1996. évi LXXV. törvény — mi változott? 2018. január 1.

1. § (1) E törvény alkalmazásában

- a) ellenérték: minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a munkavégzésre tekintettel nyújtottak vagy amelyben megállapodtak;

- b) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló, valamint a 3/B. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;

- c) foglalkoztató: a munkáltató, továbbá az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt a h) ponton kívüli egyéb – foglalkoztatásra irányuló – jogviszony keretében foglalkoztat;

- d) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a munkaviszony, valamint – a 3/B. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka;

- e) munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a jogszabály alapján járó illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és tizenharmadik havi illetmény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazás, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás;

- f) munkahely: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott munkahely, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelye vagy a munkavégzés céljára biztosított más lakóhelyisége, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelye;

- g) a munkaszerződés lényeges tartalmi eleme: a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye), valamint a munkaidő;

- h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;

- i) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat.

(2) E törvény hatálya a munkaügyi hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: munkaügyi ellenőrzés) és a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzés alapján indított munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvény alkalmazásában ügyfél:

- a) az a foglalkoztató, akit munkaügyi ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben munkaügyi hatósági eljárást indítottak,

- b) az (5b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

- c) a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

- d) a 3/B. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti munkáltató.

(5) A munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a 3/B. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.

2. § (1) A munkaügyi ellenőrzés és az annak alapján induló munkaügyi hatósági eljárás lefolytatására a (2) és (3) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jogosult.

(2) Általános hatáskörű munkaügyi hatóság (a továbbiakban: munkaügyi hatóság) a kormányrendeletben kijelölt munkaügyi hatóság. Az általános munkaügyi hatóság felügyeleti szervét a kormányrendelet jelöli ki. Az általános hatáskörű munkaügyi hatóság hatásköre a (3) bekezdésben meghatározott ügyekre nem terjed ki.

(3) Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:

- a) a bányafelügyelet, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek vonatkozásában;

- b) a honvédelmi munkaügyi hatóság, a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter;

- c) a rendvédelmi munkaügyi hatóság, a rendvédelmi szervek – a d) pontban meghatározott szervek kivételével – és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában,

- d) a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatóság, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak munkavégzése vonatkozásában.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatóságok hatáskörére, felügyeleti szervére, valamint feladataira és eljárására kormányrendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.

3. § (1) A munkaügyi hatóság hatásköre:

- t) megtartásának ellenőrzésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés alapján induló munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.

(1a) A munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató tekintetében – a szolgáltatás-nyújtással érintett EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok beszerzésére.

(2) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre, illetve az Mt. 136. §-ában és 137. §-ában, 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában, 146. § (1)–(3) bekezdésében, 147. §-ában, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzésére terjed ki.

(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi hatóság hatásköre – az Mt. 215–218. §-a tekintetében – kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)–(7) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.

(4)

(5) A munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, az Sztv. 18. § (2a)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre.

3/B. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed

- a) a munkaviszonyra [1. § (1) bekezdés h) pont], ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,

- b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra és a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyra,

- c) az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,

- d) az iskolaszövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,

- e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),

- f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,

- g) az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.

(2) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik

- a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka,

- b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,

- c) a Köt.-ben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,

- d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti, valamint

- e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.

4. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni munkaügyi ellenőrzést tarthat. A helyszíni munkaügyi ellenőrzésre az Ákr. szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi hatóság jogosult

- a) az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre való belépésre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,

- b) az ellenőrzéshez szükséges iratok, nyilvántartások megtekintésére, azokról másolat vagy képfelvétel készítésére,

- c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, a munkahelyen található biztonsági berendezések képfelvételének megtekintésére, a munkahelyre való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, és azokról másolat készítésére,

- d) a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, illetve e személyek tanúként történő meghallgatására,

- e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) használatára.

(3) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban – kivéve, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. Az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az a munkahelyen dolgozók munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(4) Ha a foglalkoztató az iratot, nyilvántartást a hatóság felhívására – a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság az iratot, nyilvántartást zár alá veheti. Ugyancsak zár alá vehető az irat, nyilvántartás, ha az ellenőrzés helyszínén nincs mód arra, hogy a munkaügyi hatóság azokról másolatot készítsen, vagy egyéb okból szükségesnek mutatkozik. A munkaügyi hatóság az iratokat, nyilvántartásokat – eljárási érdekből – legfeljebb öt munkanapra veheti zár alá.

(5) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

(6) A munkaügyi hatóság a hatósági ellenőrzés során készített iratmásolatot, hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és köteles azokat az eljárás végleges befejezését követő három év elteltével megsemmisíteni.

4/A. § (1) Az ügyfél a saját munkaügyi ellenőrzését nem kérheti.

(2) A munkaügyi ellenőrzés során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott munkavállalónak az Ákr. adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek a panasza vagy közérdekű bejelentése alapján a hatóság munkaügyi ellenőrzést kezd.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személynek tanúkénti első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.

(4) A munkaügyi hatóság – a tényállás tisztázásához szükséges mértékben, határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett – legfeljebb két ízben felhívhatja hiánypótlásra az ügyfelet.

(5) Az ügyfél nyilatkozata nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.

(6) Az ügyfél a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével, valamint a munkavállalók munkavégzésével kapcsolatban keletkezett iratot másolatban nem nyújthatja be.

(7) Ha az ügyfél a munkaügyi hatóság által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja vagy valótlan adatokat közöl, a munkaügyi hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezheti, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság a munkaügyi ellenőrzés során ismételten is kiszabható.

(8) Ha az ügyfél az adatszolgáltatási kötelezettségét a munkaügyi hatóság általi ismételt elrendelésben meghatározott határidőben nem teljesíti, az elmulasztott adatszolgáltatás utóbb nem pótolható.

5. § (1) A munkaügyi ellenőrzés befejezéséről az ügyfél kérelmére kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza, hogy a munkaügyi hatóság az ügyfélnél a 3. § (1) bekezdése szerinti mely tárgykörökben, milyen időszakra vonatkozóan folytatott munkaügyi ellenőrzést.

(2) Ha a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzés során jogsértést nem tapasztalt, és az ügyfél az ellenőrzés eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérte, a munkaügyi hatóság az ügyfelet a munkaügyi ellenőrzés lezárásáról írásban tájékoztatja.

(3) Az eljárást befejező, végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a munkaügyi hatóság utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Az utóellenőrzés nem mellőzhető, ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés.

5/A. § (1) A munkaügyi hatósági eljárás hivatalból indul.

(2) A jogsértés megállapítására és a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazására – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem indítható munkaügyi hatósági eljárás, ha a jogsértés elkövetésétől számított 3 év eltelt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a jogsértés elkövetésétől számított 3 év elteltével is indítható eljárás, ha

- a) a 3 évnél korábban megkezdett jogsértés a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy

- b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti hatóság a munkaügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

(4) Ha a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintően az ellenőrzést megelőzően a felek között az ellenőrzés tárgyát érintően munkaügyi vita indult, a munkaügyi hatóság az eljárást a munkaügyi vita jogerős befejeződéséig felfüggeszti.

(5) A munkaügyi hatósági eljárásban a 4. §, a 4/A. § és az 5. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

6. § (1) A munkaügyi hatóság eljárásában a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

- a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontja esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,

- i) kötelezi az 1. § (10) bekezdése szerint felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére,

(2) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés helyett a külön jogszabályban meghatározott, munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmaz, kivéve, ha a munkaügyi bírság kiszabása a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nem mellőzhető.

(2a) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(3) Az Ákr. 84. § b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha a munkaügyi hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá az e) vagy i) pontja szerinti jogsértés miatt hozta.

- a) társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító végleges döntését közli a nyugdíj-megállapító szervvel,

- b) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító végleges döntését közli a rehabilitációs hatósággal.

(5) Ha a jogsértést korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító végleges határozatát közli a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.

(6) A munkaügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes hatóságát, ha a munkaügyi ellenőrzés során a 3/B. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti munkavállaló foglalkoztatási körülményei az EGT-állam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó szabálytalanságra utalnak.

- b) nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének,

(3) A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztató a folyamatban lévő hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

(2)

(6) A munkaügyi bírság mértéke a (3)–(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági határozat jogerőre emelkedésétől illetve véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.

(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogsértéssel okozott hátrány nagyságát, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértő állapot időtartamát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, a jogsértéssel érintett munkavállalók számát, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(8) A 6. § (1) bekezdés b), e), f) és h) pontjában meghatározott jogkövetkezmény, valamint munkaügyi bírság, illetve a 6. § (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés egyidejű alkalmazása esetén egy határozatot kell hozni.

(3) Természetes személy foglalkoztató (ideértve az őstermelőt is) által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén a természetes személy foglalkoztatót a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően

(7) A munkaügyi hatóság a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő jogsértés megállapítása esetén a végleges határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.

8. § (1)

végleges közigazgatási határozattal megállapította.

- a) a jogsértés tényét megállapító végleges határozat számát és a határozat véglegessé válásának időpontját,

- b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22–23. §, 42–44. §], valamint a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértéssel érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá

(7) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napjától számított két év elteltével törli.

(8) A munkaügyi hatóság az Flt. 57/A. § (2) bekezdése alapján kezelt adatokból – az ellenőrzési tevékenysége keretében – hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.

8/A. § (1) Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.

(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehet indítani.

8/B. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió és az EGT-államok munkaügyi feladatokat ellátó szerveivel. Ennek keretében

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság az EGT-állam hatósága vagy az Európai Unió Bizottsága által kért – az (1) bekezdés szerinti – információkat elektronikus úton, az alábbi határidőkön belül küldi meg:

8/C. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során végleges hatósági határozat vagy – közigazgatási per esetén – jogerős és végrehajtható bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

- b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának időpontját,

- e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. A munkaügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat informatikai adatbázisában a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásakor, a határozat ellen indított közigazgatási per esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon helyezi el.

(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.

(4) A munkaügyi hatóság – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a külön jogszabályban meghatározott munkaügyi jogsértést első esetben elkövetett, végleges hatósági vagy – közigazgatási per esetén – jogerős és végrehajtható bírósági döntéssel munkaügyi bírsággal, központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

(5) Külön jogszabály meghatározhat olyan munkaügyi jogsértéseket is, amelyek vonatkozásában a munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettsége akkor keletkezik, ha a jogsértést megállapító hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a korábbival azonos jogsértést ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában – a több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül végleges hatósági vagy jogerős és végrehajtható bírósági határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(6) A munkaügyi hatóság a határozatának megtámadása esetén

- a) a (4) és (5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős határozatában foglalt döntésére figyelemmel teszi közzé,

- b) – amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.

(7) A munkaügyi hatóság nyilvántartásba-vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató végleges hatósági határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált hatósági határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltató – legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor – magyar vagy angol nyelven nyilatkozatot köteles tenni a 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatósághoz. A nyilatkozatot a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen, a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell megtenni.

(2) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján – erre irányuló megkeresés esetén – az állami adóhatóságnál kezdeményezi a más EGT-állam illetékes hatósága által Magyarországon letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt pénzügyi szankciót, illetve bírságot megállapító határozata végrehajtását.

(3) A végrehajtás (1) bekezdés szerinti kezdeményezése, valamint (2) bekezdés szerinti foganatosítása kiterjed mindazokra az illetékes hatóság által kiszabott, közigazgatási vagy bírósági szerv által helybenhagyott, vagy adott esetben közigazgatási ügyben eljáró bíróságoktól származó, pénzügyi szankciót, illetve bírságot – ideértve a díjakat és pótdíjakat is – megállapító határozatokra, amelyek a határozatot hozó hatóság államának joga szerint további jogorvoslattal nem támadhatók meg.

- a) a (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján kezdeményezi a részére megküldött határozatban megállapított pénzügyi szankció behajtását, vagy

- b) megküldi az (1) bekezdés szerinti intézkedés céljából a munkaügyi bírságot kiszabó végleges határozatot, valamint minden, a bírság behajtásához kapcsolódó dokumentumot, ideértve a behajtás iránti megkeresés végrehajtásának jogalapjául és jogcíméül szolgáló ítéletet vagy végleges határozatot, vagy annak hiteles másolatát.

(6) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítésének kezdeményezésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaügyi hatóság vagy a más EGT-állam megkereső hatósága a saját állama törvényeivel, rendeleteivel és közigazgatási gyakorlatával összhangban nem tudja biztosítani a szankció, illetve bírság behajtását, vagy teljesíteni a megküldést.

(7) A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a határozat végrehajtásának kezdeményezésére, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn.

8/F. § (1) A munkaügyi hatóság haladéktalanul kezdeményezi a végrehajtást, ha az Ákr. 132. §-ában meghatározott feltétel fennáll, és a megkereső hatóság által kiállított egységes okirat tartalmazza

- b) a végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés esetén az azt megalapozó döntés véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a döntés jellegének leírását és a végrehajtandó követelésnek és elemeinek a megjelölését a megkereső ország pénznemében, a végrehajtási eljárással kapcsolatos minden releváns eseményt, valamint a megkereső hatóság általi megerősítést arra vonatkozóan, hogy a döntéssel szemben további jogorvoslat nem vehető igénybe.

- b) a végrehajtást – a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint – kezdeményezi, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló végrehajtására irányuló eljárást fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a felfüggesztés tényéről a végrehajtást foganatosítandó hatóság értesíti a munkaügyi hatóságot, amely erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

(4) A végrehajtást foganatosító hatóság a követelést forintban hajtja be, a pénzügyi szankció vagy bírság kiszabása napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam figyelembevételével.

(5) A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a végrehajtást foganatosító hatóságot illetik.

(6) A külföldi határozat magyarországi végrehajtása során felmerült költségeket a végrehajtást foganatosító végrehajtást foganatosító hatóság maga viseli és azokat a végrehajtás során befolyt követelés terhére számolja el.

(3)

(5a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját.

(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), valamint a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg.

- a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a 2/A. §, 3. § és a 6. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint az ellenőrzés speciális eszközeit,

- b) a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a rendvédelmi szerveknél és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában a rendvédelmi munkaügyi hatóság kijelölését,

- f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

11. § (1)