# 2025. évi XXXV. törvény a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról [1] Magyarország elkötelezett az alapvető jogok teljes körének az Alaptörvényben és a jogszabályokban garantált legmesszebbmenőkig terjedő védelme iránt. [2] E törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok és, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését. A módosítások biztosítják a jogszabályi környezet naprakészségét és a közszolgálati feladatok eredményesebb ellátását. [3] A törvény emellett olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése. [4] A Kormány kiemelt feladatnak tekinti az állam iránti bizalom növelését, ennek részeként a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését a korrupciós kockázatok azonosítása, csökkentése és a korrupciós cselekmények felderítése útján. A törvény célja ezzel összhangban a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése egyes egészségügyi intézmények esetében a nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi és egészségügyben dolgozókra. [5] A közúti fuvarozásban részt vevő, jogszerű magatartást tanúsító piaci szereplők pozíciójának erősítése, a közúti áruforgalom átláthatóságának biztosítása, nem utolsósorban az adóelkerülő magatartást tanúsítók kiszűrése, valamint a költségvetési bevételek garantálása érdekében szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára a rendőrség üzemeltetésében levő Közúti Intelligens Kamerahálózathoz (VÉDA) által készített kamerafelvételekhez való közvetlen hozzáférését biztosítani. [6] A határátkelőhelyek zavartalan és biztonságos működése alapvető jelentőségű az államhatár védelme, a nemzetközi forgalom gördülékenysége, valamint a jogszerű határátlépés biztosítása szempontjából. E törvénymódosítás célja, hogy a jogszabályi környezet korszerűsítésével elősegítse a meghatározott teherforgalom Magyarországról kilépő irányban történő előre tervezhető, várakozás nélküli határátlépését, figyelembe véve a nemzetközi követelményeket, a biztonsági szempontokat és a gyakorlati tapasztalatokat. [7] Tekintettel arra, hogy 2024. október 1-től a tűzvédelmi hatósági feladatokat a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, a sportról szóló törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az illetékes tűzvédelmi hatóság is megjelenjen a törvényi szabályozásban. [8] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának általános célja a védelmi és biztonsági célú lakossági riasztási rendszer átalakításával kapcsolatos közérdek biztosítása és az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése. [9] A riasztási rendszer folyamatos fejlesztése az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának biztosítása körében az állam intézményvédelmi kötelezettségének késedelem nélküli megvalósítását segíti elő. [10] Mindezekre tekintettel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény kiegészítésének konkrét célja, hogy a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer kiépítésére kerüljön sor. [11] A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése hatékony eszközt biztosít a távoltartó rendelkezés betartásának ellenőrzésére, ezáltal növelve a bántalmazottak biztonságát és csökkentve az ismétlődő jogsértések kockázatát. [12] Az Országgyűlés felismerve a hivatásos szolgálatot teljesítők egészségkárosodásából eredő sajátos élethelyzeteket, valamint kiemelt célként kezelve az érintettek megélhetési biztonságának és társadalmi megbecsülésének biztosítását, e törvénymódosítással olyan jogi kereteket kíván létrehozni, amelyek méltányos juttatási rendszert biztosítanak a jogosultak számára. [13] A törvény a helyi közösségek fejlesztése érdekében a start szociális szövetkezetek állami képviseletének bővítését célozza azok hatékonyabb működésének és fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Jelenleg 45 szociális szövetkezet mellett működnek állami képviselők, mert igénybevételükre csak haszonkölcsön-szerződés ideje alatt kerülhet sor. Az állami képviselők felügyelik a haszonkölcsön-szerződés keretében átadott ingatlan, tárgyi eszközök üzleti terv szerinti hasznosítását, valamint aktívan részt vállalnak a szövetkezeteket érintő pályázati konstrukciók feltárásában, értékesítési csatornáik bővítésében, termékeik, szolgáltatásaik megismertetésében. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg látókörben lévő 148 start szociális szövetkezet nagy részével érdemi kapcsolatot lehessen tartani. E szövetkezetek állami képviseletének bővítése pedig lehetővé teszi az érintett szociális szövetkezetek hatékonyabb vagyongazdálkodását, működését és fejlődését. [14] Az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló szabályozás gyakorlati tapasztalatokhoz való pontosítása szükséges az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében. [15] A kábítószer-fogyasztással és az illegális tudatmódosító anyagok kóros élvezetével kapcsolatos népegészségügyi mutatók kedvezőtlen alakulása a szóban forgó társadalmi jelenségekkel szembeni erőteljesebb fellépésre sarkallta a törvényalkotót, aki a tiltott szerekkel való visszaélések ellen folytatott küzdelmet egyebek mellett a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény megalkotása útján kívánta megerősíteni. [16] A kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény egyes elemeit tekintve új alapokra helyezte, illetve további vívmányokkal egészítette ki a kábítószerekkel és az illegális tudatmódosító anyagokkal szemben folytatott küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztárat, a mind ez idáig meglévő fogalomkészletének a teljes felülvizsgálatáig terjedő hatást gyakorolva ezáltal a jogrendszer egészére. [17] A büntetőjogi és a rendészeti tárgyú szabályozás terén bekövetkezett mindezen törvényi változásoknak megfelelő korrekciók átvezetéséről a további jogágakba tartozó törvényi szintű joganyagot érintően is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti maradéktalan logikai és terminológiai összhang változatlanul biztosított maradjon. [18] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: #### 1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása #### 1. § #### 2. § #### 3. § #### 4. § #### 5. § #### 6. § #### 2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása #### 7. § #### 8. § #### 3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása #### 9. § #### 4. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása #### 10. § #### 5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása #### 11. § #### 6. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása #### 12. § #### 7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása #### 13. § #### 8. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása #### 14. § #### 9. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása #### 15. § #### 16. § #### 10. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása #### 17. § #### 11. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása #### 18. § #### 19. § #### 12. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása #### 20. § #### 13. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása #### 21. § #### 22. § #### 14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása #### 23. § #### 24. § #### 15. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása #### 25. § #### 26. § #### 27. § #### 28. § #### 16. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása #### 29. § #### 30. § #### 17. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása #### 31. § #### 18. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása #### 32. § #### 33. § #### 19. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása #### 34. § #### 35. § #### 20. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása #### 36. § #### 37. § #### 38. § #### 39. § #### 40. § #### 41. § #### 42. § #### 21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása #### 43. § #### 44. § #### 22. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása #### 45. § #### 46. § #### 47. § #### 48. § #### 49. § #### 23. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása #### 50. § #### 51. § #### 52. § #### 24. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása #### 53. § #### 54. § #### 25. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása #### 55. § #### 26. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása #### 56. § #### 27. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása #### 57. § #### 58. § #### 28. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása #### 59. § #### 60. § #### 29. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása #### 61. § #### 30. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása #### 62. § #### 31. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása #### 63. § #### 32. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása #### 64. § #### 65. § #### 33. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása #### 66. § #### 34. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása #### 67. § #### 68. § #### 69. § #### 70. § #### 71. § #### 72. § #### 73. § #### 74. § #### 75. § #### 76. § #### 35. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása #### 77. § #### 36. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása #### 78. § #### 37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása #### 79. § #### 38. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása #### 80. § #### 39. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény módosítása #### 81. § #### 82. § #### 83. § #### 84. § #### 85. § #### 86. § #### 40. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása #### 87. § #### 88. § #### 89. § #### 90. § #### 91. § #### 92. § #### 41. Záró rendelkezések 93. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 6. § a) és d) pontja, a 2. alcím, a 3. alcím, a 6–8. alcím, a 11. alcím, a 25. §, a 26. §, a 29. §, a 17. alcím, a 34. §, a 25. alcím, a 26. alcím, az 57. §, a 30–33. alcím, a 36. alcím, a 37. alcím, a 81. § és az 1–5. melléklet 2025. június 15-én lép hatályba. (3) A 2. §, a 3. §, a 4. §, a 6. § b) és c) pontja, a 4. alcím, az 5. alcím, a 9. alcím, a 10. alcím, a 12. alcím, a 14. alcím, a 27. §, a 30. §, a 35. §, a 20. alcím, a 21. alcím, a 45. §, a 46. §, a 23. alcím, az 58. §, a 60. §, a 29. alcím, a 70. §, a 72. §, a 74. §, a 35. alcím, a 38. alcím, a 82. §, a 84. § és a 40. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba. (4) A 67–69. §, a 71. §, a 73. §, a 75. § és a 76. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba. (5) A 47–49. § 2025. november 17-én lép hatályba. (6) Az 5. § és a 18. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba. (7) A 13. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba. 94. § Az 1–3. § és a 6. § a)–c) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 95. § (1) A 13. alcím az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 110. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) A 40. alcím a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. ### 1. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez ### 2. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez ### 3. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez ### 4. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez ### 5. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez