2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

2007. évi LXXX. törvény

a menedékjogról

Az Országgyűlés a hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére,

figyelemmel Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveire,

az Európai Unió menekültpolitikája, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához fűződő érdek szem előtt tartásával,

tiszteletben tartva a nemzeti migrációs hagyományokat és a nemzetközi közösség befogadó szellemiségét,

elismerve és támogatva a védelemben részesülők segítésében részt vállaló egyesületek tevékenységét,

a menedékjogról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény hatálya¶

1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, menedékesként, valamint befogadottként történő elismerés (a továbbiakban együtt: elismerés) feltételeit, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasításra, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást.

(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt áll, elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékjogot élvez, vagy akire nézve a menekültügyi nyilvántartás adatot tartalmaz.

(3) Magyarországon az e törvény hatálya alá tartozó külföldi – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben az e törvény hatálya alatt álló külföldi e törvényben meghatározott magyarországi tartózkodásra jogosító jogcíme mellett más jogcímen igényel magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyt – ide nem értve a menedékjogi kérelem ismételt előterjesztését –, az ügyfelet írásban tájékoztatni kell, hogy az újonnan kért engedély megadásával egyidőben e törvény szerinti tartózkodásra jogosító jogcíme visszavonásra kerül.

(4) Az Európai Unió valamely tagállama által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi e jogcíme a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) szerinti EU Kék Kártyát (a továbbiakban: EU Kék Kártya) kaphat. Ha a Magyarország által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi EU Kék Kártyában részesül, a menekültügyi hatóság intézkedik a külföldi személyazonosító igazolványa visszavonása érdekében.

Értelmező rendelkezések¶

2. § E törvény alkalmazásában

• a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;
• b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;
• c) menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen;
• d) kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
• e) ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
• f) kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;
• g) származási ország: az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási hely szerinti ország vagy országok;
• h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem fenyeget általános erőszak sem nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít;
• i) biztonságos harmadik ország: az az ország, amelyre vonatkozóan a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy a kérelmező az alábbi elvekkel összhangban lévő bánásmódban részesül:
• ia) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének;
• ib) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;
• ic) elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve; és
• id) a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültkénti elismerés esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem;
• j) családtag: a külföldi
• ja) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),
• jb) szülője, illetve vele érkező, a magyar jog szerint érte felelős külföldi személy, ha az elismerését kérő vagy a nemzetközi védelemben részesített személy kiskorú;
• jc) házastársa, amennyiben a családi kapcsolat már a Magyarországra érkezést megelőzően is fennállt;
• k) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékossággal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;
• l) rendelkezésre állást biztosító intézkedés: olyan intézkedés, amelyben a menekültügyi hatóság
• la) az elismerését kérő a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentkezési kötelezettségéről,
• lb) a kijelölt tartózkodási hely – magánszállás, befogadó állomás, közösségi szállás vagy meghatározott vármegye közigazgatási területe – elrendeléséről, vagy
• lc) a menekültügyi óvadék alkalmazásáról

rendelkezik;

• m) dublini eljárás: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás;
• n) az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szakhatóság, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője.

Alapelvek¶

3. § (1) E törvény rendelkezéseit a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezménnyel, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Genfi Egyezmény), valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménnyel összhangban kell alkalmazni.

(2) Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez.

4. § (1) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekének és jogainak figyelembevételével kell eljárni.

(2) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a család egységének elvét szem előtt kell tartani.

(3) E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

II. Fejezet — AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSA¶

5. § (1) Az elismerését kérő jogosult

• a) az e törvényben meghatározott feltételek szerint Magyarország területén való tartózkodásra, valamint Magyarország területén való tartózkodásra jogosító – külön jogszabályban meghatározott – engedélyre;
• b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;
• c) az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás területén, vagy a közfoglalkoztató által meghatározott munkahelyen, kilenc hónapot követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;
• d) a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságával, illetve más nemzetközi szervezettel vagy civil szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására.

(2) Az elismerését kérő köteles

• a) a menekültügyi hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait és a nála lévő okiratokat átadni;
• b) nyilatkozni vagyonáról, jövedelméről;
• c) a menekültügyi hatóság által számára kijelölt szálláshelyen – az e törvényben meghatározottak szerint – életvitelszerűen tartózkodni és a kijelölt szálláshelyen a tartózkodásra irányadó magatartási szabályokat megtartani;
• d) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni.
• e)

(3) Az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázása érdekében, így különösen ennek érdekében felvenni a kapcsolatot családtagjaival, rokonaival, jogi képviselőjével, illetve – nem állami, vagy azzal kapcsolatban lévő üldöző esetén – származási országa hatóságaival.

(4) Az elismerését kérő nem köteles felvenni a kapcsolatot a (3) bekezdésben foglalt személlyel, ha az a személy az üldöző.

III. Fejezet — A MENEKÜLT¶

6. § (1) Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdés első mondatában meghatározott feltételek fennállnak.

(2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

(3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.

A menekültkénti elismerés feltételei¶

7. § (1) A menekültügyi hatóság – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a Genfi Egyezmény 1. cikkével összhangban a 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(2) A család egységének biztosítása céljából – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelmére menekültként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menekültként elismert külföldi családtagját is.

(3) Ha a menekültként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni.

(4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a menekültkénti elismerés feltételei fennállásának hiányában kivételes méltányosságból menekültként ismerheti el azt a külföldit, akinek az elismerését humanitárius ok indokolja, feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn.

(5) A miniszter menekültként ismerheti el azt a más állam hatósága vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította.

7/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja.

(2) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja, ha a menekült kiadatását kérték.

A menekültkénti elismerést kizáró okok¶

8. § (1) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll.

(2) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

(3) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont c) alpontjának alkalmazása során az Egyesült Nemzetek céljaival és alapelveivel ellentétes különösen

• a) a terrorcselekmény,
• b) a terrorizmus finanszírozása, valamint
• c) az a) és b) pontban foglaltakra való felbujtás.

(4) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti.

(5) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság

• a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt,
• b) jogerősen szabadságvesztésre ítélt visszaesőként, többszörös visszaesőként vagy erőszakos többszörös visszaesőként elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt,
• c) az élet, a testi épség, az egészség elleni bűncselekmény, az egészséget veszélyeztető bűncselekmény, az emberi szabadság elleni bűncselekmény, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a köznyugalom elleni bűncselekmény, a közbiztonság elleni bűncselekmény vagy a közigazgatás rendje elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt.

Menekültek biztonságos származási országokból¶

9. § Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

A menekült jogállása¶

10. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.

(2) A menekült

• a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás kivételével nem rendelkezik választójoggal;
• b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.

(3) A menekült jogosult

• a) a jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és – ha nemzetbiztonsági vagy közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki – Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra,
• b) az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra,
• c) uniós ideiglenes úti okmányra, ha úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

(4) A menekült köteles

• a) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
• b) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
• c) Magyarország jogszabályait megtartani;
• d) úti okmányának, valamint személyazonosító igazolványának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

(5) A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(6) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt.

(7) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perújításnak nincs helye.

(8) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

A menekült jogállás megszűnése¶

11. § (1) A menekült jogállás megszűnik, ha

• a) a menekült magyar állampolgárságot szerez;
• b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.

(2) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült

• a) származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;
• b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
• c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;
• d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében;
• e) menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
• f) a menekült jogállásról írásban lemond;
• g) elismerésére a 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
• h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
• i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekülttel szemben a 8. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.

(4) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra a menekültre, aki korábbi üldöztetéséből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.

IV. Fejezet — AZ OLTALMAZOTT¶

12. § (1) Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

(2) A súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Az oltalmazottkénti elismerés feltételei¶

13. § (1) A menekültügyi hatóság – a 15. §-ban foglalt kivétellel – oltalmazottként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 12. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(2) A család egységének biztosítása céljából – a 15. §-ban foglalt kivétellel – kérelmére oltalmazottként kell elismerni az (1) bekezdés alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, ha

• a) az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy
• b) a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

(3) Ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni.

14. § (1) A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja.

(2) A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja, ha az oltalmazott kiadatását kérték.

Az oltalmazottkénti elismerést kizáró okok¶

15. § Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,

• a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
• aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;
• ab) vele szemben a 8. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn;
• ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
• b) akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti.
• c) akiről megalapozottan feltehető, hogy Magyarország általi befogadását megelőzően származási országában olyan bűncselekményt követett el, amely Magyarországon történő elkövetés esetén három évig terjedő vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, és megalapozottan feltehető, hogy a kérelmező csak a bűncselekménye elkövetésével járó büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát.

Oltalmazottak biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból¶

16. § (1) Ha az elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerését kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

(2) Ha az elismerését kérő Magyarország területére érkezését megelőzően biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

Az oltalmazott jogállása¶

17. § (1) Az oltalmazottat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.

(2) Az oltalmazott – a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – a jogszabályban meghatározott úti okmányra jogosult. Az úti okmány kiállítása nemzetbiztonsági vagy közrendi érdekből megtagadható.

(2a) Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozatot – a 10. § (5)–(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – bírósági úton megtámadhatja.

(2b) Az oltalmazott uniós ideiglenes úti okmányra jogosult, ha úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

(3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal.

(4) Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, a menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek.

Az oltalmazotti jogállás megszűnése¶

18. § (1) Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha

• a) az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez;
• b) az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el;
• c) az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.

(2) Az oltalmazottkénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott

• a) a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;
• b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
• c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;
• d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott a súlyos sérelemtől vagy e sérelem veszélyétől való félelmében;
• e) oltalmazottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
• f) az oltalmazotti jogállásról írásban lemond;
• g) elismerésére a 15. §-ban foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
• h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
• i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez az oltalmazottkénti elismerését érdemben befolyásolta.

(3) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra az oltalmazottra, aki az őt ért korábbi súlyos sérelemből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.

V. Fejezet — A MENEDÉKES¶

19. § Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet

• a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
• b) a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.

A menedékeskénti elismerés feltételei¶

20. § (1) A menekültügyi hatóság – a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 19. § a) vagy b) pontjában foglalt feltétel fennáll.

(2) A család egységének biztosítása céljából – a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelmére menedékesként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menedékesként elismert külföldi azon családtagját is, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes védelemben, feltéve, hogy az elismeréssel a menedékesként elismert külföldi egyetért.

A menedékeskénti elismerést kizáró okok¶

21. § (1) Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit,

• a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
• aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;
• ab) a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, Magyarország területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;
• ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
• b) akinek Magyarország területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;
• c) akivel szemben a 8. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

A menedékes jogállása¶

22. § (1) A menedékes jogosult

• a) személyazonosságát igazoló okmányra;
• b) uniós ideiglenes úti okmányra, ha úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség;
• c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;
• d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre.

(2) A menedékes köteles

• a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;
• b) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
• c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
• d) Magyarország jogszabályait megtartani;
• e) úti okmányának, személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak.

Az ideiglenes védelem tartama¶

23. § (1) A 19. § a) pontján alapuló ideiglenes védelem időtartama egy év.

(2) Amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés – (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő – fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a tanácsi határozatban foglalt időtartammal meghosszabbodik.

24. § (1) A 19. § b) pontján alapuló ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartam lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn.

(2) Amennyiben a Kormány az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés – (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartammal meghosszabbodik.

A menedékes jogállás megszűnése¶

25. § (1) A menedékes jogállás megszűnik, ha

• a) az ideiglenes védelem időtartama lejár, vagy – a 19. § b) pontján alapuló elismerés esetén – a Kormány által megjelölt tény bekövetkezik;
• b) az Európai Unió Tanácsa a 19. § a) pontja szerinti elismerést visszavonja;
• c) a menedékes Magyarországon huzamos tartózkodási jogosultságot szerez;
• d) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismeri el;
• e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja;
• f) a menedékes magyar állampolgárságot szerez.

(2) A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha

• a) a menedékesként elismert külföldit – beleegyezésével – a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben;
• b) az elismerésre a 21. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy a menedékessel szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
• c) a menedékes jogállásáról írásban lemond;
• d) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn.

V/A. Fejezet — A BEFOGADOTT¶

25/A. § Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.

25/B. § (1) A menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság

• a) idegenrendészeti eljárás során a visszaküldés tilalmát állapította meg, vagy
• b) a menedékjog iránti kérelmét elutasította, a visszaküldés tilalmának egyidejű megállapításával.

(2) A befogadottkénti elismerés feltételeinek fennállását a menekültügyi hatóság évente felülvizsgálja.

A befogadott jogállása¶

25/C. § (1) A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetve a befogadottaknak törvényben biztosított jogok.

(2) A befogadott a jogszabályban meghatározott ellátásra és szállásra jogosult.

(3) A befogadott uniós ideiglenes úti okmányra jogosult, ha úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

(4) A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság tisztázottságának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg.

A befogadotti jogállás megszűnése¶

25/D. § (1) A befogadotti jogállás megszűnik, ha

• a) a befogadott más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett, vagy
• b) a befogadottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja,
• c) a befogadott magyar állampolgárságot szerez.

(2) A befogadottkénti elismerést vissza kell vonni, ha a befogadott

• a) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét,
• b) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott,
• c) befogadottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek,
• d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn, vagy
• e) a befogadott státusz felülvizsgálatára folytatott eljárás során az eljáró menekültügyi hatóság felhívására – a felhívástól számított – egy hónapon belül nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt.

(3) A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható arra a befogadottra, aki alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.

VI. Fejezet — A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK, A MENEKÜLTÜGYI ŐRIZET; A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, A BEFOGADOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA¶

A befogadási feltételek¶

26. § (1) A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést.

(2) Az elismerését kérő – ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rászorult (a továbbiakban: rászorult) – térítésmentesen jogosult az e törvényben és más jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre.

(3) Ha az elismerését kérő – különösen tartós munkavállalása esetén – nem minősül rászorultnak, a menekültügyi hatóság megkövetelheti a befogadás anyagi feltételeinek, illetve az egészségügyi ellátás költségeinek részben vagy egészben történő megtérítését.

(4) Ha bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételei, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével, miközben ezeket számára a (2) bekezdés alapján a menekültügyi hatóság biztosította, a menekültügyi hatóság elrendelheti az elismerését kérő számára a költségek visszatérítését.

(5)

27. § Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás végleges lezárásig az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeire és egyéb támogatásokra jogosult.

28. § A befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő részére is biztosítani kell.

29. § A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire.

29/A. § Az elismerését kérő az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti alapellátásra, a külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra pedig az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint jogosult.

A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása¶

30. § (1) Az elismerését kérő számára biztosított, a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve – kivételes és kellően indokolt esetben – megvonhatók, ha az elismerését kérő

• a)
• b) a számára engedélyezett magánszállásról ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt,
• c) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet,
• d) a menekültügyi eljárással összefüggő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgáltat adatot vagy információt, illetve a személyes meghallgatásokon nem jelenik meg, vagy
• e) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit.

(2) A menekültügyi hatóság szankcióként más szálláshelyet jelölhet ki, ha az elismerését kérő

• a) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy
• b) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.

(3) A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során

• a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, továbbá
• b) a korlátozásnak vagy megvonásnak arányban kell állnia az elkövetett szabályszegéssel.

(4) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadás anyagi feltételeinek az (1) bekezdés szerinti korlátozása vagy megvonása esetében is biztosítani kell. Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a különleges bánásmódot igénylő személy elhelyezési jogosultságát megvonta, a menekültügyi hatóság intézkedik a menedékkérő más formában, a szociális intézményrendszer keretében történő elhelyezése iránt.

(5) A befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról, illetve a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményről a menekültügyi hatóság határozattal dönt.

(6) A menekültügyi hatóság az (1)–(2) bekezdés alapján hozott döntése meghozatala során mérlegeli a korlátozás vagy megvonás, illetve a (2) bekezdés alapján hozott döntés alapjául szolgáló cselekmény súlyát, figyelemmel a cselekmény által esetlegesen okozott kárra is.

(7) Ha a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyéni helyzetének mérlegelését követően a befogadás korlátozott vagy megvont anyagi feltételeit – határozattal – újból biztosíthatja.

31. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta vagy megvonta, vagy a 30. § (2) bekezdés alapján döntött, az erről rendelkező határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

(3) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt.

(4) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perújításnak nincs helye.

A menekültügyi őrizet¶

31/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából – a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett – menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha

• a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében,
• b) az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható – ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjeszteni –, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását,
• c) a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében, ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén – különösen amennyiben az elismerést kérő szökésének veszélye fennáll – nem megállapíthatók,
• d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges,
• e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy
• f) a dublini átadási eljárások biztosítása érdekében szükséges, és komoly veszély áll fenn a szökésre.
• g) arra annak megállapítása érdekében van szükség, hogy a kérelmező beléphet-e az ország területére.

(1a) A dublini eljárás lefolytatása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, esetében dublini átadásnak lehet helye, és szökésének komoly veszélye áll fenn.

(1b) Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően – az őrizet megszüntetésével egyidőben meghozott, rendelkezésre állást biztosító intézkedésre vonatkozó döntés kivételével – az idegenrendészeti szabályok alkalmazásának van helye.

(2) A menekültügyi őrizet elrendelésére egyedi mérlegelés esetén és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak célja a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával nem biztosítható.

(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) vagy az (1a) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.

(4) A 2. § l) pont lc) alpontja szerinti intézkedés önállóan vagy a 2. § l) pont la), illetve lb) alpontjában meghatározott intézkedésekkel párhuzamosan is elrendelhető.

(5) A menekültügyi őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál az ügyfél által beszélt nyelv feltüntetésével az illetékes járásbíróság általi tolmácskirendelés érdekében. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a nyolc hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.

(7) A menekültügyi őrizet nyolc hónapnál – a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc napnál – nem tarthat tovább.

(8) A menekültügyi őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha

• a) az elrendelésétől számítva nyolc hónap – a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc nap – eltelt,
• b) az elrendelésének oka megszűnt,
• c) megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú,
• d) az őrizetbe vett elismerését kérő egészségügyi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel,
• e) a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás (a továbbiakban: dublini átadás) végrehajtásának feltételei biztosítottak, vagy
• f) nyilvánvalóvá válik, hogy a dublini átadást nem lehet végrehajtani.

(9) A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés a), c), d), illetve f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet rendel el. A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés e) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság kijelölt tartózkodási helyet rendelhet el.

(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével – az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben vagy – kivételesen indokolt esetben – egészségügyi intézményben hajtja végre.

31/B. § (1) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet terjesztett elő.

(2) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérővel szemben.

(3) A menekültügyi őrizet kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben csak végső intézkedésként, a gyermek mindenekfelett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve rendelhető el.

31/C. § (1) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazására, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

(2) A rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazását, illetve a menekültügyi őrizetet elrendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésével szemben a döntés közlésétől számított három napon belül kifogással élhet.

(4) A kifogást az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság nyolc napon belül bírálja el.

(5) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

31/D. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a menekültügyi őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

(3) A bírósági eljárás során az elismerését kérőt csak jogi képviselő képviselheti.

(4) A bíróság az elismerését kérő számára ügygondnokot és tolmácsot rendel ki, ha az a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(5) Személyes meghallgatást kell tartani – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel –

• a) a menekültügyi őrizet tartamának a bíróság részéről történő első, hetvenkét órán túli meghosszabbításakor, valamint
• b) a kifogással, illetve a menekültügyi őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban, ha személyes meghallgatását az érintett kéri.

(6) A meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.

(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.

(7) A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha

• a) az elismerését kérő a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása miatt képtelen, vagy
• b) a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(8) A személyes meghallgatáson az elismerését kérő, illetve a menekültügyi hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – megismerjék. Ha az elismerését kérő, illetve az indítványozó menekültügyi hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.

(9) A bíróság határozatát az elismerését kérővel és a menekültügyi hatósággal, valamint a jogi képviselőjével, illetve az ügygondnokával kell közölni. A meghallgatáson hozott végzést kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az elismerését kérővel az őrizet végrehajtását foganatosító hatóság útján közli.

(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

31/E. § (1) A menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérőt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) A menekültügyi őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett kérelmező felügyelet nélkül maradt, illetve eltartott családtagja elhelyezéséről, továbbá az őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.

31/F. § (1) A menekültügyi őrizet végrehajtása során

• a) – a házastársak kivételével – a férfiakat a nőktől, valamint
• b) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat – a magánélet megfelelő védelmének biztosításával – a többi őrizetestől el kell különíteni.

(2) A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre – különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra – figyelemmel kell gondoskodni.

(3) A menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő

• a) – a befogadás anyagi feltételei mellett – jogosult
• aa) a hozzátartozójával, illetve a konzuli képviselete tagjával történő ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra,
• ab) a jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására,
• ac) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,
• ad) a vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is,
• ae) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,
• af) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére, valamint
• ag) a napirendben foglaltak szerint, de napi legalább egy óra időtartamban a szabad levegőn tartózkodásra, továbbá
• b) köteles
• ba) a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,
• bb) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi menekültügyi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, illetve nyugalmát nem zavarja,
• bc) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,
• bd) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni,
• be) az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni, valamint
• bf) a tartására és ellátására fordított költséget megtéríteni, kivéve, ha ügyében menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerő, vagy visszaküldési tilalmat megállapító döntés született.

31/G. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 31/E–31/F. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta, a menekültügyi őrizetbe vett személy az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény vezetőjénél panasszal élhet.

(2) A panasz elutasításával szemben a menekültügyi őrizetbe vett személy nyolc napon belül a menekültügyi hatóság vezetőjéhez fordulhat.

31/H. § (1) A menekültügyi hatóság hivatalból vizsgálja, hogy fennállnak-e a menekültügyi óvadék letételének feltételei. Ha az elismerését kérő rendelkezésre állása a menekültügyi hatóság mérlegelése alapján menekültügyi óvadék letételével biztosítható, erről a menekültügyi hatóság határozatot hoz.

(2) A menekültügyi hatóság az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti a menekültügyi óvadék letételét.

(3) A menekültügyi óvadék letételét követően a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő nem követelheti vissza.

(4) Ha az elismerését kérő eleget tesz rendelkezésre állási kötelezettségének, a menekültügyi eljárás végleges befejezését követően a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő részére vissza kell adni.

(5) Ha a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő nem követelheti vissza, annak összege a magyar államra száll.

31/I. § (1) A 31/A. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró a menekültügyi őrzött befogadó központok kapacitására, illetve a menekültügyi hatóságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az őrizetet a 31/A. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérő, a menekültügyi őrizet végrehajtására alkalmas helyen foganatosíthatja. Az elismerésüket kérőket az e bekezdés szerinti foganatosítási helyen elkülönítetten kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezett elismerését kérőre a menekültügyi őrizetbe vett elismerését kérőre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint a befogadott ellátása és támogatása¶

32. § (1) A menekült és az oltalmazott – rászorultsága esetén – az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb 30 napig jogosult a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra. A befogadott az elismerésről szóló határozat közlésétől számított 30 napig jogosult befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen történő elhelyezésre és ellátásra.

(1a) Amennyiben a menekült és az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, elismerésétől számított 6 hónapig a 29/A. § szerint jogosult egészségügyi alapellátásra és külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra.

(2) A menedékes – rászorultsága esetén – jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.

(3) Ha az ellátás, illetve a támogatás biztosításához szükséges döntés alakszerű meghozatala jogszabály előírása alapján nem mellőzhető, a menekültügyi hatóság az (1)–(2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt, amely határozat közigazgatási perben megtámadható. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja.

32/A. § (1) A menedékes számára biztosított befogadás anyagi feltételei, valamint a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozhatók vagy megvonhatók, ha a menedékes

• a) a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi,
• b) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,
• c) a befogadás anyagi feltételeire, illetve a jogszabályban meghatározott támogatásra és ellátásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz vagy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy
• d) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.

(2) A befogadás anyagi feltételei, illetve a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról a menekültügyi hatóság határozattal dönt.

(3) A 26. § (3)–(4) bekezdésében és a 30. § (3)–(7) bekezdésében foglalt előírásokat az (1) bekezdés alapján hozott döntésekre is megfelelően alkalmazni kell.

32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozat három napon belül közigazgatási perben megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

(3) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt.

(4) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perújításnak nincs helye.

VI/A. Fejezet — AZ E TÖRVÉNY ÁLTAL SZABÁLYOZOTT ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK¶

32/C. § Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)

• a) 1–6. §,
• b) 20. § (1) bekezdés,
• c) 22–24. §,
• d) 25. § (1) bekezdés b) pontja,
• e) 27–28. §,
• f) 29. § (2)–(3) bekezdés,
• g) 53–54. §,
• h) 62. § (1)–(2) bekezdés,
• i) 64. § (1) bekezdés,
• j) 81. § (2) bekezdés a) pontja,
• k) 90. §,
• l) 108–110. §,
• m) 113. § (2) bekezdés a) és c) pontja,
• n) 114. § (2) bekezdés,
• o) 122. §

előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az eljárás megindítása¶

32/D. § (1) A kérelem az ügyfélnek egy olyan nyilatkozata, amely alapján a menekültügyi hatóság hatósági eljárás lefolytatását kezdi meg.

(2) A kérelmet személyesen írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.

(3) A menekültügyi hatóság határidő megjelölésével a kérelmezőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre szólíthatja fel, amennyiben a kérelem elbírálásához vagy a hivatalból indított eljárás lefolytatásához további adatra, iratra van szükség. A hiánypótlási vagy a nyilatkozat megtételére irányuló felhívásnak tartalmaznia kell a mulasztás jogkövetkezményeire történő utalást.

32/E. § (1) A menekültügyi hatóság hivatalból megindítja az eljárást, ha

• a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
• b) erre a menekültügyért felelős miniszter vagy bíróság kötelezte,
• c) ezt egyébként jogszabály előírja.

(2) A hivatalból indított eljárás megindításáról az ügyfelet a menekültügyi hatóság értesíti.

(3) Az értesítés tartalmazza

• a) az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és
• b) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást.

(4) Mellőzhető az értesítés, ha az eljárás megindítása után a menekültügyi hatóság nyolc napon belül dönt.

32/F. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet annak érdemi megvizsgálása nélkül végzéssel elutasítja, ha

• a) a hozzá benyújtott kérelem elbírálására nincs joghatósága,
• b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
• c) a kérelem olyan személytől származik, aki a kérelem előterjesztésére nyilvánvalóan nem jogosult.

(2) A menekültügyi hatóság a nem hatáskörébe tartozó megkeresést – ha az megállapítható – az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek 8 napon belül megküldi. A menekültügyi hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidőben tájékoztatja, amennyiben az áttétel nem lehetséges, erről a megkeresőt tájékoztatja.

Határidő¶

32/G. § (1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a menekültügyi hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalból indított eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztésének ideje a postára adás napja.

(2) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, a menekültügyi hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

• a) az eljárás felfüggesztésének,
• b) a hiánypótlás és a nyilatkozattétel teljesítésének,
• c) a kérelem és egyéb irat lefordításának,
• d) a szakértői vélemény elkészítésének,
• e) a szakhatósági eljárásnak,
• f) a megkeresés teljesítésének

időtartama.

(3a) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a személyes meghallgatásról szóló értesítés hatóság általi kiküldése, valamint a kézbesítés eredményéről szóló postai igazolás visszaérkezése között eltelt időtartam.

(4) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.

(5) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a menekültügyi hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Az eljárás felfüggesztése¶

32/H. § (1) A menekültügyi hatóság az eljárást végzéssel felfüggeszti, ha döntés meghozatalához olyan előkérdés tisztázása szükséges, amely

• a) bíróság hatáskörébe tartozik, vagy
• b) ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a menekültügyi hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság az előkérdés tisztázása iránt végzés megküldésével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Az (1) bekezdés szerinti szervek az előkérdés eldöntése érdekében soron kívül járnak el. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkeresés nem hatósági eljárás lefolytatására irányul, a megkeresett szerv a megkeresést 5 napon belül teljesíti.

(3) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a menekültügyi hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

(4) A menekültügyi eljárásokban nincs helye ügyféli kérelemre az eljárás felfüggesztésének.

Az eljárás megszüntetése¶

32/I. § A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha

• a) – az e törvényben meghatározott kivétellel – az ügyfél a kérelmét visszavonta,
• b) az ügyfél a menekültügyi hatóság által kért iratokat időben nem csatolta vagy a nyilatkozattételi felhívásnak határidőben nem tett eleget és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,
• c) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,
• d) az ügyfél a menekültügyi hatóság döntéséhez szükséges – más hatóság vagy bíróság által lefolytatandó eljárást igénylő – előkérdés tisztázásához az általa megindítható eljárást nem kezdeményezte az előírt határidőre,
• e) az ügyfél halála következtében az eljárás okafogyottá vált.

A tényállás tisztázása¶

32/J. § A menekültügyi hatóság az eljárás során a tényállás tisztázásához szükséges és a tényállás tisztázására alkalmas bármilyen bizonyítékot felhasználhat. A menekültügyi hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli. A menekültügyi hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell igazolni vagy valószínűsíteni.

32/K. § (1) Az ügyfél kivételével azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a menekültügyi hatóság végzéssel kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Az írásbeli felszólítást tájékoztatásul az ismert jogi képviselő részére is meg kell küldeni. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az írásbeli felszólításban meg kell jelölni, hogy a menekültügyi hatóság a felszólított személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, továbbá figyelmezteti a megjelenés elmulasztásának következményeire.

32/L. § (1) Az okiratokra a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az okiratok fajtáira vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A menekültügyi hatóság egyes eljárási cselekményekről képfelvételt, hangfelvételt, valamint képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt is készíthet, és azt a tényállás tisztázása során felhasználhatja.

32/M. § (1) Tanúként idézhető meg az a személy, aki az általa közvetlenül vagy kivételes esetben közvetve észlelt tényre vonatkozóan a menekültügyi hatóságot a tényállás tisztázása érdekében tájékoztatja. A tanúzási kötelezettség kiterjed a megjelenési, vallomástételi és az igazmondási kötelességre.

(2) A tanúként idézett személy köteles tanúvallomást tenni, kivéve, ha

• a) bármelyik ügyfélnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
• b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
• c) diplomáciai mentességben részesülő személy,
• d) a tanúvallomása megtételével hivatásbeli titkot sértene.

(3) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.

(4) A menekültügyi hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegye meg tanúvallomását. Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg.

32/N. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a menekültügyi hatóság a helyszínen ellenőrzést végezhet.

(2) Az ingó, ingatlan birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt – ha az az ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti – az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal előzetesen értesíteni kell.

(3) Az ingó, ingatlan birtokosának távolléte – ha jelenléte nem szükségszerű – nem akadálya az ellenőrzés megtartásának. A helyszíni ellenőrzés megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.

(4) Az ellenőrzés során a menekültügyi hatóság eljáró tagja jogosult különösen

• a) az érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,
• b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,
• c) felvilágosítást kérni.

32/O. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró menekültügyi hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

(2) A szakértő kizárására az Ákr. 22–24. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak.

32/P. § (1) A menekültügyi hatóság a hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.

(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója vagy képviselője, az eljáró menekültügyi hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú az igazolt költségeinek megtérítésére jogosult.

(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró menekültügyi hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve indokolt esetben felmentheti.

A menekültügyi hatóság döntései¶

32/Q. § (1) A döntés határozat vagy végzés. A menekültügyi hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.

(2) A döntés tartalmazza

• a) a menekültügyi hatóság és az ügy azonosításához szükséges adatokat,
• b) az ügyfél azonosításához szükséges minden adatot,
• c) a hatóság döntését,
• d) a hatóság döntésének indokolását, ideértve a megállapított tényállást, a bizonyítékokat, valamint a hatóság által mérlegelt körülményeket,
• e) az ügyfél által felajánlott, de a menekültügyi hatóság által mellőzött bizonyítást, valamint a mellőzés indokait,
• f) a menekültügyi hatóság döntését megalapozó jogszabályhelyeket,
• g) a szakhatóság állásfoglalását azzal, hogy amennyiben a szakhatósági állásfoglalás minősített adatot tartalmaz, azt a döntésben megjeleníteni nem lehet,
• h) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást,
• i) a felmerült eljárási költségekről szóló rendelkezést.

(3) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.

(4) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a menekültügyi hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított két év eltelt. A kiegészítést a menekültügyi hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével közli. A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték.

(5) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.

(6) Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzés egyszerűsített döntés, amelynek indokolásában csak az azt megalapozó jogszabályhelyeket kell megjelölni.

(7) A menekültügyi hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.

(8) Ha a menekültügyi hatóság döntésében elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a menekültügyi hatóság a döntést kijavítja. A kijavítást a hatóság azzal közli, akivel az eredeti döntést közölte.

32/R. § (1) Ha a keresetlevél alapján a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye a jogszabálysértő döntés visszavonásáról rendelkező döntés elleni jogorvoslatnak.

(2) Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

(3) Ha a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja állásfoglalását, a menekültügyi hatóság a döntését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

(4) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

(5) A döntést a hatósági igazolványba, bizonyítványba, valamint hatósági nyilvántartásba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(6) Az ügyfél – az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

(7) A döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha

• a) az ügy nem tartozik az eljáró menekültügyi hatóság hatáskörébe,
• b) annak meghozatala során valamely, törvényben meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.

(8) A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

• a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt,
• b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt, vagy
• c) ahhoz a megkeresni elmulasztott szakhatóság utólag hozzájárult.

(9) A döntést visszavonni vagy módosítani egy ízben lehet.

A döntés közlése¶

32/S. § (1) A határozatot és a végzést a menekültügyi hatóság közli

• a) az ügyféllel,
• b) azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,
• c) az ügyben eljárt szakhatósággal, valamint
• d) a képviselővel.

(2) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz

• a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,
• b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját

követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3)

(4) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.

(5) A kifogásnak a menekültügyi hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert

• a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
• b) az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.

(6) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. A kifogás elbírálása során az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

• a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
• b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik.

(8) A hirdetmény útján közölt döntést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. Hirdetményi közlést követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem alkalmazhatók.

(9) A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. A hirdetmény tartalmazza a kifüggesztés napját, az eljáró hatóság megnevezését és az ügy számát. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel.

Képviselet és meghatalmazás¶

32/T. § (1) Ahol e törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, valamint az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

(2) A meghatalmazott köteles írásban igazolni képviseleti jogosultságát. A meghatalmazást közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.

(3) A menekültügyi hatóság végzéssel visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására vagy képviseleti jogosultságát felszólításra sem igazolja. A képviselet visszautasítása esetén az ügyfél új képviselőt választhat vagy személyesen eljárhat.

(4) A meghatalmazás kiterjed a folyamatban lévő eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra, kivéve, amelyeket csak személyesen lehet megtenni, vagy amelyeket maga a meghatalmazás is kizár.

(5) Akit a 32/X. §-ban szereplő magatartása miatt az eljárás korábbi szakaszában eljárási bírsággal sújtottak, annak a hivatkozott bekezdés szerinti ismételt magatartása miatt a képviseleti jogosultságát a menekültügyi hatóság végzéssel visszautasíthatja. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

A kapcsolattartásra vonatkozó szabályok¶

32/U. § (1) A menekültügyi hatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a menekültügyi hatóság határozza meg.

Betekintés az eljárás irataiba¶

32/V. § (1) Az eljárás irataiba történő betekintéssel összefüggésben az Ákr. 33–34. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a személyi biztonsági feltételek megléte vagy megismerési engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba.

(2) A menekültügyi hatóság végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról, a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(3) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a menekültügyi hatóság kérelemre hitelesíti.

Az eljárás további résztvevői¶

32/W. § (1) A meghallgatás kezdetén a menekültügyi hatóság megállapítja az eljárás további résztvevőinek személyazonosságát. A menekültügyi hatóság felhívja az eljárás további résztvevőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

(2) Az eljárás további résztvevőinek kizárására az Ákr. 22–24. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az eljárás további résztvevőjét figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték vagy adat szolgáltatásának, valamint a hamis tolmácsolás következményeire.

(4) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni, azzal, hogy a – 34. § (1) és (2) bekezdéseinek figyelembevételével – a fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli és azt megelőlegezi.

(5) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.

Az eljárás akadályozásának következményei¶

32/X. § Az eljárás akadályozásának következményeire – így különösen ha az ügyfél vagy az eljárás további résztvevője hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítékot vagy adatot szolgáltat, hamis tartalommal tolmácsol, vagy az eljárás lefolytatását más módon szándékosan akadályozza, vagy késlelteti, vagy az eljárás bármely szereplőjével szemben nem a közigazgatási eljárásokban elvárható módon jár el – az Ákr. 77. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

Pénzügyi követelés végrehajtása¶

32/Y. § (1) Ha a kötelezett személy a menekültügyi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a döntés végrehajtható. A végrehajtást a menekültügyi hatóság végzéssel rendeli el. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az e törvény alapján biztosított, jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összegének visszafizetése érdekében – az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén – a menekültügyi hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg végrehajtását. A jogosulatlanul felvett támogatás, a jogosulatlanul igénybe vett, valamint a jogosulatlanul térítésmentesen igénybe vett ellátás költsége köztartozás, végrehajtását az állami adó- és vámhatóság foganatosítja.

(3) A végrehajtás foganatosítására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

(6) A végrehajtást a menekültügyi hatóság indokolt esetben végzéssel felfüggesztheti, amelyről a kötelezettet és a végrehatást foganatosító szervet értesíti. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(7) Ha a felfüggesztést indokoló körülmény megszűnt, a végrehajtást folytatni kell.

(8) A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a követelés elévült vagy a további eljárási cselekményektől már nem várható eredmény. A végrehajtást foganatosító szerv a megszűnési okról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő menekültügyi hatóságot értesíti.

(8a) Megszűnik a végrehajtási eljárás

• a) az adóhatóságnak a végrehajtás eredménytelenségéről szóló értesítése és a behajtási eljárásának a megszüntetése esetén;
• b) ha az adós meghal.

(9) A végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év elteltével elévül.

(10) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

(11) Nem számít bele az elévülési időbe a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama.

(12) A kötelezett kérelmére a menekültügyi hatóság vezetője – a végrehajtás foganatosítása előtt – indokolt esetben kamatmentes részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet.

(13) A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen indult közigazgatási perben a bíróság a döntés megváltoztatására nem jogosult.

Zár alá vétel¶

32/Z. § (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a menekültügyi hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására.

(2) A dolog birtokosa köteles a zár alá vett elektronikus adathordozóhoz tartozó hozzáférési adatokat a menekültügyi hatóság részére átadni. A menekültügyi hatóság a zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő közreműködését veszi igénybe. Ha a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, azokat a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig használhatja fel és tárolhatja. A tényállás tisztázásához nem szükséges adatokat a menekültügyi hatóság nem használhatja fel és nem tárolhatja. A zár alá vett dologban tárolt adatokat a menekültügyi hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen kizárólag a tényállás tisztázásához szükséges adatok kinyerése érdekében használni.

(3) A tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az a menekültügyi eljárás lezárulását követően sem adható ki. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.

VII. Fejezet — A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI¶

A menekültügyi eljárás célja¶

33. § A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján

• a) fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei,
• b) fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma,
• c) a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve kitoloncolható-e,
• d) a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e.

Költségviselés¶

34. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.

(2) A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes.

(3) Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül, kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a felmerülő költségek megtérítéséről dönt.

(4) A menekültügyi hatóság (3) bekezdés szerinti végzését a hatóság közli az eljárásban részt vevő személyekkel és azon hatóságokkal, amelyek eljárásában a döntés relevanciával bír. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(5) A menedékjogot élvező személy az eljárási költségek viselése alól – kérelmére, indokolt esetben – teljes vagy részleges személyi költségmentességben részesülhet.

Az elismerés iránti kérelem benyújtása¶

35. § (1) A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul. Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll

• a) a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő személyes előterjesztésétől, vagy
• b) a nemzetközi védelem iránti kérelme egyéb hatóság előtt történő előterjesztése esetén a menekültügyi hatóság által a kérelme regisztrálásától az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.

(2) Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el.

(3) A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(4) Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor az elismerését kérőnek a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.

(5) Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.

(6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.

(7) A kísérő nélküli kiskorú ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(8) Családtagok közös kérelmezése esetén az elismerés iránti kérelmet az eljárási képességgel rendelkező elismerését kérő a családtagjaira is kiterjedően nyújtja be.

(9) Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes családtagra akkor terjed ki, ha a közös kérelmezéshez előzetesen vagy legkésőbb személyes meghallgatásakor írásban hozzájárul. Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképtelen családtagra a törvényes képviselő vagy az ügygondnok írásbeli hozzájárulásával terjed ki.

(10) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésekor intézkedik az elismerését kérő arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítése iránt.

35/A. § A fogvatartott elismerését kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

35/B. § (1) Amennyiben az elismerését kérő európai elfogató parancs hatálya alatt áll, a menekültügyi hatóság érdemi döntését az átadás végrehajtása előtt hozza meg.

(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei¶

36. § (1) Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(2) A határozatot az elismerését kérővel az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven szóban kell közölni. A határozat szóbeli közlésével egyidejűleg a határozatot a kérelmezővel írásban is közölni kell.

(3) A végzést az elismerését kérővel írásban kell közölni.

(4) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – annak meghozatalát követő nyolc napon belül köteles gondoskodni.

(5)

(6) A menekültügyi hatóság tolmácsot – a tolmáccsal kötött szerződés alapján – kirendelő végzés nélkül is igénybe vehet.

(7) A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a menekültügyi hatóság viseli.

(8) Az elismerését kérőnek közigazgatási per iránti keresetlevele előterjesztésekor a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.

37. § (1) A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt eljárási jogairól, kötelezettségeiről, továbbá a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(2) A tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) Az elismerését kérőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén, illetve rászorultsága esetén – a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglaltak szerint – díjmentesen jogi segítséget vegyen igénybe, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett egyesület ingyenes jogi segítségét.

(4) Az elismerését kérő által megbízott, jogi segítséget nyújtó személy

• a) jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
• b) a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet;
• c) az elismerését kérővel való kapcsolattartás érdekében az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmény területére, ha pedig az elismerését kérőt fogva tartják, a fogva tartás helyére beléphet.

38. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a menekültügyi eljárásban részt vehet. Ennek keretében

• a) az elismerését kérő beleegyezésével
• aa) jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
• ab) betekinthet a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet;
• ac) a menekültügyi eljárás menetéről és a meghozott határozatokról – ideértve a bírósági határozatokat is – a menekültügyi hatóság tájékoztatja;
• b) az elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos véleményét a menekültügyi eljárás bármely szakaszában előadhatja;
• c) az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmények területére, fogva tartás esetén pedig a fogva tartás helyére beléphet.

39. § Az elismerését kérő a menekültügyi eljárás során köteles tűrni

• a) csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását;
• b) arcképmásának, továbbá ujjnyomatának rögzítését.

A bizonyítás szabályai¶

40. § Az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés az elismerését kérő egyéni helyzetének értékelésén alapul.

41. § (1) A menekültügyi eljárás során annak igazolása vagy valószínűsítése érdekében, hogy az elismerését kérőre nézve a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés feltételei fennállnak, különösen az alábbi bizonyítási eszközök használhatók fel:

• a) az elismerését kérő által feltárt, menekülésre okot adó tények és körülmények, valamint az ezeket alátámasztó iratok;
• b) az elismerését kérő által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet;
• c) az elismerését kérő származási országára vonatkozó valamennyi releváns és időszerű információ, ideértve a származási ország jogszabályi vagy egyéb, a jogalanyokra nézve kötelező rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában azon tény, hogy a kérelmező korábban már üldöztetésnek vagy súlyos sérelemnek volt kitéve, illetve vele szemben ilyen üldöztetés vagy súlyos sérelem közvetlen veszélye állt fenn, komoly alátámasztásául szolgál a kérelmező üldöztetéstől való megalapozott félelmének, valamint a súlyos sérelem tényleges veszélyének, kivéve, amennyiben alapos okból feltételezhető, hogy a kérelmezőt nem fogják újból üldözni, illetve hogy a súlyos sérelem veszélye vele szemben már nem áll fenn.

(2) A menekültügyi hatóság és szükség esetén a bíróság köteles beszerezni a miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv jelentését.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokiratot bizonyító erejű okiratként a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítése vagy egyéb felülhitelesítés hiányában is elfogadhatja.

(4) A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.

42. § (1) Magyar hatóság, illetve bíróság nem léphet kapcsolatba

• a) az elismerését kérő származási országával,
• b) olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba,
• c) olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek,

ha a kapcsolatfelvétel eredményeként az üldözők tudomást szereznének arról, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy a kapcsolatfelvétel következtében az elismerését kérő, illetve valamely családtagja testi épségét vagy az elismerését kérő származási országában élő családtagjának szabadságát vagy biztonságát veszély fenyegetné.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában végleges elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg.

43. § (1) Az elismerését kérő személyes meghallgatása – ha e törvény kivételt nem tesz – a menekültügyi eljárásban kötelező. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő

• a) nincs meghallgatható állapotban, vagy
• b) ismételt kérelmet terjesztett elő, és kérelmében nem nevezett meg olyan tényeket vagy nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amelyek alapján menekültkénti vagy oltalmazotti elismerésének lenne helye. Nem mellőzhető a személyes meghallgatás, ha az ismételt kérelmet olyan elismerését kérő terjesztette elő, akinek nevében korábbi kérelmét eltartott személyként, vagy nem házas kiskorúként terjesztették elő.

(3) Az eljárási képességgel rendelkező családtaggal együtt érkező, tizennegyedik életévét be nem töltött elismerését kérőt akkor lehet meghallgatni, ha személyes meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.

(4) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt nem hallgatta meg.

(5) Amennyiben a meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történik, a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője a meghallgatás helyszínén lehet jelen.

44. § (1) Amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.

(2) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nem adta hozzájárulását a vizsgálat elvégzéséhez.

(3) Ha az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a kiskorúság megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, az elismerését kérőre nézve a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések – a törvényes képviselő bevonására, illetve az ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatók.

44/A. §¶

A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás¶

45. § (1) A visszaküldés tilalma fennáll, ha az elismerését kérő származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.

(2) A kísérő nélküli kiskorú esetében a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás sem a származási országában, sem az őt befogadó más államban nem biztosított.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem elutasítására, valamint az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében megállapítja a visszaküldés tilalmának fennállását vagy fenn nem állását.

(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti tilalom fennállása esetén a menekültügyi hatóság a külföldit befogadottként ismeri el.

(5) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és – ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a külföldinek a Btátv. szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(6) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, és – ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a külföldinek a Btátv. szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(7) A külföldi az (5) és (6) bekezdés szerinti kiutasítással szemben jogorvoslattal a menekültügyi hatóság elismerés iránti kérelmet elutasító döntésével, valamint az elismerés visszavonására vonatkozó döntésével szembeni jogorvoslat során élhet.

(8) A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást és kitoloncolást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre.

(9) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a menekültügyi hatóság nem dönt a kiutasításról, ha az elismerést kérővel szemben végleges kiutasítás elrendelésére korábban már sor került.

(10) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a kérelmező származási országa nem igazolt, vagy valószínűsített.

46. §¶

46/A. §¶

VIII. Fejezet — A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS¶

47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően vizsgálatnak veti alá. A vizsgálat során a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei fennállnak-e, valamint megállapítja, hogy a kérelem elfogadhatatlan, vagy gyorsított eljárásban való elbírálásnak van-e helye.

(2) Az elfogadhatatlan vagy gyorsított eljárásban elbírált kérelmek ügyében a döntést az elfogadhatatlansági- vagy gyorsított eljárást megalapozó ok megállapításától számított tizenöt napon belül kell meghozni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak alapján rövidebb időtartamú eljárásnak nincs helye, azt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.

(4)

48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig szálláshelyként vagy a feltételek fennállása esetében kijelölt tartózkodási helyként – kérelmére – magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást, közösségi szállást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy meghatározott vármegye közigazgatási területét jelöli ki, kivéve, ha

• a) a kérelmező személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll,
• b) fennállnak a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei, vagy
• c) a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

(2) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik.

(3) A kérelmező a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről 24 órát meghaladóan csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem akadályozza. A kérelmező hatósági vagy bírósági eljárásban való részvétel érdekében külön engedély nélkül is eltávozhat a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről.

49. § (1)

(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini eljárás lefolytatásának van helye, a dublini eljárás befejezéséig az eljárást felfüggeszti.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt. Az átadásról hozott végzés közlését követően a kérelem visszavonásának nincs helye.

(5) Amennyiben a külföldi nem áll menekültügyi őrizet hatálya alatt, a menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.

(6) Az átadásról rendelkező végzés három napon belül közigazgatási perben megtámadható.

(7) A keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(7a)

(8) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(9) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.

50. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, a menekültügyi eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a menekültügyi eljárást – az 51. §-ban foglaltak szerint – folytatni kell.

51. § (1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint a kérelem tárgyában gyorsított eljárásban való döntés feltételeinek fennállásáról.

(2) Elfogadhatatlan a kérelem, ha

• a) a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;
• b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el, vagy kiegészítő védelemben részesítette;
• c) a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;
• d) a kérelem ismételt, és nem merült fel olyan új körülmény vagy tény, amely arra utalna, hogy a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye; vagy
• e) a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül,
• f)

(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során azok a körülmények vagy tények számítanak újnak, amiket a kérelmező az előző eljárása során rajta kívül álló ok miatt nem tudott igazolni vagy valószínűsíteni.

(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező

• a) a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
• b) annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
• c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet; vagy
• d) a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

(6) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetén a menekültügyi hatóság az adott harmadik ország hivatalos nyelvén igazolást állít ki a kérelmező részére arról, hogy a menedékjog iránti kérelmét érdemben nem vizsgálta.

(7) A kérelem gyorsított eljárásban dönthető el, ha a kérelmező

• a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl;
• b) olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján;
• c) félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozó
• ca) hamis információ szolgáltatásával;
• cb) hamis dokumentumok benyújtásával; vagy
• cc) olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a döntés meghozatalát;
• d) személyazonosító vagy úti okmányát, amely segíthetett volna személyazonossága illetve állampolgársága megállapításában, feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta;
• e) egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, a kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, ami világossá teszi, hogy kérelme alapján menekültkénti, vagy oltalmazottkénti elismerésre nem jogosult;
• f) olyan ismételt kérelmet nyújtott be, amely a (2) bekezdés d) pontja értelmében nem elfogadhatatlan;
• g) kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás elrendelését vagy az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, vagy a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa;
• h) Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg és ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni;
• i) megtagadja ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettségének teljesítését; vagy
• j) súlyos okból veszélyt jelenthet Magyarország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy a közrend sértése vagy veszélyeztetése miatt kiutasította.

(8) A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag a (7) bekezdés h) pontja alapján.

(9) A menekültügyi hatóság gyorsított eljárás alkalmazása esetén az elismerés iránti kérelmet – a (7) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – érdemben vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.

(10) Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, a (7) bekezdés h) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni.

(11) A (2) bekezdés e) pontjának vagy a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetében a kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3 napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország miért nem minősül biztonságos származási,- vagy biztonságos harmadik országnak.

(12)

51/A. § Amennyiben a biztonságos származási ország, vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja.

52. §¶

53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.

(2) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntés közigazgatási perben megtámadható.

(3) A keresetlevelet a döntés közlésétől számított hét napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül dönt.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg. A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(6) A közigazgatási perben – az 51. § (2) bekezdés e) és (7) bekezdés h) pontja alapján hozott menekültügyi döntések kivételével – a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

54. § (1) Ha a kérelmező ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető vagy elutasító döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerül-e olyan új körülmény vagy tény, amely alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben megállapítja, hogy az ismételt kérelem előterjesztésére a kérelmező kiutasításának végrehajtását közvetlenül megelőzően került sor, és a kérelmet az 51. § (2) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi ismételt kérelme tárgyában jogorvoslattal tovább nem támadható elutasító döntés született, a kérelmezőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(4) A (2)–(3) bekezdés alapján hozott döntés közigazgatási perben megtámadható. A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

55. §¶

56. §¶

57. § (1) Az e törvény által szabályozott eljárásokban a szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik.

(2) Az e törvényben meghatározott kivétellel a szakhatósági eljárás határideje 15 nap.

(3) A szakhatóság állásfoglalásától a menekültügyi hatóság nem térhet el, ha az abban foglaltak elbírálása nem tartozik a hatáskörébe.

(4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(5) Ha a szakhatóság utólag észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a menekültügyi hatóság határozatának vagy eljárását megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.

(6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmazza

• a) a szakhatóság megnevezését,
• b) az ügy azonosításához szükséges adatokat,
• c) a szakhatóság állásfoglalását,
• d) döntését megalapozó jogszabályhelyeket,
• e) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

58. § (1) A menekültügyi hatóság a 47. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot követően az eljárás során megvizsgálja, hogy

• a) fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá
• b) nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.

(2) Ha a menekültkénti elismerés iránti kérelem az elismerés feltételei fennállásának hiánya vagy kizáró ok fennállása miatt alaptalan, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy

• a) fennállnak-e a kérelmező oltalmazottkénti elismerésének feltételei, továbbá
• b) nem áll-e fenn a kérelmező oltalmazottkénti elismerését kizáró ok.

(3) Alaptalan a kérelem, ha a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. § (1) bekezdés alapján kizárt.

59. § (1) A menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának hiányára utal különösen, ha a kérelmező

• a) származási országa biztonságos származási országnak tekinthető;
• b)
• c) nem tárja fel a menekülésre okot adó tényeket és körülményeket, vagy az ezekre vonatkozó nyilatkozata olyan mértékben összefüggéstelen vagy ellentmondásos, hogy abból nem lehet arra következtetni, hogy őt üldözés vagy súlyos sérelem érte vagy ezek veszélye áll fenn;
• d) a személyazonosító adataira, illetve az állampolgárságára vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl;
• e) személyazonosságának igazolására, illetve a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel, és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;
• f) úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a menekültügyi hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;
• g) lényeges információk elhallgatásával, illetve dokumentumok visszatartásával a menekültügyi hatóság félrevezetését kísérli meg;
• h) kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse a kiutasítását elrendelő határozat végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, ha orvosszakértői vélemény megállapítja, hogy a nyilatkozat összefüggéstelen és ellentmondásos voltát a kérelmező egészségi vagy pszichés állapotából eredő ok indokolja.

60. § (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során üldözésnek kell tekinteni azokat a cselekményeket, amelyek jellegüknél, ismétlődésüknél vagy összeadódó hatásuknál fogva olyan mértékben súlyosak, hogy az alapvető emberi jogokat – így különösen az élethez való jogot, a kínzás tilalmát, a rabszolgaság vagy szolgaság tilalmát, a büntetés törvényi rendelkezéshez kötöttségét – súlyosan sértik.

(2) Az üldözés különösen a következő cselekmények formájában jelenhet meg:

• a) pszichikai vagy fizikai erőszak alkalmazása, ideértve a szexuális erőszakot is;
• b) az érintett személy nemi hovatartozása miatt elkövetett cselekmények;
• c) az érintett személy gyermekkorával összefüggésben elkövetett cselekmények;
• d) olyan jogszabályi rendelkezések vagy hatósági intézkedések, amelyek önmagukban hátrányosan megkülönböztető jellegűek, vagy amelyeket hátrányosan megkülönböztető módon alkalmaznak;
• e) a büntetőeljárás során alkalmazott aránytalanság vagy hátrányos megkülönböztetés, ideértve az aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű büntetést is;
• f) a bírósági jogvédelem megtagadása, amennyiben mindez aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű eredménnyel jár;
• g) konfliktushelyzetben történő katonai szolgálatmegtagadás miatt kilátásba helyezett büntetés, feltéve, hogy a katonai szolgálat teljesítése bűncselekményt vagy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést kizáró okok közé tartozó cselekményt valósítana meg.

61. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő

• a) a halálbüntetéssel fenyegetés;
• b) a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása;
• c) a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye.

62. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat

• a) az az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült;
• b) az a) pont szerinti államot vagy annak jelentős részét ellenőrzése alatt tartó párt vagy szervezet;
• c) az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a) pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet, illetve valamely, az államterület egy jelentős részét ellenőrzés alatt tartó nemzetközi szervezet nem tud, vagy nem kíván az üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani.

62/A. § (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelmet az alábbiak nyújtják:

• a) az állam, vagy
• b) az államot vagy az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket is, feltéve, hogy hajlandóak és képesek a (2) bekezdés szerinti védelem nyújtására.

(2) Az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelemnek hatékonynak és tartósnak kell lennie. A védelem általában akkor biztosított, ha

• a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott szereplők – például az üldöztetésnek, illetve súlyos sérelmet okozónak minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás útján történő üldözéséhez és szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal – megfelelő lépéseket tesznek az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozása érdekében, valamint
• b) a kérelmező a védelemhez hozzáférhet.

63. § (1) Az üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel szembeni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, hatékony eszközök állnak rendelkezésre az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozására, valamint az üldöztetést megvalósító vagy súlyos sérelmet előidéző cselekmények elkövetőinek megbüntetésére, és a kérelmező ezt a védelmet igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem akkor is biztosítottnak tekinthető, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, az ország egy részében nem áll fenn az üldöztetéstől való megalapozott félelem követelménye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye, és a kérelmezőtől ésszerűen elvárható, hogy az érintett országrészben maradjon.

64. § (1) A 6. § (1) bekezdésben meghatározott üldözési okok vizsgálata során

• a) a faj fogalma magában foglalja különösen a bőrszín, származás, illetve meghatározott etnikai csoporthoz való tartozás szempontjait;
• b) a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallásos szertartásokon – akár egyedül, akár másokkal – való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi magatartásformát;
• c) a nemzeti hovatartozás fogalma nem korlátozódik az állampolgárságra vagy annak hiányára, hanem magában foglalja különösen az olyan csoporthoz való tartozást is, amelyet annak kulturális, etnikai, illetve nyelvi identitása, közös földrajzi vagy politikai származása, illetve egy másik állam lakosságához fűződő viszonya határoz meg;
• d) valamely csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoportnak, ha:
• da) a csoport tagjai olyan velük született jellemző tulajdonsággal vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek, vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemző tulajdonságaik vannak, amelyek olyannyira alapvetőek az önazonosság, illetve a lelkiismeret szabadsága szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehet ezek feladására kényszeríteni és
• db) a csoport az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkezik, mivel a csoportot az azt körülvevő társadalom különbözőként kezeli;
• e) a politikai vélemény fogalma különösen azt foglalja magában, hogy a kérelmező egy olyan ügyben, amely a kérelmező üldözőjével, annak politikájával vagy eljárásával kapcsolatos, meghatározott véleményt vagy meggyőződést képvisel, függetlenül attól, hogy a kérelmező az adott vélemény vagy meggyőződés alapján cselekedett-e.

(2) A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amelybe tartozók közös jellemzője a szexuális irányultságon vagy a nemi hovatartozáson alapul.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a szexuális irányultság nem foglalja magában a magyar jog szerint bűncselekménynek minősülő, az elkövető szexuális irányultságával összefüggő cselekményeket.

(4) Annak értékelésekor, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező ténylegesen rendelkezik-e az üldözés alapjául szolgáló faji, vallási, társadalmi vagy politikai jellemzőkkel, illetve nemzeti hovatartozással, ha üldözője úgy tekinti, hogy e jellemzőkkel rendelkezik.

65. § A kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei akkor állnak fenn, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti üldözési okok és a 60. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények között összefüggés állapítható meg.

66. § (1)

(2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

• a) kérelmét írásban visszavonja,
• b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
• c) személyes meghallgatásán írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
• d) a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva, ismeretlen helyre távozott és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
• e) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (2)–(3) bekezdése alapján, vagy
• f) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.

(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)–c) és f) pontján alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi a Btátv. szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(4) Az eljárást a (2) bekezdés a)–d) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben közigazgatási pernek nincs helye.

(5) Az eljárást a (2) bekezdés e)–f) pontja alapján megszüntető végzés – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közigazgatási perben megtámadható.

(6) A kérelmező a megszüntető végzés közlését követő 9 hónapig kérheti a (2) bekezdés b)–d) pontja alapján megszüntetett eljárás folytatását. Az eljárás folytatását a kérelmező csak személyesen, a menekültügyi hatóságnál kérheti. A határidőn belül előterjesztett, folytatás kérésére vonatkozó beadvány alapján a menekültügyi hatóság az eljárást a megszüntető döntést megelőző eljárási cselekménytől folytatja. Az eljárás folytatását a kérelmező egy alkalommal kérheti.

67. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a kérelem alaptalanságát, a kérelmet elutasítja.

(2) A menekültügyi hatóság az elismerésről szóló határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.

68. § (1) A kérelmet elutasító határozat nyolc napon belül közigazgatási perben megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(2) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(3) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha

• a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető, vagy
• b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott.

(3a) Ha a bíróság tárgyalási határnap kitűzéséről rendelkezett és a kérelmező a keresetlevél benyújtását követően ismeretlen helyre távozott vagy a szálláshelyéről nem idézhető, a bíróság az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetésének abban az esetben is helye van, ha a kérelmező egyébként jogi képviselővel rendelkezik.

(4) A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a bírósági határozat meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg.

(6) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból¶

69. § (1) A kivételes méltányosságból történő menekültkénti elismerés során a miniszter hivatalból jár el.

(2) A miniszter határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Dublini eljárás¶

70. § (1) Ha az eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)–(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az eljárást folytatni kell.

A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok¶

71. § (1) Ha a menedékes az ideiglenes védelem lejártát megelőzően menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújt be, menedékes jogállása a kérelem elbírálása alatt, továbbá a kérelem elutasítása esetén – az ideiglenes védelem lejártáig – fennmarad, feltéve, hogy menedékeskénti elismerése visszavonására nem kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet akkor is el kell bírálni, ha az ideiglenes védelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás időtartama alatt megszűnik. Ebben az esetben a kérelmezőt az 5. § szerinti jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

A határon lefolytatott eljárás¶

71/A. § (1) Ha a külföldi a kérelmét

• a) Magyarország területére történő beléptetés előtt, vagy
• b) Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belüli feltartóztatása után az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján való átvezetés után

a tranzitzónában nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kérelmezőt a határon lefolytatott eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) A menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

(4) Ha a kérelem benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.

(5) Ha a kérelem nem elfogadhatatlan, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.

(6) Ha a kérelmező Magyarország területére történő belépésének engedélyezésére sor került, a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.

(7) A határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylő személyekkel szemben.

(8) A határon lefolytatott eljárásban a szakhatóság nem vesz részt.

(9)

(10) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(11) A bíróság eljárást befejező döntését a kérelmezővel hirdetmény útján kell közölni, ha a kérelmező nem adott meg kézbesítési címet, vagy a megadott címre a kézbesítés bármely okból eredménytelen, vagy a kézbesítés alkalmazása már előre eredménytelennek mutatkozik. A hirdetményt – a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően – úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a keresetlevelet előterjesztették. A hirdetményt a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.

(12) A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(13) A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (12) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzóna mely jól beazonosítható, kijelölt helyén veheti át.

(14) Ha a közigazgatási peres eljárásban egyéb okból hirdetményi kézbesítésnek van helye a kérelmező vonatkozásában, a (11)–(13) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bírósági iratot a hirdetmény kifüggesztésétől számított harmadik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(15) A bíróság által hozott határozatokat a kérelmezővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven kell közölni.

Repülőtéri eljárás¶

72. § (1) Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kérelmezőt a repülőtéri eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el.

(4) A repülőtéri eljárásban a 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nyolc napon belül le kell folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

(5) A kérelmezőt Magyarország területére be kell léptetni, ha

• a) a kérelem nem elfogadhatatlan, vagy ha a kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálásának nem állnak fenn a feltételei; vagy
• b) a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.

(6) A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot igénylő személy nyújtja be.

A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása¶

72/A. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve – hivatalból indul.

(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárást az eljárás megindításától számított 60 napon belül kell lefolytatni.

73. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatja.

(2) A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn.

(3) A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi

• a) a lakóhelyéről nem idézhető,
• b) ismeretlen helyre távozott, vagy
• c) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja.

74. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság menekült esetében a 11. § (2) bekezdésben, oltalmazott esetében a 18. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerést visszavonja.

75. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetén közigazgatási pernek nincs helye.

(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozatot megtámadó keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen, nyolc napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.

(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha a külföldi

• a) a lakóhelyéről nem idézhető, vagy
• b) ismeretlen helyre távozott.

(5) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata¶

75/A. § (1) A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során a VII. Fejezet és az 57–68. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(2) A menekültkénti, oltalmazottkénti vagy befogadottkénti elismerés felülvizsgálatára irányuló eljárást az eljárás megindításától számított 60 napon belül kell lefolytatni.

IX. Fejezet — A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS¶

76. § (1) A Kormány – a miniszter előterjesztése alapján – a 19. § b) pontja szerinti ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről normatív kormányhatározatot hoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza azt az időtartamot, amelynek lejártával, illetve annak a ténynek a megjelölését, amelynek bekövetkeztével az ideiglenes védelem megszűnik.

(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak a 41. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést nem kell beszereznie.

(4) Az ideiglenes védelem – 24. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról hozott határozatra az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

77. § (1) A menedékeskénti elismerését kérőnek (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik.

(2) Alaptalan a menedékeskénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem), ha a kérelmező

• a) nem igazolja vagy valószínűsíti, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult csoport tagja, vagy
• b) menedékeskénti elismerése a 21. § alapján kizárt.

(3) A külföldi menedékeskénti elismerésére irányuló eljárást negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.

(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a VII. Fejezet, valamint a 66. § (2) bekezdés a) pontja megfelelően alkalmazandó.

78. § (1) A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás során köteles beszerezni az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat szakhatósági állásfoglalását.

(2)

(3)

79. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja.

(2) A menekültügyi hatóság kérelmet elutasító határozatával szembeni jogorvoslatra a 68. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a menedékesként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.

A menedékeskénti elismerés visszavonása¶

79/A. § (1) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a 25. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetet kivéve – hivatalból indul.

(2) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

80. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 25. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menedékeskénti elismerést visszavonja.

(2) A menedékeskénti elismerést visszavonó határozattal szemben – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 75. §-ban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.

(3) Ha a menedékeskénti elismerés visszavonására a 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor, az elismerést visszavonó határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

IX/A. Fejezet — TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET¶

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet¶

80/A. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha

• a) a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
• aa) egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
• ab) két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy
• ac) egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt

meghaladja,

• b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –
• ba) egy hónap átlagában a napi ezer főt,
• bb) két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy
• bc) egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt

meghaladja,

• c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely
• ca) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti,
• cb) Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja, illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.

(2) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.

(3) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni és – ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn – a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.

(5) A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés rendészettel foglalkozó állandó bizottságának beszámol.

(6) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a 80/B–80/G. § szerinti szabályokat kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kiváltó okok kezeléséhez szükséges, a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott területen, az annak kezeléséhez szükséges mértékben lehet alkalmazni.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható ideiglenes igénybevétel¶

80/B. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenesen, de legfeljebb hat hónap időtartamra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő szerv által – a feladatai ellátásához szükséges mértékben, kártalanítás ellenében – igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. Az igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.

(2) Az igénybevétel megkezdése előtt – lehetőség szerint – az érintett tulajdonosi joggyakorlót, vagyonkezelőt, tulajdonost és – ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van – a használót (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról.

(3) A vagyonkezelő az igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybevevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket.

(4) Ha az igénybevevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, aki 3 napon belül, a vagyonkezelő tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.

(5) Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs.

(6) Az igénybevételhez szükséges, a vagyonkezelő érdekkörében fennálló feltételeket a vagyonkezelő köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybevevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A vagyonkezelő az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.

(7) Az igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a vagyonkezelő képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.

(8) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett – vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül –, visszaszolgáltatja a vagyonkezelő birtokába. A visszaszolgáltatás során a (7) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát.

(9) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő rendeletben.

80/C. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos kártalanítás összegét az állam viseli.

(2) A vagyonkezelő az igénybevétellel vagy a szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült kára megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) terjesztheti elő.

(3) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a kormányhivatal jogosult. A kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybevevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény meglapozottságáról.

(4) A kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül jár el.

(5) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

• a) a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
• b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
• c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,
• d) az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,
• e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével,
• f) a biztosítás alapján megtérülő összeget.

(6) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.

(7) A kártalanítás ügyében hozott döntés közigazgatási perben megtámadható.

(8) Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybevevő szerv az igénybevett ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a vagyonkezelőnek, továbbá amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a kormányhivatalnál, hogy az az igénybevevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.

(9) A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő. Az eljárásra egyebekben a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható egyes hatósági rendelkezések¶

80/D. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az e törvény és a Btátv. hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat – az építésügyi eljárás, és kártalanítási eljárás kivételével – nem kell lefolytatni.

(2) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az (1) bekezdésben meghatározott építmények a magyar építészetről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú sajátos építményfajtának minősülnek.

80/E. §¶

80/F. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

80/G. § A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az elismerés iránti kérelmek regisztrálásában és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában a menekültügyi hatóság irányítása szerint

• a) – a miniszter felkérése esetén a rendészetért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve
• b) – a miniszter felkérése esetén a honvédelemért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján – a Magyar Honvédség közreműködhet.

Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén¶

80/H. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a I–IV. Fejezet és a V/A–VIII. Fejezet rendelkezéseit a 80/I–80/K. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

80/I. § Nem kell alkalmazni

• a) a 30–31. §-t,
• b) a 35. § (1) és (6) bekezdését,
• c) a 36. § (4) bekezdését,
• d) a 48. §-t,
• e) a 49. § (5) bekezdését,
• f) az 53. § (3) bekezdését,
• g) az 54. §-t,
• h) a 66. § (2), (4)–(6) bekezdését, valamint
• i) a 71/A–72. §-t.

80/J. § (1) Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő

• a) személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, hatálya alatt áll,
• b) a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy
• c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

(2) Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő előterjesztésétől az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.

(3) A rendőr a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó, menedékjog iránti kérelem előterjesztése iránti szándéknyilatkozatot tevő külföldit az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezeti. A külföldi a menedékjog iránti kérelmét az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújthatja be.

(4) A tranzitzónában tartózkodó, elismerését kérőt az eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.

(5) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a dublini átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki. Az elismerését kérő a tranzitzóna területét a kiléptető kapun keresztül hagyhatja el.

(6) Ha az elismerését kérő 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor az országba való beléptetést követően a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.

80/K. § (1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben előterjesztett vagy a gyorsított eljárásban hozott elutasító döntést három napon belül lehet megtámadni. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.

(2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha az elismerését kérő

• a) kérelmét írásban visszavonja,
• b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
• c) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi, vagy
• d) a tranzitzónát elhagyja.

(3) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről annak meghozatalát követő három napon belül gondoskodik.

(4) Az eljárást a (2) bekezdés alapján megszüntető végzés közigazgatási perben nem támadható meg.

(5) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(6) A bíróság az általa hozott határozatokat az elismerését kérővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven közli.

(7) A tranzitzónát elhagyó elismerését kérő részére a bíróság eljárást befejező döntését hirdetmény útján kell közölni. A hirdetményt – a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően – úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a keresetlevelet előterjesztették. A hirdetményt az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.

(8) A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztése napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(9) A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (8) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzónában hol veheti át.

(10) Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a tranzitzónát elhagyja.

(11) Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető, elutasító vagy státusz-visszavonó döntés született, az elismerését kérőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

X. Fejezet — ADATKEZELÉS ÉS NYILVÁNTARTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

A menekültügyi nyilvántartás¶

81. § A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, a befogadott, a menedékes, valamint az elismerését kérő és a dublini eljárás hatálya alatt álló (a továbbiakban együtt: e törvény hatálya alá tartozó személy) személyes adatait, a tartózkodásukkal és az őket megillető ellátással és támogatással összefüggő adatokat, továbbá az azokban bekövetkezett változásokat

• a) a menekült, az oltalmazott, a menedékes, illetve a befogadott jogállás fennállásának megállapítása és az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása,
• b) az e törvényben és jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása,
• c) személyazonosítás,
• d) a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint
• e) a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása

céljából a menekültügyi nyilvántartásban kezeli.

82. § E fejezet alkalmazásában természetes személyazonosító adatok az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatai:

• a) családi és utóneve vagy -nevei;
• b) születési családi és utóneve vagy -nevei;
• c) előző családi és utóneve vagy -nevei;
• d) álneve vagy álnevei;
• e) születési helye és ideje;
• f) neme;
• g) anyja születési és az előző születési családi és utóneve vagy -nevei;
• h) jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza;
• i) menekült vagy oltalmazott esetén személyi azonosítója.

83. § (1) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:

• a) természetes személyazonosító adatait;
• b) arcképmását;
• c) a tizennégy éven felüli ujjnyomatát;
• d) ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét;
• e) ha az elismerését kérő dublini eljárás alapján került átvételre, az átvétel tényét és időpontját;
• f) a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtásának, valamint a benyújtott kérelem visszavonásának tényét és időpontját;
• g) a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés tényét és időpontját, a határozatot hozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a határozat hatálya hány személyre terjed ki;
• h) az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének, valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;
• i) az elismerését kérő dublini eljárás alapján történő átadásának tényét és okát, az átadásról rendelkező végzés meghozatalának, valamint az elismerését kérő átadásának időpontját, továbbá azt, hogy a végzés hatálya hány személyre terjed ki;
• j) az elismerését kérő családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;
• k) az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, valamint a részére a menekültügyi hatóság által nyújtott ellátás és támogatás típusát, mértékét, időtartamát;
• l) a származási országa nevét;
• m) a faji vagy nemzeti hovatartozására, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozására, illetve vallási, politikai meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének indokolásában hivatkozott;
• n) a személyazonosságát igazoló és úti okmányainak adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
• o) a vele együtt érkező családtagok természetes személyazonosító adatait és magyarországi tartózkodásuk jogcímét;
• p) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat vagy az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv adatszolgáltatása tartalmazott;
• q) a hivatalból indított eljárás tényét és időpontját;
• r) a menekültügyi eljárás során e törvény alapján foganatosított eljárási cselekmény tényét és időpontját;
• s) az elismerését kérővel szemben elrendelt menekültügyi őrizet jogalapját, határidejét vagy időtartamát, helyét, az elrendelő szerv megnevezését, a határozat számát;
• t) az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozat jogalapját, számát, az elrendelő szerv megnevezését, valamint a kijelölt tartózkodási hely megjelölését; valamint
• u) a menekültügyi óvadék összegét, valamint letételének, visszaadásának és államra szállásának időpontját;
• v) az arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot;
• w) haláleset helyét és idejét, a holtnak nyilvánításának tényét, a halál vélelmezett idejét és az eljáró bíróság megnevezését, vagy a halál ténye bírói megállapításának tényét, vagy a bíróság által megállapított elhalálozás helyét, idejét és az eljáró bíróság megnevezését;
• x) az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét;
• y) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusát, okmányazonosítóját, az útlevél matrica okmányazonosítóját, az okmány kiállításának dátumát és érvényességének idejét, a kiállító útlevélhatóság megnevezését, a kiállítás helyét, az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző nevét, az úti okmányban szereplő személy arcképmását és saját kezű aláírását,
• z) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét, továbbá a menedékes részére áttelepülés céljából kiállított okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét.

(1a) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy adatai közül

• a) a családi és utónév vagy nevek;
• b) a születési családi és utónév vagy nevek;
• c) a születési hely és idő;
• d) a nem;
• e) az anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;
• f) a jelenlegi állampolgárság, állampolgárságok vagy hontalan státusz;
• g) a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés ténye;
• h) az elismerés visszavonásának ténye;
• i) az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítója, kiállításának és érvényességének ideje;
• j) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusa, okmányazonosítója, az útlevél matrica okmányazonosítója, az okmány kiállításának dátuma és érvényességének ideje;
• k) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítója, kiállításának és érvényességének ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(2) A menekültügyi hatóság

• a) az (1) bekezdés a)–o) és q)–z) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől számított huszonöt évig,
• b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított tíz évig

kezeli.

(3) Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja

• a) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása;
• b) a tizenkettedik életévét betöltött elismerését kérő esetében a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 21. és 22. cikke szerinti hozzáférés biztosítása.
• c) az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása.

(4) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat ellenőrzés eredményét a menekültügyi hatóság haladéktalanul továbbítja a szakhatóságként eljáró rendőrségi szerv és polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.

(6) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 21. és 22. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

(7) Az e törvény alapján kiadott okmányok a menekültügyi nyilvántartásban szereplő adatok közül azokat tartalmazzák, amelyek a jogosult személyazonosságának megállapításához, valamint az okmány által biztosított jogosultság fennállásának igazolásához szükségesek.

(7a) A menekültügyi hatóság kezeli:

• a) az e törvény alapján kiadott, elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;
• b) a bejelentés időpontját; valamint
• c) a bejelentést felvevő szerv megnevezését.

(7b) A menekültügyi hatóság a (7a) bekezdésben meghatározott adatokat az e törvény alapján kiadott okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított 10 évig kezeli.

(8) A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatait kezeli.

(9) A menekültügyi hatóság a (8) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomatadatot a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak céljából, annak befejezéséig kezelheti.

A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítványra, hatósági igazolványra, illetve a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok¶

83/A. § (1) A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, valamint a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) határozat.

(2) A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés mint döntés, a bejegyzés napján válik véglegessé.

(3) A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartással kapcsolatos határozat egyszerűsített közigazgatási perben megtámadható.

(4) Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az ügyfél tudomására jutott.

(5) A menekültügyi hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni az általa vezetett hatósági nyilvántartásban.

(6) A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki, ami az ügyfél kérelmére papíralapon is kiadható.

(7) Ha a hatósági bizonyítványt a menekültügyi hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(8) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a menekültügyi hatóság nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

(9) A menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül állítja ki.

(10) A menekültügyi hatóság – kormányrendeletben meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

A befogadó állomás, a járási hivatal, az önkormányzat és a támogatást folyósító szervek által vezetett nyilvántartások¶

84. § (1) A menekültügyi hatóság – az állomáson elhelyezett személyek jogosultságainak biztosítása, valamint az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása céljából – nyilvántartást vezet

• a) a befogadó állomáson elhelyezettek természetes személyazonosító adatairól, valamint
• b) a befogadó állomás által nyújtott ellátás, illetve támogatás mértékéről és időtartamáról.

(1a)

(2) A befogadó állomáson elhelyezett személy adatait a befogadó állomás végleges elhagyását követő egy évig kell kezelni.

(3)

(4)

(5)

85. § (1) A menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes járási hivatal és települési önkormányzat – az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából – nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személy

• a) természetes személyazonosító adatairól;
• b) lakóhelyéről, tartózkodási helyéről vagy szálláshelyéről;
• c) a folyósított támogatás összegéről; valamint
• d) a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.

(2)

(3) A támogatást folyósító szervek kezelhetik a járási hivatal és a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személlyel közös háztartásban élő családtagok kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ezek alapján állapítható meg.

(4) A támogatást folyósító szervek kötelesek adatot szolgáltatni a menekültügyi hatóság, valamint a (2) bekezdés szerinti adatok igénylésére törvényben feljogosított szervek részére.

(5) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat a támogatásra való jogosultság, illetve a visszafizetési kötelezettség fennállásáig kezelhetik.

(6) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet, valamint e törvény alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatások visszafizetésének biztosítására bejegyzett jelzálogjognak, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban történő töröltetésére – a menekültügyi hatóság engedélye alapján – a támogatást folyósító önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője köteles.

Adatigénylés és adattovábbítás¶

86. § (1) A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatokat igényelhet

• a) a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából;
• b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;
• c) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
• d) nemzetközi szerződés, európai közösségi jogi aktus vagy viszonosság alapján külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetve nemzetközi szervezetektől;
• e) közvetlen hozzáféréssel az elektronikus anyakönyvből;
• f) közvetlen hozzáféréssel az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából;
• g) a papíralapú anyakönyvnek az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatairól;
• h) az elektronikus és papíralapú anyakönyvi alapiratokból;
• i) a gondnokoltak nyilvántartásából;
• j) az egységes szociális nyilvántartásból
• k) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.

(2) A menekültügyi hatóság eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:

• a) a felsőoktatási személyi nyilvántartásból és a köznevelési információs rendszer (KIR) tanulói nyilvántartásából;
• b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől;
• c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti szervektől az általuk nyújtott szociális ellátások vonatkozásában;
• d) az adóhatóságtól;
• e) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól;
• f) az állami foglalkoztatási szervtől;
• g) a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisból;
• h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartásból;
• i) a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási nyilvántartásból;
• j) az egységes szociális nyilvántartásból;
• k) az e törvényben meghatározott szakhatósági eljárásokon túl Magyarország rendvédelmi szerveitől és nemzetbiztonsági szolgálataitól.

86/A. § (1) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

(2) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ide értve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.

87. § (1) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –

• a) a bíróság,
• b) az ügyészség,
• c) a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
• d) a nemzetbiztonsági szolgálat,
• e) az idegenrendészeti hatóság,
• f) az adó- és vámhatóság,
• g) a menekültügyi eljárásban közreműködő szakhatóság,
• h) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,
• i) a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
• j) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
• k) a munkavédelmi hatóság,
• l) az egészségügyi államigazgatási szerv,
• m) az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv,
• n) a gyámhatóság, és
• o) a jogszabály, illetve szerződés alapján támogatást folyósító szervek,
• p) a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében,
• q) a konzuli szolgálat
• r) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság
• s) a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok irányító hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság) a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak a 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében

igényelhetnek adatot.

(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az utasadat-információs egység az utasadatok kockázatelemzése, a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés készítése, valamint hírigény teljesítése céljából igényelhet adatot.

(1b) A menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a menekült vagy menedékes jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében az eljáró hatóság részére közvetlen hozzáférést biztosít.

(1c) A menekültügyi hatóság a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.

(2) A menekültügyi hatóság – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából az érintett személy törvényben meghatározott adatainak közlésével – a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt.

(3) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az azokat tartalmazó nyilvántartásokból személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra adatok szolgáltathatók.

(4) A Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók

• a) a 83. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az e törvény hatálya alá tartozó személy családi és utóneve vagy -nevei, születési családi és utóneve vagy -nevei, előző családi és utóneve vagy -nevei, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és utóneve vagy -nevei, a jelenlegi és korábbi állampolgárságára vagy hontalan státuszára vonatkozó adatok, továbbá
• b) a 83. § (1) bekezdés f), valamint j)–l) pontjában meghatározott adatok.

(5) A 83. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adat csak az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá törvényben meghatározottak szerint a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálat részére adható át.

(6) A menekültügyi hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.

(7) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(8) A menekültügyi hatóság – az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmás adat nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.

(9) A menekültügyi hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.

(10) A menekültügyi hatóság a X. Fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása érdekében lefolytatott konzultáció céljából a magyar külképviseletek részére továbbít adatot.

87/A. § (1) A rendőrség a 31/A. § (10) bekezdésben meghatározott közreműködéséből eredő feladatai végrehajtása érdekében a rendőrségi közreműködéssel érintett, elismerését kérő alábbi adatait kezeli:

• a) családi és utóneve vagy -nevei,
• b) születési családi és utóneve vagy -nevei,
• c) előző családi és utóneve vagy -nevei,
• d) születési helye és ideje,
• e) neme,
• f) anyja születési családi és utóneve vagy -nevei,
• g) jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza,
• h) az arcképmása,
• i) az egészségi állapotával kapcsolatos orvosi vélemények, az őrizetes kezelésére vonatkozó adatok, valamint
• j) a menekültügyi őrizet végrehajtásával – így különösen az elrendeléssel és megszüntetéssel – kapcsolatos adatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség a menekültügyi őrizet megszűnését követő öt évig kezeli.

88. § (1) A menekültügyi hatóság külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat

• a) a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályokról és gyakorlatról;
• b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek érkezésének és állampolgárság szerinti megoszlásának havi alakulásáról;
• c) az elismerés iránti kérelmek általános tendenciáiról.

(2) A miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa vagy a korábbi tartózkodási helye szerinti ország helyzetéről.

(3) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az Európai Unió Bizottsága és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága részére is átadja.

89. § (1) A menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa kivételével – külföldi állam szerveinek, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges az elismerés iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatigénylőnél a személyes adatok védelme biztosított.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja

• a) az e törvény hatálya alá tartozó személy természetes személyazonosító adatait;
• b) a személyazonosságát igazoló és úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
• c) az elismerését kérő személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;
• d) a tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;
• e) az elismerés iránti kérelem, valamint a korábbi elismerés iránti kérelem benyújtásának helyét és időpontját, az eljárás állását, illetve a kérelem tárgyában hozott döntés tartalmát;
• f) a büntetőeljárás során keletkezett adatokat.

(3) Azokat az indokokat, amelyekre az e törvény hatálya alá tartozó személy elismerés iránti kérelme alátámasztásaként hivatkozott – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során – csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.

(4) Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy részére személyes adat csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján adható át. Az érintettet a felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.

(5) A menekültügyi hatóság az EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan az Európai Unió tagállamának megkeresése alapján harminc napon belül tájékoztatást ad arról, hogy a külföldi Magyarországon menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik-e.

(6) A menekültügyi hatóság a Btátv. 81. § (3) bekezdése szerinti megkeresés végrehajtása céljából a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés tényéről haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(7) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokat

• a) az Európai Unió tagállamainak, vagy a többi schengeni államnak a menekültügyi hatóságai számára,
• b) az Európai Unió tagállamainak, vagy a többi schengeni államnak a 87. § (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti más hatóságai számára

hatósági eljárás lefolytatása érdekében adhatja át.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás¶

89/A. § (1) A 2014–2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

• a) családi és utónév,
• b) születési hely,
• c) születési idő,
• d) nem,
• e) állampolgárság,
• f) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,
• g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben e célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,
• h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma,
• i) ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

(6) A Felelős Hatóság (1)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

89/B. § (1) A 2021–2027 programozási időszakban az Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Irányító Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

• a) családi és utónév,
• b) születési hely,
• c) születési idő,
• d) nem,
• e) állampolgárság,
• f) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,
• g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben e célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,
• h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma,
• i) ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

(6) Az Irányító Hatóság (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

XI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező¶

rendelkezések

90. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 94. §-a 2007. július 2-án lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

• a) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény,
• b) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 36. §-a és 58. §-a,
• c) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXVIII. törvény,
• d) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 44–56. §-a, az azt megelőző „HETEDIK FEJEZET” fejezetcím és az „A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá a 147. § (1) bekezdés f) pontja, 147. § (2) bekezdés d) pontja és 147. § (3) bekezdése,
• e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 93. §-a, valamint
• f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 113. §-a.

Átmeneti rendelkezések¶

91. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő menekültügyi eljárásban nem lehet alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.

92. § (1)

(2)

(3) A 2014. január 1-jét megelőzően megítélt támogatások folyósítására 2014. február 28. napja után nem kerülhet sor.

92/A. § (1) E törvénynek az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(2) A Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.

92/B. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(2) A Módtv. 2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. 2. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.

(3) A 7/A. § (1) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat a Módtv. 2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek során elismertek esetében kell alkalmazni.

(4) A 26. § (5) bekezdésének – Módtv. 2.-vel megállapított – rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően folyósított támogatások esetében is alkalmazni kell.

(5) A Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően az e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, e törvénynek a Módtv. 2.-vel megállapított rendelkezései azokat nem érintik.

(6) A 44/A. § – Módtv. 2.-vel megállapított – rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetében is alkalmazni kell.

92/C. § E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. 3. hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjog iránti kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell, azzal, hogy az elismerését kérő a tranzitzónát a végleges döntésig elhagyhatja.

92/D. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 4.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. 4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módtv. 4. 59. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

92/E. § (1) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatás késedelmes visszafizetése miatt a folyósító pénzintézet által felszámolt, a tőke összegét meghaladó járulékos költségeket a menekültügyi hatóság vezetője a tőke összeg megtérülése mellett – kivételes méltányosságot igénylő esetben – kérelemre elengedheti.

(2) A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

92/F. § E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított rendelkezéseit – a Módtv.5. 69. § és 74. § rendelkezései kivételével – a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

92/G. § E törvénynek a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 32/Y. § (8a) bekezdés a) pontját a 2024. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Felhatalmazó rendelkezések¶

93. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben

• a) állapítsa meg a menekültügyi eljárás részletes szabályait;
• b) állapítsa meg a menekültügyi eljárás külföldi menekültügyi hatóság részére történő átadására, illetve a menekültügyi eljárás átvételére vonatkozó részletes szabályokat;
• c) határozza meg az elismerését kérőt, valamint a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások és támogatások fajtáit, igénybevételük feltételeit;
• d) állapítsa meg az ellátások és támogatások igénybevétele költségeinek megtérítésére irányadó szabályokat;
• e) határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak körét;
• f) határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak formáját és azok adattartalmát;
• g) állapítsa meg a menekült, az oltalmazott és a menedékes úti okmánya kiadásának részletes eljárási szabályait;
• h) jelölje ki az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervet;
• i) állapítsa meg a hazatérés és a harmadik országban történő letelepedés utazási költségeinek biztosításához nyújtható támogatás feltételeit;
• j) kihirdesse a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, illetve állapítsa meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésével, fennállásával, megszüntetésével összefüggő szabályokat.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország által nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját.

(2a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 7. § (5) bekezdése alapján évente menekültként elismerhető külföldiek számát.

(2b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségmentesség szabályait.

(3) A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben

• a) határozza meg a menekültügy szervezeti rendszerének felépítését, feladatait és működési rendjét;
• b) jelölje ki a menekültügyi nyilvántartás, valamint a 83. § (3) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében az adatfeldolgozásra jogosult szervet;
• c) határozza meg az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke szerinti korai előrejelzésre, készültségre és válságkezelésre vonatkozó rendszer működtetéséhez szükséges adatközlésre vonatkozó részletes szabályokat és jelölje ki a felelős hatóságokat;
• d) határozza meg a menekültügyi óvadék összege mértékét, a menekültügyi óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint a menekültügyi óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá
• e) határozza meg a menekültügyi őrizet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat,

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára, a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írjon elő.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

94. § E törvény

• a) 1. § (2) bekezdése,
• b) 3. §-a,
• c) 5. §-a,
• d) III–V/A. Fejezete,
• e) 31/A–31/F. §-a,
• f) 31/I. §-a,
• g) 32/C. § a) pontja,
• h) 32/D–32/F. §-a,
• i) 32/G. § (1) bekezdése,
• j) 32/Q. § (1)–(3) és (7)–(8) bekezdése,
• k) 32/R. §-a,
• l) 32/S. §-a,
• m) 33. §-a,
• n) 45. §-a

az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

95. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:

• a) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;
• b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;
• c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;
• d) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;
• e) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;
• f) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;
• g) a Tanács 1996. március 4-i közös álláspontja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény 1. cikkében szereplő „menekült” fogalom meghatározásának összehangolt alkalmazásáról;
• h) a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 2. cikk a) és e)–f) pontjai, 3–4. cikk, 7–11. cikk, 13. cikk, 15. cikk, 17–20. cikk, 22–23. cikk, 26. cikk (4) bekezdés, 27–29. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
• i) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról 2. cikk d)–e), h)–j) pontjai, 3–5. cikk, 7–8. cikk, 10–11. cikk, 13–22. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
• j)
• k) a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 3. cikk, 6–12. cikk, 15–28. cikk, 32. cikk, 34. cikk (3) bekezdés a) pont, 35. cikk, 37–39. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
• l) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet [22. §, 83. §];
• m) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv;
• n) az a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [89. § (5) és (6) bekezdés];
• o) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
• p) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
• q) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
• r) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek.
• s) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• t) az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelv,
• u) az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.

(2) E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

• a) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) [35. §, 83. §],
• b) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
• c) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
• d) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
• e) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
• f) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
• g) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
• h) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet.