2025. évi XXI. törvény — mi változott? 2025. június 2.

9. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

- a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

- aa) a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy

- ab) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,

- b) központi kezelésű kiadási előirányzatok, fejezeti kezelésű kiadási előirányzatok, és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

- ba) azokon megtakarítás keletkezik,

- bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

- bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

- bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy

- be) az elkülönített állami pénzalap és a központi kezelésű kiadási előirányzat, valamint a fejezeti kezelésű kiadási előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

(3b) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv a központi költségvetésről szóló törvény XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetbe sorolt kiadási előirányzata illetve a központi költségvetésről szóló törvény XLV. Állami beruházások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzata terhére – az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint teljesítendő tájékoztatása mellett – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett előirányzaton megtakarítás keletkezik, vagy az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, az előirányzat-átcsoportosítással szemben az államháztartásért felelős miniszter – az előirányzat-átcsoportosítás megalapozatlansága esetén – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kifogással élhet a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás kivételével.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A (3a) és a (3b) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás esetén az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításról, amennyiben a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó,

- a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzata,

- b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló kiadási előirányzata,

- c) a (3b) bekezdésben meghatározott fejezetek kivételével a (3a) bekezdés a) pontja szerinti kiadási előirányzat, valamint

- d) a (3b) bekezdésben meghatározott fejezetek kivételével a (3a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti kiadási előirányzat

terhére történő fejezeten belüli átcsoportosításhoz.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Nincs szükség a (4b) bekezdés c) pontja szerinti előzetes hozzájárulásra, ha a (3a) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belül az azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervekből álló önálló címen belüli központi költségvetési szervek között történik.”

(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti és a fejezeten belüli, a (4b) bekezdésbe nem tartozó előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik.”

- 3. 33. § (4) bekezdésében a „(3) és (3a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)–(3c) bekezdés” szöveg,

- 4. 33. § (4a) bekezdésében a „(3a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3a)–(3c) bekezdés” szöveg,

27. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény a következő 68/A. alcímmel egészül ki:

#### „68/A. Az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzések költségellenőrzése és szerződéskötési rendjének eltérő szabályai

257/A. § (1) A Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet (a továbbiakban: ajánlatkérő) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – által magyarországi ingatlanra vonatkozóan a 26. mellékletben meghatározott üzemeltetési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás eredményeként, valamint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottak szerint előkészített szerződés megkötésére kizárólag az államháztartásért felelős miniszternek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a nyertes ajánlatra, valamint – a Kbt. 131. § (4) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén – a következő legkedvezőbb ajánlati árra, illetve a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben előkészített szerződésben rögzített árra vonatkozó költségellenőrzést (a továbbiakban: költségellenőrzés) tartalmazó egyetértő véleménye beszerzését követően kerülhet sor.

(2) Ezen alcímet nem kell alkalmazni

- a) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott beszerzések során,

- b) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági szolgálatok (1) bekezdés szerinti beszerzéseire, szerződéseire,

- c) a külképviseleteken, a külföldi diplomáciai célú, illetve a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló nemzeti érdekű vagy humanitárius célokat szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzésekre,

- d) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium vagyonkezelésében álló olyan ingatlannal kapcsolatos üzemeltetési célú beszerzésre, amely üzemeltetési szolgáltatás nemzetközi szerződés, viszonosság, továbbá multilateriális, vagy bilateriális diplomáciai célú elhelyezést szolgáló ingatlannal kapcsolatos,

- e) a kormányzati utazások lebonyolításában érintett ingatlannal kapcsolatos üzemeltetési célú beszerzésekre,

- f) a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő beszerzésekre,

- g) a nem kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek körébe tartozó szervezetek beszerzéseire,

- h) a Kbt.

- ha) 6. §-a szerinti közszolgáltató tevékenység biztosítása céljából,

- hb) 10–13. §-ában meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő által, valamint

- hc) 6. §-a szerinti közszolgáltatást nyújtó ajánlatkérők részvételével létrehozott közös vagy kapcsolt vállalkozás által

lefolytatott beszerzésekre,

- i) az atomenergiáról szóló törvény szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos beszerzésekre,

- j) a Kormány által határozatban egyedileg meghatározott beszerzések, szerződések esetén, ha azt kiemelt nemzeti érdek, vagy az adott szolgáltatás biztonságos ellátásának kiemelt fontossága indokolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás kizárólag feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le. Ha a miniszter egyet nem értő véleményt ad, a közbeszerzési eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani. Ha a miniszter a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat tekintetében egyet nem értő véleményt ad, a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben nem jelölhető meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a megkötött közbeszerzési szerződés és a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott szerződés olyan módosítása esetén is, amely a szerződés ellenértékének növekedésével jár.

257/B. § (1) A miniszter a 257/A. § (1) bekezdése szerinti véleményének kialakításához bevonja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet. A kijelölt szerv által lefolytatott 257/A. § (1) bekezdése szerinti beszerzések, illetve előkészített szerződések tekintetében a miniszter végzi el a költségellenőrzést.

(2) A költségellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumok benyújtása elektronikusan történik.

(3) A miniszter a költségellenőrzés során ellenőrzi a 257/A. § (1) bekezdése szerinti beszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.

(4) A miniszter a költségellenőrzésre vonatkozó véleményét az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció, vagy a 257/A. § (4) bekezdése szerinti módosítás alapjául szolgáló dokumentáció benyújtásától számított 20 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára. Ha a miniszter e határidőn belül a költségellenőrzéssel összefüggő véleményét nem adja meg, a közbeszerzési eljárás eredményessé nyilvánítható, illetve a beszerzésre vonatkozó szerződés megköthető.

(5) A Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a költségellenőrzést a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlat tekintetében kell lefolytatni. Ez esetben a miniszter az új legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 20 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára a véleményét.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő időtartam.

(7) A miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének beszerzését az összegezés módosítása vagy jogorvoslati eljárás eredményeként bekövetkező új bírálat során is alkalmazni kell a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(8) A miniszter költségellenőrzéssel összefüggő véleményére vonatkozó eljárás során a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket biztosítani kell, amelynek részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(9) A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben a költségellenőrzést a szerződés megkötését megelőzően kell kezdeményezni, azzal, hogy a szerződés megkötésére csak a miniszter egyetértő véleménye beszerzését követően kerülhet sor. A költségellenőrzés határidejére és elmaradására a (4) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(10) A miniszter a költségellenőrzéssel összefüggésben a 257/A. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésekkel kapcsolatban az ajánlatban megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, továbbá az elektronikus felülethez szükséges hozzáférések biztosítása céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat kezel.

(11) A miniszter a költségellenőrzéssel összefüggő feladatok teljesítése érdekében a (10) bekezdésben meghatározott személyes adatokat 3 évig kezeli.

257/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

- a) állapítsa meg a miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének igénylésével és kibocsátásával összefüggő, a költségellenőrzéshez benyújtandó dokumentációra, a költségellenőrzés eljárására és szempontjaira vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,

- b) jelölje ki a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervet.

257/D. § Ezen alcímet az ezen alcím hatálybalépését követően indult 257/A. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárásokra, valamint az ezen alcím hatálybalépését követően megkötendő 257/A. § (1) bekezdése szerinti, a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott szerződésekre kell alkalmazni.”

28. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény a 2. melléklet szerinti 26. melléklettel egészül ki.

„26. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

Az államháztartásért felelős miniszter véleményéhez kötött üzemeltetési szolgáltatások

- 1. Műszaki üzemeltetés, karbantartás

- 1.1. Gondnoki feladatok ellátása

- 1.2. Épületgépészeti üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás

- 1.3. Épületvillamossági üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás

- 1.4. Építészeti karbantartás, hibaelhárítás

- 2. Higiénés szolgáltatások

- 2.1. Takarítás (épületen belüli napi és időszakos takarítás, épületen kívüli takarítás, hóeltakarítás, csúszásmentesítés)

- 2.2. Vizesblokkok higiénés termékeinek biztosítása

- 2.3. Épületen belüli szelektívhulladék-gyűjtés

- 2.4. Épületen belüli kommunálishulladék-gyűjtés

- 2.5. Rovarirtás

- 3. Biztonsági szolgáltatások

- 3.1. Épület élőerős őrzés-védelem

- 3.2. Recepciós és egyéb élőerős szolgáltatások

- 4. Biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése

- 4.1. Beépített tűzjelző és oltórendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

- 4.2. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

- 4.3. Beléptető-, behatolásjelző és videomegfigyelő rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

- 4.4. Beléptetőrendszerrel kapcsolatos egyéb szolgáltatások (belépőkártya biztosítása, adatszolgáltatás mozgási időadatokról)

- 5. Épületekkel kapcsolatos, üzemeltetőt terhelő tűz- és munkavédelmi, valamint egyéb veszélyelhárítási feladatok ellátása

- 5.1. Tűzoltó készülékek karbantartása, üzembentartói ellenőrzése

- 5.2. Tűzcsapok karbantartása, üzembentartói ellenőrzése

- 5.3. Tűz- és munkavédelmi szemle végzése

- 5.4. Üzemeltetői tűzvédelmi szabályzat készítése, felülvizsgálata

- 5.5. Üzemeltetőt terhelő katasztrófavédelmi és veszélyelhárítási tervek készítése”