2011. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2014. november 17.

A 2014. november 1. és 2014. november 17. között hatályba lépett módosítások. 128 sor került be, 87 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. november 1.)Következő módosítás (2015. március 30.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 10 változatlan sor ⋯

2. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:

- 1. aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el;

- 2. aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 2. aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 2a. átlaghozam: a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazott, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat;

- 3. belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás;

- 4. belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 4. belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 5. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

- 6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem;

- 7. elemi káresemény: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár;

- 7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

- 8.

- 9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

- 10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 11. használatban lévő termőföld: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület;

- 12. hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgyévi hozam különbsége;

- 13. hozamérték-csökkenés: a referenciahozam-érték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

- 14. jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;

- 15. jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 15. jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 16. kárenyhítő juttatás: a 7. § szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára történő kifizetés;

- 16/a. kármegállapítást támogató szervek: a káreseményeket kiváltó időjárási jelenségeket megfigyelő, arról adatokat gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatokat szolgáltató szervek (országos meteorológiai szerv, földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, vízügyi igazgatási szerv);

- 17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben foglaltakkal megegyezően megjelölt olyan terület, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége fennáll;

- 16/a. kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatot szolgáltató szerv;

- 17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben feltüntetett azon terület, amely alapján a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;

- 18. mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

- 19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

- 21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági árvízkár;

- 19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

- 21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

- 22. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;

- 23. mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;

- 24. mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;

- 25.

- 26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamaiból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett átlag;

- 27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;

- 28. referencia-időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak;

- 26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;

- 27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;

- 28. referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;

- 29. szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;

- 30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;

- 30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved;

- 31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;

- 32. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;

- 32. téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;

- 33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;

- 34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség;

- 35. viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

- 34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;

- 35. viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- d) együttesen legalább 10 hektár, a)–c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy

- e) együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak.

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, az elemi káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- a) a tárgyévben köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni és

- b) kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet.

(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.

(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.

7. § (1) A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a kárenyhítő juttatás kifizetésére az alábbi pénzforrások használhatóak fel:

⋯ 14 változatlan sor ⋯

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatók fel:

8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:

- a) az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

- b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.

- b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.

9. § (1) Az állam rendkívüli időjárási körülmények esetén az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelők részére a mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében – uniós jogi aktusban foglaltakkal összhangban – a központi költségvetésből biztosított pénzforrásból az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

#### 2. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei

11. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben és a 12. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

11. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

- a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

- b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette, és a mezőgazdasági káresemény tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolta,

- c) a hozamérték-csökkenést – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szerv által e törvényben foglaltak szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

- d) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30–áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta, és

- e) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette.

- c) elemi káreseményt szenvedett el,

- d) 30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,

- e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,

- f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,

- g) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és

- h) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(1a) Az (1) bekezdés h) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

(2) A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább tízezer forint.

(3) Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

(4) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(4) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult.

12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (346) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.

(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetett kártérítés összegével és a mezőgazdasági káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költségek értékével mérsékelni kell.

(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.

(3) Amennyiben a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz tárgyévre vonatkozóan rendelkezésre álló összege a 11. § (2) és (5) bekezdésére is figyelemmel nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt jégesőkárt, aszálykárt, belvízkárt, viharkárt, tavaszi fagykárt, felhőszakadáskárt, valamint téli fagykárt kell figyelembe venni.

(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-jétől a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt, belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, téli fagykárt, valamint viharkárt kell figyelembe venni.

(5) A mezőgazdasági árvízkár utáni kárenyhítő juttatás kifizetése

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) Az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-enyhítési szerv (1) bekezdésben foglaltak szerinti eljárásában hiánypótlásra, önkéntes hiánypótlásra, iratpótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

14. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki:

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

- a) a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és annak határidőben történő bejelentéséről,

- b) arról, hogy a hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,

- c) a kár helyéről, mértékéről, valamint

- d) a hozamérték-csökkenés mértékéről.

- a) a kockázatközösségben nem tag,

- b) a fizetési kötelezettségét maradéktalanul határidőre nem teljesítő,

- c) az igazolt kárbejelentéssel nem rendelkező, vagy

- d) az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő

(2) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt a termelő kérésére a hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is kiállítja.

mezőgazdasági termelő által benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti tényeket az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzés és a biztosítótól a 17. § (2) bekezdése alapján kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.

(4) A (3) bekezdés d) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

(4) Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes mezőgazdasági káreseményeket kiváltó időjárási jelenségekről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amely adatokat – ellenkező bizonyításáig – a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban kötelezően alkalmazni kell.

14. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárbejelentése alapján dönt:

(5) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a kár helyét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával kell meghatározni.

- a) a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről,

- b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,

- c) arról, hogy a várható hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,

- d) a kár helyéről, és

- e) a várható hozamcsökkenés mértékéről.

(2) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:

- a) az elemi káresemény megtörténtéről,

- b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,

- c) arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,

- d) a kár helyéről,

- e) a hozamcsökkenés mértékéről, és

- f) az üzemi szintű hozamérték-csökkenés mértékéről.

(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szintű hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti tényeket a kármegállapítást támogató szerv adatain alapuló kockázatelemzés eredményei szerint lefolytatott adminisztratív- vagy helyszíni ellenőrzés megállapításaira alapozva, továbbá a 17. § (2) bekezdése alapján a biztosítótól kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes káreseményt kiváltó időjárási jelenségről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben a feltűntetett adat helyességét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A helyesnek vélelmezett adatot a törvény hatálya alá tartozó eljárásban kötelezően alkalmazni kell.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a kár helyét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával kell meghatározni.

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a hozamérték-csökkenés mértékét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítvány adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelem ellenőrzött adatából készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(8) Az agrárkár-enyhítési eljárás során kiállított valamennyi hatósági bizonyítvány tárgyi illetékmentes.

(8) Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében az elsőfokú hatósági döntés meghozatalára irányuló eljárás tárgyi díj- és illetékmentes.

15. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről

- a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

- b) a kárenyhítési hozzájárulás teljesítése,

- c) az agrárkár-megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

- c) az agrárkár-megállapító szerv által hozott döntés,

- d) a biztosító által adott nyilatkozatok, valamint

- e) a rendelkezésre álló pénzforrás

⋯ 10 változatlan sor ⋯

a következő évi forrásból kell biztosítani.

(4a) A (4) bekezdés szerint kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás vonatkozásában azt a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentési mértéket kell alkalmazni, amely arra a kárenyhítési évre vonatkozóan került alkalmazásra, amelyben a kárenyhítő juttatás iránti igény felmerült.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő részére járó kárenyhítő juttatásról – a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott kifizetési terv alapján – a tárgyévet követő év március 31-éig dönt és intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

#### 3. Időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(5) A mezőgazdasági biztosítás díjtámogatása igénybevételének alapjául szolgáló szerződésben:

- a) a kockázatviselés helyét a MePAR kötelező alkalmazásával is meg kell határozni, és

- b) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosító számát is fel kell tüntetni.

- b) a mezőgazdasági termelő ügyfél- azonosítóját is fel kell tüntetni.

#### 4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása,

kezelése, nyilvánossága

17. § (1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül

17. § (1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév augusztus 31-ig köteles átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére az e törvény végrehajtására szolgáló, a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

- a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a biztosított növénykultúra megnevezésére,

- c) a kockázatviselés helyére, valamint

- d) a biztosítási díj mértékére vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.

- a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

- c) a biztosított növénykultúra megnevezésére,

- d) a kockázatviselés helyére, valamint

- e) a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére

(2) A biztosító köteles:

vonatkozó adatokat.

- a) a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatokról (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a kockázatviselés helye szerinti bontásban a biztosítónak bejelentett mezőgazdasági káreseményről, valamint

- c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összegéről a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig tájékoztatni az agrárkár-enyhítési szervet és a mezőgazdasági igazgatási szervet, amely ezen információkat továbbítja az agrárkár-megállapító szervhez.

(2) A biztosító a díjtámogatott konstrukcióban kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:

(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban:

- a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény, valamint

- c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összege.

- a) a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában

- aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

- ab) a biztosított kultúra megnevezéséről,

- ac) a biztosított kultúra üzemi szintű területéről,

- ad) a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

- ae) a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

- af) a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről;

- b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában

- ba) a károsodott kultúra nevéről,

- bb) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi.

(4) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban

- a) a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:

- aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról,

- ab) a biztosított növénykultúra megnevezéséről,

- ac) a biztosított növénykultúra üzemi szintű területéről,

- ad) a biztosított növénykultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

- ae) a biztosított növénykultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

- af) a biztosított növénykultúra MePAR szerinti blokkazonosítójáról;

- b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelő vonatkozásában:

- ba) a károsodott növénykultúra nevéről,

- bb) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményről,

- bc) a kárkifizetés összegéről, valamint

- bd) a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

- bd) a káresemény MePAR szerinti blokkazonosítójáról

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból használhatja fel.

évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatokat az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény kizárólag statisztikai, gazdaságelemzési, valamint rendszerfejlesztési célra használhatja fel.

18. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis mezőgazdasági termelőnként tartalmazza:

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:

- a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a kárbejelentéssel,

- b) a kárbejelentéssel kapcsolatos,

- c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

- d) a kárenyhítő juttatásra vonatkozó,

- e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával kapcsolatos, valamint

- f) a kármegállapítást támogató szervek által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott

- d) a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,

- e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással kapcsolatos,

- f) a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint

- g) a (3) bekezdés szerinti

adatokat.

(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra, illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre felhatalmazott szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső bíróság vagy más hatóság nyilatkozik.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzési feladatai ellátása érdekében a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő nyolc évig, kárenyhítő juttatás, mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevétele esetén pedig a (2) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételt követő nyolc évig, vagy az igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások befejeződéséig kezelheti.

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 15-éig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

- a) nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

- b) az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról,

- c) a bejelentett kultúrákról.

- a) nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá

- b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról, valamint táblasorszámáról.

(7) A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

19. § Közérdekből nyilvános adat a mezőgazdasági termelő:

- a) családi és utóneve (elnevezése), lakcíme vagy székhelye;

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(4)

22. § Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, akkor őt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

22. § Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (2a) bekezdése szerinti döntésével igazolja, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

23. § (1) A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

- a) a mezőgazdasági káresemény,

- a) az elemi káresemény,

- b) a természeti csapás,

- c) a homokverés,

- d) erdőgazdaság esetében:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkezett kár mértékét e törvény hozamérték-csökkenésre vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel kell megállapítani, hogy a közösségi pénzforrásból, illetve a központi költségvetésből nyújtott, föld használatához kötött támogatást bevételként kell figyelembe venni.

(4) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon termékeknél, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja

(4) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon növénykultúránál, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja:

- a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,

- b) az a) pontban foglaltak hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

- c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában az összehasonlító ár,

- b) az a) pontban foglalt adat hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

- c) az a) és b) pontban foglalt adatok hiányában az összehasonlító ár,

amelyek összegéről – a Magyar Agrárkamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével – a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.

amelynek összegéről – a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével – a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.

(5) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése megegyezik

⋯ 31 változatlan sor ⋯

(3) A Krt. alapján nyilatkozattal létrejött tagsági jogviszony e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.

27. § Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, és a kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek e bizottsági rendelet 11. cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele valamennyi feltételének, továbbá ez a törvény

27. § Ez a törvény

- a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikke,

- a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikke,

- b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet,

- c) 2006/C 319/01 az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007–2013 végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

- c) a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.1. és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezetei, és

- d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet termény-, állat- és növénybiztosításról szóló 37. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

#### 28–31. §