2004. évi I. törvény a sportról

2004. évi I. törvény

a sportról

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit.

Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.

A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez.

A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.

A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi-főiskolai sportról, a fogyatékossággal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.

Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.

I. Fejezet — A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA¶

Általános szabályok¶

1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.

(2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

(3) Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolással a sportoló és a sportszervezet között igazolt sportolói jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll.

(4) Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt (a továbbiakban: versenyző). A versenyző vagy amatőr sportoló vagy hivatásos sportoló.

(5) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

1/A. § (1) Az igazolt sportolói jogviszony – az 1/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – határozatlan időre jön létre. A sportszervezet általi igazolással a sportoló a játékjogának használatát az őt igazoló sportszervezetre – a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – ingyenesen átruházza.

(2) A sportszervezet a sportszervezet általi igazolást a sportszövetség szabályzatában meghatározott összegű hozzájárulás egyszeri vagy rendszeres megfizetéséhez kötheti.

(3) A sportszervezet általi igazolás során a sportszervezet nyilvántartásába a 76/E. § (1) bekezdés szerinti adatokat rögzíti. A sportszervezet a sportolóra vonatkozó személyes adatokat az igazolt sportolói jogviszony igazolása, a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli.

(4) A sportszövetség a sportolóra vonatkozó (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a versenyengedély kiadása és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony fennállását a sportszervezet a sportszövetség szabályzatában meghatározott határidőig minden évben felülvizsgálja és a fennálló jogviszonyt a sportszövetség felé megerősíti.

(6) Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban.

1/B. § (1) Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető

• a) – az 1/A. § (2) bekezdése szerinti igazolási hozzájárulás előírása esetén –, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon, de legalább 3 hónapon keresztül felszólítás ellenére nem fizeti meg és késedelmét nem menti ki, vagy
• b) ha a sporttevékenységet önhibájából a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon keresztül nem gyakorolja és sportszervezet általi igazolását a sportszervezet nem erősíti meg, vagy
• c) bármely fél részéről a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozattal.

(2) Az igazolt sportolói jogviszony a szerződéssel rendelkező sportoló esetében – a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül – megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg. A szerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A szerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

(3) Átigazolás esetén az igazolt sportolói jogviszony megszűnik a sportoló sportszervezete (a továbbiakban: átadó sportszervezet) és a másik sportszervezet (a továbbiakban: átvevő sportszervezet) közötti megállapodással. A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazását a sportszövetség szabályzatában a versenyengedéllyel nem rendelkező igazolt sportoló átigazolása esetében is lehetővé teheti.

(4) A 18. életévét be nem töltött sportolóval fennálló igazolt sportolói jogviszony sportoló által történő megszüntetése csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog használatának joga ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(6) A sportoló versenyengedélyét az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésekor az új igazolt sportolói jogviszony létrejöttéig a sportszövetség felfüggeszti.

(7) A sportszövetség szabályzatában az igazolt sportolói jogviszony létesítésére és megszüntetésére – ideértve a nevelési költségtérítéssel kapcsolatos szabályokat is – vonatkozóan az e törvényben foglaltakon felüli, a sportág jellegéhez igazodó részletes szabályokat állapíthat meg.

2. § (1) Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

(2) A versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.

(3) A fogyatékos versenyző felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzők egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk.

(4) A versenyző köteles:

• a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében tartózkodni különösen:
• aa) a – 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel – doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer alkalmazásától vagy más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől,
• ab) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,
• ac) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől tartózkodni.
• b) a sportág jellegének megfelelő – külön jogszabályban meghatározott – sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés),
• c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani,
• d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta.

3. § (1) A versenyzőnek – a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként – a sportszövetség által a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói engedéllyel (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.

(2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetővé teheti, hogy az általa, illetve a közreműködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatőr- és a szabadidő-sportoló egy versenyre (mérkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen.

(3) A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:

• a) a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
• b) a versenyrendszer megnevezését,
• c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését,
• d) a versenyengedély érvényességi idejét,
• e) a versenyengedély nyilvántartási számát,
• f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint
• g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban előír.

(4) A sportszövetség – a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése kötelező. A versenyengedély – ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz – csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen).

(5)

(6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.

(7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti.

(8) A sportszövetség a versenyengedélyeket amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint – amennyiben az értelmezhető – szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – az azt igénylő harmadik személynek átadhatók. A sportszövetség jogosult történeti, tudományos célból a sportoló nevét, születési idejét, képmását, állampolgárságát, sportszervezeteit és sporttevékenységével összefüggő statisztikai adatait, valamint a sportág népszerűsítése céljából a sportoló nevét és képmását nyilvánosságra hozni.

(9) A sportszövetség és sportszervezet köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.

4. § (1) A versenyző tartózkodni köteles – a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett – tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől.

(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezéséről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvánosságra hozza.

(3) A nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó szervezet a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes tevékenysége során jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

4/A. § (1) Sporttevékenységgel összefüggésben személyes adatok – különös tekintettel az egészségügyi, genetikai és biometrikus adatokra – kezelésére a sportoló egészségének és a sport tisztaságának védelme, a tiltott teljesítményfokozás visszaszorítása, a sportrendezvények biztonsága, a látvány-csapatsport támogatása és az állami sportcélú támogatások nyújtása mint kiemelten fontos közérdekek alapján kerülhet sor. Genetikai adatként a sportolótól származó vizelet-, vér-, haj- vagy nyálminta, vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag, valamint azok analízisének eredményét vagy eredményeit magában foglaló adatok kezelése történik.

(2) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, doppingvizsgálat lefolytatása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet az adatok versenyző általi közlésétől számított 18 hónapig kezeli a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző

• a) családi és utónevét,
• b) születési helyét és idejét,
• c) lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
• d) kiskorúsága vagy cselekvőképességének korlátozott volta esetén a törvényes képviseletére jogosult személy a)–c) pont szerinti adatait,
• e) sportszervezetének, sportágának, illetve szakágának megjelölését,
• f) fogyatékosságának megjelölését, amennyiben az befolyásolja a mintavétel lefolytatását,
• g) képmását,
• h) doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésreállási helyére vonatkozóan, a nemzetközi követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatait, valamint
• i) nemzeti válogatott kerettagságára vonatkozó adatot.

(3) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait:

• 1. családi és utónév,
• 2. születési hely és idő,
• 3. nem,
• 4. lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, elektronikus levelezési cím,
• 5. állampolgárság,
• 6. képmás,
• 7. kiskorúság vagy cselekvőképesség korlátozott volta esetén a törvényes képviseletre jogosult személy 1., 2. és 4. pont szerinti adatai,
• 8. sportszervezet, sportág, illetve szakág megjelölése,
• 9. a sportoló által szedett olyan szerek – így különösen gyógyszerek, táplálékkiegészítők, alkohol – megjelölése és mennyisége, amely a doppingvizsgálat eredményét befolyásolhatja, továbbá a véradás és vértranszfúzió ténye,
• 10. versenyengedély, rajtengedély száma, a sportolói jogállás megjelölése,
• 11. fogyatékos sportoló esetén a fogyatékosság megjelölése,
• 12. a versenyző által, vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állási helyére vonatkozó, nemzetközi követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatai,
• 13. sportorvosi engedély érvényességi ideje,
• 14. sportolótól származó biológiai anyag (vizelet-, vér-, haj-, nyálminta vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag),
• 15. a minta analízisének eredménye, ideértve a sportoló biológiai útlevélparamétereit is,
• 16. a doppingvizsgálat eredményeként kimutatott, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer, módszer,
• 17. a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás leírása,
• 18. a doppingvétség megjelölése és a kiszabott doppingbüntetés.

(4) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli

• a) a doppingellenőrzéssel érintett sportoló edzőjének és sportorvosának, keretorvosának családi és utónevét,
• b) a sportoló mintavétel során eljáró hivatalos kísérőjének családi és utónevét, születési helyét és idejét,
• c) a vizsgálat során eljáró doppingellenőr családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, valamint
• d) a doppingeljárásban részt vevő személy családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét.

(5) A nemzeti doppingellenes szervezet a (3) bekezdés 1–17. pontja szerinti, továbbá a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől számított tíz évig kezeli, amennyiben doppingvétség elkövetése nem kerül megállapításra.

(6) Doppingvétség megállapítása esetén a nemzeti doppingellenes szervezet a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől kezeli, amelynek szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(7) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (2) bekezdés szerinti adatok mellett kezeli a versenyző azon egészségügyi adatait is, amelyek alapján dönt a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán szereplő tiltott szer vagy módszer versenyző által történő, gyógyászati célú alkalmazásának engedélyezéséről.

(8) A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély érvényességi idejének lejártától, elutasítás esetén az elutasító határozat hatálybalépésétől számított tíz évig kezeli.

(9) A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvényben és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt doppingellenes feladatai ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a (2) bekezdés szerinti adatokat, előzetes felülvizsgálati eljárásban, illetve doppingeljárásban való részvétele során a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat megismerheti. A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter doppingeljárásban való részvétele során megismerheti a versenyző számára kiadott, (7) bekezdés szerinti engedély tartalmát, ha az a doppingeljárás során értékelésre kerül.

(10) Doppingvétség megállapítása esetén a sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter állami sportcélú támogatás nyújtása és folyósítása, valamint a doppingvétség megállapításához fűződő egyéb jogkövetkezmények alkalmazása során kezeli a (3) bekezdés 1., 2., 4., 8. és 18. pontja, valamint a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a doppingbüntetés lejártáig vagy – ha az későbbi – az állami sportcélú támogatás folyósításának megszűnését követő tíz évig.

(11) A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (3), (4) és a (7) bekezdés szerinti adatokat harmadik országba továbbíthatja a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes szervezet részére, ha az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

4/B. § A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező

• a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos sportszövetségeire, a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ), a Sport Állandó Választottbíróságra, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre,
• b) a magyar állampolgár, valamint állampolgárságra tekintet nélkül a Magyarországon tartózkodó, sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóra, sportszakemberre és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egyéb közreműködőre, valamint
• c) a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre.

Az amatőr sportolókra vonatkozó rendelkezések¶

5. § (1) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – a vele igazolt sportolói jogviszonyban lévő sportszervezet – az (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – a jogviszony keretében igénybe vehető szolgáltatásokon felüli juttatásokat, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük egyéb feltételeit tartalmazó sportszerződést köthet. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) Köznevelési típusú sportiskola tanulója esetén a tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.

(2)

(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre köthető. A sportszerződés – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető.

(4) A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes irásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint más természetes vagy jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

• a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,
• b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés.

(6) A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben.

(7)

6. § (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportszervezeten keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.

7. § (1) Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – csak az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen az átvevő sportszervezethez. Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet – amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi – a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(2) A nevelési költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a nevelési költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.

(3)

(4) Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át –ideiglenesen vagy véglegesen – más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.

(5) 18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések¶

8. § (1) A hivatásos sportoló a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre.

(2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető,
• b) próbaidő nem köthető ki,
• c)
• d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. A munkaidő legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerződésben szereplő napi munkaidő alapulvételével,
• e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában – ide nem értve a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződéssel történő szereplést – további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges,
• f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére – ha az nem megbízási szerződés alapján történik – az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet,
• g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet.

(3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.

(4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.

(5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat – figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére – a sportszövetség határozza meg.

(6) Ha a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti.

9. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki.

(2) Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki.

(3) A munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését a sportszervezetnek a sportszövetség részére – a sportszövetség szabályzatában megállapított módon – be kell jelentenie. A sportszövetség a munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.

(4)

(5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányadó.

10. § (1) A játékjog használati jogát megszerző sportszervezet – a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni.

(3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.

(4) A 7. § (1) bekezdése szerinti nevelési költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket – igazolt sportolói jogviszonyára tekintettel – a hivatásos sportoló esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy annak részletes szabályait – ideértve a nevelési költségtérítéssel érintett sportolói életkor felső határát – a sportszövetség szabályzatban határozza meg.

11. § (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások, a 37/D. § (2) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a 37/D. § (4) bekezdés szerinti nevelési hozzájárulás kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.

(2)

(3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet – ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevő sportszervezet – az átigazolásért fizetett ellenérték:

• a) egy százalékának megfelelő összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint
• b) négy százaléknak megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni.

A sportszakember jogállása¶

11/A. § (1) A sportszakember – a 77. § p) pontjára figyelemmel – az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

(2) A sportszakember – a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével – a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy – amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja – a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által – a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint – szervezett kötelező továbbképzésben.

(3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:

• a) a – 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel – doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől,
• b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,
• c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől.

(4) A sportszakember munkavégzésére a 8. § (2) bekezdés d) pontját alkalmazni kell.

(5) Az Mt. 44/A. § (1) és (2) bekezdését a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló versenyre való felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember jogviszonyának létesítése és fenntartása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelést a sportszakember

• a) legkésőbb az erre vonatkozó jogviszony létrejötte előtt, vagy
• b) a jogviszony fennállása alatt, a foglalkoztató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a sportszakemberen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(7) A foglalkoztató az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a sportszakember azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(8) A (6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a foglalkoztató a jogviszony létesítéséről való döntés időpontjáig vagy − jogviszony fennállása esetén – a jogviszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

(9) Az (5)–(7) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

(10) Tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a foglalkoztatónak, ha az Mt. 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(11) A tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember legalább évente köteles részt venni a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzésen. A továbbképzésen való részvételt az edzői tevékenységet végző sportszakember foglalkoztatója biztosítja. A továbbképzési kötelezettség a sportszövetség által szervezett továbbképzésen is teljesíthető.

A hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyával összefüggő kötelezettségszegésre vonatkozó közös szabályok¶

11/B. § A munkaviszonyban álló hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján megállapított vagyoni hátrány iránti igény érvényesítése során az Mt. 161. és 285. §-ának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 56. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig kerülhet sor.

A sportfegyelmi felelősség¶

12. § (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit megszegi.

(2)

(3)

(4) A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként:

• a) szóbeli figyelmeztetés,
• b) írásbeli megrovás,
• c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése),
• d) pénzbüntetés

szabható ki.

(5) A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül:

• a) a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzésen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő – akár végleges időtartamú – eltiltás,
• b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható.

(6) A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől – akár végleges időtartamú – eltiltás büntetés is kiszabható.

(7) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)–(6) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.

(8) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek különösen súlyos megsértése esetében a versenyzőre a (6) bekezdés, a sportszakemberre az (5) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható.

13. § (1) Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.

(2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.

(3) Sportszervezetre – a sportág jellegére figyelemmel – sportfegyelmi büntetésként:

• a) írásbeli figyelmeztetés,
• b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása),
• c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés,
• d) sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
• e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb tizenkét havi időtartamra,
• f) a pályaválasztási jog legfeljebb tizenkét hónapra történő megvonása,
• g) a mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
• h) büntetőpontok megállapítása,
• i) nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől eltiltás, legfeljebb kétévi időtartamra,
• j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra,
• k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatőr) van alacsonyabb osztály,
• l) meghatározott számú versenyből vagy a – hivatásos, vegyes vagy amatőr – versenyrendszerből, bajnokság egészéből történő – akár végleges időtartamú – kizárás,
• m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
• n) a sportszövetségből kizárás legfeljebb egy évre,
• o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés,
• p) névre szóló jegyértékesítés alkalmazására kötelezés

szabható ki.

(4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)–m) és p) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d), m) és p) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.

14. § (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az elsőfokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (5) és (8) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (6) és (8) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)–l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat.

(2a)

(3) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek – e törvény és a külön jogszabály alapján – sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.

II. Fejezet — A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA¶

A sportszervezetek típusai¶

15. § (1) Sportszervezetek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, sportfióktelep, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok.

(2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:

• a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a nemzeti válogatottakat működtető sportszövetségekre,
• b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül – a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetőség alapján – sporttevékenységet fejtenek ki,
• c)

(3)

15/A. § (1) A sportakadémia olimpiai sportágban működő olyan sportszervezet, amely a sportakadémiai minősítés megszerzéséről és a sportakadémia működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel és az erre vonatkozó igazolással rendelkezik.

(2) A sportakadémia sportágspecifikus, kiemelkedően magas színvonalú utánpótlás-nevelési, képzési, sporttudományos, sportegészségügyi, infrastrukturális és sportmenedzsment feltételeket és szolgáltatásokat biztosít, gondoskodik a tehetségkiválasztásról, -gondozásról és -fejlesztésről. A sportakadémia megteremti a versenyzők magas szintű sportszakmai felkészítésének, versenyeztetésének feltételeit, továbbá szervezi a sportolók sporttevékenységgel összefüggő és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését segítő körülmények rendelkezésre állását.

(3) A sportakadémia állami sportcélú támogatásban részesíthető.

A sportegyesület¶

16. § (1) Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő – sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a sportpolitikáért felelős miniszter olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodást köthet.

(3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

17. § (1) Sportegyesület:

• a) közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót,
• b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet – ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is – csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése, valamint a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportoló részére a sporttevékenység szervezése és a sporttevékenység feltételeinek megteremtése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

(2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.

(3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

• a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,
• b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.

(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

(5) A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a választottbíróság eljárását kötheti ki.

(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

(7) A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

A sportvállalkozás¶

18. § (1) Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.

(2) Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint.

(3)

A sportfióktelep¶

18/A. § (1) A sportfióktelep a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet (a továbbiakban: sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet) jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége.

(2) A sportfióktelep elsődleges tevékenységként a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységet, illetve az alapítói tevékenységet támogató háttértevékenységet végez.

(3) A sportfióktelep az elsődleges tevékenységével közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is végezhet.

(4) A sportfióktelep közvetlenül részesíthető állami támogatásban.

(5) A sportfióktelepre a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. §-ában, 4. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 9. §-ában, 10. §-ában, 11. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 12–15. §-ában, valamint 17–23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Ftv. külföldi vállalkozást említ, azon a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezetet, és ahol fióktelepet említ, azon a sportfióktelepet kell érteni.

(6) Ha jogszabály a sportfióktelepre rendelkezést nem tartalmaz, akkor a sportfióktelepre – e törvényben foglalt eltérésekkel – a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.

18/B. § (1) A sportfióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

(2) A sportfióktelep alapítására a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat) alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a sportfióktelep cégbejegyzési kérelméhez.

(3) A miniszteri támogató nyilatkozatot a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy ebben a határidőben nyilatkozni kell a kérelem elutasításáról.

(4) A sportfióktelep létesítő okiratában a sportfióktelep tevékenységeit a 18/A. § (2)–(3) bekezdésére figyelemmel kell megállapítani. A 18/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységek a sportfióktelep gazdálkodására vonatkozó szabályok alkalmazásakor az alapcél szerinti tevékenységnek minősülnek.

(5) A cégbíróság a sportfióktelep létesítő okiratának törvényességi szempontú vizsgálata során a 18/A. §-nak és a 18/C. §-nak való megfelelést, valamint azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

18/C. § A sportfióktelep gazdálkodására és könyvvezetésére a Civil tv. V. és VI. Fejezetét kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni azzal, hogy a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolót a Ctv. 18. és 19. §-a szerint kell letétbe helyezni és közzétenni.

III. Fejezet — AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK¶

ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK

A sportszövetségek típusai¶

19. § (1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – különös formában működő egyesületek.

(2) Az országos sportági szakszövetségekre és a nemzetközi sportszövetségekre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel:

• a) országos sportági szakszövetségek,
• b) sportági szövetségek,
• c) szabadidősport szövetségek,
• d) fogyatékosok sportszövetségei,
• e) diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei,
• f) nemzetközi sportszövetségek.

(4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(5) A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv. szabályait. Csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló, felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét.

(6) A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.

(7)

(7a) A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek.

(8) Az országos sportági szakszövetségeket megillető, valamint terhelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az olimpiai események vonatkozásában az olimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: olimpiai csapat) működése kapcsán a MOB-ra, a paralimpiai játékok vonatkozásában a paralimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: paralimpiai csapat) működése kapcsán az MPB-re, valamint a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége Világjátékai és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének Világjátékai vonatkozásában a nemzeti válogatott keretek működése kapcsán az NVESZ-re.

19/A. § (1) A sportszövetség a sportoló sporttevékenysége feltételeinek és a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása, a sportág versenyrendszerének és versenyeinek szervezése, a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében, valamint a 19. § (8) bekezdés szerinti esetben a MOB, az MPB, valamint az NVESZ a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében az e törvényben és a végrehajtására kiadott, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásához kezeli a sportoló 3. § (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatait.

(2) A sportszövetség és az (1) bekezdés szerinti sportköztestület a sportoló egészségének védelme érdekében, a 3. § (4) bekezdése végrehajtásához kezeli a sportoló sportegészségügyi ellenőrzésének adatait tartalmazó sportorvosi engedély vagy a 3. § (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmát.

(3) A sportszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés szerinti sportköztestület az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat azok megismerésétől számított 5 évig kezeli.

Az országos sportági szakszövetség¶

20. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.

(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportszervezet tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha az a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el, és vállalja, hogy a sportág versenyrendszerében – legalább egy versenyző vagy csapat indításával – részt vesz. A versenyrendszerben való részvétel igazolásának határidejére, módjára és a tagsági jogok gyakorolhatósága tekintetében a versenyrendszerben való részvételhez vagy annak hiányához kapcsolódó következményekre vonatkozó részletes szabályokról a szakszövetség szabályzatában rendelkezik.

(3) A szakszövetségre – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:

• a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportág, vagy
• b) amely sportágban legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, és
• c) amelynek sportszövetsége – ha nem a NOB által elismert sportágban működik – a b) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetség tagja.

(5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet,

• a) amelynek legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja,
• b) amely legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet,
• c) amelynek versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt, és
• d)

21. § (1) A szakszövetséget a Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.

(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.

22. § (1) A szakszövetség alapvető feladata:

• a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű és a nemzetközi sportszövetsége szabályzatainak megfelelő működését,
• b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét,
• c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban,
• d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,
• e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról,
• f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a sportköztestületek, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
• g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését − ideértve a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzést is −,
• h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról,
• i) a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását,
• j) nyertes pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés.

(2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:

• a) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról,
• b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez,
• c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol,
• d) érvényesíti a doppingtilalmat,
• e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket,
• f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)–e) pontban meghatározott feladatok mellett – a Tao. 4. § 47a. pontja szerinti sportakadémia kivételével –
• fa) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában, 22/C. §-ában és 24/A. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
• fb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
• fc) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. (9a) bekezdés szerinti esetet – kezdeményezi a sportpolitikáért felelős miniszternél a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,
• fd) az fa) és fb) alpontban meghatározott feladatai ellátása során kapcsolatot tart a sportpolitikáért felelős miniszterrel, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa kiadott támogatási igazolásokról,
• fe) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet – ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában, 22/C. §-ában és 24/A. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
• ff) az fe) alpontban meghatározott feladata ellátása során a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet – dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról, a Tao. 22/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet – összesítő elszámolást készít az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére,
• fg) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
• fh) ellátja a Tao. 24/A. § (20) bekezdésében meghatározott igazolás kiállításával összefüggő feladatokat,
• fi) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet – kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja, a 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során ennek szükségességét megállapítja,
• fj) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását – ideértve különösen a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását –, ha az fi) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
• fk) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet – intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról,
• fl) 8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa lezárt elszámolásokról,
• fm) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint az 51. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott jogkörében eljáró sportpolitikáért felelős miniszterrel,
• g) sportágában elláthatja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,
• h) sportágában elláthat szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,
• i) stratégiai jellegű feladatai körében meghatározza a versenyzők minősítési szintjeit.

(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági hatáskört gyakorol.

(3a) A szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.

(3b) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség gondoskodik a sportágában a játékosügynökök és játékosügynökségek tekintetében az V/A. Fejezet szerinti feladatok ellátásáról.

(4) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség által a (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5) A (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontja alapján végzett közigazgatási hatósági eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(6) A sportág céljainak elérése érdekében – összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal – a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve – e törvény 36–37. §-ában meghatározott módon – a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

(7) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott feladat ellátása során a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet) meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 60 nap.

(7a) Amennyiben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjának módosítására irányuló kérelem eredményeként a sportfejlesztési program a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés hatálya alá esik, a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem elbírálása során a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (7) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti.

(9) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljárva javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a látvány-csapatsport támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerének (benchmark-rendszer) követelményeire.

(10) A látvány-csapatsport támogatásának felhasználása, valamint a felhasználás ellenőrzése érdekében a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatai ellátása során kezeli a látvány-csapatsport támogatási rendszerben résztvevő vagy a látvány-csapatsport támogatással érintett természetes személy következő adatait:

• 1. családi és utónév,
• 2. születési hely és idő,
• 3. nem,
• 4. állampolgárság,
• 5. lakóhely, tartózkodási hely, elektronikus levelezési cím, telefonszám,
• 6. sportszervezet, sportág, illetve szakág megjelölése,
• 7. versenyengedély száma,
• 8. a sportszakember munkaviszonyára vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyára vonatkozó adatok,
• 9. a sportszakember végzettségével, képesítésével kapcsolatos adatok,
• 10. a támogatás szabályszerű felhasználásának alátámasztása érdekében szükséges egyéb adatok.

(11) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (10) bekezdés szerinti adatokat a Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli.

23. § (1) A sportág rendeltetésszerű működése érdekében – a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett – a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:

• a) versenyszabályzat,
• b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is,
• c) sportfegyelmi szabályzat,
• d) a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat,
• e) doppingszabályzat, amelyben elfogadja a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatát,
• f) gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások e törvénynek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásokat is,
• g) a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat,
• h) etikai és gyermekvédelmi szabályzat, amelyben meghatározhat olyan sportszakmai tevékenységi köröket, amelyeknek tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolóval összefüggő végzése során a 11/A. § (5)–(11) bekezdése alkalmazandó,
• i) sportegészségügyi szabályzat, amely tartalmazza különösen a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó sportági előírásokat is.

(2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevő sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről.

(3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről.

(4) A szakszövetség – a 36–37. §-ban foglaltakra figyelemmel – szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításáról.

(5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelméről és kiméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt előírásokat is érvényesíteni.

(6) A küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak szakszövetségei kötelesek a 18 év alatti sportolók egészségének és testi épségének védelme érdekében a sportrendezvény-szervezés feltételeit és a versenyrendszerben vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen vagy szervezett edzésen alkalmazandó sport-, illetve védőfelszerelések, továbbá a 18 éven aluliak versenyein kötelező orvosi jelenlét követelményét és annak részletes szabályait versenyszabályzatban rögzíteni.

(7) A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében – a versenyszabályzatban foglaltak alapján – eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.

(8) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség a játékosügynöki tevékenységre szabályzatot alkot.

24. § (1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani;
• b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre;
• c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is;
• d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére, ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.

(2) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása,
• b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,
• d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása,
• e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása,
• f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,
• g)
• h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról,
• i) a szakszövetség 28. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása,
• j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlés (küldöttgyűlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselőinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyűlés (küldöttgyűlés) – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelenlévő képviselők (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat.

(4) A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki az alapszabály felhatalmazása, a szakszövetség közgyűlésének határozata vagy szerződés alapján a szakszövetség képviseletére jogosult személy. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.

(5) Az elnökség és az ellenőrző testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának időtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók, de a közgyűlés (küldöttgyűlés) által megbízatásuk lejárta előtt is visszahívhatók.

25. § (1) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit – például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait – jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és működésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik.

(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, hivatásos tagozatot hozhat létre, és azt jogi személlyé nyilváníthatja. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.

(3) Amennyiben a szakszövetség területi szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:

• a) engedélyezheti a területre utaló (pl. ,,vármegyei szövetség'') elnevezés használatát a szervezeti egység részére,
• b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkező tagjai gyűlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetőit,
• c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkező tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetőségét,
• d) lehetővé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kössenek, és az ebből származó bevételekkel maguk rendelkezzenek,
• e) lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű egyesületeket hozzanak létre.

(4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is.

(5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége:

• a) a jogi személyiségét a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába történő bejegyzéssel szerzi meg,
• b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a Fővárosi Törvényszék külön alszámon tartja nyilván.

(6) A szakszövetség alapszabályának felhatalmazása alapján a tagsági jogviszonyból, továbbá a szakszövetség vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a választottbíróság eljárása az alapszabályban – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül – is kiköthető.

26. § (1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.

(2) A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.

(3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve – a 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel – a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.

27. § (1) A szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.

(2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.

(3) A szakszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára kell befizetni, és azt az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani.

A sportági szövetségek¶

28. § (1) A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet.

(2)

(3)

(4)

(5) Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(6)

(7) Az országos sportági szövetség megszűnése esetén a 27. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

A szabadidősport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei¶

29. § (1) A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. Szabadidős sporttevékenységnek minősül a hagyományos magyar sportok ápolását célzó sporttevékenység is.

(2) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.

(3) A fogyatékosok országos sportszövetségeit megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.

A diák- és az egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei¶

30. § (1) A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei a diák- és egyetemi-főiskolai sport versenyeinek és sporteseményeinek szervezésére, valamint az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére (a továbbiakban együtt: diáksportesemény) és az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet.

(2) Az országos diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei által, illetve közreműködésükkel szervezett diáksporteseményeken résztvevő sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minősül függetlenül attól, hogy versenyző vagy szabadidős sportoló.

(3) A diáksportesemények elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektől.

(4) A diáksporteseményeket a diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei önállóan – az adott sportág szövetségével egyeztetve – írják ki.

A nemzetközi sportszövetség¶

30/A. § (1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

• a) a NOB által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,
• b) a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (SportAccord) valamely ernyőszervezetében tagsággal rendelkezik,
• c) az a) és b) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,
• d) a NOB szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,
• e) a b) pont szerinti ernyőszervezet szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt, vagy
• f) a d) és e) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége.

(1a) A nemzetközi sportszövetség jogi személy. A nemzetközi sportszövetség a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.

(2) A nemzetközi sportszövetség feladat- és hatáskörében különösen:

• a) biztosítja szabályzatok kiadásával a sportág nemzetközi szintű megfelelő működését,
• b) kialakítja és szervezi a sportág szabályaival összhangban a sportág nemzetközi versenyeit, meghatározza a sportág nemzetközi versenynaptárát,
• c) szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, ideértve a megfelelő kapcsolat kialakítását és fenntartását a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezettel, más nemzetközi sportszövetségekkel, egyéb nemzetközi szervezetekkel,
• d) elősegíti a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,
• e) szolgáltatásokat nyújt tagjainak a létesítő okiratában és szabályzataiban meghatározott módon, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
• f) elősegíti a sportág színvonalának fejlesztését és előmozdítja nemzetközi elismertségét,
• g) gondoskodik a sportág edzésmódszereinek, a sportággal kapcsolatban folytatott szakmai tevékenységek folyamatos fejlesztéséről és színvonalának javításáról.

(3) A nemzetközi sportszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet az egyes államoknak és nemzeteknek az adott sportágban működő szövetségei hoznak létre. Az egyes államok és nemzetek adott sportágban működő szövetségei mellett a nemzetközi sportszövetség tagjai lehetnek az adott sportágban tevékenykedő kontinentális sportági szövetségek is.

(4) A nemzetközi sportszövetségre – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A nemzetközi sportszövetségre e törvény rendelkezései közül a 19. § (1)–(7a) bekezdésének, 35. §-ának, valamint a jelen alcímének rendelkezései alkalmazandók. A nemzetközi sportszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(5) A nemzetközi sportszövetség működésének e törvényben meghatározottakon túli szabályait a nemzetközi sportszövetség létesítő okirata tartalmazza.

(6) Nemzetközi sportszövetségként csak az (1) bekezdés szerinti szervezet vehető nyilvántartásba.

(7) A nemzetközi sportversenyek és sportrendezvények szervezése, kiírása és lebonyolítása, továbbá azok televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal történő közvetítése, rögzítése és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám- és marketingjogokat is – engedélyezése a nemzetközi sportszövetséget megillető vagyoni értékű jogot képez, amelynek hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetséget illeti meg. E vagyoni értékű jogok hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában meghatározott cél szerint tevékenységnek minősülnek.

(8) Nemzetközi sportszövetségként nyilvántartásba nem vett, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet elnevezésében, megjelenésében, létesítő okiratában nem keltheti azt a látszatot, hogy nemzetközi sportszövetségként működik.

30/B. § (1) A nemzetközi sportszövetség kérelmeit az erre a célra rendszeresített űrlapon terjeszti elő. A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárásra a civil szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 63. §-a szerinti adatokat és okiratokat nem kell bejelenteni, illetve csatolni, és a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratát kizárólag a képviselőknek kell aláírnia, a tagok aláírása nem szükséges.

(2) A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére miniszteri támogató nyilatkozat alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez. A bíróság a nyilvántartásba vételi eljárásban a miniszteri támogató nyilatkozat meglétét vizsgálja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(3) A miniszteri támogató nyilatkozatot a nemzetközi sportszövetség kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy nyilatkozni a kérelem elutasításáról. A 30 nap eredménytelen eltelte esetén a miniszteri támogató nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni. A kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját, valamint a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

30/C. § (1) A nemzetközi sportszövetség alapítása történhet

• a) nemzetközi sportszövetség alapításával az egyesület alapítására vonatkozó szabályok szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel (a továbbiakban: eredeti alapítás), vagy
• b) más állam joga alapján nyilvántartásba vett és jogszerűen működő nemzetközi sportszövetség (a továbbiakban: külföldi szövetség) székhelyének Magyarországra történő áthelyezésével (a továbbiakban: jogutódlásos alapítás).

(2) Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell

• a) a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot, vagy
• b) a 30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozatot.

(3) Amennyiben a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására a 30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat alapján került sor, a nemzetközi sportszövetség köteles a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére megküldeni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a sportpolitikáért felelős miniszter köteles erről a körülményről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni. A bíróság a tájékoztatás átvételét követően elrendeli a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásból való törlését.

(4) Eredeti alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

• a) a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, valamint
• b) a 30/A. § (1) bekezdés
• ba) a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat meglétét, vagy
• bb) e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét

vizsgálja.

(5) Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség a külföldi szövetség általános jogutódja.

(6) Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételének időpontjában a jogelőd külföldi szövetség tagsági jogviszonnyal rendelkező tagjait kell nyilvántartott tagnak tekinteni.

(7) Jogutódlásos alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

• a) külföldi szövetséget nyilvántartásba vevő állam illetékes bírósága vagy hatósága által kiállított igazolás a külföldi szövetség jogerős nyilvántartásba vételéről, valamint a külföldi szövetség nyilvántartásba vett törvényes képviselőinek és vezető tisztségviselőinek személyéről és képviseleti jogosultságuk terjedelméről, továbbá – amennyiben rendelkezik felügyeleti szervvel – a felügyeleti szerv nyilvántartásba vett tagjairól,
• b) a külföldi szövetség képviselőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a külföldi szövetséget nyilvántartásba vevő államban a külföldi szövetség a székhelyének Magyarországra való áthelyezéséhez és a külföldi szövetség nyilvántartásból való törléséhez a nyilvántartásba vevő állam joga szerinti, továbbá a létesítő okiratában vagy egyéb szabályzatában foglalt valamennyi szükséges intézkedést megtette,
• c) a külföldi szövetség képviselőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a b) pontban foglaltak teljesítése a külföldi szövetség saját nemzeti joga alapján nem eredményezte a külföldi szövetség jogutód nélküli megszűnését.

(8) Jogutódlásos alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

• a) a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat, vagy a 30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét, valamint
• b) a 30/A. § (2), (3) és (7) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést

vizsgálja.

30/D. § (1) A nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül is – kiköthető választottbírósági eljárás az alábbi ügyekben:

• a) a nemzetközi sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti – a nemzetközi sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett – sporttal kapcsolatos jogvitákban,
• b) a nemzetközi sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban.

(2) A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata az (1) bekezdésben meghatározott jogvitákra magyar vagy nemzetközi választottbíróságot – különösen ideértve a CAS eljárását – egyaránt kiköthet, valamint meghatározhatja a jogviták elbírálása során alkalmazandó anyagi és eljárási jogot.

30/E. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálása során a bíróság a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratával összefüggésben azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

(2) A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata eltérhet a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásaitól különösen az alábbiak szerint:

• a) a nemzetközi sportszövetség legfőbb szervének elnevezését és összetételét, a legfőbb szerv működésének módját, valamint a döntéshozatal rendjét a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában szabadon meghatározhatja;
• b) a nemzetközi sportszövetség nem köteles felügyeleti szervet vagy felügyelőbizottságot létrehozni;
• c) a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben foglalt határozatképességgel kapcsolatos követelményektől;
• d) a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, határozathozatalhoz szükséges részvételi arányra vonatkozó követelményektől;
• e) a nemzetközi sportszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben, valamint a Civil tv.-ben meghatározott, a vagyon felosztására vonatkozó előírásoktól.

(3) Jogutódlásos alapítás esetén, amennyiben a létesítő okirat hivatalos nyelve nem magyar, nem szükséges magyar nyelvű létesítő okiratot készíteni, azonban a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a létesítő okirat hiteles magyar nyelvű fordítását. A létesítő okiratnak legkésőbb a bíróság általi nyilvántartásba vétel időpontjában – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – jogutódlásos alapítás esetén is meg kell felelnie legalább az alábbi feltételeknek:

• a) a létesítő okiratban a nemzetközi sportszövetség székhelyeként magyarországi székhelyet kell feltüntetni,
• b) a nemzetközi sportszövetség működésére a magyar jog irányadó.

(4) A létesítő okirat megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, ha a nemzetközi sportszövetség igazolja, hogy a létesítő okiratát a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bírósági nyilvántartásba vételtől függő hatállyal módosította.

IV. Fejezet — A SPORT VERSENYRENDSZERE¶

31. § (1) A sportszövetség:

• a) amatőr,
• b) hivatásos,
• c) vegyes (nyílt)

versenyrendszert működtethet (bajnokságot írhat ki).

(2) Amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportszervezet által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.

(3)–(6)

32. § (1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása.

(2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti első nevezésekor kell igazolnia.

(3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történő működésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész időtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerből (bajnokságból) – fegyelmi eljáráson kívül – ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás előtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti.

(4) Az állami adóhatóság a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekű adatnak minősül.

33. § (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően:

• a) az a sportvállalkozás, sportegyesület, sportszövetség, amellyel szemben a bíróság elrendelte a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll,
• b) az a sportegyesület, sportszövetség, amely elhatározta feloszlását.
• c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult.

(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:

• a) a sportegyesület vagy az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot erre a társaságra ruházza át,
• b) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási (nevezési) jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át,
• c) a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átruházza a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak,
• d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány is tagja, amely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer (bajnokság) azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány tagra a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza,
• e) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (vagy abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával erre a társaságra ruházza át és az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportvállalkozásoknak lejárt köztartozása nincs.

(2a) Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(2b) A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.

(3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik.

(4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.

34. § (1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania.

(2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában:

• a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék és a kamat arányos része a sportszövetséget illeti,
• b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatőr bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg,
• c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzők számát,
• d) előírhatja a sportszervezet előző évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történő benyújtását,
• e) előírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, és pénzügyi forgalmáról – annak kérelmére – a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa.

(3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér vagy megbízási díj és egyéb juttatások együttes alsó és felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás alsó és felső határát.

(4) A sportszövetség a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet.

V. Fejezet — KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK¶

35. § (1) Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.

(2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.

(3) Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.

(4) Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet.

(5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében – amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval – csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.

(6)

36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának – beleértve a reklám és marketingjogokat is – engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.

(2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is.

(3) A vagyoni értékű jogok gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihetők be, és mellékszolgáltatásnak sem minősülhetnek. E vagyoni értékű jogok ügynöki vagy bizományosi szerződésen keresztül is hasznosíthatók.

(4) A sporttevékenységével összefüggő vagyoni értékű jogok a sportolót vagy a versenyzővel fennálló tagsági, illetve szerződéses viszony alapján a sportszervezetet illetik meg.

(5) A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával – ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével – kapcsolatos vagyoni értékű jogok – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a sportszövetséget illetik meg.

(6) Az olimpiai csapattal és az olimpiai eseményekkel összefüggő, a 38. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott vagyoni értékű jogok Magyarország területén történő hasznosítása a MOB-ot illeti meg.

(7) A paralimpiai csapattal összefüggő, a 46/A. § (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott vagyoni értékű jogok Magyarország területén történő hasznosítása az MPB-t illeti meg.

37. § (1) A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai 36. § szerinti egyes vagyoni értékű jogait hasznosításra meghatározott időre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerződést a sportszövetség köti meg.

(2) A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása és az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szövetségi szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:

• a) a közvetítések számát, továbbá nézettségét,
• b) a sportszervezet által elért versenyeredményt,
• c) a sportszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatőrök és az utánpótlás-nevelés támogatását is,
• d) a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakat.

(3) A sportszövetség a sportszövetség elnökségének választása szerint a sportszervezeteket illető vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenértékből csak az alábbiak szerinti egyik módszer alapján megállapított összeget vonhatja el maga számára:

• a) azt az összeget, amely a sportszövetségnek a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi vagy
• b) a vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenérték legfeljebb öt százalékáig terjedő költségátalányt.

(4) Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetség versenyrendszerének részét, a szervező a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását magának tartja fenn.

V/A. Fejezet — A JÁTÉKOSÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG¶

37/A. § E törvény alkalmazásában

• a) játékosügynöki tevékenység: a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett közreműködői tevékenység a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzése, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötése érdekében, vagy – a b) pont szerinti sportszakember kivételével – a sportszakember megbízása alapján és képviseletében végzett közreműködői tevékenység a sportszakember és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötése érdekében,
• b) játékosügynök: olyan sportszakember, aki játékosügynöki tevékenységet folytat, és a játékosügynökséggel munkaviszonyban, tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll,
• c) játékosügynökség: olyan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 2. § m) pontja szerinti szolgáltató, amely játékosügynöki tevékenységet folytat, ideértve a Szolgtv. 2. § e) pontja szerint játékosügynöki tevékenységet folytató szolgáltatót is.

37/B. § (1) A látvány-csapatsport sportágban kizárólag olyan játékosügynök, illetve játékosügynökség folytathat játékosügynöki tevékenységet, aki vagy amely

• a) a játékosügynöki tevékenység folytatását a Szolgtv. rendelkezéseinek megfelelően bejelentette,
• b) a miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, és
• c) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.

(2) A játékosügynöki tevékenység folytatása tekintetében a Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott sportágban működő országos sportági szakszövetség. Ha a játékosügynöki tevékenységet a játékosügynök, illetve a játékosügynökség több, (1) bekezdés szerinti sportágban kívánja folytatni, a játékosügynöki tevékenységet minden érintett országos sportági szakszövetség részére be kell jelenteni.

(2a) Az országos sportági szakszövetség által a Szolgtv. által vezetett nyilvántartás a Szolgtv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a játékosügynöki tevékenység folytatására való jogosultság kezdő időpontja tekintetében közhiteles nyilvántartás.

(3) Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökként az folytathat, aki

• a) büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
• b) nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(4) Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökségként az a vállalkozás folytathat, amely

• a) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy megszüntetési eljárás alatt, adószáma felfüggesztésre nem került és köztartozása nincsen, és
• b) nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynök esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynökség esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza

• a) – egyéni vállalkozó esetében – az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,
• b) – egyéni vállalkozó esetében – az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,
• c) az adószámát, a cégjegyzékszámát, és
• d) a képviseleti jog gyakorlására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(7) Az a játékosügynök, aki egyéni cégként vagy egyéni vállalkozóként folytat játékosügynöki tevékenységet, és játékosügynökségként a nyilvántartásba vételért az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a játékosügynökként történő bejelentés esetén igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem köteles.

37/C. § (1) A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség sportágában ellenőrzi a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályok betartását, és eljár e szabályok megsértése esetén.

(2) A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség a Szolgtv.-ben meghatározott esetkörökön túl a játékosügynökkel és a játékosügynökséggel szemben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint –

• a) közigazgatási bírság,
• b) tevékenység végzésétől történő eltiltás

szankciót alkalmazhat, ha a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályokat megsérti.

(3) A közigazgatási bírság az országos sportági szakszövetség bevételét képezi.

37/D. § (1) A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség – ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja – egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság formájában játékosügynökséget alapíthat. A játékosügynökség e tevékenységéért közvetítői jutalékra jogosult, amelyet köteles az alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátására, az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra fordítani.

(2) Ha

• a) a látvány-csapatsport sportágban működik országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség,
• b) az országos sportági szakszövetség sportágába tartozó, a 28. életévét be nem töltött, kormányrendeletben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért hivatásos sportoló igazolására, átigazolására kerül sor, és
• c) a b) pont szerinti igazolásra, átigazolásra nem az a) pont szerinti játékosügynökség közreműködésével kerül sor,

az országos sportági szakszövetség – kormányrendeletben meghatározott eljárásrend és mérték szerint – költségtérítésre tarthat igényt a b) pont szerinti igazolásban, átigazolásban közreműködő játékosügynökségtől. Az országos sportági szakszövetség a költségtérítés összegét az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra köteles fordítani.

(3) Semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportoló igazolásáért, valamint átigazolásáért fizetett ellenérték meghatározott részét az országos sportági szakszövetség által a (2) bekezdés alapján megállapított költségtérítésre figyelemmel állapítja meg.

(4) A hivatásos sportoló neveléséhez való hozzájárulásként

• a) az országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség az (1) bekezdés alapján megfizetett közvetítői jutaléknak,
• b) az országos sportági szakszövetség a (2) bekezdés alapján megfizetett költségtérítésnek

kormányrendeletben meghatározott részét köteles a hivatásos sportoló törvényes képviselőjének vagy, ha a hivatásos sportoló nagykorú, az általa megnevezett szülőnek, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülőnek megfizetni.

VI. Fejezet — A SPORT CIVIL IGAZGATÁSI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI RENDSZERE¶

A Magyar Olimpiai Bizottság¶

38. § (1) A MOB a NOB által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő – e törvényben meghatározott –, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(1a) A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) A MOB működésének részletes szabályait az Olimpiai Chartának és egyéb szabályzatainak, valamint e törvény és a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:

• a) végrehajtja a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
• b) a szakszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők olimpiai eseményekre való felkészülését, részvételét,
• c) fejleszti az olimpiai mozgalmat,
• d) ápolja az olimpiai eszmét,
• e) az olimpiai mozgalom érdekében védi az olimpiai jelképeket, szimbólumokat,
• f) kizárólagos jogokat gyakorol – a NOB előírásaival összhangban – az alábbi területeken:
• fa) a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása az olimpiai eseményekre,
• fb) a NOB szabályzataiban meghatározott olimpiai tulajdonelemeknek – különösen az olimpiai szimbólumnak, zászlónak, jelmondatnak, lángnak, fáklyának az „olimpia”, „olimpikon” és „olimpiai” elnevezésnek –, valamint azok bármely nyelvű fordításának bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés. Az olimpiai tulajdonelemek megjelenítésének tekintendők az olimpiai tulajdonelemekhez hasonló, azokkal összevethető, azokra közvetett, de egyértelműen azonosítható formában utaló megjelenítések,
• fc) az olimpiai csapattagság feltételeinek, a csapattagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az olimpiai csapattal összefüggő vagyoni értékű jogok hasznosítása,
• fd) az olimpiai csapat olimpiai eseményeken való részvételének előkészítésével, szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítása,
• fe) a NOB által meghirdetett szakmai programok magyarországi megvalósítása terén,
• g) jóváhagyja a sportszövetségek olimpiai ciklusra vonatkozó, valamint éves olimpiai felkészülési programját és nyomon követi, értékeli annak megvalósítását,
• h) elfogadja a sportszövetségek olimpiai felkészülési programjáról készített szakmai beszámolót,
• i) ellátja az olimpiai pályázattal összefüggésben, a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított feladatokat.

(4) A MOB az utánpótlás-nevelés területén szakmai javaslatot tesz az olimpiai sportágak átfogó utánpótlás-nevelési és tehetséggondozási koncepciójára, valamint az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira.

39. § A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

• a) javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysport stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
• b) figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciók megvalósítását,
• c) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,
• d) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, felvilágosító kampánnyal és más eszközökkel támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,
• e) javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sportolóvá válás gondozásának módszertanára a kiválasztástól a nemzetközi szintű teljesítményig,
• f) véleményezi az olimpiai sportágak támogatására vonatkozó minőségbiztosítási rendszert,
• g) négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai felkészülés rendszerét és szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére a sportvilágesemények támogatására,
• h) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
• i) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
• j) közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
• k) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

40. § A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:

• a) javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő jogszabálytervezeteket,
• b) biztosítja a Sport Állandó Választottbíróság működési feltételeit.

41. § A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

• a) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által a MOB részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 39. § b) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,
• b) a 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján jóváhagyott felkészülési program, valamint annak megvalósítása figyelembevételével javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire és a támogatások mértékére,
• c) dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
• d) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,
• e) szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,
• f) véleményezi az egységes edzői program szakmai szempontrendszerét, a programba kerülő edzők személyi körét és juttatásuk mértékét,
• g) az 58. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint részt vesz a Gerevich Aladár-sportösztöndíj működtetésében,
• h) ellátja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, gondozza a sporttémájú művészeti pályázati programokat.

42. § (1) A MOB tagjai azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését és

• a) akiket az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei taggá delegálnak,
• b) akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek taggá delegálnak, vagy
• c) akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká.

(2) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB-főtitkár) tartja nyilván.

(3) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) A

• a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
• b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) A MOB-főtitkár

• a) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• c) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.

43. § (1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben a MOB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által delegált személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy delegáló szervezet több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
• b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
• d) az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
• e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) A MOB-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). A MOB elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MOB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

44. § (1) A MOB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – a MOB közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A MOB alapszabálya határozza meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MOB irataiba betekinthet, a MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MOB valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett a közgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

45. § A MOB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja a MOB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

A Magyar Paralimpiai Bizottság¶

46/A. § (1) Az MPB a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti paralimpiai bizottságként elismert, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő – e törvényben meghatározott –, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az MPB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) Az MPB működésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) Az MPB feladatai a paralimpiai mozgalom területén elsősorban:

• a) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
• b) a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,
• c) fejleszti a paralimpiai mozgalmat,
• d) a paralimpiai mozgalom érdekében védi a paralimpiai játékok jelképeit,
• e) a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,
• f) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként – a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban –:
• fa) nevezi a sportágakat és a sportolókat a paralimpiai játékokra,
• fb) engedélyezi a paralimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz kereskedelmi vagy egyéb célú használatát, hasznosítását, valamint gyakorolja az ezzel kapcsolatos vagyoni jogokat, és rendelkezik ezekkel.

(3a) A paralimpiai csapattal összefüggő, a (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott vagyoni értékű jogok az MPB-t illetik meg.

(4) Az MPB feladatai a fogyatékosok sportja területén elsősorban:

• a) a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,
• b) felügyeli a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtását,
• c) az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók speciális világjátékokon való részvételét,
• d) elősegíti a nem paralimpiai versenyekhez illeszkedő, nemzetközi versenyrendszerrel rendelkező, fogyatékos sportszövetségek hazai sportrendezvényeinek megrendezését,
• e) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,
• f) közreműködik az olimpiai központok, és más sportcélú ingatlanok fogyatékosok sportjának speciális igényeit szolgáló fejlesztésében és szakmai tevékenységének kidolgozásában,
• g) közös és integrált sportrendezvényeket, verseny- és szabadidősport programokat szervez a különböző fogyatékosságú, valamint nem sérült emberek számára, fejleszti a fogyatékosok sportjának egyes területeit,
• h) a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diák- és szabadidősportjával foglalkozó sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát,
• i) részt vesz a fogyatékosok szabadidősportjának nemzetközi együttműködésében.

(5) Az MPB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

• a) javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a fogyatékosok sportjával kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a fogyatékosok sportjával kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,
• b) javaslatot tesz a fogyatékosok sportja stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
• c) figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciókban a fogyatékosok sportját érintő integráció megvalósulását,
• d) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,
• e) a fogyatékosok sportjában javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és követelményeire,
• f) négyéves ciklusokban megtervezi a paralimpiai és siketlimpiai játékokra és a speciális világjátékokra történő felkészülés irányait, és javaslatot tesz a támogatásuk rendszerére, valamint szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sport világesemények támogatására,
• g) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
• h) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai és sportegészségügyi feladatok ellátásában,
• i) közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
• j) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

(6) Az MPB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

• a) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által az MPB részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére az (5) bekezdés c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,
• b) javaslatot tesz a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,
• c) dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
• d) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,
• e) szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,
• f) részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében
• fa) elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
• fb) elszámol a 46/F. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,
• g) az 58. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint részt vesz a Gerevich Aladár-sportösztöndíj működtetésében.

46/B. § (1) Az MPB tagjai – az MPB alapszabályának elfogadása esetén –

• a) alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Paralimpia, illetve a Siketlimpia programjában,
• b) alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei,
• c) azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek
• ca) tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élők versenysportjára, vagy
• cb) integrált versenyrendszert működtetnek, vagy
• cc) versenyrendszerében fogyatékos sportolók is részt vesznek,
• d) a fogyatékosok sportjának működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik.

(2) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB-főtitkár) tartja nyilván.

(3) Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Az

• a) MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,
• b) MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) Az MPB-főtitkár

• a) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• c) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.

46/C. § (1) Az MPB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az MPB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpia programján szereplő sportágak országos sportági szakszövetségei, országos sportági szövetségei és a fogyatékosok országos sportszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét. Az MPB alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy tag több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. Az MPB közgyűlésének részletes összetételét az MPB alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
• b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
• d) az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
• e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) Az MPB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) Az MPB ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). Az MPB elnökségének tagjai: az elnök, valamint az MPB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/D. § (1) Az MPB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – az MPB közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és az MPB költségvetéséről nem dönthet. Az MPB alapszabálya határozza meg az MPB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MPB irataiba betekinthet, az MPB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az MPB valamely testületének döntését vagy egyébként az MPB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) Az MPB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) Az MPB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/E. § Az MPB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/F. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja az MPB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) Az MPB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Nemzeti Versenysport Szövetség¶

46/G. § (1) Az NVESZ a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában működő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NVESZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az NVESZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) Az NVESZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) Az NVESZ feladatai a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának területén elsősorban:

• a) szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet Világjátékain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,
• b) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, amely feladatkört nem kizárólag a nem olimpiai sportágakkal összefüggésben gyakorolja,
• c) segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen.

(4) Az NVESZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

• a) javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,
• b) javaslatot tesz a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportja stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
• c) figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciókban a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportját érintő integráció megvalósulását,
• d) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,
• e) a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és követelményeire,
• f) megtervezi a világjátékokra történő felkészülés irányait, és javaslatot tesz a támogatásuk rendszerére, valamint szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sport világesemények támogatására,
• g) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
• h) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
• i) közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
• j) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

(5) Az NVESZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

• a) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által az NVESZ részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a (4) bekezdés c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,
• b) javaslatot tesz a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,
• c) dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
• d) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,
• e) szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,
• f) részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében
• fa) elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
• fb) elszámol a 46/L. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással.

46/H. § (1) Az NVESZ tagjai – az NVESZ alapszabályának elfogadása esetén –

• a) alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékainak és a 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet Világjátékainak programján,
• b) a nem olimpiai sportágakban működő – a) pont hatálya alá nem tartozó – sportszövetségek,
• c) a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tagság tényét az ott meghatározott szervezetek tagfelvételi kérelmének benyújtását követően a közgyűlés állapítja meg.

(2) Az NVESZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: NVESZ-főtitkár) tartja nyilván.

(3) Az NVESZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az NVESZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NVESZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az NVESZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az NVESZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Az

• a) NVESZ tagja a tagság fennállása alatt az NVESZ elnökének felhívására,
• b) NVESZ elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az NVESZ főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6) Ha az NVESZ tagja, illetve az NVESZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az NVESZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha az NVESZ tagja, illetve az NVESZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) Az NVESZ-főtitkár

• a) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVESZ-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVESZ elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• c) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVESZ-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.

46/I. § (1) Az NVESZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az NVESZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy tag több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. Az NVESZ közgyűlésének részletes összetételét az NVESZ alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
• b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
• d) az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
• e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) Az NVESZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) Az NVESZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). Az NVESZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NVESZ alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NVESZ elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/J. § (1) Az NVESZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – az NVESZ közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2) bekezdés c)–d) pontjai szerinti beszámolókról és az NVESZ költségvetéséről nem dönthet. Az NVESZ alapszabálya határozza meg az NVESZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NVESZ irataiba betekinthet, az NVESZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az NVESZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NVESZ érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) Az NVESZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) Az NVESZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2) bekezdés c)–d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/K. § Az NVESZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/L. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja az NVESZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) Az NVESZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség¶

46/M. § (1) A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (a továbbiakban: NDHSZ) a diák-hallgatói és a szabadidősportban működő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NDHSZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az NDHSZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) Az NDHSZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3) Az NDHSZ feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:

• a) a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és egyetemi-főiskolai sport országos sportszövetségével együttműködik a sportszövetségek és a diák- és egyetemi-főiskolai sportszövetségek, valamint a diák- és egyetemi-főiskolai sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátásában,
• b) szakmai javaslatot tesz a sportolói kettős karrier programok bevezetésére és működtetésére;
• c) a diák- és egyetemi-főiskolai sport országos sportszövetségével együttműködve elősegíti a versenyzők diák- és egyetemi-főiskolai sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményeire való felkészülését, illetve részvételét.

(4) Az NDHSZ feladatai a szabadidősport területén elsősorban:

• a) szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez,
• b) közreműködik az integrált szabadidősportos feladatokban,
• c) részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben,
• d) segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen.

(5) Az NDHSZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

• a) javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,
• b) javaslatot tesz a diák-hallgatói és a szabadidősport stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
• c) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,
• d) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladatainak ellátását,
• e) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
• f) közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
• g) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

(6) Az NDHSZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a következők:

• a) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által az NDHSZ részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére az (5) bekezdés c) pontja szerinti, a sport stratégiai fejlesztési céljainak figyelembevételével,
• b) javaslatot tesz a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,
• c) dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
• d) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,
• e) szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,
• f) részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében
• fa) elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
• fb) elszámol a 46/R. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással.

(7) Az NDHSZ feladatai az egyetemi versenysport területén elsősorban:

• a) a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (a továbbiakban: FISU) által kizárólagos nemzeti egyetemi sportszövetségként elismert Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetségen (a továbbiakban: MEFS) keresztül részt vesz a nemzetközi egyetemi sportszervezetek tevékenységében, szervezi a FISU egyetemi világjátékain (Universiade) és egyetemi világbajnokságain, valamint az Európai Egyetemi Sportszövetség (a továbbiakban: EUSA) európai egyetemi játékain és európai egyetemek bajnokságain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,
• b) a MEFS-en keresztül, az érintett sportszövetségekkel együttműködve szervezi a FISU és az EUSA hazai eseményeit, továbbá a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságokat.

(8) Az NDHSZ a sportszövetségekkel együttműködve előmozdítja a gyermekotthonokban élő gyermekek, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek sportolását, sporteseményen való részvételét, egészséges életmódra nevelését.

46/N. § (1) Az NDHSZ tagjai – az NDHSZ alapszabályának elfogadása esetén –

• a) a diák- és hallgatói sport területén országos jelleggel működő sportszövetségek,
• b) a szabadidősport területén országos jelleggel működő sportszövetségek, valamint
• c) a diák-hallgatói, valamint a szabadidősport működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik.

(2) Az NDHSZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: NDHSZ-főtitkár) tartja nyilván.

(3) Az NDHSZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az NDHSZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NDHSZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az NDHSZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az NDHSZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Az

• a) NDHSZ tagja a tagság fennállása alatt az NDHSZ elnökének felhívására,
• b) NDHSZ elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az NDHSZ főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6) Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az NDHSZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8) Az NDHSZ-főtitkár

• a) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
• c) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.

46/O. § (1) Az NDHSZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az NDHSZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy tag több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. Az NDHSZ közgyűlésének részletes összetételét az NDHSZ alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
• b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
• d) az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
• e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) Az NDHSZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) Az NDHSZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott testület (elnökség). Az NDHSZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NDHSZ alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NDHSZ elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/P. § (1) Az NDHSZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – az NDHSZ közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2) bekezdés c)–d) pontjai szerinti beszámolókról és az NDHSZ költségvetéséről nem dönthet. Az NDHSZ alapszabálya határozza meg az NDHSZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NDHSZ irataiba betekinthet, az NDHSZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az NDHSZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NDHSZ érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6) Az NDHSZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) Az NDHSZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/Q. § Az NDHSZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/R. § (1) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – évente biztosítja az NDHSZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) Az NDHSZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Magyar Edzők Társasága¶

46/S. § (1) A Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) a magyar sportban edzői tevékenységet folytató személyek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A MET-et a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A MET működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a MET alapszabálya határozza meg.

(3) A MET

• a) hivatásuk gyakorlásával összefüggésben védi tagjainak jogait és érdekeit,
• b) megalkotja az edzői szakma magatartási-etikai szabályait,
• c) előzetesen véleményezi az edzői szakma képviselőinek helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabálytervezeteket,
• d) közreműködik a sporttal összefüggő koncepciók formálásában, a sportot szabályozó mechanizmusok kialakításában,
• e) közreműködik az edzők szakmai továbbképzési rendszerének működtetésében, ennek keretében
• ea) a sportszövetségekkel együttműködve meghatározza a szakmai továbbképzés követelményrendszerét, továbbképzéseket szervez, nyilvántartja a továbbképzési követelmények teljesülését,
• eb) figyelemmel kíséri a sport hazai és nemzetközi szakirodalmát, jó gyakorlatait, elősegíti az új sportszakmai ismeretek, módszerek edzői közösséghez történő eljutását,
• ec) integrálja, gyakorlati felhasználásra alkalmassá teszi és közvetíti a sporttudományi kutatási eredményeket,
• f) gondozza és adományozza az általa alapított edzői szakmai elismeréseket, valamint ellátja a nyugdíjas edzők erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos feladatokat,
• g) gondozza, gyűjti, rendszerezi a magyar sport történelmi emlékeit.

(4) A MET stratégiai jellegű feladatai keretében javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére

• a) az edzői életpályát érintő, edzői minősítési és támogatási rendszerek kialakítására,
• b) az egyes edzői támogatási programokban résztvevők személyére és juttatására vonatkozóan,
• c) az edzői támogatási programok sportági kereteinek kialakítására.

46/T. § (1) A MET tagsága önkéntes, illetve különleges jogállású tagokból áll.

(2) A MET-be – a MET alapszabályának elfogadása esetén – felvételét kérheti bármely

• a) sportszakember,
• b) jogi személy, amely a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedik.

(3) A MET – az alapszabályában foglaltak szerint – tagjai sorába különleges jogállású tagokat is felvehet.

(4) A (2) bekezdés szerinti természetes és jogi személyek felvételüket belépési nyilatkozattal kérik. A MET tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(5) A Titkár a tagsági jogviszony igazolása, valamint a tagsági jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából a tag családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a (4) bekezdés szerinti belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától a tagsági jogviszony megszűnéséig kezeli.

46/U. § (1) A MET legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A MET közgyűlésének részletes összetételét a MET alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
• b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,
• d) a MET elnöksége éves beszámolójának elfogadása,
• e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A MET közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, a felügyelőbizottság elnöke, valamint a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag tanácskozási joggal vehet részt.

(4) MET ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott elnökség. A MET elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MET alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MET elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét. Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag meghívható.

46/V. § (1) A MET működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – a MET közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a MET költségvetéséről nem dönthet. A MET alapszabálya határozza meg a MET közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MET irataiba betekinthet, a MET tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MET valamely testületének döntését vagy egyébként a MET érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(6) A MET elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) A MET gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/W. § A MET működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/X. § (1) Az állam évente biztosítja a MET közfeladat-ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) A MET az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Sportegyesületek Országos Szövetsége¶

46/Y. § (1) A Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSz) a sportszervezetek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A SOSz-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A SOSz működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a SOSz alapszabálya határozza meg.

(3) A SOSz:

• a) képviseli a sportszervezetek érdekeit, támogatja működésüket annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el az e törvényben meghatározott feladataikat;
• b) dönt a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról;
• c) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását;
• d) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlására vonatkozó kormányzati intézkedésre, szabályozási koncepcióra, és véleményezi az ezekkel összefüggő jogszabálytervezeteket;
• e) elősegíti a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését;
• f) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetek állami támogatásának alapvető célkitűzéseire, rendszerére és véleményezi az erre vonatkozó koncepciókat, programokat;
• g) részt vesz a sportszervezetek működésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában;
• h) részt vesz a hazai verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport népszerűsítésében.

(4) A SOSz feladatainak ellátása során együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a sportköztestületekkel.

(5) A SOSz tagjai – a SOSz alapszabályának elfogadása esetén – verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport területén működő sportszervezetek lehetnek.

(6) A SOSz tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(7) A SOSz legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok képviselőinek összességéből áll. A SOSz közgyűlésének részletes összetételét a SOSz alapszabálya határozza meg.

(8) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
• b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
• c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,
• d) a SOSz elnöksége éves beszámolójának elfogadása,
• e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(9) A SOSz közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehet részt.

46/Z. § (1) A SOSz ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott elnökség. A SOSz elnökségének tagjai: az elnök, valamint a SOSz alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A SOSz elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(2) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

(3) A SOSz elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A SOSz elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Ha a SOSz elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(6) A Titkár a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a SOSz elnökségi tagságról meghozott döntésének időpontjáig kezeli.

(7) SOSz működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(8) A felügyelőbizottság – a SOSz közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(9) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a SOSz költségvetéséről nem dönthet. A SOSz alapszabálya határozza meg a SOSz közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a SOSz irataiba betekinthet, a SOSz tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(10) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a SOSz valamely testületének döntését vagy egyébként a SOSz érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével – a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(11) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(12) A SOSz elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(13) A SOSz gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

(14) A SOSz működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

(15) Az állam évente biztosítja a SOSz közfeladat-ellátással összefüggő működési kiadásait.

(16) A SOSz az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből működik.

A Sport Állandó Választottbíróság¶

47. § (1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve – az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:

• a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti – a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett – sporttal kapcsolatos jogvitákban,
• b) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,
• c) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,
• d) a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.

(1a) A Sport Állandó Választottbíróság a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 4/B. § szerinti szabályzat szerint működteti a dopping fellebbviteli bizottságot, amely lefolytatja a másodfokú doppingeljárást.

(2) A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével – eltérően nem rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül:

• a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve
• b) a kérelmet elutasítani.

(6) A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül.

(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökségének előzetes jóváhagyása szükséges.

(8) A választottbíráskodásról szóló törvénytől eltérően sportszervezetek jogvitáiban a Sport Állandó Választottbíróságot és a svájci székhelyű Court of Arbitration for Sport választottbírósági intézményt kivéve állandó vagy eseti választottbíróság nem járhat el.

48. §¶

48/A. §¶

VII. Fejezet — AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI¶

Állami feladatok és ellátásuk szervezetrendszere¶

49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:

• a) meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit,
• b) gondoskodik a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtéséről a köznevelésben és a szakképzésben, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban,
• c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését,
• d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával – részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, az egyetemi-főiskolai sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, továbbá a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában,
• e) az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját,
• f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását,
• g) ösztönzi a sportpiac kialakulását és működését,
• h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre a létesítményfejlesztés tervezése és végrehajtása során a sport-világesemények (olimpia, Paralimpia, Siketlimpia, világbajnokságok, Európa-bajnokságok) és kiemelt sportdiplomáciai események (nemzetközi sportszövetségi, sporttudományi kongresszusok) megrendezésére is alkalmas sportinfrastruktúra kialakításának lehetőségére is figyelemmel,
• i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától, fejlesztéséről és rendeltetésszerű hasznosításáról,
• j) elősegíti a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését,
• k) gondoskodik a sportrendezvényeken a közbiztonságról, hozzájárul a sportrendezvények biztonságos lebonyolításához,
• l) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben,
• m) támogatja az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, paralimpiákon, és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyein,
• n) támogatja a sportszakember-képzést és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet, elősegíti a testkulturális felsőoktatás feltételeinek biztosítását,
• o) fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja a sportorvosi tevékenységet,
• p) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer, valamint az 57/D. § szerinti elektronikus támogatáskezelő rendszer működésének feltételeit,
• q) támogatja a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzést,
• r) ösztönzi és támogatja a sportakadémiák létrejöttét és működését.

50. § (1) Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket, illetve határozatokat, és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, egyéb döntések meghozatalára.

(3) A Kormány:

• a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban – figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire, valamint az egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelményekre – meghatározza a sport állami támogatásának, az állami támogatás felhasználásának és ellenőrzésének alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit, a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó állami sport célú támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó, a kiemelt hazai rendezésű sportesemények rendezésének támogatására szolgáló előirányzatból nyújtott támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait,
• b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt,
• c) előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket,
• d) a megrendezésre való pályázást, jelentkezést vagy azzal azonos egyéb kötelezettségvállalást megelőzően, pénzügyi és a jogtulajdonosok, illetve nemzetközi sportszervezetek által megkívánt más garanciát vállal a nemzetközi sportrendezvények és sportdiplomáciai események – ideértve különösen a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket – magyarországi megrendezéséhez,
• e) a sportkultúra fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása során támogatja a határon túli magyar sportkapcsolatok fejlesztését.

(4) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos garanciát az állam, illetve a Kormány nevében a Kormány ezirányú jóváhagyó döntését követően a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter írja alá és adja ki. Ha a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményre vonatkozó rendezési szerződésben az állam vagy a Kormány részvétele kötelező vagy indokolt, a rendezési szerződés és az azzal kapcsolatos ügyek tekintetében az államot, illetve a Kormányt a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter képviseli.

51. § (1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével összefüggő, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a sportpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter:

• a) a sportszövetségek által elkészített sportágfejlesztési tervek alapján előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
• b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök tervezésével, elosztásával kapcsolatos, e törvényben és az államháztartás működésére, valamint az állami sportcélú támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről, ideértve különösen azt is, hogy ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseménynek nem minősülő sportesemények rendezésének támogatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről.
• c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
• d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,
• e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórummal, az érintett vármegyei önkormányzatokkal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzattal,
• f) együttműködik a sportköztestületekkel, valamint kapcsolatot tart a sport területén működő civil szervekkel,
• g) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben – a ga), gb) és gj) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben – ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:
• ga) Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról, továbbá a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint közli véleményét a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével a 22. § (7a) bekezdése szerinti módosítási kérelmek vonatkozásában,
• gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, továbbá kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
• gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
• gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását (ennek keretében dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról), a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyieszköz-felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,
• ge) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról;
• gf) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja, a 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során ennek szükségességét megállapítja;
• gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását – ideértve a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását is –, ha a gf) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;
• gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;
• gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;
• gj) ellátja a Tao. 24/A. § (19) bekezdésében meghatározott igazolás kiállításával összefüggő feladatokat;
• gk) a Tao. 4. § 47a. pontja szerinti sportakadémia esetében is ellátja a ga)–gj) alpontokban felsorolt feladatokat.
• h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági hatásköröket, különösen az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggő, e törvényben, továbbá az olimpiai járadékról és a Nemzet Sportolója Cím adományozásáról szóló kormányrendeletekben meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat;
• i) programokat dolgoz ki:
• ia) a versenysportnak,
• ib) az utánpótlás-nevelésnek,
• ic) a diák- és egyetemi-főiskolai sportnak,
• id) a fogyatékosok sportjának,
• ie) a szabadidősportnak (ideértve különösen a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportja, a munkahelyi sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportja és a szenior sport),
• if) a sportszakemberek képzésének és kötelező továbbképzésének,
• ig) a sportkultúra fenntartásának és a határon túli magyar sportkapcsolatok ápolásának, fejlesztésének,
• ih) a sport szakmúzeumi rendszere fenntartása biztosításának,
• ii) a sportpiac fejlődésének,
• ij) a sport egyéb területeinek

támogatására és e programokban elősegíti az esélyegyenlőséget, továbbá a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterekkel együttműködve végzi,

• j) közreműködik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
• k) meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesülő kiemelkedő jelentőségű sportegészségügyi és sporttudományos feladatokat, javaslatot tesz a sportegészségügyi és a sporttudományos feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósítását,
• l) az országos sportági szakszövetségi jogállás bírósági bejegyzését – ideértve az alapszabály olyan módosítását, amely a szakszövetség működésével érintett sportágak körének meghatározására kiterjed – megelőzően igazolja a 20. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,
• m) meghatározza a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerét (benchmark-rendszer) és követelményeit, valamint egyedi, különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az attól való eltérést,
• n) ellátja az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló Egyezménye szerinti nemzeti és nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatokat, valamint irányítja az Egyezmény szerinti nemzeti platform működését,
• o) javaslatot tesz a Kormány részére a sportakadémiai minősítés megszerzése és a sportakadémiai működés feltételeinek megállapítására,
• p) az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével javaslatot tesz a Kormány részére a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszegnek a látvány-csapatsportágak közötti felosztása arányának megállapítására.
• q) kialakítja a sporthoz kapcsolódó egyes kedvezmények rendszerét és meghatározza igénybevételük feltételeit.

(2a) A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti platform összetételét és működésének rendjét a Kormány állapítja meg.

(2b) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről.

(3) A (2 ) bekezdés g) pontja alapján végzett közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A sportpolitikáért felelős miniszter által a (2) bekezdés g) pont ga), gb) és gj) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5) A sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában meghatározott feladat ellátása során, a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 75 nap.

(6) A sportpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti.

(7) A látvány-csapatsport támogatásának felhasználása, valamint a felhasználás ellenőrzése érdekében a sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatai ellátása során kezeli a látvány-csapatsport támogatási rendszerben résztvevő vagy a látvány-csapatsport támogatással érintett természetes személy következő adatait:

• 1. családi és utónév,
• 2. születési hely és idő,
• 3. nem,
• 4. állampolgárság,
• 5. lakóhely, tartózkodási hely, elektronikus levelezési cím, telefonszám,
• 6. sportszervezet, sportág, illetve szakág megjelölése,
• 7. versenyengedély száma,
• 8. a sportszakember munkaviszonyára vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyára vonatkozó adatok,
• 9. a sportszakember végzettségével, képesítésével kapcsolatos adatok,
• 10. a támogatás szabályszerű felhasználásának alátámasztása érdekében szükséges egyéb adatok.

(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a (7) bekezdés szerinti adatokat a Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli.

(9) A sporthoz kapcsolódó kedvezményrendszerbe regisztrált személy regisztrációjának megszüntetését követően a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet az érintett személy születési évére és lakóhelye szerinti településre vonatkozó adatát – egyedi azonosításra nem alkalmas módon – statisztikai célból kezeli és az adatkezelés szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(10) A sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható kitüntetésekre jelölt személy természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát, az adományozásra vonatkozó döntés megalapozásához szükséges, az indítványban szereplő adatait – különösen titulusát (végzettségét, munkahelyét és beosztását), állampolgárságát és elérhetőségeit, korábbi állami és egyéb kitüntetéseit, valamint az életútjára és a kitüntetésre alapot adó érdemeire közvetlenül vonatkozó, az adományozáshoz figyelembe vett adatokat – a sportpolitikáért felelős miniszter a kitüntetésre érdemesség megállapítása és a többszöri kitüntetés megelőzése céljából kezeli. Az adatkezelés szükségességét a sportpolitikáért felelős miniszter négyévente felülvizsgálja.

52. § A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:

• a) megszervezi, integrálja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének tudományos vizsgálatát és gondoskodik annak végrehajtásáról,
• b) irányítja, felügyeli, támogatja, és a sportszövetségek bevonásával működteti a tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokat és a sportiskolai programot, együttműködik a programokban szereplő sportszövetségekkel,
• c) a tehetséggondozó programokban részt vevő sportszövetségek bevonásával meghatározza a programokba bekerült sportolók magas színvonalú edzésmunkájának szakmai feltételeit, és ez alapján biztosítja a támogatást a sportszövetségek ez irányú munkájához,
• d) sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat: megfogalmazza a szakmai-kutatási feladattervezeteket, ellátja és koordinálja a kutatási feladatokat, részt vesz a működő sportágfejlesztési programokban, sportszakmai fórumokat hív össze, valamint részt vesz a hazai és nemzetközi sportkutatási feladatok elvégzésében, kutatási programok szervezésében, végrehajtásában.

53. § A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai a diák- és hallgatói sport területén elsősorban:

• a) az országos jelleggel működő diák- és hallgatói sportszövetségeken keresztül támogatja a diák- és hallgatói sport területén megvalósuló szervezett sporttevékenységet,
• b) támogatja a sportolói kettős karrier programok bevezetését, működését,
• c) működteti az állami sportösztöndíj programot.

54. § A sportpolitikáért felelős miniszter feladata a szabadidősport területén, hogy az országos jelleggel működő szabadidősport szövetségeken keresztül támogatja a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet, aminek keretében a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, egyetemi-főiskolai sportprogramok megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sportszervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás, egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez.

A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai¶

55. § (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára –:

• a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról,
• b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,
• c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket,
• d) támogatja az iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül támogatja az iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételek megteremtését.

(3) A vármegyei és a fővárosi önkormányzat az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:

• a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit,
• b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
• c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,
• d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban,
• e)
• f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében,
• g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.

(4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén – adottságainak megfelelően – ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(5) A helyi önkormányzatok – figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is – a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

VIII. Fejezet — A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK¶

PÉNZÜGYI RENDSZERE

A támogatás forrásai és igénybevételének feltételei¶

56. § (1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:

• a) jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság biztosítására, vagy – a versenysport támogatása esetén – pontértéktáblázat alapján – előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,
• b) a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a sportköztestületek által összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés alapján, vagy
• c) a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a szakképző intézményben folytatott sport, a egyetemi-főiskolai sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe. Az a)–c) pont szerint biztosított állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó állami sport célú támogatások felhasználásának és elosztásának szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(1a) Az állam a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséhez az e törvényben, a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújthat. A biztosított támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint, a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.

(3) Az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése érdekében az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter, vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter kezeli a támogatást igénylő, illetve támogatott természetes személy, továbbá a támogatást igénylő, illetve támogatott szervezet képviseletében eljáró természetes személy vagy kapcsolattartó természetes személy

• a) természetes személyazonosító adatait,
• b) lakóhelyének, tartózkodási helyének, telefonszámának és elektronikus levelezési címének adatait,
• c) egyéb, az e törvényben és a végrehajtására kiadott, továbbá az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló személyes adatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a támogatást igénylő, illetve támogatott természetes személy adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét is kezeli.

(5) Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter, vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat támogatás nyújtása esetén a támogatás utolsó részletének folyósítását követő tíz évig, vagy – ha az későbbi – a pénzbeli juttatásra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(6) Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat a támogatási kérelem beérkezését követő év december 31. napjáig kezeli, ha a támogatási kérelem alapján nem kerül sor támogatás nyújtására.

57. § (1) Állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek:

• a) nincs lejárt köztartozása,
• b) a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik, és
• c)

(2) Nem kaphat állami sportcélú támogatást:

• a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportvállalkozás felszámolását, továbbá amely sportvállalkozás végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll,
• b) az a sportszövetség vagy sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére a Civil tv. szerint eljárás van folyamatban,
• c) az a sportszövetség vagy sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportszövetség vagy sportegyesület felszámolását,
• d) a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület, valamint a helyi önkormányzat, ha nem tesz eleget a nemzeti sportinformációs rendszer részére való adatszolgáltatási kötelezettségének,
• e) a sportszervezet, a sportszövetség, valamint a sportköztestület, ha nem teljesíti a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott doppingellenes feladatait,
• f) az a sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány és sportszövetség, amely az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
• g) az a sportszövetség, amely az e törvényben és a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
• h) az a sportszövetség, amely nem rendelkezik a sportágára vonatkozóan stratégiai fejlesztési koncepcióval,
• i) az a szervezet, amely a sportpolitikáért felelős miniszter által a látvány-csapatsport támogatását biztosító szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásból kizárás hatálya alatt áll,
• j) az a sportszövetség, amelyik az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőre nem teljesíti,
• k) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események kivételével az a szakszövetség, valamint országos sportági szövetség, amelyik nem igazolja, hogy rendelkezik a 23. § (1) bekezdésében meghatározott, e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban álló szabályzatokkal.

(3) A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet:

• a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,
• b) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (2) bekezdés szerinti helyzetbe került,
• c) köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési halasztást sem kapott,
• d) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel.

(4) Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az állami adóhatóság tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól. Az adótitok igénylésére – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés i) pontjával összhangban – az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése céljából kerülhet sor.

(5) A sportszövetség a sportköztestület – sportpolitikáért felelős miniszter által meghatározott időpontban tett – felhívására elkészíti és megküldi a sportköztestület részére a működésével összefüggő, valamint szakmai feladatai ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját. A sportköztestület a sportszövetség által megküldött szakmai tervek és finanszírozási koncepciók figyelembevételével az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által a sportköztestület részére megadott határidőben javaslatot tesz a miniszter részére a sportszövetség állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásáról.

(6) A sportpolitikáért felelős miniszter felhívására a sportszövetség megküldi a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 23. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatait. A sportpolitikáért felelős miniszter a szabályzatok megléte, továbbá az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseivel való összhangja vizsgálatának eredményére figyelemmel dönthet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásáról.

57/A. § A Kormány a sporteredmények anyagi támogatása céljából az e törvényben meghatározott támogatások mellett további támogatási formákat is meghatározhat.

57/B. § (1) A VIII. Fejezetben szabályozott, illetve a központi költségvetésből a sportpolitikáért felelős miniszter által természetes személy részére sporteredményére, sporttevékenységére vagy sportszakmai tevékenységére figyelemmel nyújtott pénzbeli juttatás jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése, a pénzbeli juttatás megállapítása és folyósítása érdekében a sportpolitikáért felelős miniszter a természetes személy következő adatait kezeli:

• a) természetes személyazonosító adatok,
• b) állampolgárság,
• c) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám és elektronikus levelezési cím,
• d) adóazonosító jel,
• e) társadalombiztosítási azonosító jel,
• f) fizetési számlaszám,
• g) pénzbeli juttatásának jogcím, valamint
• h) egyéb, az e törvényben és a végrehajtására kiadott, továbbá az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló személyes adatok.

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat a pénzbeli juttatás folyósítását követő tíz évig, vagy – ha az későbbi – a pénzbeli juttatásra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) A pénzbeli juttatás megállapítása és folyósítása iránti eljárásban, illetve annak kezdeményezése során a sportszervezet, a sportszövetség és a sportköztestület az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat kezeli.

57/C. § Az állami támogatással való elszámolás ellenőrzése során a sportpolitikáért felelős miniszter megismerheti az állami támogatásból közvetetten részesülő természetes személynek az állami támogatás felhasználásával összefüggő személyes adatait.

57/D. § (1) A Kormány egyedi határozatán alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatás kivételével a támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel nyújtott állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, a támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírása, a támogatások felhasználásának elszámolása és ellenőrzése során a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet ezen ügyek intézésével kapcsolatban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezetnek minősül, és az eljárást az erre a célra létrehozott felületen (a továbbiakban: elektronikus támogatáskezelő rendszer), elektronikus ügyintézés keretében valósítja meg. Az elektronikus támogatáskezelő rendszert a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv) működteti.

(2) Az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetése céljából kezeli a támogatás felhasználójának vagy a felhasználó képviseletére jogosult személynek a természetes személyazonosító adatait és elektronikus levelezési címét. Az adatkezelés szükségességét az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv négyévente felülvizsgálja.

(3) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a felhasználó képviseleti jogának igazolása céljából ingyenesen biztosítja a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazás ellenőrzésének eredményét az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

57/E. § (1) Az 55. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában, 23. § (4) bekezdés 8. pontjában, és 23. § (5) bekezdés 17. pontjában foglaltakra figyelemmel a helyi önkormányzati többségi tulajdonában álló ingatlanon külön-külön vagy összesen legalább 50%-ban központi költségvetési támogatásból vagy a Tao. szerinti látvány-csapatsport támogatásból megvalósuló beruházás esetén a helyi önkormányzat köteles biztosítani az ingatlan sportcélú fenntartását, üzemeltetését a tárgyi eszköz üzembe helyezését követő

• a) 15 évig, amennyiben a központi költségvetési támogatás, illetve a Tao. szerinti látvány-csapatsport támogatás összege együttesen legalább 50 millió forint, de nem éri el a 100 millió forintot,
• b) 30 évig, amennyiben a központi költségvetési támogatás, illetve a Tao. szerinti látvány-csapatsport támogatás összege együttesen a 100 millió forintot eléri vagy meghaladja.

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter a sportcélú fenntartás, üzemeltetés időtartamát az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a helyi önkormányzat által írásban benyújtott, indoklással ellátott kérelem alapján azzal, hogy a sportcélú fenntartási, üzemeltetési kötelezettség időtartama nem lehet kevesebb 5 évnél.

A Gerevich Aladár-sportösztöndíj¶

58. § (1) Az olimpián, a paralimpián, a sakkolimpián és a speciális világjátékon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai, a paralimpiai, a sakkolimpiai és a speciális világjáték kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek részére Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj versenyszerűen sportolók tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.

(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét, tárgyévi szövetségi keretösszegét és adományozásának részletes feltételeit – az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel – a sportpolitikáért felelős miniszter a MOB és az MPB, a nem olimpiai sportágak tekintetében az NVESZ javaslatának figyelembe vételével állapítja meg és folyósítja.

Az olimpiai járadék¶

59. § (1) A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:

• a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, illetve
• b) 1955-től kezdődően nyári vagy téli Paralimpián vagy 1984-től kezdődően nyári vagy téli Siketlimpián

a versenykiírás szerinti hivatalos versenyprogramban szereplő versenyszámban – ide nem értve a bemutató sportágakat – a hivatalos versenyjegyzőkönyv alapján első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékot a jogosulttá válás időpontjától kezdődően – a jogosulttá válás és a folyósítás időpontja közötti időtartamra jegybanki alapkamattal növelt értékben – folyósítja.

(3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontját követő hónaptól kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és legalább az azt megelőző öt évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

(4) Élete végéig járadékra jogosult a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően az érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül.

(5) Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:

• a) magyar állampolgár,
• b) a járadékot megalapozó érmesi helyezés megszerzésének időpontjában a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,
• c) a sportszervezettel vagy – a szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző esetén – a sportszövetséggel kötött, legalább a felkészítés vagy az abban való közreműködés időszakára vonatkozó munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződéssel rendelkezik,
• d) az érmest a járadékra jogosultságát megalapozó versenyre a versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött,
• e) az érmes által, a járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó, az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott sportesemények hivatalos időszakát legalább harminc nappal megelőzően a szövetség, valamint a sportolót a sporteseményre nevező sportszövetség vagy sportköztestület, és a sportpolitikáért felelős miniszter részére írásban eljuttatott javaslatban szerepel.

(6) Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és – abban az esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött – nevelőedző részére is megállapítható, ha az edző az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban szerepel.

(6a) Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek – ideértve azt is, ha az (5) bekezdés e) pontja szerinti feltétel hiányában az edzői jogosultság megállapítására a (6d) bekezdés alapján kerül sor –, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra.

(6b) Az érmes az első, az (5) bekezdés e) pontja szerint tett javaslatában – sportolói pályafutásának teljes időtartamára nézve – egy vagy több nevelőedzőt tüntethet fel, megjelölve egyidejűleg az edző és a nevelőedző közötti, járadékra jogosulttá válásuk esetére vonatkozó sorrendet. Az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban megjelölt nevelőedző személye – a (6c) bekezdésben foglaltak kivételével – az érmes további, edzői járadékra jogosító eredménye tekintetében is irányadó.

(6c) Az az érmes, aki az (5) bekezdés e) pontja szerinti korábbi javaslatát utánpótlás-korosztályú versenyzőként tette, az abban foglaltak mellett további nevelőedzőt jelölhet meg a következő, az (5) bekezdés e) pontja alapján tett nyilatkozatában.

(6d) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslat hiányában a sportpolitikáért felelős miniszter az edzői járadékot annak a személynek a javára állapítja meg – amennyiben megfelel az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételeknek –, aki az érmest a járadékra jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette.

(6e) Élete végéig járadékra jogosult az edző halálának időpontját követő hónaptól kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és az edzővel annak házastársaként

• a) az edző halála időpontjában és legalább az azt megelőző tizenöt évben, vagy
• b) az edző járadékát megalapozó érmesi helyezés megszerzését megelőző legalább 5 évben és azt követően az edző halálának időpontjáig

megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

(7) Megszűnik az érmes, az edző és az özvegy járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes vagy az illetékes sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek. A járadékra való jogosultság megszűnését a sportpolitikáért felelős miniszter közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.

(8) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki

• a) büntetett előéletű,
• b) büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.

(9) A jogosult a bíróság jogerős ügydöntő határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.

(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll. A jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.

(12) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása céljából adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra vonatkozóan, hogy az érintett személy nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(13) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a sportpolitikáért felelős miniszter felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.

60. § (1) Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hetven százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék ötven százalékénak megfelelő összeg.

(2) Az érmes valamennyi, 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése után jogosult a helyezés után az (1) bekezdés szerint járó teljes összegre.

(3) Az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult. Az érmes özvegye az érmes járadékának teljes összegére jogosult közös kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.

(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmesi helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka megegyező mértékű a szövetségi kapitányként – sportágtól függetlenül – kifejtett tevékenységének teljes időtartama alatt egyetlen, a legeredményesebb sportolója által elért legjobb érmes helyezés után járó járadék összegével. Ugyanaz a személy – az edzőként és szövetségi kapitányként kifejtett tevékenységének teljes időtartamát figyelembe véve – nem részesülhet egyaránt edzőként és szövetségi kapitányként is járadékban.

(4a) Az edző özvegye az edző járadéka harminc százalékának megfelelő összegű özvegyi járadékra jogosult. Az edző özvegye az edző járadéka hatvan százalékának megfelelő összegű járadékra jogosult közös, kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.

(4b) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt.

(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) – az (5a)–(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – szakáganként csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban. Ugyanazon járadékra jogosító eredmény alapján az edzői járadékra jogosult edző helyett – elhalálozását követően – más személy edzői járadékra való jogosultsága nem állapítható meg.

(5a) Edzői járadékban részesíthető – az 59. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – más sportágak szabályainak megfelelő sporttevékenységekből álló sportág, illetve egy sportág több versenyszámból álló összetett, önálló versenyszáma esetén több edző abban az esetben, ha az érmes az 59. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott javaslatban ezt külön feltüntette, megjelölve a (4) bekezdés szerinti edzői járadék edzők közötti megosztásának arányát.

(6) Azt a személyt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.

(6a) Azt a személyt, aki érmes és edző özvegyeként egyaránt özvegyi járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.

(7) Az érmes az 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése alapján edzői járadékra nem jogosult.

61. § (1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett nyilvántartás alapján, közigazgatási hatósági eljárás keretében hivatalból állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 59. § (1), (3), (4) és (6e) bekezdésében meghatározott személy 57/B. § (1) bekezdése szerinti adatait, továbbá az 59. § (1) bekezdésében meghatározott sporteredményeket tartalmazza. A nyilvántartás az 57/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adat és az 59. § (1) bekezdésében meghatározott sporteredmény tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1b) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosult írásbeli kérelmére – a megérkezéstől számított 15 napon belül – hatósági bizonyítványnak minősülő igazolást állít ki a járadékra jogosultság tényéről és a járadék kérelmezés időpontjában folyósított összegéről.

(2) A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a sportpolitikáért felelős miniszter közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt.

(2a) A jogosult halála esetén az elhalálozás tényét a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös az elhalálozás napjától számított 15 napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek.

(2b) Az elhunyt jogosult részére járó, ki nem fizetett járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter

• a) a külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvány,
• b) a teljes hatályú hagyatékátadó végzés,
• c) a hagyaték ideiglenes hatályú átadása esetén az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés,
• d) az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági határozattal történő elbírálása esetén a közjegyző által a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a alapján hozott, a hagyatéki eljárást befejező végzés, vagy
• e) öröklési per esetén – az a)–d) pont szerinti végzés hiányában – a per érdemében hozott bírósági határozat

jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül folyósítja az örökös vagy – az a) pont szerinti külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítványban, a b) pont szerinti teljes hatályú hagyatékátadó végzésben, a c) pont szerinti teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben, a d) pont szerinti hagyatéki eljárást befejező végzés alapját képező bírósági határozatban, az e) pont szerinti esetben pedig a per érdemében hozott bírósági határozatban megjelölt arányban – az örökösök részére.

(3) Az esedékessé vált és a járadékra jogosult önhibájából nem folyósított járadék folyósítását az esedékességtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül a folyósításhoz szükséges, az olimpiai járadékról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok közlésével kérelmezheti a járadékra jogosult.

(4) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportpolitikáért felelős miniszter e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(5) A sportpolitikáért felelős miniszter a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha

• a) a jogosult az 59. § (8) és (10) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti,
• b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(6) A sportpolitikáért felelős miniszter annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt – a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig – kezeli

• a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy,
• b) a járadékra jogosult azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A sportpolitikáért felelős miniszter törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a jogosulttal szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.

(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosulttal szemben az 59. § (7), (9) és (10) bekezdése, valamint a (2a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – figyelmeztetés alkalmazása nélkül is – közigazgatási bírságot szabhat ki.

(11) Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(12) E törvény alkalmazásában:

• a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is, ha a versenyszám az 1984. évi Los Angeles-i Nyári Olimpiai Játékok versenykiírásában szereplő hivatalos, állandó versenyprogramban szerepelt,
• b) Sakkolimpiának minősülnek a Siketek Nemzetközi Sakk Bizottsága (ICCD) és a Vakok Nemzetközi Sakkszövetsége (IBCA) által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.
• c) az olimpiánként, paralimpiánként, sakkolimpiánként és siketlimpiánként érmes helyezés csak akkor keletkeztet járadékra való jogosultságot, ha az érmes helyezést megalapozó versenyszám kvalifikációs versenyrendszerben került megrendezésre, vagy az érmes helyezést megalapozó versenyszámban legalább 8 nemzet vett részt (indult).
• d) szakág a sportág nemzetközi sportszövetsége által külön kvalifikációs rendszerben lebonyolított, önálló szabályrendszerrel rendelkező versenyszámok összessége.

61/A. § (1) A járadék megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportpolitikáért felelős miniszter az eljárás megindításától számított hatvan napon belül nem hoz döntést.

(2)

A Nemzet Sportolója¶

62. § (1) A Kormány a Nemzet Sportolóinak javaslata alapján a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolóinak a javaslatát a sportpolitikáért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.

(2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti javaslat Kormány elé terjesztése céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll-e. Ha a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, az erről szóló adatszolgáltatástól számított tizenöt napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter új javaslat megtételére kéri fel a Nemzet Sportolóit. A sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntéséig tarthatja nyilván és kezelheti az adatokat.

(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős ügydöntő határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Sportolója” címet és az azzal járó életjáradékot a sportpolitikáért felelős miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az életjáradék folyósítását megszünteti. A bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.

(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll. A járadékra jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.

(7) A sportpolitikáért felelős miniszter a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

Az olimpiai pályázat adókedvezményének támogatási szabályai¶

62/A. §¶

62/B. § Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a 2017. december 31-ig fel nem használt támogatást a központi költségvetés számára kell visszautalnia 2018. január 31-ig az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt számlára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.

62/C. §¶

IX. Fejezet — SPORTLÉTESÍTMÉNYEK¶

63. § (1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az:

• a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel,
• b) a fogyatékos sportolók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot,
• c) megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek.

(2) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is.

(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség), a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább 15 nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély – nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével – a rendőrség, a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.

(3a) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény üzemeltetője részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és kötelezettségekről.

(3b) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató és a rendező szerv legalább kétévente egy alkalommal, közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább 15 nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet és a sportszövetséget értesíteni köteles. Az ellenőrzés szempontjait a sportszövetség állapítja meg. A (4) bekezdésben meghatározott engedély – nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével – a rendőrség, a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a sportlétesítmény üzemeltetője jegyzőkönyvet készít, amit 8 napon belül megküld a sportszövetségnek.

(4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. A sportszövetség szabályzatában meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben a sportszövetségi engedély a (3) és (3b) bekezdés szerinti előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, feltéve, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor.

(5)

64. § (1) A Kormány rendeletében olimpiai központnak minősített ingatlanokat elsődlegesen sportcélokra kell használni, ezt a célt az olimpiai központok másodlagos használata sem veszélyeztetheti.

(2) Az olimpiai központok szakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter látja el.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.

(4) Az ingyenesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlant a tulajdonszerző a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti.

(5) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyetértésével kerülhet sor.

(6) Az olimpiai központok létesítése, felújítása, bővítése vagy fejlesztése fontos közérdekű és közcélú tevékenység, a tevékenységhez szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.

X. Fejezet — A SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE¶

A szervezés feltételei¶

65. § (1) Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi vagy európai szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető.

(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet.

(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó versenyrendszer működtetése esetén a labdarúgás sportág tekintetében a szakszövetség, a sportági szövetség, valamint a versenyrendszerben részt vevő sportszervezet szakirányú képesítéssel rendelkező biztonsági felelőst köteles alkalmazni. A sportszövetség a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában határozza meg azokat a szakirányú képesítéseket, amellyel a biztonsági felelősnek rendelkeznie kell, és azokat a követelményeket, amelyeket teljesítenie kell.

(4) Kizárólag a szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható olyan sportrendezvény, amelynek résztvevői a versenyzés során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak (veszélyes üzem). A szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség a hozzájárulását nem tagadhatja meg, ha a sportrendezvény lebonyolítása a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban meghatározott biztonsági előírásoknak megfelel, és megtartása a sportág versenyrendszerének (bajnokság) működtetését nem veszélyezteti.

(5) 14. életévét be nem töltött személy részvételével küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban nem szervezhető szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll. 14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személy részvételével akkor szervezhető küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll, ha a fokozott sérülésveszély megelőzésére alkalmas sport-, illetve védőfelszerelések használata, valamint törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása a részvételhez biztosított.

(6) E rendelkezés alkalmazásában

• a) küzdősportnak minősül az a sporttevékenység, valamint
• b) kontakt harcművészeti ágnak minősül az a harcművészeti ág,

amelyben a testnek test elleni, vagy a testnek a sporttevékenység során használt tárgy elleni, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenysége a sportág szabályai szerint a győzelem elérésének eszköze, és amelynek közvetlen célja a másik személy fizikai legyőzése.

(7) A Magyarországon rendezett sporteseményen a magyar himnusz zenei formában történő lejátszása Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének Erkel Ferenc által megzenésített – a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett – formájában történhet.

A szervező felelőssége¶

66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező – illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a szervező és a rendező egyetemlegesen – felelős.

(2) A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – köteles megtenni és az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a jogsértések megelőzése érdekében szükséges.

(3) A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.

(4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.

67. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető.

(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.

(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően a szervező köteles a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.

(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos résztvevőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.

(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket az MPB állapít meg.

68. § (1) A szervező köteles a jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére történő beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását – a rendőrség által meghatározottak szerint – a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése vagy felügyelete biztosított legyen. A nemzetközi sportszövetség által vagy közreműködésével szervezett sportrendezvények tekintetében a szurkolótáborok elkülönítésével kapcsolatban a nemzetközi sportszövetség rendelkezését kell figyelembe venni, kivéve, ha a sportrendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányság (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság) a jegyértékesítés megkezdését megelőzően másként határoz.

(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.

(3) A rendőrség határozattal megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha

• a) a biztonságos megrendezésnek az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak,
• b) az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – nem tartja be, vagy
• c) a 63. § (3) bekezdésében meghatározott biztonságtechnikai ellenőrzés elmaradt.

(3a) A rendőrség (3) bekezdés szerinti határozata ellen – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – fellebbezésnek van helye.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról, vagy a nézők számának korlátozásáról a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt dönt, a rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4a) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, vagy a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség 65. § (4) bekezdésében megjelölt hozzájárulása hiányzik, a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza. A szervezőt és a rendőrséget a tiltásról, illetve a korlátozásról a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség öt napon belül értesíti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében a rendőrség e feladatra előzetesen kijelölt képviselője valamennyi sportrendezvényen megfigyelőként jelen lehet.

(6) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.

(7) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása vagy egyéb körülmény a biztonságos megrendezést veszélyezteti, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt. Ha a sportrendezvényen részt vevők, valamint a nézők testi épségének, életének, illetve a sportlétesítmény megóvásának érdekében szükséges, a sportrendezvényt meg kell szakítani. A rendőrség jelen lévő képviselője a szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott egyeztetést követően kezdeményezi a játékvezetőnél a mérkőzés befejezetté nyilvánítását. A játékvezető a rendőrség kezdeményezésének köteles eleget tenni és a mérkőzést befejezetté nyilvánítani. A mérkőzés befejezetté nyilvánítása esetén a szervező a sportrendezvényt befejezetté nyilvánítja.

(8)

(9) A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja. Ha a sportrendezvényen a rendőrség nincs jelen, a szervező a visszatartásról önállóan is dönthet.

(10) Az ellenérdekű szurkolói csoportok közterületi összecsapásának megakadályozása érdekében a rendőrség – amennyiben azt a biztonság fenntartása érdekében szükségesnek ítéli – a szervezetten vagy szervezetlenül érkező szurkolói csoportokat a közterület egy bizonyos részének elkerülésével, illetve meghatározott útvonalon a sportlétesítménybe kísérheti.

(11) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvénnyel összefüggésben, a jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel, valamint a rendezővel szemben. A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése esetén a rendőrség határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a nézők részvételével történő megrendezést.

68/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését, valamint fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén beléptető rendszer alkalmazásának kötelezettségét – a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően – az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, az általános tűzvédelmi hatóság felügyeleti szerve, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A sportrendezvény biztonsági minősítése

• a) normál,
• b) fokozott, vagy
• c) kiemelt

biztonsági kockázatú lehet.

(3) Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli biztonságért a szervező felel. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő közreműködésre. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe veheti.

(3a) Fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a szervező a biztonságos lebonyolítás érdekében köteles

• a) a sportrendezvény térítés ellenében történő sportlétesítményen belüli biztosítását kezdeményezni,
• b) a belépésre jogosító igazolások számáról a rendőrség részére tájékoztatást adni,
• c) a rendezői létszámot a rendőrség által meghatározott számra emelni,
• d) a szurkolók parkoltatását, az elhelyezett gépjárművek őrzését szervezni és biztosítani, valamint
• e) a rendezői és közreműködői listát előzetesen a rendőrség részére átadni.

(4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény sportlétesítményen belüli biztosítását közfeladatként végzi.

(4a) A labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvényre utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a sportesemény biztonságos lebonyolítása érdekében köteles

• a) megszervezni a vendégjátékra utazó szurkolók szervezett utaztatását,
• b) intézkedni a sportszervezet szurkolóinak létszámával arányban álló számú, a vendég sportszervezet által biztosított utazó rendező biztosításáról, valamint
• c) részt venni a szurkolói beléptetésben és a vendégszektor biztosításában.

(4b) A szervező a (3a) bekezdésben meghatározott feladatokat – a (3a) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével – kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.

(4c) A labdarúgás sportág tekintetében az utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a (3a) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott feladatokat kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.

(4d) A normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény térítés ellenében végzett biztosításához szükséges rendőri erő- és eszközigényt, valamint annak ellenértékét a rendőrség és a szervező a tervezett rendezői létszám, a sportlétesítmény biztonságtechnikai állapota, a sportrendezvény időtartama, valamint a szükséges rendőri létszám figyelembevételével határozzák meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti minősítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényről az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető-e, hogy valamely, a nézők magatartására visszavezethető ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevő életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget.

69. § (1) A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat (a továbbiakban együtt: pályarendszabály), amelyeket – általános szerződési feltételekként összefoglalva – a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.

(2) Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve a nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény megszakadt, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.

69/A. § (1) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban, valamint a 63. § (3a) bekezdésében meghatározott fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását, az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, valamint értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, illetve azok hatásait.

(2) A helyzetjelentést a szervező a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak.

(3) A szövetség sportágában közreműködik a nézőtéri erőszak megelőzésében és felszámolásában, a sportrendezvények biztonságának fenntartásában, amelynek során az e törvényben, a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben, valamint a nézőtéri erőszakkal összefüggő nemzetközi egyezményekben meghatározottakkal összhangban

• a) biztonsági szabályzatban rendelkezik különösen a szövetség tagságát alkotó sportszervezetek sportrendezvényeinek biztonságával összefüggő feladatairól és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról,
• b) a sportági jellemzőkre figyelemmel – a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal – elkészíti a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos éves sportági programot, amely magába foglalja a sportrendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos felvilágosítási, információszolgáltatási és a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködési feladatokat, valamint a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezéseknek a tagságát alkotó sportszervezetek körében történő érvényesülése sportszakmai szempontból történő ellenőrzését,
• c) a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos feladatai ellátásának koordinációjára, a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködésre a sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki, a kapcsolattartók képzését és továbbképzését a Minősítő Bizottság biztosítja, valamint
• d) a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a Minősítő Bizottságnak az előző évi sportrendezvények biztonságával kapcsolatos tevékenységéről készített beszámolóját.

(4) A Minősítő Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentést és a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott beszámolót a beérkezéstől számított 30 napon belül értékeli.

(5) Az értékelés eredményét a Minősítő Bizottság a sportrendezvények biztonsági minősítése során figyelembe veszi. A Minősítő Bizottság súlyos vagy ismétlődő hiányosságok esetén javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a szakszövetség vagy a tagszervezeteként működő sportszervezet állami támogatásának felfüggesztésére, illetve visszavonására.

(6) A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével. Az értékelést írásba foglalja és – különösen az eltiltásokkal, kitiltásokkal és a kizárásokkal, valamint azok érvényesítésével kapcsolatban – megteszi a fejlesztés végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket.

A közreműködő¶

69/B. § (1) A szervező a sportrendezvény szervezésével összefüggő feladatok ellátása érdekében önkéntes jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban közreműködőt bízhat meg. A közreműködő feladata – a szervező képviselőjeként – különösen a sportrendezvény helyszínén a nézőkkel és a sportrendezvény egyéb résztvevőivel való kapcsolattartásban, tájékoztatásban, a sportrendezvény helyszínére való bejutásban és azon belüli tájékozódásban, a sportrendezvény biztonságos lebonyolításának támogatásában, valamint a sportrendezvény helyszínén biztosított szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtás.

(2) Közreműködőként 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személy alkalmazható.

(3) A szövetség a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában határozza meg a közreműködő alkalmazásával, feladataival, képzésével, a rendezőétől eltérő, megkülönböztető ruhájával, valamint azonosíthatóságával kapcsolatos részletes rendelkezéseket.

A rendező¶

70. § (1) A szervező a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.

(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak a hatóság által kiállított személy-, vagyonvédelmi igazolvánnyal rendelkező – a képesítésekkel kapcsolatos jogszabályban és a sportági szakszövetség belső szabályzatában meghatározott képesítési, képzési követelményeknek megfelelő, a sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített – személy bízható meg.

(3) A sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból a rendező – a sportszövetségnek a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában meghatározott – megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét vagy azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitűzőt visel.

(4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt.

(5) A Kormány rendeletben határozza meg azokat a sportrendezvényeket,

• a) amelyeken a rendezésre és a szurkolók utazásának biztosítására a sportszövetség által akkreditált rendező szervet, valamint a sportszövetségnek a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatában meghatározott gyakorisággal, de legalább ötévente egy alkalommal a sportrendezvények biztosítására szakirányú továbbképzés keretében felkészített rendezőt kell megbízni,
• b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti sportrendezvény felelősségbiztosítás nélkül nem tartható meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen, bérleten és a beléptetőpontoknál kihelyezett pályarendszabályokon is fel kell tüntetni.

A beléptetés¶

71. § (1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:

• a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik,
• b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt,
• c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta,
• d) nem tart magánál mások iránti gyűlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet,
• e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti kizárás, a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés, a szabálysértési kitiltás, vagy a 76/A. § (1) bekezdése szerinti, külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt,
• f) vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát, valamint
• g) tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető,
• h) nem tanúsít a (2) bekezdés szerinti magatartást.

(2) A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.

(3) Ha a sportrendezvényre belépésre jelentkező vagy a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a beléptetését meg kell tagadni vagy a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező a személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben a személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított harmadik óra végéig a rendező a személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor. A képfelvevő eszköz által rögzített felvételek kezelésére a 74. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. A visszatartott személy rendőrség által történő igazoltatása esetén a 65. § (2) bekezdésében meghatározott szervezőt kell a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatást kérőnek tekinteni.

(3a) A (3) bekezdés szerinti visszatartásra a rendező akkor is jogosult, ha az a visszatartott személlyel szemben kiszabandó, a 73. § szerinti kizárásról szóló határozat elkészítéséhez és annak közléséhez szükséges.

(4) A sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező is jogosult. Kényszerítő eszköz alkalmazására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a rendőr jogosult.

(4a) A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és annak távozásakor a jogosult részére történő visszaadásáról. Ha a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, annak további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tárgy tulajdonosa vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet.

(5) A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható, piktogramokkal is ellátott, aktualizált hirdetményeken, valamint a belépőjegyen és a bérleten köteles – magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is – tájékoztatni.

72. § (1) A szervező a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, vagy normál biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszer (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazásáról dönthet. Labdarúgás sportágban kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén, valamint a Minősítő Bizottság javaslata alapján az ORFK egyedi döntése szerint a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert kell alkalmazni. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.

(2) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező

• a) csak névre szóló belépőjegyet vagy bérletet értékesíthet,
• b) a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrizheti, és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatait egybevetheti – a rendőrség felhívására egybeveti – a belépőjegyhez vagy a bérlethez hozzárendelt, a 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokkal.

(2a) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a sportrendezvény biztonsági kockázatának változása miatt beléptető rendszert kell alkalmazni, de a jegyértékesítés a biztonsági kockázat változása előtt megkezdődött és az nem névre szóló jegyértékesítésként történt, ugyanezen a módon a jegyértékesítés a biztonsági kockázat változását követően folytatható.

(3) Ha a beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni.

(4) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, bérlet eladásakor, valamint a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani.

(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy vagy a bérlet értékesítésekor a néző személyazonosságát egybevetheti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. Beléptető rendszer alkalmazása esetén a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybevetheti – a rendőrség felhívására egybeveti – a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy vagy bérlet nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, továbbá e helyszínre a belépését meg kell tagadni.

72/A. § (1) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező személyazonosításra alkalmas, fényképpel ellátott, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását is kötelezővé teheti.

(1a) Ha a jegy, bérlet vagy ezek igénylésére vagy átvételére jogosító utalvány (a továbbiakban: utalvány) értékesítését az utazó sportszervezet végzi, saját jegyértékesítése tekintetében a klubkártya kiváltását az utazó sportszervezet beléptető rendszer alkalmazása nélkül is kötelezővé teheti az utazó sportszervezet részvételével belföldön és külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényekre is.

(2) A szervező jogosult – a klubkártya tulajdonosa személyazonosítása céljából – a klubkártya tizennegyedik életévét betöltött tulajdonosának képmásából, ujjnyomatából, íriszképéből vagy vénalenyomatából (a továbbiakban együtt: biometrikus adat) generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kódot (a továbbiakban: biometrikus sablon) kezelni.

(3) Ha beléptető rendszer alkalmazása esetén a klubkártya kiváltását a szervező kötelezővé teszi, a 72. §-ban meghatározottakon túl a (4)–(8) bekezdést is alkalmazni kell.

(4) A szervező a beléptetéskor a rendező útján

• a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőrizheti, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatait egybevetheti – a rendőrség felhívására egybeveti – a belépőjegy vagy a bérlet birtokosa által bemutatott klubkártyához hozzárendelt, a 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokkal,
• b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőrizheti, hogy a belépőjegy vagy a bérlet birtokosa biometrikus adatát rögzíti, abból biometrikus sablont képez és azt összeveti a klubkártya tulajdonosa szervező által nyilvántartott biometrikus sablonjával.

(5) Ha a beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyes adatai nem egyeznek meg a klubkártya tulajdonosának személyes adataival, a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek meg a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, továbbá a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biometrikus sablonok nem egyeznek meg egymással, a beléptetést meg kell tagadni.

(6) A beléptetést követően, valamint a beléptetés megtagadása esetén a beléptetés során rögzített személyes adatokat haladéktalanul törölni kell. Ha a beléptetés megtagadására a 71. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak miatt kerül sor, a beléptetés során rögzített személyes adatokat a szervező legfeljebb 30 napig kezelheti.

(7) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy vagy a bérlet értékesítésekor jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány és a klubkártya adatai alapján megállapítani.

(8) A szervező és – ha a jegyértékesítésben közreműködik – az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a klubkártya értékesítésekor a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek klubkártya, névre szóló belépőjegy, bérlet és utalvány nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, utazó sportszervezetként a sportrendezvény helye szerinti hazai vagy külföldi sportlétesítménybe, valamint a 76/A. § (1) bekezdése szerinti, külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személynek.

(9) A szervező és – ha az értékesítésben saját nézői tekintetében közreműködik – az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a már értékesített klubkártyát, a névre szóló belépőjegyet, bérletet vagy utalványt 8 napon belül érvényteleníti, ha

• a) tudomást szerez arról, hogy a jogosult szerepel a sportrendészeti nyilvántartásban, vagy
• b) azt a meghatározott értékesítési feltételeket megszegve igényelték vagy kísérlik meg felhasználni.

72/B. § (1) A szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet e tevékenységi körében névre szóló belépőjegyet és bérletet – ha a szervező sportszervezet, akkor klubkártyát is – állíthat ki és értékesíthet.

(2) A névre szóló belépőjegy, bérlet, utalvány, valamint a klubkártya értékesítésekor, a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy

• a) nevét,
• b) anyja nevét,
• c) születési helyét és idejét,
• d) lakcímét vagy – elektronikus jegyértékesítés esetén – elektronikus levélcímét,
• e) – a 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben – biometrikus sablonját,
• f) arcképmását, ha a klubkártyát a sportszervezet vagy az utazó sportszervezet kötelezővé tette, vagy az a 74. § (1) bekezdés alapján készült

a szervező és ha saját nézői részére jegyet értékesít, az utazó sportszervezet, valamint az a)–d) pontban meghatározott adatokat a szervező, az utazó sportszervezet, továbbá a szervező vagy az utazó sportszervezet által megbízott egyéb személy a belépőjegy, a bérlet, a klubkártya és az utalvány érvényességének lejáratát követő 60 napig nyilvántartja, ezt követően a nyilvántartásból törli.

(2a) Klubkártya kötelezővé tétele esetén a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatokat is nyilván kell tartani a klubkártya érvényességi idejének lejártát követő 60 napig.

(2b) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, az utazó sportszervezet vagy az általa megbízott személy a belépőjegyen, a bérleten és az ezek igénylésére szolgáló utalványon, illetve a klubkártyán feltüntetheti.

(3) A 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet a klubkártya értékesítésekor rögzíti a biometrikus adatot, amelyből haladéktalanul biometrikus sablont képez. A biometrikus sablont

• a) a szervező nyilvántartásba veszi, ezt követően a biometrikus adatot haladéktalanul törli, vagy
• b) a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet haladéktalanul továbbítja a szervező részére nyilvántartásba vétel céljából, ezt követően a biometrikus sablont és a biometrikus adatot haladéktalanul törli.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, klubkártya és utalvány, illetve az ezekhez hozzárendelt, a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az érintett azonosítása, a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint a szervező vagy utazó sportszervezet polgári jogi igény érvényesítése céljából használható fel.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre vagy adatkérésre a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési hatóság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.

A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás¶

73. § (1) A szervező az általa, valamint az utazó sportszervezet a részvételével szervezett sportrendezvény esetén és beléptető rendszer alkalmazásakor köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvényen történő részvételből való kizárás). A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit – általános szerződési feltételként – magyar és angol nyelven is fel kell tüntetni.

(1a) A szervező vagy az utazó sportszervezet az általa szervezett hazai és a részvételével idegenben vagy külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényen történő részvételből való kizárást alkalmazhat azon személlyel szemben, akit az általa vagy közreműködésével szervezett sportrendezvényről eltávolítottak, vagy aki a névre szóló jegy-, bérletértékesítés, belépésre jogosító igazolás, illetőleg ezek átvételére jogosító utalvány kibocsátása esetén azokat más személy részére jogosulatlanul átadja, vagy aki a szervező vagy az utazó sportszervezet pályarendszabályait vagy a jegy, bérlet, klubkártya, utalvány igényléséhez kapcsolódó általános szerződési feltételeket megsérti, továbbá a (4) bekezdés szerinti esetben.

(2) A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által vagy az utazó sportszervezet részvételével szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó kizárás esetén a két évet, a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó kizárás esetén a négy évet nem haladhatja meg.

(3) A szervezőnek vagy az utazó sportszervezetnek a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat.

(4) A sportrendezvényen történő részvételből kizárható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői (rendezői) beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.

(4a) A szervező és az utazó sportszervezet a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról szóló közlés követelményét úgy is teljesítheti, hogy az erről szóló döntést a kizárandó személy 72/B. § (2) bekezdése alapján általa kezelt elektronikus levélcímére az adatbiztonsági követelményeknek megfelelő elektronikus levélben továbbítja. Az így továbbított döntés kézbesítettnek tekintendő az elküldést követő munkanapon. A kizárásról hozott döntés hatálya a közlés megadott elektronikus levélcímre továbbításával akkor is beáll, ha az érintett személy az elektronikus levélcímének változását vagy megszűnését a szervező vagy az utazó sportszervezet által előzetesen meghatározott módon nem jelentette be.

(5) A szervező és az utazó sportszervezet az általa kizárt személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, a kizárás időtartamát, a sportlétesítmény megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyre kizárás hatálya kiterjed, 3 napon belül továbbítja a sportrendészeti nyilvántartásba, valamint a szervező az utazó sportszervezet részére. Ha az utazó sportszervezet a továbbított adatok alapján nem dönt sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról, a továbbított adatokat azok kézhezvételét követő 8 napon belül törli. A szervező a kizárási határozatokat és az abban szereplő személyes adatokat a kizárás időtartama alatt adatvédelmi szabályainak megfelelően kezeli.

(6) A sportrendészeti nyilvántartásból – a jegyértékesítés és a sportrendezvényre történő beléptetés céljából –

• a) a sportrendezvény szervezője,
• b) a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy, valamint
• c) a szervező által alkalmazott rendező,
• d) az utazó sportszervezet

igényelhet adatot, amelyet a rendelkezésére bocsátástól számított 120 óra elteltével töröl.

A kamerával történő megfigyelés¶

74. § (1) A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – és az utazó sportszervezet képviselője a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, valamint a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban – a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága, valamint az előzetesen meghatározott szabályokat megsértő, a kizárási eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjének azonosítása céljából, az e résztvevőkkel szembeni, a 73. § szerinti kizárás és az azt követő további eljárások lefolytatása érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, valamint a szervező vagy – rendező alkalmazása esetén – a rendező testére rögzített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű – ideértve a biometrikus azonosításra alkalmas – felvételt biztosító, képet és hangot is rögzítő kamerával megfigyelni, a felvételt rögzíteni és az e bekezdésben meghatározott célokból felhasználni, valamint a sportrendezvény megtartását követő 60 napig kezelni.

(2) A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar, angol nyelven is tájékoztatni kell.

(3) A szabálysértési eljárás, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező, utazó sportszervezet köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 120 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt, a rendezőt, az utazó sportszervezetet a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 60 napig történő tárolására szólíthatja fel. Ha a felszólításra vagy az (5) bekezdés szerinti adatigénylésre nem kerül sor, a szervező, a rendező, az utazó sportszervezet a rögzített adatokat – ha a rendezvényen olyan cselekmény nem történt, amely miatt a 73. § szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése indokolt –, a rögzítést követő 120 óra elteltével megsemmisíti, a kizárási eljárásra okot adó cselekmény esetén a felvételek a kizárandó személyek azonosítása és a hatósági eljárásokhoz a bizonyítékok kigyűjtése céljából a sportrendezvény befejeződését követő legfeljebb 60 napig kezelhetők.

(4) Amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező haladéktalanul köteles eleget tenni.

(5) Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekből a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági, bűnüldözési, szabálysértési, illetve igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság, valamint az érintett személy igényelhet adatot. Az (1) bekezdés szerint rögzített felvétel a szervező, valamint az utazó sportszervezet által, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint polgári jogi igény érvényesítése érdekében felhasználható az eljárás jogerős befejezéséről szóló értesítés kézhezvételét, vagy a kizárás hatályának leteltét követő harmadik munkanapig.

(6) A kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek során jelen lehet. Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez.

75. §¶

A néző részvétele a sportrendezvényen¶

76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és a pályarendszabályban foglaltakat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésében több néző is részt vesz, felelősségük egyetemleges.

(3) A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, valamint a szervezőnek, a rendezőnek vagy a rendőrségnek a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.

A sportrendészeti nyilvántartás¶

76/A. § (1) A rendőrség a sportrendezvényen történő részvételből a szervező által kizárt, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek, továbbá külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személyek (a továbbiakban: külföldön távoltartással érintett) e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait a sportrendezvények biztonságának védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, mások jogainak védelme, a jegyértékesítés, valamint a sportrendezvényre történő belépés megtagadásának megállapítása céljából kezeli.

(2) A sportrendészeti nyilvántartás a sportrendezvényen történő részvételből a szervező, utazó sportszervezet által kizárt, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek, valamint a külföldön távoltartással érintett személyek következő adatait tartalmazza:

• a) a családi és utónév,
• b) a születési hely és idő,
• c) az anyja születési családi és utóneve,
• d) a szervező és az utazó sportszervezet által továbbított képmás.

(2a) A sportrendezvények látogatástól eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

• a) az eltiltott személy (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatait,
• b) az elkövetett bűncselekmény megnevezését és minősítését,
• c) az eltiltás időtartamát, továbbá
• d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre az eltiltás hatálya kiterjed,
• e) a külföldi bíróság hasonló tartalmú döntésének adatait.

(3) A kitiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

• a) a kitiltott személy (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatait,
• b) az elkövetett szabálysértést,
• c) a kitiltás időtartamát, továbbá
• d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre a kitiltás hatálya kiterjed,
• e) a külföldi hatóság hasonló tartalmú döntésének adatait.

(4) A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

• a) a kizárt személy (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatait,
• b) a kizárást elrendelő szervezet megnevezését,
• c) a kizárás időtartamát, továbbá
• d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre a kizárás hatálya kiterjed,
• e) a külföldi sportszervezet hasonló tartalmú döntésének adatait.

(4a) A (2a) bekezdés b)–d) pontjában, a (3) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (4) bekezdés b)–d) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A rendőrség a sportrendészeti nyilvántartás adatait az eltiltás, a kitiltás, a kizárás, valamint a külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének időtartamáig kezeli. Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.

(6) A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség

• a) a közrend és a közbiztonság védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a külföldi rendőri szerv részére a (2)–(4) bekezdésben foglalt,
• b) rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, az utazó sportszervezetnek, valamint a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személynek a (2a) bekezdés a), d) és e) pontjában, a (3) bekezdés a), d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott

adatokat továbbítja.

(6a) A (2a) bekezdésben foglalt adatokat az a bíróság közli a sportrendészeti nyilvántartást vezető szervvel, amely előtt a büntetőeljárás befejeződött.

(7) A (3) bekezdésben foglalt adatok szolgáltatása során a rendőrség a szabálysértési nyilvántartás adatait adja át.

(8) A sportrendészeti nyilvántartás számára adatot szolgáltató szervező, valamint a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylésre jogosultak technikai és szervezési intézkedésekkel, ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodnak az adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés, valamint az adatok jogosulatlan megváltoztatása és nyilvánosságra hozatala elleni védelemről.

(9) A szervező gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag köteles értesíteni a rendőrséget a később felfedett adathibáról és a helyes adatról.

(10) A rendőrség az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

• a) az adatigénylő megnevezését, székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját,
• b) a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját,
• c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját, valamint
• d) az adatszolgáltatás alanyának nevét.

(11) A rendőrség az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.

X/A. Fejezet — EGYES ÁLLAMI TULAJDONÚ SPORTCÉLÚ INGATLANOK ÉS EGYÉB VAGYONELEMEK VAGYONKEZELŐINEK KIJELÖLÉSÉRŐL¶

76/B. § (1) A magyarországi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése céljából az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. és 2. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – vagyonkezelőjeként az 1. és 2. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. és 2. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – (a továbbiakban: ingatlanok) üzemeltetéséhez, valamint az ingatlanokon található állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az 1. és 2. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti vagyonelemek az 1. és 2. mellékletben meghatározott jogi személyek és a tulajdonosi joggyakorló között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az 1. és 2. mellékletben meghatározott jogi személyek 60 napon belül kötelesek – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.

(2) Az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a (3) bekezdés szerint meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni.

(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. A tulajdonosi joggyakorló a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására.

76/C. § A 76/B. § alapján keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén lehetséges bármelyik fél részéről.

X/B. Fejezet — NEMZETI SPORTINFORMÁCIÓS RENDSZER¶

76/D. § (1) A nemzeti sportinformációs rendszer a sportolókra, a sportszakemberekre, a sportszervezetekre, a sportszövetségekre, a sportköztestületekre, ezek tevékenységére, e szervezetek nevében a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő személyre, a sportlétesítményekre, sporteseményekre, sporteredményekre vonatkozó adatoknak a nyilvántartását szolgáló, továbbá az állami sportcélú támogatások elosztását és felhasználását támogató elektronikus nyilvántartási és folyamatkezelő rendszer.

(2) A nemzeti sportinformációs rendszert a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: működtetésért felelős szerv) működteti. A működtetésért felelős szerv e feladatkörében biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását.

(3) A sportpolitikáért felelős miniszter döntés-előkészítés, valamint az állami sportcélú támogatások felosztása, biztosítása és felhasználásának ellenőrzése céljából a nemzeti sportinformációs rendszerben, illetve egyéb módon kezeli

• a) a 76/E. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 76/F. § (1) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a sportorvosi engedély adatait, a nevezésekre vonatkozó adatokat és a fogyatékossággal élő személy esetén az erre vonatkozó adatot, valamint
• b) az 51. § (7), (8) és (10) bekezdésében, az 56. § (3)–(6) bekezdésében, az 57/B. § (1) és (2) bekezdésében, a 61. § (6) bekezdésében és a 62. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatokat,

amely adatok kezelésének szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(3a) A sportpolitikáért felelős miniszter tájékoztatás céljából, a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges időtartamban kezeli a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott természetes személy alábbi adatait:

• a) a természetes személyazonosító adatok,
• b) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségi adatok,
• c) az elektronikus levelezési cím, valamint
• d) a lakóhelyre vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott címadatok.

(3b) Amennyiben a sportpolitikáért felelős miniszter nem rendelkezik a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges, (3a) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattal, úgy a (3a) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatot kezelő állami szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet. A megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.

(3c) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter az 56. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott adatokat döntés-előkészítés, az állami sportcélú támogatások felosztása, biztosítása és felhasználásának ellenőrzése céljából a nemzeti sportinformációs rendszerben, illetve egyéb módon kezeli, amely adatok kezelésének szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(3d) A működtetésért felelős szerv a nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt személyes adatokat a rendszer működtetése, az abba történő belépés biztosítása és az azonosítás, az adatszolgáltatás hitelességének ellenőrzése, a versenyeredmények nyilvántartása, továbbá döntés-előkészítési, javaslattételi, statisztikai, valamint sportszakmai feladatai ellátása céljából kezeli. A működtetésért felelős szerv az adatkezelés szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(3e) Amennyiben a (3d) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen az adatok kezelése a (3d) bekezdésben meghatározott adatkezelési célokból a továbbiakban nem szükséges, úgy a működtetésért felelős szerv az adatokat közérdekű archiválás, tudományos és történelmi kutatási célból, illetve statisztikai célból kezeli.

(4) A nemzeti sportinformációs rendszer személyes adatokra vonatkozó adattartalmából – ha törvény eltérően nem rendelkezik – adattovábbítás nem teljesíthető.

(5) A nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen adja át a működtetésért felelős szerv, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

76/E. § (1) A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolókról. Az adatszolgáltatás a sportoló nevére, születésének helyére, idejére, képmására, nemére, társadalombiztosítási azonosító jelére, anyja nevére, elektronikus levelezési címére, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti versenyeredményeire terjed ki.

(2) A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben tartja nyilván. A sportszövetség ennek keretében a versenyengedély 3. § (3) bekezdése szerinti adatainak rögzítésével adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére az általa kiadott versenyengedélyekről, az eltiltásokról, a versenyeredmények rögzítésével a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről, a sportoló kiemelt sportprogramban történő részvételéről és válogatottságáról, valamint a válogatottak, kiemelt sportprogramban résztvevők esetén a sportoló-edző kapcsolatról.

(3) A sportszervezet a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a nemzeti sportinformációs rendszerbe regisztrált személy technikai működtetéshez kapcsolódó egyedi azonosítóját (a továbbiakban: egyedi azonosító), a sportorvosi engedély adatait, a nevezésekre vonatkozó adatokat és a fogyatékossággal élő személy esetén az erre vonatkozó adatot a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint a jogviszony fennállásának igazolása céljából, a sportoló igazolt sportolói jogviszonyának ideje alatt kezeli.

(4) A sportszövetség a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat, továbbá az egyedi azonosítót, a sportorvosi engedély adatait és a nevezésekre vonatkozó adatokat, valamint a fogyatékossággal élő személy esetén az erre vonatkozó adatot a sportoló versenyengedélyének kiállítása, az abban meghatározott jogosultságok és a sportoló sportorvosi engedélyének ellenőrzése, a szövetség által felügyelt versenyrendszerben való szereplés, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint a tagsági jogviszony fennállásának ellenőrzése céljából a 3. § (8) bekezdése szerinti időtartam alatt kezeli.

76/F. § (1) A sportszövetség, a sportszervezet, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerben regisztrált adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szervezet (a továbbiakban: egyéb adatszolgáltató) adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe az adatszolgáltatásban közreműködő, valamint az állami sportcélú támogatások tekintetében érintett, a sportszervezettel, sportszövetséggel, vagy az egyéb adatszolgáltatóval jogviszonyban álló személyekről, továbbá az általa foglalkoztatott sportszakemberekről. Az adatszolgáltatás az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja nevét, elektronikus levelezési címét, valamint a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott képesítések, szakképzettség megnevezését tartalmazza.

(2) A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti személyes adatokat és az egyedi azonosítót a sportszövetség, a sportszervezet és az egyéb adatszolgáltató a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt kezeli.

76/G. § A nemzeti sportinformációs rendszerbe a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint személyes adatnak nem minősülő adatokat szolgáltatnak

• a) a sportszervezetek,
• b) a sportszövetségek,
• c) a sportköztestületek és
• d) a sportlétesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője vagy használója.

76/H. § (1) A nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott személyek azonosítása, valamint az e személyekre vonatkozó személyes adatok ellenőrzése és pontosítása céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartás működtetője a természetes személy

• a) természetes személyazonosító adatai, valamint
• b) a társadalombiztosítási azonosító jele

összevetése útján, az összerendelési nyilvántartáson keresztül elektronikus úton, térítésmentesen, folyamatos automatikus adatátadással adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére.

(2) Az összevetés eredményeként a nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt személyes adatok tekintetében kimutatható eltérés, adatváltozás esetén a működtetésért felelős szerv az ilyen adatot az összevetés során átadott adatnak megfelelően – a nemzeti sportinformációs rendszerbe a pontosítást igénylő adatot szolgáltató szerv vagy személy külön értesítése nélkül – pontosítja.

XI. Fejezet — ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Értelmező rendelkezések¶

77. § E törvény alkalmazásában:

• a) olimpiai esemény: a NOB, az Európai Olimpiai Bizottságok, valamint a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége hatáskörébe tartozó nemzetközi sportesemény, így különösen a nyári és téli olimpiai játékok, a nyári és téli ifjúsági olimpiai játékok, a nyári és téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválok, az Európa Játékok, valamint a Strand Világjátékok,
• b) edző: olyan, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki valamely sportoló vagy csapat edzésmunkáját megtervezi, irányítja, ellenőrzi és egyúttal pedagógiai, pszichológiai eszközökkel fejleszti a sportoló személyiségét és szinten tartja vagy fokozza sportteljesítményét,
• c) csapatsportág: azoknak a sportágaknak az összessége, amelyekben sporttevékenységet folytatni a játék jellegéből és a versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább három természetes személy alkot egy résztvevőt, és a sportágnak nincs egyéni változata,
• d) építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük,
• e) fogyatékos személy: a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos, a siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy,
• f) játékjog: a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történő felhasználásának joga,
• g) speciális világjátékok: a Speciális Olimpia, a Siketlimpia és a Szervátültetettek Világjátékai,
• h) kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén az információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse,
• i) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér,
• j) nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat,
• k) országos jellegű szervezet a szabadidősport, a fogyatékosok sportja, a diák- és az egyetemi-főiskolai sport területén: a szervezet közhasznúnak minősül, és legalább 7 vármegyében székhellyel rendelkező, országosan legalább 20 jogi személy taggal működik,
• l) sportakadémia: a sportakadémiai minősítés megszerzéséről és a sportakadémia működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő és az erre vonatkozó igazolással rendelkező, olimpiai sportágban működő olyan sportszervezet, amely sportág-specifikus, kiemelkedően magas színvonalú utánpótlás-nevelési, képzési, sporttudományos, sportegészségügyi, infrastrukturális és sportmenedzsment feltételek és szolgáltatások biztosításával gondoskodik a tehetség-kiválasztásról, -gondozásról és -fejlesztésről, a versenyzők magas szintű sportszakmai felkészítéséről, versenyeztetéséről, továbbá szervezi a sportolók sporttevékenységgel összefüggő és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését segítő körülmények megteremtését. A sportakadémia állami sportcélú támogatásban részesíthető;
• m) sportiskola: az a köznevelési intézmény, jogi személy nonprofit gazdasági társaság, sportegyesület, sportvállalkozás, vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely az alábbiak szerint utánpótlás-nevelési feladatokat lát el vagy közreműködik azok ellátásában:
• ma) köznevelési típusú sportiskola: az a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, évfolyamos vagy korcsoportos sportági képzést biztosító köznevelési intézmény, amely a helyi pedagógiai programját – az országos sportági szakszövetség, illetve országos sportági szövetség vagy fogyatékosok országos sportszövetségének szakmai javaslata alapján, az országos sportági szakszövetség, az országos sportági szövetség, vagy a fogyatékosok országos sportszövetsége és a köznevelési típusú sportiskola közötti együttműködési megállapodásban foglaltakra is figyelemmel – sportiskolai kerettanterv alapján készíti el, és biztosítja a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását, valamint a helyi pedagógiai programja összeállítása során figyelemmel van a sportolók felkészítési és versenyeztetési tevékenységére, továbbá a sportági programok megvalósításával kapcsolatos felkészítéssel és versenyeztetéssel összefüggő feladatait jogi személy nonprofit gazdasági társasággal, sportegyesülettel, sportvállalkozással vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal fennálló együttműködési megállapodás alapján végzi,
• mb) egyesületi jellegű sportiskola: az a korcsoportos sportági képzést biztosító jogi személy nonprofit gazdasági társaság, sportegyesület, sportvállalkozás, vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány (utánpótlás akadémia), amely köznevelési intézménnyel, a sportköztestülettel, országos sportági szakszövetséggel, országos sportági szövetséggel, vagy fogyatékosok országos sportszövetségével kötött együttműködési megállapodás alapján vesz részt az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásban, sportolók magas szintű felkészítésében és versenyeztetésében, vagy közreműködik az utánpótlás-nevelési feladat-ellátás feltételeinek biztosításában.
• n) sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják és ahol néző tartózkodhat,
• o) sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül,
• p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménye szerinti sport-foglalkozást folytat, vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba hozható edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl. sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr) és a játékosügynök. A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek további sportszakembernek,
• q) versenyrendszer: a sportág nemzetközi szövetsége és a hazai szakszövetség, illetve országos sportági szövetség – kivéve a szabadidősport szövetség – által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérő erőpróba. A bajnokság versenyrendszernek minősül. A versenyrendszer hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) rendszerű lehet,
• r) versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben részt vevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein túlmenően tartalmazza a versenyrendszert működtető sportszövetség eljárásának szabályait is;
• s) sportlétesítmény: sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület.
• t) utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány: alapító okiratában meghatározott tartós közérdekű cél szerinti tevékenysége – elsősorban utánpótláskorú versenyzőkkel kapcsolatos – sporttevékenység elősegítése, feltételeinek biztosítása, felkészítő (edzéssel összefüggő) és versenyeztetési feladatok szervezése.
• u) sportrendezvény: versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés és
• ua) beléptető rendszer alkalmazása esetén az első nézőnek az annak helyszínére történő belépése időpontjától az utolsó nézőnek az annak helyszínéről történő távozása időpontjáig terjedő időtartam, vagy
• ub) beléptető rendszer alkalmazása hiányában az azt közvetlenül megelőző két óra, valamint az azt közvetlenül követő két óra,
• v) olimpiai pályázat: a 2024. évi XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Paralimpiai Játékok budapesti rendezésére vonatkozó pályázat,
• w) olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság: Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság közös és kizárólagos tulajdonában álló, az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság,
• x) CAS: Nemzetközi Sportdöntőbíróság,
• y) nemzetközi szintű sportoló: olyan sportoló, aki sportversenyeken vesz részt nemzetközi szinten (az egyes nemzetközi szövetségek általi meghatározás szerint),
• z) kontinentális sportági szövetség: olyan szövetség, amelynek tagjai egy sportágban egy kontinensen működő nemzeti sportszövetségek.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶

78. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.

(2)

(3) Hivatásos sportoló sportszervezettel e törvény hatálybalépése után egyéni vállalkozóként hivatásos sportolói tevékenysége körében polgári jogi szerződést nem köthet. A már megkötött polgári jogi szerződések a szerződéses időtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak.

(4)–(5)

(6)

(7) Ahol jogszabály ,,sportági országos szakszövetséget'' említ, e törvény hatálybalépését követően azon ,,országos sportági szakszövetséget'' kell érteni.

(8)

78/A. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) 2. §-ával megállapított 62. § (1) bekezdése szerinti javaslattétel szabályait első alkalommal a módosító törvény hatálybalépését követően, a Nemzet Sportolói létszáma 12 fő alá csökkenése esetén kell alkalmazni.

(2)

78/B. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (6) bekezdése szerinti rendelkezések versenyszabályzatban rögzítésére az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség a rendelkezés hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles.

78/C. § (1) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 14. § (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfegyelmi eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 22. § (7) bekezdése, valamint 51. § (5) bekezdése szerinti sportfejlesztési program jóváhagyására nyitva álló ügyintézési határidőt első alkalommal a 2016–2017-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok jóváhagyása során kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 22. § (7) bekezdése, valamint 51. § (5) bekezdése szerinti sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőt, valamint a 22. § (8) bekezdését és az 51. § (6) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 51. § (2) bekezdés g) pontját a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok és elszámolások ellenőrzései vonatkozásában is alkalmazni kell.

78/D. § (1) A MOB a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépését követő 45 napon belül köteles közgyűlést tartani, amelyen meg kell állapítania a Módtv3-ban foglaltaknak megfelelően módosított alapszabályát.

(2) A sportpolitikáért felelős miniszter és a MOB 2016. december 31-ig a Módtv3-ban meghatározott közfeladatok feladat- és hatáskör változásának átadás-átvételéről megállapodást köt.

(3) Az MPB a Módtv3. hatálybalépését követő 45 napon belül köteles Módtv3-ban foglaltaknak megfelelően gondoskodni az átalakulásáról és köztestületként kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(4) A sportpolitikáért felelős miniszter a Módtv3. hatálybalépését követő 45 napon belül köteles a Módtv3. alapján új sportköztestületként megalakuló NVESZ és NDHSZ közgyűlését összehívni, amelyen az NVESZ-nek és az NDHSZ-nek döntenie kell a tagságáról, meg kell állapítania a Módtv3-ban foglaltaknak megfelelő alapszabályát, elnökséget, felügyelőbizottságot és tisztségviselőket kell választania.

(5) A MOB és az MPB, a MOB és az NVESZ, a MOB és az NDHSZ 2016. december 31-ig a Módtv3-ban meghatározott közfeladatok feladat- és hatáskör változásának átadás-átvételéről megállapodást köt.

78/E. § (1) A MOB jogutódja az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggésben a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben a sportpolitikáért felelős miniszter.

(2) A Módtv3-mal megállapított 23. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti szabályzatok megalkotására az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség a Módtv3. hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles.

(3) A MOB jogutódja a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő feladatai tekintetében az MPB.

(4) A MOB jogutódja a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos feladatai tekintetében az NVESZ.

(5) A MOB jogutódja diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos feladatai tekintetében az NDHSZ.

78/F. §¶

78/G. § A 61. § (12) bekezdés c) pontját a 2012. január 1-jét követően megrendezett olimpia, Paralimpia, Sakkolimpia és Siketlimpia tekintetében kell alkalmazni.

78/H. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLXII. törvénnyel megállapított 78/G. §-át a folyamatban lévő ügyekben, az olimpiai járadék iránti kérelem tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

78/I. § (1) A sportszövetség által a 37. § alapján el nem vont vagy nem elvonható labdarúgó

• a) sporttevékenység,
• b) sportversenyek (mérkőzések)

televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésével (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: közvetítések) kapcsolatos szerződések hatálya 2018. szeptember 30. napjával megszűnik, és ha e napon a közvetítésekkel kapcsolatos szerződésekből eredő vagyoni értékű jogokkal a sportszervezeten vagy sportszövetségen kívül más személy vagy szervezet rendelkezik, akkor a közvetítésekkel kapcsolatos jogok 2018. szeptember 30. napján kártalanítás ellenében a törvény erejénél fogva a sportszervezetre szállnak vissza. A kártalanítás megállapítására, összegére, a bírósági hatáskörre és az igény érvényesítésére a Civil tv. 75. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(2) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló 2018. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 47. § (8) bekezdését a Módtv4. hatálybalépése előtt kötött szerződésekből eredő jogviták esetében is alkalmazni kell.

78/J. § (1) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 22. § (2) bekezdés f) pont fc), ff) és fi)–fm) alpontját, valamint 51. § (2) bekezdés g) pont ge ) és gf) alpontját a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok és elszámolások ellenőrzése, és eljárások vonatkozásában is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 22. § (7) és (8) bekezdését, valamint 51. § (5) és (6) bekezdését a 2018–2019-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok és folyamatban lévő eljárások vonatkozásában is alkalmazni kell.

78/K. § E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 1. mellékletében foglalt táblázat 12a. sorában szereplő tulajdoni hányad vonatkozásában a vagyonkezelő kijelölésére tekintettel az ingatlan-nyilvántartásba bejezett vagyonkezelő vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva megszűnik.

78/L. § A 4. § (3) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 38. § (1a) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdése, 46/G. § (1) bekezdése és 46/M. § (1) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

78/M. § (1) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 60. § (2), (4) és (6) bekezdését a Módtv6. hatálybalépését megelőzően elért helyezés után megállapított jogosultság esetén a Módtv6. hatálybalépését követően esedékessé váló járadék tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A Módtv6. hatálybalépésétől az e bekezdés alapján megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra.

(2) A Módtv6. hatálybalépésekor özvegyi járadékra jogosult a Módtv6. hatálybalépését követően az elhunyt érmes valamennyi helyezése után, a 60. § (3) bekezdése és Módtv6.-tal megállapított 60. § (2) bekezdése alapján jogosult járadékra azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A Módtv6. hatálybalépésétől az e bekezdés alapján megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra.

78/N. § (1) Amennyiben a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Módtv7.) hatálybalépésekor az özvegyi járadékra jogosult a Módtv7. hatálybalépését követően a Módtv7.-tel megállapított 60. § (3) bekezdése alapján teljes összegű járadékra jogosult, a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A Módtv7. hatálybalépésétől az e bekezdés alapján megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra.

(2) Amennyiben az érmes özvegye a Módtv7. hatálybalépésekor a Módtv7.-tel megállapított 59. § (3) bekezdése alapján özvegyi járadékra válik jogosulttá, az özvegyi járadék a Módtv7. hatálybalépését követően jár azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.

78/O. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell.

78/P. § A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 37/D. § (2) bekezdése és 37/D. § (4) bekezdés b) pontja a 2021. december 31-ét követő igazolások, átigazolások esetében alkalmazandó.

78/Q. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 76/B. § (3) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések tekintetében 2023. január 1-től kell alkalmazni.

78/R. § Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított 76/B. § (1a) és (1b) bekezdése alapján nem szükséges új vagyonkezelési szerződést kötni, a Módtv11. hatálybalépését megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések hatályukban fennmaradnak.

78/S. § (1) A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 1. § szerinti regisztrációt a Módtv12. hatálybalépésekor fennálló tagsági, valamint sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező, továbbá a sportszervezethez egyéb, a regisztráció feltételeinek megfelelő módon csatlakozott sportoló tekintetében 2024. szeptember 30-ig el kell végezni és a fennálló sportszerződés, munkaszerződés vagy megbízási szerződés módosítása érdekében intézkedni kell.

(2) A Módtv12.-vel megállapított 51. § (2) bekezdés g) pontját a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv12.-vel megállapított 22. § (7a) bekezdését és 51. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontját első alkalommal a 2024/2025-ös támogatási időszakra jóváhagyott sportfejlesztési programok esetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv12.-vel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági nyilvántartásba vételi eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) A Módtv12. hatálybalépésekor a bírósági nyilvántartásba szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetséget a Módtv12. hatálybalépését követően országos sportági szakszövetségnek kell tekinteni. A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetség a Módtv12. hatálybalépését követő első alapszabály-módosításakor, de legkésőbb 2024. december 31-ig köteles alapszabályát e törvénynek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és országos sportági szakszövetségi jogállásának bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

(6) A Módtv12.-vel megállapított 59. § (5) bekezdés b) pontját a Módtv12. hatálybalépését követően megrendezésre kerülő sportesemények tekintetében kell alkalmazni.

78/T. § (1) A MET 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának a 46/S–46/X. §-ban foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról, továbbá köztestületként köteles kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A MET korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A MET a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Magyar Edzők Társaságának általános jogutódja.

78/U. § (1) A SOSz 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának a 46/Y–46/Z. §-ban foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról, továbbá köztestületként köteles kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A SOSz korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A SOSz a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Sportegyesületek Országos Szövetsége általános jogutódja.

78/V. § E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv13.) megállapított 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember a Módtv13. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv13. hatálybalépését követően 60 napon belül a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

78/W. § (1) Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv14.) megállapított 59. § (6b) és (6c) bekezdése tekintetében első járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó sporteseménynek minősül a Módtv14. hatálybalépését követően rendezett, az 59. § (1) bekezdése szerinti sportesemény.

(2) E törvénynek a Módtv14.-gyel megállapított 59. § (6a) és (6d) bekezdését a Módtv14. hatálybalépését megelőzően megtartott, olimpiai járadékra jogosító sportesemény tekintetében is alkalmazni kell, ha az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapjától a Módtv14. hatálybalépéséig 1 év még nem telt el.

78/X. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 59. § (6e) és (7) bekezdését, 60. § (4a) és (6a) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését megelőzően elért helyezés után megállapított edzői jogosultság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az edzői özvegyi járadék e § szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.

78/Y. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel módosított 22. § (2) bekezdés f) pontját, valamint 51. § (2) bekezdés g) pontját e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

78/Z. § (1) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról szóló 2025. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv15.) megállapított 76/E. § (2) bekezdése szerinti kiemelt sportprogramban történő részvételre és válogatottságra vonatkozó, valamint a válogatott sportoló-edző és a kiemelt sportprogramban résztvevő sportoló-edző kapcsolatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a sportszövetség első alkalommal legkésőbb 2026. december 31. napjáig teljesíti.

(2) A Módtv15.-tel megállapított 57/D. § (1) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állásáról a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet 2026. július 1-jéig köteles gondoskodni. Az 57/D. § (1) bekezdése szerinti elektronikus támogatáskezelő rendszert legkésőbb a 2026. július 1-jét követően odaítélt támogatások tekintetében alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv15.-tel megállapított 57/E. §-át abban az esetben is alkalmazni kell, ha a Módtv15. 57/E. §-t megállapító rendelkezése hatálybalépésének napján jogszabály, támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján sportcélú fenntartási, üzemeltetési kötelezettség áll fenn, és annak időtartama rövidebb, mint az 57/E. § szerinti időtartam.

Felhatalmazó rendelkezések¶

79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) rendeletben jelölje ki
• aa) az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szervet,
• ab) a működtetésért felelős szervet,
• b) rendeletben állapítsa meg
• ba) a doppingellenes tevékenység meghatározását, a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek körét, feladat- és hatáskörüket, a doppingeljárás szervezeti kereteit, valamint a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenységre vonatkozó szabályzatával összefüggő követelményeket,
• bb) a sportfegyelmi felelősségre és a sportfegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
• bc) a sportrendezvények biztonságára és a Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat,
• bd) az olimpiai központokra vonatkozó részletes szabályokat,
• be) az olimpiai járadékra, azzal összefüggésben a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásra és a „Nemzet Sportolója” címre vonatkozó részletes szabályokat,
• bf) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat,
• bg) a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra vonatkozó részletes szabályokat,
• bh) a nemzeti sportinformációs rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,
• bi) a Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen vagy edzésen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat,
• bj) az 57/A. § szerinti támogatás mértékét, a támogatásban részesíthető személyek körét és feltételeit, valamint a támogatás nyújtásának eljárásrendjét,
• bk) a sportrendezvény térítés ellenében végzett biztosítására vonatkozó részletes szabályokat,
• bl) a biztonságtechnikai fejlesztésre kötelezettek körét, és
• bm)
• bn) a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó állami sport célú támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait,
• bo) a 18/B. § (2) bekezdése szerinti miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait, a kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját,
• bp) a sportakadémiai minősítés megszerzésének feltételeit és eljárásrendjét, a sportakadémia működésére, valamint az általa biztosítandó feltételekre és szolgáltatásokra vonatkozó szempontrendszert, alapvető követelményeket és az azoknak való megfelelés ellenőrzésének rendjét,
• bq) a 30/B. § (2) bekezdése szerinti miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait, a kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját,
• br) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események körét és részletes szabályait,
• bs) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezet kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatására szolgáló előirányzatából nyújtott támogatások felhasználásának, elosztásának és ellenőrzésének részletes szabályait.
• bt) a 37/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sportszakmai teljesítményt, a 37/D. § (2) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésével és mértékével kapcsolatos szabályokat, valamint a 37/D. § (4) bekezdése szerinti nevelési hozzájárulás mértékét,
• bu) a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a 37/C. § szerinti ellenőrzéssel és szankcionálással összefüggő szabályokat, a kiszabható bírság mértékét, a bírság megfizetése módjának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) az egyes sportcélú kedvezményekre és igénybevételük feltételeire vonatkozó részletes szabályokat,
• b) a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók egységes követelményrendszerét,
• c)

(2a) Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 37/B. § szerinti bejelentés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(3)

(4) Felhatalmazást kap

• a) a köznevelésért felelős miniszter, hogy az iskolai sportkörök, a sportiskolák létrehozásával és működésével és a tornateremmel nem rendelkező iskolák által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségekkel,
• b) a szakképzésért felelős miniszter, hogy a szakképző intézményi sportkörök szervezésével és a tornateremmel nem rendelkező szakképző intézmények által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségekkel

kapcsolatos részletes szabályokat a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként történő rendőri biztosításához nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 22. § (5) bekezdésében és az 51. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

(7) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi sportszövetséget nyilvántartó bíróság előtti eljárásokban alkalmazott űrlapjainak adattartalmát rendeletben határozza meg.

80. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

81. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

82. § Az 1/A. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, a 4/A. §, a 19/A. §, a 22. § (10) és (11) bekezdése, a 46/T. § (5) bekezdése, az 51. § (7) és (8) bekezdése, az 56. § (3)–(6) bekezdése, az 57/B. §, az 57/C. §, a 61. § (6) bekezdése, a 62. § (7) bekezdése, a 72/A. §, a 72/B. §, a 73. § (5) és (6) bekezdése, a 74. § (3)–(6) bekezdése, a 76/A. §, a 76/D. § (3)–(3e) bekezdése, a 76/E. §, a 76/F. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

83. § A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 22. § (3b) bekezdése és V/A. Fejezet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez¶

2. melléklet a 2004. évi I. törvényhez¶