2025. évi XXXV. törvény
a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról
[1] Magyarország elkötelezett az alapvető jogok teljes körének az Alaptörvényben és a jogszabályokban garantált legmesszebbmenőkig terjedő védelme iránt.
[2] E törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok és, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését. A módosítások biztosítják a jogszabályi környezet naprakészségét és a közszolgálati feladatok eredményesebb ellátását.
[3] A törvény emellett olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[4] A Kormány kiemelt feladatnak tekinti az állam iránti bizalom növelését, ennek részeként a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését a korrupciós kockázatok azonosítása, csökkentése és a korrupciós cselekmények felderítése útján. A törvény célja ezzel összhangban a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése egyes egészségügyi intézmények esetében a nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi és egészségügyben dolgozókra.
[5] A közúti fuvarozásban részt vevő, jogszerű magatartást tanúsító piaci szereplők pozíciójának erősítése, a közúti áruforgalom átláthatóságának biztosítása, nem utolsósorban az adóelkerülő magatartást tanúsítók kiszűrése, valamint a költségvetési bevételek garantálása érdekében szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára a rendőrség üzemeltetésében levő Közúti Intelligens Kamerahálózathoz (VÉDA) által készített kamerafelvételekhez való közvetlen hozzáférését biztosítani.
[6] A határátkelőhelyek zavartalan és biztonságos működése alapvető jelentőségű az államhatár védelme, a nemzetközi forgalom gördülékenysége, valamint a jogszerű határátlépés biztosítása szempontjából. E törvénymódosítás célja, hogy a jogszabályi környezet korszerűsítésével elősegítse a meghatározott teherforgalom Magyarországról kilépő irányban történő előre tervezhető, várakozás nélküli határátlépését, figyelembe véve a nemzetközi követelményeket, a biztonsági szempontokat és a gyakorlati tapasztalatokat.
[7] Tekintettel arra, hogy 2024. október 1-től a tűzvédelmi hatósági feladatokat a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, a sportról szóló törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az illetékes tűzvédelmi hatóság is megjelenjen a törvényi szabályozásban.
[8] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának általános célja a védelmi és biztonsági célú lakossági riasztási rendszer átalakításával kapcsolatos közérdek biztosítása és az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése.
[9] A riasztási rendszer folyamatos fejlesztése az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának biztosítása körében az állam intézményvédelmi kötelezettségének késedelem nélküli megvalósítását segíti elő.
[10] Mindezekre tekintettel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény kiegészítésének konkrét célja, hogy a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer kiépítésére kerüljön sor.
[11] A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése hatékony eszközt biztosít a távoltartó rendelkezés betartásának ellenőrzésére, ezáltal növelve a bántalmazottak biztonságát és csökkentve az ismétlődő jogsértések kockázatát.
[12] Az Országgyűlés felismerve a hivatásos szolgálatot teljesítők egészségkárosodásából eredő sajátos élethelyzeteket, valamint kiemelt célként kezelve az érintettek megélhetési biztonságának és társadalmi megbecsülésének biztosítását, e törvénymódosítással olyan jogi kereteket kíván létrehozni, amelyek méltányos juttatási rendszert biztosítanak a jogosultak számára.
[13] A törvény a helyi közösségek fejlesztése érdekében a start szociális szövetkezetek állami képviseletének bővítését célozza azok hatékonyabb működésének és fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Jelenleg 45 szociális szövetkezet mellett működnek állami képviselők, mert igénybevételükre csak haszonkölcsön-szerződés ideje alatt kerülhet sor. Az állami képviselők felügyelik a haszonkölcsön-szerződés keretében átadott ingatlan, tárgyi eszközök üzleti terv szerinti hasznosítását, valamint aktívan részt vállalnak a szövetkezeteket érintő pályázati konstrukciók feltárásában, értékesítési csatornáik bővítésében, termékeik, szolgáltatásaik megismertetésében. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg látókörben lévő 148 start szociális szövetkezet nagy részével érdemi kapcsolatot lehessen tartani. E szövetkezetek állami képviseletének bővítése pedig lehetővé teszi az érintett szociális szövetkezetek hatékonyabb vagyongazdálkodását, működését és fejlődését.
[14] Az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló szabályozás gyakorlati tapasztalatokhoz való pontosítása szükséges az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.
[15] A kábítószer-fogyasztással és az illegális tudatmódosító anyagok kóros élvezetével kapcsolatos népegészségügyi mutatók kedvezőtlen alakulása a szóban forgó társadalmi jelenségekkel szembeni erőteljesebb fellépésre sarkallta a törvényalkotót, aki a tiltott szerekkel való visszaélések ellen folytatott küzdelmet egyebek mellett a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény megalkotása útján kívánta megerősíteni.
[16] A kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény egyes elemeit tekintve új alapokra helyezte, illetve további vívmányokkal egészítette ki a kábítószerekkel és az illegális tudatmódosító anyagokkal szemben folytatott küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztárat, a mind ez idáig meglévő fogalomkészletének a teljes felülvizsgálatáig terjedő hatást gyakorolva ezáltal a jogrendszer egészére.
[17] A büntetőjogi és a rendészeti tárgyú szabályozás terén bekövetkezett mindezen törvényi változásoknak megfelelő korrekciók átvezetéséről a további jogágakba tartozó törvényi szintű joganyagot érintően is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti maradéktalan logikai és terminológiai összhang változatlanul biztosított maradjon.
[18] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása¶
1. §¶
2. §¶
3. §¶
4. §¶
5. §¶
6. §¶
2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása¶
7. §¶
8. §¶
3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása¶
9. §¶
4. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása¶
10. §¶
5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása¶
11. §¶
6. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása¶
12. §¶
7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása¶
13. §¶
8. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása¶
14. §¶
9. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása¶
15. §¶
16. §¶
10. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása¶
17. §¶
11. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása¶
18. §¶
19. §¶
12. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása¶
20. §¶
13. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása¶
21. §¶
22. §¶
14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása¶
23. §¶
24. §¶
15. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása¶
25. §¶
26. §¶
27. §¶
28. §¶
16. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása¶
29. §¶
30. §¶
17. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása¶
31. §¶
18. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása¶
32. §¶
33. §¶
19. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása¶
34. §¶
35. §¶
20. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása¶
36. §¶
37. §¶
38. §¶
39. §¶
40. §¶
41. §¶
42. §¶
21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása¶
43. §¶
44. §¶
22. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása¶
45. §¶
46. §¶
47. §¶
48. §¶
49. §¶
23. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása¶
50. §¶
51. §¶
52. §¶
24. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása¶
53. §¶
54. §¶
25. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása¶
55. §¶
26. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása¶
56. §¶
27. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása¶
57. §¶
58. §¶
28. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása¶
59. §¶
60. §¶
29. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶
61. §¶
30. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása¶
62. §¶
31. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása¶
63. §¶
32. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása¶
64. §¶
65. §¶
33. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶
66. §¶
34. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása¶
67. §¶
68. §¶
69. §¶
70. §¶
71. §¶
72. §¶
73. §¶
74. §¶
75. §¶
76. §¶
35. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása¶
77. §¶
36. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása¶
78. §¶
37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása¶
79. §¶
38. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása¶
80. §¶
39. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény módosítása¶
81. §¶
82. §¶
83. §¶
84. §¶
85. §¶
86. §¶
40. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása¶
87. §¶
88. §¶
89. §¶
90. §¶
91. §¶
92. §¶
41. Záró rendelkezések¶
93. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 6. § a) és d) pontja, a 2. alcím, a 3. alcím, a 6–8. alcím, a 11. alcím, a 25. §, a 26. §, a 29. §, a 17. alcím, a 34. §, a 25. alcím, a 26. alcím, az 57. §, a 30–33. alcím, a 36. alcím, a 37. alcím, a 81. § és az 1–5. melléklet 2025. június 15-én lép hatályba.
(3) A 2. §, a 3. §, a 4. §, a 6. § b) és c) pontja, a 4. alcím, az 5. alcím, a 9. alcím, a 10. alcím, a 12. alcím, a 14. alcím, a 27. §, a 30. §, a 35. §, a 20. alcím, a 21. alcím, a 45. §, a 46. §, a 23. alcím, az 58. §, a 60. §, a 29. alcím, a 70. §, a 72. §, a 74. §, a 35. alcím, a 38. alcím, a 82. §, a 84. § és a 40. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 67–69. §, a 71. §, a 73. §, a 75. § és a 76. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 47–49. § 2025. november 17-én lép hatályba.
(6) Az 5. § és a 18. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba.
(7) A 13. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba.
94. § Az 1–3. § és a 6. § a)–c) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
95. § (1) A 13. alcím az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 110. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A 40. alcím a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.