2011. évi CLXI. törvény — mi változott? 2019. január 1.
A 2018. július 1. és 2019. január 1. között hatályba lépett módosítások. 71 sor került be, 17 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. július 1.)Következő módosítás (2020. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 142 változatlan sor ⋯
- a) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
- b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
- c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
- d) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
- d) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
- e) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
- f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
- g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
⋯ 7 változatlan sor ⋯
#### 7. Általános rendelkezések
25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, joggyakorlat-elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.
25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.
26. § (1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy a járásbíróság tanácsa, illetve egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.
26. § (1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy a járásbíróság tanácsa, illetve egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.
(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke, valamint kollégiumvezetője, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok – illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a regionális kollégiumhoz tartozó bíróságok – ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.
(3) Ha a bíróság elnöke, az ítélőtábla vagy a törvényszék kollégiumvezetője, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése vagy a felügyelete alatt álló, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumhoz tartozó bíróságon elvi jelentőségű döntés született, elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét – a határozatok és a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével – tájékoztatni.
(3) Ha a bíróság elnöke, az ítélőtábla vagy a törvényszék kollégiumvezetője, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése vagy a felügyelete alatt álló, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumhoz tartozó bíróságon elvi jelentőségű döntés született, elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős vagy véglegessé vált határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét – a határozatok és a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével – tájékoztatni.
(4) A közigazgatási és munkaügyi ügyekben a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése során a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a Kúria elnökét tájékoztatja.
⋯ 129 változatlan sor ⋯
46. § Az önkormányzati tanács eljárására a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénynek az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
#### 47–56. §
#### 47. §
#### 48. §
#### 49. §
#### 50. §
#### 51. §
#### 52. §
#### 53. §
#### 54. §
#### 55. §
#### 56. §
#### 16.
#### 57–61. §
#### 57. §
#### 58. §
#### 59. §
#### 60. §
#### 61. §
### V. Fejezet
#### 62–64. §
#### 62. §
#### 63. §
#### 64. §
## HARMADIK RÉSZ — A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA
### VI. Fejezet — AZ OBH ELNÖKE, ELNÖKHELYETTESE ÉS AZ OBH
⋯ 19 változatlan sor ⋯
68. § (1) Nem választható az OBH elnökévé az,
- a) aki az OBT tagja,
- b) akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban,
- b) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,
- c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
- d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,
- e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel, vagy
⋯ 83 változatlan sor ⋯
- b) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,
- c) a bírót első kinevezésekor – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetben – beosztja az elnyert pályázat szerinti bíróságra,
- d) beosztja a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor más bírói munkakörbe,
- e) kijelöli – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint – a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről,
- e) kijelöli – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint – a Be. 680. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről,
- f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett a minisztériumba, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,
- g) dönt a bíró áthelyezéséről,
- h) dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között, vagy a törvényszék illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság és a járásbíróságok között történik,
⋯ 145 változatlan sor ⋯
(2) Nem választható az OBT tagjává az,
- a) akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban,
- a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,
- b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
- c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,
- d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,
⋯ 140 változatlan sor ⋯
(4) Az OBT tagja nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit
- a) az ellene indított fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás alatt,
- a) az ellene indított fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás alatt,
- b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.
(5) Az OBT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.
⋯ 38 változatlan sor ⋯
(2) Nem választható a Kúria elnökévé az,
- a) akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban,
- a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,
- b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
- c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy
- d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.
⋯ 312 változatlan sor ⋯
(4) Nem választható a bírói tanács tagjává,
- a) aki ellen fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,
- a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás vagy jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,
- b) aki a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy
- c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.
⋯ 243 változatlan sor ⋯
#### 59. Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztására vonatkozó átmeneti rendelkezések
178. § (1)–(4)
178. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5) 2012. december 31-ig az OBT-ben a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselőjén a munkaügyi bírósági bírót kell érteni.
#### 179–184. §
#### 179. §
#### 180. §
#### 181. §
#### 182. §
#### 183. §
#### 184. §
#### 60. A megbízatások lejárta, az új megbízatások kezdete időpontjának meghatározása
185. § (1) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (a továbbiakban: OIT) és tagjainak, az OIT elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és elnökhelyettesének, valamint az OIT Hivatala hivatalvezetőjének és hivatalvezető-helyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
⋯ 80 változatlan sor ⋯
#### 64. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
#### 198–201. §
#### 198. §
#### 199. §
#### 200. §
#### 201. §
#### 65. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
#### 202–203. §
#### 202. §
#### 203. §
#### 66. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
#### 204. §
⋯ 22 változatlan sor ⋯