2025. évi XXXV. törvény — mi változott? 2025. július 1.

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A(z)]

„e) közlekedésrendészeti intézkedés során az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az állami adó- és vámhatóságnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (8) bekezdés j) pontjában meghatározott feladata teljesítése céljából”

[használható fel.]

3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)–(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből]

„a) feladatkörükben a 42. § (6) bekezdésében meghatározott célból a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, az állami mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami adó- és vámhatóság,”

[igényelhet adatot.]

4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rendőrség a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, a pártfogó felügyelet, a reintegrációs őrizet, valamint a megelőző távoltartás keretében előírt magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése során, a magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése, valamint az ezzel összefüggő jogviták tisztázása céljából – az intézkedés időtartama alatt és annak megszűnésétől számított további 1 évig – kezeli az intézkedés alá vont személy

- a) azonosításához szükséges fényképlenyomatot,

- b) vezeték- és utónevét,

- c) születési nevét,

- d) születési helyét és idejét,

- e) anyja születési családi és utónevét,

- f) telefonszámát,

- g) lakóhelyét, illetve kijelölt tartózkodási helyét, valamint azok GPS-koordinátáit,

- h) által beszélt nyelvre vonatkozó adatokat,

- i) által elkövetett bűncselekmény adatait,

- j) vonatkozásában elrendelt intézkedés időtartamát,

- k) vonatkozásában elrendelt magatartási szabályokat, illetve a magatartási szabályok megszegésével összefüggő adatokat.”

- b) 7/G. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- c) 46/L. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

#### 4. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

10. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény „A tűzvédelmi hatósági eljárások elektronikus ügyintézésének különös szabályai” alcím címe és 14/A. §-a.

#### 5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

11. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény

- a) 14. § (4) bekezdésében a „NEBEK” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja (a továbbiakban: NEBEK)” szöveg,

- b) 24. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK)” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg

lép.

#### 9. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

15. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény „A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

### „A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja”

16. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (1) bekezdésében a „szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg lép.

#### 10. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

17. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés j) pontjában a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg lép.

#### 12. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

20. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 5. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg lép.

#### 14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

23. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„u) sportrendezvény: versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés és

ua) beléptető rendszer alkalmazása esetén az első nézőnek az annak helyszínére történő belépése időpontjától az utolsó nézőnek az annak helyszínéről történő távozása időpontjáig terjedő időtartam, vagy

ub) beléptető rendszer alkalmazása hiányában az azt közvetlenül megelőző két óra, valamint az azt közvetlenül követő két óra,”

24. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény

- a) 63. § (3) bekezdésében az „a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság, az Országos Mentőszolgálat” szöveg és az „a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe az „a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg,

- b) 63. § (3b) bekezdésében az „a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság, az Országos Mentőszolgálat” szöveg és az „a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe az „a katasztrófavédelem, az általános tűzvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg,

- c) 68/A. § (1) bekezdésében a „katasztrófavédelem, az” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, az általános tűzvédelmi hatóság felügyeleti szerve, az” szöveg

lép.

27. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A lőfegyverek központi nyilvántartásából a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja, illetve Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.”

30. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg lép.

35. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény

- a) 30/D. § (3a) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- b) 68. § (1) bekezdés f) pontjában a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- c) 84. § b) pontjában a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- d) 86/A. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- e) 86/A. § (2) bekezdésében a „személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak,” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi a személyazonosító adatok továbbítását kérő rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központjának,” szöveg,

- f) 86/A. § (3) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- g) 86/A. § (4) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- h) 86/B. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központján” szöveg,

- i) 86/C. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központján” szöveg,

- j) 86/D. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- k) 86/D. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központjának,” szöveg,

- l) 86/D. § (3) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- m) 86/D. § (4) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg

lép.

#### 20. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

36. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 8. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:)

„i) tájékoztatást az áldozatsegítő szolgálatról.”

37. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rendőrség a távoltartó határozatot megküldi az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás igénybevételének lehetőségét biztosító áldozatsegítő központnak.”

(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat kézhezvételét követő munkanapon az áldozatsegítő központ köteles a bántalmazottal felvenni a kapcsolatot, és – kérésére – számára az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatást nyújtani.”

38. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 14. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a Gyvt. 51. § (5) és (10) bekezdése szerinti befogadás esetén a krízisközpont vagy a titkos menedékház képviselője is kezdeményezheti. Ebben az esetben a kezdeményező a bíróság rendelkezésére bocsátja a befogadást alátámasztó tényeket tartalmazó dokumentumot.

(1b) Az (1a) bekezdés alapján kezdeményezett eljárás esetén a bántalmazott tényleges tartózkodási helyének adatait zártan kell kezelni, azokat a bántalmazó nem ismerheti meg.”

39. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatalból indult, illetve a krízisközpont vagy a titkos menedékház képviselője által kezdeményezett eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg.”

(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 15. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a krízisközpont vagy a titkos menedékház képviselője által kezdeményezett eljárásban a bántalmazott személyesen nem jelenik meg, és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki.”

40. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából, továbbá a krízisközpont vagy a titkos menedékház befogadást alátámasztó tényeket tartalmazó dokumentum adatai alapján a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.”

(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 16. §-a a következő (2d) és (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A (2c) bekezdés alapján elrendelt ellenőrzés céljából kiadott technikai eszköz aktiválásakor a rendőrség a bántalmazót rendeletben megállapított egyszeri díj megfizetésére kötelezi. A díjat a megállapítástól számított 30 napon belül kell megfizetni.

(2e) A bántalmazó a három napon belül benyújtott kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesíthető a díjfizetési kötelezettség alól. Ebben az esetben a megjelölt költséget az állam viseli.”

41. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése végrehajtásával kapcsolatos díj összegét és megállapításának részletszabályait.”

42. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény

- a) 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.)” szöveg,

- b) 6. § (2) bekezdés d) pontjában az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint” szövegrész helyébe az „a Gyvt. szerint” szöveg,

lép.

#### 21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

43. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (8) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében)

„j) a Magyarország területére, vagy Magyarország területéről külföldre irányuló, továbbá a Magyarország területén áthaladó, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, valamint a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó jogsértések felderítése céljából hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a rendőrség által üzemeltetett Közúti Intelligens Kamerahálózathoz.”

44. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 37/C. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg lép.

45. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3c) A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt az (1)–(3a) bekezdés szerinti szerződés lejártáig lehet kijelölni. A start szociális szövetkezet vezetője kérheti állami képviselő kijelölését akkor is, ha gazdasági tevékenysége körében együttműködik a települési önkormányzattal, vagy a közfoglalkoztatási programokból keletkező áruk, késztermékek felvásárlásával és további hasznosításával kapcsolódik a település közfoglalkoztatási programjához. Ebben az esetben az állami képviselő feladata a start szociális szövetkezet tevékenységének monitoringja és működésének koordinálása a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek elsődleges munkaerőpiacra történő hatékony reintegrálása érdekében. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.”

46. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási támogatások részletes szabályait, a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.”

#### 23. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

50. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkörében:)

„m) ellátja az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinki Egyezmény hazai szakterületi feladatait.”

51. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

- a) 38. §-ában az „az utolsó módosítástól számított legfeljebb három éven belül” szövegrész helyébe az „e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben” szöveg,

- b) 42/A. §-ában a „végrehajtása érdekében.” szövegrész helyébe a „végrehajtása, valamint annak érdekében, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az adatokból információt nyújtson a kritikus szervezetek számára, az ellenálló képességi terv elkészítésének támogatása céljából.” szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

- a) 8. § (2) bekezdés e) pontja,

- b) VII/C. Fejezete,

- c) 80. § s) pontja,

- d) 85/A. §-a.

58. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 8. § (3) bekezdésében az „ügyiratok Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe az „ügyiratoknak a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központjának” szöveg lép.

60. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (1) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg lép.

#### 29. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

61. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

- a) 10. § (1) bekezdés d) pontjában a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja,” szöveg,

- b) 16. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- c) 16. § (3) bekezdésében az „a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon” szövegrész helyébe az „a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központján” szöveg és az „a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe az „a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- d) 16. § (4) bekezdésében az „A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe az „A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- e) 16. § (5) bekezdésében az „a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe az „a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg,

- f) 25. § (4) bekezdésében az „a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot” szövegrész helyébe az „a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központját” szöveg

lép.

70. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagjának szülési szabadsága idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj naptári napi összegének a harmincszorosa.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a hivatásos állomány szülési szabadság idejére járó távolléti díjban részesülő tagja a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően

- a) a szülési szabadságát megszakítva ismételten szolgálatba áll, a szülési szabadság igénybe nem vett idejére, az e törvény szerint számított illetménye mellett, vagy

- b) bármilyen más jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, a szülési szabadság hátralévő idejére

a (3) bekezdés szerinti összeg 70%-ára jogosult.”

72. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határvadász szülési szabadságának idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj naptári napi összegének a harmincszorosa.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/K. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a szülési szabadság idejére járó távolléti díjban részesülő határvadász a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően

- a) a szülési szabadságát megszakítva ismételten szolgálatba áll, a szülési szabadság igénybe nem vett idejére, az e törvény szerint számított illetménye mellett, vagy

- b) bármilyen más jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, a szülési szabadság hátralévő idejére

a (4) bekezdés szerinti összeg 70%-ára jogosult.”

74. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 375. §-sal egészül ki:

„375. § A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXV. törvénnyel megállapított 142. § (3) bekezdése és 319/K. § (4) bekezdése a 2025. június 30-át követően folyósított szülési szabadság idejére járó távolléti díj tekintetében alkalmazható.”

#### 35. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

77. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (11) bekezdés b) pontjában az „a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon” szövegrész helyébe az „a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központján” szöveg lép.

#### 38. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása

80. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 273. § (2) bekezdésében az „A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe az „A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja” szöveg lép.

82. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 121. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a nemzetbiztonsági állomány szülési szabadság idejére illetményben részesülő tagja a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően

- a) a szülési szabadságát megszakítva ismételten szolgálatba áll, a szülési szabadság igénybe nem vett idejére, az e törvény szerint számított illetménye mellett, vagy

- b) bármilyen más jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, a szülési szabadság hátralévő idejére

az (5) bekezdés szerinti összeg 70%-ára jogosult.”

84. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény a következő 237/A. §-sal egészül ki:

„A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXV. törvénnyel megállapított 121. § (6) bekezdésében és 237/A. §-ban foglaltak a 2025. június 30-át követően folyósított szülési szabadság idejére járó illetmény tekintetében alkalmazhatóak.”

#### 40. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása

87. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 3. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. rendkívüli esemény: olyan esemény, amely eléri a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés kormányrendeletben vagy annak hiányában a kritikus szervezet ellenálló képességi tervében meghatározott küszöbértékét, és

a) a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás olyan mértékű károsodását, sérülését, minőségének romlását vagy mennyiségének fennakadását okozza, amely a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését eredményezi, vagy

b) a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését nem eredményezi, de a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnésének, kiesésének elhárításához szükségessé vált a rendkívüli esemény kezelésében érintett más szervek közreműködése.”

88. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 20. § (4) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető)

„c) előkészíti a kockázatértékelést és az ellenálló képességi mátrixot és azok aktualizálását,

d) előkészíti az ellenálló képességi tervet és annak aktualizálását,”

(2) A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a kritikus szervezet, a kritikus infrastruktúra és az alapvető szolgáltatás vonatkozásában személyesen látja el a feladatát. A személyes feladatellátásban való akadályoztatása esetére a kritikus szervezet gondoskodhat a helyettesítéséről a 23. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvett személy útján.”

89. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdés f) pontja a következő fh) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartó hatóság a kijelölési eljárásban hozott hatósági határozat véglegessé válását követően az energetikai ágazati kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóságok, egyéb állami szervezetek és a kritikus szervezetek adatszolgáltatása, valamint az ellenálló képességért felelős vezetőre irányadó képesítési követelményeknek megfelelő természetes személy önkéntes jelentkezése alapján nyilvántartást vezet és kezeli az alábbi adatokat:

a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető)

- „fh) nyilvántartási számát,”

90. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti rendkívüli esemény hat vagy több tagállamot érint, a hatóságok az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül értesítik az Európai Bizottságot.”

91. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény

- a) 20. § (2) bekezdésében az „adatait, képesítését igazoló nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „nevét és a 23. § (1) bekezdés f) pont fh) alpontja szerinti nyilvántartási számát” szöveg,

- b) 20. § (9) bekezdésében a „Kritikus szervezet foglalkoztatásában nem álló, vele megbízással nem rendelkező természetes személy önként,” szövegrész helyébe az „A (7) bekezdés szerinti képzettséggel rendelkező természetes személy” szöveg,

- c) 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ellenállóképességi” szövegrész helyébe az „ellenálló képességi” szöveg,

- d) 26. § (1) bekezdés a) pontjában a „kritikus szervezet” szövegrész helyébe a „kritikus infrastruktúra esetében” szöveg,

- e) 26. § (1) bekezdés b) pontjában a „kritikus szervezet” szövegrész helyébe a „kritikus infrastruktúra esetében” szöveg,

- f) 27. § (1) bekezdésében a „hat vagy több” szövegrész helyébe a „más” szöveg,

- g) 27. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdés” szöveg,

- h) 1. mellékletében foglalt táblázat C:75 mezőjében a „pénzfeldolgozás és -szállítás” szövegrész helyébe a „készpénzellátás” szöveg

lép.

92. § Hatályát veszti a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény

- a) 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „önkéntes” szövegrész,

- b) 23. § (1) bekezdés l) pontja,

- c) 27. § (1) bekezdésében az „és az Európai Bizottságot” szövegrész,

- d) 1. mellékletében foglalt táblázat C:70 mezőjében a „legalább 10%-os piaci részesedéssel (mérlegfőösszeg alapon) rendelkező” szövegrész.