2026. évi XXIV. törvény
a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről
[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.
[2] A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre.
[3] Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
1. Általános rendelkezések¶
1. § (1) A Szuverenitásvédelmi Hivatal e törvény hatálybalépésével az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással megszűnik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal utoljára e törvény hatálybalépéséig vállalhat kötelezettséget.
(2) A Szuverenitásvédelmi Hivatal általános jogutódja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által ellátott feladatokat az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium közfeladatként nem látja el.
(3) A Szuverenitásvédelmi Hivatal által a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény szerint folytatott, folyamatban lévő eljárások e törvény hatálybalépésével megszűnnek.
(4) A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik, végkielégítésre nem jogosultak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese az e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A Szuverenitásvédelmi Hivatal foglalkoztatottjainak jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszűnik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal köztisztviselőjét, munkavállalóját – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 38. § (2) bekezdése szerinti összeg és 41. §-a szerinti végkielégítés illeti meg azzal, hogy jogutód nélküli megszűnésen az e törvény szerinti beolvadást kell érteni.
(6) A Szuverenitásvédelmi Hivatal által a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény szerint kezelt adatokat – a folyamatban lévő eljárások lezárása céljából – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult kezelni.
(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti jogviszonyok megszűnésével összefüggő munkáltatói intézkedéseket az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hozza meg.
2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása¶
2. §¶
3. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása¶
3. §¶
4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása¶
4. §¶
5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása¶
5. §¶
6. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása¶
6. §¶
7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása¶
7. §¶
8. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása¶
8. §¶
9. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása¶
9. §¶
10. A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hatályon kívül helyezése¶
10. §¶
11. Záró rendelkezések¶
11. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
12. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 6. § b) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.