2011. évi CLXI. törvény — mi változott? 2020. január 1.

(2) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke – vizsgálati tárgykörönként – a Kúria bírái közül, a Kúria elnökhelyetteseinek javaslatai alapján jelöli ki. A csoport vezetője a csoport munkájába – a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja – alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat.

114. § (1) A Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. A bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.

(3) A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)–j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén – ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve – a Kúria elnöke által meghatározott rendben Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve – a 115. § (4) bekezdése kivételével – a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Kúria elnökhelyettese a (2) bekezdésben meghatározottakon túl javaslatot tesz az ügyelosztási rendre.

(4) A Kúria elnökhelyettese a kollégiumvezető feladatait is elláthatja.

(4) Az egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a Bírósági Határozatok Gyűjteményéből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, közigazgatási bírósági eljárásban a fél és az érdekelt, büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat közzétételét követő egy évig az OBH elnökéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről.

175. § E törvény 1–8. §-a, 12–15. §-a, II. Fejezete, III. Fejezete, 45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X., XI. és XIII/A. Fejezete, továbbá 197–197/B. §-a, 207. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

197/A. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én fennálló jogviszonyaiban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vonatkozásában a Fővárosi Törvényszéket, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság vonatkozásában e bíróságok 2020. március 31-i területi illetékességével azonos területi illetékességű törvényszéket kell általános jogutódnak tekinteni.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok és a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnnek. 2020. április 1. napjától az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumából a munkaügyi szakág kiválik és a Kúria Polgári Kollégiumába 2020. március 31-én beolvad. 2020. április 1. napjától a Kúrián a Közigazgatási Kollégium önállóan működik. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok iratait a megszűnéskor székhelyt adó törvényszék őrzi meg és kezeli az átvett iratokra vonatkozó szabályok szerint.

197/B. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetőinek, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása – a tanácselnöki kinevezések kivételével – 2020. március 31. napján megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a 2020. március 31. napján bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót – ide nem értve a megbízott bírósági vezetőt – 2020. április 1. napjától, beosztásától függően a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha a 118. § (1) bekezdésének a)–f) pontjában és (1a) bekezdésében meghatározott bírósági vezetővé nevezik ki.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vezető tisztsége e törvény erejénél fogva, a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül tanácselnöknek kell kinevezni.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt bírósági vezetői megbízatás betöltésére e törvény hatálybalépését követően pályázat nem írható ki, e feladatok ellátására megbízás csak 2020. március 31. napjáig adható.

(5) Jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.