2007. évi LXXX. törvény — mi változott? 2015. augusztus 1.

1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés (a továbbiakban együtt: elismerés) feltételeit, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasításra, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást.

(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt áll, elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.

- m) dublini eljárás: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás;

- c) az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás területén, vagy a közfoglalkoztató által meghatározott munkahelyen, kilenc hónapot követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;

(3) Az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázása érdekében, így különösen ennek érdekében felvenni a kapcsolatot családtagjaival, rokonaival, jogi képviselőjével, illetve – nem állami, vagy azzal kapcsolatban lévő üldöző esetén – származási országa hatóságaival.

(4) Az elismerését kérő nem köteles felvenni a kapcsolatot a (3) bekezdésben foglalt személlyel, ha az a személy az üldöző.

(3) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont c) alpontjának alkalmazása során az Egyesült Nemzetek céljaival és alapelveivel ellentétes különösen

- a) a terrorcselekmény,

- b) a terrorizmus finanszírozása, valamint

- c) az a) és b) pontban foglaltakra való felbujtás.

(4) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti.

31/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából – a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett – menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha

- b) az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható – ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjeszteni –, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását,

- c) a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében, ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén – különösen amennyiben az elismerést kérő szökésének veszélye fennáll – nem megállapíthatók,

- d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges,

- f) dublini átadás végrehajtása érdekében szükséges és komoly veszély áll fenn a szökésre.

(1a) A dublini átadás végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, és esetében dublini átadásnak van helye.

(1b) Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően az idegenrendészeti szabályok alkalmazásának van helye.

(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) vagy az (1a) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.

(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.

(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével – az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben hajtja végre.

(6) A meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.

(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.

31/I. § (1) A 31/A. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró a menekültügyi őrzött befogadó központok kapacitására, illetve a menekültügyi hatóságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az őrizetet a 31/A. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérő, a menekültügyi őrizet végrehajtására alkalmas helyen foganatosíthatja. Az elismerésüket kérőket az e bekezdés szerinti foganatosítási helyen elkülönítetten kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezett elismerését kérőre a menekültügyi őrizetbe vett elismerését kérőre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

33. § A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján

- a) fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei,

- b) fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma,

- c) a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve kitoloncolható-e,

- d) a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e.

35. § (1) A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul. Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll

- a) a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő személyes előterjesztésétől, vagy

- b) a nemzetközi védelem iránti kérelme egyéb hatóság előtt történő előterjesztése esetén a menekültügyi hatóság által a kérelme regisztrálásától az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.

(6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.

(2) A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő

- a) nincs meghallgatható állapotban, vagy

- b) ismételt kérelmet terjesztett elő, és kérelmében nem nevezett meg olyan tényeket vagy nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amelyek alapján menekültkénti vagy oltalmazotti elismerésének lenne helye. Nem mellőzhető a személyes meghallgatás, ha az ismételt kérelmet olyan elismerését kérő terjesztette elő, akinek nevében korábbi kérelmét eltartott személyként, vagy nem házas kiskorúként terjesztették elő.

### A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás

(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és – ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, és – ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(7) A külföldi az (5) és (6) bekezdés szerinti kiutasítással szemben jogorvoslattal a menekültügyi hatóság elismerés iránti kérelmet elutasító döntésével, valamint az elismerés visszavonására vonatkozó döntésével szembeni jogorvoslat során élhet.

(8) A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást és kitoloncolást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre.

(9)

47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően vizsgálatnak veti alá. A vizsgálat során a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei fennállnak-e, valamint megállapítja, hogy a kérelem elfogadhatatlan, vagy gyorsított eljárásban való elbírálásnak van-e helye.

(2) Az elfogadhatatlan vagy gyorsított eljárásban elbírált kérelmek ügyében a döntést az elfogadhatatlansági- vagy gyorsított eljárást megalapozó ok megállapításától számított tizenöt napon belül kell meghozni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak alapján rövidebb időtartamú eljárásnak nincs helye, azt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.

48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig szálláshelyként vagy a feltételek fennállása esetében kijelölt tartózkodási helyként – kérelmére – magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást, közösségi szállást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy meghatározott megye közigazgatási területét jelöli ki, kivéve, ha

- c) a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

(2) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik.

(3) A kérelmező a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről 24 órát meghaladóan csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem akadályozza. A kérelmező hatósági vagy bírósági eljárásban való részvétel érdekében külön engedély nélkül is eltávozhat a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről.

49. § (1)

(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini eljárás lefolytatásának van helye, a dublini eljárás befejezéséig az eljárást felfüggeszti.

(5) Amennyiben a külföldi nem áll menekültügyi őrizet hatálya alatt, a menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.

50. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, a menekültügyi eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.

(3) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a menekültügyi eljárást – az 51. §-ban foglaltak szerint – folytatni kell.

51. § (1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint a kérelem tárgyában gyorsított eljárásban való döntés feltételeinek fennállásáról.

- b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el, vagy kiegészítő védelemben részesítette;

- d) a kérelem ismételt, és nem merült fel olyan új körülmény vagy tény, amely arra utalna, hogy a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye; vagy

- e) a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.

(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során azok a körülmények vagy tények számítanak újnak, amiket a kérelmező az előző eljárása során rajta kívül álló ok miatt nem tudott igazolni vagy valószínűsíteni.

(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező

- c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet; vagy

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

(6) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetén a menekültügyi hatóság az adott harmadik ország hivatalos nyelvén igazolást állít ki a kérelmező részére arról, hogy a menedékjog iránti kérelmét érdemben nem vizsgálta.

(7) A kérelem gyorsított eljárásban dönthető el, ha a kérelmező

- a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl;

- b) olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján;

- c) félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozó

- ca) hamis információ szolgáltatásával;

- cb) hamis dokumentumok benyújtásával; vagy

- cc) olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a döntés meghozatalát;

- d) személyazonosító vagy úti okmányát, amely segíthetett volna személyazonossága illetve állampolgársága megállapításában, feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta;

- e) egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, a kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, ami világossá teszi, hogy kérelme alapján menekültkénti, vagy oltalmazottkénti elismerésre nem jogosult;

- f) olyan ismételt kérelmet nyújtott be, amely a (2) bekezdés d) pontja értelmében nem elfogadhatatlan;

- g) kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás elrendelését vagy az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, vagy a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa;

- h) Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg és ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni;

- i) megtagadja ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettségének teljesítését; vagy

- j) súlyos okból veszélyt jelenthet Magyarország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy a közrend sértése vagy veszélyeztetése miatt kiutasította.

(8) A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag a (7) bekezdés h) pontja alapján.

(9) A menekültügyi hatóság gyorsított eljárás alkalmazása esetén az elismerés iránti kérelmet – a (7) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – érdemben vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.

(10) Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, a (7) bekezdés h) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni.

(11) A (2) bekezdés e) pontjának vagy a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetében a kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3 napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország miért nem minősül biztonságos származási,- vagy biztonságos harmadik országnak.

51/A. § Amennyiben a biztonságos származási ország, vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja.

52. §

53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.

(2) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének – az 51. § (2) bekezdés e) pontja és az 51. § (7) bekezdés h) pontja alapján hozott döntések kivételével – nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

54. § (1) Ha a kérelmező ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerül-e olyan új körülmény vagy tény, amely alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben megállapítja, hogy az ismételt kérelem előterjesztésére a kérelmező kiutasításának végrehajtását közvetlenül megelőzően került sor, és a kérelmet az 51. § (2) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi ismételt kérelme tárgyában jogorvoslattal tovább nem támadható elutasító döntés született, a kérelmezőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(4) A (2)–(3) bekezdés alapján hozott döntésekkel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemnek és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

55. §

56. §

57. § Az eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nyolc nap.

58. § (1) A menekültügyi hatóság a 47. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot követően az eljárás során megvizsgálja, hogy

66. § (1) Az eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.

(2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

- a) kérelmét írásban visszavonja,

- b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,

- c) személyes meghallgatásán írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja,

- d) a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva, ismeretlen helyre távozott és távolmaradását megfelelően nem igazolja,

- e) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (2)–(3) bekezdése alapján, vagy

- f) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.

(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)–c) és f) pontjain alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5) és (7)–(8) bekezdéseiben foglaltak szerint a külföldi törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(4) Az eljárást a (2) bekezdés a)–d) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) Az eljárást a (2) bekezdés e)–f) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(6) A kérelmező a megszüntető végzés közlését követő 9 hónapig kérheti a (2) bekezdés b)–d) pontja alapján megszüntetett eljárás folytatását. Az eljárás folytatását a kérelmező csak személyesen, a menekültügyi hatóságnál kérheti. A határidőn belül előterjesztett, folytatás kérésére vonatkozó beadvány alapján a menekültügyi hatóság az eljárást a megszüntető döntést megelőző eljárási cselekménytől folytatja. Az eljárás folytatását a kérelmező egy alkalommal kérheti.

(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül, a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, illetve idegenrendészeti eljárásban elrendelt, személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha

70. § (1) Ha az eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)–(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az eljárást folytatni kell.

(4) A repülőtéri eljárásban a 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nyolc napon belül le kell folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

- a) a kérelem nem elfogadhatatlan, vagy ha a kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálásának nem állnak fenn a feltételei; vagy

(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.

87/A. § (1) A rendőrség a 31/A. § (10) bekezdésben meghatározott közreműködéséből eredő feladatai végrehajtása érdekében a rendőrségi közreműködéssel érintett, elismerését kérő alábbi adatait kezeli:

- a) családi és utóneve vagy -nevei,

- b) születési családi és utóneve vagy -nevei,

- c) előző családi és utóneve vagy -nevei,

- d) születési helye és ideje,

- e) neme,

- f) anyja születési családi és utóneve vagy -nevei,

- g) jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza,

- h) az arcképmása,

- i) az egészségi állapotával kapcsolatos orvosi vélemények, az őrizetes kezelésére vonatkozó adatok, valamint

- j) a menekültügyi őrizet végrehajtásával – így különösen az elrendeléssel és megszüntetéssel – kapcsolatos adatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség a menekültügyi őrizet megszűnését követő öt évig kezeli.

92/A. § (1) E törvénynek az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(2) A Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.

- q) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

- r) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek.

- d) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

- e) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.