2008. évi XLVI. törvény — mi változott? 2015. május 5.

A 2015. január 1. és 2015. május 5. között hatályba lépett módosítások. 52 sor került be, 36 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. január 1.)Következő módosítás (2015. június 19.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 136 változatlan sor ⋯

10. § (1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési előírások).

(2) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végső fogyasztót

(2)–(4)

- a) az élelmiszer tulajdonságai – így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja – tekintetében,

- b) azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik,

- c) annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik.

(5) Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdése a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül.

(3) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer – ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik – nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élelmiszerekre vonatkozó reklámra.

(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezései a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

10/A. § Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik a termelési módszereknek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.

11. § Takarmány csak akkor hozható forgalomba, ha csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon, jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven is – feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: takarmányjelölési előírások).

⋯ 18 változatlan sor ⋯

(3) Az (1)–(2a) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.

(4) Az élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.

(4) Az élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.

(5) Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi aktusában előírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette.

(6) A 10. § (1) bekezdése szerinti jelölésért az élelmiszer előállítója, illetve valamennyi forgalmazója felelős.

(6)

(7) A 11. § rendelkezéseinek betartásáért felelős a takarmány előállító vagy az a takarmány-vállalkozás, amelynek neve a jelölésen kötelezően feltüntetendő adatok között szerepel, illetve a takarmány valamennyi forgalmazója.

⋯ 142 változatlan sor ⋯

22. § (1) Az élelmiszer-vállalkozás működése során

- a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevők biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek megfelelőségének, illetve biztonságos alkalmazásának, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;

- a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevők biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek megfelelőségének, illetve biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;

- b) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége;

- c) az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező – azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(2)

(3) A 10. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(4) Élelmiszer-jelölési előírások megsértésének észlelése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság egymást haladéktalanul értesíti az eljárás megindításáról az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével, melynek során az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatokat – így különösen az érintett élelmiszer-vállalkozás azonosításához szükséges adatokat, az eljárás tárgyát képező termék azonosításához szükséges adatokat, valamint az ellenőrzés helyére és idejére vonatkozó adatokat – a másik fél rendelkezésére bocsátja.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(5) A 10/A. § szerinti tanúsítványt és az integrált gazdálkodási tanúsítványt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – elismert tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.

(5a) Akinek a tanúsító szervezet döntése jogát vagy jogos érdekét sérti, a tanúsító szervezet döntésével szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon belül bírálja el. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kifogásról hozott döntésével szemben jogorvoslatnak van helye.

(6) Az e törvényben szabályozott tanúsítványra és tanúsító szervezetre, valamint annak elismerésére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.

### A miniszter feladatai

⋯ 73 változatlan sor ⋯

- q) kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben;

- r) koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését;

- s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési és felügyeleti feladatait;

- t) központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében;

- u) a 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami laboratóriumokra alapozva létrehozza és működteti a nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állat-egészségügyi feladatkörében

⋯ 100 változatlan sor ⋯

- e) az egészségügyi államigazgatási szerv szakvéleménye alapján elvégzi az új élelmiszerre vonatkozó kérelem elsődleges értékelését;

- f) tájékoztatást nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjáról.

(5) Élelmiszer-biztonsági és minőség-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vizsgálja és értékeli a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerint a vendéglátó-ipari létesítményeket (beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket).

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti értékelés alapján hatósági bizonyítványt ad ki a vendéglátó-ipari létesítményeknek az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer adatai alapján.

35/A. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elismeri a tanúsító szervezetet.

36. § (1) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint engedélyezi

⋯ 97 változatlan sor ⋯

38/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (a továbbiakban: FELIR).

(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A FELIR tartalmazza

- a) az e törvény hatálya alá tartozó

- aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;

- aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;

- ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;

- ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére vonatkozó adatokat;

- ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére vonatkozó adatokat (beleértve a térinformatikai leíró adatokat);

- b) az állatok elektronikus nyilvántartási rendszereit;

- c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen;

- d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait.

- d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait;

- e) az ökológiai gazdálkodás tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;

- f) az élelmiszerlánc-szereplők által bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;

- g) a 47/A. § (5) bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert.

(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

- a) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosítóját, bankszámlaszámát;

- b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosítóját, bankszámlaszámát.

(3a) Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (6) bekezdés a) pont aa)–af) és ah) alpontjában, valamint a b) pont ba)–bf) alpontjában levő adatokat a FELIR segítségével kezeli.

(4) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre adatokat kell átadni:

- a) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

⋯ 25 változatlan sor ⋯

- a) természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

- b) mezőgazdasági őstermelő és a családi gazdálkodó, aki a 47/B. § (2) bekezdése a)–k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét (tevékenységeit), továbbá a tevékenység végzésének helyét (helyeit) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet, akkor a FELIR azonosító egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt élelmiszerlánc szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig köteles megőrizni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet, vagy a 47/B. § (8) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy hivatalbóli intézkedés alapján a FELIR azonosítóra való jogosultságát elveszti, akkor a FELIR azonosító egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig köteles megőrizni.

(3) A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, valamint a jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnését is.

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(4) Ha a törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az ÉBC-t jelöli ki, az eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(5) Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:

- a) közreműködik az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzéseknél;

- b) végrehajtja a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt;

- c) a hatósági feladatok ellátását támogató, kisegítő tevékenységet végez.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ÉBC-vel az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal kapcsolatos közreműködés érdekében megállapodást köthet, amelyben rendelkezik egyúttal a pénzügyi fedezet biztosításáról, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről, illetve a feladatellátáshoz eszközöket biztosíthat.

### IV. Fejezet — HATÓSÁGI ELJÁRÁS

### Különös eljárási szabályok

⋯ 45 változatlan sor ⋯

- a) védekezést;

- b) állami védekezést;

- c) közérdekű védekezést;

- d) járványügyi intézkedést

- d) járványügyi intézkedést;

- e) az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében hozott intézkedést

elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

⋯ 79 változatlan sor ⋯

(4) A (3) bekezdés szerint meghatározott kockázatok kezelése során a prioritásokat – a felügyeleti díjból befolyt éves keretösszeg nyújtotta lehetőségek figyelembevételével – átlátható módon a több éves tervben és az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(5) A jogellenes tevékenységet folytató élelmiszerlánc-szereplők felderítése érdekében, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti az intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert.

### Felügyeleti díj

47/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,

- k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.

(3) A felügyeleti díj mértéke – a (3a)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

- a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy

- b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének

(3a) A felügyeleti díj mértéke a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének

0,1%-a.

(3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének

– 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

– az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

⋯ 21 változatlan sor ⋯

(7) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.

(8) A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

(8) A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

(9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

⋯ 281 változatlan sor ⋯

esetén.

(2) Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben a 14. § (2)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a 14. § (6) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

(2) Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben a 14. § (2)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a 14. § (4) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta.

⋯ 163 változatlan sor ⋯

- f) határozza meg az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait;

- g) állapítsa meg a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes eljárási szabályait;

- h) állapítsa meg a lófélék azonosításának, jelölésének, nyilvántartásának, az azonosító okmányának kiállításának, valamint az azonosító okmány használatának és hatósági ellenőrzésének szabályait;

- i) állapítsa meg az ÉBC által ellátandó hatósági feladatok körét.

- i) állapítsa meg az ÉBC által ellátandó hatósági feladatok körét;

- j) állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó élelmiszerlánc szereplők, létesítmények, tevékenységek élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének részletes szabályait;

- k) állapítsa meg az egészségtudatos táplálkozást támogató élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

- 1. a növény-egészségügyi, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-biztonsági, valamint a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények körét, működésük részletes szabályait, továbbá nyilvántartásba vételük és engedélyezésük feltételeit és rendjét;

- 2. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer kialakításának és működtetésének részletes szabályait

- 1–2.

- 3. az élelmiszerlánc területén alkalmazható intézkedések részletes szabályait;

- 4. a kártalanítás mértékét, továbbá a kártalanítási eljárás részletes szabályait;

- 5. a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kötelező előírásait;

⋯ 39 változatlan sor ⋯

- 45. az élelmiszer-vállalkozók önellenőrzési kötelezettségeinek részletes szabályait.

- 46. az élelmiszer-előállítás során alkalmazott technológiai segédanyagok felhasználásának részletes szabályait.

- 47. az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó hatósági felügyelet szabályait;

- 48. az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárás eljárási költségének mértékét és kiszámításának részletes szabályait.

- 48. az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárás eljárási költségének mértékét és kiszámításának részletes szabályait;

- 49. a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait;

- 50. az ízesített borászati termékek meghatározásának, megnevezésének és kiszerelésének szabályait;

- 51. a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének és a hatósági bizonyítvány kiállításának részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a (2) és (6) bekezdésben nem említett kérdésekben – az általános élelmiszer-jelölési előírásokat a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza.

⋯ 34 változatlan sor ⋯

77. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a) a Tanács 2092/91/EGK rendelete (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről;

- a)

- b) a Bizottság 98/139/EK határozata (1998. február 4.) a Bizottság szakértői részéről az állat-egészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;

- c) az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról;

- d) az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról;

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- f) a Tanács 91/496/EGK irányelve (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról;

- g) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról;

- h) a Tanács 97/78/EK irányelve (1997. december 18.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról;

- i) az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

- i)

- j) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve (2002. november 28.);

- k) az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról;

- l) az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

⋯ 39 változatlan sor ⋯

- 10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;

- 11. élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a 178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom;

- 12. élelmiszer-higiénia: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerinti fogalom;

- 13. élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérő dokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ;

- 13. élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom;

- 14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;

- 14/A. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak: az 1935/2004/EK rendelet 1. cikkének 2. pontja szerinti fogalom;

- 15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;

⋯ 77 változatlan sor ⋯

- a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy

- b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén;

- 70. végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott fogalom;

- 70/A. vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék forgalmazása zajlik;

- 71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítmény számára;

- 72. vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges;

- 73. vizsgálatköteles nem zárlati károsító: azon nem zárlati károsító, amelynek jelenléte a telepítésre szánt növényekben gazdaságilag elfogadhatatlan mértékben kedvezőtlenül befolyásolja e növények tervezett felhasználását, és amely ennek megfelelően vizsgálatköteles az importáló ország területén;

- 74. zárlat: személy, állat, állati eredetű termék, állati eredetű melléktermék, jármű, egyéb fertőzésközvetítő anyag mozgásának, mozgatásának, illetve szállításának hatósági korlátozása állatbetegség terjedésének megakadályozása érdekében;

- 75. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene;

- 76. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport.