<!-- 2026. évi XXIV. törvény a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről
     Hatályos állapot: 2026-07-16, 2 időállapotból.
     Forrás: https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-24-00-00 (hiteles szöveg)
     Ez a fájl automatikus feldolgozás eredménye — nem hiteles jogforrás. -->
# 2026. évi XXIV. törvény

a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről

[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.

[2] A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre.

[3] Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

#### 1. Általános rendelkezések

1. § (1) A Szuverenitásvédelmi Hivatal e törvény hatálybalépésével az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással megszűnik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal utoljára e törvény hatálybalépéséig vállalhat kötelezettséget.

(2) A Szuverenitásvédelmi Hivatal általános jogutódja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által ellátott feladatokat az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium közfeladatként nem látja el.

(3) A Szuverenitásvédelmi Hivatal által a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény szerint folytatott, folyamatban lévő eljárások e törvény hatálybalépésével megszűnnek.

(4) A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik, végkielégítésre nem jogosultak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese az e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Szuverenitásvédelmi Hivatal foglalkoztatottjainak jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszűnik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal köztisztviselőjét, munkavállalóját – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 38. § (2) bekezdése szerinti összeg és 41. §-a szerinti végkielégítés illeti meg azzal, hogy jogutód nélküli megszűnésen az e törvény szerinti beolvadást kell érteni.

(6) A Szuverenitásvédelmi Hivatal által a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény szerint kezelt adatokat – a folyamatban lévő eljárások lezárása céljából – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult kezelni.

(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti jogviszonyok megszűnésével összefüggő munkáltatói intézkedéseket az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hozza meg.

#### 2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

#### 2. §

#### 3. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

#### 3. §

#### 4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

#### 4. §

#### 5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

#### 5. §

#### 6. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

#### 6. §

#### 7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

#### 7. §

#### 8. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

#### 8. §

#### 9. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása

#### 9. §

#### 10. A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hatályon kívül helyezése

#### 10. §

#### 11. Záró rendelkezések

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

12. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 6. § b) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
