1996. évi LXXV. törvény — mi változott? 2018. január 2.

A 2018. január 1. és 2018. január 2. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2018. január 1.)Következő módosítás (2019. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 14 változatlan sor ⋯

- e) munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a jogszabály alapján járó illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és tizenharmadik havi illetmény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazás, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás;

- f) munkahely: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott munkahely, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelye vagy a munkavégzés céljára biztosított más lakóhelyisége, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelye;

- g) a munkaszerződés lényeges tartalmi eleme: a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye), valamint a munkaidő;

- h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;

- h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;

- i) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat.

(2) E törvény hatálya a munkaügyi hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: munkaügyi ellenőrzés) és a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzés alapján indított munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.

⋯ 89 változatlan sor ⋯

- a) a munkaviszonyra [1. § (1) bekezdés h) pont], ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,

- b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra és a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyra,

- c) az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,

- d) az iskolaszövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,

- d) az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,

- e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),

- f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,

- g) az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka,

- b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,

- c) a Köt.-ben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,

- d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti, valamint

- d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése és 29. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti, valamint

- e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.

4. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni munkaügyi ellenőrzést tarthat. A helyszíni munkaügyi ellenőrzésre az Ákr. szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

⋯ 350 változatlan sor ⋯

13. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény hatálybalépésekor már Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a külföldi munkáltató a 8/D. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.

14. § E törvénynek az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LXXXIX. törvény) 5. § (2), (5) és (6) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés h) pontjában, 3/B. § (1) bekezdés d) pontjában és 3/B. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat a 2017. évi LXXXIX. törvény 5. § (2), (5) és (6) bekezdésének hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

15. § E törvénynek az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXLVI. törvény) 4. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a 2017. évi CXLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

### 1. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez

A szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetés megfelelőségének értékelési szempontjai

⋯ 148 változatlan sor ⋯