2026. évi XXXIV. törvény
a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról
[1] Magyarország demokratikus újjáépítésének alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a köz érdekét szolgálja.
[2] A közvagyon nem válhat magánérdekű vagyongyarapodás eszközévé, és a közbeszerzés, a támogatás, a koncesszió, a közfeladat-finanszírozás, az európai uniós források felhasználása, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során keletkező vagyoni előnyök csak törvényesen, átláthatóan és ellenőrizhető módon használhatók fel.
[3] A közvagyont érintő visszaélések feltárása, a közvagyonvesztés megakadályozása, a vagyonkimentés megszakítása, valamint a közvagyon köréből kikerült vagyon visszaszerzése olyan egységes és hatékony állami fellépést igényel, amely a közvagyon útját a közvagyonnak a köztulajdonból kikerüléséről szóló döntéstől a különböző szerződéseken, pénzmozgásokon vagy tulajdonosi láncolatokon át a vagyon tényleges tulajdonosokhoz kerüléséig képes követni, és az eltékozolt közvagyont újra a köz szolgálatába tudja állítani.
[4] Az Országgyűlés célja, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható, biztosítható, megóvható és visszaszerezhető legyen, a közvagyont érintő jogsértések miatt pedig a szükséges hatósági és bírósági eljárások meginduljanak.
[5] Az Országgyűlés a fenti célokból létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt mint független, kizárólag a törvénynek alárendelt intézményt, amely a közvagyon hatékony védelme és visszaszerzése érdekében valamennyi szükséges jogkörrel rendelkezik.
[6] Az Országgyűlés e törvénnyel olyan szabályozási rendszert alkot, amely a közvagyonnal való gazdálkodás jogszerűségének vizsgálatát, a bűncselekmény gyanújának feltárását, a nyomozás törvényes lefolytatását, a közvád képviseletét, valamint a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben megszerzett vagyon biztosítását és visszaszerzését hatékony, számonkérhető és strukturált keretbe foglalja.
[7] A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogkörei a közvagyon védelmének, a jogi felelősség érvényesítésének és a közbizalom helyreállításának jogállami elveket szem előtt tartva kialakított olyan eszközei, amelyeket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a függetlenség, a pártatlanság, a törvényesség szellemében, az alapvető jogok tiszteletben tartásával, szükséges és arányos módon, célhoz kötötten és adatvédelmi garanciák mellett gyakorolhat.
[8] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 42. cikk (7) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet — Általános rendelkezések¶
1. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal¶
1. § (1) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el a törvényben meghatározott feladatait.
(2) A Hivatal jogkörei a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárását, azokban a megfelelően megalapozott feljelentés és eljáráskezdeményezés biztosítását, valamint az állami büntetőigény és a hozzá kapcsolódó polgári jogi igény érvényesítését szolgálják.
2. § A Hivatal feladata
- a) a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése,
- b) a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása érdekében a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, így különösen a közvagyont, közvagyont terhelő fizetési kötelezettséget, állami vagy önkormányzati döntést, közbeszerzést, támogatást, koncessziót, állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot, közfeladat-finanszírozást vagy európai uniós forrást érintő vagyoni folyamatok vizsgálata, az érintett vagyon, pénzmozgások, szerződéses láncok, tényleges tulajdonosi kapcsolatok és gazdasági összefüggések feltárása,
- c) a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő kockázatok feltárása, elemzése és értékelése,
- d) a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő kockázat felmerülése esetén a közvagyon védelméhez szükséges intézkedések megtétele,
- e) más szerv intézkedésének vagy eljárásának kezdeményezése,
- f) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerinti bűnüldözési és az igazságszolgáltatásban való közreműködői feladatok ellátása, valamint
- g) a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő általános, illetve rendszerszintű kockázatokra vonatkozó jelzéseket, elemzéseket és javaslatokat, illetve a tapasztalatain alapuló megállapításokat tartalmazó nyilvános kockázatelemzések elkészítése.
3. § E törvény alkalmazásában
- 1. közvagyon:
- a) az állam, helyi önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában álló dolog, jog, követelés, pénzügyi eszköz, valamint jogi személyben fennálló vagyoni részesedés,
- b) az állam, helyi önkormányzat vagy költségvetési szerv – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti – befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában álló dolog, jog, követelés, pénzügyi eszköz, valamint jogi személyben vagy egyéb szervezetben fennálló vagyoni részesedés,
- c) az állam, a helyi önkormányzat, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat – Ptk. 8:2. §-a szerinti – befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet által vagy közreműködésével létrehozott alapítvány tulajdonában álló dolog, jog, követelés, pénzügyi eszköz, valamint jogi személyben fennálló vagyoni részesedés, valamint
- d) az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatai,
- 2. közvagyonnal való gazdálkodás: az 1. pont a)–c) alpontja szerinti közvagyon kezelése, vagyonkezelése, működtetése, használata, hasznosítása, megterhelése, elidegenítése, illetve az 1. pont d) alpontja szerinti előirányzatok felhasználása.
4. § (1) A Hivatal a feladatai megvalósítása érdekében
- a) közvagyonvédelmi kockázatértékelést folytat,
- b) közvagyonvédelmi vizsgálatot folytat,
- c) közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el,
- d) törvényben meghatározottak szerint keresetet indíthat,
- e) más szerv eljárását kezdeményezheti,
- f) hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben törvényben meghatározott jogköröket gyakorol, valamint
- g) eljár a közérdek védelmében.
(2) A Hivatal hatásköre nem terjed ki a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai körébe tartozó tevékenységére.
5. § A Hivatal a feladatai megvalósítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben
- a) előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét,
- b) felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze, továbbá irányítja a vizsgálatot,
- c) nyomoz,
- d) jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
- e) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat.
6. § (1) A Hivatal a feladatait a törvényesség, a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság, a közvagyon védelme, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a szükségesség, az arányosság, a célhoz kötöttség és az adatbiztonság követelményének megfelelően látja el. A Hivatalban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint alapjogi felelős működik.
(2) A Hivatal az eljárása során a hatásköre gyakorlásával elérni kívánt célhoz képest szükséges és arányos intézkedést alkalmazhat.
(3) A Hivatallal a feladatellátása során az állami és önkormányzati szervek, a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a természetes személyek törvényben meghatározott módon kötelesek együttműködni.
7. § (1) A Hivatal a feladatkörét érintően – a feladat- és hatásköre ellátásának, illetve a Hivatal függetlenségének veszélyeztetése nélkül – elláthat a korrupciómegelőzéshez való hozzájárulásra, szakmai képzések biztosítására, nemzetközi együttműködésekben való részvételre, valamint a hazai antikorrupciós intézményekkel való koordinációra és tapasztalatcserére irányuló tevékenységet.
(2) A Hivatal a feladatkörét érintő koordináció és tapasztalatcsere érdekében együttműködhet, illetve együttműködési megállapodást köthet más, feladat- és hatáskörében érintett hazai, valamint európai uniós szervekkel, továbbá nemzetközi szervezetekkel.
2. A Hivatal jogállása¶
8. § (1) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(2) A Hivatal székhelye Budapest.
9. § (1) A Hivatal költségvetése a központi költségvetésről szóló törvényben önálló fejezetet alkot.
(2) A Hivatal elnöke összeállítja a Hivatal költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé.
(3) A Hivatal költségvetését úgy kell megállapítani, hogy a működési és a felhalmozási kiadások előirányzatának együttes összege ne legyen kevesebb ugyanezen előirányzatok előző évi – ide nem értve az egyszeri felhalmozási kiadásra igényelt költségvetési támogatás összegét, valamint a nem tartós feladatváltozáshoz kapcsolódó, átmeneti létszámmódosulás esetét – központi költségvetésben megállapított együttes összegénél.
(4) A Hivatal költségvetése a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül kizárólag a Hivatal hozzájárulásával csökkenthető.
10. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásában független, csak a jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható. A Hivatal számára feladatot csak törvény állapíthat meg.
(2) A Hivatal a feladatát más szervektől elkülönülten, és minden más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy illetéktelen befolyásától mentesen köteles ellátni.
(3) A Hivatal személyi állományának tagja köteles minden olyan illetéktelen befolyásolási kísérletet elhárítani, amely a Hivatal független feladatellátását vagy egyedi ügyben gyakorolt jogkörét érinti. A Hivatal elnöke a különösen súlyos vagy ismétlődő, illetéktelen befolyásolási kísérletről – annak felmerülésétől számított öt munkanapon belül – az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja.
3. Beszámolási kötelezettség¶
11. § A Hivatal elnöke a Hivatal előző évi tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig nyújtja be az éves beszámolóját az Országgyűlésnek.
12. § (1) A Hivatal elnöke az éves beszámolót nyilvános beszámolóként nyújtja be az Országgyűlésnek. A beszámolót a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
(2) A nyilvános beszámoló tartalmazza különösen
- a) a Hivatal tárgyévi működésének főbb adatait,
- b) a Hivatal által lefolytatott eljárások típusait, számát és eredményét, így különösen a feljelentések, eljáráskezdeményezések és más intézkedések számát, ha a Hivatal nem folytat büntetőeljárást,
- c) a Hivatal által feltárt főbb kockázati tényezőket,
- d) a büntetőeljáráshoz kapcsolódó jogkörök gyakorlásának összesített, személyes adatot és minősített adatot nem tartalmazó adatait.
(3) A Hivatal elnöke a közvagyonnal való gazdálkodást érintő, különösen jelentős, rendszerszintű kockázat esetén az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságait eseti tájékoztatásban részesítheti.
4. Jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattételi jog¶
13. § (1) A Hivatal elnöke részt vesz a Hivatal jogállását és feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket – megfelelő határidő biztosításával – véleményezésre meg kell küldeni a Hivatal részére.
(3) A Hivatal a feladatellátásával összefüggő tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, továbbá a jogszabály-előkészítő tevékenységet folytató szerveket, így különösen javaslatot tehet a közvagyon védelmét érintő jogalkotásra. A Hivatal javaslatait az éves beszámoló is tartalmazhatja.
II. Fejezet — A Hivatal szervezete és személyi állománya¶
5. A Hivatal vezetése¶
14. § (1) A Hivatalt az elnök vezeti.
(2) Az elnök munkáját
- a) a közpénzügyi elnökhelyettes,
- b) a nyomozati elnökhelyettes,
- c) a vádemelésért felelős elnökhelyettes, valamint
- d) a fellebbviteli elnökhelyettes
segíti.
(3) Az elnökhelyettesek – az e törvényben meghatározott esetekben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint – a feladat- és hatásköreik gyakorlása során önállóan járnak el.
(4) A Hivatal elnöke felelős a Hivatal törvényes, független, szakszerű és hatékony működéséért, valamint feladat- és hatásköreinek gyakorlásáért.
(5) A Hivatal elnöke önállóan eljárva
- a) vezeti a Hivatal munkaszervezetét, jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja a munkáltatói jogköröket a Hivatal személyi állománya felett,
- b) képviseli a Hivatalt,
- c) dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és a béren kívüli juttatásokról,
- d) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
- e) a közvagyon visszaszerzésével és védelmével kapcsolatban stratégiaalkotási és tervezési feladatokat végez.
(6) A Hivatal elnöke a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a Hivatal szervezetét, alaplétszámát, működési szabályait és a kiadmányozás rendjét, így különösen az egyes elnökhelyettesek által önállóan gyakorolt feladat- és hatásköröket, valamint a Hivatal elnöke, elnökhelyettese helyettesítésének rendjét.
(7) A Hivatal elnökének akadályoztatása vagy jogviszonya megszűnése esetén – a (8) bekezdés szerinti eset kivételével – az akadályoztatás megszűnéséig, illetve az új elnök megválasztásáig a Hivatal elnökének feladat- és hatásköreit a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott elnökhelyettes gyakorolja.
(8) Ha a Hivatal elnökének megbízatása a megbízatási időtartam lejárta miatt szűnt meg, a Hivatal elnökének jogköreit a Hivatal új elnöke megbízatásának a kezdetéig gyakorolja.
(9) Ha a Hivatal elnökhelyettesének megbízatása a megbízatási időtartam lejárta miatt szűnt meg, a Hivatal elnökhelyettesének jogköreit a Hivatal új, azonos feladatkörre megválasztott elnökhelyettese megbízatásának a kezdetéig gyakorolja.
6. Az elnök és az elnökhelyettesek jogállása¶
15. § (1) A Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek személyére az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot a megválasztás e törvényben meghatározott feltételeinek a figyelembevételével. A Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek jelölésére irányuló eljárásban az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (4)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni. Az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága a Hivatal elnöke és elnökhelyettesei megbízatását érintő javaslattételi feladatai elvégzése során a működésébe tanácskozási joggal civil szervezetek képviselőit is bevonja.
(2) Az elnök és az elnökhelyettes nem választható újra.
(3) Az elnök és az elnökhelyettes a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(4) Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása a megválasztását követő napon kezdődik, kivéve, ha az Országgyűlés a megválasztásról szóló határozatában ennél későbbi kezdő időpontot állapít meg.
(5) A Hivatal elnöke és elnökhelyettesei – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, a jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az ügyészségi szolgálati viszonyban álló elnökhelyettesek jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénynek (a továbbiakban: Üjt.) a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e törvény és az Üjt.-nek a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó rendelkezéseivel nem szabályozott kérdésekben a Küt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
16. § (1) A Hivatal elnökére és a nem ügyészségi szolgálati viszonyban álló elnökhelyettesére a Küt. szerinti alkalmazási feltételeket az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A Hivatal elnökévé az választható meg, aki
- a) az Üjt. 11. § (4) bekezdése szerinti – büntetlen előélettel összefüggő – feltételeket teljesíti,
- b) jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint
- c) a b) pont szerinti területek valamelyikén legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal, vagy a b) pont szerinti tudományterületek valamelyikén tudományos fokozattal és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) A Hivatal közpénzügyi elnökhelyettesévé az választható meg, aki
- a) az Üjt. 11. § (4) bekezdése szerinti – büntetlen előélettel összefüggő – feltételeket teljesíti,
- b) jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint
- c) az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) A Hivatal 14. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglalt elnökhelyettesévé ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg, aki a feladatait beosztott ügyészként látja el.
(5) Nem választható meg a Hivatal elnökévé, illetve elnökhelyettesévé az, aki a megválasztása napját megelőző hat évben
- a) köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, nemzetiségi önkormányzati képviselő, polgármester vagy alpolgármester, főpolgármester vagy főpolgármester-helyettes, vármegyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke volt,
- b) a Kormány tagja, politikai felsővezető, politikai vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos vagy miniszteri biztos volt, vagy
- c) pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt.
17. § (1) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a megválasztását követően, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese megbízatását, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
18. § (1) Az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 19/A. § (1) bekezdés 20. pontja szerint ellenőrizheti a Hivatal elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatát, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot.
(2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az összeférhetetlenség megállapítását – a 17. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága kezdeményezi.
(3) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (2) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor a csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel,
- a) az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárása kizárt, és
- b) a jelentés megállapításainak figyelembevételével a Hivatal elnökével, illetve elnökhelyettesével szemben a (4)–(6) bekezdés szerint bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságánál.
(4) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell meghatározni, hogy az a központi költségvetés Hivatalra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.
(5) A Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – az Országgyűlés elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.
(6) Az Országgyűlés az (5) bekezdés szerinti kérelem esetén az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága döntését hatályában fenntartja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezi.
19. § (1) A Hivatal elnökének, illetve elnökhelyettesének a megbízatása megszűnik
- a) a megbízatási időtartam leteltével,
- b) a 70. életév betöltésével,
- c) lemondással,
- d) az összeférhetetlenség megállapításával,
- e) felmentéssel,
- f) halállal.
(2) A Hivatal elnöke, elnökhelyettese az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A Hivatal elnökének, illetve elnökhelyettesének megbízatása a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a nyilatkozat megtételét követő napon szűnik meg.
(3) A Hivatal elnökével, illetve elnökhelyettesével szemben az összeférhetetlenséget az Országgyűlés az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága vagy – a 17. § szerinti esetben – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága javaslatára állapítja meg.
(4) Felmentéssel meg kell szüntetni a megbízatást, ha a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese harminc napot meghaladóan nem tesz eleget vagy nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak, vagy a megválasztásának feltételei már nem állnak fenn. A felmentést az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről az Országgyűlés dönt.
(5) Ha a beosztott ügyész elnökhelyettes megbízatása megszűnik, azt a Hivatal elnöke írásban közli a legfőbb ügyésszel a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(6) A Hivatal elnöke, elnökhelyettese végkielégítésre akkor jogosult, ha a megbízatása az (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg.
20. § (1) A Hivatal elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese.
(2) A Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye a bírói illetményalap 5,5-szerese.
(3) A Hivatal elnökét a miniszterrel, a Hivatal elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.
(4) A Hivatal elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettese minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
21. § (1) A Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a megbízatása alatt nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője, személyes közreműködésre kötelezett tagja vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének képviselője, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, egyéni cég tagja, valamint civil szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja.
(2) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a tisztsége ellátásán kívül foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem állhat, közhivatalt nem viselhet, továbbá nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve a tudományos és oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozza a hivatali kötelezettségei teljesítését.
22. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A mentelmi jog tekintetében az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
7. A Hivatal személyi állománya¶
23. § A Hivatal személyi állománya
- a) a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkből,
- b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vezényeltekből,
- c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló vezényeltekből,
- d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló kirendeltekből és
- e) ügyészségi szolgálati viszonyban álló, a Hivatalhoz beosztott ügyészekből
áll.
24. § (1) A Hivatalnál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyára a Küt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Hivatalhoz beosztott ügyész jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel az Üjt.-nek a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e törvény és az Üjt.-nek a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó rendelkezéseivel nem szabályozott kérdésekben a Küt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
25. § (1) A Hivatalnál közszolgálati jogviszony – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvános szakmai pályázat alapján tölthető be.
(2) A pályázat mellőzhető, ha a közszolgálati jogviszony létesítése a Hivatal feladatainak biztonságos, folyamatos vagy sürgős ellátása érdekében indokolt.
26. § Ügyvédi tevékenységet gyakorló személy nem lehet a Hivatal személyi állományának tagja, e tevékenység gyakorlását a Hivatalnál fennálló jogviszony időtartamára szüneteltetni kell.
27. § (1) A Hivatal és a Hivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg az illetményről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.
(2) A 23. § b)–d) pontja szerinti esetben a vezénylési, illetve kirendelési megállapodásban kell megállapodni a vezényelt, kirendelt illetményéről, juttatásairól, pótszabadságának mértékéről, napi munkaidejéről és az általános munkarendről azzal, hogy a vezényelt, kirendelt illetménye nem lehet kevesebb a 23. §-ban megjelölt jogviszonyban a vezénylést, kirendelést megelőző hónapban őt megillető illetmény és más rendszeres illetményjellegű juttatás együttes összegénél.
(3) A 23. § e) pontja szerinti esetben a beosztásra vonatkozó döntésben kell rögzíteni a Hivatalhoz beosztott ügyész illetményét, juttatásait azzal, hogy a Hivatalhoz beosztott ügyész illetménye nem lehet kevesebb a 23. §-ban megjelölt jogviszonyban a beosztást megelőző hónapban őt megillető illetmény és más rendszeres illetményjellegű juttatás együttes összegénél.
(4) A Hivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.
(5) A Hivatal személyi állományának tagjai – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
28. § A Hivatal személyi állományának tagja köteles
- a) a Hivatal elnöke által meghatározott integritási nyilatkozatot tenni,
- b) a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni,
- c) az összeférhetetlenségi ok felmerülését az attól számított három munkanapon belül bejelenteni,
- d) a Hivatal feladatköréhez kapcsolódó ügyben fennálló személyes, gazdasági, politikai kapcsolatát vagy más érdekeltségét bejelenteni, és
- e) a feladatai ellátása során tudomására jutott adatot, iratot, információt megőrizni, és azt kizárólag a Hivatal feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából használhatja fel.
29. § (1) A Hivatal személyi állományának tagja nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan, tárgyilagos és befolyástól mentes eljárás nem várható.
(2) A Hivatal személyi állományának tagja a Hivatalnál fennálló jogviszonya megszűnését követő két évig nem járhat el olyan ügyben bíróként, ügyészként, képviselőként, szakértőként, tanácsadóként vagy más közreműködőként, amelyben a Hivatalnál eljárt, vagy amelynek lényeges adatait, iratait a Hivatalnál megismerte.
30. § (1) A Hivatalnak a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti hatáskörében kizárólag a Hivatalba beosztott ügyész, a Hivatalhoz vezényelt személy, illetve kirendelt pénzügyi nyomozó járhat el azzal, hogy vádemelést és vádképviseletet kizárólag a Hivatalba beosztott ügyész láthat el.
(2) Polgári bírósági eljárásban és közigazgatási bírósági eljárásban a Hivatalt kizárólag kamarai jogtanácsos vagy a Hivatalba beosztott ügyész képviselheti.
III. Fejezet — A Hivatal feladat- és hatáskörei¶
8. A közvagyonvédelmi kockázatértékelés¶
31. § (1) A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést folytat.
(2) A közvagyonvédelmi kockázatértékelés azonosítja a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő egyedi és rendszerszintű kockázatokat, problémákat, a kezelésükre rendelkezésre álló eszközöket, az ilyen kockázatok és problémák kezelésében mutatkozó hiányosságokat, valamint a lehetséges megoldásokat.
(3) A közvagyonvédelmi kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget nem állapíthat meg, és szankció alkalmazásának közvetlen alapjául nem szolgálhat.
(4) A közvagyonvédelmi kockázatértékelés eredménye alapján a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, illetve az éves beszámolójában rendszerszintű kockázatokat mutathat be, és jogalkotási, szervezési, intézményi vagy egyéb javaslatot tehet.
32. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi kockázatértékelés során alkalmazott módszertant a honlapján közzéteszi. A közzétett módszertan tartalmazza különösen a közvagyonvédelmi kockázatértékelés célját, általános elveit, fő kockázati területeit, a kockázatértékelés során figyelembe vehető adatok és jelzések fő típusait, valamint az objektív ügykiválasztás garanciális szabályait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertan közzététele nem eredményezheti a Hivatal döntés-előkészítő elemzéseinek, egyedi ügykiválasztási megállapításainak, belső munkairatainak, valamint a folyamatban lévő vagy tervezett közvagyonvédelmi vizsgálat eredményességét veszélyeztető adatnak vagy információnak a megismerhetővé válását.
33. § (1) A kockázatértékelés során kiemelt kockázatként kell figyelembe venni azt a körülményt, ha a kockázatértékelést megelőző öt, beszámolóval lezárt üzleti év bármelyikében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti gazdasági szereplő és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása együttes nettó árbevétele összegének hetvenöt százalékát eléri
- a) a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásból vagy koncessziós beszerzési eljárásból,
- b) a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásból,
- c) a szerződést létrehozó közhatalmi szerv saját szabályzatán alapuló versenyeztetési (beszerzési) eljárásból,
- d) a támogatásként elért közpénzbevételből és
- e) az állami vagy európai uniós forrásból
származó bevétel vagy az állam által garantált hitel összege.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevétel alatt
- a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó vállalkozó esetén az Sztv.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevételét,
- b) az a) ponton kívüli egyéb gazdasági szereplő és kapcsolt vállalkozása esetében [ideértve a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (International Financial Reporting Standards, IFRS) alkalmazókat is] a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett, szokásos tevékenység árbevételét, vagy az ennek megfelelő bevételt
kell érteni.
(3) A Kbt. szerinti gazdasági szereplő és kapcsolt vállalkozásai (1) bekezdés szerinti együttes nettó árbevétele összegének meghatározása során az egymás közötti ügyletek árbevételét figyelmen kívül kell hagyni.
9. A közvagyonvédelmi vizsgálat¶
34. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi kockázatértékelés eredményeként feltárt körülmények alapján hivatalból közvagyonvédelmi vizsgálatot folytat. A 33. § szerinti esetben a Hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot lefolytatni. A Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatot bejelentés, panasz vagy más szerv jelzése alapján is lefolytathat.
(2) A közvagyonvédelmi vizsgálat célja közvagyonvédelmi intézkedés megalapozása.
(3) Közvagyonvédelmi intézkedés
- a) a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás iránti hatósági eljárás megindítása,
- b) a Hivatal hatáskörébe tartozó eljárásindítási jogkör gyakorlása,
- c) más szerv eljárásának kezdeményezése.
(4) A közvagyonvédelmi intézkedések közül egyidejűleg több is megtehető.
35. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat lezárásaként az annak eredményét összegző jelentést készít.
(2) A közvagyonvédelmi vizsgálatot lezáró jelentésnek tartalmaznia kell a közvagyonvédelmi vizsgálat során feltárt tények részletes bemutatását, illetve ha volt ilyen, a megtett közvagyonvédelmi intézkedés jellegét és az azt megalapozó körülményeket.
(3) A közvagyonvédelmi vizsgálatot lezáró jelentésben a Hivatal köteles mások jogait tiszteletben tartani, és nem fogalmazhat meg véleményt. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteheti, ha az a jelentésben szereplő tények társadalmi, gazdasági vagy költségvetési jelentősége miatt indokolt. A jelentés nem tehető közzé, ha az abban foglalt valamely tény nyilvánosságra hozatala a megtett közvagyonvédelmi intézkedés sikerét veszélyeztetné.
36. § A közvagyonvédelmi vizsgálat – a 47. § szerinti bírság kiszabását ide nem értve – nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, a közvagyonvédelmi vizsgálati tevékenységgel kapcsolatban – a 47. § szerinti bírság kiszabása kivételével – közigazgatási pernek nincs helye.
37. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálatot a Hivatal írásban indítja meg.
(2) A közvagyonvédelmi vizsgálat megindításáról szóló irat tartalmazza
- a) a vizsgálat jogalapját,
- b) a vizsgálat tárgyát és célját,
- c) a vizsgálattal érintett időszakot, ha az a vizsgálat tárgyára tekintettel meghatározható,
- d) az együttműködésre köteles személy vagy szervezet megjelölését, ha az a vizsgálat megindításakor ismert,
- e) a vizsgálat főbb irányait, valamint
- f) az alkalmazható főbb vizsgálati cselekmények körét.
38. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálatot annak megindításától számított hat hónapon belül be kell fejezni.
(2) A Hivatal elnöke vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre feljogosított személy a közvagyonvédelmi vizsgálat határidejét indokolt esetben, különösen az ügy összetettségére, az érintett adatok vagy iratok terjedelmére, nemzetközi vagy más szerv közreműködésének szükségességére, illetve a vizsgálati cselekmények számára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Különösen összetett ügyben a Hivatal elnöke a közvagyonvédelmi vizsgálat határidejét további egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(4) Ha az együttműködésre köteles személyt vagy szervezetet a közvagyonvédelmi vizsgálat megindításáról értesítették, a vizsgálati határidő meghosszabbításáról is tájékoztatni kell, kivéve, ha a tájékoztatás a közvagyonvédelmi vizsgálat eredményességét veszélyeztetné.
(5) Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatására rendelkezésre álló határidő letelt, a közvagyonvédelmi vizsgálatot le kell zárni. Új közvagyonvédelmi vizsgálat azonos tárgyban és célból csak akkor folytatható le, ha a Hivatal előtt addig nem ismert tény vagy adat jut a Hivatal tudomására.
39. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálat során a Hivatal vizsgálhatja
- a) a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket, intézményeket,
- b) a központi költségvetés szerinti központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását,
- c) az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból bármely célra és bármilyen jogcímen juttatott forrás felhasználását,
- d) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását,
- e) a nemzeti vagyon körébe tartozó vagy onnan korábban kikerült vagyon kezelését, az ilyen vagyonnal való gazdálkodást, a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását,
- f) a köztulajdonban állt vagy álló gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását, vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét,
- g) az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedéseket vagy projekteket, valamint
- h) az egyéb, az a)–g) pont hatálya alá nem tartozó közvagyonnal való gazdálkodást.
(2) Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból vagy európai uniós forrásból pénzügyi támogatásban – ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását – vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, a Hivatal a kedvezményezett szervezet gazdálkodási tevékenységének az egészét vizsgálhatja.
(3) A Hivatal vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket, ideértve az igénybe vett szolgáltatásokat is, és a közvagyont érintő szerződéseket a szerződésben érintett feleknél, illetve a nevükben vagy képviseletükben eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél, így különösen tőkealapnál, hitel- vagy kölcsönszerződés jogosultjánál vagy koncesszió jogosultjánál.
40. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során a közvagyonvédelmi intézkedés megtételét megalapozó körülményeket köteles feltárni.
(2) A Hivatal a vizsgálati cselekményeket úgy köteles megválasztani és lefolytatni, hogy azok a közvagyonvédelmi vizsgálat céljának eléréséhez szükségesek, a releváns körülmények feltárására alkalmasak és az érintettek jogaira tekintettel arányosak legyenek.
(3) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során vizsgálati cselekményként különösen
- a) adatot, iratot és információt kérhet,
- b) iratbetekintést és másolatkészítést végezhet,
- c) tájékoztatást és nyilatkozatot kérhet,
- d) helyszíni vizsgálatot tarthat,
- e) elektronikus iratot, adatállományt és adathordozón tárolt adatot menthet ki vagy másolhat,
- f) más szervet megkereshet,
- g) nyilvános és közhiteles nyilvántartásból adatot szerezhet be,
- h) összekapcsolhatja és elemezheti a jogszerűen rendelkezésére álló adatokat, valamint
- i) szakértőt, szaktanácsadót vagy más szakmai közreműködőt vehet igénybe.
(4) A közvagyonvédelmi vizsgálat során a Hivatallal együttműködni köteles
- a) a központi államigazgatási szerv és annak területi, helyi szerve, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a honvédelmi szervezet, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és ezek hivatala,
- b) a központi vagy önkormányzati költségvetési szerv, a költségvetési fejezetet irányító szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat és központi kezelésű előirányzat kezelő szerve, a támogatást kezelő, nyújtásában közreműködő vagy azt ellenőrző szervezet,
- c) az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, illetve közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet,
- d) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a közalapítvány, a köztestület, valamint az ezek által fenntartott, finanszírozott vagy irányított szervezet,
- e) a közpénzt kezelő, közvagyon felett rendelkezési jogot gyakorló, közbeszerzési, támogatási, koncessziós vagy közfeladat-ellátási jogviszonyban részt vevő szervezet, valamint
- f) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggésben releváns adattal, irattal vagy információval rendelkezhet.
(5) A Hivatal az együttműködési kötelezettséggel járó vizsgálati cselekményről határozatot hoz, amely nem minősül érdemi döntésnek vagy hatósági határozatnak, ellene jogorvoslattal élni nem lehet.
(6) A vizsgálati cselekménnyel összefüggő együttműködési kötelezettség teljesítésére a kötelezettség jellegével és terjedelmével arányos határidőt kell meghatározni.
(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat kötelező tartalmára, ideértve az indokolást is, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1)–(5) bekezdését kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A határozat közlésére az Ákr. 85–87. §-át kell alkalmazni.
(8) A közvagyonvédelmi vizsgálat során az együttműködési kötelezettséggel terheltet megilletik az Ákr.-ben szabályozott, az ügyféli nyilatkozattételre, nyelvhasználatra, valamint a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére vonatkozó jogok. A kapcsolattartásra az Ákr. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
41. § (1) A Hivatal – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervezetet vagy személyt megkereshet, ha a vizsgálati eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
(2) A megkeresett szervezetet vagy személyt tájékoztatni kell a megkeresés tárgyáról, az együttműködés megtagadásának e törvényben meghatározott eseteiről, valamint a valótlan tartalmú vagy hiányos adatszolgáltatás jogkövetkezményeiről.
(3) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet vagy személy a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet vagy személy birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet vagy személyt érintő további eljárási cselekmény nem végezhető.
42. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során az érintett szerv vezetőjét, foglalkoztatottját, közvagyonnal való gazdálkodással összefüggésben létrejött jogviszony résztvevőit, illetve a releváns adattal vagy információval rendelkező más személyt nyilatkozattételre hívhatja fel.
(2) A nyilatkozattételre felhívott személyt tájékoztatni kell a nyilatkozattétel tárgyáról, az együttműködés megtagadásának e törvényben meghatározott eseteiről, valamint a valótlan tartalmú vagy hiányos nyilatkozat jogkövetkezményeiről.
(3) A Hivatal a szóbeli nyilatkozattételről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevővel ismertetni kell, és részére biztosítani kell, hogy arra észrevételt tegyen.
(4) A Hivatal a szóbeli nyilatkozattételt elektronikus hírközlő eszköz útján is lefolytathatja, ha az azonosítás, a jegyzőkönyvezés és az adatbiztonság feltételei biztosítottak.
43. § (1) A Hivatal helyszíni vizsgálatot tarthat annál a szervezetnél vagy személynél, amely a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő adattal, információval, irattal vagy elektronikus adatállománnyal rendelkezhet.
(2) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal személyi állományának tagja jogosult
- a) a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó nem lakás céljára szolgáló helyiségbe belépni,
- b) a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó iratot, nyilvántartást, szerződést, bizonylatot, döntés megalapozását szolgáló adatot, elektronikus adatállományt és adathordozót megtekinteni,
- c) iratról, nyilvántartásról és elektronikus adatállományról másolatot, kivonatot, tanúsítványt vagy elektronikus mentést készíteni,
- d) az elektronikus rendszerből a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó adatokat menteni,
- e) a közvagyonvédelmi vizsgálathoz szükséges nyilatkozatot, tájékoztatást kérni.
(3) A helyszíni vizsgálat megkezdésekor a Hivatal személyi állományának eljáró tagja igazolja magát, bemutatja a helyszíni vizsgálatra jogosító megbízólevelet, és közli a helyszíni vizsgálat tényét. A helyszíni vizsgálaton részt vevő személyt tájékoztatni kell a helyszíni vizsgálat tárgyáról, az együttműködés megtagadásának e törvényben meghatározott eseteiről, valamint az együttműködés megtagadásának e törvény szerinti jogkövetkezményeiről.
(4) A Hivatal a helyszíni vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíti az érintett szervezetet vagy személyt, kivéve, ha az előzetes értesítés az adatok, információk, iratok, elektronikus adatállomány, nyilvántartási adatok törlésének, megváltoztatásának, megsemmisítésének vagy a helyszíni vizsgálat célja meghiúsításának kockázatával járna.
(5) A Hivatal személyi állományának tagja a helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét és idejét, a helyszíni vizsgálaton részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatása során a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. A jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálaton részt vevő személlyel ismertetni kell, és részére biztosítani kell, hogy arra észrevételt tegyen. A jegyzőkönyvet annak készítője, valamint – annak minden oldalán – a helyszíni vizsgálaton részt vevő személyek aláírják.
44. § (1) A Hivatal az elektronikus irat, adatállomány vagy adathordozón tárolt adat mentése során köteles biztosítani az adat eredetiségének, sértetlenségének és későbbi ellenőrizhetőségének megőrzését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentés során a Hivatal személyi állományának tagja jegyzőkönyvben rögzíti különösen
- a) az adat forrását és az adathordozó vagy informatikai rendszer azonosításához szükséges adatokat,
- b) a mentés időpontját és módját,
- c) a mentést végző személy nevét és beosztását,
- d) a mentett adatállomány terjedelmét és az azonosítására alkalmas technikai adatokat,
- e) az adatok megőrzésének és hozzáférésének biztonsági rendjét, valamint
- f) az érintett szervezet vagy személy képviselőjének észrevételét.
45. § Az adatszolgáltatásra, iratbetekintés biztosítására, nyilatkozattételre, helyszíni vizsgálat tűrésére vagy más együttműködésre köteles személy vagy szervezet megszegi az együttműködési kötelezettségét, ha
- a) a Hivatal jogszerű megkeresését határidőben nem teljesíti,
- b) hiányos, valótlan vagy félrevezető adatot szolgáltat,
- c) az iratbetekintést, másolatkészítést vagy elektronikus adatmentést akadályozza,
- d) a helyszíni vizsgálat lefolytatását akadályozza vagy meghiúsítja,
- e) az adatot, információt, iratot vagy adathordozót eltitkolja, megsemmisíti, megváltoztatja vagy hozzáférhetetlenné teszi, vagy
- f) a Hivatal személyi állományának eljáró tagját a vizsgálati cselekmény jogszerű elvégzésében akadályozza.
46. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálat során az együttműködést megtagadhatja
- a) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben,
- b) az ügyvédi titoktartásra kötelezett, valamint a közjegyzői titoktartásra kötelezett az (5) bekezdés szerint,
- c) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.
(2) Nem kötelezhető együttműködésre az, akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható megfelelő együttműködés.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a Hivatal megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.
(4) Az együttműködésre kötelezett – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a közvagyonvédelmi vizsgálathoz szükséges körben a döntés megalapozását szolgáló adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, adótitkot, vámtitkot, hivatásbeli titkot vagy más törvény által védett adatot feltárhatja.
(5) Az ügyvédi titoktartási kötelezettségre és a védekezés céljából készült irat védelmére az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A közjegyzői titok nem tárható fel, a közjegyzői titoktartásra kötelezett adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a Hivatal eljárását nem akadályozhatja.
47. § (1) A Hivatal az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén az adatszolgáltatásra, iratbetekintés biztosítására, nyilatkozattételre, helyszíni vizsgálat tűrésére vagy más együttműködésre köteles személlyel vagy szervezettel szemben bírságot szabhat ki.
(2) A Hivatal bírságot akkor szabhat ki, ha az együttműködési kötelezettséget megalapozó felhívás vagy vizsgálati cselekmény jogszerű, szükséges és arányos volt.
(3) A bírság összege
- a) természetes személy esetén ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig,
- b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig
terjedhet.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, ha a kötelezett a Hivatal ismételt felhívása ellenére sem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, vagy a kötelezettségszegő állapotot fenntartja.
(5) A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a kötelezettségszegés súlyát, ismétlődő jellegét, az érintett adat vagy irat jelentőségét, a kötelezett gazdasági súlyát, valamint azt, hogy a kötelezett a kötelezettségszegést megszüntette-e.
(6) A bírság kiszabása nem mentesít az együttműködési kötelezettség teljesítése alól.
(7) A bírságot a Hivatal közigazgatási hatósági eljárásban szabja ki.
(8) A bírság a központi költségvetés bevételét képezi.
48. § (1) Ha a vizsgálati cselekmény lefolytatásához helyismeret, technikai hozzáférés vagy ágazati ellenőrzési jogosultság szükséges, a Hivatal más állami, önkormányzati, ellenőrzési, felügyeleti, támogatáskezelő vagy hatósági szervet kérhet fel annak érdekében, hogy a saját eljárására irányadó szabályok szerint a Hivatal részére közreműködést biztosítson.
(2) A felkért szerv a Hivatal felkérését soron kívül, de legkésőbb a felkérés közlésétől számított tizenöt napon belül teljesíti. Ha a felkérés teljesítése hosszabb időt igényel, erről a felkért szerv a Hivatalt haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli a teljesítés várható időpontját, amely nem lehet későbbi, mint a megkeresés közlését követő harmincadik nap.
(3) A felkért szerv a felkérés teljesítését kizárólag akkor tagadhatja meg, ha a felkérés teljesítése jogszabálysértéssel járna. A megtagadást írásban, részletesen indokolni kell.
(4) A Hivatal a nem teljesített felkéréssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz.
49. § A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során – a feltárt körülmények alapján – közvagyonvédelmi intézkedést tehet.
10. A közvagyonvédelmi felügyelet¶
50. § (1) A Hivatal közigazgatási hatósági eljárásban a gazdálkodó szervezetet, illetve annak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozását (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhatja.
(2) A közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő és az azt megszüntető határozatot a közlésére vonatkozó szabályok megtartása mellett a Cégközlönyben és a Hivatal honlapján is közzé kell tenni.
51. § (1) A közvagyonvédelmi felügyeletnek akkor van helye, ha
- a) a közvagyonvédelmi vizsgálat során rendelkezésre álló adatok, tények és körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás megindításának és a gazdálkodó szervezettel szemben vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének lehet helye,
- b) az a) pontban meghatározott döntéshez további adatok és tények tisztázása szükséges, és
- c) a gazdálkodó szervezet által megszerzett, illetve a rendelkezése alatt álló közvagyon védelme más módon nem biztosítható.
(2) A közvagyonvédelmi felügyeletet felül kell vizsgálni, ha
- a) a büntetőeljárásban a gazdálkodó szervezet vagyonának egy részére vagyont érintő kényszerintézkedést rendelnek el, vagy
- b) a gazdálkodó szervezet vagyonának egy részét a Hivatal más eljárásban biztosította.
(3) A közvagyonvédelmi felügyeletet meg kell szüntetni, ha
- a) az elrendelésének oka megszűnt,
- b) a büntetőeljárásban a gazdálkodó szervezettel szemben vagyont érintő kényszerintézkedést rendeltek el, és a gazdálkodó szervezetnek nincs olyan további vagyona, amelynek megőrzése érdekében a közvagyonvédelmi felügyelet fenntartása szükséges,
- c) a gazdálkodó szervezet vagyonát a Hivatal más eljárásban biztosította, és a gazdálkodó szervezetnek nincs olyan további vagyona, amelynek megőrzése érdekében a közvagyonvédelmi felügyelet fenntartása szükséges, vagy
- d) a közvagyonvédelmi vizsgálat lezárult, és annak eredményeként büntetőeljárás vagy más, bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indult meg.
(4) A közvagyonvédelmi felügyelet fenntartását hathavonta felül kell vizsgálni.
52. § (1) A közvagyonvédelmi felügyeleti jogkörben az állam nevében a közpénzügyi elnökhelyettes felügyelőként (a továbbiakban: felügyelő) jár el.
(2) A felügyelő az e § szerinti feladatkörében áttekinti a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, figyelemmel kíséri a működését, és szükség esetén, a közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő hatósági határozat keretei között közvagyonvédelmi felügyeleti intézkedést tehet.
(3) A felügyelő a feladatai ellátása érdekében
- a) betekinthet a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe,
- b) a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőitől, a tagjaitól, a felügyelőbizottság tagjaitól, az állandó könyvvizsgálótól, valamint a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
- c) a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját, pénztárát, pénzügyi eszközeit, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
(4) A Hivatal a közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő hatósági határozatában meghatározza, hogy a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet tekintetében a felügyelő mely, az (5) bekezdés szerinti felügyeleti intézkedéseket gyakorolhatja.
(5) Közvagyonvédelmi felügyeleti intézkedés keretében a felügyelő a Hivatal közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő hatósági határozatában meghatározott körben
- a) ellenjegyzi a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
- b) dönt a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben, így különösen megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működőképességének fenntartása érdekében szükségesek.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti ellenjegyzés hiányában megtett vagyoni jellegű kötelezettségvállalás semmis.
(7) A felügyelő az 51. § (1) bekezdése szerinti körülményekre tekintettel szükséges és a közvagyonvédelmi céllal arányos felügyeleti intézkedést tehet.
(8) A felügyelő a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a feladat- és hatásköreit.
(9) Az állam a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező összegű kártalanítással tartozik a felügyelő által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért, ha a kár olyan határozat végrehajtásának a következménye, amelyet a bíróság utóbb megsemmisített.
11. Eljáráskezdeményezési és eljárásindítási jogkörök¶
53. § Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján más szerv, így különösen hatóság, ellenőrző szerv, felügyeleti szerv, tulajdonosi joggyakorló vagy bíróság eljárása indokolt, a Hivatal az érintett szerv eljárását kezdeményezi, és a szükséges adatokat, információkat, iratokat, elektronikus adatállományokat, nyilvántartási adatokat és javaslatokat a részére továbbítja.
54. § (1) Ha a Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során olyan adatot ismer meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvény szerint előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítása szükséges, az ott meghatározottak, valamint a (2) és (3) bekezdés szerint intézkedik.
(2) Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúja állapítható meg, és a büntetőeljárás lefolytatása a Hivatal hatáskörébe tartozik, a Hivatal dönt a büntetőeljárás saját hatáskörben történő megindítása vagy ennek mellőzése tárgyában.
(3) Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúja állapítható meg, és a Hivatal saját hatáskörben a büntetőeljárást nem indítja meg, vagy a büntetőeljárás lefolytatása nem tartozik a Hivatal hatáskörébe, a Hivatal feljelentést tesz, és kezdeményezi a szükséges vagyonbiztosítási intézkedést vagy más eljárási cselekményt.
12. Hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogkörök¶
55. § (1) A Hivatal felhívhatja az államháztartás alrendszereiből származó, valamint az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet eljárás megindítására. A Hivatal felhívása alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet az eljárását hivatalból megindítja a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(2) A Hivatal felhívását a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet csak akkor utasíthatja vissza, ha annak teljesítése jogszabályba ütközne.
(3) A Hivatalt az e § szerinti hatósági eljárásban ügyféli jogállás illeti meg.
13. A Hivatal közérdekvédelmi feladatai¶
56. § (1) A Hivatal a közvagyonra, a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – felléphet a törvényesség érdekében.
(2) A Hivatal ezen alcím szerinti fellépésére az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény IV. Fejezetét megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyészen a Hivatalt kell érteni.
57. § A Hivatal jogosult az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 29. § (1)–(5) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlására.
IV. Fejezet — Adatkezelés¶
14. A közvagyonvédelmi vizsgálattal kapcsolatos adatkezelési szabályok¶
58. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során jogosult az e törvényben meghatározott adat, irat és információ megismerésére, igénylésére, összekapcsolására, elemzésére és kezelésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság a Hivatal hatáskörének gyakorlásához szükséges körben, az elérni kívánt céllal arányos mértékben és időtartamban gyakorolható.
(3) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett természetes személy azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat a közvagyonvédelmi vizsgálat és az azt esetlegesen követő közvagyonvédelmi intézkedés lefolytatása céljából kezeli.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatkezelés időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a közvagyonvédelmi intézkedés lefolytatásához szükséges. Az adatkezelés szükségességét háromévente felül kell vizsgálni.
(5) A Hivatal a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) szerinti, az érintettek számára biztosított jogok gyakorlását – az elérni kívánt céllal arányos mértékben – késleltetheti, a tájékoztatás tartalmát korlátozhatja vagy a tájékoztatást mellőzheti, ha ezen intézkedés a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatának sikeres – és külső befolyástól mentes – lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges. Ha a Hivatal az érintetti jog gyakorlását késlelteti, illetve a tájékoztatás tartalmát korlátozza vagy mellőzi, ennek tényéről – a Hivatal tevékenységét egyébként nem veszélyeztető módon – az érintettet tájékoztatja.
(6) Az e törvény alapján a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatában együttműködésre kötelezett azon szerv vagy személy, aki az együttműködés keretében a Hivatal számára valamely személyes adatra is kiterjedő adatszolgáltatást teljesített, illetve ilyen adathoz hozzáférést biztosított, az általános adatvédelmi rendelet szerinti érintetti jogok gyakorlása során az ezen műveletek tényéről, tartalmáról, a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatást – az elérni kívánt céllal arányosan – késlelteti, a tájékoztatás tartalmát korlátozza vagy a tájékoztatást mellőzi, ha ezen intézkedés a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatának sikeres – és külső befolyástól mentes – lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges. Az együttműködésre kötelezett szerv vagy személy az érintetti jogok gyakorlása esetén az erre irányuló kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a Hivatalt, amely 15 napon belül nyilatkozik a korlátozás szükségességéről és annak terjedelméről. Az együttműködésre kötelezett szerv vagy személy az érintetti joggyakorlásra irányuló kérelem teljesítése során a Hivatal által meghatározott, a joggyakorlás teljesíthetőségével – különösen annak terjedelmével, tartalmával – kapcsolatos álláspontjától nem térhet el.
(7) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azt a törvény által védett titkot és törvény által védett egyéb adatot, amely az eljárásával összefügg, illetve amelynek a kezelése a közvagyonvédelmi vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
(8) A Hivatal gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a Hivatal eljárásában is biztosított legyen.
(9) A Hivatal személyi állományának tagja – e törvény és a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közvagyonvédelmi vizsgálat során a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatot megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában tarthatja.
59. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során jogosult a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő iratba, szerződésbe, döntés megalapozását szolgáló adatba, testületi előterjesztésbe, jegyzőkönyvbe, közbeszerzési dokumentációba, támogatási dokumentumba, elszámolásba, teljesítésigazolásba, koncessziós iratba, vagyonkezelési iratba, nyilvántartási adatba és elektronikus adatállományba betekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti iratbetekintési jogosultság magában foglalja az irat megtekintésének, a szükséges mértékű másolat, kivonat vagy elektronikus másolat készítésének, valamint az irat eredetének, teljességének, keletkezési idejének és módosítási előzményeinek ellenőrzéséhez szükséges technikai adatok megismerését.
(3) A Hivatal az eredeti iratot vagy adathordozót csak akkor veheti át, ha a másolatkészítés, elektronikus mentés vagy hiteles másolat készítése a közvagyonvédelmi vizsgálat céljának elérésére nem alkalmas, és az eredeti irat vagy adathordozó átvétele a közvagyonnal való gazdálkodás körülményeinek feltárásához szükséges. Az eredeti iratról vagy adathordozóról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a körülmények által lehetővé tett legrövidebb idő elteltével vissza kell szolgáltatni, kivéve, ha annak visszatartását más eljárás vagy törvényben meghatározott intézkedés indokolja.
(4) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során birtokába került iratot, másolatot, kivonatot, elektronikus adatállományt és adathordozót kizárólag a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatása céljából kezelheti, valamint köteles biztosítani és dokumentálni azok változatlanságát, sértetlenségét, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét.
60. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat ellátásához szükséges mértékben jogosult elektronikus adatállomány, adatbázis, nyilvántartás, ügyviteli rendszer, iratkezelő rendszer, szerződés-nyilvántartás, közbeszerzési rendszer, támogatáskezelő rendszer, pénzügyi rendszer, vagyonnyilvántartás és más informatikai rendszer adatainak megismerésére.
(2) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat érdekében törvényben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet, azokhoz közvetlen elektronikus hozzáférést kérhet, vagy a nyilvántartást vezető szervvel adatkapcsolatot alakíthat ki.
61. § (1) A Hivatal által a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggésben kezelt adatot kizárólag a személyi állományának olyan tagja számára teheti hozzáférhetővé, aki számára az adat megismerése hivatali feladatának ellátásához szükséges, és aki az adat megismeréséhez szükséges jogszabályi, biztonsági és titokvédelmi feltételeknek megfelel.
(2) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggésben kezelt adatot tartalmazó iratot és elektronikus adatállományt elkülönítetten, hozzáférési jogosultság alapján, naplózott módon kezeli.
(3) A Hivatal által a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggésben kezelt adat más szerv részére csak akkor továbbítható, ha az más szerv intézkedésének vagy eljárásának kezdeményezéséhez, illetve törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
15. A Hivatal adatkezelése más eljárásokban¶
62. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálat során beszerzett adat, irat, elektronikus adatállomány vagy nyilatkozat büntetőeljárásban történő felhasználására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közvagyonvédelmi vizsgálat során beszerzett adat, irat, elektronikus adatállomány vagy nyilatkozat felhasználható a Hivatal más feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban, így különösen a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás iránti hatósági eljárásban, a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében történő keresetindítás esetén, a hatósági eljárásokkal és közigazgatási perekkel összefüggésben törvényben meghatározott jogkörök gyakorlása során.
(3) A Hivatal (1) és (2) bekezdés szerinti eljárása során a további adatkezelésre az adott eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések az irányadók.
V. Fejezet — Záró rendelkezések¶
16. Hatálybalépés¶
63. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 47. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3) A 19–34. alcím, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39–51. alcím, az 53–68. alcím, a 70–72. alcím, a 74–95. alcím, a 97–99. alcím, a 102–104. alcím, a 108. alcím, a 109. alcím, a 111. alcím, a 112. alcím, a 114. alcím, a 115. alcím, a 117–119. alcím, a 121. alcím, a 123–125. alcím, a 127–151. alcím, a 153. alcím, a 154. alcím, a 156. alcím, a 157. alcím, a 159. alcím, a 160. alcím, a 162–167. alcím, a 169–173. alcím, a 175. alcím, a 176. alcím, a 178. alcím, a 179. alcím, a 181. alcím, a 182. alcím, a 184. alcím, a 185–187. alcím, a 189. alcím, a 190. alcím és a 193–195. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(4) A 18. § 2026. augusztus 26-án lép hatályba.
(5) A 198. alcím 2026. október 1-jén lép hatályba.
(6) A 196. alcím és a 197. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.
17. Átmeneti rendelkezések¶
64. § A Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés első alkalommal az e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg.
18. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶
65. § Az I–IV. Fejezet, a 17. alcím és a 198. alcím az Alaptörvény 42. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
66. § (1) A 79. §, a 80. §, a 91–94. §, a 95. § a)–j) pontja, a 96. §, a 169. §, a 170. § d) pontja és az 1. melléklet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 101. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 110. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 111. alcím az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 112. alcím és a 113. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 116. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 212. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(8) A 218. § a) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(9) A 328. § az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(10) A 183. alcím és a 3. melléklet az Alaptörvény XXXI. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
67. § A 211. §, a 213. §, a 214. §, a 215. § és a 217. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.