1996. évi LXXV. törvény — mi változott? 2019. január 1.

A 2018. január 2. és 2019. január 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 7 sor került ki.

← Előző módosítás (2018. január 2.)Következő módosítás (2019. április 26.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 28 változatlan sor ⋯

- c) a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

- d) a 3/B. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti munkáltató.

(5) A munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a 3/B. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.

(5) A munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A jogviszony minősítése során figyelembe kell venni, hogy

- a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására,

- b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre,

- c) a jogviszonynak a 3/B. § (2) bekezdés hatálya alá tartozását vagy az ellenérték hiányát a foglalkoztatónak kell bizonyítania.

(5a) A munkaügyi hatóság az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak.

(5b) A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az (5a) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.

(6) Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

(6) Ha az ellenőrzött munkahelyen munkát végző munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az (5) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az,

(7) A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)–b), valamint i) pontjainak megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a tevékenységet ténylegesen irányító foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat jogerőre emelkedése után történt elkövetés esetén hozható határozat.

- a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

- b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

- c) aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy

- d) akinek a területén a munkavégzés folyik.

(7) A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a), b), valamint i) pontjának megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat véglegessé válását követően történt elkövetés esetén hozható határozat.

(8) A munkaügyi hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, aki a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglalkoztatás megszűnéséig nem fizette meg.

2. § (1) A munkaügyi ellenőrzés és az annak alapján induló munkaügyi hatósági eljárás lefolytatására a (2) és (3) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jogosult.

⋯ 117 változatlan sor ⋯

(2) Ha a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzés során jogsértést nem tapasztalt, és az ügyfél az ellenőrzés eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérte, a munkaügyi hatóság az ügyfelet a munkaügyi ellenőrzés lezárásáról írásban tájékoztatja.

(3) Az eljárást befejező, végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a munkaügyi hatóság utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Az utóellenőrzés nem mellőzhető, ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés.

(3) Ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés, a munkaügyi hatóság a végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a végrehajtás elrendelése előtt utóellenőrzés keretében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti.

(4) Ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja, és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli.

(5) A munkaügyi hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a végrehajtás elrendelése előtt benyújtott kérelme alapján fizetési kedvezményt biztosíthat. A végrehajtást a munkaügyi hatóság a fizetési kedvezményben foglaltak elmulasztása esetén rendeli el.

5/A. § (1) A munkaügyi hatósági eljárás hivatalból indul.

(2) A jogsértés megállapítására és a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazására – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem indítható munkaügyi hatósági eljárás, ha a jogsértés elkövetésétől számított 3 év eltelt.

⋯ 100 változatlan sor ⋯

megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.

(5a) A (2)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították.

(5a) A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában minimálbéren a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabályban megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összegét kell érteni. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították.

(6) Ha a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót az (1)–(5) bekezdés alapján a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte, ugyanezen jogsértés miatt munkaügyi bírság nem szabható ki.

⋯ 37 változatlan sor ⋯

8/A. § (1) Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.

(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehet indítani.

(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti vagy elengedheti, feltéve, hogy

- a) a kötelezett, örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, vagy

- b) a kötelezett vagy örököse vagyoni helyzetében a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.

8/B. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió és az EGT-államok munkaügyi feladatokat ellátó szerveivel. Ennek keretében

- a) megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról;

⋯ 31 változatlan sor ⋯

(5) Külön jogszabály meghatározhat olyan munkaügyi jogsértéseket is, amelyek vonatkozásában a munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettsége akkor keletkezik, ha a jogsértést megállapító hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a korábbival azonos jogsértést ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában – a több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül végleges hatósági vagy jogerős és végrehajtható bírósági határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(5a) A munkaügyi hatóság az ügyfél kérelmére – más hatóság vagy szerv előtti felhasználás céljából – hatósági bizonyítványt ad ki arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél adatait a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tartalmazta-e.

(6) A munkaügyi hatóság a határozatának megtámadása esetén

- a) a (4) és (5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős határozatában foglalt döntésére figyelemmel teszi közzé,

⋯ 70 változatlan sor ⋯

(3)

(4) E törvény alkalmazásában a központi költségvetésbe történő befizetéskor a kötelező legkisebb munkabéren a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér havi mértékét kell érteni.

(4)

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaügyi hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki, valamint a hatóság vagy hatóságok eljárására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

⋯ 200 változatlan sor ⋯