2004. évi I. törvény — mi változott? 2021. szeptember 1.
A 2021. július 8. és 2021. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 81 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. július 8.)Következő módosítás (2021. október 7.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 207 változatlan sor ⋯
(3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.
11. § (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, valamint a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.
11. § (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások, a 37/D. § (2) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a 37/D. § (4) bekezdés szerinti nevelési hozzájárulás kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.
(2)
⋯ 234 változatlan sor ⋯
(3a) A szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.
(3b) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség gondoskodik a sportágában a játékosügynökök és játékosügynökségek tekintetében az V/A. Fejezet szerinti feladatok ellátásáról.
(4) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség által a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
(5) A (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja alapján végzett közigazgatási hatósági eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
⋯ 45 változatlan sor ⋯
(7) A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében – a versenyszabályzatban foglaltak alapján – eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.
(8) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség a játékosügynöki tevékenységre szabályzatot alkot.
24. § (1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani;
⋯ 301 változatlan sor ⋯
(4) Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetség versenyrendszerének részét, a szervező a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását magának tartja fenn.
### V/A. Fejezet — A JÁTÉKOSÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG
37/A. § E törvény alkalmazásában
- a) játékosügynöki tevékenység: a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett közreműködői tevékenység a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzése, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötése érdekében,
- b) játékosügynök: olyan sportszakember, aki játékosügynöki tevékenységet folytat, és a játékosügynökséggel munkaviszonyban, tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll,
- c) játékosügynökség: olyan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 2. § m) pontja szerinti szolgáltató, amely játékosügynöki tevékenységet folytat, ideértve a Szolgtv. 2. § e) pontja szerint játékosügynöki tevékenységet folytató szolgáltatót is.
37/B. § (1) A látvány-csapatsport sportágban kizárólag olyan játékosügynök, illetve játékosügynökség folytathat játékosügynöki tevékenységet, aki vagy amely
- a) a játékosügynöki tevékenység folytatását a Szolgtv. rendelkezéseinek megfelelően bejelentette,
- b) a miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, és
- c) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.
(2) A játékosügynöki tevékenység folytatása tekintetében a Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott sportágban működő országos sportági szakszövetség. Ha a játékosügynöki tevékenységet a játékosügynök, illetve a játékosügynökség több, (1) bekezdés szerinti sportágban kívánja folytatni, a játékosügynöki tevékenységet minden érintett országos sportági szakszövetség részére be kell jelenteni.
(3) Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökként az folytathat, aki
- a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
- b) nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(4) Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökségként az a vállalkozás folytathat, amely
- a) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy megszüntetési eljárás alatt, adószáma felfüggesztésre nem került és köztartozása nincsen, és
- b) nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynök esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynökség esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza
- a) – egyéni vállalkozó esetében – az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,
- b) – egyéni vállalkozó esetében – az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,
- c) az adószámát, a cégjegyzékszámát, és
- d) a képviseleti jog gyakorlására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(7) Az a játékosügynök, aki egyéni cégként vagy egyéni vállalkozóként folytat játékosügynöki tevékenységet, és játékosügynökségként a nyilvántartásba vételért az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a játékosügynökként történő bejelentés esetén igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem köteles.
37/C. § (1) A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség sportágában ellenőrzi a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályok betartását, és eljár e szabályok megsértése esetén.
(2) A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség a Szolgtv.-ben meghatározott esetkörökön túl a játékosügynökkel és a játékosügynökséggel szemben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint –
- a) közigazgatási bírság,
- b) tevékenység végzésétől történő eltiltás
szankciót alkalmazhat, ha a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályokat megsérti.
(3) A közigazgatási bírság az országos sportági szakszövetség bevételét képezi.
37/D. § (1) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség – ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja – egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság formájában játékosügynökséget alapíthat. A játékosügynökség e tevékenységéért közvetítői jutalékra jogosult, amelyet köteles az alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátására, az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra fordítani.
(2) Ha
- a) a látvány-csapatsport sportágban működik országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség,
- b) az országos sportági szakszövetség sportágába tartozó, a 28. életévét be nem töltött, kormányrendeletben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért hivatásos sportoló igazolására, átigazolására kerül sor, és
- c) a b) pont szerinti igazolásra, átigazolásra nem az a) pont szerinti játékosügynökség közreműködésével kerül sor,
az országos sportági szakszövetség – kormányrendeletben meghatározott eljárásrend és mérték szerint – költségtérítésre tarthat igényt a b) pont szerinti igazolásban, átigazolásban közreműködő játékosügynökségtől. Az országos sportági szakszövetség a költségtérítés összegét az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra köteles fordítani.
(3) Semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportoló igazolásáért, valamint átigazolásáért fizetett ellenérték meghatározott részét az országos sportági szakszövetség által a (2) bekezdés alapján megállapított költségtérítésre figyelemmel állapítja meg.
(4) A hivatásos sportoló neveléséhez való hozzájárulásként
- a) az országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség az (1) bekezdés alapján megfizetett közvetítői jutaléknak,
- b) az országos sportági szakszövetség a (2) bekezdés alapján megfizetett költségtérítésnek
kormányrendeletben meghatározott részét köteles a hivatásos sportoló törvényes képviselőjének vagy, ha a hivatásos sportoló nagykorú, az általa megnevezett szülőnek, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülőnek megfizetni.
### VI. Fejezet — A SPORT CIVIL IGAZGATÁSI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI RENDSZERE
### A Magyar Olimpiai Bizottság
⋯ 1304 változatlan sor ⋯
- mb) egyesületi jellegű sportiskola: az a korcsoportos sportági képzést biztosító jogi személy nonprofit gazdasági társaság, sportegyesület, sportvállalkozás, vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány (utánpótlás akadémia), amely köznevelési intézménnyel, a sportköztestülettel, országos sportági szakszövetséggel, országos sportági szövetséggel, vagy fogyatékosok országos sportszövetségével kötött együttműködési megállapodás alapján vesz részt az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásban, sportolók magas szintű felkészítésében és versenyeztetésében, vagy közreműködik az utánpótlás-nevelési feladat-ellátás feltételeinek biztosításában.
- n) sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják és ahol néző tartózkodhat,
- o) sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül,
- p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménye szerinti sport-foglalkozást folytat, vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba hozható edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl. sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr). A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek további sportszakembernek.
- p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménye szerinti sport-foglalkozást folytat, vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba hozható edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl. sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr) és a játékosügynök. A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek további sportszakembernek,
- q) versenyrendszer: a sportág nemzetközi szövetsége és a hazai szakszövetség, illetve országos sportági szövetség – kivéve a szabadidősport szövetség – által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérő erőpróba. A bajnokság versenyrendszernek minősül. A versenyrendszer hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) rendszerű lehet,
- r) versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben részt vevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein túlmenően tartalmazza a versenyrendszert működtető sportszövetség eljárásának szabályait is;
- s) sportlétesítmény: sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület.
⋯ 88 változatlan sor ⋯
78/O. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell.
78/P. § A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 37/D. § (2) bekezdése és 37/D. § (4) bekezdés b) pontja a 2021. december 31-ét követő igazolások, átigazolások esetében alkalmazandó.
### Felhatalmazó rendelkezések
79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- bq) a 30/B. § (2) bekezdése szerinti miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait, a kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját,
- br) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események körét és részletes szabályait,
- bs) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezet kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatására szolgáló előirányzatából nyújtott támogatások felhasználásának, elosztásának és ellenőrzésének részletes szabályait.
- bt) a 37/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sportszakmai teljesítményt, a 37/D. § (2) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésével és mértékével kapcsolatos szabályokat, valamint a 37/D. § (4) bekezdése szerinti nevelési hozzájárulás mértékét,
- bu) a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a 37/C. § szerinti ellenőrzéssel és szankcionálással összefüggő szabályokat, a kiszabható bírság mértékét, a bírság megfizetése módjának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- b) a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók egységes követelményrendszerét,
- c)
(2a) Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 37/B. § szerinti bejelentés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatos részletes szabályokat.
(3)
(4) Felhatalmazást kap
⋯ 15 változatlan sor ⋯
82. § A 4. § (2) bekezdése, a 4/A. §, a 19/A. §, a 22. § (10) és (11) bekezdése, az 51. § (7) és (8) bekezdése, az 56. § (3)–(6) bekezdése, az 57/B. §, az 57/C. §, a 61. § (6) bekezdése, a 62. § (7) bekezdése, a 72/A. §, a 72/B. §, a 73. § (5) és (6) bekezdése, a 74. § (3)–(6) bekezdése, a 76/A. §, a 76/E. §, a 76/F. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
83. § A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 22. § (3b) bekezdése és V/A. Fejezet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
### 1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez
| | A | B |
⋯ 29 változatlan sor ⋯