2006. évi LXV. törvény — mi változott? 2011. június 18.
A 2011. január 1. és 2011. június 18. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 20 változatlan sor ⋯
(5) A közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszűnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további működésének folyamatosságát megfelelően biztosítják.
(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet támogatására fordítja.
(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány (közalapítvány) vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet támogatására fordítja.
(7) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványokra is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését – az érintett alapítvány hozzájárulásával – közösen kérik.
2. § (1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).
2. § (1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).
(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona – a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően – a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik, az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei pedig a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(3) Ha a bíróság az (1)–(2) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő leteltét követően, legkésőbb a határidőt követő munkanapon intézkedik a megszüntetési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye. Ha a kérelem elbírálására ez alapján sem került sor, a törlés a határidő leteltét követő második munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelemben szereplő adatok szerinti tartalommal – megtörténik.
(4) A megszüntetési eljárás kezdeményezésével egyidejűleg az állami alapítónak gondoskodnia kell a nonprofit gazdasági társaság társasági szerződésének, alapszabályának, illetve alapító okiratának előkészítéséről és annak aláírásáról, valamint kezdeményeznie kell a cégbejegyzési eljárást is. Amennyiben a cégbíróság a bejegyzési eljárás alatt a cég cégnevét bejegyzi, erről az állami alapító haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot. A bíróság a jogelőd alapítványt (közalapítványt) – a jogutódra történő utalással – törli, és ennek megtörténtével egyidejűleg elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, amely a jogutód céget – amennyiben annak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak – az értesítést követően haladéktalanul bejegyzi a cégjegyzékbe.
(4)
5. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe tagként az állami alapító részéről jelölt személy megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más személyt jelölhet ki.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az állami alapító részéről jelölt személy 2011. január 1-jén fennálló megbízatására is alkalmazni kell.
6. §
6. § (1) Az állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított alapítvány vagy közalapítvány tekintetében az állami alapító, az állami alapító által létrehozott szervezet vagy az alapító jogainak gyakorlására kijelölt személy halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, az alapítót megillető jogokat a Kormány által nyilvános határozatban kijelölt miniszter, az erről szóló döntés meghozataláig a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter) gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alapítvány vagy közalapítvány alapító okiratát az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter a társalapítók egyetértése nélkül is módosíthatja, az alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének vagy szervezetének kijelölését a Ptk.-ban meghatározott ok fennállása hiányában is visszavonhatja, továbbá az alapítvány vagy közalapítvány kezelő szerve helyett, kezelő szervként más szervet vagy szervezetet jelölhet ki vagy hozhat létre, ha e kérdések tekintetében az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter és a társalapító nem tudnak megegyezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alapítványra, közalapítványra a 2–4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az állami alapító jogait az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter gyakorolja.
7–12. §
### Záró rendelkezések
⋯ 24 változatlan sor ⋯