2007. évi LXXX. törvény — mi változott? 2015. szeptember 15.

- e) kézbesítési ügygondnok kijelölésének;

- f) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején

- fa) ügygondnok kirendelése kezdeményezésének, illetve kirendelésének,

- fb) kézbesítési meghatalmazott megjelölésének.

(2a) A kérelmet elutasító döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-ában foglaltaknak megfelelően – új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított hét napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a menekültügyi hatóságot új eljárásra kötelezi. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a menekültügyi hatóságot új eljárásra kötelezi.

(6) A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

### A határon lefolytatott eljárás

71/A. § (1) Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, az államhatárról szóló törvényben meghatározott tranzitzónában (a továbbiakban: tranzitzóna) nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kérelmezőt a határon lefolytatott eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) A menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

(4) Ha a kérelem benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.

(5) Ha a kérelem nem elfogadhatatlan, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.

(6) Ha a kérelmező Magyarország területére történő belépésének engedélyezésére sor került, a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.

(7) A határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylő személyekkel szemben.

(8) A határon lefolytatott eljárásban a szakhatóság nem vesz részt.

(9) A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(10) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró – bírósági titkár – a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(11) A bíróság eljárást befejező döntését a kérelmezővel hirdetmény útján kell közölni, ha a kérelmező nem adott meg kézbesítési címet, vagy a megadott címre a kézbesítés bármely okból eredménytelen, vagy a kézbesítés alkalmazása már előre eredménytelennek mutatkozik. A hirdetményt – a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően – úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztették. A hirdetményt a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.

(12) A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(13) A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (12) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzóna mely jól beazonosítható, kijelölt helyén veheti át.

(14) Ha a felülvizsgálati eljárásban egyéb okból hirdetményi kézbesítésnek van helye a kérelmező vonatkozásában, a (11)–(13) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bírósági iratot a hirdetmény kifüggesztésétől számított harmadik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(15) A bíróság által hozott határozatokat a kérelmezővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven kell közölni.

### Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

80/A. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha

- a) a Magyarországra érkező elismerést kérők száma

- aa) egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,

- ab) két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy

- ac) egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt

meghaladja,

- b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –

- ba) egy hónap átlagában a napi ezer főt,

- bb) két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy

- bc) egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt

meghaladja,

- c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.

(2) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.

(3) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni és – ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn – a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.

(5) A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés rendészettel foglalkozó állandó bizottságának beszámol.

(6) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a 80/B–80/G. § szerinti szabályokat kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kiváltó okok kezeléséhez szükséges, a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott területen, az annak kezeléséhez szükséges mértékben lehet alkalmazni.

### Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható ideiglenes igénybevétel

80/B. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenesen, de legfeljebb hat hónap időtartamra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő szerv által – a feladatai ellátásához szükséges mértékben, kártalanítás ellenében – igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. Az igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.

(2) Az igénybevétel megkezdése előtt – lehetőség szerint – az érintett tulajdonosi joggyakorlót, vagyonkezelőt, tulajdonost és – ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van – a használót (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról.

(3) A vagyonkezelő az igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybevevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket.

(4) Ha az igénybevevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, aki 3 napon belül, a vagyonkezelő tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.

(5) Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs.

(6) Az igénybevételhez szükséges, a vagyonkezelő érdekkörében fennálló feltételeket a vagyonkezelő köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybevevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A vagyonkezelő az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.

(7) Az igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a vagyonkezelő képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.

(8) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett – vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül –, visszaszolgáltatja a vagyonkezelő birtokába. A visszaszolgáltatás során a (7) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát.

(9) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő rendeletben.

80/C. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos kártalanítás összegét az állam viseli.

(2) A vagyonkezelő az igénybevétellel vagy a szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült kára megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) terjesztheti elő.

(3) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a kormányhivatal jogosult. A kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybevevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény meglapozottságáról.

(4) A kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül jár el.

(5) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

- a) a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,

- b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

- c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,

- d) az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,

- e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével,

- f) a biztosítás alapján megtérülő összeget.

(6) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.

(7) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntést sérelmező fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a kormányhivatal székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A bíróság a keresetet a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései alapján bírálja el.

(8) Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybevevő szerv az igénybevett ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a vagyonkezelőnek, továbbá amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a kormányhivatalnál, hogy az az igénybevevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.

(9) A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő. Az eljárásra egyebekben a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

### Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható egyes hatósági rendelkezések

80/D. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az e törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat – az építésügyi eljárás, és kártalanítási eljárás kivételével – nem kell lefolytatni.

(2) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az (1) bekezdésben meghatározott építmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú sajátos építményfajtának minősülnek.

80/E. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor

- a) az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló építmények építése, telepítése és üzemeltetése,

- b) a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek ellátását szolgáló közművek és csatlakozó elemeik kiépítése, és

- c) a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzések az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzésnek minősülnek, a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

80/F. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

80/G. § A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az elismerés iránti kérelmek regisztrálásában és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában a menekültügyi hatóság irányítása szerint

- a) – a miniszter felkérése esetén a rendészetért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve

- b) – a miniszter felkérése esetén a honvédelemért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján – a Magyar Honvédség közreműködhet.

- i) állapítsa meg a hazatérés és a harmadik országban történő letelepedés utazási költségeinek biztosításához nyújtható támogatás feltételeit;

- j) kihirdesse a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, illetve állapítsa meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésével, fennállásával, megszüntetésével összefüggő szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára, a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írjon elő.