2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

2011. évi CLXVIII. törvény

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

Az Országgyűlés a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, és az érintettek arányos felelősségvállalásának, valamint a mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásai egységes kezelésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. § E törvény szabályozza a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok – a káreseményekben érintettek kölcsönös és arányos felelősségvállalásával történő – kezelésének egységes rendjét.

2. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:

• 1. aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
• a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
• b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot;
• 2. aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 2a. átlaghozam: a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazott, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott vármegyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat;
• 3. belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás;
• 4. belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 5. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;
• 6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;
• 7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
• 8.
• 9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;
• 10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 11. használatban lévő termőföld: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület;
• 12. hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgyévi hozam különbsége;
• 13. hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
• 14. jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;
• 15. jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 15a. jövedelemcsökkenés: a referenciajövedelem és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem különbsége;
• 16. kárenyhítő juttatás: a 7. § szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára történő kifizetés;
• 16/a. kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatot szolgáltató szerv;
• 17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben bejelentett azon terület, amely alapján a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;
• 17a. krízisbiztosítási kompenzáció: a krízisbiztosítási pénzeszköz terhére a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő részére történő kifizetés;
• 18. mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;
• 19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;
• 20a. mezőgazdasági jövedelem: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számított jövedelem;
• 21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
• 22. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;
• 23. mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 9. cikkében foglaltaknak megfelelő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;
• 23a. mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt, mezőgazdasági termelő által előállított termék, a halászati és akvakultúra termékek kivételével;
• 24. mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;
• 24a. mezőgazdasági tevékenység: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;
• 24b. önkéntes befizetés: olyan befizetés, amit természetes vagy jogi személy teljesít az országos jégkármegelőző rendszer vagy a krízisbiztosítási rendszer részére;
• 25. őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
• 25a. őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;
• 27. referencia hozamérték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;
• 28. referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;
• 28a. referenciajövedelem: a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági jövedelmének a tárgyévet megelőző háromévi átlaga;
• 29. szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;
• 30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
• 30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
• 31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;
• 32. téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
• 32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;
• 33. üzemi szint: a tárgyévi kárbejelentő kérelemben és az egységes kérelemben bejelentett összes használatban lévő termőföldön termesztett növénykultúra figyelembevételével megállapított üzemméret;
• 34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;
• 35. viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

• a) a mezőgazdasági termelő,
• b) a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,
• c) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító,
• d) a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint
• e) az állam

között.

(2) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti okok miatti és az e törvény szerinti kockázatközösség keretein belül meg nem térült, valamint az (1) bekezdés b)–e) pontja szerint nem fedezett kockázatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági termelő viseli.

4. § Uniós jogi aktus alapján nyújtott támogatás igénybevételével összefüggésben az elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolására az uniós jogi aktusban, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

II. Fejezet — A MEZŐGAZDASÁGI IDŐJÁRÁSI KOCKÁZATOKAT KEZELŐ RENDSZER¶

1. A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer és annak pénzügyi alapjai¶

5. § Az állam az e törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszert működtet.

5/A. § (1) A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszerrel és annak pénzügyi alapjával összefüggő

• a) képviseleti és végrehajtási,
• b) nyilvántartási,
• c) monitoring-adatgyűjtési, valamint
• d) jogszabályban meghatározott egyéb

feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv látja el.

(2) Az agrárkár-enyhítési szervnek a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer pénzügyi alapjának felhasználásával kapcsolatos akkreditálását a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

6. § (1) A mezőgazdasági termelők, amennyiben

• a) szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,
• b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,
• c) ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,
• d) együttesen legalább 10 hektár, a)–c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy
• e) együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, az elemi káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelem benyújtását követően a tárgyévet követő évi egységes kérelem benyújtási időszak kezdetéig fennálló időszakban meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.

(4) A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően

• a) a tárgyévben köteles közteherként kárenyhítési hozzájárulást fizetni és
• b) kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet.

(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.

7. § (1) A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a (2) bekezdés szerinti célokat szolgáló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz) forrása

• a) a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,
• b) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
• c) az a), b) és e) pont szerinti összegek mindenkori költségvetési maradványa,
• d) a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás,
• e) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás, valamint
• f) a Magyarország 2023–2027 évekre vonatkozó KAP Stratégiai Tervéből nyújtott támogatás.

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag kárenyhítő juttatás, kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetése (a továbbiakban: kárenyhítési előleg) céljára és a (6) bekezdés szerinti célokra teljesíthető kifizetés.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzforrás a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege 2013-tól kezdődően nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben az összes kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő összes egységes kérelmében a használatában levő termőföldterület és hasznosítási mód figyelembevételével megállapított összes kárenyhítési hozzájárulás összege.

(5) A (4) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét az agrárkár-enyhítési szerv által a tárgyév július 31-éig a miniszter részére átadott és a (4) bekezdésben foglaltakat tartalmazó adatok alapján kell megállapítani.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 8%-a a miniszter által meghatározottak szerint

• a) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek,
• b) a 2021–2027. időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés meghatározott költségei – beleértve a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök kialakítását és továbbfejlesztését –

fedezetére használható fel.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti maradvány, valamint a (6) bekezdés szerinti összegekből származó maradvány – beleértve az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számára feladat ellátása céljából átadott, tárgyévben fel nem használt összeget – nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Ezen összegek tárgyévben kárenyhítő juttatásra, valamint a (6) bekezdésben foglalt célokra fel nem használt részével a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatán nyilvántartott összeget a következő évben meg kell növelni.

(8) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás és az annak terhére teljesített kiadás nem képezi a központi költségvetés részét.

(9) A kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz részét képező, (1) bekezdés f) pontja szerinti forrást az agrárkár-enyhítési szerv kezeli és azt saját számláján (a továbbiakban: saját számla) tartja nyilván.

(10) A kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámláról a kárenyhítő juttatás kifizetéséhez szükséges pénzösszeg a saját számlára átvezethető, amelynek kárenyhítés céljára fel nem használt részét – ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is – tárgyév december 31-ig a kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámlára vissza kell vezetni. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás fel nem használt része – ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is – a saját számlán kerül kimutatásra.

(11) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást az agrárkár-enyhítési szerv a vonatkozó pályázati felhívás szabályai szerint igényli.

(12) Az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter kérésére a kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből származó bevételekkel és azok felhasználásával összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:

• a) az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
• b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.

9. § (1) Az állam rendkívüli időjárási körülmények esetén az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelők részére a mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében – uniós jogi aktusban foglaltakkal összhangban – a központi költségvetésből biztosított pénzforrásból az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti támogatás alapjául szolgáló káresemény bekövetkezését követő évtől kezdődően három évre a kockázatközösség tagjává válik, amennyiben a káreseményt követő évben egységes kérelmet nyújt be.

10. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, és

• a) ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 5400 forint,
• b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 5400 forint,
• c) a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1800 forint.

(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.

(3) A kárenyhítési hozzájárulást a tárgyév szeptember 30-ig kell megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév szeptember 30-ig jóváírt összeg tekinthető.

(3a) Ha a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló döntés adott tárgyév augusztus 16. után kerül közlésre a 6. § (5) bekezdése szerinti örökös részére, úgy ebben az esetben az örökös általi kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kizárólag akkor tekinthető határidőben történő befizetésnek, ha az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott számláján a teljes összeg jóváírásra került a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló határozat véglegessé válástól számított 15 napon belül.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás összegét átutalási megbízással vagy on-line bankkártyás fizetéssel, a befizető azonosítására alkalmas módon, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító) megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(5) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) 59–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

1/A. A kárenyhítési előleg¶

10/A. § (1) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből kárenyhítési előleget igényelhet az a mezőgazdasági termelő,

• a) aki a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének kárenyhítési évében a kockázatközösségben tagsággal rendelkezik,
• b) akinek a káresemény bekövetkezésének kárenyhítési évében benyújtott egységes kérelme tartalmaz legalább 1 ha termő szőlő-, gyümölcsültetvényt, amely részben vagy egészben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági káresemény okán kárt szenvedett, és
• c) akinek a bekövetkezett kárt az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (1) bekezdés szerinti döntése igazolja.

(2) Az előlegfizetési kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a kárenyhítési előleg mértékét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

(3) Amennyiben a kárenyhítési előleg összege meghaladja a kárenyhítési előleg igénybevételével érintett kárenyhítési év vonatkozásában megállapított kárenyhítő juttatás összegét, a különbözet kárenyhítési hozzájárulásnak minősül, amelyet a termelőnek a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségről szóló döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni, azzal, hogy a határidő megtartásának vonatkozásában a 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti előírást nem kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés szerint megfizetett kárenyhítési hozzájárulás összege nem vehető figyelembe a 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás igénybevételekor.

2. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei¶

11. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

• a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
• b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen határidőben bejelentette,
• c) elemi káreseményt szenvedett el,
• d) üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
• e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,
• f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
• g) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és
• h) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(1a) Az (1) bekezdés h) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

(2) A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább tízezer forint.

(2a) A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás évi legmagasabb összegét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

(3) Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással, ilyen mezőgazdasági biztosítás hiányában pedig nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez kapcsolódó tárgyévi tagsággal.

12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást, kárenyhítési előleget és az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által megállapított kártérítési összeget is.

(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.

(3) Amennyiben a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz tárgyévre vonatkozóan rendelkezésre álló összege a 11. § (2) és (5) bekezdésére is figyelemmel nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.

(5) Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.

(6)

13. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására – ideértve a kárenyhítési hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is – az e törvényben foglalt eltérésekkel az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében, valamint a 77–78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(1a) Az agrárkár-megállapító szerv eljárására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az eljárási tv. IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-enyhítési szerv (1) bekezdésben foglaltak szerinti eljárásában hiánypótlásra, önkéntes hiánypótlásra, iratpótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv visszautasítja

• a) a kockázatközösségben nem tag,
• b) a fizetési kötelezettségét maradéktalanul határidőre nem teljesítő,
• c) az igazolt kárbejelentéssel nem rendelkező, vagy
• d) az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő

mezőgazdasági termelő által benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(4) A (3) bekezdés d) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

14. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárbejelentése alapján dönt:

• a) a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről,
• b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,
• c) arról, hogy a várható hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,
• d) a kár helyéről, és
• e) a várható hozamcsökkenés mértékéről.

(2) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:

• a) az elemi káresemény megtörténtéről,
• b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,
• c) arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,
• d) a kár helyéről,
• e) a hozamcsökkenés mértékéről, és
• f) az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről, hozamérték-csökkenés összegéről,
• g) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás 11. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfeleléséről.

(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti tényeket a kármegállapítást támogató szerv adatain alapuló kockázatelemzés eredményei szerint lefolytatott adminisztratív- vagy helyszíni ellenőrzés megállapításaira alapozva, továbbá a 17. § (2) bekezdése alapján a biztosítótól kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.

(3a) Ha a kárbejelentéssel érintett terület vonatkozásában az adott kárenyhítési évben korábban már megállapításra került, hogy

• a) a terület nem érintett kedvezőtlen éghajlati jelenséggel,
• b) a növénykultúra nem beazonosítható – kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét –, vagy
• c) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a területen a termesztő berendezés, vagy megsemmisülése esetén annak maradványai nem lelhetők fel,

akkor a valótlan adatszolgáltatással érintett terület vonatkozásában a kárbejelentés nem alapozza meg a káresemény megállapítását.

(4) Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes káreseményt kiváltó időjárási jelenségről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben a feltűntetett adat helyességét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A helyesnek vélelmezett adatot a törvény hatálya alá tartozó eljárásban kötelezően alkalmazni kell.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a kár helyét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával kell meghatározni.

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a hozamérték-csökkenés mértékét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelem ellenőrzött adatából készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(8) Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében a hatósági döntés meghozatalára irányuló eljárás tárgyi díj- és illetékmentes.

15. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről

• a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,
• b) a kárenyhítési hozzájárulás teljesítése,
• c) az agrárkár-megállapító szerv által hozott végleges döntés,
• d) a biztosító által adott, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok,
• e) a rendelkezésre álló pénzforrás, valamint
• f) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb szempontok

alapján dönt.

(2) Amennyiben a kárenyhítő juttatás összege a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, úgy a kizárólag ezen indokkal csökkentett mértékben megállapított kárenyhítő juttatásról szóló döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3) A kárenyhítő juttatás összesített összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(4) A kifizetési tervet a miniszter hagyja jóvá azzal, hogy

• a) a jogorvoslati eljárások esetleges forrásigényét, továbbá
• b) az áthúzódó kifizetéseket

a rendelkezésre álló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell biztosítani.

(4a) A (4) bekezdés szerint kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás vonatkozásában azt a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentési mértéket kell alkalmazni, amely arra a kárenyhítési évre vonatkozóan került alkalmazásra, amelyben a kárenyhítő juttatás iránti igény felmerült.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő részére járó kárenyhítő juttatásról – a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott kifizetési terv alapján – a tárgyévet követő év március 31-éig dönt és intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

3. Időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása¶

16. § (1) A mezőgazdasági termelő az uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött és az e törvényben, valamint a Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés (a továbbiakban: mezőgazdasági biztosítási szerződés) díjához támogatást vehet igénybe.

(2) A miniszter a biztosító tárgyév január 15-ig benyújtott kérelmére – az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően – a tárgyév február 28-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeit.

4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása,¶

kezelése, nyilvánossága

17. § (1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az agrárkár-enyhítési szerv részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

• a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására [név, székhely vagy lakcím, támogatási azonosító],
• b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),
• c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referenciahozamára,
• d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),
• e) a terület nagyságára (hektár), valamint
• f) a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére

vonatkozó adatokat átadni.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a biztosító a 18. § (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(1b) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatás helyszíni ellenőrzését a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződés vizsgálatával látja el, amelynek során a biztosító a 16. § (1) bekezdés szerinti szerződés vonatkozásában az (1) bekezdésben felsorolt adatokat az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzésének végrehajtása céljából az agrárkár-enyhítési szerv részére rendelkezésre bocsátja.

(2) A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról tájékoztatást ad – abban az esetben is, ha a szerződő fél nem a biztosított mezőgazdasági termelő – az agrárkár-enyhítési szervnek:

• a) a biztosított mezőgazdasági termelő és a szerződő fél azonosítására szolgáló adatok (név, támogatási azonosító),
• b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény,
• c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján megállapított kártérítés káreseményenkénti összege növénykultúránkénti bontásban, és
• d) a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszáma.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi.

(4) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban

• a) a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:
• aa) a támogatási azonosítójáról,
• ab) a biztosított növénykultúra megnevezéséről,
• ac) a biztosított növénykultúra üzemi szintű területéről,
• ad) a biztosított növénykultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,
• ae) a biztosított növénykultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint
• af) a biztosított növénykultúra MePAR szerinti blokkazonosítójáról;
• b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelő vonatkozásában:
• ba) a károsodott növénykultúra nevéről,
• bb) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményről,
• bc) a kárkifizetés összegéről, valamint
• bd) a káresemény MePAR szerinti blokkazonosítójáról

évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatokat az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény kizárólag statisztikai, gazdaságelemzési, valamint rendszerfejlesztési célra használhatja fel.

17/A. § A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött, az adott kárenyhítési évre vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződés kapcsán, a 16. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés kivételével, az agrárkár-enyhítési szerv megkeresésében megjelölt mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan, legkésőbb tárgyév december 15-éig az agrárkár-enyhítési szerv részére

• a) átadja
• aa) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, támogatási azonosító) és
• ab) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (a szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma, kötvényszám)

vonatkozó adatokat, valamint

• b) a díjrendezettséget igazolja.

18. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(1a) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, az abban foglalt adatok kezelője az agrárkár-enyhítési szerv.

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:

• a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, támogatási azonosító),
• b) a kárbejelentéssel kapcsolatos,
• c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,
• d) a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,
• e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,
• f) a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint
• g) a (3) bekezdés szerinti

adatokat.

(2a) A kockázatkezelési adatbázis adatállományának – egyedi azonosításra alkalmas módon történő – megismerésére jogosult

• a) a miniszter a felügyeleti jogkör gyakorlása és a mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos szakmapolitikai döntések meghozatala,
• b) a mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárkár-megállapító szerv feletti szakmai irányítási feladatainak ellátása,
• c) az agrárkár-megállapító szerv az illetékességi területére vonatkozó adatok tekintetében az agrárkár-megállapítással összefüggő feladatainak ellátása,
• d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, valamint a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben, és
• e) a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás tekintetében a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok vonatkozásában a miniszter a Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési és monitoring feladatainak ellátása

céljából.

(2b) Az országos meteorológiai szerv, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a vízügyi igazgatási szerv a kockázatkezelési adatbázis tartalmát egyedi azonosításra nem alkalmas módon, a mezőgazdasági káresemények bekövetkezésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése céljából jogosult megismerni.

(2c) Ha szükséges, az agrárkár-megállapító szerv a kármegállapítással összefüggő feladatai ellátásába bevonja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szervezetéhez tartozó falugazdászt (a továbbiakban: falugazdász). Az agrárkár-megállapításhoz kapcsolódó feladatok teljesítése céljából – a cél megvalósulásához szükséges mértékben – az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász rendelkezésére bocsátja a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis (2) bekezdés a)–b) és f) pontjában meghatározott adatokat.

(2d) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatkezelési adatbázisból erre irányuló kérelemre tudományos, valamint kutatási célra térítésmentesen adhat át anonimizált adatot.

(2e) Az agrárkár-megállapító szerv jogosult a kármegállapítás során, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemre hozott döntésnek a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére történő megküldése érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon megismerni a mezőgazdasági termelő adatait.

(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra, illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzési feladatai ellátása érdekében a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő nyolc évig, kárenyhítő juttatás, mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevétele esetén pedig a (2) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételt követő nyolc évig, vagy az igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások befejeződéséig kezelheti.

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

• a) nevéről és támogatási azonosítójáról, továbbá
• b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kérelemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

(7) A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

19. § Közérdekből nyilvános adat a mezőgazdasági termelő:

• a) családi és utóneve (elnevezése), lakcíme vagy székhelye;
• b) a részére kifizetett kárenyhítő juttatás összege;
• c) a részére kifizetett mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege;
• d) a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás, valamint mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege.

5. Az országos jégkármegelőző rendszer¶

19/A. § (1) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv az e törvényben és a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére szolgáló 7. § (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz felhasználásának tehermentesítése érdekében országos jégkármegelőző rendszert működtet.

(2)

(3) Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének forrása:

• a) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás, valamint
• b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás és önkéntes befizetések

(a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(5) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv a tárgyévet követő év március 31-ig a miniszter részére összefoglaló jelentést nyújt be az országos jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetéséről.

(6) Az országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszközt kell elsődlegesen felhasználni.

(7)

(8)

(9)

(10) Az országos jégkármegelőző rendszernek a létrehozására irányuló tevékenység – így különösen a tervezés és a kivitelezés – közfeladatnak minősül, amennyiben ezt a tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjának a) alpontja szerinti átlátható szervezet végzi.

II/A. Fejezet — A MEZŐGAZDASÁGI KRÍZISBIZTOSÍTÁSI RENDSZER¶

19/B. § (1) Az állam – a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából – mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (a továbbiakban: krízisbiztosítási rendszer) működtet.

(2) A krízisbiztosítási szerv látja el a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő

• a) képviseleti és végrehajtási,
• b) nyilvántartási,
• c) monitoring-adatgyűjtési, valamint
• d) jogszabályban meghatározott egyéb

feladatokat.

(3) A krízisbiztosítási szerv – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 39. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti – akkreditálását az 1305/2013/EU rendelet b) és c) pontjaira is figyelemmel a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

(4) A krízisbiztosítási szerv krízisbiztosításra fordítható bevételei és kiadásai nem képezik a központi költségvetés részét.

19/C. § (1) A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, legalább hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

(1a) A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét a krízisbiztosítási szerv elutasítja, ha a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelem krízisbiztosítási szervhez történő benyújtását követően az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben és teljeskörűen nem tesz eleget.

(1b) A mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig a tagsági jogviszony megállapításáról és a krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetéséről meghozott, egybefoglalt döntése közlését megelőzően a csatlakozási kérelmét visszavonhatja.

(2) Ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsága megszűnik.

(3) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány.

(4) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással vagy on-line bankkártyás fizetéssel, a befizető azonosítására alkalmas módon, a támogatási azonosító megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(5) A meg nem fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 59., 60. és 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A behajtásra került krízisbiztosítási hozzájárulást a mezőgazdasági termelő által nem határidőben megfizetett hozzájárulásnak kell tekinteni.

19/D. § (1) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

• a) az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,
• b) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,
• c) a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette,
• d) a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől, és
• e) az adatszolgáltatási kötelezettségeit folyamatosan és teljeskörűen teljesíti.

(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére akkor szerezhet jogosultságot az örökös vagy a jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és az örökhagyó vagy a jogelőd megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek is.

(3) A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás, a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok miatt következik be.

(4) A krízisbiztosítási kompenzáció összege – amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a.

19/E. § (1) A krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható pénzforrások (a továbbiakban: krízisbiztosítási pénzeszköz):

• a) a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes krízisbiztosítási hozzájárulás tárgyévet követő év május 31-i állománya,
• b) önkéntes befizetések tárgyévet követő év május 31-i állománya,
• c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege,
• d) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
• e) az a)–d) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa.

(2) A krízisbiztosítási pénzeszközt a krízisbiztosítási szerv kezeli és azt saját számláján tartja nyilván.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a krízisbiztosítási szerv igényli.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(5) Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(6) A krízisbiztosítási pénzeszköz felhasználására vonatkozóan a krízisbiztosítási szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben tesz javaslatot a miniszternek.

(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján azon mezőgazdasági termelők részére, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át, pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(7a) A részleges kompenzációban részesült mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv felhívására a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig nyilatkozik a pótbefizetés vállalásáról. A krízisbiztosítási szerv azon mezőgazdasági termelők részére állítja ki a pótbefizetés megállapításáról szóló határozatot, akik vállalták annak teljesítését.

(8) A pótbefizetés összegét a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás többszöröseként – a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – évente kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása ötszörösét. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi pótlólagos kompenzációra nem jogosult.

(9)

(10) A (7) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege. A pótlólagos kompenzációra a krízisbiztosítási kompenzációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(10a) Ha a mezőgazdasági termelő részére megállapított pótlólagos kompenzáció összege kevesebb, mint a pótbefizetés összege, akkor a krízisbiztosítási szerv a pótlólagos kompenzáció összegét a pótbefizetés összegében állapítja meg.

(10b) A krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció összege az adott év vonatkozásában nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő befizetéseinek húszszorosát.

(11) A krízisbiztosítási szerv a miniszter kérésére a krízisbiztosítási rendszer működésével összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

19/F. § (1) A krízisbiztosítási szerv eljárására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációs kérelmére a krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultságról és a krízisbiztosítási kompenzáció összegéről

• a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,
• b) a krízisbiztosítási hozzájárulás teljesítése,
• c) adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai, és
• d) a rendelkezésre álló krízisbiztosítási pénzeszköz

alapján dönt.

(3) A krízisbiztosítási szerv (2) bekezdés c) pont szerinti ellenőrzése során az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint figyelembe veszi az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatokat.

(4) Ha a krízisbiztosítási kompenzáció összege a 19/E. § (5) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, akkor kizárólag ezen indokkal a csökkentett mértékben megállapított krízisbiztosítási kompenzációról szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

19/G. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó

• a) mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól,
• b) éves átlagos állatlétszám adatairól, és
• c) használatában lévő földterülete adatairól (hektár, hasznosítási kód).

(2) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása céljából jogosult megismerni a csatlakozási kérelem adatait, a krízisbiztosítási hozzájárulás és a krízisbiztosítási kompenzáció összegét egyedi azonosításra alkalmas módon.

(2a) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a krízisbiztosítási adatbázisban szereplő adatokat az üzemszintű költségadatok meghatározása és a termelői adatszolgáltatások ellenőrzésének támogatása érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon jogosult megismerni és feldolgozni.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal részére – az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolás alapján, az ahhoz szükséges mértékben – az (1) bekezdés szerinti adatokat statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletes szabályait az Stt. 28. §-a szerinti megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet — A MEZŐ-, ÉS ERDŐGAZDASÁGOT SÚJTÓ IDŐJÁRÁSI ÉS MÁS TERMÉSZETI JELLEGŰ ELHÁRÍTHATATLAN¶

KÜLSŐ OK (VIS MAIOR) MIATTI KÁRESEMÉNYEK KEZELÉSE

20. § E fejezet rendelkezéseit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni.

21. § (1)–(2)

(3) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választottbírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény – teljesítés céljából való – pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.

(4)

22. § Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (2a) bekezdése szerinti döntésével igazolja, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

23. § (1) A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

• a) az elemi káresemény,
• b) a természeti csapás,
• c) a homokverés,
• d) erdőgazdaság esetében:
• da) a hó-, jég- és széltörés,
• db) zúzmara,
• dc) villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is.

(2) A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

(3) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkezett kár mértékét e törvény hozamérték-csökkenésre vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel kell megállapítani, hogy a közösségi pénzforrásból, illetve a központi költségvetésből nyújtott, föld használatához kötött támogatást bevételként kell figyelembe venni.

(4) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon növénykultúránál, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja:

• a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,
• b) az a) pontban foglalt adat hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,
• c) az a) és b) pontban foglalt adatok hiányában az összehasonlító ár,

amelynek összegéről – a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével – a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.

(5) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése megegyezik

• a) árvízkár, belvízkár, tűzkár esetében az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értékével,
• b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.

IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) az agrárkár-megállapító szervet,
• b) az agrárkár-enyhítési szervet,
• c) a mezőgazdasági igazgatási szervet,
• d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, valamint
• e) az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet,
• f) a krízisbiztosítási szervet

rendeletben jelölje ki.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

• a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját,
• b) a mezőgazdasági káresemények körét, azok bejelentésének, igazolásának módját,
• c) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának részletes feltételeit,
• d) a kárenyhítő juttatásra való jogosultság és a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes feltételeit, valamint a kárenyhítési juttatás évi legmagasabb összegét,
• e) a központi költségvetésből kárenyhítés céljára nyújtott többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját,
• f)
• g) az e törvény szerinti kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő részére nyújtandó kárenyhítési támogatás igénybevételének részletes szabályait,
• h) a mezőgazdasági termelőket ért természeti katasztrófa által okozott károk enyhítésére nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályait,
• i) természeti esemény miatt egyes mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében igénybe vehető támogatás igénybevételének részletes szabályait,
• j) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait,
• k) a kárenyhítő juttatások kifizetési terve elkészítésének határidejét,
• l) a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat,
• m) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait,
• n) a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer indulási éve meghatározását, valamint a rendszerhez való csatlakozás részletes szabályait,
• o) a krízisbiztosítási hozzájárulás megállapításának módját, megfizetésének, pótbefizetésnek és az önkéntes befizetésnek a részletes szabályait
• p) a mezőgazdasági jövedelem és jövedelemcsökkenés számításának részletes szabályait,
• q) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelem benyújtására és a krízisbiztosítási kompenzációs döntés meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat,
• r) a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére és a pótlólagos kompenzációs kifizetésre, valamint a kifizetési terv és az összefoglaló jelentés elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,
• s) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatok körét és azok felhasználásának részletes szabályait,
• t) a krízisbiztosítási rendszer működésével kapcsolatos eljárási szabályokat,
• u) a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés és a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének a 7. § (6) bekezdés szerinti pénzösszeg terhére finanszírozható költségeinek a meghatározását
• v) a kárenyhítési előleg igénybevételét megalapozó mezőgazdasági káreseményeket, a kárenyhítési előleg iránti kérelem benyújtásának, elbírálásának részletes feltételeit, szabályait és a kárenyhítési előleg mértékét

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben kijelölje azt a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, amely felé a biztosító e törvény szerint fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét köteles teljesíteni.

25. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

26. § (1) A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: Krt.) alapján képzett előirányzat 2011. december 31-ei pénzmaradványa a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz bevételét képezi.

(2) A Krt. alapján járó, de még ki nem fizetett kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell teljesíteni.

(3) A Krt. alapján nyilatkozattal létrejött tagsági jogviszony e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.

27. § Ez a törvény

• a)–b)
• c) a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások (2022/C 485/01) 1.2.1.1. „A természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás” és 1.2.1.2. „A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás” alfejezetei,
• d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 39. cikke,
• e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet,
• f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet,
• g) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• h) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• i) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

28. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LV. törvénnyel megállapított 11. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti jogosultsági feltételekhez kapcsolódó elektronikus eljárásokat a 2015. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.

29. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 11. § (4) bekezdést a 2018. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.

30. § A 2019–2021. évben a 6. § (2) bekezdése szerint önkéntesen csatlakozó mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési szerv számára 2021. augusztus 2-től 16-ig, az agrárkár-enyhítési szerv által a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával jogosult a tagsági jogviszonyát megszüntetni, azzal, hogy a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség 2021. évben nem terheli.

31. §¶