bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz eleget, szabálysértést követ el.”
(2) Az Otrt. 9/B. § (1) bekezdésében a „nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek” szövegrész helyébe a „nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek” szöveg, a 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „továbbá szénhidrogén szállítóvezeték” szövegrész helyébe a „továbbá szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték” szöveg lép.
(34) A Szabs. tv. a következő 169/B. alcímmel és 215/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
(3) Az Otrt. a következő 32. §-sal egészül ki:
„169/B. Honvédelmi kötelezettség megszegése
„32. § E törvény 2. § 25a. pontja és 9/B. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.”
215/B. § Az a hadköteles személy, aki törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségének vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el.”
#### 22. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
(35) A Szabs. tv. 238. §-a és azt megelőző 192. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
22. §
„192. Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala
#### 23. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
238. § Aki élelmiszer-előállítási vagy -forgalmazási tevékenységet engedély vagy bejelentés nélkül végez, szabálysértést követ el.”
23. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 51. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
(36) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi.”
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
(2) Az új Ötv. 106. § (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„a) a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásának rendjét, a szabálysértési eljárás, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közérdekű munka végrehajtásának,”
(E törvény alkalmazásában saját bevétel:)
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
„d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;”
(37) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(3) Az új Ötv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
„146/A. § Az 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzőre is átruházható.”
„d) az államháztartásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közlekedésért, a halgazdálkodásért, az erdőgazdálkodásért, a természetvédelemért, az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a helyszíni bírságolás végrehajtásának, a helyszíni bírságolást igazoló nyomtatvány kialakításának,”
(4) Az új Ötv. 156. § (2) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(Hatályát veszti)
(38) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„c) a 146/A. §.”
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
(5) Az új Ötv. 145. §-ában a „146. §” szövegrész helyébe a „146. §, 146/A. §” szöveg lép.
„e) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter egyetértésével és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével a szabálysértési elzárás végrehajtásának”
#### 24. A fővárosi és megyei kormányhivatal szabálysértési feladatellátásához szükséges intézkedések
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
24. § (1) A 2. mellékletben meghatározott módon a fővárosi és megyei kormányhivatalok általános szabálysértési hatósági feladatainak ellátása érdekében 2012. április 15-ével a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek át a települési önkormányzat által a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatálybalépését megelőzően általános szabálysértési hatósági feladatainak ellátása körében, legalább részmunkaidőben foglalkoztatott, jogi, igazgatásszervezői vagy ezekhez hasonló felsőfokú végzettségű, nem vezető beosztású köztisztviselői (a továbbiakban: foglalkoztatott).
(39) A Szabs. tv. 251. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
(2) A foglalkoztatott közszolgálati jogviszonya a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszony határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a közszolgálati jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.
„(3) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Szabs. tv.”
(3) A jogviszony átalakulását követő negyvenöt napon belül a foglalkoztatottat a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét megállapítani.
(40) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
(4) Az átalakult jogviszony esetén a foglalkoztatottnak a kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
„(4) Azokat a 2012. április 15-e előtt elkövetett cselekményeket, amelyek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 138/A. §-ának a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény 253. § (2) bekezdésével megállapított a) pontja alapján nem minősülnek bűncselekménynek e törvény szerint szabálysértésként kell elbírálni.
(5) A foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá való átalakulására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 229. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt 2012. április 15. napján folyamatban lévő nyomozás, illetve büntetőeljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy – ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki – a szabálysértési hatósághoz kell áttenni. Ilyen esetben az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a büntető ügyben eljárt bíróság a büntetőeljárás során szerzett be.”
#### 25. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló1997. évi CLIX. törvény módosítása
#### 2. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása
25. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
2. §
„(3) Az önkormányzati természetvédelmi őr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.”
#### 3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
(2) Az Fbtv. 23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
3. §
„(3a) A mezőőr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.”
#### 4. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
(3) Az Fbtv. 23. § (5) bekezdésében a „halászati őrre” szövegrész helyébe a „halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult” szöveg lép.
4. §
#### 26. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
#### 5. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
26. § Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 5. melléklet 9. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
5. §
„2012. évben EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi célú, a szociális városrehabilitációs célú, az egészségügyi alapellátást fekvő- és járóbeteg-szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik, és amelyek esetében – az egészségügyi alapellátással, a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos, valamint a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programjával érintett beruházások kivételével – az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2011. évben vagy azt követően született meg.”
#### 6. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
#### 27. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
6. §
27. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
#### 7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
„(8) A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.”
7. §
#### 28. Módosító rendelkezések
#### 8. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
28. §
8. §
29. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást” szövegrész helyébe a „szabálysértési elzárást” szöveg lép.
#### 9. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
30. § A Ttv.
9. §
- a) 4. § d) pontjában a „kijelölt” szövegrész helyébe a „kijelölt vagy az Európai Bizottságnál bejelentett”,
- b) 4. § h) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „vagy”, valamint
- c) 22. § (3) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész helyébe az „éves”
#### 10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
szöveg lép.
10. §
31. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport. tv.) 71. § (1) bekezdés e) pontjában az „a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás” szövegrész helyébe a „szabálysértési kitiltás” szöveg lép.
#### 11. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
32. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 165. § (2) bekezdésében az „és a szabálysértési hatóság emiatt” szövegrész helyébe az „és a bíróság emiatt” szöveg lép.
11. §
33. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Fetv.) 18/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában a „szabálysértésekről szóló törvényben vagy kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben” szöveg lép.
#### 12. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
34. § Az Ást.
12. §
- a) 3. §-ában a „büntetőeljárás terheltjére” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás terheltjére és a szabálysértési eljárás alá vont személyre”,
- b) 4. § (3) bekezdésében az „a bűncselekmény következtében” szövegrész helyébe az „a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében”,
- c) 9. § (1) bekezdés a) pontjában az „a büntető eljárásbeli jogairól” szövegrész helyébe az „a büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól”,
- d) 9. § (1) bekezdés e) pontjában az „a bűncselekmény típusára” szövegrész helyébe az „a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés típusára”,
- e) 16. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) és c) pontja”,
- f) 16. § (4) bekezdésében a „büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint” szövegrész helyébe a „büntető-, szabálysértési vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóság, valamint”,
- g) 22. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetését” szövegrész helyébe a „bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését”,
- h) 24. § (1) bekezdésében az „a bűncselekmény következtében” szövegrész helyébe az „a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében”, valamint
- i) 45. § (3) bekezdésében a „hagyatéki eljárásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény”
#### 13. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
szöveg lép.
13. §
35. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (1) bekezdés e) pontjában az „ ,illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy sikertelen volt” szövegrész helyébe az „ ,illetve annak végrehajtására nincs lehetőség” szöveg lép.
#### 14. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló2005. évi CXXXV. törvény módosítása
36. § A Jogs. tv.
14. §
- a) 18. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság” szöveg, a 18. § (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”,
- b) 28. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóságot”,
- c) 30. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”, a (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”, az „annak a települési önkormányzatnak a jegyzője” szövegrész helyébe „az az általános szabálysértési hatóság”,
- d) 30. § (3) bekezdésében a „ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, közérdekű munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye” szövegrész helyébe az „a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja” szöveg, valamint
- e) 31. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”
#### 15. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
szöveg lép.
15. §
#### 16. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló2007. évi XLVIII. törvény módosítása
16. §
#### 17. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
17. §
#### 18. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
18. §
#### 19. Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény módosítása
19. §
#### 20. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény módosítása
20. §
#### 21. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
21. §
#### 22. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
22. §
#### 23. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
23. §
#### 24. A fővárosi és megyei kormányhivatal szabálysértési feladatellátásához szükséges intézkedések
24. §
#### 25. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló1997. évi CLIX. törvény módosítása
25. §
#### 26. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
26. §
#### 27. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
27. §
#### 28. Módosító rendelkezések
28. § A Szabs. tv.
- 1. 39. § (2) bekezdés g) pontjában, a 242. § (3) bekezdésében, valamint a 243. § (2) bekezdésében az „az erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész helyett az „az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője”,
- 2. 53. § (1) bekezdésében, valamint az 55. § (1) bekezdésében a „meghatalmazott személy” szövegrész helyett a „meghatalmazott nagykorú személy”,
- 3. 101. § (8) bekezdésében az „elmulasztja az idézést” szövegrész helyett az „az idézésre nem jelenik meg”,
- 4. 106. § (2) bekezdésében a „41. § (1) bekezdése” szövegrész helyett a „42. § (2) bekezdése”,
- 5. 124. § (3) bekezdésében a „jogi képviselőt rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott képviselője” szövegrész helyett az „ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott ügyvédje”,
- 6. 147. § (3) bekezdésében az „ – a szabálysértési elzárás büntetés és a bíróság által kiszabott pénzbírság kivételével – ” szövegrész helyett az „ – a bíróság által kiszabott büntetés kivételével – ” szöveggel, a 147. § (4) bekezdésében az „elzárás büntetést vagy pénzbírságot” szövegrész helyébe az „elzárás büntetést, közérdekű munkát vagy pénzbírságot”,
- 7. 153. § (2) bekezdés h) és l) pontjában a „pénzbírság helyébe” szövegrész helyett a „pénzbírság, helyszíni bírság helyébe”,
- 8. 153. § (2) bekezdés i) pontjában a „pénzbírság szabálysértési” szövegrész helyett a „pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési”,
- 9. 153. § (3) bekezdésében a „számára a (2) bekezdésben” szövegrész helyett a „számára a (2) bekezdésben, a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása számára a 154. § (2) bekezdésben, a személyazonosító adatok nyilvántartása számára vagy a 151. § (2) bekezdésben”,
- 10. 153. § (3) bekezdés b) pontjában az „amelynél az eljárás indult” szövegrész helyett az „amely az ügyben érdemi döntést hozott”,
- 11. 157. § (1) bekezdés d) pontjában a „vagy személy az e törvényben” szövegrész helyett a „vagy személy, valamint az állami foglalkoztatási szerv az e törvényben”,
- 12. a 177. § (4) bekezdésében az „az erdészeti szakszemélyzet tagja” szövegrész helyett az „az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője”,
- 13. 185. § (3) bekezdésében a „szabálysértési hatóság” szövegrész helyett a „szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy”,
- 14. 188. §-ában az „Aki nyilvántartásba vett egyház” szövegrész helyett az „Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség”,
- 15. 201. § (3) bekezdésében a „sportról szóló törvényben meghatározottak szerint eltiltották” szövegrész helyett a „sportról szóló törvényben, a sportrendezvény látogatásától eltiltották”,
- 16. 209. § (1) bekezdésében a „vámbevétel csökkenése” szövegrész helyett a „vagyoni hátrány”,
- 17. 209. § (2) bekezdésében a „vámbevétel csökkenésének” szövegrész helyett a „vagyoni hátrány”,
- 18. 209. § (4) bekezdés b) pontjában a „vámbevétel-csökkenés” szövegrész helyett a „vagyoni hátrány”,
- 19. 223. §-át megelőző 117. pont alcímében a „készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos” szövegrész helyett a „készülékkel kapcsolatos”,
- 20. 232. §-ában a „húszezer” szövegrész helyett az „ötvenezer”,
- 21. 236. § (1) bekezdésében a „jó minőségű termékként értékesít” szövegrész helyett a „jó minőségű termékként előállít, értékesít”,
- 22. 243. § (1) bekezdés a) pontjában az „ – az állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabadon szedhető virág, vadgyümölcs, moha, gomba és gyógynövény kivételével – ” szövegrész helyett az „ – a fakitermelés, a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása, valamint az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése kivételével – ”,
- 23. 244. §-ában a „hatósági feladatokat ellátó személy, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a mezőőr, illetőleg a halászati őr” szövegrész helyett a „hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a mezőőr, illetve a halászati őr”,
- 24. 250. § (2) bekezdés b) pontjában az „adatszolgáltatás” szövegrész helyett az „adatközlés”,
- 25. 250. § (3) bekezdésében a „pénzügyi szabálysértések” szövegrész helyett a „vámszabálysértések”, valamint
- 26. 252. § (1) bekezdésében a „hatálybalépésekor folyamatban levő” szövegrész helyett a „hatályba-lépése előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban levő”
szöveggel lép hatályba.
29–36. §
#### 29. Hatályon kívül helyező rendelkezések
37. §
37. § Hatályát veszti:
- 1. a Bv. tvr. 122. § (2) bekezdésében a „ , külön jogszabályban meghatározott esetben rendőrségi fogdában” szövegrész,
- 2. az Ehi.
- a) 13. § a) pontja,
- b) 13/A. § záró szövegrészében a „súlyosan vagy ismételten” szövegrész,
- c) 13/B. § (1) bekezdése,
- 3. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (5) bekezdésében a „valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket” szövegrész, valamint a 95/A. § (6) bekezdés d) pontja,
- 4. az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. § e) pontjában az „és szabálysértést” szövegrész,
- 5. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 11. § c) pontja,
- 6. a Vgtv. 17. § (1) bekezdés c) pontja,
- 7. a Ttv. 14. § (6) bekezdés e) pontja,
- 8. a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (7) bekezdésében, valamint a 78/B. § (6) bekezdésében a „központi” szövegrész,
- 9. az Étv. 46/A. § (3) bekezdésében és a 49. § (3) bekezdésében az „a szabálysértési,” szövegrész,
- 10. a Tem. tv. 41. § (3) bekezdés g) pontja,
- 11. a Hjt. 134. § (2) bekezdés b) pontjában az „a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerint” szövegrész,
- 12. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 10. § (4) bekezdésében a „szabálysértési” szövegrész,
- 13. a Sport. tv. 76/A. § (7) bekezdésében a „központi” szövegrész,
- 14. az Fetv.
- a) 3/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „sportrendezvény rendjének megbontása,” szövegrész,
- b) 3/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „központi” szövegrész, valamint
- c) 18/E. § (5) bekezdése,
- 15. az Rtv.
- a) – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvénnyel megállapított – 6/A. § (5) bekezdése, valamint
- b) 84. § (2) bekezdés u) pontjában a „központi” szövegrész,
- 16. a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés d) pontjában a „sportrendezvény rendjének megbontása” szövegrész,
- 17. az Ást. 46. § (1) bekezdés c) pontja,
- 18. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontjában az „ , illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági” szövegrész, a 71. § (2) bekezdés 19. pontjában a „központi” szövegrész, a 81. § (2) bekezdés g) pontja, valamint
- 19. a Kat.
- a) 25. § (1) bekezdésében a „központi szerve” szövegrész, valamint
- b) 25. § (5) bekezdése.
#### 30. Hatályba nem lépő rendelkezések
38. § Nem lép hatályba a Szabs. tv.
38. §
- 1. 141. § (2) és (3) bekezdésében a „hatáskörű” szövegrész,
- 2. 196. § (3) bekezdése, valamint
- 3. 215. § (2) bekezdésében az „és az erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész.
#### 31. Hatálybalépés
39. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. április 14-én lép hatályba.
⋯ 397 változatlan sor ⋯