§Nyílt Jogtár

2011. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2015. március 30.

A 2014. november 17. és 2015. március 30. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 10 sor került ki.

Előző módosítás (2014. november 17.)Következő módosítás (2017. április 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
16 változatlan sor ⋯
- 4. belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
- 5. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;
- 6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem;
- 7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
- 7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
- 8.
- 9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;
- 10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
8 változatlan sor ⋯
- 18. mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;
- 19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
- 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;
- 21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
- 21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
- 22. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;
- 23. mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;
- 24. mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;
- 25.
- 25. őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
- 25a. őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
- 26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;
- 27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;
- 28. referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;
97 változatlan sor ⋯
- a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
- b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette,
- c) elemi káreseményt szenvedett el,
- d) 30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
- d) 15%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
- e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,
- f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
- g) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és
9 változatlan sor ⋯
(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (346) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.
12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.
(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.
(3) Amennyiben a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz tárgyévre vonatkozóan rendelkezésre álló összege a 11. § (2) és (5) bekezdésére is figyelemmel nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell.
(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-jétől a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt, belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, téli fagykárt, valamint viharkárt kell figyelembe venni.
(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt, belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, őszi fagykárt, téli fagykárt vagy viharkárt kell figyelembe venni.
(5) A mezőgazdasági árvízkár utáni kárenyhítő juttatás kifizetése
95 változatlan sor ⋯
kezelése, nyilvánossága
17. § (1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév augusztus 31-ig köteles átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére az e törvény végrehajtására szolgáló, a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
17. § (1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig köteles átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére az e törvény végrehajtására szolgáló, a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
- a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
- b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),
32 változatlan sor ⋯
18. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.
(1a) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:
- a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
84 változatlan sor ⋯
- i) természeti esemény miatt egyes mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében igénybe vehető támogatás igénybevételének részletes szabályait,
- j) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait,
- k) a kárenyhítő juttatások kifizetési terve elkészítésének határidejét,
- l) a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat
- l) a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat,
- m) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait
rendeletben állapítsa meg.
12 változatlan sor ⋯
- a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikke,
- b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet,
- c) a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.1. és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezetei, és
- d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet termény-, állat- és növénybiztosításról szóló 37. cikke
- d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet termény-, állat- és növénybiztosításról szóló 37. cikke,
- e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet, és
- f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
#### 28–31. §
28. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LV. törvénnyel megállapított 11. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti jogosultsági feltételekhez kapcsolódó elektronikus eljárásokat a 2015. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.
#### 29–31. §