2006. évi LIII. törvény — mi változott? 2015. április 1.
A 2014. január 1. és 2015. április 1. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 11 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. január 1.)Következő módosítás (2015. július 3.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 16 változatlan sor ⋯
- g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
- h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.
(1a) A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
### A hatósági eljárás szabályai
### A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok
2. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon
1/A. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon
- a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság,
- b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el.
- a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú hatóságként jár el,
- b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú szakhatóságként jár el.
(2) Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult
- a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság,
- b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság.
- a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú hatóságként jár el,
- b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú szakhatóságként jár el.
(3) Ha a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító törvény kizárja a fellebbezést vagy másodfokú szakhatóság közreműködését, akkor a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben nem kell a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot vagy másodfokú szakhatóságot kijelölni.
### A hatósági eljárás szabályai
2. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
### A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja
2/A. § (1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
### Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben
3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban – az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb két hónap lehet.
3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban – az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb negyvenkét nap lehet.
(2)
⋯ 8 változatlan sor ⋯
- c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
- d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap.
(6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
4. §
⋯ 1 változatlan sor ⋯
4/B. §
5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat.
5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat.
(2)
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(3)
6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.
6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonegy napon belül el kell bírálni.
6/B. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást – az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett – a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.
⋯ 70 változatlan sor ⋯