2011. évi CCIX. törvény — mi változott? 2015. július 24.

- b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely

- 1. átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,

- 6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

- 11. ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

- a) bekötési vízmérő esetében aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

- b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,

- b) önállóan, több település ellátását is szolgálja,

- d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve egy vagy több településre nézve képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

- 31. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

- 32. egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi,

3. § (1) Az e törvényben meghatározott kivételekkel a víziközművekkel kapcsolatos hatósági feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

- a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására kötelezés;

- c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(8) Az ivóvíz-szolgáltatás korlátozás jogszerűségével összefüggésben az illetékes népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (továbbiakban: járási hivatal) jár el.

- b) 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,

- c) 35. § és 37. § szerinti eljárásában 6 hónap.

4/A. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.

(2) Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog gyakorlása – a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a víziközmű-szolgáltatót megilleti. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.

(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt, a települési belterületen lévő lakossági felhasználó ellátását biztosítja.

(6) A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítésére nézve a Hivatal az érdekelt ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére indított eljárásban hoz egyedi döntést.

(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik.

(2) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.

(3) Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök a 9. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(2) A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 15-ig a Hivatalhoz.

(3) Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-üzemeltetés esetében a felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be.

(4) Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási terv benyújtására kötelezettnek, a terv tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a terv kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott terv mellékletét képezi.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében, annak területére korlátozottan közreműködjön és szakmai álláspontját kifejtse a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása és a kivitelezés szakszerűsége kérdésében. A víziközmű-szolgáltató e minőségében írásban előterjesztett kérdését vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv 30 napon belül írásban megválaszolja, véleményezi.

(5a) A víziközmű fejlesztés indokoltságát megalapozó gördülő fejlesztési terv benyújtására kötelezett vagy azt véleményező víziközmű-szolgáltató, a gördülő fejlesztési tervben szereplő víziközmű fejlesztéséhez szükséges, más kérelmére folyamatban lévő vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(5b) A gördülő fejlesztési terv készítése a víziközmű-rendszer üzemeltetéséből származó díjbevétel terhére is finanszírozható.

12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott víziközmű tulajdonos pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez. A vagyonértékelés költsége a használati díjból is finanszírozható.

(6) Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal (a továbbiakban: szerződött víziközmű-szolgáltató) jöhet létre:

- e) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat, ideértve az 55. § szerinti bekötési kötelezettséggel érintett ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet.

22. § (1) A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított harminc napon belül jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja.

31. § Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű üzemeltetési jogának gyakorlása kizárólag használati díj fizetése ellenében folytatható.

#### 10/A. Korábban nem nyújtott szolgáltatás

31/A. § (1) Ha olyan víziközmű beruházást helyeznek üzembe, amelynek eredményeként a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre, a beruházással létrehozott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer üzembe helyezését követően, de nem korábban, mint az üzemeltetési szerződés jóváhagyását célzó kérelem és a víziközmű-szolgáltatói működési engedély területi hatályának a szerződéssel érintett ellátási területre történő kiterjesztését célzó kérelem Hivatalhoz történő beérkezése, a szerződött víziközmű-szolgáltató jogosult az újonnan létrehozott víziközművön olyan, az e törvényből és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokból származó valamennyi víziközmű-szolgáltatási tevékenységet végezni, ami korábban az adott településen víziközmű hiányában nem volt végezhető (továbbiakban: ideiglenes szolgáltatás).

(2) A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység akkor szűnik meg, amikor az üzemeltetési szerződés jóváhagyására, valamint az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató működési engedély hatályának az adott ellátási területre történő kiterjesztésére irányuló eljárások jogerősen lezárulnak.

(4) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelmekkel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet. A kérelemben részletesen és teljes körűen, számításokkal támasztja alá a szerződött víziközmű-szolgáltató az alkalmazni javasolt átmeneti díj mértékét.

(5) Amennyiben az ideiglenes szolgáltatás ellátásának lehetősége meglévő víziközmű-rendszer bővítéseként nyílt meg és az arról ellátott településeken azonos víziközmű-szolgáltatási díjat alkalmaznak, úgy a (4) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének nincs helye és a szerződött víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás tekintetében a víziközmű-rendszer egészére megállapított díjat alkalmazhatja.

(6) Az ideiglenes szolgáltatásról – a (4) bekezdésben meghatározott bővítésként megvalósított víziközmű-rendszeren nyújtott szolgáltatás kivételével – a szerződött víziközmű-szolgáltató elkülönített pénzügyi-számviteli nyilvántartást vezet.

31/B. § (1) A Hivatal a 31/A. § (4) bekezdése szerinti és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelem alapján mind az alapdíj, mind a fogyasztással arányos díj vonatkozásában a 62. § és a 63. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazva állapítja meg az átmeneti díjat.

(2) A Hivatal az átmeneti díjat a szerződött víziközmű-szolgáltató díj kéreleméhez képest alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

(3) A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően, a soron következő számlában, az ideiglenes szolgáltatás kezdete napjára visszamenőleges hatállyal érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett vízközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.

(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot tájékoztatásul megküldi a miniszternek.

(5) Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha

- a) a Hivatal elutasítja a 31/A. § (1) bekezdése szerint előterjesztett kérelmek valamelyikét,

- b) a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat közlését követően kihirdetett rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezései hatályba lépnek.

31/C. § Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység ellátása során a koncessziós szerződéses üzemeltetési jogviszonyban álló gazdasági társaságot a szerződött víziközmű-szolgáltatóval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

31/D. § (1) A felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti jogviszonyok tekintetében az ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt az e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a felek eltérő megállapodása hiányában az (1) bekezdés alkalmazásában a szerződött víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával üzembe helyezett bekötéssel rendelkező felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés az ideiglenes szolgáltatás tényleges igénybevétele napjától hatályos.

- ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli, vagy

- ad) a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján visszavonta, és

(1a) A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.

(4) A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony hatályát veszti.

33/A. § A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.

- ed) a 36. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály megváltozását követően, a megváltozott feltételeknek a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban biztosított felkészülési időt követően nem tesz eleget, vagy

40. § Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, továbbá a tevékenység végzőjével szemben a 38. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja.

(2) A Hivatal víziközmű-védelmi bírságot vagy víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki.

- ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat és ez az ellátásbiztonságot veszélyezteti;

- ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott jogerős működési engedély vagy üzemeltetési szerződés jóváhagyása nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

(2) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató:

- e)

(3) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végzi.

41. § (1) A jogkövetkezmények alkalmazásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel

(2)

- a) a víziközmű üzemeltetését – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi,

- h) bekötési vízmérő cseréje.

- a) kizárólag az állam, települési önkormányzat vagy ezek közös, minősített többségű közvetlen, vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy

- bb) rajta kívül az állam, települési önkormányzat vagy ezek együttes, minősített többségű közvetlen, vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság

47. § (1) A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt vagy annak módosítását jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.

- a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez,

55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

- a) az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet, és

- b) az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató. A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.

(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató kérelmére a tulajdonost a járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

(5) A víziközmű-szolgáltató a (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében

- a) közli az érintett ingatlan helyrajzi számát és címét,

- b) ismerteti az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek fennállását,

- c) rögzíti a (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség elmaradásának tényét és

- d) javaslatot tesz a bekötés legkisebb költséggel együtt járó műszaki megvalósítási módjára és a kötelezés teljesítésének határidejére.

(6) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

- a) az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,

- b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.

(7) A járási hivatal a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja, ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek eleget tegyen. E körben a járási hivatal mérlegeli, hogy

- a) az ingatlan használata víziközmű-szolgáltatás hiányában biztosított-e,

- b) víziközmű-szolgáltatás hiányában fennáll-e a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, valamint a földtani közegnek a közvetlen veszélyeztetése, vagy

- c) a kérelem előterjesztése időpontjában van-e az ellátásért felelősnek vagy a víziközmű-szolgáltatónak jogszabályban vagy szerződésben előírt teljesítetlen kötelezettsége víziközmű-rendszerhez történő csatlakozási arány vonatkozásában.

(8) A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a járási hivatal kötelezés kibocsátása vagy kérelem elutasítása helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a bekötés megvalósításáról.

(9) Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.

58. § (1) A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

- a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

- c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

(2a) Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.

- a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

- c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint

- d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

(4) A lakossági felhasználó (3) bekezdés c) pontja szerinti első felszólítása postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb – a felhasználó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus – módon, a felfüggesztés vagy a korlátozás lehetőségére vonatkozó második felszólítása tértivevényes levélben történik. Az illetékes népegészségügyi szervet a második felszólítással egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.

(10) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb vagy lifttel rendelkező lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.

(11) Ivóvizet kizárólag a közkifolyókról vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, legfeljebb 300 m távolságon belül szükséges biztosítani.

- d) együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében az ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(3a) Az 55. § alkalmazása érdekében az ingatlan helyrajzi száma és címe átadható a járási hivatalnak.

- c) a felhasználók számosságát kifejező, a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyben a Hivatal által megállapított, a tárgyév január 1-jén fennálló felhasználói egyenértéket,

(8) Adat keletkezését, változását vagy megszűnését az arra okot adó körülmény vagy tény bekövetkezését követő 15 napon belül a Hivatalhoz, a változás tényét bizonyító okirat egyidejű megküldésével kell bejelenteni.

62. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjait országosan, víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

(2)

(2)

(1a) Az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató az átadási szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a Hivatalnak.

67/A. § Az átadási árra vonatkozó javaslatában a Hivatal figyelembe veszi, hogy:

- a) az árnak ösztönöznie kell a legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a víziközmű-szolgáltató kapacitásának hatékony igénybevételét, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését, és

- b) az árnak tartalmaznia kell a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás biztosításához, illetve a víziközmű-szolgáltató jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges és indokolt ráfordítások ellenértékét.

70. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(4) A felhasználók és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolódni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizetni.

(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt a 69. § (1) bekezdése szerinti szerződést, hatósági díj alatt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell érteni.

72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket – használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.

(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. E körben a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a víziközmű-szolgáltató tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására vagy pótlására is felhasználható.

(3) Az ideiglenes szolgáltatás tartama alatt a szerződött víziközmű-szolgáltató, az általa beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönített számlán gyűjti. A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználása az ideiglenes szolgáltatás megszűnését követően történhet.

(4) A víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról és annak felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet. A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számviteli nyilvántartásban szereplő összesített adatairól, valamint az elvégzett felújítási, pótlási és beruházási munkák tartalmáról, azok műszaki szükségességéről legalább évi egy alkalommal tájékoztatja az ellátásért felelőst.

(5) Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével az ellátásért felelős felé elszámol és a maradványt részére átadja; vagy ha az ideiglenes szolgáltatás azért szűnt meg, mert a Hivatal az üzemeltetési szerződést nem hagyta jóvá, az ideiglenes szolgáltatást nyújtó az ellátásért felelős felé a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol.

#### 21/A. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

72/A. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a víziközmű-szolgáltató által

- a) a felhasználók számára külön díj ellenében kizárólagosan végezett szolgáltatások körét és azok díjait,

- b) a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatások körét és azok díjait, és

- c) a felhasználók számára ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét.

(2) A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerint szabályozott módon javaslatot tesz a víziközmű-szolgáltató által külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körére és díjaira, az ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira.

- 14. a használati díj, valamint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit;

- 16. a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az átadási árra vonatkozó javaslat minimális tartalmi követelményeit, az ivóvíz átadási árszerkezetét, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak szerkezetét;

- 22. a mellékvízmérőkön mért fogyasztáson alapuló elszámolási mód esetén az elkülönített vízhasználók és a víziközmű-szolgáltató sajátos feladatait, a kötelezettség megszegésének következményeit, az elszámolási mód alkalmazhatóságának műszaki feltételeit, a házi és csatlakozó ivóvízhálózat ellenőrzési rendjét, továbbá az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség meghatározásának részletes szabályait;

- 23. az ideiglenes szolgáltatásra vonatkozó átmeneti díjkérelem tartalmi és formai követelményeit, az átmeneti díj meghatározásánál figyelembe vehető ráfordítások körét

- 6–7.

- 9. állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat;

- 10. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználók számára ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait.

(4) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

- 1. a használati díjak mértékét,

- 2. a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett engedélyesek vagy ellátásért felelősök és az általuk szolgáltatandó adatok körét, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét,

- 3. a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,

- 4. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.

(3)–(6)

76/A. § A 63. § (6) bekezdése szerint 2015. január 1-jét megelőzően kibocsátott tanúsítvány 2017. december 31-ig hatályos.

77. § (1) A 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató legfeljebb a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja.

77/A. § (1) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvénnyel megállapított 31/A–31/D. § rendelkezéseit a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, addig nem nyújtott szolgáltatások díjmegállapítását célzó eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárás tárgyát képező kérelem nem felel meg a 31/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a szerződött víziközmű-szolgáltatót.

(3) A 31/B. § (3) bekezdése szerinti, az átmeneti díj visszamenőleges érvényesítésének kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésének napja.

78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2019. december 31-ig kell elvégezni.

80. § (1) Az ellátásért felelős a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítása nem történt meg, a vízvezetési szolgalmi jogi engedély nem lelhető fel vagy a vízvezetési szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a vízügyi hatóságtól 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását, vagy a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vízvezetési szolgalmi jog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

(4) A felhasználó az átalánydíjas felhasználási helyen bekötési vízmérő berendezés elhelyezését legkésőbb 2015. december 31-ig elvégezteti. A víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő elhelyezését nem tagadhatja meg, ha a felhasználó a bekötési vízmérő elhelyezésének feltételeit teljesítette, valamint ha az új közszolgáltatási szerződés megkötésében a víziközmű-szolgáltatóval együttműködik.

87. § (1) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban meghatározott használati díj alkalmazandó.

(2) A Hivatal elnöke a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015. november 30-ig állapítja meg. A Hivatal elnöke rendeletének hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2014. december 31-én alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét alkalmazhatja.

88/A. § A 72/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

I.

1. A kiszabható bírság összege:

a) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetében az állam esetében 25 millió forint, települési önkormányzat esetében a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójában szereplő – az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó – költségvetési kiadások és költségvetési bevételek közül a kisebb összegének 0,5%-a, de legfeljebb 25 millió forint,

b) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legalább a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj összege, legfeljebb a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj kétszerese,

c) a 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,

d) a 40/B. § (1) bekezdés c) pontja esetében legfeljebb 10 millió forint.

2. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (2) bekezdés c) pont esetében a víziközmű-szolgáltató árbevételének 1%-a, de legfeljebb 50 millió forint.

3. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (3) bekezdése esetében a gazdálkodó szervezet árbevételének 1%-a, de legfeljebb 100 millió forint.

4. Árbevétel alatt a víziközmű-szolgáltató határozathozatalt megelőző utolsó lezárt üzleti évének a számvitelről szóló törvény szerinti teljes értékesítés nettó árbevételének a másodlagos és különdíjas szolgáltatás árbevételével csökkentett értékét kell érteni.

5. A 2. és 3. pont szerinti esetekben előző üzleti évi adat hiányában a Hivatal legfeljebb 25 millió forintos bírságot alkalmaz.

II.

1. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint (2) bekezdés a), b), d) és f) pontja esetében az alábbi képlettel számított összeg, de legalább 1 millió forint.

B = (FE × 10000)

ahol:

B = a kiszabható bírság összege (Ft)

FE = a jogellenes magatartással érintett víziközmű-rendszer felhasználói egyenértéke.

2. Az 1. pont szerinti esetekben a kiszabható bírság felső határa legfeljebb 100 millió forint.