2025. évi XXI. törvény — mi változott? 2025. július 1.

14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás – a 84. § (1a) bekezdésére figyelemmel – fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a a következő (1a)–(1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett forint számláiról a kincstárnál vezetett fizetési számlájára (e § alkalmazásában a továbbiakban: kincstári számla) a számlát vezető hitelintézet forintban átutalja a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összegének 5%-át meghaladó pénzeszközét.

(1b) Az (1a) bekezdés szerint átutalt pénzeszközökről, valamint azok egyenlegéről a kincstár a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve számára elkülönített nyilvántartást vezet.

(1c) A kincstár határozatban 2025. július 31-ig, az ezt követő években tárgyév október 15-éig megállapítja együttesen a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összege 5%-át forintban. Amennyiben a beutalással érintett önkormányzat a fizetési számláját vezető belföldi hitelintézetnél attól eltérően nem rendelkezik, a forintban megállapított költségvetési kiadási összeg 5%-ának megfelelő összeg a belföldi hitelintézetnél vezetett számlák között egyenlő összegben kerül felosztásra az (1a) bekezdés szerinti utalási szintként. A számlák közötti megosztás a beutalással érintett önkormányzat részéről legalább havonta egy alkalommal módosítható. A határozatot egyfokú eljárásban kell meghozni, továbbá a kincstár a határozathozatala során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. szerint jár el.

(1d) A kincstár adott munkanapon – a hatályos, vonatkozó hirdetményében meghatározott módon és feltételek mellett – biztosítja, hogy az (1b) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartásban szereplő egyenlegig a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve által teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges pénzeszközök a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számláján rendelkezésre álljanak.

(1e) A számlát vezető hitelintézet az (1a) bekezdés szerinti átutalást a beutalással érintett önkormányzatonként és költségvetési szervenként nyitott technikai fizetési számla közbeiktatásával is teljesítheti.

(1f) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve

a) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy a fizetési számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztathatja a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

b) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy az értékpapír nyilvántartási és az értékpapír számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztathatja a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

c) felhatalmazza írásban a fizetési számláját vezető hitelintézetet, hogy a fizetési számlája egyenlegéről és a technikai fizetési számlája forgalmáról folyamatosan tájékoztathatja a kincstárat.”

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 108/B. §-sal egészül ki:

„108/B. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat − ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is – (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a tárgyév október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig az e §-ban meghatározott módon adatot szolgáltat a kincstár számára a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében előre jelzett értékek és a tényértékek a (4) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutatnak, az előrejelzések javításának ösztönzése céljából az önkormányzattal szemben az Ákr. szerint lefolytatott eljárása során hozott határozatban a kincstár − az államháztartás központi alrendszerét megillető − bírságot állapít meg.

(3) A kincstár a bírság kiszabása, korlátlan enyhítése vagy a bírság kiszabásának mellőzése során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokat figyelembe veszi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatot szolgáltató helyi önkormányzatokat bírság terheli abban az esetben, ha az október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig benyújtandó adatszolgáltatások közül legalább kettőben az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együttesen számított várható éves költségvetési bevétel és kiadás különbsége, és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tényleges költségvetési bevétel és kiadás különbsége eltérésének abszolút értéke meghaladja a helyi önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételei 5%-át. A bírság a legnagyobb összegű eltérés abszolút értékének 0,2%-a, legfeljebb az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételének 1/10 000 része.

(5) Ha az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltató önkormányzat az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást határidőig nem készíti el, a (4) bekezdése szerinti eltérések számításakor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat előre jelzett költségvetési kiadásainak és bevételeinek összege nulla.

(6) A bírság összegét a kincstár határozatban állapítja meg és közli az érintett önkormányzattal a tárgyévet követő év május 31-éig. Az önkormányzat a bírság megfizetését a közlést követő húsz munkanap lejártát követő havi nettó finanszírozásban teljesíti, ha nem él a (7) bekezdés szerinti mérséklés kérelmezésével.

(7) Az önkormányzat a kincstár által közölt bírság mérséklését, illetve elengedését kezdeményezheti annak közlésétől számított húsz munkanapon belül a kincstárnál, ha

- a) a bírság teljesítése az önkormányzat által fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését veszélyeztetné,

- b) a (4) bekezdés szerint számított eltérést a Kormány egyedi döntésével, illetve az EU-s programokból biztosított és pénzügyileg teljesített források összege okozta,

- c) a (4) bekezdés szerint számított eltérés az önkormányzat érdekkörén kívüli, általa előre nem látható, elháríthatatlan okra vezethető vissza.

(8) A kincstár a kérelem kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül megvizsgálja annak tartalmát és az Ákr. szerinti eljárása során határozatban dönt. Egyetértéséről vagy annak hiányáról értesíti az önkormányzatot és az államháztartásért felelős minisztert.

(9) Az önkormányzat a bírságot a kincstár (8) bekezdés szerinti döntéséről szóló értesítést követő hónap nettó finanszírozásában teljesíti.”

18. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (27) és (28) bekezdéssel egészül ki:

„(27) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 108/B. § (2)–(9) bekezdését első alkalommal a 2026. évben kell alkalmazni.

(28) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 84. § (1)–(1b) és (1d)–(1f) bekezdését első alkalommal a 2025. október 1-jétől kell alkalmazni.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. § (47) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(47) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 51/A. § (1) bekezdését, 53/A. § (2b) és (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.”