2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi XLVI. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szükséges, az Európai Unió szabályozásával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja¶

1. § A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével

• a) a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása;
• b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében – figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására – a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszer- előállítás és értékesítés elősegítése;
• c) az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének biztosítása, az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmének biztosításához szükséges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termékek biztonságos előállításának, kereskedelmének, felhasználásának biztosítása;
• d) a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő biztonsági szabályok betartásával;
• e) az emberi fogyasztásra kerülő, valamint az élelmiszerek alapanyagául szolgáló, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésektől mentes mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) történő termesztésének elérése;
• f) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető, biztonságos és megfelelő minőségű takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végső fogyasztók biztonságának védelme, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutásának elősegítése;
• g) haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása;
• h) az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.
• i) az élelmiszer-pazarlás megelőzése, csökkentése.

A törvény hatálya és alkalmazási köre¶

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szereplője.

(2) A törvény alkalmazási köre kiterjed

• a) az élelmiszer – beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát – termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;
• b) a vadon élő növény begyűjtésére, a kifogott hal és más hasznos víziállat, valamint az élő vad és az elejtett vad szállítására és felhasználására;
• c) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára;
• d) az élelmiszer-, takarmány és élőállat-szállító járművekre, azok fertőtlenítésére;
• e) az állat tartására, tenyésztésére, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára, valamint az állatszaporítási létesítmények és technológiák higiéniai körülményeire;
• f) az engedélyköteles termék, EK-műtrágya, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, előállítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, raktározására, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történő szaktanácsadásra;
• g) az élő állat, növény, ezek szaporítóanyagának, állati vagy növényi terméknek, takarmánynak az ország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén – a leszállás nélküli légi forgalom kivételével – történő átvitelére;
• h) a föld, vagy olyan dolog (eszköz, berendezés) birtoklására, használatára, amelyben növény fenntartható, továbbá az ezeken történő növénytermesztésre, növény, növényi termék hasznosítására (beleértve a legeltetést is), feldolgozására, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására és felhasználására;
• i) a növényi, valamint állati eredetű melléktermék birtoklására, gyűjtésére, tárolására, ártalmatlanítására, szállítására, kezelésére és forgalomba hozatalára;
• j) a laboratóriumok tevékenységére, valamint az állatbetegségeket, illetve az élelmiszer-fertőzéseket okozó kórokozókkal, károsítókkal vagy azokat potenciálisan tartalmazó anyagokkal folytatott egyes tevékenységekre;
• k) a növényvédelmi gép, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezés (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hozatalára és üzemeltetésére;
• l) az állatok etetésére szánt takarmány előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;
• m) az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatásra;
• n) a kedvtelésből tartott állatok állategészségügyi, járványügyi felügyeletére.
• o) az élelmiszerlánc digitális felügyeletére, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszerláncban keletkező adatvagyon kezelésére és közzétételére.

(3) Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmiszerek magánfogyasztásra történő előállítására, valamint – takarmányhigiéniai szempontból – a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete 2. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontjában szabályozott tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések¶

3. § E törvény alkalmazásában a mellékletben szereplő kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni.

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete¶

4. § Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed

• a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő tevékenységekre;
• b) az engedélyköteles termékek, EK-műtrágyák gyártására, kiszerelésére, szállítására, forgalomba hozatalára, tárolására és felhasználására;
• c) a növények termesztésére, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítására, feldolgozására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára;
• d) a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére;
• e) a zöldség, gomba és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
• f) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
• g) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi vonatkozásaira, valamint az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerére,
• h) az állatok állat-egészségügyi ellátására és felügyeletére;
• i) az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára;
• j) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására;
• k) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;
• l) az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására;
• m) a géntechnológiával módosított szervezetek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint a géntechnológiával módosított összetevőt tartalmazó termékek ellenőrzésére;
• n) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára;
• o) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt takarító- és fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;
• p) az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratóriumokra, az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges anyagokra, termékekre, berendezésekre, ezen anyagokat, termékeket, berendezéseket forgalomba hozó természetes és jogi személyekre;
• q) az e törvény hatálya alá tartozó termék előállítására, forgalmazására vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására;
• r) az e törvény hatálya alá tartozó termékkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatok ellátására;
• s) az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási szabályok feltüntetésére;
• t) a víziállat-termelő létesítményekben természetes vízi telepítésre vagy étkezési célra termelt hal, vagy más hasznos víziállat tartására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására.

Alapvető rendelkezések¶

5. § (1) Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó talajon és termesztőközegben.

(2) Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartása, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai előírások betartása mellett a növényvédelmi tevékenység célja

• a) a növények egészségének és a növényi termékek minőségének megőrzése
• aa) megelőző intézkedésekkel,
• ab) a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,
• ac) a károsítók elleni hatékony védekezéssel;
• b) az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel;
• c) a növények, illetve a növényi eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmassá tétele.

(3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.

(4) Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz.

(5) Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag használható fel.

(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.

(7)

6. § (1) Állatot tartani csak jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer- előállításra alkalmas legyen.

(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.

(3) Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető minőségű vizet szabad felhasználni.

(4) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt kivételekkel tilos az állat tartása során – különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére – hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.

(6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.

7. § A takarmány előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása során a takarmány

• a) az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja;
• b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tiltott anyagot, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat;
• c) minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány nem megfelelő minőségét elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható.

8. § (1) Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges.

(2) Hatósági eljárás során az élelmiszernek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerinti emberi fogyasztásra való alkalmasságára vonatkozó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat.

8/A. § (1) Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gombaszakellenőri minősítést követően lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az a személy végezheti, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Aki az (1) bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(4) A gomba-szakellenőr jogosult zár alá venni

• a) a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát,
• b) a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombától egyértelműen nem elkülöníthető gombatételt,

valamint intézkedni annak megsemmisítéséről.

8/B. § (1) Ionizáló energiával kezelt élelmiszert Magyarország területén első alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerződő államában jogszerűen forgalomba hozott termékre.

(3) Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti.

8/C. § Az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratórium az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartásba vételt követően, vagy a működési engedély alapján végezheti a tevékenységét.

9. § Élő állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, állati eredetű vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételekkel és kivételekkel – csak állat-egészségügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet.

Tájékoztatási szabályok¶

10. § (1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési előírások).

(2)–(4)

(5)

10/A. § Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i 2018/848/EU rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.

11. § Takarmány csak akkor hozható forgalomba, ha csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon, jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven is – feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: takarmányjelölési előírások).

12. § (1) Engedélyköteles termék csak akkor hozható forgalomba, ha a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített csomagolóeszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint. Ömlesztett áru esetében fenti adatokat az áruval együtt mozgó, a beazonosítást lehetővé tevő kísérőokmánynak kell tartalmaznia.

(2) A növényvédő szer (1) bekezdés szerinti jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.

A reklámozásra vonatkozó különös szabályok¶

13. § (1) A növényvédő szer reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt veszélyének egyértelmű megjelölését. Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett vagy az integrált, környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmény vonatkozásában lehet utalni.

(2) Az engedélyköteles termék reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával vagy a nyilvántartásba vett adatokkal.

Forgalomba hozatali és felelősségi rendelkezések¶

14. § (1) A takarmány biztonságosságáért és minőségéért a takarmány előállítója, nem hazai előállítású takarmány esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – az etethetőségi, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős.

(2) Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig, a 15. § (2a) bekezdése szerinti esetben az élelmiszer átadásáig – felelős.

(2a) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.

(3) Az (1)–(2a) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.

(4) Az élelmiszerlánc-szereplő felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.

(5) Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi aktusában előírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette.

(6)

(7) A 11. § rendelkezéseinek betartásáért felelős a takarmány előállító vagy az a takarmány-vállalkozás, amelynek neve a jelölésen kötelezően feltüntetendő adatok között szerepel, illetve a takarmány valamennyi forgalmazója.

(8) A 12. § rendelkezéseinek betartásáért az első magyarországi forgalomba hozó felelős.

(9) A 13. § rendelkezéseinek betartásáért a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámozó felel.

(10) A 14/A. §-ban foglaltakért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős. A 14/A. §-ban foglaltakért a termék forgalmazója is felelős, ha a 14/A. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti hibát ő okozta, vagy az általa felismerhető lett volna.

(11) A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért, amennyiben a felelős személye az (1)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.

14/A. § (1) A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos.

(2) Hamisított terméknek minősül az a termék,

• a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,
• b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,
• c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,
• d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára,
• e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,
• f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,
• g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő,
• h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy
• i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba

gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.

(3) A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.

(4) Tilos olyan

• a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben, a gyártmánylapban vagy egyéb gyártási dokumentumban meghatározott minőségi vagy jelölési előírásoknak meg nem felelő módon állítottak elő,
• b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő,
• c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba.

14/B. § (1) Ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős azért, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében vagy jellemzőiben ne térjen el jelentősen, kivéve, ha azt jogszerű és objektív ok fennállása teszi szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszerű és objektív oknak minősül különösen, ha az élelmiszer összetételében vagy jellemzőjében jelentkező eltérést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés, valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférése érdekében tett receptúramódosítás indokolja.

14/C. § Az egészségügyért felelős miniszter – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével – rendeletében határozhat meg az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében olyan feltételeket, amely feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – csak gyógyszertárban vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak.

15. § (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hozható forgalomba élelmiszerként.

(2a) Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet Va. fejezetében foglalt követelmények betartása mellett ingyenesen forgalomba hozható.

(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott ingyenes forgalomba hozatalhoz FELIR azonosítóval kell rendelkezni.

(3) A takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan módon (csomagolóeszközben, tartályban vagy ömlesztve) lehet forgalomba hozni, hogy az biztosítsa a takarmány állat-egészségügyi szempontból biztonságos felhasználhatóságát és a takarmány minőségének megóvását.

(4) Az etethetőségi, felhasználhatósági vagy minőségmegőrzési idő lejárta után a takarmány az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba.

(5) A felhasználhatósági idő lejárta után a növényvédő szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárása szerint hozható forgalomba.

(6) Növényvédő szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban hozható forgalomba.

II. Fejezet — AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI¶

ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A nyomonkövethetőség rendszere¶

16. § (1) Az élelmiszer-előállítás folyamatának, valamint a károsítókra vonatkozó növényegészségügyi előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetősége és – szükséges esetben – az áruk forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyomonkövethetőségi eljárást kell létrehoznia. A nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.

(2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait felhívásra haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani a járványügyet, az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében.

(2a) Amennyiben az élelmiszer eredete kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a nyomonkövethetőségre vonatkozó előírások megsértése az emberi életet és egészséget veszélyeztető helyzetnek minősül.

(3) Az állatgyógyászati készítmény és a növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége céljából az állatgyógyászati készítmény kiadására jogosító állatorvosi vény, valamint a növényvédő szer kiadására jogosító növényorvosi vény az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalommal és formában állítható ki, amely tartalmazza legalább

• a) az állatorvos, az állattartó, a növényorvos, a növényvédő szert felhasználó termelő, az állatorvosi vénnyel vagy növényorvosi vénnyel rendelkező természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, valamint
• b) az állatorvos kamarai tagsági számát vagy a növényorvos hatóságiengedély-számát, továbbá a 38/B. § (2) bekezdése szerinti azonosítóját.

(4) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatgyógyászati készítmény, gyógyszeres takarmány és gyógyszeres köztes termék, valamint növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége érdekében az ilyen termék forgalmazásáról és felhasználásáról az állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer forgalmazását végzőnek, a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítójának, az állatorvosnak, a felhasználó állattartónak, a növényorvosnak, továbbá a felhasználó termelőnek e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza legalább a nyilvántartott természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a 38/A. § szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül (a továbbiakban: FELIR) elektronikus úton kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek adatot szolgáltatni.

A termelő, a földhasználó, a növényorvos és az engedélyköteles termék engedélye jogosultjának kötelezettségei¶

17. § (1) A termelő, illetve a földhasználó köteles

• a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
• b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;
• c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.

(2) A termelő, illetve a földhasználó köteles

• a) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni;
• b) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését tűrni és elősegíteni.

(3) A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles

• a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni;
• b) a földet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatni.

(4) A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

(5) A növényvédő szer, valamint a termésnövelő anyag felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja, valamint az EK-műtrágya első magyarországi forgalmazója köteles évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan a magyarországi forgalmáról jelentést készíteni és azt elektronikus úton megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a forgalmazott növényvédő szer, termésnövelő anyag, illetve EK-műtrágya tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.

(6)

(7) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, ha a célország előírásai azt lehetővé teszik.

(8) A termelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére elektronikus úton adatot szolgáltat a növényvédő szerek felhasználásáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.

17/A. § (1) Növényvédelmi szakirányítási tevékenységet

• a) növényvédelmi szolgáltatási tevékenységként megbízási, vállalkozási jogviszony keretében, vagy
• b) munkavállalóként, tagként az adott vállalkozás részére

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint, írásbeli szerződés alapján lehet végezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli szerződés megkötése alól kivételt képez, ha az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet közeli hozzátartozó vagy annak őstermelők családi gazdasága részére, személyes munkavégzés keretében végzik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésének tényét, a szerződés adattartalmát, a szerződés módosítását és megszűnését, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti növényvédelmi munka és szakirányítás végzése esetén a növényorvosra és a szakirányítással érintett földterületre vonatkozó adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elektronikus úton be kell jelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

17/B. § (1) A növényvédelmi gépeket a forgalomba hozatalukat megelőzően típusminősítés, a használatuk során időszakos műszaki felülvizsgálatnak (a továbbiakban: műszaki felülvizsgálat) kell alávetni, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint.

(2)

(3) A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartást vezet.

(4) Amennyiben a műszaki felülvizsgálat eredményével a növényvédelmi gép üzemeltetője nem ért egyet, a műszaki felülvizsgálatot követő tizenöt napon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv harminc napon belül elvégzi a növényvédelmi gép teljes körű műszeres vizsgálatát.

17/C. §¶

Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei¶

18. § (1) Az állattartó köteles

• a) állata rendszeres ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni;
• b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét szolgáltató állatorvossal kötött írásbeli szerződéssel biztosítani;
• c) az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről az állattartó tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni;
• d) az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőn belül és módon gondoskodni;
• e) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartását, tartási helyét, jelölését és mozgatását bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek;
• f) állata betegségéről vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illetve a szolgáltató állatorvost, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, járványos állatbetegség esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni;
• g) állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;
• h) az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;
• i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint a levágott állatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel, illetve a szolgáltató állatorvossal megvizsgáltatni;
• j) állatának az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi vizsgálata elvégzéséről – amennyiben jogszabály másként nem rendeli – saját költségén gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik

• a) az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halgazdálkodásra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki
• b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;
• c) az állatot felügyeli;
• d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;
• e) szállításkor az állatot kíséri.

(3) Az állat levágása, valamint az állat, az állati eredetű termék vagy az állati eredetű melléktermék szállítása alkalmával az állattartó köteles a közreműködő állatorvost a forgalomba hozatalt befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt nyilvántartásokat bemutatni.

(4) Az (1) bekezdés f) és h) pontjában előírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan – nem állatorvos – személyre, aki állatok gyógykezelésével, vizsgálatával, mesterséges termékenyítéssel, embrióátültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belőlük vagy tőlük származó termék értékesítésével, szállításával, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közreműködik.

(5) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén köteles bejelenteni az állattartó hely meghatározott adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel céljából.

(5a) Az állatok jelölésére felhasznált jelölő- és behelyezőeszközök, valamint ENAR-bizonylatok megrendelésével kapcsolatos ügyintézést az állattartó elektronikus úton teljesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.

(5b) A sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettségét az állattartónak a tartási helyek és tenyészetek összerendeléséről történő értesítést követő három hónap elteltét követően elektronikus úton kell teljesítenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.

(6) A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél.

19. § (1) Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve annak szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti éves jelentési kötelezettséget elektronikus úton köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség

• a) ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot,
• b) közterületen a települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot,
• c) közúton a közút kezelőjét

terheli.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezelőjének megtéríteni.

(4) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv intézkedik.

20. § (1) Az állattartó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely – arra működési engedéllyel rendelkező – szolgáltató állatorvostól veszi igénybe.

(2) A szolgáltató állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos legjobb tudása szerint felvilágosítást adni.

(3) A szolgáltató állatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni.

(3a) Ha a szolgáltató állatorvos tevékenysége során rendkívüli élelmiszerlánc-esemény fennállását vagy állat kínzását észleli, köteles arról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni.

(4) Az állatorvos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére.

21. § (1) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben állata forgalomképességének igazolására köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott okiratot (marhalevelet) kiállíttatni és érvényesíttetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okirat (marhalevél) kiállítása előtt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírtak szerint az állatot tartósan meg kell jelölni.

Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítók és az első magyarországi forgalomba hozók kötelezettségei¶

22. § (1) Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás működése során

• a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, élelmiszer-összetevők vagy takarmány biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok, tárgyak és az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek megfelelőségének, biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági és -minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;
• b) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer vagy takarmány biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomonkövethetősége;
• c) az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével az üzemelés teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági szaktudással rendelkező –, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.

(1a) Élelmiszer- és a takarmány-mikrovállalkozások esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek oly módon kell rendelkezésre állnia, hogy szükség esetén rövid időn – legfeljebb 2 órán – belül meg tudjon jelenni a helyszínen.

(2) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás az élelmiszer, illetve a takarmány előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni és vezetni.

(3) Ha az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott termék nem felel meg az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági vagy -minőségi követelményeknek, és a termék már kikerült a közvetlen ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményezi a termék forgalomból való kivonását, valamint az élelmiszer- vagy takarmányfelhasználóktól való visszahívását, és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(4) Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ha információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék ártalmas lehet az emberi vagy állati egészségre, és haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a veszély megelőzésére tett intézkedéseket.

23. § (1) Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban – az emberi vagy állati egészség védelme céljából – előírt esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges az élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához.

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – esetekben

• a) az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás,
• b) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító, valamint az első magyarországi forgalomba hozó,
• c) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító

köteles e tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.

(3) Az élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn, és köteles a hatósági vizsgálatokhoz szükséges élelmiszereket, takarmányt, más egyéb anyagokat a vizsgálatig megőrizni, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel a kivizsgálásban együttműködni.

(4) Az az élelmiszer-vállalkozás, amely egy tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból szerez be terméket vagy ilyen termék szétosztását végzi, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét.

(5) Közétkeztetés kizárólag olyan létesítményből végezhető, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint az élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok értékelése alapján minősített, vagy amelynek minősítésére irányuló eljárás folyamatban van.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti minősítést a közétkeztetést nem végző vendéglátó-ipari létesítményekben is lefolytatja az érintettek erre irányuló kérelme esetén.

(7)

A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések¶

23/A. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az e törvény szerint engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

III. Fejezet — AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÁLLAMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE¶

Az állam felelőssége az élelmiszerlánc-felügyelet terén¶

24. § (1) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében

• a) létrehozza és működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet valamint biztosítja függetlenségét;
• b) működteti az élelmiszerek és takarmányok vonatkozásában hatékony gyorsriasztási rendszert;
• c) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet;
• d) a költségvetési törvényben külön alcímen az állami kártalanítás, az állami, valamint a közérdekű védekezés céljára, továbbá a járványügyi intézkedés során keletkezett állati vagy növényi eredetű melléktermékek szállításának és ártalmatlanításának, valamint a rendkívüli élelmiszerlánc-esemény elhárítása során a hatóságnál felmerülő költségek fedezetére, továbbá az egyéb jogszabályban állami feladatként meghatározott vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít;
• e) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven keresztül működteti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti audit rendszert, továbbá a szakmai minősítési rendszert.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

(3) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának elősegítése érdekében

• a) az ehhez szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával hozzájárul a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához;
• b) élelmiszerfogyasztási, táplálkozási adatokat gyűjt, többek között az élelmiszerekkel elfogyasztott szennyezőanyagoknak való étrendi kitettség meghatározása érdekében;
• c) felméréseket végez a fogyasztókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozóan.

Az állami feladatok szervezése és irányítása¶

25. § (1) Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét e törvény szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el.

(2)

(3) Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(4)

(5)

26. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja

• a) a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait, valamint a növényvédelmi feladatokat,
• b) a zöldség-, gomba- és gyümölcsellenőrzési feladatokat,
• c) a takarmány-ellenőrzési feladatokat,
• d) az állat-egészségügyi, állatvédelmi, állattenyésztési, élelmiszerbiztonsági- és élelmiszerminőség-ellenőrzési feladatokat,
• e) a halgazdálkodási akvakultúra és halgazdálkodási hasznosítás ellenőrzési feladatokat.

(2)

27. § (1) E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat lát el

• a) a miniszter,
• b) a kereskedelemért felelős miniszter,
• c) az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami laboratóriumok,
• d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,
• e) az országos főállatorvos.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyes állami feladatainak megbízási jogviszony keretében történő elvégzésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, feljogosíthat természetes személyt vagy szervezetet. A feladatok ellátását olyan természetes személy vagy a megbízott szervezet személyesen közreműködő tagja végezheti, aki megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkezik (a továbbiakban: átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő).

(3) Ha az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár el.

(4) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és azt a jogszabályban meghatározott határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.

(5) A 10/A. § szerinti tanúsítványt és az integrált gazdálkodási tanúsítványt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – elismert tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.

(5a) Akinek a tanúsító szervezet döntése jogát vagy jogos érdekét sérti, a tanúsító szervezet döntésével szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon belül bírálja el.

(5b) A tanúsító szervezet a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplő tanúsító szervezet váltását nem korlátozhatja. Semmis a tanúsítási szerződés azon rendelkezése, amely a tanúsítási szerződésnek a tanúsítószervezet-váltása miatti felmondását korlátozza vagy kizárja.

(6) Az e törvényben szabályozott tanúsítványra és tanúsító szervezetre, valamint annak elismerésére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.

A miniszter feladatai¶

28. § A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén

• a) ellátja a növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feladatokat;
• b) az Európai Unió Bizottságánál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi határállomások kijelölését;
• c) kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén a térítés ellenében történő közcélú munkavégzés, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételének, továbbá a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködésének elrendelését;
• d) nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott, az állatállományoknak a betegségtől való mentesítésére országos programot, valamint a betegség előfordulásának felmérésére ellenőrző, illetve monitoring-vizsgálati programot rendelhet el;
• e) működteti a FAO/WHO Codex Alimentarius nemzeti rendszerét;
• f) kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv összeállításáról és közzétételéről;
• g) kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondoskodik a Magyar Takarmánykódex összeállításáról és közzétételéről;
• h) gondoskodik az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Kódex összeállításáról és közzétételéről;
• i) gondoskodik a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításáról és közzétételéről;
• j) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vonatkozásában;;
• k) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét;
• l) az országos főállatorvos útján ellátja – a kereskedelemért felelős miniszter által irányított, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként kijelölt hatóság kivételével – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai irányítását, amelynek keretében közvetlen szakmai utasítást adhat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek részére hatósági eljárás lefolytatására
• la) járványos állat- vagy növénybetegség megjelenése, valamint
• lb) nagy egészségügyi kockázattal járó, nagy gazdasági kárral fenyegető, több vármegye területét érintő vagy Magyarország területén kívüli hatással is bíró élelmiszerlánc-esemény
• m) rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén meghatározza az állattartó létesítmények közötti védőtávolságot.

esetén.

A kereskedelemért felelős miniszter feladatai¶

28/A. § A kereskedelemért felelős miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén

• a) ellátja az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenységével összefüggő feladatokat,
• b) ellátja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feladatokat,
• c) közreműködik a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának és kereskedelempolitikai céljaival összhangban az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatainak meghatározásában.

Az országos főállatorvos feladatai¶

29. § Az országos főállatorvos

• a) előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia);
• b) kiadja a 47/A. § szerinti többéves tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;
• c) ellátja – a kereskedelemért felelős miniszter által irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kivételével – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv operatív irányítását;
• d) szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából;
• e) tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről;
• f) kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat;
• g) elrendeli az Országos Járványvédelmi Központ és a Helyi Járványvédelmi Központ létrehozatalát;
• h) elrendeli élelmiszerlánc-esemény esetén válságstáb felállítását;
• i) megszervezi és irányítja a Járványügyi Felügyeleti Rendszert;
• j) elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket;
• k) nyilvántartásba veszi az élelmiszer-rendészeket és vezeti az élelmiszer-rendészek névjegyzékét;
• l) járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén – az 53. § (3) bekezdése szerint – közvetlenül rendelkezhet szolgáltató állatorvos közcélú igénybevételéről;
• m) összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti hatóságok elektronikus hatósági ügyintézése során intézhető ügyek kataszterét,
• n) irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és eljáró hatóság vonatkozásában az országos nyomonkövetést támogató informatikai rendszerek működtetését és használatát.

Az élelmiszerláncban működő állami laboratóriumok feladatai¶

30. § (1) Az állami laboratóriumok feladatai különösen

• a) a károsítók folyamatos előrejelzése, diagnosztikai vizsgálatok végzése, zárlati károsítók azonosítása, növényi eredetű szaporítóanyagok növény-egészségügyi vizsgálata;
• b) a termésnövelő anyagok vizsgálata a hazai fogyasztásra vagy exportra szánt mezőgazdasági termékekben;
• c) a talaj- és a felszíni víz minták növényvédőszer-maradék tartalmának monitoring-vizsgálata, továbbá a talajokban, talajvízben toxikus elemtartalom és egyéb szennyezőanyag-vizsgálat;
• d) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok minőségének hatósági vizsgálata;
• e) a növényi termények, illetve a növényi alapú feldolgozott termékek növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata termőhelyen, tároló-, elárusító-helyeken és a határállomásokon vett mintákból;
• f) tételes, felmérő, monitoring- és célvizsgálatok végzése az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység kapcsán;
• g) az egészségügyi határértékek megállapításában való közreműködés;
• h) a vizsgálati eredmények adatbázisban történő kezelése és az országos adatbázisba történő folyamatos továbbítása;
• i) kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és azok eredményeinek értékelése;
• j) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgálati módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumok és eszközök előállítása, illetve ezek beszerzése, készleten tartása;
• k) részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében;
• l) a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványainak véleményezése, a vizsgálati módszerek érvényesítése, valamint gondoskodás az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről;
• m) elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködés az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegségfelszámolási programok végrehajtásában, közreműködés a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;
• n) a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati feladatok ellátásának szervezése és végzése az élelmiszerláncban;
• o) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban;
• p) az élelmiszerekkel és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági és minőségügyi laboratóriumi vizsgálat végzése.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból indított eljárásában hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz állami laboratóriumot vehet igénybe. Amennyiben kapacitás hiánya miatt nem vehető igénybe állami laboratórium, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumot is igénybe vehet laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez.

31. § (1) Ha az e törvény hatálya alá tartozó termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.

(2) Károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok karanténban tartása, ha arra laboratóriumban kerül sor, állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerint tevékenységet végző nem állami laboratóriumnak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseitől eltérően e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai¶

32. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében

• a) e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását;
• b) gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;
• c) végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését az élelmiszerlánc-felügyelet, élelmiszer- és takarmányminőség vonatkozásában;
• d) laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli az e törvény szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző nem állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi;
• e) egyes állatbetegségek és károsítók területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok biztonságának és minőségének laboratóriumi vizsgálatára felmérő (monitoring) rendszert működtet, valamint ellenőrző, illetve engedélyezési eljárást megalapozó vizsgálatokat végeztet;
• f) szervezi és felügyeli az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, az elrendelt mentesítési és monitoringprogramok végrehajtását, továbbá az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervvel összhangban az élelmiszerlánc-felügyeleti és élelmiszer- és takarmány-minőségi ellenőrzések egységes végrehajtását;
• g) végzi az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszerének (RASFF) hazai működtetését és a rendszeren keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
• h) ellátja az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással, az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítással és forgalomba hozatallal, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatait;
• i) feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kezeli a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményeket;
• j) az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza az élelmiszerlánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázat alapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását;
• k) ellátja az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és működtetésével kapcsolatos feladatokat;
• l) feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel;
• m) élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint emberről állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek fellépése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel;
• n) szakmai segítséget nyújt a nemzeti stratégiák kialakításában, valamint a laboratóriumok fejlesztési irányának meghatározásában;
• o) adatok és információk összegyűjtésével és elemzésével lehetővé teszi az élelmiszerláncot közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyek azonosítását és jellemzését;
• p) egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki;
• q) kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben;
• r) koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését;
• s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatait;
• t) központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében;
• u) a 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami laboratóriumokra alapozva létrehozza és működteti a nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert;
• v) összehasonlító termékteszteket és vizsgálatokat végez;
• w) részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állat-egészségügyi feladatkörében

• a) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges intézkedéseket;
• b) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet készít;
• c) gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, továbbá a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről;
• d) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, továbbá azok adatait rendszeresen értékeli és közzéteszi.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatkörében

• a) működteti a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeinek ellenőrzési rendszerét;
• b) meghatározza a növényvédelmi, növény-egészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit;
• c) gondoskodik a zárlati károsítók felderítéséről, elterjedésük megelőzéséhez, felszámolásához, valamint visszaszorításukhoz szükséges intézkedések megtételéről;
• d) működteti a növényvédelem, továbbá a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal és növényvédelemmel kapcsolatos monitoring- és információs rendszerét;
• e) biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.

(4a) A 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztásával összefüggésben tett bejelentés esetében 5 napon belül e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítani kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelése érdekében.

(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos hatáskörben a több vármegyét érintő vagy nemzetközi vonatkozásokkal bíró, a nagy gazdasági kárral járó, a fogyasztók széles körét veszélyeztető, élelmiszerlánc-események kivizsgálása során

• a) ellenőrzi a kockázatbecslés alapján kiemelten kockázatosnak minősített, élelmiszerláncot érintő tevékenységet végzőket, és azok létesítményeit;
• b) ellenőrzi e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak betartását;
• c) jogszabálysértés észlelése esetén e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletes hatósági feladatai¶

33. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

• a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat;
• b) az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező, illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb határátkelőhelyeken, valamint növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatali ellenőrzésére engedélyezett helyeken,
• ba) ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;
• bb) végrehajtja az áru, a személyes poggyászban található e törvény hatálya alá tartozó termékek, továbbá nem kereskedelmi célból behozott, kedvtelésből tartott állatok okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését (valamint jogszabályban előírt mintavételét);
• bc) ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;
• bd) ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;
• be) ellenőrzi a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelőségét;
• c) az élelmiszerláncban az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére;
• d) működteti az – e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont növények, növényi termékek, állatok, egyéb termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatait tartalmazó – élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist.
• e) engedélyezi a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálataihoz a Helyes Kísérleti Gyakorlat (GEP) alkalmazását.

34. § (1) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi

• a) járművek élőállat-szállítás céljára történő használatát, illetve ezen járművek mosását és fertőtlenítését végző helyeket, valamint az állati eredetű mellékterméket szállító járműveket;
• b) a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzését;
• c) az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantén), valamint dönt az állatok elkülönítésének (karanténozásának) feltételeiről;
• d) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, gyepmesteri telep, ebrendészeti telep, állatmenhely, állatpanzió, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, állatvásártér, ellenőrző állomás (pihenőhely), valamint állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását végző vállalkozás működését;
• e) az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását;
• f) az állatok jelölésére szolgáló transzponder forgalomba hozatalát;
• g) az állatgyógyászati termékek üzemi méretű előállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását;
• h) egyes állatgyógyászati termékek első forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát;
• i) az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet;
• j) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatot tartó gazdaság benépesítését, valamint állatok részvételével tartott rendezvények (állatvásár, állatpiac, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató) tartását.

(2) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi

• a) törvényességi szempontból a szolgáltató állatorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét;
• b) az állati eredetű melléktermék kezelését, a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylő állati eredetű melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;
• c) állat-egészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát;
• d) az állat-egészségügyi szabályok megtartását, így különösen az állatok egészségi állapotát, az előírt dokumentációt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyeken;
• e) a jogszabályban előírt állat-egészségügyi vizsgálatok, kezelések végrehajtását;
• f) az állatok tenyésztésének, szaporításának, szaporítóanyag előállításának, raktározásának, forgalmazásának állat-egészségügyi körülményeit;
• g) az állatgyógyászati termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának körülményeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását;
• h) az állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét;
• i) a gyógyszeres takarmány előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását;
• j) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati, illetve gyógyhatású készítmények forgalomba hozatalának körülményeit;
• k) a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyűjtését;
• l) az élő állat kereskedelmét, szállítását, szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt.

(3) Állat-egészségügyi hatósági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elrendeli:

• a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt, és a betegség iránt fogékony állatok, fajok és korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, összeírását (cenzus), szűrését;
• b) az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemei, valamint a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű melléktermékek, fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját;
• c) az állat-egészségügyi programok végrehajtását.

(4) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

• a) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét;
• b) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatait;
• c) az állat szállításának megkezdése előtt megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat állat-egészségügyi forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot;
• d) igazolja az állatállomány betegségektől, fertőzésektől való mentességét;
• e) kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állat-egészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot;
• f) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint megtilthatja áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását;
• g) részt vesz az állatgyógyászati termékek előállításának, forgalomba hozatalának, országba történő behozatalának ellenőrzésében;
• h) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok végrehajtását, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben részt vesz a végrehajtásban;
• i) elvégzi az állatgyógyászati készítmények – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt – vizsgálatát, kivizsgálja az állatgyógyászati készítmények minőségi problémáit és feltételezett mellékhatásait, és intézkedik azok megelőzése és megszüntetése érdekében;
• j) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;
• k) vezeti a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekre vonatkozó nyilvántartást.

35. § (1) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi a 23. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenységet, illetve élelmiszer- vagy takarmánylétesítményt.

(2) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi

• a) az engedéllyel rendelkező vagy bejelentett
• aa) élelmiszer- vagy takarmányvállalkozásokat és azok tevékenységeit,
• ab) élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket,
• b) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókat és az első magyarországi forgalomba hozókat, valamint azok tevékenységeit, továbbá
• c) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállítókat, azok tevékenységeit és a létesítményeiket.

(3) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi

• a) az élelmiszerlánc-szereplők tevékenységét;
• b) az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően;
• c) rendszeres jelleggel a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását az élelmiszerek termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának és forgalomba hozatalának bármely szakaszában, illetve az ennek során közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását;
• d) az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszerek, valamint az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, beleértve a rovar- és rágcsálóirtást is;
• e) az emberi fogyasztásra szánt állatokat és élelmiszereket kísérő bizonyítványokat, okiratokat;
• f) és irányítja az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos állami feladatokat végző személyek munkáját, folyamatos továbbképzését.

(4) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

• a) elvégzi, illetve felügyeli a vágóállat-vizsgálatot és – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kivételekkel – a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött) állatok húsvizsgálatát;
• b) elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát;
• c) vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát;
• d) értékeli, elemzi, és közzéteszi az élelmiszerek okozta megbetegedésekkel kapcsolatos információkat;
• e) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusai szerint kérelemre elvégzi az új élelmiszer státusz meghatározását;
• f) tájékoztatást nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjáról.

(5) A minősítésre kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elvégzi a vendéglátó-ipari létesítmények e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítését.

(6) A minősítéssel megbízott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzéteszi a vendéglátóipari létesítmények és közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítésének eredményét.

(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi a 14/B. §-ban, valamint az 1169/2011/EU rendeletben foglaltak betartását.

35/A. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elismeri a tanúsító szervezetet.

36. § (1) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint engedélyezi

• a) a takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket;
• b) eseti jelleggel az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát;
• c) a lejárt etethetőségi, felhasználhatósági, illetve minőségmegőrzési idejű takarmány forgalomba hozatalát, valamint a minőségében károsult takarmány felhasználását.

(2) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési kötelezettség hatálya alá nem tartozó takarmány-vállalkozási létesítményt.

(3) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi

• a) a takarmányt előállítóknál, tárolóknál, felhasználóknál, forgalomba hozóknál és a szállítóknál a járványügyi és takarmányhigiéniai előírások megtartását, a takarmányok biztonságosságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatosanyag-tartalmának mértékét, csomagolásának megfelelőségét, a takarmányjelölési előírások betartását;
• b) a takarmányok felhasználását és szállítását;
• c) a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat és a nyomonkövethetőséget;
• d) a takarmányok exportját és importját;
• e) a takarmány-vállalkozási létesítményekben bevezetett HACCP-rendszereket;
• f) a takarmány-vállalkozási létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását.

37. § (1) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint engedélyezi

• a) a határon feltartóztatott szállítmányok növény-egészségügyi beléptetését, és meghatározza a forgalomba hozataluk szakmai feltételeit;
• b) a növények, növényi termékek behozatalát;
• c) az engedélyköteles termékek forgalomba hozatalát és felhasználását;
• d) a megváltozott minőségű növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve használatát – ide nem értve a lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szereket.

(1a) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi a bejelentett termésnövelő anyagokat.

(2) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi

• a) a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer felhasználási és vásárlási engedély érvényességét;
• b) az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák gyártási, kiszerelési, nyilvántartási, jelölési, csomagolási, címkézési, szállítási, forgalombahozatali, raktározási, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét;
• c) növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását;
• d) a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag előállítást és forgalomba hozatalt, valamint az egyéb vizsgálatköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- és forgalmazó helyeit;
• e) az engedélyköteles termékekből származó növényvédőszer-maradék, nitrát-, nitrit-, nehézfém- és egyéb toxikus anyagok, szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, azok felületén, a környezetben, a termelési folyamatban és export, import és kereskedelmi forgalomban;
• f) a termelő, illetve földhasználó növényvédelmi kötelezettségének teljesítését az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott károsítók ellen;
• g) a növény-egészségügyi szempontból nyilvántartott termelőknél a nyilvántartási feltételek megtartását;
• h) a zöldséget, gombát, gyümölcsöt, és az előállításukkal, forgalomba hozatalukkal kapcsolatos követelmények betartását;
• i) a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatástechnikai alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét;
• j) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenységet.

(3) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint

• a) intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;
• b) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását, az ellenük alkalmazott termelői védekezések területi alakulását és eredményességét;
• c) előírhatja vagy betilthatja egyes növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek felhasználását;
• d) intézkedik a talajszennyezést eredményező, illetve a nem engedélyezett anyagok földön történő felhasználása, továbbá földön történő lerakása esetén;
• e) ellátja a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatait;
• f) engedélyezési vizsgálatokat végez az engedélyköteles termékekkel;
• g) kérelemre vizsgálja a lejárt felhasználhatósági idejű engedélyköteles termékek minőségét;
• h) kiadja az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt;
• i) részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, és véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját;
• j) törvényességi szempontból ellenőrzi a növényorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét.

38. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a 38/A. § (1) bekezdése szerinti FELIR-ben nyilvántartást vezet

• 1. az állatorvosokról;
• 2. a termelőkről, állattartókról, lófélék esetében az állat tulajdonosáról, tenyészetekről, állattartási helyekről, állatkereskedőkről;
• 3. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;
• 4. a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;
• 5. az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;
• 6. az állat- és növényegészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;
• 7. a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;
• 8. a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;
• 9. a nem állami laboratóriumokról;
• 10. az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;
• 11. a közúti élőállat-, állati eredetű melléktermék szállításra engedélyezett gépjárművekről;
• 12. az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;
• 13. az engedélyköteles termék magyarországi forgalombahozatali és felhasználási engedélyéről;
• 14. az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;
• 15. az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;
• 16. az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;
• 17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;
• 18. a tanúsító szervezetekről;
• 19. a gombaszakellenőrökről, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személyekről (a továbbiakban: vadhúsvizsgáló) és a hatósági állatorvos méhegészségüggyel kapcsolatos munkáját segítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott méhészeti ismeretekkel rendelkező személyekről (a továbbiakban: méhegészségügyi felelős);
• 20.
• 21. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;
• 22. a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatára jogosultakról, a használatban lévő növényvédelmi gépekről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről és a növényvédelmi munkavégzőkről;
• 23. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;
• 24. élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókról és az első magyarországi forgalomba hozókról;
• 25. faanyagok és fa csomagolóanyag kezelőkről és javítókról;
• 26. állat-nyomonkövetési és járványügyi felügyeletet biztosító
• a) ENAR-koordinátorokról,
• b) ENAR-kapcsolattartókról,
• c) sertéságazati területi felelősökről,
• d) juh- és kecskefélék területi felelőseiről,
• e) lóazonosításért felelős személyekről,
• f) állatjóléti felelősökről,
• g) vágóállat minősítőkről,
• h) vágóhídi segédszemélyzetről;
• 27. a bejelentett termésnövelő anyagokról;
• 28. az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító létesítményekről,
• 29. minősített vendéglátóipari és közétkeztetést végző létesítményekről.
• 30. az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőkről,
• 31. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítményekről.
• 32. a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány kiállító programokról.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza

• a) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítót (a továbbiakban: támogatási azonosító),
• b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát,
• c) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet, főtevékenységet a mindenkor hatályos Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) nómenklatúra szerinti megjelöléssel és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,
• d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adószámot, főtevékenységet a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúra szerinti megjelöléssel, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.

(2a)

(3) Élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozások, valamint a növényvédelmi szolgáltató vállalkozások működési engedélyének kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel is közölni kell, azok nyilvántartásba vétele céljából.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerből veszi át.

(5) A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.

(6)

(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.

(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai termeléssel összefüggő nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem állapít meg FELIR azonosítót az ügyfél számára arra a tevékenységre vonatkozóan, amelyet az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben meghatározott gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó kérelem alapján törölt.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer¶

38/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti a FELIR-t.

(1a) A FELIR – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a közlekedési nyilvántartásban, valamint az adózással kapcsolatos nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül, a nyilvántartás adattartalmát szabályozó jogszabályban meghatározott adatok tekintetében.

(2) A FELIR tartalmazza

• a) az e törvény hatálya alá tartozó
• aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;
• ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;
• ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére (beleértve a térinformatikai leíró) vonatkozó adatokat és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat;
• b) az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (a továbbiakban: DATAVET), amely magába foglalja
• ba) az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket, a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok adatait és a járványügyi intézkedések adatait,
• bb) a lófélék, szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méhészeti, hal, halgazdálkodási akvakultúra termék nyomonkövetési adatait (valamennyi ENAR vonatkozásában), beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartott adatait;
• c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen;
• d)
• e) az ökológiai termelési rendszerben részt vevő ügyfelekkel, az ökológiai termelés tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;
• f) bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;
• g) a 47/A. § (5) bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert;
• h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait, amely magában foglalja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó
• ha) élelmiszerek,
• hb) borok, ízesített borászati termékek, szeszes italok,
• hc) takarmányok,
• hd) más mezőgazdasági termékek,
• he) engedélyköteles termékek és EK-műtrágyák,
• hf) állatgyógyászati termékek, különösen az antibiotikumok,
• hg) állati vagy növényi eredetű melléktermékek,
• hh) biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók,
• hi) élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak

engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;

• i) az Élelmiszerlánc Adatközpontot, beleértve a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekre, szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó követelmények és védjegyek tudástárát;
• j)
• k)
• l) a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;
• m) a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatokat;
• n) vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;
• o) a 38/B. § (1) bekezdés szerinti rendszert;
• p) FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.
• q) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is.
• r) az Elektronikus Gazdálkodási Naplóba rögzített adatokat.

(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

• a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, aláírását vagy kézjegyét, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, támogatási azonosítóját, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását, egyéni vállalkozó főtevékenységét az ÖVTJ nómenklatúra szerinti megjelöléssel és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát is;
• b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adószámát, főtevékenységét a TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, támogatási azonosítóját, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását;
• c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy, természetes személyazonosító adatait, aláírását vagy kézjegyét és lakcímadatait.
• d) a nyilvántartott szakirányú végzettségét igazoló okmány számát, a kiállító intézmény megnevezését és a kiállítás dátumát.

(3a) A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 4. §-ában, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében, továbbá a 19. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. § (3) bekezdésében, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében, 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (3) bekezdésében, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdésében, 42. § (1)–(2) bekezdésében és 56. § (9) bekezdésében szereplő adatokat, valamint a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a FELIR-ben kezeli.

(3b) A Hhvtv. 54. §-a szerinti Országos Halgazdálkodási Adattár kapcsolódik a FELIR-hez.

(3c) A FELIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is a FELIR-ben kezelni.

(4) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre adatokat kell átadni:

• a)
• b) a szőlőültetvény-kataszterből,
• c) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
• d) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
• e) a tanulmányok befejezését igazoló oklevelekre vonatkozóan a felsőoktatási információs rendszerből,
• f)
• g) a cégnyilvántartásból,
• h)
• i) az Országos Vadgazdálkodási Adattárból,
• j) a KAP tv. 10. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti támogató (a továbbiakban: támogató) nyilvántartási rendszereiből,
• k) az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozók, tevékenységi helyek, illetve tevékenységek vonatkozásában jogszabályi kötelezettség alapján vezetett országos hatósági nyilvántartásokból.

(4a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult.

(4b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott egyéni vállalkozó ügyfél az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § b)–k) pontjában meghatározott adatok igénylésére jogosult.

(5) A FELIR-ben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv biztosítja a támogató részére

• a) a 38. § (1) bekezdés 2., 3., és 6–8. pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz, és
• b) a (18) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokhoz

való folyamatos hozzáférést.

(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a támogató a (6) bekezdésben meghatározott adatok biztosításáról írásban állapodik meg. A megállapodásnak ki kell terjednie az átadandó adatok körének meghatározására, a működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.

(8a) Az élelmiszerlánc-ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása, valamint a szükséges zárlati intézkedések megtétele érdekében a támogató minden év július 1-jéig elektronikusan átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az adott évben benyújtott egységes kérelmek kérelmezőre, területekre, valamint azok területhasznosítására vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.

(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása – különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomonkövethetősége – érdekében az elektronikus útdíjszolgáltatók nyilvántartásából folyamatosan, elektronikus úton adatokat kell átadni.

(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a FELIR-ben nyilvántartott adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető.

(10a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kereskedelemért felelős miniszter által irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz.

(10b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adó- és vámhatóság részére a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatai ellátása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz.

(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel kötött megállapodásban rögzített ütemterv szerint ingyenes hozzáférést biztosít az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz. Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a lekérdezett adatokat kizárólag szakpolitikai, gazdaságelemzési, valamint statisztikai célra használhatja fel.

(11a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kockázatbecsléssel, adatelemzéssel összefüggő tudományos célra, valamint kutatás-fejlesztési és statisztikai célból a Magyar Állatorvostudományi Egyetem részére – szerződésben meghatározottak szerinti ütemezésben – ingyenesen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi adatokhoz.

(11b) Az agrárpolitikáért felelős miniszter jogosult az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az agrárpolitikai, valamint a támogatás- és kereskedelempolitikai döntések megalapozásához szükséges, a FELIR-ben kezelt adatokból, az adatkezelési cél és az adatkör meghatározásával, egyedi azonosításra is alkalmas adatok kérésére.

(12) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a (3a) bekezdés szerinti hatóságok (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) elektronikus hatósági ügyintézése során a FELIR biztosítja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: SZEÜSZ-ök) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: KEÜSZ-ök) való kapcsolódást e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. Az eljáró szerv köteles hozzáférést biztosítani az általa igénybe vett, a FELIR működtetéséhez szükséges SZEÜSZ-ökhöz és KEÜSZ-ökhöz az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére.

(12a) Az adatminőség javítása céljából, a FELIR-ben nyilvántartott adatok pontosítása, javítása és kiegészítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az eljáró szervek kötelesek megkeresésre adatot szolgáltatni a FELIR működtetője részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a természetes személyek azonosító adataira is.

(13) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a tagjaira vonatkozó adatok tekintetében az általa vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére hatósági feladatának ellátása céljából.

(14) A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében.

(15) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a hegyközségekről szóló törvény szerinti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) által működtetett informatikai rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint a HNT részére adatot szolgáltat a FELIR-ből. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(16) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti ePincekönyv rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint adatot szolgáltat a FELIR-ből az ePincekönyv rendszer számára. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(17) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként – informatikai hálózaton keresztül – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára

• a) a FELIR működtetésével összefüggő és
• b) a parlagfű elleni védekezési kötelezettséghez kapcsolódó hatósági

feladatainak ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.

(17a) A (17) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.

(17b) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (17) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.

(18) Az Elektronikus Gazdálkodási Napló tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint

• a) a mezőgazdasági termelő által vezetett gazdálkodási napló,
• b) a permetezési napló és
• c) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos nyilvántartás

adatait.

(19) A gazdálkodó, a kapcsolattartó és a gazdálkodóval az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban feltüntetendő tevékenysége vonatkozásában szerződéses kapcsolatban álló természetes személyek nevét, lakcímét, FELIR azonosítóját, támogatási azonosítóját, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által adott nyilvántartási számát, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban való utolsó adatrögzítést követő 10 évig kezeli

• a) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban a támogatási jogosultság és kötelezettség ellenőrzése,
• b) a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése és a beporzók védelméhez szükséges tájékoztatás adatainak biztosítása, valamint
• c) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása

érdekében.

38/B. § (1) A 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző, a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti adatszolgáltató, valamint az ökológiai gazdálkodási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles

• a) a 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatait,
• b) a KKVtv. szerinti besorolást,
• c) az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá
• d) a tevékenység végzésének helyét

az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre a célra kialakított központi elektronikus rendszerének használatával kell teljesíteni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg számára a nyilvántartásba vétel igazolására.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie

• a) a 38. § szerint nyilvántartott állatorvosnak és növényorvosnak, valamint a segédszemélyzetnek tevékenysége végzéséhez,
• b) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végzőnek.
• c) a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodónak és erdészeti szakszemélyzetnek tevékenységük végzéséhez.
• d) az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőnek tevékenysége végzéséhez.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. § (8a) bekezdése alapján a támogatóhoz az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfél részére FELIR azonosítót állapít meg, ha az ügyfél azzal az egységes kérelem benyújtásakor nem rendelkezik. A FELIR azonosító megállapításáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv értesíti az ügyfelet.

(5) Ha e törvény, e törvény végrehajtására kiadott rendelet vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység FELIR azonosító birtokában végezhető, de ezzel az ügyfél az engedély iránti kérelem benyújtásakor vagy a bejelentés megtételekor nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedély megadásakor vagy a bejelentés nyilvántartásba vételekor az ügyfél számára FELIR azonosítót állapít meg.

(6) A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél 15 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha

• a) csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, átalakul, egyesül vagy szétválik,
• b) FELIR azonosító köteles tevékenységét szünetelteti, megszünteti, vagy
• c) változás következett be
• ca) az (1) bekezdés szerinti adataiban, vagy
• cb) az a) vagy b) pontban foglalt státuszában.

(7) Ha az ügyfél nem tesz eleget a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének, de a (6) bekezdésben foglalt eljárás megindulásáról, tevékenység megszüntetéséről vagy adatváltozásról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomást szerez, a (6) bekezdésben foglalt eljárás megindulását, tevékenység megszüntetését vagy adatváltozást hivatalból vezeti át a FELIR-ben.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi

• a) a FELIR azonosítót, a támogatási azonosítót,
• b) természetes személy nevét és születési dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,
• c) a jogi személy nevét és adóazonosító számát,
• d) a nyilvántartásba vett személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.

(8a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján jogosult közzétenni a FELIR azonosítóhoz kapcsolódó, a 38. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elérhetőségi adatokat, ha azok közzététele a jogszabályban előírt információs rendszer működtetése, a gazdaság fejlesztésének és az érintett élelmiszerlánc-szereplők kapcsolatfelvételének előmozdítása, valamint az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges.

(9) A FELIR azonosító visszavonása esetén az élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig megőrzi, ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törli.

38/C. § (1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból származó termékek tekintetében az első magyarországi tárolási helyre történő beszállítást követően alkalmazandóak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a vásárlás vagy átvétel magánjellegű felhasználás vagy fogyasztás céljából történik, illetve a vásárló vagy átvevő az élelmiszer végső fogyasztója.

Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum¶

38/D. § (1) Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉBC) az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alapított, az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉBC üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉBC felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja. Az ÉBC által lefolytatott hatósági eljárásokban felügyeleti szervként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.

(2) Az ÉBC nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.

(3)

(4) Ha törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az ÉBC-t jelöli ki, az ÉBC eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(5) Az ÉBC közhatalmi feladatként az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátása érdekében:

• a) közreműködik az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzéseknél;
• b) elvégzi a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt és ellátja az ahhoz kapcsolódó mintaszállítási feladatokat;
• c) a hatósági feladatok ellátását támogató, kisegítő tevékenységet végez;
• d) részt vesz az állami laboratóriumok és a laboratóriumi hálózat működtetésében, valamint kísérleti vizsgálatok végzésében;
• e) közreműködik az élelmiszerláncot érintő nemzeti és uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.
• f) ellátja az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az átruházott hatósági feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ÉBC-vel az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal kapcsolatos közreműködés érdekében megállapodást köthet, amelyben rendelkezik egyúttal a pénzügyi fedezet biztosításáról, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről, illetve a feladatellátáshoz eszközöket biztosíthat.

(7) Az ÉBC – az (5) bekezdésben meghatározott – feladatai ellátása során a 38/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.

Az Országos Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai¶

38/E. § (1) Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a járvány elfojtásának idejére elrendelheti Országos Járványvédelmi Központ létrehozását. Az Országos Járványvédelmi Központ illetékessége az ország teljes területére kiterjed. Az Országos Járványvédelmi Központ vezetőjét az országos főállatorvos nevezi ki.

(2) Az Országos Járványvédelmi Központ

• a) járvány kitörését követően irányítja és koordinálja a járványvédelmi stratégiát,
• b) irányítja és koordinálja a helyi járványvédelmi központok munkáját,
• c) kapcsolatot tart a Nemzeti Referencia Laboratóriummal és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervekkel,
• d) nyilvántartja a védőkörzeteket és a megfigyelési körzeteket,
• e) kapcsolatot tart a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetekkel,
• f) együttműködik a piaci szereplőkkel,
• g) tájékoztatja a sajtót,
• h) rendkívüli esemény esetén azonnal, egyéb esetben napi jelentés formájában folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost,
• i) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állat-járványügyi intézkedéseket.

A Helyi Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai¶

38/F. § (1) Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a kitörés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerven belül – a járvány elfojtásának idejére – elrendelheti Helyi Járványvédelmi Központ létrehozását. A Helyi Járványvédelmi Központ illetékessége az érintett vármegye teljes területére kiterjed. A Helyi Járványvédelmi Központ vezetőjét a főispán nevezi ki.

(2) A Helyi Járványvédelmi Központ

• a) irányítja és koordinálja a járvány felszámolásában érintett élelmiszerlánc-felügyeleti szervek munkáját,
• b) kapcsolatot tart a rendőrséggel, illetve helyi katasztrófavédelmi szervekkel,
• c) az országos járványvédelmi központtal együttműködve javaslatot tesz a védő- és megfigyelési körzetek kijelölésére,
• d) megszervezi a zárlat alatti területeken található gazdaságok ellenőrzését és a szükséges mintavételek elvégzését,
• e) napi jelentés formájában tájékoztatja az Országos Járványvédelmi Központot a járványhelyzet alakulásáról,
• f) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állatjárványügyi intézkedéseket.

Az élelmiszer-rendészre vonatkozó követelmények¶

38/G. § (1) Az élelmiszer-rendész az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat lát el.

(2) Élelmiszer-rendész a jogszabályban meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő, az élelmiszer-rendészek névjegyzékében szereplő személy lehet.

(3) Az élelmiszer-rendész számára a rendőrség szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt állít ki a munkáltató kezdeményezésére.

(4) Az élelmiszer-rendészek vonatkozásában alkalmazni kell az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti tv.) 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7–14. §-ában, 21. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat.

Az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok¶

38/H. § (1) Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani, és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer-kiskereskedőn kívüli más élelmiszer-vállalkozó a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatja az ÉMK-val történt megegyezés alapján.

(2a) Az ÉMK logisztikai indokok alapján megjelölheti a felajánlott élelmiszer átadásának helyszínét és időpontját, ahova a felajánló az élelmiszert elszállítja. Az ÉMK az átadás helyszínét úgy határozza meg, hogy a felajánlott élelmiszer szállítása a lehető legkisebb káros környezeti hatással járjon, és a felajánlónak a lehető legkisebb hátrányt okozzon, figyelembe véve a felajánló és az élelmiszert lejegyző karitatív szervezet telephelyeinek földrajzi elhelyezkedését, és biztosítja, hogy a karitatív szervezet az ÉMK élelmiszermentési adatbázisán keresztül lejegyzett élelmiszert a lejegyzés időpontjától számított 24 órán belül átvehesse.

(3) Az ÉMK az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉMK üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

(4) Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként:

• a) ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását,
• b) nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra,
• c) élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez,
• d) figyelemmel kíséri a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő élelmiszerhulladék-csökkentési tervét, javaslatot tesz annak módosítására,
• e) az élelmiszerhulladék-csökkentési terv ellenőrzése érdekében hatósági ellenőrzést kezdeményez,
• f) kidolgozza a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedők élelmiszer-felajánlásával kapcsolatos részletes szabályokat,
• g) közreműködik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részét képező Országos Megelőzési Program kidolgozásában és felülvizsgálatában,
• h) biztosítja a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére az Európai Bizottság részére készülő jelentés elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat.

(5) Az élelmiszermentési adatbázis tartalmazza az élelmiszermentésben közreműködő szervezetek

• a) (cég)nevét,
• b) adóazonosító számát,
• c) székhelyét, telephelyét,
• d) elérhetőségét.

38/I. § (1) A megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő

• a) élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készít, és azt az ÉMK részére benyújtja,
• b) élelmiszermentési tevékenységét az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint végzi, és
• c) élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst nevez ki.

(2) Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv tartalmazza

• a) az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét,
• b) az elérni kívánt élelmiszerhulladék-csökkentés mértékét,
• c) az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, és
• d) az élelmiszer-kiskereskedő által önkéntesen felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, amelyet az ÉMK részére vagy az ÉMK közreműködése nélkül ad át.

IV. Fejezet — HATÓSÁGI ELJÁRÁS¶

Különös eljárási szabályok¶

39. § (1)

(2) Az élelmiszerlánc-felügyelet hatósági eljárásával kapcsolatos perben egyezség nem köthető.

(3)

39/A. § Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos illetékességgel eljárva hozott döntést, a döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül, a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizennégy hónapon belül dönt.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer hatóanyagok egyenértékűségével és megfelelőségével kapcsolatos döntését hat hónapon belül hozza meg.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a termésnövelő anyagok engedélyezési és engedélymódosítási eljárásában az engedély megadásáról öt hónapon belül dönt.

(4)

(5) Az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegű felhasználásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről és az engedély módosításáról, a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékeléséről szóló döntést hetvenöt napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről és megújításáról szóló döntést kétszáztíz napon belül kell meghozni.

(6)

40/A. § (1) Állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának, valamint növényvédő szer hatóanyag és növényvédő szer engedélyezésére, továbbá a meglévő engedély meghosszabbítására vagy módosítására irányuló eljárásban (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) a benyújtott kérelmezési dokumentáció szakmai értékelésére a feladat elvégzésére akkreditált, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködési megállapodást kötött szervezet (a továbbiakban: értékelő szervezet) vonható be. Az értékelő szervezetnek meg kell felelnie az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 5. pontja szerinti átruházott feladatot ellátó szervezettel szemben támasztott követelményeknek.

(2) A kérelmezőnek az eljárás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, ha az eljárásba értékelő szervezet bevonását kezdeményezi.

41. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárása során ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges, elrendelheti, hogy az engedélyezési eljárás ideje alatt a növényvédő szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket az engedélyező hatóságnak meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a már engedélyezett növényvédő szer esetében az engedélyestől adatokat és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé.

41/A. § Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

• a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
• b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos

rendelkezéseit is alkalmazza.

42. § (1)

(2) A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő, illetve a földhasználó ismeretlen.

(3) Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat közhírré tétel útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné.

(4) Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó

• a) adatszolgáltatásra – így a személyes adatok körében név, cím, elérhetőség megadására – kötelező,
• b) termék vagy termékcsoport felhasználását, forgalmazását felfüggesztő, illetve megtiltó,
• c) állatjárványügyi intézkedést tartalmazó,
• d) növény-egészségügyi zárlati intézkedést tartalmazó, valamint
• e) az 52. § (3) bekezdése szerinti
• f) a lakosság élelmiszerrel való ellátásának zavartalan biztosítása érdekében élelmiszer- vagy takarmány összetevő, -termék vagy -termékcsoport átmeneti helyettesítését lehetővé tevő

határozatát a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell közzétenni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.

43. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez – ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

44. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, valamint jelenlétében az Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult

• a) az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni;
• b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni;
• c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni;
• d) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;
• e) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát és ellenmintát venni;
• f)
• g) élelmiszerlánc-esemény alapos gyanúja esetén továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

(1a) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatok végzése során, valamint az ÉBC által megbízott, átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő, továbbá az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalója az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során jogosult az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott cselekmények végzésére

(1b) Az élelmiszer-rendész az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeken túl jogosult a Rendészeti tv. 15–19. §-a szerinti intézkedések foganatosítására.

(1c) A Rendészeti tv. szerinti, az élelmiszer-rendész törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen, szabálysértésen, bűncselekményen az élelmiszerlánc-eseményt kell érteni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást végezhet, ideértve a távértékesítés keretében távértékesítési szerződés megkötésével az interneten történő vásárlást is.

(3) A próbavásárláshoz az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv közreműködő személyt vehet igénybe.

(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(5) A közreműködő személyre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(6) Próbavásárlás esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, amellyel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy köteles a vételárat visszatéríteni. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.

(6a) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. Amennyiben a termék-átadás helyszínén van fizetési lehetőség, abban az esetben a termék átadója köteles a mintát térítésmentesen biztosítani, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának átadásával egyidejűleg igazolja. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.

(6b) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás során a leadott rendelés nem valós megrendelői adatokat is tartalmazhat.

(6c) A 44/B. §-ban foglaltakat a távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében is alkalmazni kell az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.

(7) A próbavásárlás során szerzett adatok a feltárt jogsértés miatt indított hatósági eljárást megalapozó bizonyítási eszközül szolgálnak.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vett dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. A zár alá vételről készített jegyzőkönyv a zár alá vett dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le.

(9) A zár alá vett dolgot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vétel megszüntetésekor 8 napon belül annak köteles kiadni, akivel szemben a zár alá vételt elrendelte.

(10) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

44/A. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.

44/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, valamint az ÉBC alkalmazottja az e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során az ügyfél kérésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet

• a) 35. cikk (1) bekezdése szerinti második szakvéleményhez, és
• b) 35. cikk (3) bekezdése szerinti másik hatósági laboratórium által végzett újabb analízis, teszt vagy diagnosztika elvégzéséhez

ellenmintát biztosít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenminta biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha

• a) zárlati károsítók növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban való előfordulásának értékelésére a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedések vizsgálata céljából kerül sor, vagy
• b) technikailag nem valósítható meg, különösen, ha
• ba) a veszély előfordulása és eloszlása nem egyenletes,
• bb) a rendelkezésre álló termék mennyisége nem elegendő, vagy
• bc) a termék lejárati idejéből kevesebb mint 90 nap áll rendelkezésre a mintavétel időpontjában.

(3) Az ügyfél a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8. napig jelzi az eljáró hatóságnak, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti második szakvélemény kérésének jogával élni kíván. A második szakvéleményt az ügyfél a hatósági eljárás megindításától számított 50. napig nyújthatja be az eljáró hatóságnak.

(4) Az ügyintézési határidő 60 nappal később jár le, mint az eljárásra egyébként irányadó határidő, ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja szerinti második szakvéleményt kér.

A költségek viselése¶

45. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért, továbbá a 21. § (1) bekezdése szerinti okirat (marhalevél) kiállításáért, illetve érvényesítéséért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára kell befizetni.

(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.

(4)

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg.

46. § (1) Ha hivatalból indított eljárásban a hatóság határozata az ügyfél részére részletkötelezettséget állapít meg, az ügyfél a felmerült eljárási költségeknek csak azt a részét viseli, amely a megállapított részletkötelezettséghez kapcsolódik.

(2) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a – jogszabálysértés megállapítását megalapozó – vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá az áru ártalmatlanná tételével, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeket.

(3) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét az eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti szerv önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.

(4)

47. § (1) Az EK-műtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségeit az az EK-műtrágya gyártó, az a Magyarországon való forgalomba hozatalért felelős személy, importőr, csomagoló, illetve az a műtrágya jellemzőit megváltoztató forgalomba hozó köteles viselni, akinél az ellenőrzést lefolytatták.

(2) A veszélyes hulladékká minősített anyagok ártalmatlanításának költségeit azok tulajdonosának kell viselnie.

Tervezés¶

47/A. § (1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében az országos főállatorvos kiadja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket.

(2) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (a továbbiakban: többéves terv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

• a) az alkalmazandó kockázatbecslési,- kezelési rendszer részletes leírását;
• b) a célok és kockázatok meghatározását,
• c) az országos éves ellenőrzési és vizsgálati terv (a továbbiakban: éves ellenőrzési terv) meghatározását;
• d) a felügyeleti információs rendszer működési elveinek meghatározását, leírását;
• e) a célok elérésének mérésének, visszaellenőrzésének módszereit.

(3) A kockázatbecslési, -kezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az vegye figyelembe

• a) az élelmiszerláncban folytatott egyes tevékenységek kockázatosságát;
• b) az elkövetett jogsértéseket, a lehetséges jogsértések, visszaélések jövőbeni előfordulási valószínűségét;
• c) az élelmiszerlánc szereplői közötti hálózati kapcsolatok rendszerét.

(4) A (3) bekezdés szerint meghatározott kockázatok kezelése során a prioritásokat – a felügyeleti díjból befolyt éves keretösszeg nyújtotta lehetőségek figyelembevételével – átlátható módon a több éves tervben és az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(5) A jogellenes tevékenységet folytató élelmiszerlánc-szereplők felderítése érdekében, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti az intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert.

(6) Az eljáró szerv az ágazati stratégiai célok teljesülésének mérése, valamint ágazati intézkedések megalapozott tervezése érdekében a FELIR-ben tárolt adatokra alapozva stratégiai hatásvizsgálati és monitoring rendszert működtet.

Felügyeleti díj¶

47/B. § (1) Az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely:

• a) az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,
• b) élelmiszer-, takarmánytermelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,
• c) a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,
• d) a 35. § és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,
• e) állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,
• f) engedélyköteles terméket, uniós termésnövelő anyagot, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,
• g) állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
• h) élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt, állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
• i) szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
• j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
• k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.

(3) A felügyeleti díj mértéke – a (6) és (7), valamint (9)–(11) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

• a) előző naptári évi értékesítés nettó árbevételének, vagy
• b) – személyi jövedelemadó-bevallásra köteles természetes személy – előző naptári évi bevételének

0,1%-a.

(4) Költségvetési szerv esetében a (3) bekezdés a) pontja szerinti árbevétel a költségvetési szerv államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti, vállalkozási tevékenységből származó, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevétele.

(5) A (3) bekezdés szerinti értékesítés nettó árbevételének, illetve bevételnek nem része a felügyeleti díj fizetésére kötelezett által kapott, az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatás összege.

(6) A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi értékesítés nettó árbevételéből, a (2) bekezdés szerinti tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozattal átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.

(7) A felügyeleti díj (6) bekezdés szerinti átvállalása esetén, a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában álló vállalkozás és annak tagja közötti értékesítésből származó árbevétel nem része a (3) bekezdés szerinti értékesítés nettó árbevételének.

(8) Felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek minősül a (3) bekezdésben foglaltak szerint az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR-azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami adó- és vámhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül.

(9) A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a megelőző üzleti év mérlegforduló napján

• a) a KKVtv. szerinti mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint;
• b) a KKVtv. szerinti kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

(10) A (9) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett a (9) bekezdésben meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat fizeti meg.

(11) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (2) bekezdése alapján az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.

(12) A fizetésre kötelezett a felügyeleti díj fizetési kötelezettségét május 31-ig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.

(13) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig és január 31. napjáig. Az ezer forintot el nem érő felügyeleti díjat nem kell megfizetni.

(14) A felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A felügyeleti díjból származó bevétel az állam bevétele, amelyet az élelmiszerlánc felügyeleti szerv élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani.

(15) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

Jelentések¶

47/C. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a többéves terv és az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről az országos főállatorvos évente jelentést készít, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján a következő naptári év szeptember 1-jéig közzétesz.

(2) Az országos főállatorvos a vonatkozó uniós jogi aktusban foglaltak figyelembevételével éves jelentést küld a többéves terv végrehajtásáról az Európai Bizottságnak.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról, valamint azok eredményéről hivatalos tájékoztatást, jelentést az országos főállatorvos, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adhat ki más államnak, vagy más állam hatóságának, illetve nemzetközi szervezetnek.

V. Fejezet — JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁROSÍTÓK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS, ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI¶

Növény-egészségügyi intézkedések¶

48. § (1) Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben az alábbi növény-egészségügyi intézkedéseket hozhatja:

• a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja;
• b) javaslatot tehet védett zónák kijelölésére;
• c) térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét rendelheti el;
• d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja;
• e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
• f) zárlati károsítók vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
• g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére kötelezhet;
• h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet;
• i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá helyezheti, fertőzésveszélyt jelentő növényállomány kivágását és megsemmisítését elrendelheti;
• j) meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztenciavizsgálat eredményétől függően betilthatja vagy korlátozhatja olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;
• k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló földterületek, épületek, építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését vagy megtisztítását, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja;
• l) állami és közérdekű védekezést rendelhet el.

(2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növény-egészségügyi zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött növény behozatalánál a szállítmányra e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint növényvédelmi korlátozást rendelhet el, illetve a szállítmányt visszautasíthatja.

(4) Növénybetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet aktív közreműködésre kötelezhet.

Állami védekezés¶

49. § (1) Az állami védekezés elrendelésére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult.

(2) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha

• a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték;
• b) a zárlati károsító kiirtására végzett termelői, földhasználói védekezés – a termelőn kívülálló ok miatt – nem volt kielégítő hatású;
• c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.

(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban a termelők, földhasználók megnevezése mellőzhető, ugyanakkor rendelkezni kell az érintett közigazgatási területről, továbbá a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.

(4) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni.

Közérdekű védekezés¶

50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.

(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára kerülnek behajtásra.

(3) Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.

(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő döntést – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni.

(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.

(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

Állat-egészségügyi intézkedések¶

51. § (1) A bejelentendő állatbetegségek körét a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendelete állapítja meg.

(2) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter – határozott időtartamra – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében bejelentési kötelezettséget írhat elő.

(3) Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alapján az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:

• a) elkülönítés;
• b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés);
• c) forgalmi korlátozás;
• d) helyi zárlat;
• e) védőkörzet;
• f) megfigyelési körzet;
• g) a marhalevél kezelésének tilalma;
• h) termékenyítési tilalom;
• i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, kilövés;
• j) védőoltás;
• k) gyógykezelés;
• l) elkülönített vagy zárt vágás;
• m) állatleölés (leöletés);
• n) fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanná tétele, valamint állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;
• o) fertőtlenítés;
• p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, használata;
• q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – így különösen vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem – aktív közreműködésre kötelezése;
• r) az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozó tevékenységének korlátozása, feltételhez kötése, felfüggesztése;
• s) ebzárlat;
• t) legeltetési tilalom.
• u) bejelentendő állatbetegség vadon élő állatban történt megállapítását követően az érintett terület fertőzött területté nyilvánítása.

52. § (1) Az állat-járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető.

(2) Az 51. § (3) bekezdésének d)–g), valamint s) és t) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot egyidejűleg az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjével is közölni kell. Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője köteles a megküldött határozatokat a helyben szokásos módon közzétenni.

(3) Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor – amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja – a miniszter megtilthatja az élő állat, állati eredetű termék és élelmiszer, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területéről történő kiszállítását, behozatalát, illetve a betegség terjedésének megállításához, valamint a betegség felszámolásához szükséges állat-járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.

(4) Amennyiben az a fertőző állatbetegség leküzdéséhez szükséges, a rendőrség közreműködik a járványveszély elhárításában.

53. § (1) A szolgáltató állatorvos, illetve a nem állami állat-egészségügyi laboratórium járványos állatbetegség gyanúja esetén a járványveszély elhárítása érdekében köteles az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint bejelentendő állatbetegség vagy gyanújának észlelése esetén a szolgáltató állatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, továbbá ellátni a járványügyi feladatokat, megtenni a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges mindazon feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály a feladat-, illetve hatáskörébe utal, valamint az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.

(3) Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a szolgáltató állatorvos – a Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre – a felmerülő költségeit magában foglaló díj ellenében – igénybe vehető. A szolgáltató állatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.

(4) Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén természetes személy – az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kötött megállapodás szerint – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre, díjfizetés és költségtérítés ellenében, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint igénybe vehető.

Járványügyi Felügyeleti Rendszer¶

53/A. § A Járványügyi Felügyeleti Rendszer magában foglalja

• a) a 28. § d) pontja és a 32. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesítési és monitoringprogramok tervezését és végrehajtását,
• b) a 18. § (1) bekezdés f) és h) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti bejelentések nyomonkövetését,
• c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fertőző állatbetegségekre fogékony állatoknak fajok és korcsoportok szerinti összeírását, a 34. § (3) bekezdés a) pontja szerinti összeírását (cenzus),
• d) a DATAVET naprakész működtetését,
• e) a 32. § (1) bekezdés f) pontjában és a 32. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok és intézkedések meghatározását és végrehajtását,
• f) a 33. § a) és b) pontjában meghatározott ellenőrzési feladatok tervezését, végrehajtását,
• g) a 34. § (4) bekezdés d) és e) pontjában, és a 35. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott igazolásokkal és bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok ellátását,
• h) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott melléktermék ártalmatlanításával összefüggő feladatok ellátását,
• i) a 27. § (2) bekezdése szerinti szolgáltató állatorvosi rendszert,
• j) a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok végrehajtását,
• k) az 51. § (3) bekezdés j) pontjában és az 57. § h) pontjában meghatározott intézkedések meghatározását és végrehajtását.

Élelmiszer- és takarmánybiztonsági intézkedések¶

53/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében elrendeli azt a szükséges élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző vagy csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna.

(2) Az (1) bekezdés szerinti azonnali intézkedés

• a) tevékenység végzésének határozott időre történő teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;
• b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területen való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;
• c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása; vagy
• d) élelmiszerrel vagy takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása

lehet.

(3) Azonnali intézkedés bármely érintett – nem kizárólag az eljárás alá vont személy – élelmiszerlánc-szereplővel, valamint egyéb személlyel szemben is alkalmazandó.

Kártalanítás¶

54. § (1) Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során

• a) a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a termelő;
• b) a méhészetben okozott károk enyhítésére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a méhész

az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt.

(2) Nem jár kártalanítás

• a) az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is);
• b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;
• c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna;
• d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;
• e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is);
• f) ha a növény-egészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor;
• g) ha a növény-egészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban vagy annak termésében kerül sor;
• h) ha a növény-egészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növény-egészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor;
• i) ha a növény-egészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul;
• j) ha a termelő a növény-egészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A növényvédelmi védekezéssel okozott kárért nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta.

55. § (1) A 51. § (3) bekezdésének i)–q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult

• a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatbetegségben a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt bejelentés teljesítésének időpontját követően vagy járványügyi intézkedés következtében elhullott, illetve a járványügyi intézkedésként leölt bejelentett állat, megsemmisített termék, anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;
• b) a 51. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa, használója, amennyiben az igénybevételre, illetve használatra kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor;
• c) az 51. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amennyiben a kötelezésre kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.

(2) Nem jár kártalanítás

• a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;
• b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozó nem jelentette be, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte;
• c) ha az átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;
• d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozás egyéb felróható magatartása miatt került sor;
• e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett, továbbá a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vadat, és a védett állatokat;
• f) trágyáért, alomért;
• g) az állat-egészségügyi jogszabályok vagy a járványügyi intézkedések megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért és termékért.

(3) Az elrendelt, az 51. § (3) bekezdésének a)–h) és r) pontja szerinti állat-járványügyi intézkedésben előírt kötelezettségek teljesítése állami kártalanítás szempontjából nem minősül az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja szerinti aktív közreműködésnek.

(4) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közreműködéssel okozott károkhoz – ide nem értve az elmaradt hasznot – igazodik.

(5) A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza. A kártalanítás kifizetésének módjáról az azt elrendelő határozatban kell rendelkezni.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítás jogosultja az általános forgalmi adó bevallásában – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozhat úgy, hogy a kártalanítás általános forgalmi adó tartalmának összegére a kártalanítás folyósítását követő 30. napig fizetési halasztást vesz igénybe.

(7) A jogosult a kártalanítási eljárás során jelzi a (6) bekezdés szerinti fizetési halasztás igénybevételét a kártalanítási eljárás lefolytatására kijelölt szervnél, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy a kártalanítási összeget folyósító szerv a fizetési halasztással érintett összeget a jogosult adószámára hivatkozással az állami adó- és vámhatóságnál vezetett, általánosforgalmiadó-bevételi számlára utalja.

VI. Fejezet — JOGKÖVETKEZMÉNYEK¶

A jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezések¶

56. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén közigazgatási szankciót alkalmazhat, illetve intézkedést hozhat az eljárás alá vont jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel vagy természetes személlyel (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) szemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

Intézkedések, szankciók¶

57. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

• a) tevékenység végzését legfeljebb egy évre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést legfeljebb három évre megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
• b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
• c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
• d) a nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja vagy nyilvántartásba vett nem állami laboratórium működését feltételhez kötheti vagy megtilthatja;
• e) az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
• f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
• g) elrendelheti termék, eszköz, anyag vagy más tárgy zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;
• h) állat vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését elrendelheti;
• i) elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti, a megjelölés, elnevezés használatát megtilthatja;
• j) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatát megtilthatja, az engedélyező hatóság egyidejű értesítése mellett ingatlant adott állapotában élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére alkalmatlannak nyilváníthat, ingatlan élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére történő használatát az ingatlan adott állapotában legfeljebb egy évre vagy véglegesen megtilthatja;
• k) szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja;
• l) élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet;
• m) takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthat, új takarmány eseti engedélyét felfüggesztheti, újabb feltételhez kötheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja;
• n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben legfeljebb két évre visszavonhat, az engedély visszaszerzését feltételhez kötheti;
• o) növény-egészségügyi zárlatot és járványügyi intézkedést rendelhet el;
• p) a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelheti az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket;
• q) termelési, betakarítási, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve növényvédelmi korlátozást rendelhet el;
• r) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;
• s) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül;
• t) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra;
• u) az élelmiszerlánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a nem megfelelő képesítéssel vagy személyi higiénés alkalmassággal foglalkoztatottak munkavégzését;
• v) az érintett termék vonatkozásában elrendelheti az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatával történő forgalmazás korlátozását vagy megtiltását;
• w) elrendelheti az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újraindulását, valamint az ökológiai termelésre vonatkozó rendelkezések súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén legfeljebb három évre kizárhatja a gazdasági szereplőt az ökológiai termelés ellenőrzési rendszeréből;
• x) tanúsító szervezet
• xa) ökológiai termelésre vonatkozó előírásokat sértő működése vagy tevékenység gyakorlása esetén elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
• xb) tanúsítási, illetve ellenőrző tevékenységét vagy annak jogsértéssel érintett részét legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti,
• xc) elismerését, kijelölését visszavonhatja;
• y) elrendelheti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 138. cikk (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket.

57/A. § Az 57. § v)–x) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásakor – kötelezés kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának helye nincs.

57/A. §¶

57/B. § Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése miatt megállapítja a jogsértés elkövetését, közigazgatási szankcióként elrendeli a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését.

58. § Ha az élelmiszer- vagy takarmányjogi előírások megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egy adott élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát megtiltja, a jogsértésért felelős élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás köteles az érintett élelmiszer vagy takarmány vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint eljárni, és eljárásáról, valamint a megtett intézkedésekről az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet részletesen tájékoztatni. Amennyiben a hatóság az adott élelmiszer vagy takarmány vonatkozó előírásoknak való megfelelésének biztosítása szempontjából az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás eljárását nem kielégítőnek ítéli meg, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás költségére haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

58/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele

• a) e törvény hatálya alá tartozó hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott termék,
• b) nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termék vagy szolgáltatás, vagy
• c) vényköteles állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer vény nélkül történő

elérhetővé tételével összefügg.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 365 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (3) bekezdés szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti időtartam letelte előtt megszünteti, ha

• a) az elrendelés oka már nem áll fenn, vagy
• b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt honlapján közzéteszi annak a honlapnak az elérhetőségét, amelynek tekintetében véglegessé vált döntésével ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt rendelt el.

A bírságok kiszabásának általános szabályai és elvei¶

59. § (1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege

• a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 20 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig;
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy esetében tízmillió forintig terjedhet.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a tevékenységét a 14/A § (1) bekezdésének, vagy a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte, az élelmiszer-ellenőrzési bírság, illetve a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege pedig – az (1) bekezdéstől eltérően – százmillió forint, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén kétmilliárd forint lehet.

(3) A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege százötvenmillió forint, legkisebb összege tizenötezer forint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára – tekintettel kell meghatározni.

(6)

(7) Figyelmeztetés nem alkalmazható:

• a) a 60. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott tényállások,
• b) a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tényállások,
• c) a 62. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tényállások,
• d) a 63. § (1) bekezdés a) pont aa)–al) valamint aq) alpontjában meghatározott tényállások,
• e) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés,
• f) a 14/A. § (1) és (4) bekezdésének megsértése esetén.

(8) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(9) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.

59/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni bírságot szabhat ki, ha a jogsértés intézkedés alkalmazását nem teszi szükségessé. Helyszíni bírság nem alkalmazható három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén.

(2) A helyszíni bírság legkisebb összege huszonötezer forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint.

Növényvédelmi bírság¶

60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki

• a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi;
• b) engedélyköteles termékkel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonságot vagy a környezetet veszélyezteti;
• c) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezése ellenére, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja;
• d) engedélyköteles terméket engedély nélkül, engedélytől eltérő módon, nyilvántartásba vétel nélkül vagy a nyilvántartásba vételtől eltérően, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;
• e) az engedélyköteles termék csomagolására vonatkozóan e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megsérti;
• f) az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;
• g) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi;
• h) a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti;
• i) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, továbbá időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, vagy meg nem felelt növényvédelmi gépet forgalomba hoz, üzemeltet vagy használ;
• j) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi;
• k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza;
• l) a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza;
• m) a növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, jelölési, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezéseket megszegi;
• n) az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozásokat megszegi;
• o) az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget;
• p) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki;
• q) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára jogosultként nem megfelelő műszaki állapotú gépet permetezésre alkalmasnak minősít.
• r) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 17. § (5)–(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.

(2) A bírság ismételten is kiszabható.

Takarmány-ellenőrzési bírság¶

61. § (1) Ha ellenőrzése során az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány

• a) az előírt gyártmánylappal nem rendelkezik;
• b) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz;
• c) minőségében az állat egészségét veszélyeztető mértékben károsodott;
• d) beltartalmi értéke az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől;
• e) a c) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott;
• f) a takarmányjelölési előírásoknak nem felel meg;
• g) egyéb, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak nem felel meg,

takarmány-ellenőrzési bírságot szab ki.

(2) A takarmány-ellenőrzési bírságot (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában foglalt esetben a 14. § (1), (3)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a 14. § (7) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal a takarmány-vállalkozással szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó takarmányt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta.

Élelmiszer-ellenőrzési bírság¶

62. § (1) Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni

• a) az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése;
• b) élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés;
• c) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;
• d) – a 15. § (2a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén;
• e) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala, vagy egyéb élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés;
• f) a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén;
• g) a 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentáció hiánya esetén.

esetén.

(2) Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben a 14. § (2)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az 1169/2011/EU rendelet 8. cikkében, illetve a 14. § (4) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta.

(4) A zöldség, gomba és gyümölcs ellenőrzés során a bírságot a termék birtokosával – ide nem értve a végső fogyasztót – szemben kell kiszabni.

Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság¶

63. § (1) Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni

• a) azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával
• aa) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő;
• ab) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására;
• ac) a növények termesztése, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítása, feldolgozása, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala növény-egészségügyi szabályainak betartására;
• ad) növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére, valamint műszaki felülvizsgálatára;
• ae) a zöldség, gomba és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
• af) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
• ag) az állat-egészségügyre;
• ah) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, jelölésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályaira;
• ai) az állatok állat-egészségügyi felügyeletére és ellátására;
• aj) az élelmiszer-termelésre, -előállításra, -feldolgozásra, -tárolásra, -szállításra és -forgalomba hozatalára;
• ak) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, reklámozására és felhasználására;
• al) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;
• am) az ökológiai termelésre illetve az integrált gazdálkodásra;
• an) a gyógynövénytermékek előállítására, illetve forgalomba hozatalára;
• ao) a gombaszakellenőri tevékenység folytatására
• ap) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;
• aq) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára
• ar) a nem állami laboratóriumok működésére

vonatkozó, a 60–62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;

• b) azzal szemben, aki az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja;
• c) azzal az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben, amelynek eljárását az 58. §-ban foglaltak vonatkozásában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem kielégítőnek ítéli meg;
• d) az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozóval szemben, amennyiben az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben élelmiszer- vagy takarmány-ellenőrzési bírság kerül kiszabásra, és az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a bírság kiszabására okot adó jogsértés megelőzéséről vagy azt az ő utasítására követték el;
• e) a tanúsító szervezettel szemben, ha működése vagy az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, tanúsító eljárása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezését megsérti.

(2) A bírság ismételten is kiszabható.

Mulasztási bírság¶

63/A. § (1) Mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve a 38/B § szerinti adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési és felügyeleti díj fizetési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

(2) A mulasztási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel (jövedelem) tíz százaléka.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.

(4) A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a felügyeleti díjjal összefüggő mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

Élelmiszermentési bírság¶

63/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett

• a) 2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy
• b) nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet.

(2) Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6%-a.

A bírságok megfizetésének szabályai¶

64. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) A forgalmazó által okozott hiba miatt kiszabott bírság a terméket a forgalmazónak kereskedelmi céllal értékesítő személyre (beszállító) nem hárítható át.

(3)

(4) Ha a jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

(5) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat azonnali végrehajtása rendelhető el.

(6)

(7) Ha a kötelezés jellege megengedi, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(8) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (8) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(10) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

VII. Fejezet — KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOK ÉS AJÁNLOTT SZAKMAI IRÁNYELVEK GYŰJTEMÉNYEI¶

A Codex Alimentarius¶

65. § (1) Az élelmiszer-szabályozást a nemzetközi szervezetek – mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius – előírásaival összhangban, illetve ajánlásaira tekintettel kell kialakítani.

(2) A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság munkájában való magyar részvétel szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

A Magyar Élelmiszerkönyv¶

66. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszer-higiéniai), valamint az élelmiszerek vizsgálata során alkalmazandó módszerekre vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott kötelező előírások (a továbbiakban: élelmiszerkönyvi előírások), valamint irányelvek (a továbbiakban: élelmiszerkönyvi irányelvek) gyűjteménye. A miniszter a Magyar Élelmiszerkönyvet az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.

(2) Az élelmiszerkönyvi irányelvek alkalmazása nem kötelező, azonban az élelmiszerkönyvi irányelvben szereplő megnevezés használata esetén az élelmiszernek az irányelvben foglaltaknak meg kell felelnie. Az élelmiszerkönyvi irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig – az adott irányelvben szabályozott tárgykörben – vélelmezni kell e törvény előírásainak betartását.

(3) A Magyar Élelmiszerkönyv gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

A Magyar Takarmánykódex¶

(Codex Pabularis Hungaricus)

67. § (1) A Magyar Takarmánykódex a takarmányokra, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a takarmány-vállalkozási létesítményekre, valamint az állatok táplálóanyag szükségleteire vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező előírások, valamint ajánlott szakmai irányelvek (a továbbiakban: takarmánykódex-irányelvek) gyűjteménye. A miniszter a Magyar Takarmánykódexet az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.

(2) A takarmánykódex-irányelvek alkalmazása nem kötelező. A takarmánykódex-irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig – az adott irányelvben szabályozott tárgykörben – vélelmezni kell e törvény előírásainak betartását.

(3) A Magyar Takarmánykódex gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex¶

68. § (1) Az állategészségügyi és állatjóléti szabályozást a nemzetközi szervezetek – mindenekelőtt a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi és Vízi állatok Állat-egészségügyi Kódex – előírásaival összhangban, illetve ajánlásaira tekintettel kell kialakítani.

(2) A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

(3) A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex az élő állatokra vonatkozó állat-egészségügyi és állatvédelmi, valamint a bejelentendő állatbetegségekkel kapcsolatos kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.

A Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény¶

69. § A Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény a növényvédő szerek engedélyezésével – így különösen módszertani útmutatókkal, a növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának feltételeivel – kapcsolatos előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.

VIII. Fejezet — ADATOK VÉDELME ÉS NYILVÁNOSSÁGA¶

Adatok nyilvánossága a növényvédő szer engedélyezés során¶

70. § (1) A növényvédő szerrel kapcsolatos engedélyezési eljárások során a kérelmező által benyújtott – és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – adatok – a (2) bekezdésben meghatározott adatok kivételével – kizárólag az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védelmi idő lejártával és módon vagy az engedély iránti kérelmet elsőként benyújtó írásbeli hozzájárulásával használhatók fel.

(2) Közérdekből nyilvános, illetve közérdekű adat a növényvédő szerrel kapcsolatos engedélyezési eljárás során nyert vagy szolgáltatott alábbi adat:

• a) az engedélyes neve (cégneve), címe (székhelye);
• b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalma;
• c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint veszélyesnek minősített komponensek neve;
• d) az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalása;
• e) az engedélyköteles termékkel kapcsolatos biztonsági előírások, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályok, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagaik kezelésére vonatkozó előírások, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatok.

(3) Az engedélyezett növényvédő szerek, termésnövelő anyagok engedélyének visszavonása esetén, ha arra egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket, valamint az engedélyes nevét (cégnevét), címét (székhelyét) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzé kell tenni.

A lakosság tájékoztatása, közérdekű adatok¶

71. § (1) Rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a miniszter közérdekű közleményben tájékoztatást ad a lakosság számára a veszély elhárítása érdekében szükséges információkról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közleményt, valamint a 42. § (4) bekezdésében meghatározott határozatot a napilapok térítésmentesen kötelesek megjelentetni.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vezetője az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza

• a) élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedélyezési kötelezettség elmulasztása, a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása, élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai termelésre, illetve integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
• b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
• c) engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
• d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
• e) az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a feltárt szabálytalanságot elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
• f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;
• g) távértékesítés útján forgalmazott lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető jelölést tartalmazó, nem megfelelő minőségű, illetve nem engedélyezett új élelmiszert összetevőként tartalmazó, valamint nem biztonságos élelmiszer vagy nem engedélyezett új élelmiszer megnevezését, a távközlő eszköz és az élelmiszer azonosítására alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.
• h) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott előírásoknak meg nem felelő élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.

(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó, vagy egyéb toxikus anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit a megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén – a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével vagy cégnevével és lakcímével vagy székhelyével együtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzéteszi.

(6) A (4)–(5) bekezdésben megjelölt adatokat a honlapról a közzétételtől számított 2 év után törölni kell, illetve ezen időpontot követően az adatok nem hozhatók újra nyilvánosságra.

(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés véglegessé válását követően vagy az azonnal végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges, kivéve, ha a jogsértésért felelős nem állapítható meg.

(8) A kockázatos vállalkozások listájának összeállítása során figyelembe kell venni a 24. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja, valamint (5) bekezdése alapján keletkező információkat.

(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja szerinti minősítések alapján a jogkövető vállalkozásokról listát készíthet, és azt – a vállalkozó előzetes hozzájárulását követően – közzéteszi. A lista tartalmazza a jogkövető vállalkozó vagy vállalkozás nevét vagy cégnevét, és lakcímét vagy székhelyét.

(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (4) és (9) bekezdés szerinti adatokat a 38/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti, a lakosság tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszerben hozza nyilvánosságra.

72. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint az élelmiszer-vállalkozó a felhasználókat kérelemre köteles tájékoztatni az élelmiszer-vállalkozás tevékenységének – hatóság általi – azonnali hatályú felfüggesztéséről és annak okairól. Az élelmiszer-vállalkozó köteles a felfüggesztés megszüntetéséig az érintett létesítményen jól láthatóan kifüggesztett hirdetménnyel is jelezni a felfüggesztés tényét, okát és a felfüggesztő hatóság nevét, valamint annak elérhetőségét.

73. § A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatálybalépés¶

74. § Ez a törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

75. § E törvény végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni

• a) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,
• b) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény,
• c) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény,
• d) az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

végrehajtására kiadott és e törvény hatálya alá tartozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat.

Felhatalmazó rendelkezések¶

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

• a) jelölje ki az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és eljárási rendjét;
• b) szabályozza
• ba) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, étrend-kiegészítők, valamint vitaminok, ásványi és egyéb anyagok hozzáadásával készült élelmiszerek bejelentésére, nyilvántartásba vételére, hatósági ellenőrzésére és az ellenőrzés alapján hozható intézkedésekre,
• bb) a közétkeztetési szolgáltatás hatósági ellenőrzésére,
• bc) az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő hatósági eljárásra,
• bd) az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetétel és egészségre vonatkozó állítások bejelentésére, módosítására, továbbá a tápértékjelölés esetén követendő hatósági eljárásra
• be)

vonatkozó előírásokat;

• c) határozza meg a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításának, közzétételének szabályait, az élelmiszerkönyvi és a takarmánykódex-irányelvek kiadásának rendjét, továbbá jelölje ki a gondozásukat, valamint a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság munkájában való magyar részvétel szakmai irányítását végző szervet;
• d) határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és mértékét;
• e) állapítsa meg az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő feladat- és hatáskörét;
• f) határozza meg az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait;
• g) állapítsa meg a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes eljárási szabályait;
• h) állapítsa meg a lófélék azonosításának, jelölésének, nyilvántartásának, az azonosító okmányának kiállításának, valamint az azonosító okmány használatának és hatósági ellenőrzésének szabályait;
• i) állapítsa meg az ÉBC által ellátandó hatósági feladatok körét;
• j) állapítsa meg az e törvény szerinti FELIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek FELIR-ben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének, valamint a FELIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének részletes szabályait;
• k) állapítsa meg az egészségtudatos táplálkozást támogató élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat;
• l) állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárások szabályait;
• m) állapítsa meg az állatok jelölésére, nyilvántartására, a marhalevél kiállítására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.
• n) állapítsa meg a hullatott agancs gyűjtésének, jelölésének, forgalomba hozatalának és nyilvántartásának részletes szabályait.
• o) állapítsa meg az élelmiszermentéssel kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

• 1–2.
• 3.
• 4. a kártalanítás összegének megállapítására, a kártalanítási eljárásra és a kártalanításból való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat;
• 5. a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kötelező előírásait;
• 6. a nemzeti növény-egészségügyi szabályozás alatt álló károsítók körét, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat;
• 7. a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeit és azok ellenőrzési rendszerét;
• 8. a növényvédelmi tevékenységre, vizsgálatokra, intézkedésekre, képesítésre, járvány- és gradációelhárításra, növényvédő szerek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat;
• 9. a növényvédő szer hatóanyagok, valamint növényvédő szerek engedélyezésének, növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának, tárolásának, szállításának, csomagolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;
• 10. a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén megengedhető növényvédőszer-maradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyianyag-tartalom mértéket;
• 11. a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatalának részletes szabályait;
• 12. a termésnövelő anyagok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének, tárolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;
• 13.
• 14. a takarmányok előállításának, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, csomagolásának, jelölésének, a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét;
• 15. az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének feltételeit és rendjét;
• 16. a takarmány-ellenőrzés rendjét;
• 17. a bejelentendő állatbetegségek körét és azok leküzdésének részletes szabályait;
• 18.
• 19. az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalomba hozatalának, levágásának, leölésének, az állatvásár, az állatkiállítás, az állatbemutató, az állatverseny tartásának állat-egészségügyi szabályait;
• 20. az állatállományok állat-egészségügyi védelmének, állatbetegségektől való mentesítésének részletes szabályait;
• 21. az állatok belföldi forgalmára és szállítására, belső piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket;
• 22. a nem harmonizált állatfajok, állati eredetű termékek kereskedelmének, behozatalának állat-egészségügyi feltételeit;
• 23. az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának, gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának állat-egészségügyi szabályait;
• 24. az állatgyógyászati készítmények és egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, gyakorlati kipróbálására, forgalomba hozatalára, rendelésére, felhasználására, az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat, a gyógyszeres takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit;
• 25. a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének részletes szabályait;
• 26. az élelmiszer-előállítás, szabályait;
• 27. az élelmiszer-adalékanyagok, enzimek, aromák felhasználásának egyes szabályait;
• 28.
• 29. a kistermelői élelmiszer-előállítás és forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeit;
• 30. a vendéglátó-ipari termékek előállításának feltételeit;
• 31.
• 32.
• 33. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai termelési és integrált gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalomba hozatalának és jelölésének egyes szabályait, valamint a tanúsító szervezet elismerésére, működésére, adatszolgáltatására, felügyeletére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó szabályokat;
• 34.
• 35. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait;
• 36. az állat- és növény-egészségügyi határállomásokra vonatkozó részletes szabályokat;
• 37.
• 38.
• 39. a gombaszakellenőri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a gombaszakellenőri tevékenység bejelentésére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gombaszakellenőri tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
• 40. az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítéseket;
• 41. az élelmiszerlánc területén alkalmazott iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait;
• 42. az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének feltételeit és szabályait;
• 43.
• 44. a méhek tartásának és a méz előállításának részletes szabályait;
• 45. az élelmiszer-vállalkozás önellenőrzési kötelezettségeinek részletes szabályait.
• 46. az élelmiszer-előállítás során alkalmazott technológiai segédanyagok felhasználásának részletes szabályait.
• 47. az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó hatósági felügyelet szabályait;
• 48.
• 49. a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait;
• 50. az ízesített borászati termékek meghatározásának, megnevezésének és kiszerelésének szabályait;
• 51.
• 52. a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek történő bejelentésének részletes szabályait;
• 53. a növényvédelmi gépek típusminősítésének és műszaki felülvizsgálatának részletes szabályait;
• 54.
• 55. a szolgáltató állatorvosok által ellátandó állategészségügyi állami feladatok végzésének szakmai szabályait;
• 56. a diagnosztikai kilövés során használható eszközök körét.
• 57.
• 58. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén az állattartó létesítmények között alkalmazandó védőtávolságot;
• 59. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény üzemeltetésének és a vadhúsvizsgálói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény, továbbá a vadhúsvizsgálói tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;
• 60. a méhegészségügyi felelősi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a méhegészségügyi felelősi tevékenység bejelentésére, a méhegészségügyi felelős nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.
• 61. az Elektronikus Gazdálkodási Napló személyes adatok körébe nem tartozó tartalmát.
• 62. a FELIR részét képező nyilvántartások közhiteles adattartalmát.

(3)

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

• a)
• b) az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat;
• c)

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állat-egészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit;
• b) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;
• c) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszerek forgalomba hozatalának szabályait;
• d) a vendéglátásért, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vendéglátó-ipari termékek forgalomba hozatalának szabályait;
• e) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben
• ea) az élelmiszerlánc területén alkalmazható intézkedések részletes szabályait,
• eb) az élelmiszer-jelölés, -tárolás, továbbá -szállítás szabályait,
• ec) az ivóvíz, az ásványvíz, a forrásvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait,
• ed) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználásának szabályait,
• ee) a gyógy- és fűszernövények gyűjtésére, termesztésére, feldolgozására, gyógynövénytermékek és fűszernövények előállítására, forgalomba hozatalára, valamint ezen tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
• ef) az étkezési célra kerülő vadon termett gombák gyűjtésére, feldolgozására, forgalomba hozatalára vonatkozó minőségi, élelmiszerbiztonsági és ellenőrzési szabályokat,
• eg) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárás eljárási költségének mértékét és kiszámításának részletes szabályait, és
• eh) a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének részletes szabályait, valamint a minősített vendéglátó-ipari létesítmények működésére vonatkozó követelményeket.
• f) a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerrel érintkezésbe került csomagolóeszközök kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
• g) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerek, biocid termékek, valamint termésnövelő anyagok légi kijuttatásának részletes szabályait;
• h) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben az állati melléktermékből készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit;
• i) az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;
• j) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az áruk behozatala, illetve kivitele során a vámhatóságra vonatkozó, e törvény hatálya alá tartozó eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket;
• k) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszer-rendészek feladatellátásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályait.

(5a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) az élelmiszer-előállítás, és
• b) – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – az élelmiszer forgalomba hozatal

élelmiszer-higiéniai feltételeit.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokra, továbbá a tápértékjelölésre vonatkozó részletes szabályokat.

(7) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

• a) az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit,
• b) a zöldség és gyümölcs ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint
• c) az élelmiszer-ellenőrzés rendjét.

(8) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait.

(9) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

• a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára;
• b) azon feltételekre, amelyeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők csak gyógyszertárban vagy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak;
• c) a b) pont alapján meghatározott feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítő forgalmazásra jogosultak körének meghatározására, valamint a forgalmazásra jogosult üzletekre vonatkozó feltételekre;
• d) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására, az ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére
• e) az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára

vonatkozó előírásokat.

Átmeneti rendelkezések¶

76/A. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi XLVI. törvény 15. § a) pontjának hatálybalépését megelőzően tanúsított, a 10. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezésekbe ütköző magatartás esetén az eljárás lefolytatására az Fttv.-ben meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

76/B. § A 47/B. § 2015. május 31-én hatályos (3a) bekezdésének hatálya alá tartozó és a 47/B. §-nak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított (3) bekezdése alapján felügyeleti díj további összegű fizetésére kötelezettnek a 2014. naptári évi árbevétele alapján 2015. december 30-ig bevallást vagy helyesbítő bevallást kell tennie és a felügyeleti díjat 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell megfizetnie.

76/C. § Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LXIV. törvény) hatálybalépésekor már működő, közétkeztetést végző létesítménynek a 2017. évi LXIV. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdése szerinti minősítésére vonatkozó kérelmét 2018. január 31-ig kell benyújtania.

76/D. § (1) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 47/B. §-át és 63/A. § (4) bekezdését első alkalommal a 2025. évben teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség esetében kell alkalmazni.

(2) A 2025. január 1-jét megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettséggel kapcsolatos hatósági feladatokat a Kormány rendeletében a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el azzal az eltéréssel, hogy a fizetésre kötelezett által 2025. január 31-ig fizetendő, a Módtv. hatálybalépését követően megfizetett felügyeleti díjat a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt számlaszámra átutalja.

(3) E törvény 2024. december 31-ig hatályos 32. § (5) bekezdését és 44. § (1) bekezdés g) pontját a 2025. január 1-jét megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség tekintetében 2025. január 1-jét követően is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv. által hatályon kívül helyezett 38. § (1) bekezdés 20. pontját és 38. § (6) bekezdését a hatályvesztését megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség tekintetében a hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

(5) E törvénynek a Módtv. által módosított 47/C. § (1) bekezdése szerinti jelentés 2025. január 1-jét követően is tartalmazza az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv saját bevételét képező felügyeleti díj felhasználását.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

77. § (1) Ez a törvény

• a) a Bizottság szakértői által a tagállamokban végzett állat-egészségügyi helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. február 4-i 98/139/EK bizottsági határozat,
• b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• c) a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• d) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• e) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• f) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• g)
• h)
• i) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• j) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• k) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet,
• l) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• m) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• n) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• o) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• p) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• q) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• r) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• s) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• t) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• u) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• v) a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• w) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített bizonyos állat- és árukategóriák, valamint az utasok személyes poggyászára és a természetes személyeknek küldött, nem forgalomba hozatalra szánt áruk kisméretű szállítmányaira vonatkozó egyedi ellenőrzések tekintetében történő kiegészítéséről és a 142/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/2122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény

• a) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvnek,
• b) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek,
• c) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvnek,
• d) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról szóló, 1992. november 3-i 92/90/EGK bizottsági irányelvnek,
• e) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvnek,
• f) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1999. február 22-i 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• g) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvnek,
• h) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• i) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• j) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
• k) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

78. § A 40. § (6) bekezdése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

79. § (1) A 14/A. § (2)–(4) bekezdése, valamint a 15. § (2) és (5) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított –, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A 17. § (8) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

80. § A 31. §-ban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan laboratóriumi vizsgálatnak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban végeztek, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban végeztek az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

81. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 38/B. § (6) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

82. § Az élelmiszerhulladék-csökkentési tervet az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedő első alkalommal 2022. május 31-ig köteles elkészíteni és az ÉMK részére benyújtani.

83. §¶

84. §¶

85. §¶

86. §¶

87. §¶

Melléklet a 2008. évi XLVI. törvényhez¶

Fogalommeghatározások¶

E törvény alkalmazásában:

• 1. adatelemzés: a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 2. § c) pontjában meghatározott adatelemzés;
• 1/A. alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom;

1/B. állatbetegség: a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikk 16. pontjában meghatározott betegség;

• 2. állat-egészségügy: az állattartással, az állatok tenyésztésével, szaporításával, levágásával, állatok etetésére szánt takarmány szállításával és forgalomba hozatalával összefüggő járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, állatvédelmi, szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatok, állati eredetű élelmiszerrel, állati eredetű szaporító anyaggal, állati eredetű melléktermékkel, a zoonózisokkal és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos járványügyi és higiéniai feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatás, irányítás, szervezés, ellenőrzés, eszközellátás, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;
• 3. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;
• 4. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állat- egészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;
• 5. állati eredetű melléktermék: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti fogalom;
• 5/A. állati eredetű melléktermékből származó termék: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;
• 5/B. állati eredetű szaporítóanyag: az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 28. pontjában meghatározott szaporítóanyag;
• 6. állat-járványügy: a fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, állatra, vagy az emberre veszélyes kórokozó – a kizárólag emberről emberre terjedő kórokozók kivételével –, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;
• 7. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező személy;
• 7/A. állatorvosi vény: állatorvosi képesítéssel rendelkező személy által kiadott, állatgyógyászati készítmény rendelésére vonatkozó, papíralapú vagy elektronikus vény vagy megrendelő;
• 8. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is;
• 8/A. áru: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti fogalom;
• 9. behozatal: áru harmadik országból Magyarország területére történő behozatala, beleértve az importot is;
• 9/A. diagnosztikai célú kilövés: vadon élő állatok állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében járványvédelmi intézkedésként végrehajtott leölése, amely nem minősül a vadnak engedélyezett eszközzel és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésének;
• 9/B. egyéb anyag: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti fogalom;
• 9/C. EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti műtrágya;
• 10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;
• 11. élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a 178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom;
• 12. élelmiszer-higiénia: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti fogalom;
• 13. élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom továbbá távértékesítés esetén ezen kívül a távértékesítést elősegítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökön szereplő, az élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum;
• 14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;
• 14/A. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak: az 1935/2004/EK rendelet 1. cikkének 2. pontja szerinti fogalom;
• 15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;
• 15a. élelmiszermentés: a várhatóan élelmiszer-hulladékká váló, de még emberi fogyasztásra szánt biztonságos élelmiszer a lehető legnagyobb mértékben történő hasznosítása és újraelosztása;
• 16. élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalom;
• 17.
• 18. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;
• 19. élelmiszerjog: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti fogalom;
• 20. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, hogy az megfelel a rá vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek;
• 21. élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, laboratóriumi vizsgálata, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, laboratóriumi vizsgálat, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék laboratóriumi vizsgálat, kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során;
• 21/A. élelmiszerlánc szereplő: az e jogszabály által meghatározott személy, továbbá bármely más személy vagy szervezet, aki/amely az élelmiszerláncban termeléssel, előállítással, feldolgozással, laboratóriumi vizsgálattal, tárolással, szállítással, forgalomba hozatallal vagy felhasználással összefüggő tevékenységet folytat.
• 22. élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé;
• 22/A. ellenőrzési rendszer: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 7. pontja szerinti fogalom;
• 22/B. ellenőrzési terv: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontja szerinti fogalom;

22/C. első magyarországi forgalomba hozó: az a magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy lakcímmel rendelkező élelmiszerlánc-szereplő, amely valamely terméket, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot, tárgyat Magyarországon más élelmiszerlánc-szereplő, illetve végső fogyasztó részére elsőként forgalomba hoz. Végső fogyasztó részére történő első magyarországi forgalomba hozatal esetében a nem hazai élelmiszerlánc-szereplő is első magyarországi forgalomba hozónak minősül;

22/D. első magyarországi forgalomba hozatal: bármely termék, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy Magyarországon elsőként készentartása eladás céljára, beleértve annak eladásra való felkínálását, ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;

• 23. elsődleges termelés: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti meghatározás,
• 24. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött;
• 25. feldolgozás: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés m) pontja szerinti fogalom;
• 26. feldolgozatlan termékek: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés n) pontja szerinti fogalom;
• 27. feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés o) pontja szerinti fogalom;
• 28. felhasználó: a végső fogyasztó, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozás;
• 28/A. FELIR felhasználó: aki a FELIR-t feladatai ellátásához használja.
• 29. forgalomba hozatal: az élelmiszerek vagy takarmányok tekintetében a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom, egyéb esetben a termék készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálását vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;
• 30. földhasználó:
• a) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, ennek hiányában
• b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultja, ennek hiányában
• c) a tulajdonos;
• 30/A. géntechnológiával módosított szervezet: a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. §-ának b) pontja szerinti fogalom;
• 30/B. gyógynövény termék: olyan vadon termett vagy termesztett – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott – növény vagy növény feldolgozásával előállított – külön jogszabály szerint gyógyszernek nem minősülő – előnyös élettani hatással rendelkező termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el;
• 30/C. gyógyszeres köztes termék: az (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termék;
• 31. gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott anyagot is tartalmaz;
• 31/A. halgazdálkodási akvakultúra: vízi szervezetek olyan tartása vagy tenyésztése, amelynek során e szervezetek szaporodását (növekedését) a környezet természetes eltartóképességét meghaladó mértékben növelő technológiákat alkalmaznak, és amelyben e szervezetek a tartási vagy a tenyésztési szakaszokban – a lehalászással bezárólag – egy vagy több természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában maradnak;
• 32. harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország, valamint növényegészségügyi vonatkozásban a 2016/2031 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott terület;
• 32/A. határállomás: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 38. pontja szerinti fogalom.
• 33. import: áru harmadik országból Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;
• 34. integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges;
• 34/A. integrált gazdálkodás: olyan komplex növénytermesztési technológia, amely a növénytermesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden munkafolyamatot úgy foglal rendszerbe, hogy az egyes munkafolyamatok növényvédelmi hatásait veszi alapul, és ezzel a lehető legmagasabb fokon valósítja meg az integrált növényvédelem követelményeit a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével;
• 35. ivóvíz: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontja szerinti fogalom;
• 36. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;
• 37. károsító: a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott károsító;
• 38. kockázat: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 24. pontja szerinti fogalom;
• 39. kötelező védekezés: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés;
• 39/A. közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során fogyasztók meghatározott csoportját vendéglátó ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-, szociális, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen;
• 40. laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet, mikrobiológiai, mikológiai, entomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium, ide nem értve a termelési folyamat részeként mérési pontként működtetett vagy azt kiszolgáló vizsgálati feladatokat ellátó, vagy elkülönített mátrixon mintavételt, illetve vizsgálati tevékenységet végző laboratóriumot;
• 40/A. létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;
• 40/B. nem állami laboratórium: olyan laboratórium, amely az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kijelölése hiányában hatósági intézkedést megalapozó vizsgálatot nem végez;
• 40/C. szolgáltató laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit ingyenes vagy térítéses formában egyéb, azonos csoportos adószám alá nem tartozó vállalkozás számára készíti el;
• 40/D. üzemi laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit kizárólag a fenntartó vállalkozás és az ezzel azonos csoportos adószám alá tartozó vállalkozások önellenőrzési rendszereiben használja fel, és amely szolgáltatásként nem végez vizsgálatot;
• 41. szolgáltató állatorvos: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény szerinti állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosult állatorvos;
• 42. monitoring: az élelmiszerlánc felügyelete során végzett tervezett, kockázatbecslésen alapuló, folyamatos, ellenőrző, országos laboratóriumi vizsgálat-program;
• 43. növény: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti fogalom;
• 44. növény-egészségügyi zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés;
• 45. növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXV. törvényben meghatározott tartalmú, az ott meghatározott szabályok szerint kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a vonatkozó előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel a célország előírásainak;
• 46. növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé;
• 47. növényi termék: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;
• 47/A. növényorvos: külön jogszabály szerinti felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy;
• 48. növényvédelmi korlátozás: szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés, melyet
• a) növényben, növényi termékben a megengedettnél magasabb növényvédőszermaradék-tartalom, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
• b) engedélyköteles termék engedélytől eltérő jellemzője, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
• c) engedélyköteles termék jogellenes forgalomba hozatalának megszüntetéséig,
• d)
• e) hoznak;
• 49. növényvédelmi hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszer, eszköz, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, a kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmény, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termék, amely nem minősül növényvédő szernek, illetve növényvédőszer-hatóanyagnak;
• 50. növényvédő szer: 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 1. bekezdése szerinti fogalom;
• 51. növényvédőszer-hatóanyag: 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 2. bekezdése szerinti fogalom;
• 52. nyomonkövethetőség: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 15. pontja szerinti fogalom;
• 53. ökológiai termelés: az Öko EK rendelet 3. cikkének a) 1. pontjában meghatározott fogalom szerinti tevékenység;
• 54. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény: a lakosság széles körét érintő, az emberek életét, egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági jogsértés megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig, növényi károsítók okozta járvány, valamint a gazdasági haszonállat-állomány széles körét érintő, az állatok egészségét veszélyeztető takarmánybiztonsági jogsértés megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig;
• 55. takarmány: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontja szerinti fogalom;
• 56. takarmány-adalékanyag: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete (a továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) I. fejezet 3. cikkének c) pontja szerinti fogalom;
• 57. takarmányhigiénia: a 183/2005/EK rendelet I. fejezet 3. cikkének a) pontja szerinti fogalom;
• 58. takarmány-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti fogalom;
• 59. takarmány-vállalkozási létesítmény: a 183/2005/EK rendelet I. fejezet 3. cikkének d) pontja szerinti fogalom;
• 60. takarmány-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 6. pontja szerinti fogalom;
• 61. takarmányjog: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;
• 61/A. tanúsítvány: e törvény hatálya alá tartozó termék meghatározott minőségét, minősítését vagy egyéb jellemzőjét tanúsító, más terméktől megkülönböztető megjelölés vagy írásbeli igazolás;
• 62. takarmányok nemkívánatos anyagai: bármely olyan anyag vagy termék – a kórokozók kivételével –, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben, illetve annak felületén, és amely az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyt jelenthet, vagy az állat termelőképességére káros hatást fejthet ki;
• 63. termelő: aki növényt, gombát termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál;
• 64. termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja;
• 65. termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak;
• 66. tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket takarmány vagy élelmiszer nem tartalmazhat az állatok, illetve az ember egészségének vagy a környezet veszélyeztetése vagy károsítása miatt;
• 67. új élelmiszer: az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlament és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlament és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i 2015/2283 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fogalom;
• 68. új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel nem rendelkező, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában foglaltak szerint engedélyköteles takarmány;
• 68/A. veszély: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 23. pontja szerinti fogalom;
• 69. védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében foglaltak szerint védett zónaként elismerést kapott;

69/A. védőtávolság: állattartó létesítmények között előírt legkisebb távolság;

• 70. végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott fogalom;
• 70/A. vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék forgalmazása zajlik, beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket is;
• 71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak;
• 72. vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges;
• 73. vizsgálatköteles nem zárlati károsító: azon nem zárlati károsító, amelynek jelenléte a telepítésre szánt növényekben gazdaságilag elfogadhatatlan mértékben kedvezőtlenül befolyásolja e növények tervezett felhasználását, és amely ennek megfelelően vizsgálatköteles az importáló ország területén;
• 74. zárlat: személy, állat, állati eredetű termék, állati eredetű melléktermék, jármű, egyéb fertőzésközvetítő anyag mozgásának, mozgatásának, illetve szállításának hatósági korlátozása állatbetegség terjedésének megakadályozása érdekében;
• 75. zárlati károsító: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító;
• 76. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert termelői csoport.