2006. évi LIII. törvény
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről
Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya¶
1. § (1) A törvény hatálya a részben vagy egészben európai uniós támogatást, továbbá a részben vagy egészben központi költségvetési támogatást felhasználó azon beruházásokra terjed ki, amely
- a) honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy rendvédelmi célú és rendeltetésű építmény,
- b) környezetvédelmi, oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális, valamint az oktatáshoz és egészségügyhöz kötődő kutatás-fejlesztési és innovációs célok megvalósítását elősegítő építmény,
- c) közcélú nyomvonalas építmény,
- d) egyházi és nemzetiségi célú és rendeltetésű építmény,
- e) az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő építmény,
- f) a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest tv.) III–III/B. Fejezetében meghatározott beruházások,
- g) a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak külön jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében, továbbá nemzeti és történelmi emlékhelyen megvalósuló építmény,
- h) nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú, a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött gazdálkodó szervezet által tervezett építmény, vagy
- i) az a)–h) pont alá nem tartozó, legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű és legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító beruházás
megvalósítására irányul és azt az 1/A. §-ban foglaltak szerint kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.
(1a) A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.
(1b) A törvény hatálya kiterjed a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó kiemelt beruházások megvalósítására és az azokkal összefüggő kiemelt jelentőségű ügyekre is.
(1c) Az (1) és (1b) bekezdés szerinti kiemelt beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű ügynek minősülnek. Az (1) bekezdés a)–g) pontja, valamint az (1b) bekezdés szerinti közcélú kiemelt beruházásokra az (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti magáncélú kiemelt beruházásokhoz képest a törvény eltérő szabályokat is megállapít.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt beruházások az általános építmények mellett az Étv. szerinti sajátos építményfajták megvalósítását is magukban foglalják.
A kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó különös szabályok¶
1/A. § Kiemelt jelentőségű ügyben törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg – a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint az 1. § (1) bekezdés a)–g) pontja és az 1. § (1b) bekezdése szerinti kiemelt beruházás esetén az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát.
1/B. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint hatóságként jár el.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a), b), d) és f)–i) pontja szerinti általános, valamint az 1. § (1) bekezdés c), e) és i) pontja és az 1. § (1b) bekezdése szerinti sajátos építmények megvalósítására irányuló kiemelt beruházás építészeti-műszaki dokumentációját az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt meg kell küldeni az országos főépítész által vezetett Országos Építészeti Tervtanácsnak (a továbbiakban: OÉT) az atomenergiáról szóló törvény szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény kivételével. Az OÉT eljárására a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet eljárási rendelkezései irányadóak. Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az OÉT az építészeti-műszaki tervet szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.
(3) Kiemelt beruházás esetén törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást folytat le.
1/C. § (1) Kiemelt beruházás esetében az 1/A. § szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan törvényben vagy miniszteri rendeletben foglalt területrendezési követelményekhez, valamint kormányrendeletben foglalt településrendezési, építési és telekalakítási követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az 1. § (1) bekezdés a)–g) pontja, valamint az 1. § (1b) bekezdése szerinti kiemelt beruházások esetében a törvényben vagy kormányrendeletben foglalt örökségvédelmi követelményekhez, miniszteri rendeletben foglalt országos tűzvédelmi követelményekhez, továbbá kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben foglalt környezetvédelmi tárgyú és a fás szárú növényekre vonatkozó követelményekhez képest is megállapítható eltérő szabály.
(2) Kiemelt beruházás esetében az 1/A. § szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a helyi építési szabályzatban foglalt településrendezési, építési és telekalakítási követelményhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az önkormányzat által megállapított településképi követelménytől eltérés nem adható.
(3) Törvény az elrendelt változtatási és építési tilalom alkalmazását felfüggesztheti.
(4) Amennyiben a településrendezési, építési vagy telekalakítási követelmény megállapításából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon – egyösszegű, az Étv. 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg. Nem jár kártalanítás az Étv. 30. § (5) bekezdésében foglalt esetekben.
(5) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kártalanítási igényt támasztó kérelmének benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatásának van helye.
(6) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási perre az Étv. 30. § (8) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
(7) Az (1) bekezdés szerinti anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az 1/A. § szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
1/D. § (1) Ha kiemelt beruházás esetében a beruházással érintett közművezeték-üzemeltető – a jogszabályban meghatározott határidőn belül – nem nyilatkozik az építtető által benyújtott tervek jóváhagyásáról, a nyilatkozatot – a megkeresésben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni.
(2) Kiemelt beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban együtt: a közműszakaszt érintő munka) esetében az 1/A. § szerinti jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a közműszakaszt érintő munkát a (3)–(8) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.
(3) Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti közműegyeztetést követően a kiemelt beruházás építtetője (e szakasz tekintetében a továbbiakban: építtető) köteles írásban értesíteni a kiemelt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(4) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények és a műszaki szükségesség által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 180 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett, egyetértés hiányában az építtető által meghatározott határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(5) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (4) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles. A közmű tulajdonosa jogosult a munkát ellenőrizni, erre külön szakfelügyeletet biztosíthat.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megtéríteni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni, illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a (7) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába – Budapesten a víziközmű szolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ellátásért felelős tulajdonába – és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
(7) Kiemelt beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyon-elemek tulajdonosával.
(8) A felek kötelesek a (3) bekezdés szerinti értesítést követően legkésőbb 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
1/E. § (1) A kiemelt beruházással kapcsolatos feladatok ellátására – törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban – kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá az érintett önkormányzattól (a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.
(2) A tájékoztatáskérésre az érintett szerv 15 napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A hatósági eljárás szabályai¶
2. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
(3) A kiemelt jelentőségű ügyben az építési tevékenységgel érintett telek – a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében rendezett akkor is, amennyiben a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a telekalakítást legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig az ingatlan-nyilvántartásban át kell vezetni.
(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt.
(6) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot az eljáró hatóság, az eseti gondnokot a hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.
A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja¶
2/A. § (1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó főispánt.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán gyakorolhat.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdés szerinti feladatat- és hatásköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében – az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is – gyakorolhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.
2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerint kijelölt főispán jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét – a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével – írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.
(2) A főispán az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást – annak kiadásával egyidejűleg – megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.
(3) A főispán a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a főispánnak.
Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben¶
3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban – az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb negyvenkét nap lehet.
(2)
(3)
(4)
(5) Az ügyintézési határidő
- a) a Kvt. szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő, környezeti hatásvizsgálati eljárás, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén hatvan nap, összevont eljárás esetén kilencven nap,
- b) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások esetén az ott meghatározott határidő,
- c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
- d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
- e) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése esetén az ott meghatározott határidő.
(6)
4. §¶
4/A. §¶
4/B. §¶
5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.
(2)
6. § (1) A tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.
(2)
(3)
6/A. §¶
6/B. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást – az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett – a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.
(2)
6/C. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.
(2)
6/D. §¶
6/E. §¶
6/F. §¶
6/G. §¶
6/H. §¶
6/I. §¶
6/J. §¶
6/K. §¶
6/L. §¶
6/M. §¶
6/N. §¶
6/O. §¶
6/P. §¶
6/Q. §¶
6/R. §¶
6/S. §¶
6/T. §¶
Közigazgatási per¶
7. § (1) A perben a jogi képviselet kötelező.
(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése elektronikus úton történik.
(4) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos perben a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
8. § (1) Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető.
(2) A perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(3) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.
9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amelyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(2) Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3) A bíróság határozatának közlése iránt a meghozatalától számított nyolc napon belül intézkedik.
10. § A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül dönt.
A kiemelten közérdekű beruházásra megvalósítására vonatkozó szabályok¶
11. §¶
11/A. §¶
11/B. §¶
11/C. §¶
11/D. §¶
11/E. §¶
11/F. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8) A Budapest tv. III. Fejezete szerinti beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által – a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben – rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.
(9) Az építtető a (8) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (8) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
11/G. §¶
Záró rendelkezések¶
12. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) bekezdés kivételével – a hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok elleni közigazgatási perekben kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6/B. § alapján kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő, és meghatározza annak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó eljárási szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
- a) a kiemelt jelentőségű ügyek körét, a kiemelt beruházások körét, a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint az 1. § (1) bekezdés a)–g) pontja és az 1. § (1b) bekezdése szerinti kiemelt beruházás esetében az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát,
- b) a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését,
- c) a kiemelt jelentőségű ügyben a főispán feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait,
- d) a kiemelt beruházás megvalósításával összefüggő, az általánostól eltérő területrendezési, településrendezési, építési és telekalakítási szabályokat, az 1. § (1) bekezdés a)–g) pontja és az 1. § (1b) bekezdése szerinti kiemelt beruházások esetében az örökségvédelmi szabályokat, tűzvédelmi követelményeket, környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó követelményeket, valamint mindezekhez kapcsolódó eljárási szabályokat,
- e) az 1/C. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a sajátos településrendezési, építési és telekalakítási követelményeket,
- f) a kiemelt beruházással kapcsolatos, az 1/C. § (4) bekezdése szerinti kártalanítás részletes szabályait,
- g) a kiemelt beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, közműszakaszt érintő munka elvégzésére és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat, valamint
- h) a kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait.
(5)
(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó főispánok felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó főispánok által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.
(7) E törvény alkalmazásában közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közúti és gyalogos közlekedést szolgáló létesítményeket, a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés biztosítását szolgáló területeket, a tereket és közparkokat, valamint a közművek elhelyezését szolgáló területet.
13. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra-beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.
14. § E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 8. § (2) és (3) bekezdését 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni.
15. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi CXLIV. törvény) megállapított 6/D. § (3)–(9) bekezdését és 6/L. §-át a 2016. évi CXLIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
16. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények szóló 2017. évi CLXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6/M–6/R. §-sát, valamint 12. § (7) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági és egyéb eljárásokban is alkalmazni kell.
17. § E törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 6/T. §-át, a Módtv3. hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
18. § (1) Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) hatálybalépéséig kiemelten közérdekű beruházássá, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá nyilvánított beruházásokkal összefüggő ügyekre a Módtv.4. által megállapított 1. § (1) bekezdés a)–g) pontja és 1. § (1b) bekezdése szerinti kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a Módtv.4. hatálybalépéséig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházásokkal összefüggő ügyekre a Módtv.4.-gyel megállapított 1. § (1) bekezdés h) és i) pontjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A magyar építészetről szóló törvény hatálybalépéséig nem európai uniós támogatás vagy központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítására, a beruházással kapcsolatos eljárási szabályokra és eltérési lehetőségekre e törvénynek a Módtv.4. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.