2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

2011. évi CCIX. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról

Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében – összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő követelményeivel – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. Alapelvek¶

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:

• a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,
• b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely
• ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá
• bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.
• c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,
• d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,
• e) a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg,
• f) a regionalitás elve: ha – a felhasználók érdekeire figyelemmel – a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,
• g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás, amely figyelembe veszi a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevők teherviselési képességét,
• h) a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek – a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban – meg kell térülniük,
• i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,
• j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél – az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül – törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el,
• k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2) Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó.

2. Értelmező rendelkezések¶

2. § E törvény alkalmazásában:

• 1. átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,
• 2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,
• 3. csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,
• 3a. egyesített rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amelyben a szennyvízelvezető hálózat és a vízgyűjtőterület bármely pontjáról a szenny- és csapadékvíz a közműhálózat igénybevételével kevert (szennyvíz és csapadékvíz együtt) szennyvízként kerül a település szennyvíztisztító telepére,
• 4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,
• 4a. ellátási területen átnyúló szolgáltatás: egy szomszédos ellátási területen lévő ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötése esetén nyújtott víziközmű-szolgáltatás,
• 4b. elválasztott rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amely kizárólag szennyvizet vezet el a település szennyvíztisztító telepére,
• 5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
• 6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,
• 7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,
• 8. gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerekre vonatkozó hosszú távú, felújítási és beruházási tervrészekből álló terv,
• 8a. használati díj: a víziközmű üzemeltetési jogviszony keretében a víziközmű üzemeltetés jogának átengedéséért a víziközmű-szolgáltató által az ellátásért felelős részére megfizetett bérleti díj, vagyonkezelési díj vagy koncessziós díj,
• 9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna és a fogyasztói csap),
• 10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),
• 11. ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
• a) bekötési vízmérő esetében aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
• b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,
• 12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,
• 13. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,
• 14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,
• 15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
• 16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,
• 17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),
• 18. szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bebocsátására szolgál,
• 19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,
• 20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
• a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy
• b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését

szolgálja,

• 21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja,
• 22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,
• 23. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:
• a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),
• b) önállóan, több település ellátását is szolgálja,
• c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatás nyújtásával, illetve igénybevételével egy vagy több településre nézve közvetlenül vagy közvetve biztosítja a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,
• d)
• 24. víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok),
• 24a. víziközmű-szolgáltatói működési engedély: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedély, amely kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására,
• 25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész
• a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy
• b) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült,
• 26. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel,
• 27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás,
• 28. holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is.
• 29. védendő felhasználó: az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékossággal élő felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt,
• 30. fogyatékossággal élő felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti,
• 31. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
• 32. egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi,
• 33. víziközmű-alap: a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodása alapján létrehozott, a víziközmű-fejlesztések finanszírozását biztosító források összessége, így különösen a használati díjak nyilvántartására és felhasználására szolgáló, elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz.
• 34. Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap: az állam által létrehozott alap, amely a víziközmű-fejlesztések és a víziközmű-szolgáltatók működésének ellentételezésére szolgál, és amelybe a víziközmű-szolgáltatók az indokolt költségeikhez képest elért többletbevételeire tekintettel teljesítik a befizetéseket, és ahonnan a víziközmű-szolgáltatók a meg nem térülő elismert indokolt költségeikre tekintettel ellentételezésben részesülnek.

II. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATATÁS HATÓSÁGI FELADATAI¶

2/a. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok¶

3. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben, illetve hatósági ellenőrzésekben – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a Hivatal jár el.

(2) A Hivatal eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel 75 nap.

(4) Az ügyintézési határidő a Hivatal

• a) 5/A. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése szerinti eljárásában 135 nap,
• b) 5/F. § (6) bekezdése szerinti eljárásában 21 nap,
• c) 16. § (3) bekezdése szerinti eljárásában 30 nap,
• d) 36. § szerinti eljárásában – az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – 135 nap.
• e) 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,
• f) 37. § szerinti eljárásában 90 nap.

(5) Az ügyintézési határidő a Hivatal

• a) 36. § szerinti eljárásában 75 nap,
• b)
• c) 37/A. § szerinti eljárásában 45 nap,

ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódik, és kormányrendelet az eljárást kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást.

(7) A Hivatal véglegessé vált határozatait – a személyes és védett adatok, illetve a panaszügyben hozott határozatok kivételével – a honlapján közzéteszi.

(8) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(9) A Hivatal döntéseinek végrehajtását – a pénzfizetési kötelezettségek kivételével – maga foganatosítja.

4. § (1) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

(2) A közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozattal kapcsolatos perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.

(3)

5. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.

2/b. A víziközmű-szolgáltatók felügyelete és az ellátásért felelősök ellenőrzése¶

5/A. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei, az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a Hivatal határozataiba foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a Hivatal – a fogyasztóvédelmi hatóság 5/E. § (1) és (2) bekezdése szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – felügyeli a víziközmű-szolgáltatók tevékenységét, valamint hatósági ellenőrzést végez az ellátásért felelősnél. Ha a felügyelet vagy hatósági ellenőrzés során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A víziközmű-szolgáltató felügyeletét a Hivatal átfogó ellenőrzéssel, célellenőrzéssel, témaellenőrzéssel és utóellenőrzéssel valósítja meg. A Hivatal az ellátásért felelős tekintetében célellenőrzést, témaellenőrzést és utóellenőrzést tart.

(3) Az átfogó ellenőrzés a víziközmű-szolgáltatók működésének legalább ötéves ciklusonként megvalósuló komplex, minden működési területre kiterjedő törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése.

(4) A célellenőrzés egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának vizsgálata a víziközmű-szolgáltatónál vagy az ellátásért felelősnél.

(5) A témaellenőrzés egy meghatározott feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több víziközmű-szolgáltatónál vagy több ellátásért felelősnél.

(5a) Az utóellenőrzés a víziközmű-szolgáltatónál vagy az ellátásért felelősnél végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján az ellenőrzött szerv által megtett intézkedések és azok eredményének vizsgálata.

(6) A felügyeletet vagy hatósági ellenőrzést végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a köztisztviselő a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató vagy az ellátásért felelős képviselőjének átad.

5/B. § (1) A Hivatal az ellenőrzési tervbe foglalt ütemezés szerint végzi az 5/A. § (2) bekezdése szerinti felügyeletet és hatósági ellenőrzést. Az ellenőrzési terv tartalmazza a tárgyévben elvégzendő ellenőrzések tárgyát, típusát, tervezett időpontját, az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, valamint az ellenőrizendő időszakot.

(1a) Az 5/A. § (3) bekezdése szerinti átfogó ellenőrzést a Hivatal ellenőrzési program alapján végzi. Az ellenőrzési programot a Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítés közlésével egyidejűleg megküldi a víziközmű-szolgáltató részére.

(2) Az ellenőrzési program tartalmazza:

• a) az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató megnevezését,
• b) az ellenőrzés tárgyát,
• c) az ellenőrzés jogszabályi alapját,
• d) az ellenőrzés célját,
• e) az ellenőrzés 5/A. § (2) bekezdése szerinti típusát,
• f) az ellenőrizendő időszakot,
• g) az ellenőrzés szempontjait, a részletes ellenőrzési feladatokat,
• h) az ellenőrzés során igénybe venni tervezett eszközöket,
• i) az ellenőrzés végrehajtásának időszakát, ütemezését,
• j) az ellenőrzést végző szervezeti egység és személyek nevét, beosztását, valamint a kijelölt vizsgálatvezető nevét,
• k) a program készítésének dátumát, a jóváhagyásra jogosult vezető aláírását.

(3) Az ellenőrzés eszközei:

• a) a víziközmű-szolgáltatók által rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatás Hivatal által rögzített adatai,
• b) az ellenőrzési programban meghatározott iratbemutatás, adatszolgáltatás,
• c) helyszíni ellenőrzés,
• d) más hatóságok megkeresése útján beszerzett információk,
• e) elektronikus nyilvántartások adatai,
• f) az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.

(4) A helyszíni ellenőrzés során feltárt tényekről, az ellenőrzött szerv és a Hivatal nyilatkozatairól jegyzőkönyv készül.

5/C. § (1) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja. Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont jogi következtetéseket.

(2) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervnek.

(3) Ha a Hivatal az átfogó ellenőrzés során megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentés tervezetét megküldi az ellenőrzött víziközmű-szolgáltatónak. Az ellenőrzési jelentés tervezetére az ellenőrzéssel érintett víziközmű-szolgáltató a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzési jelentést, amelyben rögzíti az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató figyelmen kívül hagyott észrevételeire vonatkozó indokolást.

(4) Ha a Hivatal a témaellenőrzés, célellenőrzés vagy utóellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzött szerv a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervnek. Az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételben foglaltakat a Hivatal a jogkövetkezmények megállapítására irányuló hatósági eljárás során értékeli, és az eljárást lezáró határozatban az észrevételek elutasítását külön megindokolja.

5/D. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartásban (a továbbiakban: Nyilvántartás) szereplő víziközmű-szolgáltatóra irányadó felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata. A Hivatal a kibocsátott számla mellé tételes kimutatást csatol a víziközmű-szolgáltató részére, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy mely víziközmű-rendszerek esetében milyen felhasználói egyenérték alapján történik a számlázás.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenértékre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatását minden év március 31-ig küldi meg a Hivatalnak.

2/c. A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos egyéb hatósági feladatok¶

5/E. § (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint – a közérdekű korlátozás kivételével – a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

• a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására kötelezés;
• b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy
• c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatkörén kívül, a létfenntartási, a közegészségügyi vízigények teljesítésével összefüggésben az illetékes népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) jár el.

(6) Az (1), a (2) és az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok esetében a Hivatal jár el.

(7) Az (1), a (2), az (5) és a (6) bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.

(8) A (6) bekezdés szerinti panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt év eltelte után nem indítható (elévülés). Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülés a magatartás megszűnésével kezdődik. Az elévülési határidő jogvesztő.

III. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI¶

2/d. Az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei¶

5/F. § (1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.

(2) Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi:

• a) víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,
• b) nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,
• c) víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,
• d) végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.

(3) A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős:

• a) kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,
• b) a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,
• c) figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközműre nézve az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együttesen: települési önkormányzat) látja el.

(4a) A települési önkormányzat a tulajdonában álló víziközmű-vagyon 5/H. § (2) és (3) bekezdése szerinti átruházása esetén mentesül a (4) bekezdésben meghatározott ellátási felelősség alól.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített többségi állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről, vagy a többségi állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekről történik.

(6) Az adott közigazgatási terület vagy víziközmű-rendszer felett ellátásért felelősi jogokat és kötelezettségeket gyakorló személyéről a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

5/G. § (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik (a továbbiakban: közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer), akkor az érintettek az ellátásbiztonság követelménye érdekében írásban megállapodnak

• a) a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben és végrehajtására kiadott jogszabályokban az ellátásért felelős számára meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésének módjáról és feltételeiről,
• b) az ellátásért felelősök képviseletéről.

(2) Az ellátásért felelősök az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást egyszerű többséggel hozzák meg, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást vagy annak módosítását az ellátásért felelősök képviselője az aláírástól számított 30 napon belül megküldi a Hivatalnak és a víziközmű-szolgáltatónak.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérdésben a (2) bekezdés szerint azonos szavazati arány alakul ki, a döntést a tárgyév január 1-jén legnagyobb felhasználói egyenértékkel rendelkező ellátásért felelős szavazata határozza meg.

(5) A közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer tulajdonosai eltérő megállapodás hiányában a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik az ellátásért felelős számára meghatározott feladatokkal járó terheket.

5/H. § (1) Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről – ideértve a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is – egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet.

(2) Az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközmű-rendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik.

(3) Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntéssel a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni részesedésüket, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatják az államra, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.

(3a) A (3) bekezdés szerinti átruházásról szóló döntést követően közös tulajdonban tulajdonostársként maradó önkormányzatok a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában továbbra is viselik a közös tulajdonú víziközmű-rendszerrel kapcsolatos feladatokkal járó terheket és gyakorolják az azzal járó jogokat.

(4) Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2)és (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan a 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet írásban megállapodik.

(4a) A (4) bekezdése szerint az állam által átvett fejlesztési forrás (e § alkalmazásában a továbbiakban: átvett fejlesztési forrás) összege az érintett víziközmű-vagyon tekintetében a Hivatal által a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására használható fel.

(4b) Az átvett fejlesztési forrás a (4a) bekezdés szerinti felhasználás időpontjában számolható el költségvetési bevételként, ezt megelőzően az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 4/A. § (5) bekezdésében szereplő bevételekkel azonos módon kell elszámolni.

(4c) A (4a) bekezdés szerinti felhasználás fedezetének biztosítása érdekében a fejezetet irányító szerv a költségvetési bevételként elszámolt átvett fejlesztési forrásnak megfelelő összeg mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti.

(5) A víziközmű-szolgáltató – az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2), (3) vagy (3a) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan – a tulajdonában álló víziközmű működtető eszközök és a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tulajdonjogát az államra, mint új ellátásért felelősre nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, ingyenesen is átruházhatja.

(6) Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2)és (3) bekezdés szerinti átruházása esetén az üzemeltetési jogviszony a víziközmű-vagyon tulajdonjogának átszállását követő napon megszűnik, vagy – a korábbi és az új ellátásért felelős közötti megállapodás alapján – az állam, mint új ellátásért felelős a fennálló üzemeltetési jogviszony tekintetében a korábbi ellátásért felelős helyébe lép. Az üzemeltetési jogviszony megszűnése esetén az állam mint új ellátásért felelős az új üzemeltetési jogviszony létrehozásáról akként gondoskodik, hogy a szolgáltatás folytonossága közérdekű üzemeltető kijelölése nélkül is biztosított legyen.

(7) Ha az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2)és (3) bekezdés szerinti átruházása az üzemeltetési jogviszony megszűnését eredményezi, a korábbi ellátásért felelős a víziközmű-vagyon tulajdonjogának átszállását követően haladéktalanul átadja az új ellátásért felelős részére a 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Ha az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatok a korábbi ellátásért felelősnél – annak írásbeli nyilatkozata alapján – nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, a korábbi üzemeltetési jogviszony szerinti víziközmű-szolgáltató a hiányzó adatokat az új ellátásért felelős írásbeli felszólítását követő 5 napon belül átadja az új ellátásért felelős részére.

(8) A (2)–(5) bekezdés szerinti térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(9) A települési önkormányzat – a víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan – térítésmentesen átruházhatja az államra, mint új ellátásért felelősre az átadással érintett víziközmű-rendszer üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedését. A térítésmentes tulajdon-átruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(10) Ha a (9) bekezdés szerint a víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedés az államra átruházásra kerül, a települési önkormányzat az átruházással egyidejűleg a víziközmű-működtetés körébe tartozó tevékenysége során keletkezett, víziközmű-szolgáltató felé fennálló kötelezettségeinek teljesítése alól mentesül.

(11) Azon társasági részesedés tekintetében, amely esetében az állam a (9) bekezdés szerinti térítésmentes átruházás eredményeként szerez a Polgári Törvénykönyv befolyásszerzésre vonatkozó szabályai szerinti minősített többséget, a Polgári Törvénykönyvnek a minősített többség megszerzése esetére kikötött vételi kötelezettségre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

3. A víziközművek tulajdonjoga¶

6. § (1) Víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat.

(2) Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog jogosultja az ellátásért felelős. A vízvezetési szolgalmi jog gyakorlása – a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a víziközmű-szolgáltatót illeti meg. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.

(3) Az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközmű működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el.

(3a) A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás díja vagyonkezelés esetén a vagyonkezelőt, vagyonkezelés hiányában a tulajdonost terheli. A tulajdonos az őt terhelő vagyonbiztosítási díjat a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatja.

(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető

• a) a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt lakossági felhasználó ellátását biztosítja, vagy
• b) a Hivatal egyedi határozatában víziközműnek minősített olyan vízilétesítmény, amelynek nyomvonala a szennyvíz-törzshálózattól vagy ivóvíz-törzshálózattól a szennyvíz-bekötővezeték vagy ivóvíz-bekötővezeték szolgáltatási pontjáig nagyobbrészt állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon halad.

(5) Nem lehet víziközműnek minősíteni, és víziközmű-szolgáltatás keretében működtetni azt a vízilétesítményt amely:

• a) vízjogi engedéllyel nem rendelkezik,
• b) nem közterületi ingatlan területén, olyan belső hálózatként került kialakításra, amely esetében az ellátás valamely szervezett formában működő, legalább részben közös célú ingatlan használathoz kötődik (különösen: nyugdíjas otthon, szolgálati lakások, lakópark),
• c) műszaki kialakítása miatt aránytalan (az újraelőállítási érték 30%-át meghaladó értékű) nagyságú átalakítást jelentő beruházás eredményeként lehetne csak a víziközmű rendszerekkel szemben támasztott műszaki kritériumoknak megfeleltetni.

(6) A vízilétesítmény (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés alapján történő minősítésére a Hivatal az ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére induló eljárásban, vagy hivatalból hoz egyedi döntést. A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárást az ellátásért felelős kezdeményezheti.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt személyek a vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítési eljárásában ügyfélnek minősülnek.

(8) A Hivatal víziközmű minősítéséről hozott döntése a döntés tárgyát képező vízilétesítmény vízjogi létesítési vagy vízjogi üzemeltetési engedélye hatályvesztésével hatályát veszti.

(9) A (6) bekezdés szerinti kérelem kötelező tartalmi elemeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(10) A közcélú szennyvíztisztítást ellátó vízilétesítmények, valamint a közcélú szennyvíztisztítást szolgáló objektumok védelmére, illetve a szomszédos ingatlanoktól történő elhatárolására (a továbbiakban együtt: objektumvédelem) védősávot kell kijelölni. Az objektumvédelmi védősáv kijelölésének és fenntartásának részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

7. § (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat.

(2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.

(3) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja.

(4) Ha a felajánlott rendszerfüggetlen víziközmű-elemet víziközmű-fejlesztési hozzájárulás terhére újították fel, a könyv szerinti nettó érték víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból ráfordított összegével csökkentett értéken kerül felajánlásra.

7/A. § (1) A 7. §-ban foglaltaktól eltérően az energiahatékonyságról szóló törvényben meghatározott energiahatékonysági szolgáltató megszerezheti az energiahatékonyság-javító intézkedéshez szorosan kapcsolódó rendszerfüggetlen víziközmű-elem tulajdonjogát az energiahatékonyságot növelő beruházás során az energiahatékonyság-alapú szerződésben meghatározott időtartamra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltét követően a rendszerfüggetlen víziközmű-elem térítésmentesen a finanszírozási konstrukciótól függően a víziközmű-szolgáltató, vagy az ellátásért felelős tulajdonába kerül.

(3) Az energiahatékonyság-alapú szerződés tárgyát képező rendszerfüggetlen víziközmű-elem az energiahatékonyság-alapú szerződésben meghatározott időtartam alatt kizárólag akkor kerülhet az (1) bekezdés szerinti energiahatékonysági szolgáltató birtokába, ha ez nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot.

8. § (1) Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az ellátásért felelős jóváhagyásával az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó is megvalósíthat víziközmű létrehozására irányuló beruházást olyan módon is, hogy az ahhoz szükséges víziközmű rendszer vagy annak a beruházással érintett eleme megállapodás alapján biztosított az állam részére.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti víziközmű létrehozására irányuló beruházásra a víziközmű-fejlesztésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre ruházza át.

(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

3/A. Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltása¶

9. § (1) Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltása kizárólag a 9/A. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén, és az ellátásbiztonság érdekében abban az esetben lehetséges, ha olyan, a Hivatal által a 6. § (4) bekezdés b) pontja alapján víziközműnek minősített vízilétesítmény van nem állami vagy önkormányzati tulajdonban, amelynek funkciója megfelel a víziközmű 2. § 20. pontjában foglalt funkcióinak.

(2) Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltását kizárólag az ellátásért felelős kezdeményezheti.

9/A. § (1) Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltására akkor van lehetőség, ha

• a) a közérdekű cél megvalósítása a víziközművön fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges;
• b) a víziközmű tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy térítésmentes vagyonátruházás útján nem lehetséges; és
• c) a közcélú megváltással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

(2) Az adásvételt vagy a térítésmentes vagyonátruházás létrejöttét meghiúsultnak kell tekinteni, ha

• a) a közcélú megváltást kérőnek – a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül megtett – ajánlatára a tulajdonos a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog átruházására alkalmas elfogadó nyilatkozatot;
• b) a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve a tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy
• c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a közcélú megváltást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek.

9/B. § (1) Az e törvény szerinti közcélú megváltásra – az e törvényben foglalt eltéréssel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közcélú megváltási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a víziközmű fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. A közcélú megváltási eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.

(3) A közcélú megváltási eljárás eljárási költségeit az eljárást kezdeményező fél viseli. Az eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit az eljárást kezdeményező fél a kisajátítási hatóság részére megtéríti.

(4) A közcélú megváltási eljárásban ügyfél:

• a) a közcélú megváltást kérő,
• b) az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet,
• c) a kártalanításra jogosult tulajdonos,
• d) az érintett víziközmű-szolgáltató.

(5) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.

(6) A közcélú megváltási eljárás kérelemre indul. A kérelmet víziközművenként, víziközmű-rendszerenként kell benyújtani.

(7) A kérelmet a közcélú megváltást kérő nyújtja be. Az állam mint közcélú megváltást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami költségvetési szerv, amelynek – jogszabály vagy az alapító okirata alapján – a közcélú megváltást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe tartozik. Az önkormányzat mint közcélú megváltást kérő nevében a képviselő-testület, a társulás, illetve a határozatában meghatalmazott egyéb szerv járhat el.

(8) A közcélú megváltási kérelemhez mellékelni kell:

• a) a közcélú megváltást kérő bejelentését a víziközmű tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);
• b) a közcélú megváltást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;
• c) a közcélú megváltással érintett víziközmű műszaki, ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;
• d) a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét (a továbbiakban: engedély), melyhez a közcélú megváltással érintett víziközmű csatlakozik;
• e) a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését (közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés);
• f) az ellátási terület megnevezését, és a víziközmű-rendszer azonosítóját.

(9) A közcélú megváltást kérő köteles a 9. és 9/A. § szerinti szempontok mérlegeléséhez szükséges adatokról a kisajátítási hatóságot tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani.

(10) A közcélú megváltási kérelem hiánypótlására a közcélú megváltást kérő csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság – ha a hiányok pótlása nem történt meg – az eljárást megszüntetheti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott előírások – a hiánypótlások számára vonatkozó szabályt kivéve – irányadók a közcélú megváltást kérő részére a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel elrendelt hiánypótlási felhívásokra is.

9/C. § (1) Ha a közcélú megváltási kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – tárgyalást tűzhet ki. A kisajátítási hatóság – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a közcélú megváltásra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét.

(2) Ha a kisajátítási hatóság döntése értelmében tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a kisajátítási hatóság hivatalból gondoskodik.

(3) A szakértői véleménynek a kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás között legalább 5, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie.

(4) A szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket az ügyfelek legkésőbb a tárgyaláson tehetik meg.

(5) Ha a szakértői véleményre vonatkozó kérdések és észrevételek olyan időben érkeznek meg, hogy azok szakértő általi megismerése még a tárgyalás előtt lehetségesnek mutatkozik, a beérkezett kérdéseket és észrevételeket a kisajátítási hatóság haladéktalanul továbbítja a szakértő részére.

(6) A tárgyaláson ismertetni kell a szakértői véleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakértői véleményre előzetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A kisajátítási hatóság és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését.

(7) Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetve a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a közcélú megváltást kérő csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a kisajátítási hatóság jogszerűnek tartja.

(8) A kisajátítási hatóság a közcélú megváltás tárgyában a 9. és 9/A. §-ban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt.

9/D. § (1) A közcélú megváltással érintett víziközmű tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.

(2) A kártalanítás összegének megállapítása során az összehasonlításra alkalmas víziközművek vagyonértékelése, vagy új beruházás esetén vagyonértékelés hiányában az elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációja szerinti értékét kell figyelembe venni.

(3) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön kell rendelkeznie arról, hogy a közcélú megváltással érintett víziközműért, továbbá a közcélú megváltással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.

(4) A kérelemnek helyt adó közcélú megváltási határozat véglegessé válásával a víziközmű tulajdonjoga a megváltást kérelmezőre száll át.

(5) A kártalanítás megfizetésére a közcélú megváltással tulajdont szerző, a közcélú megváltást kérő állam, illetve helyi önkormányzat köteles.

(6) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni. A kifizetés a kártalanításra jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik.

(7) A közcélú megváltást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát a kártalanítás összegével megterheli.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás közcélú megváltási határozat véglegessé válásával esedékes, és – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – ettől az időponttól kezdődően jár a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is.

(9) A közcélú megváltással érintett víziközmű átadására kötelezett a víziközművet a kártalanítás megfizetését követően, a közcélú megváltási határozatban meghatározott időpontig köteles a közcélú megváltást kérő részére átadni.

(10) Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a közcélú megváltási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül köteles a közcélú megváltást kérő részére megküldeni. Az esetleges késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár, amikor a számla a közcélú megváltást kérő részére kézbesítésre kerül.

(11) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás – kamatokkal együtt történő – megfizetését az esedékesség időpontját követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére igazolni.

(12) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja a (11) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(13) A közcélú megváltást kérő kérelmére a (11) bekezdésben meghatározott igazolás beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki a közcélú megváltást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről.

(14) Ha a közcélú megváltást kérő és a tulajdonos a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.

(15) A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.

9/E. § A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során

• a) a pert a közcélú megváltást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a közcélú megváltásról szóló döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;
• b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;
• c) a tevékenység megvalósulásának helye a víziközmű helye;
• d) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a közcélú megváltást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye közcélú megváltásnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.

9/F. § A közcélú megváltást kérőnek a víziközművet a közcélú megváltási határozatban meghatározott határidőn belül a közcélú megváltás céljára fel kell használnia és a közcélú megváltási cél szerinti használatot a közcélú megváltási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell.

9/G. § A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a közcélú megváltás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.

4. A víziközmű-fejlesztés¶

10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik, a fejlesztés teljes időszaka alatt a mindenkori víziközmű-szolgáltató szakmai döntésekbe történő bevonásával a 11. § (5) bekezdésben előírtak szerint.

(2) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.

(3) Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök az 5/G. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

11. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – ellátási területenként, azon belül víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, valamint víziközmű-rendszerenként tízéves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni.

(2) A gördülő fejlesztési tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.

(3)

(4) Az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője a gördülő fejlesztési terv tartalmára nézve – az ellátási felelősségi körébe tartozó víziközmű-rendszer vonatkozásában – véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a gördülő fejlesztési terv kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott gördülő fejlesztési terv mellékletét képezi.

(4a) Ha a (4) bekezdés szerint benyújtott vélemény alapján megállapítható, hogy az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője nem ért egyet a gördülő fejlesztési terv rá vonatkozó részének tartalmával, a Hivatal a fennmaradt vitás kérdésben a gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárás keretében dönt.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet, írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat.

(5a) A víziközmű-szolgáltató, a gördülő fejlesztési tervben szereplő víziközmű fejlesztéséhez szükséges, más kérelmére folyamatban lévő vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(5b)

(6) A Hivatal a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt felújítási és beruházási feladatok végrehajtását ellenőrzi.

5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása¶

12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott esetben pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti.

(2) A vagyonértékelés, vagy annak rendelkezésre állásáig az elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációja az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.

13. § (1) A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti.

(2) A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A víziközmű térképi nyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, valamint adatot kérhet, aki

• a) személyét azonosítja, és
• aa) írásban nyilatkozik, hogy a víziközművel kapcsolatba hozható beruházást vagy egyéb munkálatot kíván végezni, vagy
• ab) írásban igazolja, hogy az adatmegismerési joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és
• b) az adatközlés díját megtérítette.

(4) A víziközmű tulajdonosának – a tulajdonában álló víziközmű tekintetében – a víziközmű térképi nyilvántartás adataihoz való hozzáférését korlátozás- és díjmentesen kell biztosítani.

(5) A víziközmű-szolgáltató

• a) a víziközművel kapcsolatos hatósági feladataik ellátásához, a bíróság, az ügyészség, az ellátott területen működő települési önkormányzat és az illetékes közigazgatási hatóságok részére, továbbá
• b) üzemeltetői feladatai ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis (a továbbiakban: IKVA Adatbázis) üzemeltetője részére

díjmentesen biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott víziközmű térképi nyilvántartás tartalmának megismerését.

(6) A víziközmű-szolgáltató díjmentesen szolgáltatja az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet részére a vízellátási, illetve vízelvezetési szakág feladatkörébe tartozó publikálandó objektumokat.

13/A. § (1) E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság vezeti a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott Nyilvántartással összekapcsolt víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát.

(2) A víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg. A víziközmű-szolgáltató az általa a 13. § (1) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás valamennyi, a adatállományt érintő változásáról a megváltozott vagy új térképi adatok díjmentes átadásával haladéktalanul tájékoztatja az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságot.

(3) A víziközmű térképi nyilvántartás adatállományba történő betekintésre és az abból történő adatszolgáltatásra a 13. § (3) és (5) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.

13/B. § (1) A víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a Hivatal bevonásával – szakmai bizottságot hoz létre, amely a 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése szerint értékeli a víziközmű-rendszereken a hálózati fizikai vízveszteség mértékét, valamint megvizsgálja a hálózati fizikai vízveszteség csökkentése céljából szükséges intézkedéseket és azok lehetséges eredményeit.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről tájékoztatja az Európai Bizottságot, továbbá a hálózati fizikai vízveszteség mérséklésére cselekvési tervet dolgoz ki, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

6. A víziközmű működtető eszközök¶

14. § (1) A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű működtető eszközöket a víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(2)

(3) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván.

(4) E § alkalmazásában víziközmű-működtető eszköz a – folyamatirányító rendszerek kivételével – víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek, ideértve a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott elektronikus információs rendszert is.

(5) A (4) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer védelméről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint.

IV. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY¶

7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai¶

15. § (1) A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni.

(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.

(2) Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által engedélyben jóváhagyott:

• a) vagyonkezelési szerződésen;
• b) koncessziós szerződésen; vagy
• c) bérleti-üzemeltetési szerződésen

alapul.

16. § (1) Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős a 15. § (1) bekezdésében megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.

(3) A pályázat kiírására a pályázati kiírási dokumentáció Hivatal által az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint történő jóváhagyását követően kerülhet sor.

(4) Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.

(5)

(6) Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal (a továbbiakban: szerződött víziközmű-szolgáltató) jöhet létre:

• a) amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll;
• b) amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll.

(7) A (6) bekezdés szerinti társaság holdingba szervezett módon is működhet.

(8) A (6) bekezdésnek való megfelelőség tekintetében a munkavállalói résztulajdon nem minősül kizáró körülménynek.

17. § (1) Az üzemeltetési szerződést írásba kell foglalni.

(2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.

18. § (1) Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője – megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató – a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására – ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra, valamint a saját tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására, új rendszerfüggetlen víziközmű-elem beszerzésére használhat fel. A 10. § (1) bekezdésével és a 30. § (4) bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.

(2) Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat – elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban – a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében foglalt engedélyben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.

(3) Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.

(4) Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.

(5) A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig víziközmű-ágazatonként benyújtja a Hivatalnak – valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-szolgáltatónak – a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi követelményeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(6)

19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles.

20. § (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja,

• a) ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését végleges döntéssel megállapították,
• b) ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy
• c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(2) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel

• a) felmondja az e törvényben meghatározott esetekben,
• b) felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy
• c) felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(3) A határozatlan időre kötött üzemeltetési szerződés rendes felmondására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmondási időnél rövidebb időtartam nem köthető ki.

(3a) A határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 4 hónapos felbontási határidővel a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik.

(3b) A (3a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződés a felek közös megegyezésével 30 napos felmondási határidővel is megszüntethető, ha az ellátásért felelős ezzel egyidejűleg gondoskodik az új üzemeltetési szerződés megkötéséről, a szerződött víziközmű-szolgáltató pedig az új üzemeltetési szerződés jóváhagyására, valamint az engedély kiadására vagy annak módosítására irányuló kérelem Hivatalhoz történő benyújtásáról.

(4) Az engedély visszavonásával az érintett ellátási területre vonatkozó üzemeltetési szerződés hatálya megszűnik.

21. § (1) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan

• a) a felhasználók és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok 61. §-ban meghatározott adatait,
• b) a felhasználási helyekre vonatkozó, a fogyasztás megállapításához szükséges adatokat öt évre visszamenőleg,
• c) a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát, és
• d) a további, a víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat, ideértve az 55. § szerinti bekötési kötelezettséggel érintett ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet.

(2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb az üzemeltetési szerződés megszűnésének napjától számított 30 napon belül adja át az ellátásért felelősnek, azzal, hogy az adatátadást akkor is végre kell hajtani, ha az üzemeltetési szerződés megszűnését követően a Hivatal ugyanazt a víziközmű-szolgáltatót jelöli ki közérdekű üzemeltetőként.

22. § (1) A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak az engedély rendelkezéseit érintő módosítása egy eredeti, aláírt példányát a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést vagy annak az engedély rendelkezéseit érintő módosítását e törvénynek és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja.

(2) Az üzemeltetési szerződésnek az engedély rendelkezéseit nem érintő módosítását a szerződött víziközmű-szolgáltató a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül a Hivatal részére tájékoztatásul megküldi.

(3)

(4) Ha az üzemeltetési szerződés felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg, az ellátásért felelős a megszüntető nyilatkozat vagy a közös megegyezés hatályosulását követő 8 napon belül a Hivatalnak bejelenti az üzemeltetési szerződés megszűnésének tényét.

(5)

8. A vagyonkezelési szerződés¶

23. § Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha a víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást, mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik.

24. § A vagyonkezelési jogviszony 23. § szerinti létrehozása nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek.

25. § A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű üzemeltetése is a vagyonkezelő kötelezettsége.

25/A. § A vagyonkezelésbe vett vagyon esetében az üzemeltetési szerződés mellékletében tételesen felsorolt, a vagyonkezelő ellátási területén a szerződés időpontjában meglévő víziközmű-rendszerek tekintetében a visszapótlási kötelezettség összege a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletben foglaltak szerint elkészített, a Hivatal által jóváhagyott tárgyévre vonatkozó gördülő fejlesztési terv I. ütemében a saját forrásból idegen vagyonon megvalósított víziközmű-fejlesztések összegében kerül meghatározásra. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb, a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól.

26. § (1)

• a) a szükség szerinti felújítás, pótlás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését célzó beavatkozásokat, és
• b) az a) pontban foglaltakon túl a víziközműveken végzendő beruházásokat.

(2)

(3) A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő igényt tarthat a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott azon – vagyonkezelői felelőssége körében indokoltan felmerült, a víziközművet gyarapító – ráfordításai könyv szerinti nettó értékének a megtérítésére, amelyekre a víziközmű vagyonkezelési szerződés megszűnéséig elszámolt értékcsökkenése nem nyújtott fedezetet.

9. A koncessziós szerződés¶

27. § (1) A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti, ha a megalapítandó koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület vonatkozásában a 37. § (2) bekezdés d) pontja nem zárja ki az engedély kibocsátását.

(2) Az engedélyezési eljárásban a koncessziós eljárás nyertesének döntése eredményeként alapított koncessziós társasággal szemben a 37. § (2) bekezdés d) pontja nem kerül figyelembevételre, amennyiben

• a) a koncessziós társaságot a 37. § (2) bekezdés d) pontjának figyelembe vételével kibocsátott engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató alapította, s annak szerződéses kötelezettségei teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt, vagy
• b) közös ajánlattevők esetén, közülük az a) pont szerinti engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és annak szerződésszerű teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt.

(3) A koncessziós szerződés – nem korábban, mint időtartamának felét követően – közös megegyezéssel, egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható.

28. § (1) Építési koncesszióra irányuló pályázat közös ajánlattevők által kizárólag akkor nyújtható be, ha közülük legalább egy rendelkezik engedéllyel.

(2) Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeit is.

10. A bérleti-üzemeltetési szerződés¶

29. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tevékenységeire vonatkozó rendelkezései értelmében koncessziós eljárás lefolytatása nélkül hozható létre üzemeltetési jogviszony, amennyiben e törvény 16. § (6) bekezdése szerinti feltételek is teljesülnek (bérleti-üzemeltetési szerződés).

(2) Ha az (1) bekezdés szerint létrejövő bérleti-üzemeltetési jogviszony keretében üzemeltető társaság tulajdonosi szerkezete már nem felel meg a 16. § (6) bekezdésében foglalt követelményeknek, e körülmény beálltától számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a naptári év végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.

(3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik.

(4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi – ide nem értve a 30. § szerinti eseteket –, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető.

30. § (1) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

(2) A víziközmű-szolgáltató – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti.

31. § Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű üzemeltetési jogának gyakorlása kizárólag használati díj fizetése ellenében folytatható.

10/A. Korábban nem nyújtott szolgáltatás¶

31/A. § (1) Ha olyan víziközmű beruházást helyeznek üzembe, amelynek eredményeként a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre, a beruházással létrehozott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer üzembe helyezését követően, de nem korábban, mint az engedély vagy annak módosítása iránti kérelem Hivatalhoz történő beérkezése, a szerződött víziközmű-szolgáltató jogosult az újonnan létrehozott víziközművön olyan, az e törvényből és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokból származó valamennyi víziközmű-szolgáltatási tevékenységet végezni, ami korábban az adott településen víziközmű hiányában nem volt végezhető (továbbiakban: ideiglenes szolgáltatás).

(2) A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató (1) bekezdés szerint előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés véglegessé válása napján megszűnik.

(4) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel együtt – a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatályba lépéséig – a lakossági és a nem lakossági felhasználók tekintetében az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi nyilvántartásból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás).

(4a) A (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását megelőzően a szerződött víziközmű-szolgáltató a díjigény alátámasztó számítást megküldi az ellátásért felelősnek, hogy arról az ellátásért felelős véleményt alkosson. Az ellátásért felelős a véleményt a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg.

(4b) Az ellátásért felelős véleménye a (4) bekezdésben meghatározott kérelem mellékletét képezi. Ha az ellátásért felelős a megadott határidőben nem élt a véleményalkotás lehetőségével, a szerződött víziközmű-szolgáltató a (4a) bekezdés szerinti megkeresésnek feladását és kézhezvételét igazoló okiratot csatolja a (4) bekezdésben meghatározott kérelemhez.

(4c) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató kizárólag a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó felhasználói kategória tekintetében jogosult benyújtani a (4) bekezdés szerinti kérelmet.

(5) Amennyiben az ideiglenes szolgáltatás ellátásának lehetősége meglévő víziközmű-rendszer bővítéseként nyílt meg és az arról ellátott településeken azonos víziközmű-szolgáltatási díjat alkalmaznak, úgy a (4) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének nincs helye és a szerződött víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás tekintetében a víziközmű-rendszer egészére megállapított díjat alkalmazhatja.

(6) Az ideiglenes szolgáltatásról – a (4) bekezdésben meghatározott bővítésként megvalósított víziközmű-rendszeren nyújtott szolgáltatás kivételével – a szerződött víziközmű-szolgáltató elkülönített pénzügyi-számviteli nyilvántartást vezet.

(7) A Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározza és honlapján közzéteszi a (4) bekezdés szerinti átmeneti díj meghatározására irányuló kérelemhez benyújtandó adatokat.

31/B. § (1) A Hivatal a 31/A. § (4) bekezdése szerinti és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelem alapján mind az alapdíj, mind a fogyasztással arányos díj vonatkozásában a 62. § és a 63. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazva állapítja meg az átmeneti díjat.

(1a) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet lakossági felhasználókra vonatkozó rendelkezésének hatálybalépéséig a Hivatal által megállapított lakossági felhasználókra vonatkozó átmeneti díj tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg – ide értve az alapdíjat is – nem haladhatja meg a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet által a nem lakossági felhasználók vonatkozásában az adott ellátási területre a 65. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági díjat.

(2) A Hivatal az átmeneti díjat a szerződött víziközmű-szolgáltató díjigény alátámasztó számítás eredményéhez képest alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

(2a) Önkormányzati rendelet a (2) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjhoz képest – a rezsicsökkentésről szóló törvényben meghatározott kedvezményen felül – további kedvezményt állapíthat meg, ha az önkormányzat gondoskodik a rendeletében meghatározott díjkedvezmény miatt keletkező bevételkiesés megtérítéséhez szükséges forrás elkülönítéséről, és a szerződött víziközmű-szolgáltató díjszámlázási rendjének megfelelő ütemezés szerinti utólagos megfizetéséről a szerződött víziközmű-szolgáltató által jogszerűen igényelt összegben.

(3) A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően a soron következő számlában, a 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal, a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre és felhasználói körre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezéseinek hatályba lépéséig érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.

(3a) Az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott, és a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá tartozó nem lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató a 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjától érvényesítheti díjigényét.

(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot megküldi az ellátásért felelős részére, valamint a miniszternek.

(5) Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha

• a) a Hivatal elutasítja a 31/A. § (1) bekezdése szerint előterjesztett kérelmet,
• b) a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat közlését követően hatályba lépett miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre kiterjedő, és valamennyi, az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett felhasználóra vonatkozó víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezése hatályba lép.

31/C. § Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység ellátása során a koncessziós szerződéses üzemeltetési jogviszonyban álló gazdasági társaságot a szerződött víziközmű-szolgáltatóval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

31/D. § (1) A felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti jogviszonyok tekintetében az ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt az e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a felek eltérő megállapodása hiányában az (1) bekezdés alkalmazásában a szerződött víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával üzembe helyezett bekötéssel rendelkező felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés az ideiglenes szolgáltatás tényleges igénybevétele napjától hatályos.

11. A közérdekű üzemeltető¶

32. § (1) A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha

• a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
• aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,
• ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,
• ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli,
• ad) a Hivatal az engedélyt úgy módosította, hogy az már nem terjed ki a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett érintett víziközmű-rendszerre, vagy
• ae) a Hivatal az engedélyt visszavonta, és
• b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(1a) A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.

(2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával – bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.

(3) A közérdekű üzemeltető a kijelöléssel érintett ellátási területre vonatkozóan mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól.

(4) A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony, valamint a Hivatal által kiadott engedély adott víziközmű-rendszerre vonatkozó része hatályát veszti.

(5) A közérdekű üzemeltető tevékenységére – eltérő rendelkezés hiányában – a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

33. § Az ellátásért felelős – a Hivatal intézkedéseitől függetlenül – a közérdekű üzemeltető kijelölésétől számított 12 hónapon belül a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében gondoskodik – az e törvényben előírtak szerint – az üzemeltetési szerződés megkötéséről.

33/A. § A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.

34. § (1) Víziközmű-szolgáltató esetében – közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.

(6) A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását.

(7) A víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni.

V. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ¶

12. Az engedély¶

35. § Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni.

36. § (1) Gazdasági társaság kizárólag a Hivatal által kiadott engedély birtokában minősül víziközmű-szolgáltatónak és veheti fel a cégjegyzékben meghatározott tevékenységei közé a víziközmű-szolgáltatást.

(2) Az engedély iránti kérelmet az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság terjeszthet elő, amely megfelel az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

• a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
• b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
• c) a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy
• d) a kérelmező vagy jogelődje engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták.
• e) a kérelmező 1. melléklet szerint kiszámított felhasználói egyenértéke a Nyilvántartásban – figyelmembe véve a felhasználói egyenérték változását eredményező folyamatban lévő eljárásokat is – nem éri el a 150 ezret.

(3a) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményt nem teljesítő kérelmező engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező 2011. december 31. előtt létrejött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik, és engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházásvédelmi szerződés rendelkezéseibe ütközik.

(4) A Hivatal az engedélyt a 78. § (1) bekezdésében előírt vagyonértékelés hiányában kiadhatja, ha az engedély módosítására az ellátásért felelős személyében beállt változás miatt kerül sor, és a korábbi ellátásért felelős a vagyonértékelés elkészítéséről nem gondoskodott, de a számviteli jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetett vagyonleltár teljeskörűen rendelkezésre áll. Ezen esetben a Hivatal a vagyonértékelés elvégzésére irányuló feltétel előírásával adja ki az engedélyt.

37. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által kiadott engedélyben meghatározott ellátási területen kizárólagosan jogosult és köteles víziközmű-szolgáltatást végezni. Az engedély tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett valamennyi víziközmű-rendszer megjelölését mint ellátási területet.

(2)

(3)

37/A. § (1) Az engedély és az ezt érintő engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

(2) A Hivatal az engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonja, ha az engedélyben meghatározott ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás más módon biztosítható.

(3) Az engedélybe foglalt jogok és kötelezettségek a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok keretei között módosíthatók.

(4) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosítja, ha az időközben végbement változások miatt az nem felel meg valamely feltételnek és az engedély módosításával a jogszerű állapot helyreállítható.

(5) A Hivatal az engedélyt visszavonja, ha

• a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,
• b) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
• c) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy
• d) az e törvényben meghatározott más esetben.

(6)

(7) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét visszavonja, ha a 36. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 36. § (3a) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(8) Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy minősége romlását.

(9) Ha a Hivatal az engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződései közül azokat megszünteti, amelyek tekintetében a jogszabályban és a Hivatal határozatában előírt követelmények nem teljesülnek.

(10) A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (9) bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.

(11) A Hivatal az engedélyt visszavonó döntésében adatszolgáltatásra kötelezheti a korábbi víziközmű-szolgáltatót a Hivatal 65. § (2) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése érdekében.

13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése¶

38. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt haladéktalanul értesíti, ha az engedélyében meghatározott feltételt vagy a számára előírt kötelezettséget harminc napot meghaladó időtartamon keresztül nem teljesíti.

(2) A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti,

• a) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogellenesség megszüntetésére, és
• b) bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztása esetében a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezménytől eltekinteni nem lehet.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató a jogellenességet a (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglaltak szerint nem szünteti meg maradéktalanul és póthatáridőt sem kér a teljesítésre, vagy a késedelem indokát a Hivatal megalapozatlannak tartja, a Hivatal az engedélyt módosítja vagy visszavonja.

39. §¶

40. § (1) A Hivatal hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben (a továbbiakban: Szankciótv.) foglaltakon túlmenően az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja közigazgatási szabályszegés megállapítása esetén a szabályszegés súlyával és jellegével összhangban:

• a) jogellenes magatartás megszüntetésére kötelezés,
• b) tevékenység elvégzésére, intézkedés megtételére kötelezés,
• c) közérdekű tevékenység során okszerűen felmerült költségek megtérítésére kötelezés,
• d) jogszerű víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazására kötelezés,
• e) jogsértő víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazásából eredő többletbevétel visszatérítésére kötelezés,
• f) a Hivatal által kiadott hatósági engedély módosítása, vagy
• g) a Hivatal által kiadott hatósági engedély visszavonása.

(2) Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – elrendelheti a tevékenységtől végzésétől történő eltiltást, továbbá a jogsértővel szemben a 40/B. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) A kormányhivatal a Szankciótv.-ben foglalt jogkövetkezményeken túl az ingatlantulajdonost kötelezheti vízmérési hely kiépítésére, illetve a víziközmű-hálózatba bekötésre is.

40/A. § (1) A Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével.

(2) A víziközmű-felügyeleti bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

(3) A víziközmű-felügyeleti bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.

(4) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot nem alkalmaz.

40/B. § (1) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha

• a) az ellátásért felelős
• aa) az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,
• ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat,
• ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja;
• ad) nem tesz eleget a Hivatal közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatában foglalt kötelezettségeinek,
• b) a víziközmű-szolgáltató
• ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,
• bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,
• bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi eseménnyel vagy befolyásszerzéssel összefüggő változás bejegyzését a Hivatal előzetes hozzájárulása nélkül kérelmezi,
• bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;
• be) megszegi az e törvényben, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal határozataiban foglalt, víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó előírásokat;
• bf) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét – a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben – neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,
• bg) a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,
• bh) keresztfinanszírozást alkalmaz,
• bi) jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,
• bj) a Hivatal az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató jogsértést követett el,
• c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató
• ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,
• cb) a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt feladatokat nem, vagy csak részben hajtotta végre, és a tervtől való eltérést a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év június 30. napjáig benyújtott – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – jelentésében nem tüntette fel,
• cc) elmulasztotta a gördülő fejlesztési terv megvalósulásáról szóló – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – jelentés Hivatal részére való megküldését,
• cd) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt,
• ce) a 18. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta.

(2) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végez.

(3) Az e törvényben meghatározott egyes cégjogi eseményekre vonatkozó rendelkezések megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal a befolyásszerzővel szemben bírságot szab ki.

41. § (1) A jogkövetkezmények alkalmazásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel

• a) a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére;
• b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamára;
• c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértékére, a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékére;
• d) korábbi jogsértő magatartásra;
• e) a Hivatal eljárását megelőzően a jogsértő állapot megszüntetése érdekében végzett tevékenységre;
• f) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartásra.

(2)

(3)

(4) A víziközmű-szolgáltatóval szemben kiszabott bírság a díjmegállapítás során az indokolt költséget növelő tényezőként nem vehető figyelembe.

14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok¶

42. § (1) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti egyesüléséhez, szétválásához, átalakulásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény). A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges bármely víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, illetve 100 százalékát elérő közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(3) Nem kell a Hivatal hozzájárulását kérni ahhoz az ügylethez, amely esetében a (2) bekezdésben meghatározott – a Hivatal által jóváhagyott – küszöbérték átlépését követően szerez a befolyásszerző a rákövetkező küszöbérték eléréséig.

(4) A cégjogi eseménnyel és a befolyásszerzéssel összefüggő változások cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló (változásbejegyzési) kérelemhez – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – csatolni kell a Hivatal (1) vagy (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát.

(5) A Hivatal az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ügylethez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha annak végrehajtása a víziközmű-szolgáltatás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(6) A Hivatal az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha annak eredményeként a víziközmű-szolgáltató

• a) nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy
• b) nem rendelkezne az a) pontban meghatározottak teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal.

(7) A Hivatal (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájáruló határozatának hiányában a megszerzett részesedés tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jog nem gyakorolható, a megszerzett részesedés a részvénykönyvbe nem bejegyezhető, a tagjegyzékben fel nem tüntethető, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő naptól kezdődik.

(8) Cégjogi esemény esetén az érintett víziközmű-szolgáltató, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, a cégjogi eseményt bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9) Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzésének kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyét érinti – az érintett víziközmű-szolgáltató kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról a 36. § és a 37. § szerinti eljárás keretében dönt.

15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége¶

43. § (1) A víziközmű-szolgáltató az e törvényben a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokban és a Hivatal határozataiban meghatározottak szerint látja el a víziközmű-szolgáltatást.

(2) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási jogát nem engedheti át.

(3) A víziközmű-szolgáltató

• a) a víziközmű üzemeltetését – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi,
• b) a víziközmű-fejlesztéseket – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-rendszer a víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon ki tudja elégíteni az ésszerű igényeket, valamint
• c) gondoskodik a b) pontban foglaltak elvégzéséhez szükséges készletekről és tartalékokról.

(4) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást.

44. § (1) Az országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetség jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter számára, valamint konzultációt folytathat a víziközmű-szolgáltatást érintő stratégiai kérdésekről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek.

45. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben, az ott meghatározott tartalommal és formában a víziközmű-üzemeltetés meghatározott részeinek kiszervezéséről a Hivatalt tájékoztatni szükséges vagy a kiszervezéshez, továbbá annak módosításához a Hivatal előzetes engedélyét kell beszerezni. A Hivatal az előzetes engedély megadásáról az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok szerint dönt.

(2) A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az engedélyezési kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben, a víziközmű-szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel tíz százalékát meghaladja.

(3) Kiszervezett tevékenységet kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható gazdálkodó szervezet végezhet.

(4)

(5)

(6) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetése, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, a biogázüzem üzemeltetése, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység.

46. § A víziközmű-szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos beszerzésre, kiválasztásra és megbízásra – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a Hivatal által jóváhagyott beszerzési szabályzatban meghatározott feltételeket és eljárásokat kell alkalmazni.

47. § (1) A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt vagy annak módosítását jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

48. § (1) A víziközmű-szolgáltató honlapot működtet, és azon közzéteszi:

• a) az ellátásért felelőssel kötött megállapodásait,
• b) az üzletszabályzatát,
• c) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,
• d) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét,
• e) az e törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel az Szt.-nek megfelelő formában az éves beszámolóját,
• f) a jóváhagyott beszerzési szabályzatát, és
• g) az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(2) A honlapon való közzététel során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodásokból a víziközmű-szolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a víziközmű-szolgáltató üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(3) Nem törölhető a honlapon való közzététel során a megállapodásokból

• a) az alkalmazott díj mértéke,
• b) a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,
• c) a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,
• d) az elvárt nyereség meghatározása, és
• e) minden egyéb olyan adat, amely a díjmegállapítás alapjául szolgál.

16. Számviteli szétválasztás¶

49. § (1) A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.

(4) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a víziközmű-szolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(5) A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

50. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(2) A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak.

VI. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY¶

17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai¶

51. § (1) A víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig – a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll.

(2) Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.

(3) A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval – felhasználási helyenként – közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(4) A közszolgáltatási szerződés egyidejűleg több víziközmű-szolgáltatási ágazatra is kiterjedhet.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el.

(6) Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a víziközmű-szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a víziközmű-szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött.

(7) A közszolgáltatási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv közszolgáltatási szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

52. § (1) Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul.

(2) A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözeteként megállapított vízfogyasztás utáni víziközmű-szolgáltatási díjat a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak.

(2a) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha

• a) valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és.
• b) a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.

(3) Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségén alapul, csökkentve azt más szennyvízelvezető műbe szabályosan elvezetett vagy elhelyezett szennyvízmennyiséggel. Az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség meghatározásának részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rögzíti.

(4) A bekötési vízmérő, a mellékvízmérők, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat minden eleme és tartozéka ellenőrzésének lehetőségét a felhasználó és az elkülönített vízhasználó az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon biztosítja a víziközmű-szolgáltató részére.

(5) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nemperes eljárásban a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat-csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség-mérő leolvasásának tűrésére.

(6) A víziközmű-szolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

• a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
• b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(7) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(8) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(9) A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(10) A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak.

(11) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

52/A. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a víziközmű-szolgáltatók az okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető. A (2)–(7) bekezdés előírásait a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.

(2) A felhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni, de lehetőségük van az okos mérés bevezetésével kapcsolatos központi mintaprojekt megvalósításával összefüggő szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt esetben és eljárási szabályok szerint azt megtagadni. Az együttműködés keretében a víziközmű-szolgáltató az érintett felhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújt.

(3) A víziközmű-szolgáltató és a projekttársaság a mintaprojekt végrehajtásával a felhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a felhasználó közszolgáltatási szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a felhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.

(4) A víziközmű-szolgáltató a mintaprojektet a Hivatal felügyeletével folytatja. A víziközmű-szolgáltató a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárást követően a mintaprojekt eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával tájékoztatja.

(5) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenysége során – a mintaprojekt zárását követő 3 évig – a mintaprojekt lebonyolítása céljából – a felhasználó személyes adatait kezeli. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.

(6) A víziközmű-szolgáltató a központi mintaprojekt gazdasági értékeléséhez és költség-haszon elemzéséhez köteles a 60. §-ban foglaltak szerint a Hivatal részére adatot szolgáltatni.

(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén

• a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban tájékoztatja a projekttársaságot jogszabálysértés tényéről,
• b) ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja a projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
• c) eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.

53. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közszolgáltatási szerződés megszűnik, ha

• a) a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű-szolgáltató új közszolgáltatási szerződést kötött,
• b) a felhasználási hely megszűnt, vagy
• c) a víziközmű-szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a (2) bekezdésben meghatározott okból azonnali hatállyal felmondta.

(2) A közszolgáltatási szerződést a víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha:

• a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez,
• b) a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-szolgáltató a felhasználót az együttműködésre a (3) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy
• c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.

(3) A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.

54. § (1) Az új víziközmű-szolgáltató az engedély véglegessé válását követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni a víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.

(2) Az engedély véglegessé válását követő hatvanadik naptól a korábbi közszolgáltatási szerződés helyébe – a felek eltérő megállapodása hiányában – az új víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közszolgáltatási szerződés lép.

55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

• a) az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet, és
• b) az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató. A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.

(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató bejelentésére a tulajdonost a kormányhivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A kormányhivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

(5) A víziközmű-szolgáltató a (4) bekezdés szerinti bejelentésében

• a) közli az érintett ingatlan helyrajzi számát és címét,
• b) ismerteti az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek fennállását,
• c) rögzíti a (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség elmaradásának tényét és
• d) javaslatot tesz a bekötés legkisebb költséggel együtt járó műszaki megvalósítási módjára és a kötelezés teljesítésének határidejére.

(6) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

• a) az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,
• b) a szennyvízelvezető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a Vgtv. 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.

(7) A kormányhivatal a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése mellett dönt, ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek eleget tegyen. E körben a kormányhivatal mérlegeli, hogy

• a) az ingatlan használata víziközmű-szolgáltatás hiányában biztosított-e,
• b) víziközmű-szolgáltatás hiányában fennáll-e a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, valamint a földtani közegnek a közvetlen veszélyeztetése, vagy
• c) a bejelentés benyújtása időpontjában van-e az ellátásért felelősnek vagy a víziközmű-szolgáltatónak jogszabályban vagy szerződésben előírt teljesítetlen kötelezettsége víziközmű-rendszerhez történő csatlakozási arány vonatkozásában.

(8) A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a kormányhivatal kötelezés kibocsátása vagy a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a bekötés megvalósításáról.

(9) Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlanok esetében. Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény szerinti MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a tulajdonába kerülő ingatlanok esetében.

(10) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásán, valamint a (4)–(8) bekezdésben meghatározott esetkörön túl kötelezi a tulajdonost az ingatlan beköttetésére és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítménye, saját célú szennyvízkezelő létesítménye, egyedi szennyvízkezelő berendezése vagy az egyedi zárt szennyvíztárolója közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros.

55/A. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltatást olyan ingatlanon igénylik, ahol az ingatlan és a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer között másik ingatlan helyezkedik el, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgáló telken lévő, az uralkodó telek ellátását biztosító házi ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték bekötővezeték elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szolgáló telek birtokosa az uralkodó telek birtokosát a jogszabályokból és a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében nem akadályozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítása tényének ingatlanügyi hatóság általi igazolását a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában – ha a szomszédos ingatlant érintő ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el – a kormányhivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére szolgalmat alapíthat.

(4) Az (1) bekezdés vagy (3) bekezdés szerinti szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült.

55/B. § (1)

(2) Az eljárásnak az Ákr. szerinti eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá a kormányhivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is – a vízvezetési szolgalmi jog alapítást kérő viseli.

55/C. § (1) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a vízvezetési szolgalmi jog célját, valamint szolgalom gyakorlása megkezdésének időpontját.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) 55/A. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéses ajánlatot és annak a szolgáló telek tulajdonosa általi átvételét igazoló okiratot,
• b) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát,
• c) ha a vízvezetési szolgalmi jogot az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kérik bejegyeztetni, akkor a szolgáló telek korlátozással érintett részét bemutató ingatlanügyi hatóság érvényes záradékával ellátott vázrajzot, és
• d) a vízvezetési szolgalmi jog alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

55/D. § A kormányhivatal a szolgáló telek tulajdonosa vonatkozásában hivatalból szerzi be az ingatlan-nyilvántartást vezető szervtől:

• a) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
• b) a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét),
• c) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését vagy személy nevét.

55/E. § (1) A kormányhivatal a kérelemnek helyt adó határozatában rendelkezik:

• a) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vízvezetési szolgalmi joggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,
• b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással,
• c) a szolgáló telek vonatkozásában elrendelt korlátozásért járó kártalanítás mértékéről és a kártalanítás megfizetésének határidejéről, és
• d) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték létesítéséhez szükséges munkák elvégzése céljából a szolgalomalapítást kérelmező részére történő birtokba adás időpontjáról.

(2) Ha a szolgáló telek mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot nem lehet megjelölni.

55/F. § (1) A véglegessé vált határozatban foglaltak bejegyzésére a kormányhivatal felhívja az ingatlanügyi hatóságot.

(2)

55/H. § (1) Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.

(2) A víziközmű-szolgáltató a bekötési igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül.

55/I. § (1) A közüzemi hálózatra való rákötés kivételével az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett – a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő alkalmazása esetén a kivitelező vagy az igénybejelentő köteles a víziközmű-szolgáltatónál az üzletszabályzat szerinti szakfelügyeletet megrendelni, a víziközmű-szolgáltató pedig legkésőbb 3 munkanapon belül nyilatkozni a szakfelügyelet szükségességéről és annak ellátásáról, azzal, hogy amennyiben határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a szakfelügyelet biztosításától eltekint. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti.

(1a) A geodéziai bemérésre az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett – a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat. A megbízásnak ki kell terjednie arra is, hogy a megbízott geodéziai vállalkozó az általa bemért objektumokat, a víziközmű-szolgáltató digitális objektumkezelő rendszerébe illeszthető formátumban átadja.

(1b) A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő a víziközmű-szolgáltató üzemeltetésében lévő törzshálózaton csak előzetes bejelentést követően végezhet munkálatokat.

(2) A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre:

• a) a bejelentő, a tevékenységet személyesen ellátó munkavállaló és a személyesen közreműködő tag neve, székhelye, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, képesítése,
• b) ha a bejelentő egyéni vállalkozó, a vállalkozói nyilvántartási száma,
• c) a díjfizető neve, számlázási címe, adószáma vagy adóazonosító jele.

(2a) A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartása – a természetes személyazonosító adatok, az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, az adószám és az adóazonosító kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A közforgalom elől el nem zárt területen létesült csatlakozó hálózat geodéziai bemérésre az igénybejelentő kizárólag a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek adhat megbízást.

55/J. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló a bekötéssel összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, új terv benyújtását, vagy a tervek olyan kiegészítését írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(1a) A víziközmű-szolgáltató a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságával kapcsolatos nyilatkozatát a tervek benyújtását követő 15 napon belül adja ki. Ha a víziközmű-szolgáltató e határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, az alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a bekötéssel összefüggő tervek alapján kivitelezhető.

(1b) A víziközmű-szolgáltató – az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – az (1a) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a terv kivitelezésre alkalmatlan. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt

• a) a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve
• b) szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.

(1c) Az (1b) bekezdés szerinti eljárás az (1a) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben 20 napon belül dönt.

(2) Amennyiben az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatban az igénybejelentő nem a víziközmű-szolgáltatót, hanem a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyt bízza meg, az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, feltéve, hogy az – a víziközmű-szolgáltató által elfogadott vagy a műszaki biztonsági hatóság által alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(2a) Ha a (2) bekezdésben meghatározott létesítés esetére a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata a víziközmű-szolgáltató kötelező helyszíni képviseletét írja elő, a helyszíni képviseletért külön díjat nem számíthat fel.

(2b) Az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéért és üzembe helyezéséért a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatban megállapított díjat számíthat fel.

(3) A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a víziközmű-szolgáltatóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik és az ehhez szükséges műszaki feltételek adottak, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a víziközmű-szolgáltató köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket azonnal üzembe helyezni.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezését megtagadja, vagy a műszaki feltételek a víziközmű-szolgáltató szerint egyébként nem adottak, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az üzembe helyezés elrendelésére irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

55/K. § (1) Az 55/H. § alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a víziközmű-szolgáltató megtéríti az ivóvízvezeték vagy szennyvízvezeték bekötésével összefüggésben felmerült, igazolt költségeit, ha

• a) az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló tervek alapján a csatlakozás kivitelezése e törvény alapján megkezdhető,
• b) az igénybejelentő a bekötés kivitelezését befejezi, és azt
• ba) a víziközmű-szolgáltatónak az 55/J. § (1a) bekezdése szerinti, a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló nyilatkozata kézhezvételétől,
• bb) nyilatkozat hiányában a terv benyújtásától számított 15 napos határidő lejártától,
• bc) az 55/J. § (1b) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy
• bd) az 55/J. § (1) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától

számított százhúsz napon belül bejelenti, és

• c) az 55/J. § (4) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul.

(2) Ha a költségek (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében

• a) a víziközmű-szolgáltatót kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,
• b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja.

55/L. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltatást a lakossági felhasználó olyan ingatlanon igényli, ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés – a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében – a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2) Amennyiben az érintett felhasználási hely tekintetében a felhasználóváltást követően nem lakossági közszolgáltatási szerződés kerül megkötésre, a közszolgáltatási szerződésben rögzített kvóta nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti, korábbi lakossági igénybejelentés alapján számított alapmértéket.

(3) A víziközmű-szolgáltatás (1) bekezdés alapján történő nyújtása nem minősül a 37. § (1) bekezdésétől eltérő ellátásnak.

18. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvízellátás,¶

valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében

56. § A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő berendezés kiszerelésével, a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik.

57. § (1) A felhasználó a víziközmű-szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését – ha közműves ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen – a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni.

(2) A vízközmű szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.

58. § (1) A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

• a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,
• b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
• c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,
• d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy
• e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható

• a) egészségügyi, valamint köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény,
• b) lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás,
• c) a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kijelölt kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák, valamint
• d) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák

esetében.

(2a) Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.

(3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

• a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,
• b)
• c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint
• d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette az (1) bekezdés c) és e) pontja esetében történő intézkedések megtételéről.

(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodott meg, de az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megállapodást követően az előrefizetős mérő a felhasználói díjfizetés hiánya miatt lezár, akkor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltak alkalmazhatóak.

(4) A lakossági felhasználó (3) bekezdés c) pontja szerinti első felszólítása – a felhasználó elektronikus úton történő kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén – elektronikusan, postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más egyéb módon, a felfüggesztés vagy a korlátozás lehetőségére vonatkozó második felszólítása tértivevényes levélben történik. Az illetékes népegészségügyi szervet a második felszólítással egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.

(5) A létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltató a kormányrendeletben meghatározottak szerint biztosítja.

(6) A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a víziközmű-szolgáltató – az ellátásért felelős előzetes értesítése és a települési önkormányzat hozzájárulása esetében – a víziközmű tulajdonosának költségére közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére.

(7) A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, ha a víziközmű-szolgáltató igazolja, hogy az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés végrehajtását megkísérelte, de azt a felhasználó meghiúsította.

(8) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást 3 naptári napon belül teljeskörűen visszaállítja.

(9) A víziközmű-szolgáltató az e §-ban foglalt tevékenységei körében felmerülő költségeit – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közszolgáltatási szerződése körében azok felmerültek.

(10) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter, közterületen megteendő távolságon belül elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel – vagy üzemképes lifttel – nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbségnek megfelelő távolságra a lakóhelytől kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.

(11) Közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a közkifolyókról vagy más vízvételi helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóhelytől számítottan legfeljebb 300 méter, közterületen megteendő távolságon belül szükséges biztosítani.

(12) A közegészségügyi ivóvízigénye kielégítése érdekében eljáró lakossági felhasználó az üzemképes lift használatában nem korlátozható.

58/A. § (1) A védendő felhasználók a védelemre jogosító, jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékossággal élő felhasználóként részesülhetnek a víziközmű-szolgáltató által nyújtott, jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) Az a felhasználó, aki a fogyatékossággal élő és a szociálisan rászoruló felhasználók nyilvántartásában egyidejűleg szerepel, jogosult igénybe venni a védendő felhasználókat megillető valamennyi kedvezményt.

(3) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a kedvezményeket és azok igénybevételének feltételeit, továbbá a különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

58/B. § A szociálisan rászoruló felhasználó különösen az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosult:

• a) részletfizetés,
• b) fizetési haladék.

58/C. § Ha a víziközmű-szolgáltatónak az 55. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása során jut tudomására, hogy a kötelezett a védendő felhasználókra vonatkozó jogszabályi feltételeket vélhetően kielégíti, haladéktalanul megadja részére a szociálisan rászoruló felhasználókat az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre vonatkozó tájékoztatást, és megküldi részére a nyilvántartásba vételhez szükséges információkat és formanyomtatványokat.

58/D. § A fogyatékossággal élő felhasználót különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeinek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni.

VII. Fejezet — ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM¶

59. § (1) A felhasználók, a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök kötelesek a víziközmű-fejlesztését és a víziközmű-szolgáltatást biztosító, jogszabályban, valamint a Hivatal határozatában meghatározott személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban – és azzal összhangban a Hivatal határozatában – meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat kizárólag a víziközmű fejlesztésével és a víziközmű-szolgáltatás biztosításával kapcsolatos tevékenység ellátásával összefüggésben lehet használni.

(3) A víziközmű-szolgáltató adatot szolgáltat az ivóvíz-szolgáltatást igénybe vevő felhasználókról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatást végző közszolgáltatók részére, ha a közszolgáltatás díját kéttényezős módon határozzák meg.

60. § (1) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a víziközmű-szolgáltatótól, az ellátásért felelőstől, a kormányhivataltól, a víziközmű tulajdonosától és a kiszervezett tevékenységet végzőtől eseti és rendszeres információt kérni, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.

(2) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a kormányhivatal, a víziközmű tulajdonosa és a kiszervezett tevékenységet végző a Hivatal részére megadja az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott és feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(3) A Hivatal adatkezelésére a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal adatkezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hivatal az e törvényben rögzített feladatai ellátása során figyelembe veszi és felhasználja az IKVA Adatbázis adatait.

61. § (1) Az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató az e törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott kapcsolattartási, együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából – az adatkezelési cél fennállása időtartama alatt – kezeli a felhasználó azonosításához szükséges adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, amennyiben rendelkezésre áll elektronikus levelezési címe, telefonos elérhetősége, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma vagy egyéb nyilvántartási száma, elektronikus elérhetősége szükséges.

(2) Az ellátásért felelős az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából az (1) bekezdésben meghatározott, a felhasználó azonosításához szükséges adatot a 15. § (2) bekezdés szerinti üzemeltetési jogviszony létrejöttével egyidejűleg továbbítja a víziközmű-szolgáltató részére, amely adatot a víziközmű-szolgáltató az ellátási terület birtokba vételéig kezeli.

(2a) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó adatai változásának felhasználó általi bejelentését a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.

(2b) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a víziközmű-szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(2c) A felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait a víziközmű-szolgáltató az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.

(3) A közérdekű üzemeltető a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat kézhezvételének napjától a Hivatal kijelölő határozatában meghatározott birtokba lépése időpontjáig az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából kezeli a felhasználó azonosításához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot.

61/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása céljából kezeli az 58/A. § (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultság fennállását igazoló személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatokat.

(2) A védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (4) bekezdésben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – iratokat.

(3) A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót nyolc napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy

• a) a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe, valamint
• b) az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és módon biztosít lehetőséget a víziközmű-szolgáltató.

(3a) A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről nyolc napon belül írásban tájékoztatja a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet. A védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv az ellátásra jogosult tekintetében nyilvántartja a víziközmű-szolgáltató megnevezését és elektronikus elérhetőségét.

(4) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja

• a) a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,
• b) a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban, illetve, hogy a védendő felhasználói jogosultságot a felhasználó egészségi állapota alapozza meg.

(5) A jegyző és az ellátást megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(6) A nyilvántartásba vételt követően a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv minden év március 31-ig tájékoztatja a víziközmű-szolgáltatót, hogy a védendő felhasználó védettsége továbbra is fennáll-e. Határozott időre megállapított védettség esetén a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, továbbá a védettség lejáratának évében a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól. Fogyatékossággal élő felhasználó esetében, ha szakorvosi vélemény alapján az állapotában jelentős javulás nem várható, az évenkénti tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn.

(7) Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása miatt a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, az 58/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre való jogosultság megszűnik. Az (1) bekezdés szerinti célból kezelt adatot a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követően törli.

(8) A védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás kiállításától a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás érdekében kezeli a védendő felhasználó nevére, a felhasználási helyre, a védendő felhasználói státuszt megalapozó jogcímre, valamint a felhasználó által megjelölt víziközmű-szolgáltató megnevezésére és elektronikus elérhetőségére vonatkozó adatokat. A védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv törli az e bekezdés szerinti adatokat a védendő felhasználói státusz megszűnését követően.

61/B. § (1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos kiemelt jelentőségű adatok teljessége, a víziközmű-vagyon védelme, valamint a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos állami feladatok megalapozottsága érdekében vezeti a Nyilvántartást.

(2) A Nyilvántartás a víziközművekre, az ellátásért felelősökre és a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó alrendszerekből áll.

(3) A víziközmű nyilvántartása az egyes víziközmű-rendszerekre nézve tartalmazza:

• a) a víziközmű-rendszer megnevezését és a Hivatal által képzett azonosító kódját,
• b) a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését és a víziközmű-rendszer 2. § 23. pont szerinti besorolását,
• c) a felhasználók számosságát kifejező felhasználói egyenértéket,
• d) a víziközmű-rendszer tulajdonosainak nevét és tulajdoni részesedését,
• e) a víziközmű-rendszer működésében érintett ellátásért felelős(ök) nevét, ha a működésben több ellátásért felelős is érdekelt, azt is, hogy a képviseletüket ki látja el,
• f) az engedély számát és az engedélyes víziközmű-szolgáltató nevét,
• g) a víziközmű rendszer térképi nyilvántartási adatait.
• h) az ellátott területet, és
• i) az engedély időbeli hatályát.

(4) Az ellátásért felelősök nyilvántartása az egyes ellátásért felelősökre nézve tartalmazza:

• a) a tulajdonába tartozó víziközmű-rendszerek megnevezését, amelyekre a Hivatal engedélyt adott,
• b) a víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait.

(5) A víziközmű-szolgáltatók nyilvántartása az egyes víziközmű-szolgáltatókra nézve tartalmazza:

• a) a víziközmű-szolgáltató tulajdonosi szerkezetét (ideértve különösen a tulajdonosok nevét és tulajdoni részesedését),
• b) az engedély kiadásáról rendelkező határozat számát,
• c) a működtetett víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait és az ezekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony (ide értve a közérdekű üzemeltetői jogviszonyt is) típusát.

(6) A Nyilvántartás a (3) bekezdés b), e), f) és i) pontja, a (4) bekezdés a) és b) pontja, valamint az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatkörök tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7) Eltérő megállapodás hiányában a (3) bekezdés d) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az ellátásért felelős, a (3) bekezdés a)–c) és e)–i) pontjában, valamint az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a víziközmű-szolgáltató szolgáltatja a Hivatal részére. Nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség azon adatra, amelyet a Hivatal honlapján közzétett tájékoztató „Hivatalból bejegyzendő” minősítéssel lát el.

(8) Adat keletkezését, változását vagy megszűnését az arra okot adó körülmény vagy tény bekövetkezését követő 15 napon belül a Hivatalhoz, a változás tényét bizonyító okirat egyidejű megküldésével kell bejelenteni.

(9) A Hivatal a Nyilvántartás víziközmű-rendszer térképi nyilvántartási adatait víziközmű-rendszerenként az Országos Közhiteles Víziközmű Kataszterből biztosítja.

(10) A (3) bekezdésben meghatározott adatokat a Hivatal biztosítja a miniszter részére az Országos Közhiteles Víziközmű Kataszterrel kapcsolatban.

61/C. § (1) A Nyilvántartásban rögzíteni kell az adatkezelés időpontját és az adatkezelést végző személy nevét.

(2) A Nyilvántartásba új adatot bejegyezni, továbbá bejegyzett adatot módosítani, illetve törölni csak

• a) jogszabályban meghatározott okirat,
• b) jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat

alapján lehet.

(3) A Nyilvántartásból törölt adatot a Hivatal hatósági és felügyeleti tevékenységének ellátása érdekében az adattal közvetlen kapcsolatba hozható engedély, hozzájárulás, jóváhagyás hatályának fennállásáig elkülönítetten tárolja.

(4) A Hivatal a kezelt adatokat haladéktalanul köteles törölni, ha az adatkezelés nem a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból történt, vagy az adatkezelés célja megszűnt.

61/D. § (1) A Nyilvántartást a Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében személyesen bárki megtekintheti, tartalmáról feljegyzést készíthet, vagy arról másolatot kérhet.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítésekor a másolatot vagy kivonatot a Hivatal hitelesítési és érvényességi záradékkal látja el.

(3) Az adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A jogszabályok hatásvizsgálata, a jogalkotási, valamint az ágazatpolitikai döntések megalapozása érdekében a miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter számára a Hivatal biztosítja a Nyilvántartás adataiba történő korlátlan, díjmentes és közvetlen betekintést.

61/E. § (1) A víziközmű-szolgáltatási ágazat szakpolitikai, stratégiai és fejlesztéspolitikai megalapozása, valamint a Hivatal 65. § (2) bekezdés szerinti javaslata kidolgozásának támogatása érdekében a miniszter közcélú IKVA Adatbázist működtet.

(2) Az IKVA Adatbázis a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó, a Nyilvántartásban rögzített gazdasági és szervezeti, valamint a víziközmű-rendszerek műszaki adatait tartalmazza.

(3) A miniszter a víziközmű-szolgáltatók, az ellátásért felelősök, a Hivatal, továbbá az ágazati irányításért felelős központi szervek részére az IKVA Adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosít.

61/F. § A víziközmű-szolgáltató által nyilvántartott, az oltóvízzel történő ellátást biztosító vízvezeték-hálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó adatok megismerésére irányuló igényt az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig meg kell tagadni, ha az adat megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjának értelmében Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve – az adatkezelő dönt.

VIII. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJAI¶

19. A víziközmű-szolgáltatás díjainak tartalma, szerkezete, megállapítása¶

62. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjait országosan, víziközmű-szolgáltatónként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként a lakossági és a nem lakossági felhasználókra nézve együttesen vagy külön, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

• a) díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;
• b) figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.

(2)

(3)

(4) Egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek meg.

63. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani.

(2) Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni, és a különböző átfolyási átmérők esetében eltérő alapdíjat kell megállapítani.

(3) Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.

(4)

(5) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a víziközmű-szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(6)

(8) A víziközmű-szolgáltatás díjának elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről a víziközmű-szolgáltató a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(9) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(10) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető víziközmű-szolgáltató komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(11) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(12) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

• a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,
• b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan – a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.
• c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és
• d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(13) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(14) Az (5)–(13) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből

• a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó víziközmű-szolgáltatók esetében 2015. február 28. után,
• b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó víziközmű-szolgáltatók esetében 2015. június 30. után

kiállított számla érvénytelen.

64. § (1) A fogyasztással arányos díjak, valamint az alapdíjak tekintetében a lakossági, valamint a nem lakossági felhasználókra nézve – a víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen a lakossági felhasználói ellátást szolgáló társadalmi érdekre tekintettel – eltérő díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható.

(2)

(3) A nem lakossági felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni.

(4) A tényleges felhasználási adatok ismeretében lakossági díjon kell elszámolni a lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.

65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj), valamint a 65/A. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség és ellentételezés mértékét, a kötelezettek és a jogosultak körét, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(1a) A miniszter a lakossági és nem lakossági felhasználókra irányadó hatósági díjakat külön rendeletben is megállapíthatja. A miniszter által kiadott rendeletben megállapított hatósági díj minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző éves átlagos infláció mértékével növekszik.

(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg.

(3) A hatósági díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy kilencven napon belül tegye meg javaslatát.

(4) A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a miniszter számára az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül az IKVA Adatbázis elektronikus rendszeren keresztül tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős vagy a víziközmű tulajdonosa a Hivatal határozatában vagy a Hivatal elnökének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében, vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

65/A. § (1) Az országosan egységes díjon igénybe vehető víziközmű-szolgáltatás biztosítása érdekében a miniszter rendeletben határozza meg – víziközmű-szolgáltatónként – azt az összeget,

• a) amelyet a víziközmű-szolgáltató az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel az erre szolgáló Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba befizet,
• b) amelyet a víziközmű-szolgáltató a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból – a meg nem térülő elismert indokolt költségeire tekintettel – ellentételezésként igényelni jogosult, továbbá
• c) amelyet a víziközmű-szolgáltató kizárólag a víziközművek és a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszközök fenntartására fordít.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint a víziközművek és a víziközmű-szolgáltató tulajdonában álló víziközmű-működtető eszközök fenntartására fordítandó összeget a víziközmű-szolgáltató a keresztfinanszírozás tilalmára tekintet nélkül jogosult felhasználni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltakkal együtt rendeletben határozza meg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap tekintetében figyelembe vehető elismert indokolt költségek körét.

(5) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezeli.

(6) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba teljesített befizetéseket, valamint az onnan történő kifizetéseket a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság víziközmű-szolgáltatónként tartja nyilván.

65/B. § (1) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap éves költségvetési kiadása eredeti előirányzataként legalább az éves költségvetési bevétele eredeti előirányzatával megegyező összeget kell megtervezni.

(2) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap 65/A. § (1) bekezdés b) pont szerinti ellentételezési igény (1) bekezdés szerinti eredeti előirányzat és a (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés szerinti előirányzat-módosítások együttes összege által nem fedezett részéért a központi költségvetés áll helyt.

(3) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap éves költségvetési kiadási előirányzata az éves költségvetési bevétele eredeti előirányzatán felül a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével megemelkedik.

(4) Ha a költségvetési évben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadási előirányzatának felhasználása nem éri el

• a) az (1) bekezdés szerinti bevétele eredeti előirányzatával megegyező összeg és a (3) bekezdés alapján a tárgyévben előirányzat-emelésként érvényesített összeg, valamint
• b) a tárgyévet megelőző évből a (3) bekezdésből adódó előirányzat-módosításként érvényesített, tárgyévet megelőző évben fel nem használt összeg

együttes mértékét, úgy a tárgyévet követő évben a kiadási előirányzata a különbség mértékével megemelkedik.

(5) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadási előirányzatának az (1) bekezdés szerinti bevétele eredeti előirányzatával megegyező összeg, a (3) bekezdés szerinti tárgyévben előirányzat-emelésként érvényesített összeg, valamint a (4) bekezdés szerinti tárgyévet megelőző évből adódó előirányzat-módosításként érvényesített összeg együttes mértékét meg nem haladó részét – a (2) bekezdésre is figyelemmel – a Kormány nem zárolhatja, csökkentheti, törölheti, az nem csoportosítható át, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik.

66. § (1) A hatósági díj közszolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közszolgáltatási szerződés részévé válik.

(2)

20. A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjai¶

67. § (1) Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés (a továbbiakban: átadási szerződés) alapján nyújtható egymással kapcsolatban álló, víziközmű-szolgáltatók által működtetett víziközmű-rendszerek átadási pontján keresztül.

(1a) Az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató az átadási szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a Hivatalnak.

(1b) Az átadási szerződés egyoldalúan nem mondható fel a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmű-szolgáltató által akkor, ha a felmondás az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.

(1c) Az (1b) bekezdés szerinti veszélyeztetésnek minősül különösen, ha az átadási szerződés az adott szolgáltatási terület műszaki körülményeinek egyedi adottságai miatt elengedhetetlen az érintett felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátása, valamint az érintett felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtése, elvezetése és tisztítása biztosítása érdekében.

(2) A víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérőberendezés mérési adatai alapján történik.

(3) A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz tisztítási díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) és azok alkalmazásának kezdő időpontját a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A Hivatal az átadási árakra vonatkozó javaslatát a 65. § (2) bekezdése szerinti időpontig küldi meg a miniszter részére.

(5) Az átadási ár tekintetében a 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.

67/A. §¶

68. §¶

21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás¶

69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

• a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
• b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,
• c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének általa igényelt emelése esetében, továbbá
• d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézménynek, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek, továbbá ha a nem lakossági felhasználó állami tulajdonú ingatlan üzemeltetője, és az ingatlant használó központi költségvetési szerv vagy intézmény.

70. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint vegye figyelembe a víziközmű-rendszerbe később bekötött felhasználók bekötésének hatásaiból származó előnyöket.

(3) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében külön-külön, tételesen kell megállapítani. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható.

(4) A nem lakossági felhasználó a Hivatal által megállapított víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet.

(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt a 69. § (1) bekezdése szerinti szerződést, hatósági díj alatt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell érteni.

71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. A közműfejlesztési kvóta vagyoni értékű jogot testesít meg.

(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem válthatók át egymásba.

71/A. § (1) A nem lakossági felhasználó a birtokolt közműfejlesztési kvótát, vagy annak egy részét az adott víziközmű-rendszeren belül felhasználási hellyel rendelkező vagy azt kialakító másik, nem lakossági felhasználóra átruházhatja, vagy az adott víziközmű-rendszeren belül másik felhasználási helyére áthelyezheti.

(2) Az átruházásról szóló megállapodást, valamint az átruházott közműfejlesztési kvóta mértékét az átruházó nem lakossági felhasználó az átruházást követő 15 napon belül – mint a vonatkozó közszolgáltatási szerződések módosítására irányuló javaslatot – megküldi az adott víziközmű-rendszeren engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatónak.

(3) A közműfejlesztési kvóta (1) bekezdés szerinti – saját célú – áthelyezése esetében a nem lakossági felhasználó az erre irányuló nyilatkozatát – mint a vonatkozó közszolgáltatási szerződések módosítására irányuló javaslatot – megküldi az adott víziközmű-rendszeren engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatónak.

(4) A közműfejlesztési kvóta átruházására vagy áthelyezésére irányuló (2) és (3) bekezdés szerinti javaslat alapján módosított közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltató elfogadását követően hatályosul. Ha a víziközmű-szolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti javaslatra a kézhezvételt követő 30 napon belül nem válaszol, vélelmezni kell, hogy azt elfogadta.

(5) A közműfejlesztési kvóta áthelyezését vagy átruházását a víziközmű-szolgáltató megtagadhatja, ha az áthelyezésre vagy átruházásra irányuló ponton az adott kvóta áthelyezése műszaki okok miatt igazolhatóan nem teljesíthető.

(5a) Amennyiben egy nem lakossági felhasználási hely lakossági felhasználási hellyé válik, és a korábbi nem lakossági felhasználó a közműfejlesztési kvótáról nem rendelkezik az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználóváltással egyidejűleg, a közműfejlesztési kvóta térítésmentesen visszaszáll a víziközmű-szolgáltatóra.

(6) A közműfejlesztési kvóta átruházásával, az átruházás, illetve az áthelyezés bejelentésével, valamint a víziközmű-szolgáltató eljárásával kapcsolatos egyéb részletszabályokat a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata állapítja meg.

72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű-rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket – használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.

(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. E körben a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a víziközmű-szolgáltató tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására vagy pótlására is felhasználható.

(3) Az ideiglenes szolgáltatás tartama alatt a szerződött víziközmű-szolgáltató, az általa beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönített számlán gyűjti. A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználása az ideiglenes szolgáltatás megszűnését követően történhet.

(4) A víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról és annak felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet. A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számviteli nyilvántartásban szereplő összesített adatairól, valamint az elvégzett felújítási és beruházási munkák tartalmáról, azok műszaki szükségességéről legalább évi egy alkalommal tájékoztatja az ellátásért felelőst.

(5) Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével az ellátásért felelős felé elszámol és a maradványt részére átadja; vagy ha az ideiglenes szolgáltatás azért szűnt meg, mert a Hivatal az engedély iránti kérelmet elutasította, az ideiglenes szolgáltatást nyújtó az ellátásért felelős felé a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol.

21/A. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások¶

72/A. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a víziközmű-szolgáltató által

• a) a felhasználók számára külön díj ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatások körét és azok díjait,
• b)
• c)

(2) A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerint szabályozott módon javaslatot tesz a víziközmű-szolgáltató által külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körére és díjaira.

22. Díjfelügyelet¶

73. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal

• a) intézkedésként megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű mértékű díj alkalmazására,
• b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatnak
• ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy
• bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa az érintett víziközmű-rendszerről közvetlenül ellátott valamennyi azonos típusú felhasználó részére történő visszatérítésére.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak mellett közigazgatási bírságot szabhat ki.

IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

23. Felhatalmazó rendelkezések¶

74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• 1. a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól;
• 2. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat;
• 3. az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait és minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait;
• 4. az engedély iránti kérelem, valamint az üzemeltetési szerződés és annak jóváhagyása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit, benyújtásuk formai követelményeit;
• 5. a közérdekű üzemeltető kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a víziközmű-szolgáltatás biztosításához szükséges szerződésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket;
• 6. a Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyes tevékenység folytatásának, valamint az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának feltételeit, továbbá a víziközmű-szolgáltató jogait és kötelezettségeit;
• 7. a víziközmű-felügyeleti bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait;
• 8. az objektumvédelemmel kapcsolatos objektumvédelmi védősávok kijelölésének és fenntartásának részletszabályait;
• 9. a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos áruk és szolgáltatások körét, a beszerzésre, a kiválasztásra és a megbízásra vonatkozó feltételeket és eljárásokat;
• 10. a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a közszolgáltatási szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, továbbá az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályokat;
• 11. az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, benyújtásának formai követelményeit, valamint a jóváhagyás szempontjait;
• 12.
• 13. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;
• 14. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit;
• 15.
• 16.
• 17.
• 18. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának részletes szabályait;
• 19. az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat;
• 20. a gördülő fejlesztési tervek tartalmát, ütemezését, felülvizsgálatának szabályait, továbbá a tervek jóváhagyásának szempontjait;
• 21. a védendő felhasználók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékossággal élő felhasználókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit;
• 22. a mellékvízmérőkön mért fogyasztáson alapuló elszámolási mód esetén az elkülönített vízhasználók és a víziközmű-szolgáltató sajátos feladatait, a kötelezettség megszegésének következményeit, az elszámolási mód alkalmazhatóságának műszaki feltételeit, a házi és csatlakozó ivóvízhálózat ellenőrzési rendjét, továbbá az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség meghatározásának részletes szabályait;
• 23. az ideiglenes szolgáltatásra vonatkozó átmeneti díjkérelem tartalmi és formai követelményeit, az átmeneti díj meghatározásánál figyelembe vehető ráfordítások körét
• 24. a víziközmű-térképi nyilvántartást vezető hatóságot, a hatóság hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá hatósági nyilvántartás tartalmát, az abba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során alkalmazható bizonyítási eszközök körét;
• 25. a víziközmű-üzemeltetési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó részletes szabályokat
• 26. a kivitelezői jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,
• 27. a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki-biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezésének víziközmű-szolgáltató általi megtagadása esetén a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása, továbbá az 55/K. § (2) bekezdése szerinti eljárás anyagi és eljárási szabályait, továbbá a jelen pontban megjelölt tevékenységeket végző műszaki biztonsági hatóságot
• 28. az IKVA Adatbázist üzemeltető szervezetet, valamint az IKVA Adatbázis működésének részletes szabályait, az adatszolgáltatás rendjét, a Hivatal és az IKVA adatbázist üzemeltető szervezet közötti együttműködés kereteit, az adatok IKVA Adatbázisban történő felhasználásának részletes szabályait
• 29. az ellátási területen átnyúló víziközmű-szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletszabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

• 1. állapítsa meg a víziközművek vagyonértékelésének részletes szabályait;
• 2. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás átláthatóságának biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok körét és a közzététel módját;
• 3. állapítsa meg a lakossági és a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját;
• 4. állapítsa meg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működtetésének részletes szabályait, valamint az abba történő befizetés és abból történő kifizetés során a víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alapot működtető szerv, valamint a víziközmű-szolgáltatók jogosultságait és kötelezettségeit, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét és annak felhasználásának szabályait, az újraelosztás alapját képező elismert indokolt költségek körét;
• 5. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az átadási árakat, és azok alkalmazásának kezdő időpontját;
• 6.
• 7.
• 8. szabályozza a gördülő fejlesztési terv részét képező felújítási és pótlási tervrész, valamint beruházási tervrész részletes tartalmi és formai követelményeit;
• 9. állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat;
• 10. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és annak díjait.

(2a) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét – ide nem értve az 55/K. § (3) bekezdés szerinti díj mértékét –, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

• 1.
• 2. a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett engedélyesek vagy ellátásért felelősök és az általuk szolgáltatandó adatok körét, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét,
• 3. a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint – a bírság kivételével – az e törvény szerinti jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
• 4. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.
• 5. a 31/A. § (4) bekezdés szerinti átmeneti díj meghatározására irányuló kérelemhez benyújtandó adatok körét,
• 6. a 18. § (5) bekezdés szerinti elszámoló jelentés tartalmi követelményeit

(5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a Hivatal határozatában megállapított átmeneti díjra vonatkozóan – akár a rezsicsökkentésről szóló törvényekben meghatározott kedvezményen felül további – díjkedvezményt, az arra jogosultak körét, valamint a díjkedvezmény mértékét rendeletben állapítsa meg.

24. Hatályba léptető rendelkezések¶

75. § (1) E törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2011. december 31. 23.00. órakor lép hatályba.

(2) E törvény 90. § (1), (2) és (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3–10. §, 12. §, 14–17. §, 19–61. §, 74. § (1) bekezdés 3–13. és 17–18. pontja, 74. § (2) bekezdés 1–2. és 5. pontja, 76. § (3)–(6) bekezdése, 78–85. §, 89. § (1)–(2) bekezdése és az 1. melléklet 2012. július 15-én lép hatályba.

(4) E törvény 93. § (4) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba.

(5) E törvény 11. §-a, 13. §-a, 74. § (2) bekezdés 6–8. pontja, 74. § (3) bekezdése, 86. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 70. §-a, 74. § (1) bekezdés 14. pontja, 87. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések¶

76. § (1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a víziközmű-szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja.

(2) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseit a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésének időpontját követően az állam vagy önkormányzat tulajdonába kerülő víziközmű esetében a víziközmű-szolgáltatónak a Módtv3. hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül kell teljesítenie.

(3) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2023. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 5/F. § (5) bekezdését és 5/H. § (10) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő átruházásra irányuló eljárásban a létrejött, de még hatályba nem lépett szerződés vonatkozásában is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 36. § (4) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 67. § (1b) bekezdését a Módtv4. hatályba lépését megelőzően megkötött átadási szerződések esetében is alkalmazni kell.

(6) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 31/B. § (1a) bekezdését a Módtv4. hatályba lépését megelőzően kihirdetett átmeneti díjak esetében is alkalmazni kell.

(7)

(8) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, illetve pénzügyi tranzakciós illeték (a továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett víziközmű-szolgáltatók a különadó terhét önállóan viselik, azt az általuk nyújtott szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem érvényesíthetik.

76/A. § A 13/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást a miniszter 2026. január 12-ig küldi meg az Európai Bizottság részére, továbbá a cselekvési tervet az Európai Uniónak a 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusa elfogadásának időpontjától számított két éven belül készíti el.

77. § A víziközmű-szolgáltató az átadási szerződésben rögzített új átadási árban történő megállapodásig a 2023. október 31-én jogszerűen alkalmazott árat alkalmazhatja.

77/A. § (1) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvénnyel megállapított 31/A–31/D. § rendelkezéseit a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, addig nem nyújtott szolgáltatások díjmegállapítását célzó eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárás tárgyát képező kérelem nem felel meg a 31/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a szerződött víziközmű-szolgáltatót.

(3) A 31/B. § (3) bekezdése szerinti, az átmeneti díj visszamenőleges érvényesítésének kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésének napja.

78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2022. december 31. napjáig kell elvégezni.

(2)

79. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként 2015. december 31-ét megelőzően üzembe helyezett víziközművet tart nyilván, az ellátásért felelőssel, azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, ha a tulajdon átruházással érintett víziközmű olyan víziközmű-rendszernek képezi részét, amelyen a gazdálkodó szervezet mellett több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, őket a tulajdon a már tulajdonukban lévő víziközmű vagyonérték nettó könyv szerinti értéke arányában illeti meg. Ha víziközművön egyetlen ellátásért felelősnek sem áll fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok a víziközmű által kiszolgált felhasználói egyenérték területükre eső arányában részesednek a tulajdonból.

(3) Ha a felek az (1)–(2) bekezdésben foglalt ügylet lebonyolítása során térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8) Ha az ellátásért felelős és a víziközmű-tulajdonos gazdálkodó szervezet, az ellátásért felelős 5/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységének elvégzése körében a víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

80. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság véglegessé vált határozata alapján kerül sor.

(2) A vízügyi hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vízvezetési szolgalmi jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4) A (2) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartásból vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként törlésre kerülő személyt kártalanítás nem illeti meg.

81. § (1) A 80. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemben meg kell jelölni a vízvezetési szolgalmi jog célját.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) meglévő víziközmű üzemeltetésével összefüggésben gyakorolt használati korlátozások tartalmát;
• b) ha a vízvezetési szolgalmat az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részén gyakorolják, az ingatlan korlátozással érintett részét bemutató, ingatlanügyi hatóság érvényes záradékával ellátott vázrajzot;
• c)

(3)

(4) A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik:

• a) víziközmű üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vízvezetési szolgalmi joggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,
• b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással.

(5) A véglegessé vált határozatot a vízügyi hatóság az érintett víziközmű-szolgáltató részére megküldi.

(6) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

82. § (1) A 2013. május 31. napja után víziközmű-szolgáltatói tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaság, köteles legkésőbb e határidőig az engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

(2) A 2012. július 15-én működő, vagy a működését ezen időpontot követően megkezdő víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelem jogerős elbírálásáig jogosult e törvény szerint engedélyköteles tevékenységét az e törvényben előírtak szerint folytatni azzal, hogy rá alkalmazni kell e törvény víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit.

(3)

(4) A 2012. július 15-én a víziközmű-szolgáltatást végző tulajdonában lévő víziközmű felújítása és pótlása a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásáig a víziközmű-szolgáltatást végző kötelessége.

(5) A 49. § (2) bekezdés szerinti számviteli szétválasztási szabályokat 2012. december 31-ig kell kidolgozni.

83. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a 2012. július 15. napját megelőzően megkötött üzemeltetési szerződés e törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók.

(1a) A 2012. július 15-ét megelőzően megkötött üzemeltetési szerződések hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében történő, egységes szerkezetbe foglalt módosítását 2024. december 31. napjáig végre kell hajtani azzal, hogy így létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában az engedély módosítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga után.

(1b) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított 37. §-át a hatálybalépése napján folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. Ha az engedély kiadására irányuló eljárásban a tényállás további tisztázása szükséges, a Hivatal felhívást bocsát ki.

(1c) A Módtv5.-tel módosított 37. § hatálybalépése napján hatályos és véglegessé vált engedélyek a 37. §-sal összhangban álló módosítását a Hivatal – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül – hivatalból végzi.

(2) A 2012. július 15-ét megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény 16. §-ának és 29. §-ának rendelkezései nem érintik.

(3) A 2012. július 15-ét megelőzően létrejött üzemeltetési szerződés időtartamának meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.

(3a) Ha egy adott víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős tulajdonnal rendelkezik és a víziközmű-rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek való megfelelés érdekében a vízközmű-rendszer üzemeltetési jogviszonyának egy szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell hajtani. A létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában az engedély módosítása igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga után.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az érintett víziközmű-rendszerre közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(4) A felhasználó az átalánydíjas felhasználási helyen bekötési vízmérő berendezés elhelyezését legkésőbb 2015. december 31-ig elvégezteti. A víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő elhelyezését nem tagadhatja meg, ha a felhasználó a bekötési vízmérő elhelyezésének feltételeit teljesítette, valamint ha az új közszolgáltatási szerződés megkötésében a víziközmű-szolgáltatóval együttműködik.

(5) Ha 2012. július 15-én a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az ingatlan tulajdonosa az 55. § szerinti kötelezettségét 2013. július 1-jéig teljesíti.

(6) Az 58. §-t 2012. július 15-ét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is alkalmazni kell.

84. §¶

85. §¶

86. § Ha 2014. január 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző a víziközműben tulajdoni hányaddal rendelkezik, a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig a saját víziközmű eszközeire vonatkozó felújítási és pótlási tervrészt a víziközmű-szolgáltatást végző készíti és nyújtja be a Hivatalhoz. A felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős részére a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni.

87. § (1) Használati díjként – ide nem értve a koncessziós díjat – a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj alkalmazandó.

(2) A Hivatal elnöke rendeletének hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2014. december 31-én alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét alkalmazhatja.

(3) A használati díj felhasználása tekintetében a keresztfinanszírozás tilalmának elve nem alkalmazandó azzal, hogy a források átcsoportosítása csak az ellátásért felelős saját tulajdonában álló víziközmű-rendszerek között engedélyezett.

87/A. § (1) A 61/B. §-ban meghatározott nyilvántartás informatikai hátterét az adatkezelési szabályzattal együtt a Hivatal az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) hatálybalépését követő 90 napon belül kidolgozza.

(2) A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban álló ellátásért felelős és víziközmű-szolgáltató a Mód. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül megállapodik, hogy a 61/B. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok megállapodásban rögzített részét melyik szerződéses partner szolgáltatja a Hivatal részére, és erről a megállapodás létrejöttét követő 8 napon belül tájékoztatják a Hivatalt.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a Nyilvántartásba felveendő adatokat – ha a Hivatal későbbi időpontot nem jelöl meg – a Mód. törvény hatálybalépését követő 150. napig adják át a Hivatalnak a Hivatal által kidolgozott algoritmus és eljárásrend felhasználásával. Az átadott adatok formai megfelelősségét a Hivatal haladéktalanul megvizsgálja. A Hivatal az adatok tartalmi felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül elvégzi, majd a felülvizsgálatot követően haladéktalanul bejegyzi a Nyilvántartásba.

(4) A Nyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot igényelni legkorábban 2014. szeptember 1. napjától lehet.

87/B. § E törvénynek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 10. §-a által megállapított 58. § (3a) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően megkötött érvényes szerződésekre is alkalmazni kell.

87/C. § A nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 55/H. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

87/C. §¶

87/D. § Az MNV Zrt. állami tulajdonú víziközmű feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatai tekintetében az MNV Zrt. jogutódja 2021. január 1-jétől a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

87/E. § (1) Az e törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény 32. §-ával módosított 5/F. § (5) bekezdése szerinti, kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekhez kapcsolódó állami ellátásért felelősség 2021. január 1-jén jön létre. A 2021. január 1-jén létrejövő állami ellátásért felelősség esetében az állam mint ellátásért felelős 2021. március 31-ig új üzemeltetési jogviszony létesítéséről gondoskodik azon víziközmű-rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan az üzemeltetési jogviszony korábban a víziközmű-szolgáltató és a korábbi ellátásért felelős önkormányzat között jött létre. Az új üzemeltetési jogviszony létrehozását követően a víziközmű-szolgáltató a 22. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között fennálló üzemeltetési jogviszony 2020. december 31-én megszűnik.

(3) A Hivatal 2021. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti új üzemeltetési jogviszony létesítéséig közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelős 2021. január 31-ig átadja az új ellátásért felelős részére a 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. A 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2021. január 1-jén az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet 2021. március 31-ig írásban megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(5) Az (1) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett engedélyezési eljárás, illetve a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv módosításának jóváhagyására vonatkozó eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

87/F. § A védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a 61/A. § (6) bekezdése alapján 2024. március 31-ig történő tájékoztatási kötelezettsége érdekében a víziközmű-szolgáltató 2024. január 31-ig tájékoztatja a nyilvántartásában szereplő védendő felhasználók adatairól a védendő felhasználó felhasználási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. A tájékoztatásnak a védendő felhasználó nevét, a felhasználási helyet, a védendő felhasználói státuszt megállapító jogcímet, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv megnevezését kell tartalmaznia. A víziközmű-szolgáltató tájékoztatása alapján a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2024. február 29-ig tájékoztatja az illetékességi területén működő, a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet a védendő felhasználóról, valamint a 61/A. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségről.

87/G. § Amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződést kötnek, a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt bérleti díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

88. § (1) E törvény 62. §-a a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 14. § (4) és (5) bekezdése a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)–(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3a) E törvény 13/B. §-a és 76/A. §-a az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i

(EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 45. § (6) bekezdése a víz újrafelhasználásra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) Az 58. § (2) bekezdés c) pontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

88/A. § A 72/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

27. Módosító rendelkezések¶

89. § (1)

(2)

(3)

90. § (1)

(2)

(3)

(4)

91. §¶

92. §¶

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések¶

93. § (1)

(2)

(3)

(4)

29. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

94. § E törvény 89. § (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez¶

A felhasználói egyenérték számítása¶

• 1. A felhasználói egyenértéket az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

„FE = A + B + K×4”

• 2. Az 1. pont alkalmazásában
• 2.1. A: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során
• 2.1.1. az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót egy egységnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót teljes körű mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni,
• 2.1.2. az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót egy egységségnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót teljes körű mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni;
• 2.2. B: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást nem lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során
• 2.2.1. az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves ivóvíz köbméterben meghatározott mennyiségének két százalékával kell figyelembe venni,
• 2.2.2. az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves szennyvíz köbméterben meghatározott mennyiségének két százalékával kell figyelembe venni;
• 2.3. K: közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettek részére a víziközmű-szolgáltató által közműves ivóvízellátásra, valamint közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra biztosított közműfejlesztési kvóták összege.
• 3. E melléklet alkalmazásában lakossági szolgáltatási díj a lakossági felhasználó, a természetes személy elkülönített vízhasználó és ingatlanhasználó által a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért a víziközmű-szolgáltató részére fizetendő díj, amennyiben az elkülönített vízhasználó, ingatlanhasználó a szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenysége körében veszi igénybe.

2. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez¶