2011. évi CLXI. törvény — mi változott? 2020. április 1.

9. § (1) Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében – a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg.

(2) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül – az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával – az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni.

(3) Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.

10. § (1) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok – ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is – és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Ha a járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja.

(2) A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi panasz tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el.

(3) Az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen

- a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére,

- b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására,

- c) a bíráskodás időszerűségének követelményére,

- d) az egyes bírák különös szakértelmére,

- e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra.

11. § (1) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá az érintett bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – honlapján közzé kell tenni.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT), valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani.

16. § (1) Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

- d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság).

(2) A bíróságok – a járásbíróság kivételével – gazdasági szervezettel rendelkeznek.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok meghatározásáról, továbbá a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvény rendelkezik.

#### 3. A járásbíróság

(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás, illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

#### 19. §

#### 20. §

21. § (1) A törvényszék – törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el.

(3) Az ítélőtábla jogi személy.

(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek.

- d) elbírálja a jogegységi panaszokat,

- e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,

(2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok létesíthetők.

25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi az 51. alcímben foglaltak szerint az ott meghatározott, a Kúria által hozott határozatokat.

26. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása keretében az elvi kérdésben hozott, jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált határozatokat

- a) a járásbíróság elnöke, a törvényszék megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

- b) a törvényszék kollégiumvezetője az ítélőtábla megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

- c) az ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének

bemutatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárása előtt a törvényszék és az ítélőtábla kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

27. § (1) A Kúria kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére a kollégiumok közreműködnek a joggyakorlat-elemző munkában.

(2) Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására jogosultnak javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására.

(3)

27/A. § Bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást.

28. § (1) A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának ülésein.

(3)

29. § (1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke – a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően – évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet.

#### 9.

#### 31. §

- a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,

- b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.

- a) a Kúria elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,

- b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy

34. § (1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági-munkaügyi, továbbá közigazgatási szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács az elnökből és további 6 tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki.

(3) A jogegységi indítvány előterjesztője – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet a jogegységi tanács elnöke. A 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria közzétett határozatától, illetve annak a tanácsnak a tagjai, amely a közzétett határozatot hozta.

#### 12/A. A jogegységi panasz elbírálása

41/A. § A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.

41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye a Kúriának

- a) a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,

- b) a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,

- c) a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata

ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.

(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.

(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

(4) A jogegységi panaszt az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem – vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés – előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

(5) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során – az ezen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek

- a) a beadványokra,

- b) az idézés tartalmára és módjára,

- c) a kézbesítésre,

- d) a kézbesítési kifogásra,

- e) a határidő számítására,

- f) az ítélkezési szünetre,

- g) – a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével – az eljárás anyagának rögzítésére

vonatkozó szabályait.

(6) A jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni:

- a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,

- b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

(7) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.

(8) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(9) A jogegységi panasz tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha

- a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

- b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,

- c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,

- d) az elkésett,

- e) az az (1) bekezdés alapján kerül előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezésben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, vagy

- f) az nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.

(10) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem – vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés – előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.

(11) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (10) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi.

41/C. § (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában

- a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;

- b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha

- ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,

- bb) más törvény így rendelkezik;

- c) a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

(2) Ha jogegységi panasz tárgya a 41/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.

(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el.

#### 13. A jogegységi határozat közzététele

42. § (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

(4) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell.

### IV. Fejezet — A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

#### 14. A Kúria önkormányzati tanácsának összetétele

(3)

#### 15.

#### 46. §

- a) a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok – a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő járásbíróságokkal együttes – szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát,

- e) kijelöli – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 680. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről,

- f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, továbbá a közigazgatási jogvitában eljáró bírót a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,

- h) dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,

- b) irányítja és ellenőrzi – a járásbírósági elnökök kivételével – a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,

(2) Az OBH elnökének személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében hozott, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró munkaügyi pert kezdeményezhet, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik.

91. § (1) Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót választ.

(3) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági bíró legyen.

(4) A Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak.

(3) Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági küldöttből álló 4 tagú jelölő bizottságot – a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett – felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot.

- e) dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,

- a) az ítélőtábla, a törvényszék, valamint a járásbíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke),

- b) a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, valamint a járásbíróság elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: elnökhelyettes),

120. § A törvényszék elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.

122. § A járásbíróság elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

(3) Kollégiumvezető-helyettes – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.

(5)

(2) Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét.

(5) A törvényszék elnöke nevezi ki a törvényszék kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a járásbíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

129. § Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke – az elnöki pályázat kivételével –, beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát.

- d)

- e)

- f)

(3) A véleményező szerv – továbbá a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács – javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

- b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv – továbbá a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács – a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevezésre jogosult

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírósági bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírósági bírói beosztásba kell helyezni.

142. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek

- b) a kollégium, és

- c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa.

143. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, illetve a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra beosztott bírák.

(2) A törvényszéki munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 1, az illetékes ítélőtáblai munkaügyi kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki. A törvényszéken közigazgatási bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt és a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatait ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az ítélőtáblai munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa 1, a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki.

- b) kezdeményezheti a járásbírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,

#### 45. Kollégium

(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák, illetve a Kúria közigazgatási kollégiuma esetén a törvényszékek azonos kollégiumának vezetői.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az ítélőtábla adott ügyszakában működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.

(4) Az ítélőtábla munkaügyi kollégiumának a szakmai tevékenység tekintetében tagjai az ítélőtábla, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek munkaügyi bíróvá kijelölt bírái is. A kollégium ügyrendje határozza meg a munkaügyi kollégium szakmai feladatait.

(5) A törvényszéken a kollégium tagjai, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a törvényszék bírái, továbbá – a közigazgatási és az önálló munkaügyi kollégium kivételével – általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok bírái közül 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.

(6) Ahol önálló munkaügyi kollégium működik, e kollégium tagjai a törvényszék munkaügyi bíróvá kijelölt bírái, a törvényszék közigazgatási kollégiumának tagjai a törvényszék közigazgatási bíróvá kijelölt bírái.

- a) véleményt nyilvánít – a járásbírósági állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokról,

#### 156. §

163. § (1) A Kúria a jogegységi határozatot, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a törvényszék – ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak – az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.

168. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke – a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke – e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – honlapján közzé kell tenni. A szabályzatot a bíróság elnöke az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelően készíti el.