2006. évi LXV. törvény — mi változott? 2011. január 1.

A 2010. augusztus 16. és 2011. január 1. között hatályba lépett módosítások. 23 sor került be, 14 sor került ki.

← Előző módosítás (2010. augusztus 16.)Következő módosítás (2011. június 18.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 2006. évi LXV. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

- a) A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

- b) A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki.

- c) A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha – azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és – pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.

- d) A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhető ki.

- d)

- e) A közalapítvány alapító okiratban megjelölt kezelő szerve (szervezete) a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét – a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével – az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

- f) A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában – ennek hiányában a helyben szokásos módon – közzé kell tenni.

(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, kötelező egy éven belül kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel – így különösen: juttatás, adomány – aránya (a működés megkezdésének évét nem számítva) két éven át 80% alatti.

(3)

(4) A közalapítványt – az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően – a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.

(5) A közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszűnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további működésének folyamatosságát megfelelően biztosítják.

(6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltakat az olyan alapítvány esetében is alkalmazni kell, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) vagy a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) önállóan vagy a felsoroltak bármelyikével közösen 1994. január 1-je előtt alapított, és e törvény hatálybalépésekor még ebben a formában működik.

(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet támogatására fordítja.

(7) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a (6) bekezdésben felsorolt alapítóknak államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványaira is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését – az érintett alapítvány hozzájárulásával – közösen kérik. Ilyen kérelem hiányában a (6) bekezdésben felsorolt alapító az alapítói jogainak gyakorlására államháztartáson kívüli szervezetet is kijelölhet.

(7) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványokra is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését – az érintett alapítvány hozzájárulásával – közösen kérik.

2. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására többségi részesedéssel, közhasznú szervezetként, nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani.

2. § (1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).

(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetésre kerülő alapítvány (közalapítvány) vagyona – a tartozások kiegyenlítését követően – a nonprofit gazdasági társaság vagyonába kerül azzal, hogy e vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona – a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően – a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik, az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei pedig a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.

(3) A megszüntetett alapítvány alapítói a nonprofit gazdasági társaságban a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint – meghatározott vagyoni hozzájárulással – taggá (részvényessé) válhatnak. Az állami alapító köteles a kisebbségi részesedés megszerzésére lehetőséget biztosítani a megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója számára.

(3) A nonprofit gazdasági társaság – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő vagyoni hozzájárulással történő – megalapításáról az állami alapító gondoskodik. A megszüntetésre kerülő alapítvány alapítóinak erre vonatkozó megállapodása alapján a megszüntetendő alapítvány államháztartáson kívüli alapítói a megállapodásban meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a nonprofit gazdasági társaságban taggá (részvényessé) válhatnak. E megállapodás megkötésére – a felek eltérő elhatározása hiányában – az alapításról szóló döntésnek a megszüntetésre kerülő alapítvány államháztartáson kívüli alapítóival történő közlésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A megállapodásnak ki kell terjednie a jegyzett tőke mértékének, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányának, valamint az államháztartáson kívüli alapítók részesedési mértékének meghatározására, azzal, hogy az államháztartáson kívüli alapítók részesedésének összeszámított mértéke nem lehet több mint 49 százalék.

(4) Az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetését és nonprofit gazdasági társaság létrehozását az állami alapítón kívüli bármely más alapítója is kezdeményezheti az állami alapítónál.

3. § Jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendelkezni mindazon feltételekről, amelyek az alapítvány (közalapítvány) bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett nonprofit gazdasági társaság vagyonvesztés nélküli további működésének folyamatosságát és a megszűnt alapítvány céljait megvalósító tevékenység folytatását megfelelően biztosítják.

4. § Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást soron kívül kell lefolytatni.

4. § (1) Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell lefolytatni.

5. § Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe az állami alapító által kijelölt tag megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más tagot jelölhet ki. A kijelölés visszavonásával érintett tag a helyére kijelölt tag bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban – ennek bírósági nyilvántartásba vételéig pedig az állami alapító által előterjesztett módosításában – meghatározott mértéket meghaladja.

(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egy ízben hiánypótlást rendelhet el, ez esetben a bíróság a hiánypótlás bírósághoz érkezésének napjától számított 10 napon belül dönt a kérelemről.

(3) Ha a bíróság az (1)–(2) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő leteltét követően, legkésőbb a határidőt követő munkanapon intézkedik a megszüntetési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye. Ha a kérelem elbírálására ez alapján sem került sor, a törlés a határidő leteltét követő második munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelemben szereplő adatok szerinti tartalommal – megtörténik.

(4) A megszüntetési eljárás kezdeményezésével egyidejűleg az állami alapítónak gondoskodnia kell a nonprofit gazdasági társaság társasági szerződésének, alapszabályának, illetve alapító okiratának előkészítéséről és annak aláírásáról, valamint kezdeményeznie kell a cégbejegyzési eljárást is. Amennyiben a cégbíróság a bejegyzési eljárás alatt a cég cégnevét bejegyzi, erről az állami alapító haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot. A bíróság a jogelőd alapítványt (közalapítványt) – a jogutódra történő utalással – törli, és ennek megtörténtével egyidejűleg elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, amely a jogutód céget – amennyiben annak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak – az értesítést követően haladéktalanul bejegyzi a cégjegyzékbe.

5. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe tagként az állami alapító részéről jelölt személy megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más személyt jelölhet ki.

(2) A kijelölés visszavonásával érintett helyére tagként jelölt személy bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban vagy annak az állami alapító által a (3) bekezdés szerint előterjesztett módosításában meghatározott mértéket meghaladja.

(3) Az állami alapító az (1) bekezdés szerinti jogát az alapítvány (közalapítvány) alapító okiratának a társalapítók egyetértése nélküli módosításával is gyakorolhatja.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az állami alapító részéről jelölt személy 2011. január 1-jén fennálló megbízatására is alkalmazni kell.

6. §

7–12. §

⋯ 18 változatlan sor ⋯

14–16. §

17. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy

17. §

- a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. megvásárolhatja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság és az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú Társaság 100%-os tulajdoni részesedését az e társaságok könyvvizsgálói záradékot tartalmazó 2005. évi éves beszámolójában kimutatott saját tőke összegével megegyező értéken,

- b) a Miniszterelnöki Hivatal megvásárolhatja a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-től a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Társaság tulajdoni részesedését a társaság könyvvizsgálói záradékot tartalmazó 2005. évi éves beszámolójában kimutatott saját tőke összegével megegyező értéken.

### 1. számú melléklet a 2006. évi LXV. törvényhez

### 2. számú melléklet a 2006. évi LXV. törvényhez