2026. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2026. augusztus 26.

18. § (1) Az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 19/A. § (1) bekezdés 20. pontja szerint ellenőrizheti a Hivatal elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatát, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot.

(2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az összeférhetetlenség megállapítását – a 17. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága kezdeményezi.

(3) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (2) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor a csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel,

- a) az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárása kizárt, és

- b) a jelentés megállapításainak figyelembevételével a Hivatal elnökével, illetve elnökhelyettesével szemben a (4)–(6) bekezdés szerint bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságánál.

(4) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell meghatározni, hogy az a központi költségvetés Hivatalra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(5) A Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – az Országgyűlés elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(6) Az Országgyűlés az (5) bekezdés szerinti kérelem esetén az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága döntését hatályában fenntartja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezi.