2006. évi LIII. törvény — mi változott? 2015. július 3.

- e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,

- g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra terjed ki.

### A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések

6/D. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában: közlekedési infrastruktúra-beruházás) összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel.

(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházásokra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

6/E. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás lehetséges nyomvonalai kiválasztásának elősegítése érdekében az építtető az előzetes vizsgálati eljárás, ennek hiányában a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően köteles egyeztetést kezdeményezni a (2) bekezdés szerinti hatóságoknál, amelyek kötelesek az egyeztetésen részt venni.

(2) Az egyeztetésen részt vesz

- a) a környezetvédelmi hatóság,

- b) a katasztrófavédelmi hatóság,

- c) a közúti és vasúti építésügyi hatóság, valamint ezek eljárásában a lehetséges nyomvonalak által érintett területek szerint illetékes, honvédelmi és közlekedésbiztonsági szakkérdésekben közreműködő szakhatóság,

- d) az előzetes vizsgálati eljárásban vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködő szakhatóság,

- e) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság,

- f) a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személy, valamint

- g) szükség szerint más szerv vagy személy.

(3) Az építtető az egyeztetést megelőzően legalább 15 nappal

- a) megjelöli az egyeztetés helyét és idejét,

- b) megküldi a közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggően rendelkezésére álló adatokat és a terveket a meghívottak részére.

(4) Az egyeztetés során a résztvevők

- a) megvizsgálják a lehetséges nyomvonalak engedélyezésének esetleges akadályait, a tervezés során vizsgálandó szempontokat, a tervezés során elvégzendő hatásvizsgálatok szempontjait, a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását befolyásoló vagy kizáró – az egyeztetés időpontjában – ismert tényeket és körülményeket, a közlekedési infrastruktúra-beruházás tervezésével összefüggő dokumentumokat,

- b) átadják a lehetséges megvalósítási változatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az eljáró hatóságok, szakhatóságok vagy más érintett állami szerv kezelésében lévő, a tervezést segítő és a későbbi engedélyezés szempontjából releváns közérdekű adatokat, valamint

- c) a lehetséges nyomvonalak között megvalósíthatósági rangsort állítanak fel az a) és b) pont szerinti tények és adatok figyelembevételével.

6/F. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha

- a) a jogerőre emelkedéstől számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,

- b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy

- c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

6/G. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás során

- a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,

- b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá

- c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás vagy a környezetvédelmi engedéllyel szemben bírósági felülvizsgálat van folyamatban.

(2) Az építési engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben – ha azt a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően adták ki – az engedélyező hatóság rendelkezik arról, hogy az a környezetvédelmi engedélyről szóló határozat kiadását követően válik hatályossá, amennyiben a környezetvédelmi engedély tartalmával nem ellentétes. A határozat hatályossá válását az engedélyező hatóság végzésben állapítja meg. Ha az építési engedély vagy a vízjogi létesítési engedély nem felel meg a környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak, akkor az eljáró hatóság a határozatát módosítja vagy visszavonja.

(3) A környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat

- a) a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy

- b) a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával

válik hatályossá.

(4) A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt – további jogorvoslattal már nem támadható határozatával – hatályon kívül helyezi.

6/H. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket

- a) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal,

- b) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás nem szerepel az OTrT-ben, a térségi területfelhasználási engedély jogerőre emelkedésétől, de legkorábban a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási engedélyben foglaltakkal.

(2) Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a településrendezési eszköz vagy annak módosítása (a továbbiakban együtt: településrendezési eszköz) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a településrendezési eszköz módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a településrendezési eszközök véleményezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit a (3)–(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárását az építtető kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.

(4) A településrendezési eszköz tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A partnerségi egyeztetés a lakosságra, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekre, vallási közösségekre terjed ki.

(5) A településrendezési eszköz tervezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a település honlapján – a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül – közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen.

(6) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15 napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési eszköz tervezetét közérthető módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.

(7) A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült véleményeltéréseket és a településrendezési eszköz elfogadásra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.

(8) Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(9) Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg – az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.

(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési eszköz – szükség szerint módosított – tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszköz elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.

(11) A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési eszköz megállapítása céljából. A településrendezési eszközt úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.

(12) Ha a települési önkormányzat a településrendezési eszközt a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és megyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.

(13) Ha az a közlekedési infrastruktúra-beruházás miatt szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály 2012. augusztus 6-án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott településrendezési eszközök 2018. december 31-ig módosíthatók.

(14) Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Az építési engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési eszköz olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.

6/I. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a kérelmet és mellékleteit elektronikus adathordozón is be kell nyújtania a kérelmezőnek, amelyet az érdemi döntésre jogosult hatóság elektronikus adathordozón vagy elektronikus úton is a szakhatóságok rendelkezésére bocsát.

(2) Az érdemi döntésre jogosult hatóság a kérelmet és mellékleteit annak beérkezését követő 5 napon belül megküldi a szakhatóságok részére abban az esetben is, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat nem vagy hiányosan fizette meg. Az érdemi döntésre jogosult hatóság a környezetvédelmi engedélyezésről szóló határozat kiadását követően hívja fel a kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(3) A szakhatóság a megkeresés beérkezését követő 5 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a hatóságot a kérelemmel kapcsolatban felmerülő hiánypótlás szükségességéről és annak tartalmáról – különös tekintettel a hiánypótlásra megállapított határidőről –, vagy arról, hogy hiánypótlásra nincs szükség.

(4) A szakhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbításáról, a határnap megjelölésével.

(5) A hatóság és a szakhatóság a hiánypótlási felhívásában a hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belüli időpontra tárgyalás tartását rendeli el, kivéve, ha

- a) az építtető a kérelmében tárgyalás tartásáról lemondott,

- b) az építtető a végzés kézhezvételétől számított 5 napon belül az a) pont szerint nyilatkozik, vagy

- c) a hatóság vagy a szakhatóság megítélése szerint az ügy jellegéből fakadóan a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítése érdekében tárgyalás tartása nem szükséges.

(6) A hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha

- a) a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét és a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét a megkeresés beérkezését követő 15 napon belül nem teljesíti, vagy

- b) a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése után a hiánypótlásra tűzött határidő elteltét követő, vagy a (4) bekezdés szerinti határnapot követő 15 napon belül nem teljesíti a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét.

6/J. § (1) Az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a környezetvédelmi engedélyezésről szóló döntés részét képezi a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi szakkérdésekben való döntés.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy a földvédelmi, talajvédelmi, valamint erdővédelmi szakkérdés környezeti engedélyezési eljárás keretében történő vizsgálata kiváltja a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt, az erdő igénybevételére vonatkozó önálló elvi engedélyt, illetve a talajvédelmi engedélyt.

(4) Ha a környezetvédelmi engedély részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése vagy az erdő igénybevételének elvi engedélye, akkor

- a) a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének kötelezettségéről,

- b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint az erdő igénybevételének végleges engedélyezéséről és ennek részeként erdővédelmi járulék fizetési kötelezettségről, illetve a csereerdősítési kötelezettségről

az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság a közlekedési infrastruktúra-beruházás tényleges megkezdése előtt dönt.

(5) Az (1) bekezdés szerinti szakhatósági közreműködésre vagy szakkérdés vizsgálatára – ideértve az eljárásért fizetendő igazgatási díjfizetési kötelezettséget, valamint az ügyintézési határidőt is – termőföld esetén a földvédelmi eljárásra, talaj esetén a talajvédelmi eljárásra, erdő esetén az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építési engedélyezési eljárás a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntések hiányában is lefolytatható.

6/K. § A környezetvédelmi hatóság és az eljárásában szakhatóságként közreműködő hatóságok kötelesek együttműködni a beruházóval és a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személlyel a környezetvédelmi engedély mielőbbi kiadása érdekében. Ha az építési engedélyezés vagy a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelmet a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően nyújtották be, a környezetvédelmi hatóság és az építésügyi hatóság köteles folyamatosan együttműködni annak elősegítése érdekében, hogy az építésügyi engedély ne legyen ellentétes a környezetvédelmi hatásvizsgálat során feltárt tényekkel és azok alapján tett megállapításokkal.

(9) Ha a keresetlevelet benyújtó félnek az általa megjelölt címre küldött iratot azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a bíróság hivatalból hirdetményi kézbesítést rendel el. Az érintett fél részére nem kell ügygondnokot rendelni.

- f) a kiemelt jelentőségű ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb határidőket,

- g) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét, valamint szabályozza ezen ügyekben a b)–f) pontban meghatározottakat.

13. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra-beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.