2025. évi XLVI. törvény — mi változott? 2025. július 2.

10. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

„f) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon,”

(2) A Htv. 19. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

„e) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon.”

11. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 4. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:)

„i) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt.”

(2) A Csődtv. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése – az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] – a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A 4. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott, a csődeljárásba és felszámolásba be nem vonható vagyonnak a térítés nélküli, könyv szerinti értékben, legkésőbb az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek történő átadása iránt a vagyonfelügyelő intézkedik, amelynek során az adós az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult.”

(3) A Csődtv. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek. Ha az állam – a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján – ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek. A 4. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott, a felszámolásba be nem vonható vagyonnak a térítés nélküli, könyv szerinti értékben az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek történő átadása során az adós az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult.”

12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Mentes a végrehajtás alól az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingóvagyon az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt.”

13. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen, sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyont az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt a végelszámolás elrendelését követő 30 napon belül térítés nélkül, könyv szerinti értékben, az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek át kell adni, amelynek során a végelszámolás alatt álló sportegyesület, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy országos sportági szakszövetség az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult.”

14. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Élete végéig járadékra jogosult a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően az érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül.”

(2) Az Stv. 59. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek – ideértve azt is, ha az (5) bekezdés e) pontja szerinti feltétel hiányában az edzői jogosultság megállapítására a (6d) bekezdés alapján kerül sor –, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra.”

(3) Az Stv. 59. §-a a következő (6b)–(6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) Az érmes az első, az (5) bekezdés e) pontja szerint tett javaslatában – sportolói pályafutásának teljes időtartamára nézve – egy vagy több nevelőedzőt tüntethet fel, megjelölve egyidejűleg az edző és a nevelőedző közötti, járadékra jogosulttá válásuk esetére vonatkozó sorrendet. Az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban megjelölt nevelőedző személye – a (6c) bekezdésben foglaltak kivételével – az érmes további, edzői járadékra jogosító eredménye tekintetében is irányadó.

(6c) Az az érmes, aki az (5) bekezdés e) pontja szerinti korábbi javaslatát utánpótlás-korosztályú versenyzőként tette, az abban foglaltak mellett további nevelőedzőt jelölhet meg a következő, az (5) bekezdés e) pontja alapján tett nyilatkozatában.

(6d) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslat hiányában a sportpolitikáért felelős miniszter az edzői járadékot annak a személynek a javára állapítja meg – amennyiben megfelel az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételeknek –, aki az érmest a járadékra jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette.”

(4) Az Stv. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosulttal szemben az 59. § (7), (9) és (10) bekezdése, valamint a (2a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – figyelmeztetés alkalmazása nélkül is – közigazgatási bírságot szabhat ki.”

(5) Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/W. §-sal egészül ki:

„78/W. § (1) Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv14.) megállapított 59. § (6b) és (6c) bekezdése tekintetében első járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó sporteseménynek minősül a Módtv14. hatálybalépését követően rendezett, az 59. § (1) bekezdése szerinti sportesemény.

(2) E törvénynek a Módtv14.-gyel megállapított 59. § (6a) és (6d) bekezdését a Módtv14. hatálybalépését megelőzően megtartott, olimpiai járadékra jogosító sportesemény tekintetében is alkalmazni kell, ha az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapjától a Módtv14. hatálybalépéséig 1 év még nem telt el.”

(6) Az Stv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

15. § Az Nvtv. 13. § (12) bekezdésében a „sportigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

16. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény.

„1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő |

| 2 | Budapest, belterület 23800/6 10245/100786 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: 1134 Budapest, Dózsa György út 53.) |

| 3 | Budapest, belterület 38295/1 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129., a továbbiakban: Ferencvárosi Torna Club) |

| 4 | Budapest, belterület 38295/11 | Ferencvárosi Torna Club |

| 5 | Budapest, belterület 38295/12 | Ferencvárosi Torna Club |

| 6 | Budapest, belterület 38295/14 | Ferencvárosi Torna Club |

| 7 | Budapest belterület 38442/15 | Ferencvárosi Torna Club |

| 8 | Budapest, belterület 38826 | Magyar Lovassport Szövetség (székhely: 1087 Budapest, Kerepesi út 7. Nemzeti Lovarda) |

| 9 | Budapest, belterület 11637 | Pénzügyőr Sportegyesület (székhely: 1026 Budapest, Pasaréti út 124–126., a továbbiakban: Pénzügyőr Sportegyesület) |

| 10 | Budapest, belterület 38303/69 | Pénzügyőr Sportegyesület |

| 11 | Veszprém, külterület 0213/85 | Veszprémi Építők Sportegyesület (székhely: 8200 Veszprém, Külső-Kádartai út 5., a továbbiakban: Veszprémi Építők Sportegyesület) |

| 12 | Veszprém, külterület 0213/85/A | Veszprémi Építők Sportegyesület |

”