2008. évi XLVI. törvény — mi változott? 2015. január 1.
A 2014. március 15. és 2015. január 1. között hatályba lépett módosítások. 27 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. március 15.)Következő módosítás (2015. május 5.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 679 változatlan sor ⋯
- b) társasági adóbevallás szerinti éves nettó árbevételének összegéről, az egyszerűsített vállalkozási adó alapját képező bevételének összegéről, magánszemélyek esetében az önálló tevékenységből származó jövedelem és árbevétel összegéről az egyéni vállalkozói tevékenységből, illetve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem és árbevétel vonatkozásában,
- c) által végzett tevékenységekről.
(7) Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges.
(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.
### Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer
⋯ 36 változatlan sor ⋯
(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszeren keresztül biztosítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a 38. § (1) bekezdésének b), c), f)–h) pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz való folyamatos hozzáférést.
(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adóhatóság részére a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre elektronikus úton adatokat ad át a FELIR-ből.
(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.
(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszer működtetéséről írásban állapodnak meg, melynek ki kell terjednie a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.
⋯ 200 változatlan sor ⋯
- j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
- k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.
(3) A felügyeleti díj mértéke – a (4)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított
(3) A felügyeleti díj mértéke – a (3a)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított
- a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy
- b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a.
- b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének
0,1%-a.
(3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének
– 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
– az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
– az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
– a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,
– a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
– a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,
– a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%,
– a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.
(4) A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba-hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi nettó árbevételéből, a (2) bekezdés szerinti tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.
(5) A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- a) mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint;
- b) kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.
(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)–(3a) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.
(7) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(10) A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.
(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.
(11) A befolyt felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.
(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.
(12) A 38/B. § (1) bekezdése szerinti regisztrációt, valamint a felügyeleti díj bevallási kötelezettséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre a célra kialakított központi elektronikus rendszerének használatával kell teljesíteni. A felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
⋯ 706 változatlan sor ⋯