2011. évi CCIX. törvény — mi változott? 2016. január 1.

A 2015. július 24. és 2016. január 1. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 4 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. július 24.)Következő módosítás (2016. június 18.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 98 változatlan sor ⋯

(2) Az ügyintézési határidő a Hivatal

- a) a 16. § és a 9. § (5) bekezdés szerinti eljárásában 30 nap,

- b) 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,

- c) 35. § és 37. § szerinti eljárásában 6 hónap.

- a) a 16. § és a 9. § (5) bekezdés szerinti eljárásában huszonegy nap,

- b) 31/B. § szerinti eljárásában harminc nap,

- c) 35. § és 37. § szerinti eljárásában százharmincöt nap.

(3) A Hivatal döntésének bírósági felülvizsgálata esetében nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(4) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

(5) A Hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

4/A. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.

⋯ 148 változatlan sor ⋯

(2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.

18. § Ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel.

18. § (1) Ha jogszabály vagy üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel.

(2) Az ellátásért felelős vagy – ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi – a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, illetve a víziközmű-szolgáltató melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre.

(3) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles.

20. § (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja,

⋯ 1055 változatlan sor ⋯