2006. évi LXV. törvény — mi változott? 2010. augusztus 16.
A 2010. január 1. és 2010. augusztus 16. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 1 sor került ki.
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(7) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a (6) bekezdésben felsorolt alapítóknak államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványaira is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését – az érintett alapítvány hozzájárulásával – közösen kérik. Ilyen kérelem hiányában a (6) bekezdésben felsorolt alapító az alapítói jogainak gyakorlására államháztartáson kívüli szervezetet is kijelölhet.
2–5. §
2. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására többségi részesedéssel, közhasznú szervezetként, nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetésre kerülő alapítvány (közalapítvány) vagyona – a tartozások kiegyenlítését követően – a nonprofit gazdasági társaság vagyonába kerül azzal, hogy e vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.
(3) A megszüntetett alapítvány alapítói a nonprofit gazdasági társaságban a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint – meghatározott vagyoni hozzájárulással – taggá (részvényessé) válhatnak. Az állami alapító köteles a kisebbségi részesedés megszerzésére lehetőséget biztosítani a megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója számára.
(4) Az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetését és nonprofit gazdasági társaság létrehozását az állami alapítón kívüli bármely más alapítója is kezdeményezheti az állami alapítónál.
3. § Jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendelkezni mindazon feltételekről, amelyek az alapítvány (közalapítvány) bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett nonprofit gazdasági társaság vagyonvesztés nélküli további működésének folyamatosságát és a megszűnt alapítvány céljait megvalósító tevékenység folytatását megfelelően biztosítják.
4. § Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást soron kívül kell lefolytatni.
5. § Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe az állami alapító által kijelölt tag megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más tagot jelölhet ki. A kijelölés visszavonásával érintett tag a helyére kijelölt tag bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban – ennek bírósági nyilvántartásba vételéig pedig az állami alapító által előterjesztett módosításában – meghatározott mértéket meghaladja.
6. §
7–12. §
⋯ 29 változatlan sor ⋯